Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

Zárszpmadó közgyűlések Beruházás, saját kivitelezésben % A gyáli Szabadság Tsz-ben a közgyűlés elnöksége. Balról jobbra: Ádori Károly, az MSZMP dabasi járási bizottságának első titkár^, Csonka Tibor, a Fest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Eleki János, a TOT főtitkára, dr. Nyemcsok János, a szövetkezet elnöke, Marján György, a tsz-vezeiőség tagja, Ihászi József, a TESZÖV titkára. Barcza Zsolt felvétele PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI mm II KftmOD AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ára: 1.40 forint 1982. FEBRUAR 21., VASÄRNAP Szerszámgépek doktorai A Fiimtechnika Vállalat monori gyáregységében két szak­ember feladata a mintegy 500 különböző szerszámgép és al­katrészeinek ellenőrzése, javítása,' s ha kell, pótlása is. A ké­pünkön: esztergapad alkatrésze készül a marógépen. Barcza Zsolt felvétele Pest megyei járatok állomása Népstadion-pályaudvar 8 A kellemes napsütéses § szombat délelőttön, a me- $ gye néhány gazdaságában ^ számvetés folyt. A jászka- ^ rajenéi Árpád, a törteli Dó- 8 zsa, a gyáli Szabadság, a S tóalmás! Egyesült Lenin § termelőszövetkezetben, és ^ az alsónémedi Közös Űt ^ Szakszövetkezetben zár- ^ számadó közgyűlést tartot- ^ tak. A törteli gazdaság köz- § gyűlésén részt vett Zsuffa S Ervin, az MSZMP KB gaz­5 daságpolitikai osztályának ^ helyettes vezetője, Balogh ^ László, az MSZMP Pest ^ megyei bizottságának titká­6 ra. A gyáli termelőszövet- 8 kezeibe ellátogatott dr. Ele- 8 ki János, a Termelőszövet- ^ kezetek Országos Tanácsá- ^ nak főtitkára. A gyáli szövetkezet életé­ben az idén a közgyűlés rend­hagyónak bizonyult: a tagság, a dolgozók egy része ipari tévélánc segítségével 14 mo­nitoron keresztül nézte és hallgatta az előterjesztéseket, hozzászólásokat. Azért vá­lasztották ezt a megoldást, mert tavaly 120 ezer forintba került a monstre rendezvény a főváros kellős közepén. A gyáli Szabadság Tsz-ben joggal büszkék arra a 12 mil­liós többletnyereségre, amit 1980-hoz viszonyítva, elértek, s arra, hogy az elmúlt eszten­dőben 80 millió forint értékű beruházást valósítottak meg saját terveik alapján, saját kivitelezésben, hitel nélkül. A szövetkezeti demokrácia még fiatal fórumai, a munka­helyi közösségek tartalmasab­bá lettek, és sok segítséget ad­tak a vezetőknek. Igaz, a pré­miumfeltételek is érdekeltté tették az irányítókat, hogy fo­kozottabban törődjenek az emberi tényezőkkel. Nem volt egyszerű a szemléletváltozást elérni a bérezésben sem. Ma már azonban elfogadják az egy brigádban dolgozóik, hogy van, aki a zárszámadáskor 15 ezer, míg munkatársa csak ezer forintot visz haza a bo­rítékban. Annyit, amennyit munkája alapján megérde­melt. A dinamikus fejlődés 1982- ben is folytatódik egy nagy­szabású középtávú terv része­ként. Az idén 12 millió fo­rintot költenek meliorációra — talajjavításra, táblásításra —, ugyanilyen összeget fordí­tanak gyümölcsfák telepítésé­re és a csepegtető öntözés be­rendezésére. Megalapozottan, a szükséges takarmányt biz­tosítva kezdenék hozzá a juh- program megvalósításához. Első lépésben 1500, hármas hasznosítású anyabirkát vásá­rolnak. Az SZKP Központi Bizott­sága határozatot hozott a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége megalakulá­sának december 30-i 60. év­fordulójának megünneplésére. A Szovjetunió fennállásá­nak 60. évfordulója jelentős esemény a szovjet nép életé­ben, amely az SZKP . lenini nemzetiségi politikájának dia­dalát, a szocializmus történel­mi vívmányait tanúsítja — hangoztatja a határozat, amely részletesen és elméletileg elemzi a hat évtized tapaszta­latait. jelentőségét. — Ezen az évfordulón a Szovjetunió az egßsz világ előtt a kommuniz­must együtt építő egyenjogú köztársaságok családjaként je­lenik meg. A szovjet nép szi­lárd társadalmi-politikai és eszmei egységbe kovácsolő- dott, megbonthatatlan egysége szeretett kommunista pártja, annak Leonyid Brezsnyev, a nagy Lenin hűséges követője által vezetett Központi Bizott­sága körül. A kommunista párt körül a Szovjetunióba tömörült népek forradalmi küzdelmének ered­ményeként felépült a fejlett szocialista társadalom — han­goztatja a KB ^állásfoglalása. A határozat részletesen szól Mm: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Felelősségteljes számvetések Glydne sója 4 oldal: Ma még csak nyolcán vannak 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Indul a megyei s X 2" ii*I A/ * 8. oldal: A vonal másik végén Téglaégetés mindennap a fejlett szocialista társadalom helyzetéről, feladatairól, meg­állapítva, hogy a Szovjetunió erős ipari hatalom, magasan gépesített mezőgazdasággal, élenjáró tudománnyal, kultú­rával. A pártnak a XXVI. kongresszuson elfogadott irányvonala valamennyi köz­társaság anyagi és szellemi potenciáljának fejlődésére irá­nyul, s ugyanakkor azt is elő­irányozza, hogy mindezt maximálisan használják fel az egész ország harmonikus fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon) Rendhagyó évnek tekintik a tavalyit a Pest megyei Vil­lany szerelőipari Vállalat veze­tői. Több szempontból is, ál­lapítja meg Szabó Károly mű­szaki igazgatóhelyettes. Az építőipari egységektől eltérően nem volt létszámhiány, fizi­kai munkásaik — a nem rit­kán a nehéz munka ellenére Űj Volán-pályaudvart ad­nak át a forgalomnak március 1-én a Budapest Sportcsarnok mellett. Az új Népstadion autöb+sz- állomás az Engels téri köz­ponti pályaudvart hivatott te­hermentesíteni. Innen indul­nak, illetve ide érkeznek majd a Dunától keletre közlekedő távolsági járatok, valamint a Dömsöd. Tass, Dabas, Kunpe- szér, Tatár szentgy ör gy, Ke­rekegyháza irányába közleke­dő helyközi járatok. Megáll­nak az autóbuszállomáson a belföldi utazásra is igénybe vehető — Rozsnyóra, Losonc­ra, Lévára, Nyitrára, Aradra és Szabadkára közlekedő —, nemzetközi járatok. A Népstadion autóbuszállo­más átadásával egyidejűleg új szolgáltatásként közvetlen já­ratot indít a Volán 20. számú Vállalat Bagról, Hévízgyörk- ről, Galgahévízről és Túráról a fővárosba. Bővül az elővé­sem —, kívánkoztak máshová Miért? Természetesen nem vé­letlenül. A tervezettnél jóval nagyobb mértékben, 8,4 szá­zalékkal nőtt a bérszínvonal. Ezen belül azonban, élve a differenciálási lehetőséggel, a külső szereléseken dolgozók jövedelmét átlagosan 10,2 szá­zalékkal emelték. Nem mellékes az sem, mi­vel teremtették meg ehhez az alapot. Egyszerűnek tűnik a magyarázat: nem estek két­ségbe attól, hogy jelentősen csökkent Pest megyében az új beruházásokra fordítható pénz. (Ennek hatását ugyanis jól érzékelhette a vállalat is. a tanácsi megrendelések ér­téke csaknem tízmillióval lett kevesebb, az év elején re­méltnél.) Tudomásul vették, hogy eltolódik az arány a fenntartási-felújítási munkák felé, s erre megkezdték a fel­készülést az első félévben. Annak érdekében, hogy vala­mennyi munkásukat folyama­tosan foglalkoztathassák, több fővárosi Ingatlankezelő Válla­lattal fölvették a kapcsolatot és az Elektromos Művektől is a számítottnál nagyobb érté­kű munkákat vállaltak. Növelték emellett az úgyne­vezett telepített üzemeik ipa ri termelését is, í£y a 147 mii Író forint vállalati bevételük fele, már innen származót' 1081-ben. Megkezdték r ’Idán’ égy új típv.sú villamoseloszt * szekrény gyártását, amellyel szerencséjük is volt. ök teli rendszer is: mindkét ál­lomáson már 60 nappal az utazás megkezdése előtt meg­válthatják elővételben me­netjegyeiket az utasok. Az utazás napján már csak a já­ratot indító állomáson lehet jegyet váltani. Csekély mértékben változik majd az új pályaudvarról in­duló járatok menetrendje. Egyesek öt-tíz perccel koráb­ban indulnak Budapestről, a vonalak külső szakaszain a menetrendi idők változatlanok maradnak. Ugyancsak válto­zatlan menetrenddel indulnak az Engels térről a dunántúli távolsági járatok. Március elsejével némikép­pen megváltozik az Engels té­ri autóbuszállomás forgalmi rendje. Ezentúl innen indul­nak, illetve ide érkeznek a Ferihegyi repülőtérre közle­kedő gyorsjáratok. Ugyancsak az Engels térről indul vala­mennyi nemzetközi járat is. ugyanis már a tavaly életbe lépő új szabványnak megfe­lelő termékeket kínáltak a kereskedelemnek, míg konkur- rens cégtársuknak meg kellett szerveznie az átállást, a mó­dosítást — a .régiről —, az új­ra. Csak a villamoselosztó­szekrények, mintegy 6 millió forint bevételt jelentettek a vállalatnak. Igaz, a termék­szervezet bővítését bizonyos kényszer hatására határozták el, magyarázza a műszaki igazgatóhelyettes. Erőteljesen csökkent ugyanis a kereslet a korábban készített villamosve- zeték-tartó szerkezetek — vas­oszlopok —, iránt, a termelő- kapacitást tehát ki kellett töl­teni, munkát kellett adni az embereknek. Napjainkban azonban már messze nem elegendő a mun­kások megtartásához, ha csak dolgozhatnak. Láthatjuk ett számtalan vállalatnál, és nem csuoán szűkebb pátriánkban. A Pest megyei villanyszerelők vezetői sem tartották elegen­dőnek. Anyagi eszközeiket fi­gyelembe véve, felmérték te­hát, mit tehetnek még a munka- és életkörülmények javulásáért, a jövedelmek emelése mellett. Felépítettek Náqv’-*tán egy ezer négyzet- méter alapterületű új üzem­csarnokot, amelyet több. kor­szerű, nagy teljesítményű kis­géppel szereltek föl és felszá­molták a munkásszállásokat. D. Gy. AMI ELSZAKADT 1 N em számít, játék a szavakkal — mondta egy beosztásába épp hogy belecsöppent népművelő —, végeredményben mindegy, miként nevezzük a dolgo­kat — legyintett újdonsült ismerősöm. Véleményével nem áll egyedül. Hiszen, ha kerül- Ve is e szélsőséges állás­pontot, eléggé általános né­zet: a fogalmak életének nincs közük hétköznap­jainkhoz, a szavak tartal­mának változása — meg­változása — nem hat a gya­korlatra. Közvetlenül ta­lán nem, vagy a hatás csak huzamosabb idő elteltével mutatható ki. Mert való­ban majdriém mindegy, hogy kultúrotthont mon­dunk-e, vagy művelődési házat, bár a fogalmak tar­talmában éppen az intéz­mények eltérő működése miatt van különbség. Vál­tozást jeleznek. S az elté­rések távolról sem csupán egy-egy szakma’szóhaszná­latában mutatkoznak. A hétköznapi beszédben gyakran el is szakadnak egymástól az összetartozó fogalmak, s e folyamat köz­ben az egyik elszegénye­dik, a másik jelentésében változik meg, vagy hamis nézeteket eredményezve fö­lébe nő a fontosabbnak. Hogy ez mennyire nem já- , ték a szavakkal, azt igazol­hatja, hogy a kifejezések hibás beidegződése tár­sadalmi méretű gondolat- torzulásokhoz vezethet. Olyanokhoz is, amelyek befolyásolhatják életünk megannyi vonatkozását. Mégpedig úgy, hogy szinte észre sem vesszük, tudat­talanul cselekszünk hatá­sukra másként és másként, \jagy nem cselekszünk. Sokat használt fogalom- hármas : kultúra—művelő­dés—szórakozás. Egybe tar­toznak. értelemszerűen el­választhatatlanok. Legtá­gabb értelmű a kultúra, amely lényegében az em­beri létezés formáját fog­lalja magába a munkakö­rülményektől a termelési technológiákon és a kolle­giális kapcsolatokon keresz­tül, a lakáskörülményeken át az ismeretekig és az esz­tétikai értékű szellemi produktumokig. Mégis köz­napi értelemben a kultúra fogalma alatt egyre gyak­rabban csak a -tanulást és a műalkotások befogadását értik. A fogalom tartalmá­nak leszűkPésével lemon­dunk arról, hogy kultúránk helyzetét létfeltételeinkhez mérjük. Ezeket objektív­nak tekintve egyben le­mondunk arról: körülmé­nyeinket — legalább az adott gazdasági lehetőségek határáig — tudatosan ja­vítsuk. És itt a tudatos cselekvés hangsúlyos. Pontosabban a cselekvő­készség, a képesség, amely alkalmassá tesz a visszaha­tásra, kultúránk alapjainak megváltoztatására. Ennek gyakorlati lehetőségét a művelődés teremti meg, az a befogadási folyamat, amely a kultúra valameny- nyi szféráját közel hozza, megérteti és sajátunkká teszi, amellett, hogy egy- egy speciális területen ki­tágulni engedi érdeklődé­sünket. Csakhogy a műve­lődés fogalma is leszűkült manapság, hiszen mindig elégedetté tesz, ha valaki csak olvas, csak a festészet iránt érdeklődik, csak jó néptáncos, csak a kisállat- tenyésztés érdekli, vagy csak a csillagászat. A ré­szekre figyelve nem tudunk szintézist teremteni és a folyamat szétszakad, atom­jaira bomlik. Mert levetkőzhetetlennek látszik ma még egyfajta szellemi arisztokratizmus, éppen az összetartozó ré­szek szétszakítása miatt. A kultúrától, úgy tűnik, el­különülve él önálló életet a művelődés, és mindkettő­től távol esik a szórako­zás. Ez utóbbi fogalom - jobbára a discót, a beajt- koncertet. a kabarét és a burleszkfilmek vetítését fe­di. Ha egy művelődési ház­ban fellép valamelyik hu­morista, az szórakozás; ha drámai színész, akkor már . művelődés. Ráadásul má­sokat akarnak szórakoztatni és másokat akarnak széllé- milég művelni. Pedig lé­nyegében nem lépünk elő­re, amíg a szórakozást nem tesszük a művelődés ré­szévé és a művelődés min­den formája nem akar szó­rakoztatóvá válni. Hogyan kell ezt a gyakorlatban el­érni ? N incs más recept: egy­ségesnek kell tekinte­ni a kultúrát, ötvözni kell. ami szétszakadt. A cél meghatározott: létre kell hozni a feltételeket — nemcsak anyagi, technikai adottságokra gondolunk —, amelyek között a társada­lom tagjai sokoldalúan mű­velt emberekké formálód­hatnak. A kultúránk: léte­zésünk formája. Ebből ki­indulva — az adott telepü­lés makroközösségének ál­lapota kell meghatározónak lenni a követelményekben, amelyeket a művelődési - intézmények elé állítunk. Ezért jobb, ha nevükön ne­vezzük a dolgokat. Kriszt György Startra készülnek Huszonhat repülőgépen, illetve helikopteren végzik el az ápolási cs nagyjavítási munkálatokat a MÉRI Repülőgépes Nö­vényvédő Állomásának szerelői. Naponta két gép hagyj^ el a hangárokat, hogy ebben az évben egymillióhetvenezer hek­tárnyi területen elvégezhessék a repülőgépes növényvédelmi1 munkákat. Ai SZKP KB határozata a 60. évforduló alkalmából Váltás — eredménnyel Sikerült a rugalmas átállás

Next

/
Thumbnails
Contents