Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

1982. FEBRUÄK 18., CSÜTÖRTÖK "fern W sbffmav A holnap kereskedői Szakképzés helyett segédmunka? A fiatal eladó a pult mögött áll, és félcentis vastagságúra szeleteli a téliszalámit- Nem sieti el, pedig értékes percek telnek el éppen csúcsforgalom­ban, és a várakozók egyre tü­relmetlenebbek. A tízdekányi szalámi éppen öt szeletre sike­rült, holott a vásárló sok haj­szálvékony karikát óhajtott volna, mint általában min­denki. _ Az ingerült szóváltásra az üzemvezető is előkerül — kö­zépkorú, határozott fellépésű asszony — és villámgyorsan teljesíti a vásárló jogos óhaját. A szeletek most már valóban papírvékonyak, a kiszolgálás gyorsan halad és mindenki elé­gedett- Közben még arra is jut idő, hogy a piruló ifjú kolléga­nőnek tudtára adassák; látod, Így kell ezt csinálni.., A forgatási rend Valóban nem mindegy, hogy milyen gyakorlati ismeretekkel felvértezve kerülnek a kezdő eladók első munkahelyükre, de ez sokszor nemcsak rajtuk múlik* A Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek elnöksége a közelmúltban tárgyalta az if­júsági parlamentek tapasztala­tait, és a Rónai Sándor Élel­miszerkereskedelmi Szakközép- iskola tanulóival kapcsolatban szerepel a beszámolóban: Sok kifogás hangzott el, hogy az üzletekben nem tartják be a forgatási rendet, és nem enge­dik hagyományos pult mögött dolgozni a tanulókat. Minden piszkos munkát, takarítást ve­lük végeztetnek. Más jellegű gondok: A másod-és harmad­éveseket a törvényes hét óránál tovább foglalkoztatják. Előfor­dul, hogy külön térítésért vagy anélkül iskolai napokon is a boltokban dolgoztatják őket. A Rónai Sándor Élelmiszer­kereskedelmi Szakközépisko­lában ezerkétszáz tanulót ké­peznek. A szakma iránti nö­vekvő érdeklődést mutatja, hogy, míg régebben toborozni kellett a diákokat, a legutób­bi felvételnél már túljelentke­zés volt. A tananyagban a közisme­reti tárgyak mellett áruisme­ret, kereskedelmi gazdaság­tan, eladástan és etika is sze­repel. Egy idegen nyelv tanu­lása kötelező. Feltűnő sajátos­ság, hogy a tanulók kilencven százaléka leány, fiúk kizárólag a húsosszakmába jelentkeznek. Eltűntek a takarítók Bodrogi Pál, az iskola igaz­gatója, amikor a tanulók pa­naszairól kérdezem, hangsú­lyozza: — Azelőtt sok férfi dol­gozott ezen a pályán, de az utóbbi években ez a szakma is nőiesedett. A segédmunkások, a takarítók szinte mindenütt el­tűntek az üzletekből, de a mun­ka megmaradt. Nem azt mon­dom, hogy a tanulók ebben ne segítsenek, de sajnos gyakori panasz, hogy a takarítás, a kosármosás csak az ő dolguk- A tanmenetben előírt forgató- könyvet, amely megszabja, hogy mennyi időt töltsenek a tanulók hagyományos, pult mö- göti munkával, nem tartják be. Az ilyesfajta hiányosságok az­után visszaköszönnek, akár ön- kiszolgáló üzletbe kerül a fia­tal, kezdő eladó, akár egy j vagy kétszemélyes kis boltba- | Beszélgetésünkön részt vesz Szép Teréz, az iskolai gyakor­lati oktatás vezetője, meg két diák; Drahos Mariann és La­dó Andrea, akik küldöttek vol­tak az ifjúsági parlamenten. Legfájóbb a fiatalok szórako­zása változatlanul az, hogy ke­vés lehetőségük kínálkozik a hagyományos, pult mögötti kereskedelmi munka gyakorlá­sára­— A felnőttek félnek, hogy elszámoljuk magunkat, és ak­kor kész a kár — mondja La­dó Andrea. — Megtörténhet ilyesmi? — Zűrös napokon előfordul­hat, de én nagyon vigyáznék, és ajánlgatnám is a vevőknek, hogy miből válasszanak. — Mit csináltok a bolti gya­korlaton? — Árut töltünk, söprűnk, felmosunk és tisztán tartjuk a kosarakat. Természetesen an­nak is van értelme, én nagyon szeretek boltban dolgozni, kü­lönösen, ha szép tiszta, ápolt. Nálunk mindig a tanulók ta­karítanak. Dunaharasztin a 15. számú boltban, ahol Drahos Mariann dolgozik, a felnőttek és a tanu­lók megosztják a takarítást, jut belőle mindenkinek. — Szerintem ez így igazsá­gos és mivel takarítónőt már második éve nem kapunk, nincs is más megoldás. Jól érzem magam az üzletben, de o for­gatókönyvet nálunk sem tart­ják be. Ez mindenütt problé­ma, azért beszéltünk erről a parlamenten. A Rónai Sándor Élelmiszer­kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója levelet küldött az érdekelt vezetőknek és felhív­ta figyelmüket az ifjúsági par­lamenten elmondott visszássá­gokra. Szép Teréz gyakorlati oktatásvezető mutatja a Nyu­gat-Pest megyei Elelmiszerkis- kereskedelmi Vállalattól érke­zett választ: Megállapítottuk, hogy a par­lamenten elhangzottakról ed­dig nem volt tudomásunk, il­letve nem tartottuk szem előtt ezeket a kisebb hibának ne­vezhető panaszokat. Vala­mennyi bolti oktatónak szigo­rúan kiadtuk: első- és másod­éves tanulók csak a törvényes keretek között napi 7 órát dol­gozhatnak- A forgatási terv be­tartását kötelezővé tettük. Kinek az érdeke? A panaszokat ugyan csak jóindulattal lehet kisebb hibá­nak minősíteni, de a gyors in­tézkedés mindenképpen példa­mutató. Kár, hogy más helyek­ről — ebben a témában — egyelőre még nem érkezett vá­lasz:• Bizonygatni sem szükséges, hogy a tanuló nem segédmun­kás és foglalkoztatásánál el­sősorban a szakképzést, a ne­velést kell szem előtt tartani. Kinek az érdeke? Mindenki­nek, aki vásárlóként megfor­dul az üzletekben és jól kép­zett, ügyes, udvarias eladókkal akar találkozni. Gál Judit Polgári védelem a szövetkezetekben Elismerés a legjobbaknak Tegnap Piliscsabán, a nagy­kovácsi Rozmaring Tsz mű­velődési házában rendezte meg a polgári védelem Pest megyei parancsnoksága a me­zőgazdasági és ipari szövetke­zetek szakembereinek részvé­telével az elmúlt évi munkát értékelő, s az idei feladatokat körvonalazó megyei értekezle­tét. Bevezetőként Szabó Jenő ez­redes, a Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémia tanszékvezető­je a katonapolitikai helyzet­ről adott tájékoztatást. Ezt követően Erdős István alezre­des, a megyei polgári védelmi törzsparancsnok helyettese szólt az 1981-es év eredmé­nyeiről és az aktuális tenni­valókról. Kiemelkedő munkájuk elisme­réseként a tanácskozás résztvevői közül a megyei törzsparancsnok dicsérő oklevelét vette át: Mi- nárcsik Miklós, a budaörsi Tex- elektro, Kelemen Béla, a toki Egyetértés Tsz, Kapitány László, a kiskuniacházi ÉGSZÖV, Katona Károly, a Pomázi írószer Szövet­kezet, Szontágh György, a PEVDI Szentendrei Irószergyára, Dobozi Imre, a ceglédi Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat, Sperer Mi­hály, a vecsési Ferroelektrika, Csonka Pál, a Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet, Fekete Albert, a váci Magasépítő Közös Vállalat, Rózsahegyi Vilmos, a gödi költ­ségvetési üzem, Banai János, az albertirsai Szabadság Tsz, Szűcs János, a nagykátai járási Építő­ipari Szövetkezet, Burján László, a Nagykáta és Vidéke Áfész, Szikszai Sándor, a Gödöllő és Vi­déke Afész, Tolmácsi Miklós, az aszódi Ferroelektrika és dr. Lu­kács György, a dabasi AGROEP polgári védelmi törzsparancsnoka. A háttéripar feladatai Termelésbővítés A háttéripar középtávú fej­lesztésének feladatairól tartot­tak megbeszélést szerdán az Ipari Minisztériumban az al­katrészek, félalkatrészek és részegységek gyártásában, for­galmazásában érdekelt vállala­tok vezetőiből, szakembereiből álló munkabizottságok. Juhász Ádám ipari miniszté­riumi államtitkár vitaindító tájékoztatójában összegezte a háttéripar fejlesztési program­jának kidolgozására alakított 15 munkabizottság eddigi tevé­kenységét. Megállapította, hogy elsősorban azok a szak­mai csoportok végeztek ered­ményes munkát, amelyek nem csupán felmérést és tanul­mányt készítettek, hanem konkrét javaslatokat, ötleteket dolgoztak ki, olyan termelés- bővítési lehetőségeket tártak fel, amelyek nem igényelnek komoly beruházásokat. Jó a közbiztonság, a rend az úr A Pest megyei rendőr-főkapitány értékelése Tegnap reggel bontottuk fel Szabó László sződligcti olvasónk szerkesztőségünkhöz intézett levelét. A levélíró a közlekedés- biztonságról ír, pontosabban a statisztikák szomorú számaira hivatkozva elemzi a járművek vezetőinek és a gyalogosoknak a felelősségét a közlekedésben. A többi között beszámol egy váci rendőr magatartásáról: „Szép példát láttam a napokban Vá­cott, ahol egy forgalmas — de jelzőlámpa nélküli — útkereszte­ződésben rendőr tanította meg az általános iskolásokat a biztonságos közlekedés szabályaira. Nem tudom, hogy hány iskolásnak mióta van ilyen hasznos kapcsolata a rendőrséggel, de azt tudom, hogy az iskolásokon keresztül a szülök, a nagy­szülők is megtanulhatnak közlekedni...” Az olvasói levél kéretlenül is alátámasztotta sok más ol­vasónk véleményével egye­temben azt, amiről a legille­tékesebb, a Pest megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője, dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes, megyei főkapitány adott teg­nap számot az üzemi lapok fő- szerkesztői előtt. A rendőr-főkapitány Pest me­gye közrendjének, közbizton­ságának és közlekedési helyze­tének alakulásáról számolt be, arról a fejlődésről, amit Pest megye tavaly ért el 1980-hoz viszonyítva. A főkapitány hi­vatkozott a Belügyminisztéri­um sajtóosztályának legutóbbi elismerő értékelésére, de be­számolójában többször visz- szatért az MSZMP Pest me­gyei Végrehajtó Bizottságának elemzésére, amely megállapí­totta: a megyében jó a köz- biztonság, kiegyensúlyozott rend uralkodik, nem történt olyan esemény, amely megza­varta volna az állampolgárok nyugalmát, kedvezőtlenül be­folyásolta volna a békés épí­tőmunkát. Mindebben része volt a rendőrség megelőző te­vékenységének is, valamint egyes bűnesetekben a gyors, hatásos cselekvésüknek. Országosan is kiemelkedik a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági tevé­kenysége, felvilágosító propa­gandamunkája, sokszínű, ér­dekes, nagy tömegeket meg­mozgató ismeretterjesztése, amely vetélkedőkkel, verse­nyekkel, társadalmi munká­ban épített KRESZ-parkökkál, filmvetítésekkel és sok más ötlettel varázsolta vonzóvá munkájuknak ezt a részét. Szigorúbb őrködést Dr. Ilcsik Sándor, a többi között elmondotta, hogy a fő­város és Pest megye közbiz­tonsági helyzete hatással van az egész ország állapotára, hi­szen a bűncselekmények 32 százaléka Budapesten, illetve Pest megyében fordul elő. Mint hangsúlyozta, a bűncselekmé­nyek száma 1981-ben mind­össze három százalékkal emel­kedett. Sajnos, ennél valami­vel nagyobb számban — mint­egy 5 százalékkal — Pest me­gyében. Akkor is kedvezőtlen Apropó! Technológia••• Amikor vezetik a munkalapot A jobb, hatékonyabb mun­kát, az eredményesebb gazdál­kodást nagyban segíti a tech­nika, a korszerű gépek, beren­dezések, eljárások alkalmazá­sával kialakított technológia. Vélhetnénk, a dolog csak ad­dig nehéz, amíg az új módszert elfogadják, bevezetésére rá­mondják az igent. Pedig a ja­va még csak ezután kezdődik — állítják az új technológiák bevezetésén fáradozók. A Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tangazdaságában viszont minden esztendőben van ki­próbálásra váró új módszer, elképzelés, amelyről csak a gyakorlat próbája után mond­hatják ki a megalapozott vé­leményt. A kétszerkettő Dr. Puskás Attila, a tangaz­daság igazgatója így fogalmaz a technológiai újítások nyo­mán keletkező gondokról: — A hagyományos módsze­rekhez alkalmazkodó dolgo­zók az új technológiák fesze­sebb ütemét bizony nehezen szokják meg, annál is inkább, mert a vezetők, a műszaki irá­nyítók is szívesebben foglal­koztatnak a kelleténél nagyobb létszámot az új körülmények között is. Ez az üzemeltetést mindenképpen megkönnyíti, de a költségek maradnak! A technológiai fegyelem be­tartása — évek óta mondjuk, írjuk — gazdálkodási kétszer­kettő. Csakhogy a naponta kiadott munkák számonkéré­se, a teljesítmények felméré­se — bár növelné a hatéko­nyabb termelést — még nem mindenütt megy olajozottan. A gödöllői tangazdaságban is évek óta örökös harcot folytat­nak a munkalapok pontos ve­zetéséért. Nehéz ugyanis el­képzelni, hogy egy-egy mű­szaki irányító, aki 15—20 em­ber tevékenységét fogja össze, a hónap végén pontosan em­lékezzen arra, ki milyen és mennyi teljesítményt nyújtott az adott időszakban ... — És a teljesítmény szerinti bérezés? — tettük fel a las­sacskán elmaradhatatlannak tűnő kérdést. Csak félmegoldás — Minden olyan munkahe­lyen, ahol csoportos elszámo­lási rendszer ”an — nem tu-» durk élni maradéktalanul ez­zel a lehetőséggel. Maguk a dolgozók sem akarják, hogy az azonos tevékenységet folytató csoporton belül a jobban dol­gozók többet, a rosszabbul tel­jesítők kevesebbet kapjanak a borítékba. Ezen úgy próbál­tunk változtatni, hogy a vi­szonylag egy súlycsoportba tartozók kerülnek egy-egy munkakollektívába. És van még egy mód a dolgozók jö­vedelmének differenciálására, s ez a mellékfoglalkoztatás. A munkaidőn túli, a nem szakterületükön végzett mun­káért a gödöllői tangazdaság­ban is biztosíthatják maguk­nak a többlet jövedelmet a vállalkozó szelleműek. Igaz, a gazdaságnak ez több papír­munkát jelent, de a már gya­korlott munkaerő megtartása érdekében — vállalják. Reális követelmények — Az új technológiák beve­zetésekor reális teljesítmény­követelményt kell megszab­nunk és ennek teljesítéséhez a megfelelő időt és körülmé­nyeket biztosítani kell dolgo­zóinknak — szögezi le dr. Pus­kás Attila. Mi itt a gazdaság­ban az idén továbbra is ennek szellemében készülünk az úi módszerek kipróbálására, a szervezettebb, hatékonyabb gazdálkodásra... G. M. a szám, ha tudomásul vesz- szük, hogy kisebb lopásokból, csalásokból, sikkasztásokból tevődik ki az emelkedés és a számok nem súlyosabb bűn­cselekmény-elkövetéseket ta­karnak. Kisebb mértékben szaporodott a garázda, erő­szakos bűncselekmény. Tud­valévő az is, hogy Pest me­gyében a fővárost körülvevő gyűrűben, az agglomerációban fordul elő sűrűbben bűnözés. Ezért a megelőzési tevé­kenység is itt nagyobb, az ön­kéntes rendőrök, társadalmi aktivisták segítségét is e te­rületen veszik leginkább igénybe. A megyében 5700 ön­kéntes rendőr, segítőtárs áll a rendőrök mellett. Csak tisz­telettel lehet szólni róluk: kez- deményezőek, önállóak, nyi­tott szemmel járnak, akkor is segítenek, amikor nincsenek beosztásban, s ahol kell, „mű­szakon kívül is” intézkednek. Csökkent a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények aránya. Mérséklődött a károk összege, ugyanakkor nőtt a visszatéríttetett károk mennyi­sége. Ritkább a betöréses lo­pás. S még gyérebb lehetne, ha jobban őrködnének az il­letékesek a rájuk bízott va­gyonok felett: mindenütt fel­szerelnék a biztonsági vagy riasztóberendezéseket. Ha job­ban bíznának belső ellenőreik­ben. Bár — s ez nem tagadha­tó — a korábbinál szigorúbb a vállalati fegyelem, s nem ritka, hogy egy-egy ügy belső ellenőrök feltárása nyomán ke­rül, az igazságügyi szervek elé. Riasztó példaként említette dr. Ilcsik Sándor o Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sérelmére elkövetett sikkasztást — majdnem egy­millió forint elsikkasztása után derítettek csak fényt a cselek­ményre. De joggal említette a ví- kendház-tulajdonosok felelős­ségét is (50 ezer telektulajdo­nos van a megyében!), sokan feledkeznek meg védőrácsok felszereléséről, tulajdonuk biz­tonságos őrzéséről. A rácke­vei járásban és Szentendre szigetén fordult még csak elő, hogy saját maguk szervezték meg, saját költségükre, nyug­díjasok alkalmazásával az őr­zést. A tulajdon könnyelmű kezelésére mondotta el a rend­őr-főkapitány a Cegléd és Nagykáta környéki példát: ezen a területen rendkívül nagy a kerékpártolvajlások, kisebb értékű személyi tulaj­dont károsító lopások száma. A fogyasztó védelmében A tanácskozáson nagy hang­súlyt kapott a fogyasztók ér­dekvédelme, hiszen rendkívül nagy a társadalmi veszélyessé­ge az árdrágításnak, a súly­csonkításnak, a téves számlá­zásnak, a hiánycikkeket ki­használó manipulációknak. Nem lehet mindenki mögé társadalmi ellenőrt, rendőrt, vagy kereskedelmi felügyelőt állítani, de tovább kell élesz­teni azt a gyakorlatot, amelyet a kereskedelmi tárca megho­nosított: gyakrabban kell él­ni belső ellenőrzéssel, utóvizs­gálatokkal. Ne lehessen bocsá­natos bűn sehol sem a vásár­ló megkárosítása. A súlyosabb élet elleni bűn- cselekmények közül dr. Ilcsik Sándor a két — a közvéle­mény felháborodását joggal kiváltó — esetet említette: az aszódi nevelőtanár meggyilko­lását, valamint a ceglédi gyer­mekgyilkosságot. A rendőrség munkájára jellemző: mindkét esetben gyorsan felderítette a tettest, az egyikben másfél nap, az utóbbiban csupán 24 óra kellett a gyilkos elfogá­sához. Mint említette, sikerült va­lamennyi rablást is felderíte­ni, egy sem maradt megtorlat- lanul. A rendőrség természetesen nemcsak felderítéssel, hanem az okokkal, a bűnelkövetést motiváló tényezőkkel is fog­lalkozik. Első helyen áll ma is a túlzott alkoholfogyasztás, a sok szétzilált család, a válá­sok nagy száma. Ide vezethető vissza a fiatalkorúak bűnözé­se is, amelyben Pest megye országos viszonylatban rosszul áll. Az okok elemzését arra is felhasználják, hogy felhívják a vállalatok, szövetkezetek, üze­mek vezetőinek figyelmét, esetleg a társadalmi szervek vezetőinek figyelmét, miben segíthetnek „házon belül” a bűn megelőzésében. Pest megyében az idegenfor­galom növekedésével kapcso­latban is sok a rendőrség ten­nivalója. Ha csupán azt te­kintjük, hogy Szentendrén és környékén évente több mint hárommillióan fordulnak meg, a közlekedés biztonságos le­bonyolítása, a rend fenntar­tása is számos feladatot ró rá­juk. S ha a megyébe érkezők 99 százaléka törvényt tisztelő ember is, az a bizonyos egy százalék okozhat gondot. Bevont jogosítványok Az utóbbi évben a megye gépjárműforgalma a korábbi­nak egynegyedével emelkedett, ugyanakkor csökkent a balese­tek száma. Ezen belül azonban nőtt a súlyos, vagy a halálos baleset. Tavaly több mint tíz­ezer gépjárműigazolványt ad­tak ki, jelenleg 186 ezer gép­jármű van a megyében, s vár­ható. a számok növekedése. Csak dicsérni lehet a rendőr­séget: egyrészt azért a fára­dozásáért, amellyel meg akar­ja előzni a baleseteket, a fen­tebb már említett számos ered­ményes kezdeményezéséért. De ugyancsak elismerést ér­demel azért a szigorúságáért, amellyel a szabályok megsér­tőit sújtja. Tavaly 1700 jogo­sítványt vontak be. Elsők va­gyunk e tekintetben az or­szágban. Elsősorban az ittasan vezetőket büntetik ilyen szi­gorúan. Akkor sincs pardon, ha nem okoztak balesetet, hi­szen nem az ittas vezetőn mú­lott, hogy nem okozott kárt testi épségben. Szigorúbban bírságolnak és gyakrabban el­lenőriznek. A lakosság tiszteli és támo­gatja a rendőrséget. A rend­őrség igényli is az állampol­gárok segítségét, különösen a bűnmegelőző tevékenységében. A rendőrség épp emberségé­nek, de egyben szigorúságának köszönheti a megye lakosságá­nak figyelmét, annak, hogy kü­lönös gonddal fordul a gyer­mekek és az idős korúak felé, védi biztonságukat a közuta­kon, másrészt példás szigort tanúsít mindazokkal szemben, akik megsértik az állam tör­vényeit, vétenek a rend, a közbiztonság ellen. Simon János, a rendőrfőka­pitányság pártbizottságának titkára a tanácskozáson el­mondotta, milyen körülmé­nyek között dolgoznak a rend­őrök és mi mindent tesznek azért, hogy könnyítsék mun­kájukat. A többi között szó volt az ötnapos munkahéttel karicsolatos szervezési tenni­valókról. hiszen csupán a múlt esztendőben 24 százalék­kal több külföldi járt a me­gyében, mint az azt megelő­ző évben, s ez a hétvégeken ad többletmunkát a rendőrség­nek. Ezért a két szabadnapot legritkább esetben biztosíthat­ják rendőreiknek, szombat-va­sárnapon. Szabó László minapi levele egy a sok közül, amelv a szer­kesztőségbe érkezett. Olvasóink gyakran fognak tollat, hogy nyilvánosan is elmondják véleményüket. *nif jelent a becsületes, törvénytisztelő dolgozók, lakodén számára a rend hivatásos és társadalmi őreinek nyugalmat biz'osMó munkáin. grtéket*sük és a megyei rendftrfőkanitánvnak egy évet öss’ze-ző bes-’ámo­ló:a őssz.et ....azonos. Jelzője annak, hoev „csak” a rcgdő-ség ne m blztr-Hfntja a rendet a lakossággal együtt érhet el tar­tós eredményt. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents