Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

KJF UK ret -Wg/r 1982. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP \A HÉT mJCPOllTIKAI KÉRDÉSEI Visszaverni az US Nehéz napok Madridban — A szíriai forgatókönyv írói Tízmillió munkanélküli — Feszültségek Közép-A merikóban Havannában befejeződött a X. szakszervezeti világkongresszus. Képün­kön: Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, állam- és kormányfő, a záró ünnepségen átadja a Kubai Dolgozók Központjának zászlaját a tanácskozáson részt vett szakszervezeti szövetségek fő­titkárainak Az SZKP Központi Bizottságának határozata Hat évtized gazdag tapasztalatai Küzdelmes hét nap zajlott le ismét a világpolitikai po­rondon. Lengyelországban po­zitív és. negatív előjelű ese­mények követték egymást Számos helyen annyira nor­malizálódott a helyzet, hogy immár sor kerülhetett a szük­ségállapot intézkedéseinek enyhítésére. Ez általában jel­lemzi az ország helyzetét, hi­szen csakis így történhetett, hogy immár a turizmus hely­reállítására tehetnek lépése­ket, legalábbis ami a szerve­zett utazásokat illeti. Viszont először fordult elő a szükség'- állapot kihirdetése óta, hogy ismeretlen tettes fegyveres incidenst provokáljon: a bűn- cselekménynek egy rendőr se­besültje van. Tovább folytató­dott a . Reagan-kormányzat uszító hadjárata is. HOGYAN TÜKRÖZŐDÖTT MINDEZ MADRIDBAN? A 35 ország madridi euró­pai biztonsági és együttműkö­dési találkozóján, a héten több ülést is tartottak. Sajnos, azonban ezek az amerikai kormányzat provokációinak színtereivé váltak. Washing­ton a jelek szerint arra sze­retné kihasználni ezt a nem­zetközi fórumot, hogy szovjet­ellenes rágalomhadjáratának szószékévé változtassa. A múlt héten a lengyelországi szük­ségállapot kihirdetése szolgál­tatott az Egyesült Államok számára ürügyet arra, hogy megkíséreljen beavatkozni a Varsói Szerződés e fontos or­szágának belügyeíbe. Most pe­dig a vegyi fegyverek ügyében szerette volna ezt a jelentős tanácskozást az Egyesült Ál­lamok propagandájának szol­gálatába állítani. Kappelman amerikai megbízott azzal rá­galmazta meg a Szovjetuniót, hogy vegyi fegyvereket alkal­maz, hogy így megindokolja: miért hozott Washington olyan döntést, hogy 1983. évi költ­ségvetésében „zöld fényt” biz­tosít e veszélyes és emberi­ségellenes fegyverek gyártásá­nak. E hazug állításokkal igyekeztek a tengerentúliról le­csillapítani azt az aggodalmat, amelyet Nyugat-Európában a veszélyes amerikai határo­zat keltett. A nyugat-európai közvélemény ugyanis nagyon jól tájékozott ebben az ügy­ben. A korábbi washingtoni megnyilatkozások fényében, jól tudja, hogy ezeket a ve­gyi fegyvereket az amerikai ve­zetés NATO-szövetségesei or­szágaiban kívánja tárolni, s ha úgy adódik, ott akarja be­vetni is. Ezért kellett tehát azzal a hamisítással előállni, hogy az Egyesült Államok kormányának döntését a „szovjet fenyegetés” ellensú­lyozására hozták... Az új amerikai rágalmakra azért is szükség volt, mert a Reagan-kormányzat eredetileg elképzelt „menetrendje” a madridi értekezletre felborult Az amerikai delegáció külügy­miniszteri szinten azzal érke­zett múlt héten a spanyol fő­városba, hogy a lengyelorszá­gi helyzetre való hivatkozás­sal kikényszeríti a tanácsko­zás őszre való elnapoltatását. Így a madridi felfüggesztés is tulajdonkénpen az Egyesült Államok és NATO-partnerei által hozott lengyelellenes szankciók közé vonult volna be, s bizonyítékul szolgált volna arra, hogy ebben az ügyben az Észak-atlanti Szer­vezet tagállamai között, egy­ség uralkodik. Washingtonnak azonban ta­pasztalnia kellett, hogy nem sikerült akaratát rákényszerí- tenie szövetségeseire, amelyek az enyhülést szolgáló fórum nyitvatartását szorgalmazták. Így, az amerikai diplomáciá­nak meg kellett hátrálnia. Be­le kellett nyugodnia abba, hogy a szovietellenes megnyi­latkozások elhangzása után. az értekezleten részt vevő tagálla­mok erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a konstruktív munka folytatódjék, s kidol­gozzák a konferencia záróok­mányát — s ebben az össz­európai katonai enyhülésről szóló megbeszélésre való ja­vaslatot is, amelyet a szocia­lista közösség államai kezde­ményeztek. így tehát Madrid­ra az volt jellemző a hét má­sodik hetében, hogy a semle­ges országok ez irányba tettek lépéseket. Ml TÖRTÉNT SZÍRIÁBAN? A szíriai Hamában, a Da­maszkusziéi északra, száz­negyven kilométerrel fekvő városban, amely az ország Aleppo felé vezető főközleke­dési útvonalának szívében te­rül el, súlyos rendzavarások zajlottak le. Sajátos módon a hírt először Washingtonból je­lentették be, s megtoldották azzal, hogy állítólag katonai egységek lázadtak fel,. A washingtoni hírközlés, olyan benyomást keltett, mintha ka­tonai puccs kezdődött volna el Hafez Asszad kormánya ellen, s az amerikai rádióállomás so­kat sejtetően azt mondta, hogy az ország más részeiből „egyelőre nincs hasonló meg­mozdulásról” jelentés, de va­lószínűleg ilyenekre sor ke­rülhet ... Később azután a hivatalos közlésekből kiderült, hogy a jobboldali Muzulmán Testvé­riség terrorcselekményeiről van szó, s egyáltalán nem „reguláris katonai egységek felkeléséről Szíria kormánya ellen.” A helyzet a hét végén már annyira normalizálódott, hogy a főközlekedési útvona­lat meg lehetett nyitni. A washingtoni hírközlő szervek még csak nem is leplezték „csalódásukat” a történtek láttán. Így ismerve a Muzul­mán Testvériség szoros kap­csolatait az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksé­géhez, a CIÁ-hoz, a világsaj­tó több kommentátora nem véletlenül írt arról, hogy a hamai forgatókönyvet nyil­ván Washingtonban írták meg, s most pedig érthetően „rossz kedv” tölti el őket, hogy nem sikerült az akció: a Szilárdság Frontjához tartozó Asszad- kormány megdöntése a provo­káció nyomán. MIT TÜKRÖZNEK A KÖ­ZÖS PIAC ORSZÁGAIRÓL KÖZZÉTETT GAZDASÁGI ADATOK? Ezek az adatok azt tárják fel, hogy 19.32 elején az Euró­pai Gazdasági Közösség álla­maiban 10 millió 600 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, s ez 28 százalékkal magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. Angliában a legmagasabb a könyörtelenek száma, Nyugat- Európa országai közül: itt 12 százalékos a munkanélküli­ség. Az Egyesült Államokban sem vigasztalóbb a kép: Rea­gan elnök e heti sajtóértekez­letén már óvakodott attól is. hogy egyáltalán reményét fe­jezze ki, hogy a gazdasági visszaesésből, mikorra várha­tó kilábalás. Az Egyesült Ál­lamokban jelenleg a kilenc­milliót érte el azok száma, akik hiába keresnek munka- alkalmat. Nyugat-Európában mind erőteljesebb az a felismerés, hogy a Reagan-kormányzat az ő rovásukra próbálja enyhíte­ni súlyos gazdasági gondjait. Sok nyugat-európai üzletem­ber a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem fokozásában lát­ja a fokozatos „kigyógyulás” útját. Ezért keit oly ingerült­séget az a washingtoni törek­vés, amely a Szibériából Nyugat-Európába építendő földgázvezeték építésének megtorpedózását tűzte ki cé­lul. Az Egyesült Államokat azért is bírálják, mert a hé­ten ismét emelték a kamatlá­bat, s ez annyit jelent, hogy nyugat-európai cégek 16 szá­zalékosnál magasabb kamat­tal vehetnek csupán igénybe tengerentúli hiteleket. Ez a politika tontja a Közös Piac államainak gazdasági helyze­tét, s növeli a nézeteltérése­ket a tőkés világban. MI A HELYZET KÖZÉP- AMERIKÁBAN? A hét közép-amerikai ese­ményei Salvadorra összponto­sultak. Reagan elnök sajtóér­tekezletén nem zárta ki köz­vetlen amerikai katonai be­avatkozás lehetőségét sem. Megfigyelők azonban sokkal valószínűbbnek tartják, hogy az amerikai kormányzat in­kább „áttételesen” folyamodik akcióhoz A washingtoni saj­tó felfedte, hogy a í'ehér Ház azt fontolgatja, hogy argentin csapatok bevetését kéri a Buenos Aires-i vezetéstől. S hogy ilyen tervet komoiyan mérlegelnek,'azt San Salva­dorban is felfedték. Közben amerikai szenáto­rok csoportja, amely a hely­színen járt óva intette a Rea- gan-kormányzatot, hogy bár­miféleképpen „érdekeltté vál­jon katonai síkon” a közép- amerikai polgárháborús cse­lekményekben. Ezek a tör­vényhozók arra figyelmeztet­nek: az Egyesült Államok jó úton van ahhoz, hogy a viet­namihoz hasonló kalandba bo­csátkozzék Salvadorban és esetleg Közép-Amerika más részeiben. Az eredmény — mint rámutattak —, ugyanaz lenne, mint a vietnami hábo­rú esetében: a teljes kudarc. Közben a szabadságharco­sok térnyerését a jelek szerint immár belső erőkből nem le­het megakadályozni. A hely­zet, mint elfogulatlan megfi­gyelők megjegyzik, -sokban ha­sonlít ahhoz, ami Nicaraguá­ban Somoza rendszerének bu­kását megelőzte. Mint hozzá­teszik: Washington láthatólag nem akar tanulni'a közelmúlt eseményeiből: kétségbeesétten meg akarja akadályozni a né­pi erők győzelmét a jobbolda­li junta felett, még akkor is, ha ez csupán vérfürdők sorát eredményezi, s azt, hogy az Amerika-ellenes felháborodás hulláma a történetek nyomán minden eddiginél magasabbra csap a Rio Grande del Norte folyótól — az Egyesült Álla­mok és Mexikó határától —, délre elterülő kontinensnyi te­rületén. Árkus István (Folytatás az 1. oldalról) A határozat rámutat: to­vább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom valameny- nyi osztálya, társadalmi cso­portja, ami a fejlett szocializ­mus körülményei között elve­zet az .alapvetően osztálynél­küli társadalmi szerkezet lét­rejöttéhez. Részletesen szól a dokumentum az SZKP-naik és a szovjet államnak a fejlett szocialista társadalomban mind szélesebb alapokon össz­népivé váló szociális politiká­járól is. * A dokumentum a szocialista demokrácia elmélyülésével foglalkozva méltatja a Szov­jetunió, illetve az egyes köz­társaságok új alkotmányának jelentőségét. A határozat a továbbiakban a Szovjetunió létrejöttének nemzetközi jelentőségével fog­lalkozik. A határozat méltatja azt a szerepet, amelyet a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai töltenek be. A határozat méltatja a szo­cialista országoknak az új tár­sadalom építésében elért ered­ményeit, s leszögezi: a világ­szocializmus nemzetközi ta­pasztalata egyúttal annak a lenini gondolatnak az igazsá­gát is bebizonyította, hogy a szocializmushoz vezető út bo­nyolult lesz. Nem lehet szá­mításon kívül hagyni azt, hogy az új társadalmi rend építése az imperializmus állandó gaz­dasági, politikai, katonai és ideológiai nyomásának körül­ményei között megy végbe — írja a KB határozata. Ott, ahol az imperializmus akna­munkájához hozzájárulnak a belpolitikában elkövetett hi­Az ír Köztársaságban nyolc hónapon belül másodszor ki­írt általános választások sem­mit sem döntöttek el. A 166 mandátumból 15-nek a sorsa még nem dőlt el, tegnap újraszámlálással döntöttek odaítélésükről. Annyi bizonyos, hogy sem a hatalomból távozó Fine Gael-munkáspárti koalí­ciónak, sem az ellenzéki Fian- na Fáil-nak nem lesz abszolút többsége, mindkét pártnak szüksége lesz az úgynevezett független képviselők támoga­tására is, akik növelték man­dátumaik számát. Meglepetést, sőt némi meg­döbbenést keltett, hogy soraik­ba a Sinn Fein-dolgozók párt­ja egyszerre három képviselőt is tudott küldeni, mivel az adott viszonyok között ez ele­gendőnek látszik egy önálló frakció megalakításához. A kilencnapos látogatáson az Egyesült Államokban tartóz­kodó Otto Lambsdorff nyugat­német gazdasági miniszter a New York-i külpolitikai társa­ság előtt pénteken este elhang­zott beszédében ismét szóki- mondóan bírálta a Reagan- kormányzat gazdasági straté­giáját és erélyesen védelmébe vette az Egyesült Államokban erősen támadott bonni politi­kát. A miniszter kijelentette, hogy a nyugati szövetség szilárd és összetartó, de nem szabad meg­engedni, hogy „a lengyel vál­ság a nyugati szövetség vál­ságává váljék”. Rámutatott, hogy a Szovjet­uniótól beszerzendő földgáz az NSZK energiaszükségletének csupán öt-hat százalékát fede­zi majd, ezért „groteszknak” nevezte a The New York Times-nak azt az állítását, hogy Moszkva „kezébe kaparintja Nyugat-Európa energiaellátá­sának jó részét”. A nyugatnémet miniszter hasonlóan szókimondóan bí- j rálta az új amerikai költség- vetést is, mely hatalmas beter­vezett deficitjével növeli a hi­teligényt és ezáltal még maga­búk, helytelen számítások, ta­lajt talál az idegen, szocialis­taellenes erők aktivizálódása. A Nagy Október által meg­nyitott úton ma a Szovjetunió népeivel együtt a világ külön­böző országaiban sok száz mil­lióan haladnak. Nincs és nem is lehet olyan út a szocializ­mushoz, amely megkerüli a marxizmus—leninizmus által feltárt, a Szovjetunió és a lé­tező szocializmus országainak tapasztalatai, a forradalmi küz­delem és a szocialista alkotó­munka nemzetközi gyakorlata által igazolt általános törvény- szerűségeket, de nem lehet ezen az úton előre haladni úgy sem, hogy nem veszik sokoldalúan számításba minden‘egyes or­szág nemzeti sajátosságait — hangoztatja a határozat. Február 26—27-én ülést tart a lengyel parlament — jelen­tették be szombaton Varsó­ban. A tanácskozáson kilenc napirendi pont szerepel, ezek többsége számos törvényterve­zet előterjesztéséből tevődik össze. Az egyik legfontosabb napi­rendi pontként három szejm- bizottság együttesen előterjesz­ti a kormány által kidolgozott nyolc törvénytervezetet, ame­lyek kivétel nélkül a gazdasá­gi reformmal kapcsolatosak. A szejm elé kerül a Lengyel Népköztársaság alkotmányá­nak módosításáról, és az ál­lambíróság létrehozásáról szó­ló törvénytervezet is. Az ír televízió a szombat hajnalig összeszámolt szavaza­tok alapján az alábbi számí­tógépes előrejelzést tette köz­zé: Fianna Fáil: 81, Fine Gael- munkáspárti koalíció: 78 (ezen belül a munkáspárt 13), füg­getlenek: 7 (ezen belül a Sinn Fein-dolgozók pártja 3) mandá­tum. Pénteken pokolgép robbant az Aeroflot washingtoni kép­viseleténél. A robbanás követ­keztében az épületben jelentős kár keletkezett, de szerencsére személyi sérülés nem történt. Később a „Zsidó Védelmi Li­sabbra „srófolja” a máris túl­zottan magas amerikai kamat­lábakat, amelyek Nyugat-Eu- róoából is elszívják a pénzt és így a gazdasági recesszióból va­ló kiemelkedés talán fő akadá­lyát jelentik. Vizsgálatot rendelt el pénte­ken az amerikai kormány an­nak kiderítésére, ki volt az a külügyminisztériumi tisztvi­selő, aki a The Washington Post című lap rendelkezésére bocsátotta a Haig külügymi­niszter hivatali megbeszélé­sein készített, többnyire kompromittáló tartalmú jegy­zeteit. Mint a The Washington Post pénteken közölte, a kül­ügyminisztérium reggeli mun­kaértekezletein Haig egyebek között „alattomos fattyának” minősítette Lord Carringtortt, Nagy-Britannia külügyminisz­terét, amiért saját terveit pró­bálja előtérbe helyezni a Kö­Most. amikor az imperializ­mus, mindenekelőtt az ameri­kai imperializmus politikája következtében kiéleződött a, nemzetközi helyzet, az egész emberiség sorsára nézve első­rendű fontosságú, hogy aktí­van valósítsák meg azt a le­nini békestratégiát, amelyet pártunt és államunk képvisel — szögezi le az SZKP KB ál­lásfoglalása, amely az SZKP XXVI. kongresszusán a nyolc­vanas évekre kidolgozott bé­keprogramról szól. A határozat befejező része részletesen szól a Szovjetunió létrejöttének 60. évfordulójá­val kapcsolatos feladatokról, teendőkről, külön kiemelve az évforduló tiszteletére indított szocialista munkaverseny fon­tosságát Varsóban szombaton Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, külügyminiszter hosz- szabb megbeszélést folytatott Herbert Wehnerrel, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti frakciójának elnökével, aki péntek óta tartózkodik a lengyel fővárosban, tájékozódó •jellegű látogatáson. Ugyancsak szombaton, Weh- *ner találkozott Mieczyslaw Ra- kowski miniszterelnök-helyet­tessel, később pedig lengyel parlamenti képviselők egy csoportjával. ★ Állam- és szovjetellenes röplapokat osztogattak, ilyen tartalmú plakátokat terjesztet­tek, valamint letépték és ösz- szekenték a hatósági intézke­déseket tartalmazó falraga­szokat, a párt jelszavait an­nak a héttagú illegális szerve­zetnek a tagjai, amelyet a na­pokban leplezett le a Torun vajdasági rendőrség. A vajdaságban levő Drob- nica nevű helységben működő „Harci Szövetség a Független­ségért” elnevezésű illegális szervezet tagjait katonai bí­róság gyorsított eljárással von­ja felelősségre. ga” elnevezésű cionista szerve­zet bejelentette, hogy a bom­bát ő helyezte el. A napokban jelentette ki Reagan elnök, hogy a külföldi országok képviseletei elleni ter­rorista akciók bűncselekmé­nyeknek minősülnek. Ugyan­akkor, amint azt a tények is bizonyítják, az amerikai ha­tóságok saját országukban va­lójában semmiféle gyakorlati intézkedést nem hoztak a ter­rorista akciók elhárítására, a bűnösök felkutatására és meg­büntetésére. A Szovjetunió nagykövetsé­ge határozott tiltakozását fe­jezte ki az amerikai külügy­minisztériumnál e banditacse­lekmény miatt. zel-Keleten „arrogánsnak” nevezte a szaúdi vezetőket és hangot adott annak a vélemé­nyének, hogy az Egyesült Ál­lamok Izraellel egyetemben elszigetelődik a Közel-Keleten, mihelyt Izrael távozik a Sí- nai-félszigetről. A brit külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó megjegyzést fűzni Haig kife­jezéséhez, csupán annak meg­állapítására szorítkozott, hogy Haig és Lord Carrington kap­csolatai „tükrözik az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti kitűnő viszonyt”, és ez­zel azinte visszhangozta az amerikai külügyi szóvivő nyi­latkozatát. írországi választások Semmit sem döntöttek el A miniszter bírálta a Reagan-kormány stratégiáját Lambsdorff New York-i beszéde Ülést tart a lengyel parlament Napirenden a gazdasági reform Robbanás az Aeroflot washingtoni képviseleténél Határozott szovjet tiltakozás Vizsgálatot rendelt el az amerikai kormány Haig kínos kijelentései

Next

/
Thumbnails
Contents