Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
1983. FEBRUAR 23., KEDD av Két nap könyvvel, kiállítással Nagykátán Fókuszban a mezőgazdaság Könyvből jószágot nevelni, zöldséget, gyümölcsöt termeszteni — egykoron az igazi gazdákat megmosolyogtató vállalkozásnak tetszett. A jó szakkönyv ma már végérvényesen polgárjogot nyert életünkben, a kiskertek, háztáji gazdaságok tulajdonosai növekvő igénnyel keresik a gazdálkodásukat segítő szakirodalmat a boltokban, a könyvtárakban. Mégsem árt, ha erre a haszonra a szokottnál nagyobb energiával hívjuk* fel a figyelmet, mutatjuk be a kínálatot, s összegezzük az ilyen irányú tapasztalatokat. , Erre vállalkozott Nagykátán a Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola, valamint a Radnóti Miklós nagyközségi-járási könyvtár, amikor a mezőgazdasági könyvhónap keretében gazdag programot kínáló szakmai napot rendezett a könyvtárosok, a mezőgazdaság szakemberei és az érdeklődő nagyközönség számára. Kiállítások, előadások, tanácsadás ... Mindebből bőven jutott a kíváncsiskodóknak, s főként a szakkönyvek népszerűsítésében, az új technológiák elterjesztésében nagy szerepet játszó mezőgazdáknak, könyvtárosoknak. A szokatlanul nagy érdeklődés a rendezők vállalkozó kedvét igazolta. Az iskola tornatermében megnyílt kiállításra elküldte termékeit a Nagykőrösi Konzervgyár, csepegtetőberendezéseinek makettjét, almafajtáinak választékát az alberirsai Micsurin Tsz, pompás virágkiállítást rendezett a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz, a td- piószentmártoni Aranyszarvas Tsz mintegy 25 féle húskészítményét mutatta be. Csaknem valamennyi járási gazdaság képviseltette magát legjobbnak tartott produktumaival. És természetesen a könyv... Nagyon sokan megfordultak a terem szakkönyveket kínáló részében, s nemcsak nézelődtek, vásároltak is. Épp úgy, miként a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ vetőmagvaiból, de kedvet csinált a ház körüli foglalatossághoz az a tabló is, amit az Áfész szakcsoportjainak tevékenységéről készítettek. A járás könyvtárosainak dr. Billédy Ferencné, az Agroin- form osztályvezetője tartott előadást. A nap legjelentősebb eseménye az a délutáni tanácskozás volt, amelyen Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatót időszerű kérdésekről a járási termelőszövetkezetek jelenlevő szakembereinek. Este pedig az érdeklődő kistermelők kaphattak hasznos tanácsokat Bagoly László kertészmérnöktől. Ha csak két napra is — a kiállítás ma még megtekinthető — kinyitotta kapuit a nagykátai szakközépiskola azzal a nem titkolt és dicséretes szándékkal, hogy a felnőttek ismereteinek gyarapításán túl segítséget adjon, orientáljon a pályaválasztásban, a hivatáskeresésben. MHSZ-vezetőségek megállapodása Közelebb a fővároshoz Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Kacsó Ferenc ezredes és Szászik Béla alezredes, az MHSZ 1 budapesti, illetve Pest megyei vezetőségének titkára a Magyar Honvédelmi Szövetség Szamuely utcai székházában. Az ünnepélyes esemény titán Kacsó Ferenc ezredes mondotta: — A főváros ezer szállal kapcsolódik Pest megyéhez. Különösképpen az agglomerációs területek és a budapesti peremkerületek között alakultak ki az együttműködés változatos formái. Az MHSZ keretében eddig a főváros külső kerületeinek és a velük szomszédos járásoknak a vezetőségei között tapasztaltunk sok hasznos együttműködést. Szövetségünk főtitkárának javaslatára, irányító pártszerveink helyeslésével ezt az együttműködést most magasabb szintre emeljük. Szászik Béla alezredes, a 22 pontból álló megállapodásból annak jelentőségét hangsúlyozta, amely az eszközök hatékonyabb, közös kihasználását, s ezáltal a költségcsökkentést irányozza elő. A jövőben közös továbbképzéseket, módszertani foglalkozásokat, versenyeket szerveznek, közös személyszállító járműveken utaznak az ország más megyéiben tartandó versenyekre, segítik egymást a kádergondok megoldásában, s hasznosítják egymás jó tapasztalatait a honvédelmi nevelőmunkában. A sok konkrét elhatározásból jellemzőül csak egyet emelünk ki: a budapesti vezetőség repülési csoportja segíti a megyei sárkányrepülés fejlesztését, ennek ellentételezéséül a megyei modellezőbemutató csoport vállalja a szereplést a fővárosi rendezvényeken is. A két vezetőség a jövőben mindig közösen készíti elő és rendezi meg a társadalmi ünnepeket is. Cs. S. Farmert, népviseletben A ,. . , . A KSH Pest megyei mult 6V eredményei Igazgatóságénak jelentése A megye 1981. évi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezés Az 1980. év százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 102,2 A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 101,6 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 107,2 Kivitelező építőiparban 106,6 Állami gazdaságokban, kombinátokban 106,6 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban f 104,9 Kereskedelemben 105,7 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 102,3 A Galgavölgye Termelőszövetkezet varrodájában — a legtöbben a helyi, hagyományos népviseletben — a legdivatosabb week-end farmernadrágokat varrják. Naponta 200 nadrág készül a püspökhatvani lányok és asszonyok keze munkája nyo- mán: Erdőst Agnes felvétel« A megye gazdasági-társadalmi folyamatainak főbb irányai a népgazdaság egészéhez hasonlóan alakultak, de a változás mértéke — döntően a megye eltérő gazdasági szerkezete következtében — több területen különbözött attól. Beruházás A megye szocialista szektorának beruházási tevékenysége az 1979 óta tartó mérséklődés után az elmúlt évben valamelyest ismét megélénkült; beruházásokra több mint 11 milliárd forintot használtak fel. A növekedés döatően a mezőgazdaságban jelentkezett, de számottevően emelkedtek a vízgazdálkodás ráfordításai is. Évről évre csökkent viszont a szállítás és hírközlés, valamint a kereskedelem fejlesztésére felhasznált pénzösszeg. A mezőgazdaság többlet beruházása a népgazdasági ág négyötödét képviselő termelőszövetkezeteknél jelentkezett, amelyben jelentős szerepe volt az év közben megnövelt hitellehetőségeknek is. A lakosság életkörülményeit meghatározó kommunális beruházásokra is többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A fejlesztések elsődlegesen a kulturális-oktatási célok, valamint a lakásberuházások megvalósítását szolgálták, de jelentős összeg jutott az egészségügyi intézményhálózat bővítésére is. lek által végzett munkák mennyisége együttesen 1,6 százalékkal nőtt. A növekedés elsősorban az állami építőipari vállalatoknál jelentkezett, a szövetkezeti kivitelezők ugyanis csak kismértékben fokozták termelésüket. Valamelyest csökkent a beruházási jellegű, viszont növekedett a karbantartási-felújítási, a lakosság részére, valamint a külföldön végzett építési munkák mennyisége. A termelés emelkedése ellenére továbbra sem tudják maradéktalanul kielégíteni az igényeket, nőtt az elutasított, különösen a fenntartási jellegű rendelések aránya és értéke. A megyei székhelyű építőipar összes foglalkoztatottainak száma is mérséklődő ütemben, de évről évre csökkent. Ugyanakkor a munka termelékenységének színvonala 6,4 százalékkal javult. Az építőipari szervezetek energiafelhasználása a gázolaj- és a földgázfogyasztás növekedése következtében emelkedett. A megyei építőipari szervezetek 1352 lakást adtak át a megrendelőknek, 66-tal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor jelentősen csökkent a kivitelezés alatt álló lakások száma. Mezőgazdaság Ipar Az ipar 1981. évi gazdálkodására az előző évi csökkenéssel szemben a teljesítmények 'növekedése volt a jellemző, a termelés volumene 2,2 százalékkal — az országos átlagnál valamivel mérsékeltebben — nőtt, s ezzel megközelítően kiegyenlítette az 1980. évi csökkenést. Az állami vállalatok termelése 1,2, a szövetkezeteké 13 százalékkal emelkedett. A termelés mennyisége ágazatonként is jelentősen differenciálódott. A nehézipari ágazatok együttesen 1,7 százalékkal bővítették termelésüket, ezen belül a vegyiparé és az építőanyagiparé mérséklődött, a gépiparé és a villamosenergia-iparé nőtt. A nehézipar legjelentősebb súlyú ágazata a gépipar, termelése 1,9 százalékkal haladta meg á megelőző évit, főleg a gép- és gépiberendezés ipari, valamint a műszeripari termékek termelésének emelkedése következtében. A vegyipar termelésének 1,7 százalékos csökkenését döntően a kőolajfeldolgozás visszafogása okozta. Az energiatakarékosság, valamint az energiafelhasználás szerkezetének változása miatt ugyanis a gázolaj, a benzin, a fűtőolaj előállított mennyisége tovább csökkent. Ezzel szemben jelentősen nőtt többek között a film, a fotópapír, valamint a poliuretán tömítés gyártása. A könnyűipar 6,6 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, ebben a pamut- és pamuttípusú szövetek növekvő mennyiségének , volt meghatározó szerepe. Az élelmiszeripar termelése 4,0 százalékkal csökkent, részben a kedvezőtlen zöldborsótermés, részben a csontos nyershús termelésének visszaesése következtében. A termelés növekedése a termelékenység 5,1 százalékos emelkedése mellett valósult meg. A foglalkoztatottak száma bár mérsékeltebb ütemben, de tovább csökkent. A létszámfogyás ebben az évben is a könnyűipart érintette a legnagyobb mértékben, emelkedés csak az egyéb iparban következett be. r Építőipar A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezeA mezőgazdaság két fő ágazatának termelése eltérően alakult. Növénytermelést a mezőgazdasági üzemek az elő* zö -évivel lényegében azonos nagyságú termőterületen végeztek. A vetésszerkezet kismértékben módosult, csökkent a kukorica, a lucerna és a zöldségfélék területe, itfyan- akkor jelentősen nőtt a* napraforgóé, a cukorrépáé, és a silókukoricáé. A terméseredmények alakulásában a kedvezőtlen időjárás különösen a kalászosoknál és a szőlőnél okozott jelentős veszteségeket. A kalászosok legnagyobb hányadát kitevő búza mennyisége 26 százalékkal csökkent, szőlőből pedig csak az előző évinek mintegy egyharmada termett. Ugyanakkor a termésátlag és a terület együttes növekedésének hatására 35 százalékkal többet takarítottak be napraforgóból, de a burgonya, a kukorica és a cukorrépa mennyisége is meghaladta az egy évvel korábbit. A/ gyümölcsfélék termésmennyisége a nagyüzemi gazdaságokban csökkent, különösen nagy volt a szilva, a kajszi és az őszibarack terméskiesése. Csak az alma, a meggy és a ribiszke mennyisége növekedett. Az állatállomány — a sertések kivételével — tovább gyarapodott, a szarvasmarhaállomány 4,5, a nagyüzemi juhállomány mintegy 2 százalékkal emelkedett. A sertésállományon belül kedvező viszont, hogy • az anyakocák száma jelentősen nőtt. A gazdaságok nagy részében a nem mezőgazdasági tevékenység köre tovább bővült. Több termelőszövetkezet létesített szolgáltató üzemágat BudaDesten, illetve bővítette meglévő részlegét. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1981-ben mintegy 8 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami gazdaságokban Csak kismértékű, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben viszont a tavalyinál is nagyobb, 8,0 százalékos növekedés következett be. A lakosság ellátása A megye lakosságának fő forrásokból származó készpénzbevétele 1981-ben 8,2 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos pénzbevételek emelkedtek az átlagosnál gyorsabban. A béres bérjellegű bevételek — bérkiegészítéssel együtt — 4,9 százalékkal haladták meg az előző évit. A jövedelmek a fogyasztói áraknál nagyobb mértékben emelkedtek, amelynek hatására fokozódott a lakosság fogyasztása és megtakarítása. A takarékbetét-állomány az év folyamán 930 millió forinttal emelkedett és december 31-én már 8,8 milliárd forintot tett ki. A hitelek állománya is tovább növekedett, az év végén mfár meghaladta a 10 milliárd forintot. A hiteleket elsősorban építkezéshez, lakásvásárláshoz igényelték, az építési kölcsönök állománya 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. E kölcsönkérelmek felét új családi házak felépítésére engedélyezték. Az áruvásárlási kölcsönök iránt élénk volt az érdeklődés, amit a tartós fogyasztási cikkek javuló kínálata is elősegített. Tavaly a lakosság vásárlásra fordított kiadásai az előző évinél mérsékeltebben, de tovább emelkedtek. A vásárlóerő lekötésére a kiskereskedelem összességében megfelelő mennyiségű és összetételű árualapot biztosított. A megye szocialista kereskedelme lényegében változatlan létszámmal — mintegy 23 ezer fővel — 26 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ami ösz- szehasonlítható áron számolva 2,3 százalékkal több az 1980. évinél. Az átlagot meghaladóan 3,8 százalékkal nőtt a vegyes iparcikkek és 2,5 százalékkal a ruházati cikkek eladott mennyisége, s viszonylag szerény mértékben, 1,6 százalékkal a bolti élelmiszereké és élvezeti cikkeké. Forgalomcsökkenés csak a vendéglátásban következett be. Bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből egész évben kiegyensúlyozott volt az ellá* tás, az előző évinél lényegesen jobb volt a ruházati termékek kínálata, de tüzelőből, építőanyagokból sémi jelentkeztek nagyobbb ellátási gondok. Tartós fogyasztási éik- kekből az 1980. évinél gyorsabban nőtt a forgalom, ami részben a kiegyenlítettebb áruellátásnak köszönhető. Az év folyamán számottevően emelkedett a motorkerékpárok, a gázbojlerek, a gáztűzhelyek, a színes televíziók, az automata mosógépek eladása, személygépkocsiból viszont a megelőző évinél 10 százalékkal kevesebbet, közel 7 ezret vehettek át a tulajdonosok. Az év végén mintegy 3 ezer bolt és 1300 vendéglátóhely állt a vásárlók rendelkezésére. A boltok száma az új létesítmények átadása ellenére nem gyarapodott, összalapte- rületük viszont közel 13 ezer négyzetméterrel nőtt. Jelenleg 6 áruház és 74 ABC-áru- ház működik a megyében, s az év folyamán újabb 3 település ABC-áruházában kezdődött meg az értékesítés. A kereskedelmi vendéglátóhelyek alapterülete is nőtt; a múlt évben megnyílt új egységek közül legjelentősebb a dabasi 1500 négyzetméter össz- alapterületű étterem. December 31-én a megyében 30 bolt és 134 vendéglátó egység működött új — szerződéses üzemeltetési formában, amelyeknek többsége a korábbinál kedvezőbb nyitvatartási rend kialakításával és a 'választék bővítésével a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása. 1981-ben közel 7 ezer lakás épült a megyében, 1300-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés — a lakások túlnyomó részét kitevő — magánerős építkezéseknél jelentkezett, elsősorban a községekben. A közművi ellátás színvonala tovább emelkedett. A vízvezeték-hálózat hossza 300, a csatornahálózaté 37 km-rel nőtt. 1981-ben 9 községet kapcsoltak be a közüzemi vízellátásba, és tavaly kezdték meg Törökbálinton a csatornahálózat kiépítésének munkálatait. A megye kórházi kapacitása az elmúlt évben lényegében nem változott. A szervezett kórházi ágyak száma az év végén 4500 volt. A fekvőbetegellátás színvonalának javítása érdekében folytatódnak a Semmelweis Kórház átépítési munkái és folyamatban van a kerepestarcsai megyei kórház 328 ágyas új épületszárnyának építése is. A járóbetegellátás tovább javult, a napi szakrendelési órák száma 4,7 százalékkal több volt, mint 1980-ban. Többek között megkezdte működését Pilisvörös- várott az új önálló rendelő- intézet, bővült a dabasi, a monori, az érdi, a ceglédi intézmények kapacitása is. A lakosság egészségügyi alapellátását 375 általános és 98 gyermekorvosi körzet biztosította; csökkent a betöltetlen orvosi körzetek aránya. A szociális otthoni helyek száma változatlanul 2260. Emellett mintegy 1300 idős korúnak biztosítanak ellátást az öregek napközi otthonai. Javult a bölcsődei ellátottság, részben a születések számának csökkenése, részben a megvalósult fejlesztések következtében. A múlt év végén közel 4 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre, 300- zal több, mint egy évvel korábban. A növekedés több mint 60 százaléka a budapesti agglomeráció településeiben valósult meg; többek között 60—60 személyes bölcsődét adtak át Törökbálinton, Halásztelken, Szigetszentmik- lóson és új, 120 helyes bölcsőde készült el a régi helyett Százhalombattán. Tovább mérséklődtek az óvodai elhelyezési gondok, bár az igények a lehetőségeknél jóval magasabbak. Jelenleg 100 óvodás korú gyermekre 76 hely jut. Tavaly 37 ezer óvodai hely volt a megyében, 5,2 százalékkal : több, mint 1980-ban. Jelentősebb fejlesztések' voltak Pilisvörösvá- ron, Szigetszentmiklóson, Szentendrén, ahol 100—1Ö0 személyes új létesítményt adtak át. Az óvodákba 44 ezer gyermeket írattak be. Valamelyest enyhült a zsúfoltság, a helykihasználás átlagosan 118 százalékos volt, de az óvodák több mint felében még mindig 120 százalék -feletti. Az 1981—82-es tanévet 115 ezer tanuló kezdte meg, 6 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Most érte el az iskolaköteles kort a legnépesebb korosztály, számuk 19 ezer fő volt, 2400-zal több, mint a megelőző tanévben. Az elmúlt évben az általános iskolai osztálytermek száma lassabban emelkedett, mint a korábbi években, ezzel szemben a tanulók száma évről évre gyorsuló ütemben nőtt. Mindezek hatására romlott az osztálytermi ellátottság. Az 1981—82-es tanév elején 3300 osztálytermi célra használt helyiség állt a tanulók rendelkezésére, 90-nel több, mint a megelőző tanévben. Jelenleg az összes osztályterem egynegyedét használják váltakozva, számuk valamelyest csökkent az előző tanévhez képest. Az általános iskolai pedagógusok száma a tanulólétszámnál lassabban emelkedett, az egy tanerőre jutó átlagos tanulólétszám 23 fő. A megye általános iskoláira jellemző még, hogy nő a szakosan ellátott órák aránya. A napközi otthoni ellátottság — a javulás ellenére — még mesz- sze elmarad az igényektől. A jelenlegi tanévben 38 ezer a napközisek száma. A jelentkezők közül hely hiányában mintegy 700 tanulót utasítottak el. A megye 266 iskolája közül 41-ben egyáltalán nem, további 75-ben pedig csak az alsó tagozatosok számára működik napközi otthon. A napközis csoportok általában túlzsúfoltak. Iskolai vagy iskolán kívüli szervezett étkeztetésben 43 ezer tanuló részesül, a tanulók 37 százaléka. A megye középiskoláiban mind az osztálytermi, mind a személvi ellátottság lényegében változatlan maradt. A tanítás 350 tanteremben, 800 oktatóval kezdődött meg. A tanévet 9200 tanuló kezdte meg. 4.4 százalékkal több, mint az előző tanévben.
