Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-03 / 28. szám
1982. FEBRUÁR 3., SZERDA A hónap műtárgya Mihály Rezső Izoldája az egyik A Szépművészeti Múzeum új szerzeménye, egy agyagból készült görög edénytartó állvány a hónap műtárgya februárban. Csere útján, Münchenből került a múzeum antik osztályára. Lelőhelye ismeretlen. Egyik példánya az eredetileg főként bronzból készült, majd mind gyakrabban agyagban is utánzóit edénytartó állványoknak, amelyekre alul félgömb alakú széles üstöt helyeztek. Az állványokat így főzéshez vagy forraláshoz is használhatták, de leginkább fogadalmi ajándékul valamely szentélyben állították fel, vagy halott kísérőjeként a sírba tették. Ritkábban a házban őrizték dísz- vagy emléktárgyként, akár magukban, akár a rájuk helyezett edénynyel együtt. A múzeum példányán nincs nyoma semmiféle égésnek, ez arra utal, hogy dísztárgyként használták. A Magyar Nemzeti Galériában Mihály Rezső Izolda című tusrajzát állították ki a hónap műtárgyaként. Mihály Rezső a gödöllői művészcsoport tagja, a szecesszió sajátos magyarországi változatának képviselője. A századforduló táján autonóm műfajjá vált grafika e művésztelepen is vezető szerepet kapott. Az illusztrációs rajz nagy mesterei : Kőrösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Kozma Lajos mellett érett grafikussá Mihály Rezső. Grafikai stílusa a gödöllőieken kívül az angol Beardsley művészetéhez kötődött erősen. A Trisztán és Izolda történetét felelevenítő, 1910 előtt készült tusrajz-sorozatának egyike a hónap műtárgyaként kiállított Izolda. A 40x29 centiméteres tusrajz halvány színezése ellentétpárt alkot a háttér' komor feketeségével, így < érzékeltetve a közelgő tragédiát. ÍTÉLET UTÁN. ítélet után rendszerint nem történik semmi. A példa, amely majd ehhez az általánosításhoz vezet, a következő. Tervezési és más hiányosságok miatt néhány fővárosi építkezésen sorozatban szereltek tel olyan lépcsőház ajtókat, melyek szerepüknek a legkisebb mértékben sem feleltek meg. A lakók kérték, követelték, majd pereltek. A bíróság természetesen nekik adott igazat, majd a sokadik fellebbezés után jogerősen kötelezte az építőket, hogy pótolják a mulasztást. De minden maradt a régiben, az építők feléje se néztek a selejtes nyílászáróknak. Lehet égy bírósági ítéletet semmibe venni? Lehet, mondta az ilyen ügyekben ítélkező bíró. Sőt, ez az általános nálunk. Dicséretes munka Vajda Zsuzsa riportja. Az egyeditől jut el az általánosig, szisztematikusan göngyölíti fel a szálakat, s megdöbbenve kérdi: történhet ilyesmi egy jogállamban? Ha e kérdés s e műsor mégis különösebb visszhang nélkül marad, azért a szerző ne magát okolja. A hallgatóknak Rádiófigyelő már a könyökükön jönnek ki az ilyen, rádióban hallott, újságban olvasott és velük megesett építőipari történetek. Ha magam az általánosnál mégis dühösebb vagyok, annak az az oka, hogy már eleve felbosz- szantva ültem a ifészülékhez. Nem sokkal a műsor előtt panaszolták ugyanis, hogy az új gödöllői kollégium vezetékeit úgy építette meg a megyei vállalat, hogy minden csapból forró víz folyik. Itt is volt per, született -jogerős bírói ítélet. Kedves Vajda Zsuzsa, a forró vízzel bajlódó gödöllői középiskolások, s mindazok, akik hisznek ez áldatlan állapot megváltoztathatóságában! Egykori kedvenc tanárom bölcsességével biztatom magunkat: amíg fal és borsó van a világon, addig van értelme a pedagógiának. ITT JÁRT A HÁZMESTERNÉ. Egy abszurd játékban minden megtörténhet. Jöhet a hármestemé egy „központi” paranccsal, miszerint papírral el kell sötétíteni a lakásokat, kétnapi hideg élelmet beszeMoximűsor FEBRUAR 4-TÖL 10-IG ABONY 4— 5: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* 6— 7: Kicsi a kocsi, de erős 7: Keresztül a nagy » vízválasztón (du.) 8— 9: Ratataplan BUDAÖRS 4— 7: A macska rejtélyes halála* 8—10: Puska és bilincs CEGLÉD. Szabadság 4— 7: A vízesés fia (du.) Piros pulóver* (este) 8—10: A XX. század kalózai (du.) Kicsi a kocsi, de erős (este) CEGLÉD. Kamara 4—10: Csizmás kandúr (du.) 4— 7: Ratataplan (este) 8—10: Egy szöszi szerelme (este) DABAS 4—5:1, mint Ikarusz* 6: Tobi 7— 8: Szabadlábon Velencében DUNAHARASZTI 4— 5: Puska és bilincs 6— 7: A Jó, a Rossz és a Csúf I—fi.** 7: A dzsungel kBnwe (du.) 8— 9: Túl a félelmen»*» DUNAKESZI. Vörös Csillag 4— 7: Pukk!* 6— 7: Hüvelyk Matyi (du.) 8— 9: Emberek és farkasok* DUNAKESZI József Attila 4: Feltámadás I—II.* 7: A pogány Madonna 8: Vendégek vadnyugaton 10: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* ÉRD 4— 5 és 7: A koncert 8— 9: Pokoli torony I—II.* FŐT 4— 5: Emberek és farkasok* 6— 7: Hurrikán* 8— 9: A koncert GÖDÖLLŐ 4— 7: Mackó Misi és a csodabőrönd (du.) 4— 5: Ellopták Jupiter fenekét 6— 7: A szűz és a szörnyeteg* 8—10: Kettévált mennyezet* GÖDÖLLŐ. Agrártudomány« Egyetem 4: A kék laguna* 7: Karate 8: Abba GYAl 4— 5: Robin Hood nyila 6— 7: A biztosan ölő sárkány Lady** 7: A tizedes meg a többiek (du.) 8— 9: Tobi MONOR 5— 7: Pledone Egyiptomban 6— 7: A csillagszemű (clu.) 8—10: I, mint Ikarusz» NAGYKÁTA 4— 5: Néhány interjú magánügyben* 6— 7: A zsarnok szíve** 7: A delfin napja (du.) 8— 9: Egymillió zöldhagymával NAGYKŐRÖS. Arany János 4—10: A Birodalom visszavág NAGYKŐRÖS, Stűdiómozi 4— 7: A kis Muck története (du.) Az anyagkönyvvezető nem válik (este) 8—10: A kapitány lánya (du.) A vízesés fia (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 5: A kis Muck története 9: A kapitány lánya PILISVÖRÖSVAR 4— 7: ... és megint dühbe jövünk 8: Az emberevő medve POMAZ 4— 5: Egy pisztoly eltűnik 6— 7: Pokoli torony I—II.* 8: A szűz és a szörnyeteg* RÁCKEVE 4— 5: Kettévált mennyezet* 6— 7: A túlélés ára* 8— 9: Vük SZENTENDRE 4— 7: A fekete kutya (du.) 4— 5: A szűz és a szörnyeteg* (este) 6— 7: Túl a félelmen*** (este) 8—10: Egy pisztoly eltűnik (du.) A túlélés ára* (este) SZIGETSZENTMIKIOS 4— 5: Rákóczi hadnagya (du.) A túlélés ára* (este) 8— 7: Vük 8—9: A koncert TAPIOSZEIE 4— 5: Egymillió zöldhagymával G— 7: A bíró és a hóhér* 8— 9: A zsarnok szíve** VÁC, Madách Imre 5: Csatorna 6: Az áldozat* VÁC Kuftr 4— 7: A koncert 8—10: Valahol Európában (du.) Pukk!* (este) vecsés 5: A napv balhé 5— 7: Kis aömböc (du.) Kettévált mennyezet» (este) 8—10: A macska rejtélyes halála* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 18 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. rezni, a gyerekek ruhájába monogramot varrni, a képeket leszedni a falról, a gyúlékony anyagokat elkülöníteni... A lakók — olyanok, mint akármelyikünk — néhány óra alatt pánikba esnek. Az öregek azért, mert még minden por- cikájukban érzik a háborút, a fiatalabbak, miért is?... Mert a félelem ragályos, s a háború nem csak időben, de térben sincs olyan messze tőlünk. Fenákel Judit az író, Cserés Miklós dr. a nemrég elhunyt rendező ritkán hallható hitelességgel lelkünk tudatának mély, igazán magunk se ismert regióiba hatolt. Hátha okulunk belőle. Cs. A. Úttörőmozgalom és kultúra Régi és új hagyományok Számítanak a szülőkre, testvérekre 5 Az általános iskolai Rendtartás 58. oldalán olvasható: „Az úttörőcsapat nevelő jmunkájával fejleszti a kul- i turális igényeket, szervezi jaz úttörő kulturális rendez- \ vényeket, mozgósítja a tanulókat, gondoskodik arról, \hogy az úttörőcsapat tagijai öntevékenyen keressék ja különféle kulturális rendezvényeken való közremű- !ködés lehetőségét.’’ Az úttörőmozgalom és a kultúra összefüggése aligha ilyen egyszerű. Vagy mégis? A kérdésre Nemoda István Pest megyei úttörőelnök válaszol. A viszony kölcsönös — Sokan hajlanak arra, hogy a nevelőtényezők egyikének tekintsék az úttörőmozgalmat, amely az iskola, a család mellett — de többnyire velük együtt — a maga sajátos eszközeivel hat a gyerekekre. Pedig a viszony kölcsönös. De ne vágjunk a dolgok^ elébe, tisztázzuk, miben is áll a kultúra és az úttörőmozgalom kapcsolata. A VII. országos úttörővezetői konferencián a résztvevők az úttörőcsapatok tevékenységének négy összefüggő nagy .területét elemezték. Az első a tanulás-önmű- velés-művelődés, a második a sport, a honvédelmi nevelés, a táborozás, a harmadik a rendszeres közhasznú, s az időszaki termelő munka; végül a mindegyikben megtalálható közéleti-politikai tevékenység. Ez utóbbi a mozgalom jellegének meghatározó eleme, hiszen a gyermekek közösségéről, s a közösségi életre való felkészítéséről van szó. — Milyen programokon vesznek részt a gyerekek? ' — Az első kör sajátosan, a többinél sokkal inkább kötődik az iskolához, mert ez ad-’ ja a tantermeket, eszközöket, s ami fontosabb: az úttörőket, vezetőiket is. Pest megye 60 ezer kisdobosa és 55 ezer úttörője mégis számos olyan munkaformát ismer, amely csak az úttörőmozgalomra jellemző. Az úttörő kulturális szemle egy a sorból. Ennek keretében rendezünk idén a Kodály évforduló tiszteletére versenyt az énekszólistáknak, s tartjuk az Éneklő rajok versenyét, a hagyományos irodalmi vetélkedőt, versmondóversenyt. Bábfesztivál is lesz az idén és nemzetiségi úttörőfesztivál. A Pest megyei pajtások részt vesznek az országos Kazinczy-versenyen, akárcsak a fotós, a képző- és iparművész, a népművész és népi iparművész fiatalok pályázatain. Hiba lenne persze csak a na'- gyobb megmozdulásokra, kiemelkedő eseményekre gondolnunk ... Csupán eszközei — Mi történik hát az úttörő- csapatoknál? Ceglédtől Szadáig Tele teremtő ingerültséggel Kamaszkorában biztosra vette: író lesz. Meg is próbálkozott egy regénnyel, de feltartóztathatatlanul jött a felnőtt-valóság : gimnáziumi érettségi után az adminisztrátorkodás. Novellák, versek azért születtek és akadt megjelenés is az Üj írásban, néhány vidéki folyóiratban, később szaklapokban. Pedagógusdiplomát szerzett, népművelő lett. Antal Teréz harmincöt évesen tele van újszerű nosztalgiával és teremtő ingerültséggel. Abban viszont nemcsak a családi hajlam a bűnös, hogy a haja csaknem teljesen ősz. Nem mintha sikertelen ember lenne. Csak neki valahogy több jutott jóból, rosszból, mint másnak; az átlagosnál sűrűbben éli meg az "életét. Mindössze tíz éve dolgozik a szakmában, de éppen sikerei következtében néhány lépéssel eltávolodott a gyakorló népművelői munkától. Valószínűleg innen a nosztalgia, bizonnyal ezért beszél szívesen és sokat a pályakezdés ceglédi éveiről, amikor könyvtáros volt a honvédségi klubban. Akkor a városi művelődési ház hiányos működését is pótolni kellett. Kovács Istvánnal, az egykoli klubvezetővel szerveztek könyvbarát kört, színjátszó csoportot, rendhagyó iskolai órákat, kezdő irodalmárok körét és zenei szakkört. Megnyerték szövetségesül a város vezetőit is, így joggal érezték nagyobbnak hatókörüket, mint ameny- nyit klubjuk keretei megengedtek volna. Aztán elcsábították Szentendrére. a városi művelődési házba. Amikor szóba kerül ez a nyolc évve! ezelőtti esemény, mindig csóválja a fejét: talán nem kellett volna elhagyni Ceglédet, de hát vonzotta a müvészváros szellemi élete, ezért vállalta a napi ingázást is Cegléd és Szentendre között. Később úi városában az ezernél több kötetes könyytárával albérletről albérletre költözött. Azért a befektetett energia gyorsan megtérült. Antal Teréz nevéhez fűződik,. az akkor megye- szerte elismerést kiváltó munkásművelődési akció: a Nevét viselőik. Az azonos nevű szocialista brigádokat csoportosította, hogy ismerkedjenek névadójukkal, illetve a nevüket fémjelző eseményekkel és egymással. Ebből aztán körforgás kerekedett, a brigádok kölcsönösen meghívták egymást a munkahelyükre, együtt jártak a művelődési házba, gyakran családostól. Művésztalálkozókat, kiállításokat és előadásokat kértek, kirándulások szervezését igényelték, időnként megoldhatatlan feladat elé álítva a népművelőket. Azóta...? Maradt Szentendrén. A megyei kultúrcentrum felavatása után főelőadó lett, majd módszertani csoportvezető. Azt már ritkábban vallja be, hogy ezt a döntését sem tartja teljesen sikeresnek, mert így elszakadt a mindennapok gyakorlatától. Persze, nem teljesen: kitalálója, szervezője és lebonyolítója volt az első, Gyertek játszani Visegrádra! című rendezvénynek, amelyet ma már hagyományos és — módszertanilag országosan is példaadó — programnak tekintünk. Munkaköréhez tartozott a megyében működő művelődési kiscsoportok vezetőinek képzése és továbbképzése. Megszervezte a Pest megyei Bemutató Színpadot, amelyen az amatőr együttesek ankét keretében adhatták elő produkciójukat. Áz ő ötlete és tudományos igényű szakdolgozata alapján született meg másfél évvel ezelőtt Nagykőrösön a játszóház, amelynek létrehozását az Országos Közművelődési Tanács 200 ezer forinttal támogatta. A Magyar Népművelők Egyesületének 1981-es, A népművelők munkája című országos pályázatán a játszóházelméletével a novemberi eredményhirdetéskor harmadik díjat nyert. (Az első díjat nem adták ki.) Antal Teréz ősszel felmondott a megyei közművelődési központban. Üj beosztása: a gödöllői járás közművelődési felügyelője. Magánélete? Ha a munka engedi, ceglédi hétvégék a mamánál, egyedül. Férjhez- menés? Totális emberi kapcsolatot nem lehet aprópénzre váltani. Szentendrei távozás? Nyolc év albérlet és nyolc határozott lakásígéret után a majdnem mindenütt meglévő munkahelyi irigykedés, acsar- kodás nem számított. Nagy csalódás? Kettő is. Szentendrét, a megyei szintű munkát nem volt könnyű elhagyni, s azon a napon, amikor három hónap után letelt a felmondási ideje, megkapta a hivatalos értesítést a szentendrei tanácstól: az önálló lakásra beadhatja az okmányokat. A másik csalódás? Nagykőrösön közölték: járási felügyelőként semmi köze az ottani játszóházhoz. Lakás? Még csak ideiglenes: Szadán, a tanácsházban kapptt kétszobás szolgálati lakást, új bútort vásárolt, beköltözött, A gödöllői járás 52 közművelődési intézményének módszertani irányítását, szakmai felügyeletét bízták a gondjaira. A hivatal segítségével már felmérte a terület művelődési házainak és könyvtárainak állapotát, technikai felszereltségét, személyi ellátottságát, a működés rendszerességét, és a tartalmi munka színvonalát. Javaslatairól, elképzeléseiről beszámolt a művelődésügyi osztály vezetőjének. Legsürgősebb volna a működés rendszerességén és a propagandán javítani. Mind a két célt szolgálná, ha egy-egy néprajzilag összetartozó kisebb terület intézményei közös programfüzetet adnának ki és minden községben legalább három különböző helyen állítanának fel nagy" méretű hirdetőtáblákat. Tervek az új esztendőre? Minden erőnkkel az intézmények belső munkájának színvonalát kell fejleszteni. És nagyon szeretném tíz községben megszervezni a játszóházat, mert a nagykőrösi tapasztalat már bizonyította a módszer hasznosságát. Erre még nincs pénzünk, de majd szerzek. Elmegyek a SZOT-hoz, a TOT-ho?, a SZÖVOSZ-hoz, az OKT-hoz, a Népművelési Intézethez és a megyéhez. Mert ebben az országban van pénz a közművelődésre, csak nem mindig használják fel jól, sok szétfolyik a nemtörődömség, a szűklátókörűség, a megalkuvás miatt — mondta elszántan, és kifeszített tenyerével verni kezdte az asztalon, tornyosuló könyvhalom tetejét. Kri$zt György — Az imént sorolt vetélkedők, szemlék, pályázatok csak eszközei a folyamatos esztétikai nevelésnek, az eredmények közkinccsé tételének. A csapatok ezernyi hagyományt ápolnak és gyakorta teremtenek újakat. Ahol mindez tehetséggel párosul, kimagasló sikerek születnek. Nemcsak a megyében, az országban is ismert például a budakalászi, ürömi, zsámbéki úttörő néptáncegyüttes az abonyi és a váci úttörőzenekar, a gödöllői, szentendrei képzőművész úttörőcsoport neve. Pest megyében a 244 úttörőcsapat 600 művészeti szakkörében 15 ezer pajtás talál rendszeres elfoglaltságot, s alkalmanként még 35 ezren szerepelnek a különböző rendezvényeken. — S akik hiányoznak a statisztikából? — Ők a többség. Nincs úttörő, aki ne venne részt őrsének, rajának Ki miv tud? versenyén, kulturális vetélkedőjén, aki ne látogatna társaival könyvtárba, moziba, múzeumba vagy a közeli művelődési házba egy-egy táncházra, játékdélutánra. Bizonyára nem ismeretlen az olvasók előtt a Barátunk... sorozat. A köz- művelődési játékban szinte minden kék és vörös nyakken- dős pajtás részt vesz, s barátkozik a könyvvel, a filmmel, a verssel, a színházzal, a múzeummal, a szép szóval, az újsággal, a tánccal, a technikával, a tévével, a rádióval. A szűkítés hibájába esnénk, ha megfeledkeznénk arról: a testedzés. a viselkedés, a környezetünk is része a kultúránknak. Ide tartoznak a környe- • zetvédelmi és természetvédelmi akciók, az úttörő sportmozgalom és a közösségi nevelés is, amely a kulturált emberi kapcsolatokra tanítja meg a gyerekeket. — Nem kevés erre a Heti egy-két óra? — Szó sincs egy-két órárőL Hiszen a gyerekek gondolataiban, emlékezetében és fantáziájában nagy a szerepe egy- egy közösségi élménynek, sikernek. A táborozásról otthon még hónapok múltán is beszélnek, akárcsak a többi, őket foglalkoztató eseményről. Az úttörőmozgalom egész tevékenységükkel, mindennapjaikkal kapcsolatos, s ami a lényeg: felnőtté válásuk, érésük során úgy épül személyiségükbe az emberi kultúra, a társadalom értékeinek sora, hogy értelmileg és érzelmileg is gazdagodnak. Hét végére koncentrálódik — Ha ötnapos lesz az iskolai hét, növekszik-e az úttörőmozgalom feladata, felelőssége? — A gyerekek szabadidős el. foglaltságára, a felszabadult és örömszerző játékra, ismeret- szerzésre, sportra, vetélkedésre kevesebb idő jut majd hét közben, s több a hét végén. Még nem vezették be széles körben az iskolák ötnapos munkahetét, szeptemberig van időnk végiggondolni: milyenné formáljuk a csapatok heti programját. Annyi máris bizonyos: nem szeretnénk szombatonként, vasárnaponként elkülöníteni a pajtásokat családjaiktól. Tehát a család pihenési formáira kell építenünk az úttörők elfoglaltságait. így nem marad más hátra, mint hogy a szülőket, a testvéreket az eddiginél jobban bevonjuk az úttörőközösségek életébe. Az egy őrs — több család mozgalom máris bizonyította, hogy járható ez az út, s hogy a szülők szívesen viszik hétvégi kirándulásra, múzeumba, uszodába gyermekük társait is. Korántsem veszik zokon, ha otthon összejönnek a gyerekek közös játékra, beszélgetésre. Van még egy ok a bizakodásra: a mai kék és vörös nyakkendő- sök szülei maguk is úttörők voltak, nem is olyan régen. Természetes a számukra, hogy segítik a mozgalmat. Vasvári G. Pál
