Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

1982. FEBRUAR 21., VASÄRNAP sznmam Beszámoló taggyűlések után Felelősségteljes számvetések | fl párt életében ... , ,----------------a-------mindig jelentős szere­pet tölt be az alapszervezetek munkájának az értékelése. A Központi Bizottság titkárságá­nak 1981. szeptember 7-i határozata alapján Pest megye pártalapszervezetei is számadást készítettek az elmúlt évről, arról, hogy hol tartanak a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásában; méltatták a párt 25 éves harcát; megemlékeztek a munkásőrség meg­alakulásának 25. évfordulójáról. A bes zámoló taggyűléseket megelőzően va­lamennyi pártalapszervezetben egyéni beszél­getést folytattak a párttagsággal. Értékelték a pártmegbízatások teljesítését, véleményt mondtak az alapszervezeti vezetőség munká­járól, javaslatokat tettek a jövőbeni felada­tokra. A beszélgetések során kitűnt, hogy a párttagok egyre jobban felismerik az ország gazdasági helyzetének nehézségeit és azt is, hogy a gondok megoldásáért helyileg mit kell tenniük. A kommunisták részéről megfogalmazódott, hogy nagy tartalékok vannak a munkafegye­lem további javítása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a jobb munkaszervezés terén Ugyanakkor hangsúlyozták: nagyobb követ­kezetességre van szükség a párttagok és ve­zetők részéről a központi határozatok végre­hajtásához szükséges helyi feltételek megte­remtésének érdekében. A kommunisták nagy része meggyőződés­sel vallja, hogy a társadalmi tulajdon védel­me a jövőben is nagy feladatokat ró nemcsak az alapszervezeti közösségre, hanem az egyes párttagokra is. Pozitív tapasztalat, hogy a párton kívüliek körében végzett felvilágosító tevékenység tovább növelte a pártalapszerve- zetek tekintélyét, s hozzájárult a tömegkap­csolatok erősítéséhez; a pártmunkában nagy teret kapott a? emberekkel való törődés, az egyéni gondok megoldásához nyújtott segít­ség.' Elismerő vélemények hangzottak el az idős párttagokkal való foglalkozásról, a párt­rendezvények alól felmentett kommunisták­kal való kapcsolatról, rendszeres politikai tá­jékoztatásukról. A párttagok többségének fokozott felelős­ségét tükrözi az a vélemény is, hogy még ha­tározottabb számonkérést javasolnak a párt­megbízatásukat elhanyagÓlokkal szemben. E tekintetben a pártcsoportok munkájának ja­vítása a legtöbb helyen központi kérdésként került szőnyegre. Az alapszervezetek vezetőségét a párttagok­kal folytatott eszmecserék legfontosabb ta­pasztalatait jól hasznosították a beszámolók­ban. A beszélgetések hozzájárultak ahhoz, hogy valóban reális képet adjanak az 1981. év munkájáról, a XII. kongresszus határozatai­nak helyi végrehajtásáról. | Működési--------------- területüknek megfelelően a párta lapszervezetek a fő figyelmet a gazda­ságpolitika megvalósításának helyi kérdéseire irányították. Mindenekelőtt azt elemezték, hogy a termeléssel összefüggő feladatokat mi­ként sikerült segíteni a pártmunka eszközei­vel, hogyan, érvényesült a párt irányító, se­gítő, ellenőrző tevékenysége. Az alapszerve­zetek többségében a kialakult tendenciákra, a fő gondokra mutattak rá. A beszámolók rá­irányították a figyelmet a munka- és a tech­nológiai fegyelemre, a termelés feltételeinek javítására, a gazdaságos exporttervek teljesí­tésére, az üzem- és munkaszervezéssel kap­csolatos feladatokra, az energiatakarékosság­ra, a még meglévő tartalékok felkutatására és hasznosítására, a termelési költségek további csökkentésére. Mindezekről tartalmas véle­ménycsere alakult ki például a Csepel Autó­gyár, Vác város és a budai járás pártalap- szervezeteiben. Jelentőségének megfelelően adtak hangot sokhelyütt a különböző piaci változásokról, az exporttervek teljesítése érdekében végzett munkáról. Bírálták a technológiai fegyelem lazaságát, mely gátolja az exporttevékenység teljesítését. A taggyűlések többségén igényel­ték a differenciált, a minőségi munkát jobr ban megbecsülő bérezés szükségességét. A beszámolók tanúsága közé 'számít az is, hogy az elmúlt év során tovább erősödött a párt- és gazdasági vezetők munkakapcsolata, fokozódott felelősségük a dolgozó kollektívák iránt. A tapasztalatok azt' bizonyítják, hogy az alapszervezeti közösségekben a kommunisták a korábbinál többet foglalkoznak és jobban értik a párt gazdaságpolitikájának lényeges kérdéseit. Ennek megfelelően a kommunista tanácskozásokon — egyebek közt — a minő­ségi munka kapott nagy hangsúlyt. | A veretcsggek beizánlolól mélyreh„ tóbban foglalkozták az eszmei, kulturális ne­velőmunka eredményeivel, körültekintőbben vették számba az e területen végrehajtott fel­adatokat. Kitűnt, hogy az alapszervezetek in­formációs tevékenysége jobban igazodott a gazdasági, a politikai és a nemzetközi esemé­nyekhez. Ennek eredménye úgy ítélhető meg, hogy a párt tagjainak véleménye reálisabb a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetünk­ről. Ezt igazolják a Nagykőrösi Konzervgyár, a PEVDI, a DCM, a dabasi, a ráckevei járá­sok Dártalapszervezeteiben elhangzott beszá­molók is. A propagandamunkában, az agitációban, a pártoktatás értékelésében elsősorban a szín­vonalasabb, a gondosabb elemzésekre fektet­ték a hangsúlyt. Kétségtelen, hogy javult a politikai vitakörök színvonala, erősödött és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott a gazda­ságpolitikai agitáció is. További feladatnak jelölték meg az ideológiai munka — ezen be­lül az agitáció, a politikai oktatás, az informá­ció — fejlesztését, mely elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy a párttagság felkészülteb­ben tudja képviselni a párt politikáját. A gazdaság pártirányítása, az eszmei, poli­tikai, kulturális nevelőmunka kérdésein túl megfelelő teret kapott — szűkebb értelem­ben — a párt belső élete. Körültekintően ér­tékelték az alapszervezeti vezetőségek tevé­kenységét, a pártmegbizatások teljesítését, a pártfegyelem kérdéseit. Szinte valamennyi he­lyen szóltak a vezetőségeken belüli jobb mun­kamegosztás szükségességéről. f állapították meg a beszámolók, hogy az elmúlt évben tartalmasabbá vált a pártcsoportok munkája. Különösen a váci, a monóri járásban. Gödöllőn és Szentendrén hangsúlyozták, hogy meghatározó szerepük Van a munkahelyi légkör alakításában, a párttagság egyéni gondjainak megoldásában. Megfogalmazták, hogy a pártcsoportok mun­káját, irányításukat jobban az adott körülmé­nyekhez kell igazítani, a vezetőségeknek több támogatást kell adni a kisebb közösségek komplex tevékenységéhez. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolói azt is bizonyítják, hogy a párttaggá nevelő és tagfelvételi munkában tudatosabbá vált a párt munkás jellegének erősítése, a párttag­ságra legalkalmasabb értelmiségiek felvétele, a párttagfelvételi munka tervszerűsége. A korábbi évekhez viszonyítva részlete­sebben és konkrétabban foglalkoztak az alap­szervezetek véleményezési jogkörének érvé­nyesülésével, a káder- és személyzeti munka pártirányításának tapasztalataival. Elsősor­ban Cegléd, a váci járás és a Csepel Autó­gyár alapszervezeteiben hangsúlyozták, hogy összehangoltabb tevékenység tapasztalható a konkrét személyi és káderkérdésekben. A beszámolók megállapították, hogy a tö­megszervezetek pártirányítása az elmúlt év­ben tovább fejlődött. Az elismerés hangján szóltak a tömegszervezetekben dolgozó kom­munisták munkájáról, mindenekelőtt a szak- szervezetben és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségben végzett tevékenységről. Szükséges­nek tartják, hogy a tömegszervezetekben dol­gozó párttagok feladataik eredményes végre­hajtásához a jövőben több érdemibb segítsé­get kapjanak. A nyílt hangvétel, a kritikus és önkritikus értékelés jó légkört biztosított a vitához. A hozzászólásokat a bátrabb, kritikusabb prob- lémafejvetés jellemezte. A felszólalók többsé­ge a beszámolókat elfogadta és megerősítette. A vitában is a fő figyelem a gazdaságpolitikai kérdésekre irányult. így sokan szóltak arról, hogy a nehezebb gazdasági körülmények kö­zött jobb munka- és üzemszervezéssel, fe­gyelmezettebb munkával, az anyag- és alkat­részellátás folyamatos biztosításával könnyebb úrrá lenni a nehézségeken. Több helyen szó­vá tették a párttagok példamutatásának szük­ségességét, a párt politikája melletti nyílt ki­állást, a szocialista erkölcsi normák követke­zetes betartását. | A líeheze’ib .., ,.. ... .. ,-------------------gazdalkodasi körülményekre hiv atkozva kérték, hogy a helyes döntések ki­alakítása, a helyi feladatok jobb megoldása érdekében az eddiginél is jobban vegyék fi­gyelembe a dolgozók véleményét, kérjék ki javaslataikat. A differenciált bérezés kiszé­lesítésére tett vezetői intézkedések széles kö­rű támogatásra találtak. Több felszólaló bát­rabb cselekvésre kérte a vezetőket. Kedvező fogadtatásra talált az ötnapos mun­kahétre való áttérés. Többen sokoldalúan szól­tak arról, hogy körültekintő intézkedések tör­téntek annak érdekében, hogy a termelésben ne történjen visszaesés. Többen szóltak a kis-, vagy szerződéses vállalkozásokról. Mindenekelőtt azt igé­nyelték, hogy a szocialista nagyüzemekkel szo­rosan együttműködő munkaformák alakulja­nak ki. Hangsúlyozták, hogy e munkaközössé­gek elsősorban a lakossági szolgáltatás továb­bi javítását segítsék elő, s tevékenységük a la­kossági igények kielégítését szolgálja. És végül, számos helyen igényként vetődött fel, hogy az irányító pártszervek és testületek tagjai még több helyszíni segítséget nyújtsa­nak az alapszervezetek munkájához. | Betöltötték \ ___________szerepüket a beszámoló tag­gyűlések. A megye pártalapszervezetei ered­ményes év munkájáról adtak számot. A pártta­gokkal folytatott beszélgetések tapasztalatai, a vitában elhangzott vélemények és javaslatok meggyőzően bizonyítják, hogy a megye kom­munistái értik és cselekvőén támogatják a párt politikáját, készek arra, hogy a nehe­zebb gazdasági feltételek között is eredménye­sen hajtsák végre a párt XII. kongresszusa határozataiból rájuk háruló helyi feladatokat. Most arra van szükség, hogy a pártáinpszer­vezetek vezetőségei és az irányító pártbizott­ságok vegyék számba a beszámoló taggyűlé­seken elhangzott javaslatokat és ezek figye­lembe vételével állítsák össze az 1982. évi munkaprograminkat. Biztosítsák, hogy a po- MMVnl, gazdasági munkában a párttagok ré­széről megfogalmazott és a taggyűléseken el­fogadott javaslatok már az idén termőre for­duljanak. KOMAROMI JÁNOS, az MSZMP Pest megyei Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője Cianáiypapsok ! II A HÉT HÍRE A Ganz Villamossági Mű­veltben villamosokba, egyéb közlekedési eszközökbe szere­lik azokat a nagy teljesítmé­nyű villanymotorokat, melyek­nek néhány alkatrésze, így a képen látható csapágypajzsok a nagykátal Magyar—Koreai Barátság Tsz forgácsolóüzemé­ben készülnek. Erdős! Agnes felvétele Dl V SZ-kuldöttség Libanonban Visszaérkezett Budapestre a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség küldöttsége, amely az utóbbi napokban Libanonba látogatott a Libanoni Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség, a Libanoni Haladó Ifjúsági Szö­vetség és a Palesztinái Általá, nos Diák Szövetség meghívásá­ra. A delegáció tagjai: finn, francia, görög, kubai és szovjet fiatalok a DlVSZ-székházban elmondták, hogy a DÍVSZ nö­vekvő aggodalommal figyeli a Közel-Keleten kialakult rob­banásveszélyes helyzetet. Szo­lidaritási látogatásuk alkalmá. val megismerhették a dél-liba­noni lakosság és a palesztin menekültek nehéz életkörülmé­nyeit, feszült helyzetét, amelyet az izraeli agresszió okozott. A küldöttséget fogadta Jász- szer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadííási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnöke. GLYCINE SOJA G A Magyar Nők Országos Tanácsa ankéton ele­mezte a fizikai munkakörben dolgozó nők képzésének és szakképzésének teendőit. @ Országos idegenforgalmi fórumot rendeztek a fővárosban a turizmus propagan­dájáról. G A Hazafias Népfront Országos Tanácsa kör­nyezetvédelmi munkabizottsága a vízgazdálkodás idő­szerű kérdéseit tekintette át. G Megnyílt a pedagógus képzőművészek IX. országos kiállítása Pécsett. G A hét híre az is, hogy Harkányban országos szófaterrrt¥- lési tanácskozáson vitatták meg e mind fontosabb ipa­ri növény jövőjét. Fölfedeztük többször már a pillangósok családjának azt a tagját, amelynek minden pi­cinyke darabja érték, mert hasznosítható, ám a vonzalom rövid életűnek bizonyult; amint sok másban, az örven­dezést itt is feledés követte. A távol-keleti országokban több ezer esztendeje termesztett nö­vény, a Glycine sója, azaz kö­zönségesen és köznapian itt­hon szójabab, Japánból, Kíná­ból és a Távol-Kelet más or­szágaiból csupán a 19. század első harmadában jutott el Európába. Az új növény nehe­zen eresztett gyökeret, mert el­lenállt ennek a bizalmatlan­ság talaja, hiszen miféle nö­vényszerzet az, aminek ugyan a termése bab, de mégsem ké­szíthető belőle főzelék?! A szá­zad végén próbálkozott meg a szójával néhány uradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gyében, de tovább nem jutot­tak, mint hogy takarmányként hüvelyestől, szárastól föletet­ték. Később az édesség- és a cukrászipar talált benne hasz­nos adalékanyagot, ám első, igazi fénykorszakát a szójának a történelmi sötétség korszaka hozta el; a második világhábo­rú szűkös esztendei, ellátási nehézségei terelték a figyelmet a, nagy tápértékű, magas fe­hérjetartalmú növényre. .Mert a kényszer szülte a belátást, ahogy javult valamelyest a há­ború után az élelmiszerterme­lés helyzete, úgy halványodott el megint a szója fényessége, itt-ott megtűrt vetemény lett. Mintha szégyellni kellene a ter­melését, úgy bántak vele, bár a szakemberek egy kis cso­portja nem győzte hangoztatni, nincs még egy olyan sokolda­lúan hasznosítható és sokolda­lúsága ellenére igénytelen nö­vény, mint a szójabab. Szavuk süket fülekre talált; napjainkban a megyében ter­melik akkora területen e nö­vényt, amekkorán az ötvenes években az országban dísz­lett ...! Ami ugyan lényeges szemléleti változásról tanúsko­dik, ám korántsem ütközik még bele a lehetőségek és adottságok alkotta korlátokba. A gazdaságok tervé szerint idén tavasszal 27—28 ezer hek­táron kerül földbe a szója ve­tőmagja, ráadásul hazai vető­mag — mivel hosszú éveken át kemény valutáért kellett vásárolni a vetőmagot, holott fölfedezhettük volna, megter­melhetjük —, ám ez a tekin­télyesnek látszó vetésterület még mindig kicsiny. Az Aka­démia intézeteinek kutatásai és fölmérései szerint körülbe­lül a 27—28 ezer hektár öt­szörösén lehetne — és kellene! — termelni ezt a nagy hasznú pillangóst és akkor megtaka­ríthatnánk annak a 600 ezer tonna szójadarának a CfMár- ban kifizetett értékét, amelyet évente vásárolunk tőkés orszá­gokban, takarmányozásra. Nem fedeztük még fel kö­vetkezetes eréllyel az ilyen — és hasonló — tartalékok igazi fontosságát, hasznát mind a termelésben — mert például a búzának kitűnő előveteménye a szója, szára zölden és silóz­va értékes takarmáry —, mind a táplálkozásban. Tápértéke ugyanis megközelíti a húsét, könnyen emészthető, ám ne­héz szembeszegülni a konzer­vativizmus diktátumként ha­tó megszokásaival, hogy a szójakenyér, a szójaliszt, a szójatorta gyanús, mert — szója... S ha gyanús a termék, kell-e akkor folyamatosan több az alapanyagból? Bűvös körök sokaságát kell áttörni ahhoz, hogy a szója el­érje megérdemelt rangját a termesztésben és felhasználás­ban. Igaz, ma a megye szója- termeiő gazdaságaiban a ter­mésátlagok egy hektárra szá­mítva négyszer akkorák, mint voltak az 1980-as évek elején, ám az is igaz, hogy még a nap­raforgó, a silókukorica, a lu­cerna uralja elsősorban a te­repet és csak utánuk következ­het a szója, bár béltartalom­ban megelőzi a felsoroltakat, dehát a szokás nagy úr. A hol fölfedezni, hol elfeledni sors­nak ugyan bizonyára vége — mert a tartós drágulás végle­gesíti a növényt a hazai köz­termesztésben —, ám az egy­szer lenn, egyszer fenn tanul­ságait érdemes lenne meg­szívlelni. A szója korábban is nagyon értékes növény volt, miért, hogy hathatós kényszer­nek engedelmeskedve újra meg újra rá kell jönnünk er­re?! És nemcsak a szója körül jártunk, járunk ilyen szembe- kötősdit... Mészáros Ottó A HÁZ MÁS SZELLEME A nyitottságot az emberi erények közé soroljuk. S ha ez így van, aligha té­vedés azt állítani; az egész­ségügy dolgozóinak Pest megyei ifjúsági parlament­jén elsősorban ez az erény határozta meg a hangula­tot. s az eszmecsere tartal­mát is. A fiatalok fórumait ma­napság sorra járó ember hallhat az eredményekről, tévedésekről (kevesebbet) s az életkezdéssel, pálya­kezdéssel, személyes bol­dogulással kapcsolatos gondokról (természetesen többet). Más volt a ház szelleme tegnap a Pest megyei Ta­nács Semmelweis kórháza Tárogató úti termében, ahol 93 küldött — szabad szombat ide vagy oda, a 100 meghívott közül eny- nyien jöttek el — tolmá­csolta a megye csaknem öt­ezer fiatal orvosának, nő­vérének, asszisztensének, bölcsődei gondozónőjének, gyógyszerészének, kórházi, rendelőiniézeü fizikai dol­gozóiénak véleményét. > Tévedés ne essék: a felszólalók közül többen is kérték, hogy javítsák a la­káshoz jutás esélyeit, emel­jék az alacsony ügyeleti díjat, vagy a napidíjat, a többség azonban nemcsak saját gondjára figyelt. Már a beszámolót tartó dr. Zádor András, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője is társadalmi kitekintést adott. A küldöttek foglalkoztak az oktatás és a tovább­képzés ügyével is. Szóvá tették: gyakorlatiasabb nő- vérképzésre lenne szükség, vagy hogy kevés alapisme­retet kapnak a boncmeste­rek a mostani egyéves ok­tatási formában. Szóba kerültek a mun­kafeltételek is. Például vár­ják már, hogy a körzeti or­vosok egységes diagnosz­tikai táskával, gyors labo­ratóriumi vizsgálatokkal, EKG-val fogadhassák bete­geiket. hiszen így betegsé­gük megállapítását köny- nyebben bonyolíthatnák le. Voltak, akik kimondot­tan mások érdekében szól­tak. Soltész Tamásné, a vá­ci 4. számú bölcsőde gon­dozónője például azt ja­vasolta: a mostani hatéves korról emeljék tízre a ha­tárt, amíg az édesanya igénybe veheti a gyermek- ápolási táppénzt, mert most a gyermek betegsé­ge a család közösen tölten­dő szabadságának rovásá­ra megy, vagy, ami kelle­metlenebb:-egyes szülők be­zárják q lakásba a felügye­let nélkül maradó beteg gyermeket, így viszont balesetveszélynek teszik ki őt Győri Józsefné védőnő Alsónémedirőí a terhes anyák, s a kisgyermekesek dabasi. a szakorvoshoz uta­zásának jobb szervezését kérte, mert most zsúfolt buszon, a szabadban sokat várva, s nem keveset gya­logolva jutnak a gyógyí­tóig, s onnan haza. Végül visszatért egy ré­gi kérdés: is~rerjék el vég­re szakmunkásnak az egész­ségügy szakdolgozóit, akik­nek képesítése és három­műszakos. nehéz' fizikai munkája is indokolná e változtatást. V. G. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents