Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

I 4 1982. FEBRUÁR 23., KEDD Vetélkedő márciusban Őrzik a hagyományokat Kodály Zoltán születésének századik évfordulója alkalmá­ból megyei népdaléneklési ver­senyt hirdetett fiataloknak a Pest megyei Tanács vb műve­lődési osztálya, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár, a KISZ Pest megyei Bi­zottsága, a Pest megyei Úttö­rőelnökség, a gödöllői járási közművelődési bizottság, a gö­döllői művelődési központ és a galgahévízi községi tanács Kodály Zoltán Művelődési Há­za. Az Indulók korcsoport sze­rinti megoszlása: három álta­lános iskolai alsótagozatos, het­venegy felsőtagozatos, húszon- I nyolc középiskolás, s tizennégy | ennél idősebb. A zsűrinek a döntőbe jutó húsz versenyzőt három elődöntő mezőnyéből kell kiválasztani. Március 17- én Szentendrén ötvenötén, 18- án Gödöllőn harmincegyen és 19-én Cegléden harminchatan lépnek dobogóra, hogy bizo­nyítsák népdaléneklési tudásu­kat. A döntőre május 15-én Gal- gahévízen kerül sor, ahol a továbbjutók műsorán játékos zenei vetélkedő és palóc nép- művészeti műsor várja az ér­deklődőket. A következő na­pon is színes műsor részesei lehetnek a gyerekek és felnőt­tek. , P. E. Budaörsi győztesek A megyében először A középiskolák felnőtt, leve­lező hallgatóinak is meghirdet ték az idén — a Pest megyé­ben először sorra kerülő új ve­télkedőt — a Ki tud többet a Szovjetunióról? versenyt. A színhely február 20-án a gödöllői szakmunkásképző in­tézet volt. Az első helyet a budaörsi, a másodikat pedig az aszódi gimnázium érte el. A győztes négytagú csapat az országos döntőben harcol­hat tovább Pest megye szí­neiért. Megváltozik az életrend Ötnapos hét — az iskolákban A következő tanévtől Pest megye 115 ezernél több ál­talános iskolása is ötnapos munkarendben tanul. Sok még a nyitott kérdés. Hogyan alakul az órarend? Meny­nyivel rövidülnek a tanítási szünetek? Miként szervez­zék meg a gyermekek tanításon kívüli foglalkoztatását? S hogyan oldják meg a szabaddá vált szombatokat a munkába induló szülők gyermekeinek felügyeletét? Nö­vekszik-e a diákok terhelése? Tanuljanak-e otthon is szombaton és vasárnap? Hosszabb tanév Amint arról lapunk február 19-i számában hírt adtunk, Pest megye több településén már tavaly ősszel — kísérleti jelleggel — bevezették az öt­napos tanítási hetet. Az első tapasztalatokról adott számot a kipróbálásban résztvevő ti­zennégy oktatási intézmény igazgatója. Kezdjük a lényeggel: a kí­sérletet folytató iskoláknál, a szabad -zombatok miatt hosz- szabb lett a tanév, megrövi­dültek a tavaszi és téli szü­netek. Kevesebb a tanítás nél­küli iskolai napok száma, aminthogy a közhasznú mező- gazdasági munkára fordítha­tó idő is. Most úgy tűnik: ezek lesznék jellemzők ősztől megye- és országszerte. A tanév már augusztus utolsó napjaiban kezdődik, s előre­láthatólag július közepéig tart, öt héttel tovább koptat­ják majd a padot a kisdiá­kok. Megváltozik az órarend is. Ez ügyben kétféle próbálkozás is történt. Az egyik változat: három szakaszra osztják a tanévet, s mindegyikben kü­lönböző órarend szerint ta­nulnak a gyerekek. Ennek előnye, hogy nincs hetenkénti eltérés, nincs A- és B-hét, a szákaszok vége jó alkalom az értékelésre, könnyebb a le­maradók felzárkóztatása. A másik változat: tíznapos okta­tási ciklussal dolgozik az is­kola, ezen belül a két ötna­pos munkahéten különböző az órarend. Előnye ennek is van, kiváltképp ott, ahol az alsóta- gozatosok délelőtti-délutáni váltásban járnak iskolába, mert a délutános hétre teher tők a kömiyebb órák, a na­gyobb erőfeszítést kívánók pedig a délelőttös hétre kerül­nek. Ahogy a tanácskozáson Is elhangzott: ez ügyben nem született még döntés, s hogy melyik iskola, melyik mód­szert választja, abban bizo­nyára nagy szerepe lesz a he­lyi adottságoknak. Hétfőn fáradtan? Mint a kísérletező iskolák igazgatói elmondották, rend­kívül feszes munkatempót, jó szervezést kíván az új időbe­osztás. A két műszakban ok­tató intézmények gondja, hogy a tanórán kívüli foglal­kozásokhoz helyet kell terem­teniük. A váci Hámán Kató iskolában például még szom­batra is jutott a nem kötelező elfoglaltságokból, ekkor ren­dezik a sportprogramok egy részét s az énekkari próbát. Elhangzott az is: az év ele­je óta csökkent a tanulók szombati felügyelete iránti igény. A kisdiákok szombati programjait semmiképp sem célszerű az iskola falai között tartani. A váci Petőfi általá­nos iskola példája is bizonyít­ja: van megoldás. Az üzemek KISZ-fiataljai — sok közülük szülő is —■ s a családok ed­dig minden szombaton vál­lalkoztak, hogy segítsék a pe­dagógusokat. A szülői munka- közösség tagjai vitték játék- délelőttökre, játszótérre, mo­ziba, színházba, múzeumba vagy az üzemek klubprogram­jaira a gyerekeket, s legutóbb megesett az is, hogy 32 gye­rekkel 21 szülő indult a csil­lagvizsgálóval ismerkedni. Természetesen szó sincs ar­ról, hogy felhőtlen lenne a kép. A tapasztalatok szerint sok gyermeket a családdal töltendő időben — szomba­ton és vasárnap —, a magány fenyeget, míg édesapjuk, édes­anyjuk a hétközben elmaradt háztartási munkát pótolja. A másik gond, hogy a szülők liberálisak tévénézésügyben. Az iskolások sokáig ülnek szombatonként, vasárnapon­ként a képernyő előtt, s hét­főn kialvatlanul, fáradtan In­dulnak iskolába, az első órá­kon szétszórtak, figyelmetle­nek. Pedig a hétfő is teljes értékű munkanap az iskolá­ban, akárcsak a péntek ... Reggeli ügyelet Úriban ugyancsak kísérle­teznek ősz óta. A kislétszámú iskola igazgatója mondta el: sok a pedagógusok többlet­terhe, s megoldatlan egyelőre a nevelők szombati túlóráinak honorálása. A nevelők vállal­tak munkát a könyvtárban, a művelődési házban, a mozi­ban, s itt az jelentené a meg­oldást, ha komplex oktatási­közművelődési intézmény ala­kulhatna. Máris gondot jelent — nem­csak az ötnapos hetet kipró­báló iskolákban —, hogy a szülők korábbi munkakezdése miatt meg kel oldani (Száz­halombattán például már reg­gel 6 órától), a gyermekek ta- nitás előtti foglalkoztatását, étkeztetését Ahol népes a korán érkező gyermekek tá­bora, még a tanítás 8 óra előtti- kezdete is indokait len­ne... Szó esett egy sokakat fog­lalkoztató kérdésről, a tanu­lók terheiről. Az új tanterve­ket még úgy készítették, hogy hatnapos oktatási hetekkel számoltak. Már a tizenegy napos oktatási ciklus beveze­tése idején is kevesebb jutott így az új anyagok tanulása mellett a gyakorlásra, ismét­lésre. Most ugyan nem válto­zik az egyes tantárgyak évi óraszáma, de nem csökken a tananyag sem. Az új tanter­vek bevezetése még nem ért véget, az 1984—85-ös tanév­ben zárul. Ekkor kerülhet majd sor annak felülvizsgála­tára: vajon szükséges-e újabb tananyagcsökkentés. Végül elhangzott: szükséges lesz a gyerekeknek házi fel­adatot adni a szombatra, va­sárnapra is, de semmiképp sem többet, mint a hét más napjaira. V. G. P. Máshol is szabad utánozni... A zsámbokl asszonyok fánkjának illata hamar a kö­zeibe csalogatta az érdeklődőket Akárcsak az elmúlt hónap­ban, ezen a hétvégén is több mint háromezer ember fordult meg a gödöllői művelődési központban, a Társas-ház ren­dezvényein. A megnövekedett szabad időben újszerű szóra­kozási lehetőségeket kínáltak péntek délutántól vasárnap es­tig a családoknak. A családi hétvége — mint képeink is bi­zonyítják — elsődlegesen szó­rakoztató jellegű, a kikapcso­lódást szolgáló programokból ált, amelyek közül egyaránt találtak a maguk számára ér­dekeset a gyerekek, a szülők és a nagyszülők is. A szórakozás mellett hasz- , nos szolgáltatásokat is igény­be vehettek a megjelentek. Volt játékkölcsönzés, meseszo­ba, jogi tanácsadás, fotólabor, folyóirat-olvasó, dolgozott a ci­pész, a szemfelszedő, a vegy­tisztító, az IBUSZ Utazási Iro­da, a gyorsfotoszogálat, az órás, a varroda, s lehetett könyvet és hanglemezt is vá­sárolni. A színes programokból csak néhányat emelünk ki. A tinéd­zsereknek jó szórakozást és hasznos ismereteket nyújtott a Kecskés együttes műsora Régi zene, régi hangszerek címmel. A szolgáltató vállalatok és szövetkezetek vezetőit faggat­hatta a lakosság a szolgáltatá­Nem vetették meg a finom falatokat az álarcos jelmezesek sem sok gödöllői helyzetéről. A húsz éven felülieknek „nyílt meg” a Rock and roll kávéház — igen nagy sikerrel. Sokan megtekintették Pasolini film­jét, a Dekameront is. A téli sportok kedvelőit ki- rándulóbusz vitte szombat reggel a Kékesre. A szülők­nek, illetve a felnőtteknek szólt a karatebemutató, míg az apróságok az Állami Bábszín­ház műsorában gyönyörköd­hettek. Minden korosztály ki­tűnően szórakozott a Mini­maxi farsangon. Sikere volt a népművészeti vásárnak és Cseh Tamás előadóestjének is. Az első két családi hétvége hasznos, kellemes időtöltést nyújtott a gödöllőieknek. Ez a két alkalom már bizonyítja a kezdeményezés hasznosságát és indokolja a folytatását is. Bi­zonyára nem sértődnek meg a gödöllőiek, ha más városok­ban is utánozni kezdik őket! Kö. Zs. Nem panaszkodhattak, hogy unat­koznak, az órások sem. Bőven akadt munkájuk A tánctanulást nem lehet elég ko­rán kezdeni... Nouralom. Késő éjjel és ak­kor is a 18 éven felülieknek hangzású tiltás kíséretében ka­pott csak helyet Arisztopha- nész Nőuralom című komédiá­jának honi fogantatásé televí­ziós változata a képernyőn, amely két körülmény igazán jól jelzi: átigazításuk vakme­rőségével tökéletesen tisztá­ban voltak a megelevenítők. Nyilvánvalóan tudták, hogy e klasszikus játékot holmi ke­ménykalapos, revüs, songos, egyszóval igencsak huszadik századi környezetbe átültet­ni kisebb szentségtörés, s afe- lői sem lehetett kétségük, mi­szerint Arany János hibátlan veretű verssorait úgy mondat­ni azokkal a rúzsos ajakakkal, mintha valami kuplészövegek lennének, megintcsak olyasmi, amire ez a minősítés illik: hazárdírozás. De hát megesett, ami meg­esett, és aki — lévén rossz al­vó avagy a bátrabbnak hitt (hirdetett?) nekirugaszkodá­sok megrögzött figyelemmel kísérője — fent virrasztóit, most aztán tényleg megkapta a leckét, hogy a bólogatok, il­letőleg a kiátkozók táborához csatlakozzon-e. Mint oly gyakran, ezúttal is kevés itt a hely, ezért hát min­den köntörfalazás nélkül kö­vetkezzen a summázat: jelen sorok írójának ez az egész bu­kósisakos, kismotoros kellem- kedés nagyjában-egészében tetszett. Tetszett először is azért, mert végre valami más volt, mint ami eddig az úgy­nevezett örök művek felújítá­sának ürügyén jelenetsorokká szokott igazodni. Itt érezni le­iTv-FIGYELŐ' kétség nem férhetett. Ügy igaz ez, amint hogy a leány- és asszonyszemélyek öltözékei sem emlékeztettek mindig a csadorra... 78-as körzet. Hanem a szom­bat este útjára indult új so­rozat, jaj be találékony elne­vezésű A 78-as körzet vajon kit s mire emlékeztetett? Egy vérenincs, szuflája fogyott ka­barétréfára? Egy olyan bű­vészmutatványra, amelynek már a legelső percében látni, hogy a kopottas rutinjából élő szemfényvesztő csalni fog ? Igen, valami ilyen érzés vi- szolyogtathatta az előfizetőt ennek a küllemében mai, jel­legében viszont súlytalanul időtlen áljátéknak a láttán, hisz’ kliséfigura kliséfigurát követett benne, az elnyújtott, gyakorlatlanul dialogizált je­lenetekről nem is szólva. 'S mindezt az a Palásthy György rendező jegyzi, aki a méltán sikeres Családi kör­ben olyan jól kihegyezett, fél­reérthetetlen példázató anek­dotákban vonultatja fel a köz­tünk járók tucatjait, újból és újból bebizonyítva, hogy igen­is, e jelen napokról sem lehe­tetlen megfogalmazni közérde­kű, a társadalom önismeretét erősítő üzeneteket. Belegondolni' is viszolyogta- tó, hogy. ezt a nyitányt még öt, a fél tucat folytatást meg még ki tudja, hány nekirugaszko­dás követi... Akácz László Még citerát is lehetett vásárolni Barcza Zsolt felvételei Felnőtt diákok számadása Négy tárgyból versengtek Pest megye tizennyolc okta­tási intézményében tanulnak a szakmunkások szakközépisko­lájában felnőttek — összesen ezerhatszázan —, akik a mun­ka mellett levelező, illetve esti tagozaton szerezhetnek érett­ségit is a szakmunkás-bizo­nyítványhoz. Az idén negyedik alkalom­mal rendezték meg a harmad­éves hallgatók tanulmányi versenyét. Az iskolákban há­romszázan mérkőztek meg magyarból, történelemből, ma­tematikából és fizikából. A legjobban felkészült 72 felnőtt diák február 20-án a gödöllői 202. számú ipari szakmunkás- képző intézetben mérte össze tudását. Magyarból az első helyen Gál János végzett Kis- kunlacházáról. A második St­udie Károlyné (Szigetszentmik- lós), a harmadik Puskás An- talné (Kiskunlacháza), negye­dik Határ Mihályné (Cegléd), ötödik Strázsi Anna (Érd). Történelemből első Litovszki Endre (Cegléd), második Fa­bula János (Kiskunlacháza), harmadik Adám József (Érd), negyedik Ruzsik Péter (Vác), ötödik Molnár István (Ceg­léd). Matematikából első Dará­nyi István (Cegléd), második Szeltner János (Szigetszent- miklós), harmadik Tóth Zol­tán (Szentendre), negyedik Kiss Attiláné (Kiskunlacháza), ötödik Tóth István (Gödöllő). Fizikából első Varjast András (Cegléd), második Szalai Lász­ló (Szigetszentmiklós), harma­dik Csorba Tamás (Pécel), ne­gyedik Mészáros Imre (Gyöm- rő), ötödik Hartó Mihály (Aszód). Ök húszán vesznek részt a már hagyományosnak számító, megyék közötti verse­nyen, amelyet március 19-től 21-ig tartanak Békéscsabán. A játékházban a játékkészítést tanulhatták a gyerekek. Ki-kl kora szerint fűzött üveggyöngyöt, font, ragasztott vagy esetleg csak rajzolt hetett' az igazán nagy eldob- bantás bátorságát és lendüle­tét, s egyúttal azt a tökéletes elszántságot, hogy na, most vagy megbukunk, vagy olybá nyilatkozik néhány illetékes: őrültködjetek tovább is ked­ves felcseperedett gyermekek. Tetszett először is azért, mert a zömükben túlhajszolt színé­szek — mind a gyengébb nem­ből származó uralkodók, mind azok a bizonyos elnyomottak — egy főiskolai vizsgaelőadás jókedvű igyekezetével handa- bandáztak, kellették magukat és szenvedtek, tehát egyaránt kiélhette magát mind a ko­mika, mind a komikus. Har­madszor pedig azért alakul­hatott ki jó vélemény erről a szabadszájú szertelenkedésről, mert — mint mondani szokás — Mihályfi Imre rendezésé­nek megvolt a maga stílusa. Nevezett személy kiötlötteezt a föntebb jellemzett kabaré­világot, és azt minden tárgyi meg gesztusbéli jellemzőjével egyetemben önmagához hűen éltette végig. Ha blődli, hát legyen blődli — lehetett a jel­szava —, mégpedig olyan blődli, amelyben egyformán mindenkire érvényes a jó ri- pacsok szabadossága. Ellen­tétben a nemrég látott Omlet­tel, ebben a Nőuralomban je­len volt a direktori vezérelv, s akár tapsra serkentett a ked­ves hisztériázások sziporká- zása, akár hümmögést váltott ki, a célratörés tudatosságához

Next

/
Thumbnails
Contents