Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

1982. FEBKUÄR 3., SZERDA mein Tg Kfuiiajp 3 KGST-együítműködés A [ehetőségek adottak Az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár január végén kötötte meg csehszlovák partnereivel a következő öt évre szóló KGST-szintű együttműködé­si-szakosodási szerződést. En­nek értelmében Magyarország­ról 11 millió rubel értékben, speciális hűtőipari szerelvé­nyeket, membránszelepeket szállítanak. A PEMÜ mű­anyag szerelvényei, az öntö­dei Vállalat, illetve a Kanizsai Gépgyár termékei is exportra kerülnek, s ugyanakkor a csehszlovák energetikai, atom- erőművi, olaj-gáz távvezetékek szerelvényeit importáljuk, 7 millió rubelért. A hazai szerelvényügyekben illetékes gyár vezérigazgatója, Nagy József egyben a KGST ipari szerelvény munkacso­portjának vezetője is, mely­nek feladata a szerződések előkészítése, a partnerek ösz- szehozása. A gyár tíz évvel ezelőtt határozott úgy, hogy olyan néhány magyar termé­ket exportál csak, amelyek gyártása gazdaságos, a többit lehetőség szerint szocialista importból szerzi be. A gazda­ságosságon kívül lényeges szempont az általános eladha­tóság ; a választékba így kerül­hettek be az előbb felsorolt gyártmányok. Az NDK-val már tavaly megkötötték a szerződéseket, amelyek a következő öt évre ,vonatkoznak. A kapcsolat vi­szont már húszéves, ezért Maus Péter, az ISG együttmű­ködési és exportfejlesztési osztályának vezetője tapasz­talatból mondhatta: az NDK remek szállító, megbízható partner. Üjdonság a mostani szerződésben, hogy ők is na­gyobb arányú szakosodást vállaltak, s most nemcsak a mennyiségeket, de a szállítá­si határidőket is előre megha­tározták. Német partnereik vállalták ezen kívül, hogy — elsősorban tolózárból, amely zömét eddig dollárért, olasz, jugoszláv piacokról szerezték be — teljes egészében eleget tesznek a magyar igényeknek, öt év alatt tehát a 18,5 millió rubel értékű magyar áru­val szemben összesen 22,8 millió rubel értékű szerelvé­nyeket, acélöntvényeket, fű­tési, energetikai, tejipari al­katrészeket importálunk. E szerződésből kettős haszon származik; egyrészt az NDK- ból olyan termékek érkeznek, amelyek anyaghányada nagy, 60 százalék körüli — vagyis bizonyos fokig tehermentesítik a magyar öntödei és kohászati ipart —, másrészt tőkés im­portot helyettesítenek. — Ez utóbbiban azonban még mindig nem használjuk ki összes lehetőségeinket — mondotta az osztályvezető. — A csehszlovák fél szívesen gyárt nagy értékű egyedi sze­relvényeket, nálunk azonban nincs olyan nagykereskedel­mi szervezet, amely rugalma­san, gyorsan tenne eleget gyá­raink kérésének. Ezért gyak­ran még mindig a — drágán, de — gyorsan szállító tőkés piacokon vevők. A Szovjetunióval — az ál­lamközi egyezményeknek meg­felelően — műszaki-tudomá­nyos együttműködési szerző­dést kötöttek, amelyekből ké­sőbb árucsere is lesz. K. T. Molnárlegények a t&nnaaicHtikan A székesfeh’érvári tanmaiam az egyetlen az országban, ahol termelő munka közben ismer­hetők meg a szakma fogásai. A Vántus Károly Szakközep­es Szakmunkásképző Intézet molnár tagozatának diákjai oktatók irányításával két évig tanulják a „lisztgyáríást.” Mi lesz veled, Gelka? Szervizek — szerződésben Az eddiginél jobban állni a versenyt Gyorsan elterjedt a hír, hogy feloszlik, de legalábbis alaposan megváltozik a Gel- ka eddigi szervezete. Amint azt Szarka Sándor termelési főosztályvezetőtől megtudtuk, feloszlatásról szó sincs, az előkészítés stádiu­mában lévő szervezeti változá­sokról viszont máris készséggel adott információt. Ksksön műszerek — A változtatásra minket is a Minisztertanács 2019. számú határozata késztetett, amely­ben a szervizek korszerűsítését tűzték ki célul, hogy erősödjék a különböző szférák közötti verseny, s nem utolsósorban azt, hogy ezáltal emeljék a lakossági szolgáltatások szín­vonalát. Változtatásainkkal mi is azt szeretnénk elérni, hogy az eddigieknél versenyképeseb­bek legyenek a magán- és a szö­vetkezeti szervizek. A jövőben vállalkozunk azok ellátására is, sőt szívesen adunk át kor­szerű technológiákat és köl- csönzünk nagy értékű műsze­reket. Ezenkívül vállaljuk szakembereik oktatását, to­vábbképzését. Az ilyen jellegű szerződésekben magunk is ér­dekeltek leszünk, hiszen — nyilvánvalóan nem ingyen tesszük, központunk önálló nyereségképzésében e tevé­kenységnek nagy szerepet szá­nunk. Ez azonban csak az egyik oldal, az igazi versenyhelyzet kialakulása érdekében belső változtatásokra is szükség van. A dolog lényege, hogy meg­szűnik a központ eddigi ki­egyensúlyozó' hatása, amikor ki-kihúztuk a bajból a rosszul dolgozókat. A szervizek na­gyobb — sőt teljes — önálló­ságot kapnak. vállalattá alakul, ezek nyere­sége, gazdálkodása tehát füg­getlen lesz a központtól. A mi feladatunk marad . a már em­lített ellátás, a nagy értékű be­rendezések bérbeadása, az ok­tatás. Minden megyében lesz egy-egy úgynevezett referen­ciaüzemünk, amelynek felada­ta lesz az olyan szolgáltatások ellátása, amelyek kisüzemben nem oldhatók meg, vagy ame­lyekre az adott környéken nem találunk vállalkozót. Elő­fordulhat az is, hogy csődbe megy vagy megbetegszik egy kisvállalkozó, ám a település nem maradhat szolgáltatás nélkül. Ilyenkor ideiglenesen ezek a nagyobb egységek ven­nék át a feladatokat. Ezenkí­vül közvetett módon befolyá­solhatjuk a minőséget, sőt az árszintet is, méghozzá kedvező irányba. A jövőben e szer­vizekben már az amatőrök és magánszemélyek is vásárol­hatnak alkatrészeket, akár na­gyobb tételben. Jön a törzsvendég Referenciaüzem A 15 főnél kevesebb dolgo­zót foglalkoztató egységeket szerződéses üzemeltetésbe vagy bérletbe szándékozunk kiad­ni. A nagyobbak többsége kis­— Mi lesz a dolgozóikkal és hogyan oldják meg d garan­ciális javításokat? — Továbbra is mi helyez­zük el dolgozóinkat, de meg­teremtjük annak a lehetősé­gét, hogy — bizonyított! — létszámfelesleg vagy rossz munka esetén 'a szerződő fél, vagyis a kisvállalkozó megvál­hasson egy-egy beosztottól. Ide tartozik, hogy a szerződések megkötésénél természetesen előnyben részesülnek a saját dolgozóink. Garanciális javításokra a gyártók köthetnek szerződést, akár kisiparossal is. Mi is köt­hetünk ilyen szerződést, és bár ez az elszámolási rendszer va­lóban kötöttebb, szigorúbb a fizetőjavításnál, az a tapasz­talatunk, hogy mindenki szí­vesen vállalja a garanciális javításokat, mert ezzel egy­részt jön a fizetőjavítás, más­részt könnyen megszerezhető a vevő bizalma, vagyis o törzs­vendég. —i Mindez előkészület, a megyei tanácsokkal most foly­nak az egyeztető tárgyalások. Mikorra várható az eredmény? Júliusi indulás — Ügy tervezzük, hogy a második negyedévben meghir­detjük az első szerződéses üze­meket. Eleinte némi tartózko­dással számolunk, de bízunk abban, hogy júliusban már nyithatnak az új szervizek. Ad­dig azonban még sok tárgyal- nivalónk van a tanácsoknál, hiszen a lakosság érdekvédel­mét ők képviselhetik a legjob­ban. K. T. Száz hektár föld gazdára vár Száz hektár föld vár potom pénzért gazdára Vác határá­ban. Mint Skotnyár Kálmán, a váci járási-városi földhiva­tal vezetője elmondta, tavaly is számbavették a város hatá­rát, s kiderült, ekkora terüle­ten műveletlen a föld. A do­kumentumokból kiderült, hogy a tulajdonosok elhaltak, elköltöztek, ezért nincs gaz­dája a tetemes mennyiségű parlagnak. Ahogy a jogszabály előírja: a föld nem maradhat műve­letlenül, rövid időn belül új gazdáról kell gondoskodni. Jelképes összegért bárki ha- szorbérbe, vagy tartós haszná­latba veheti e területeket, akár Budapesten, akár a me­gyében van a lakóhelye. A részletekről a váci Duna­kanyar Mezőgazdasági Szak­csoportnál, az áfésznél, vagy a földhivatalban lehet érdek­lődni. Jubileum után, kongresszus előtt Harmincezer kis» és nagydiák Ifjú vöröskeresztesek tervei Tavaly ünnepelték a Magyar Vöröskereszt csentená- riumát, s ifjúsági szervezete fennállásának 60. évfor­dulóját. Az 1982-es esztendő pedig a Vöröskereszt VI. kongresszusának éve lesz. A közelmúlt eredményeiről s az idei tervekről kérdeztük Krizsanyik Pálnét, a Vörös- kereszt Pest megyei vezetősé­ge ifjúsági munkabizottsá­gának titkárát. Mint elmon­dotta, a megye 230 vöröske­resztes úttörőcsoportja, 54 kö­zépiskolai és három főiskolai szervezete együttesen több mint 30 ezer fiatalt tömörít. Közülük 20 ezren sajátítottak el csecsemógondozási, házi be­tegápolási és elsősegélynyúj­tási ismereteket a megye 940 iskolai vöröskeresztes tanfo­lyamán. A kurzusokat záró Vetélkedőkön a többségük — 15 ezer fiú és leány — mérte össze tudását, ügyességét. Szinte minden iskolás vendé­ge lehetett az egészséges élet­módra nevelő háromezer fog­lalkozásnak, 1200 előadásnak, 660 filmvetítésnek és a 31 fó­rumnak is. A legtöbb kisdiákot a már hagyományos Jó fog — jó egészség pályázat vonzotta; 65 ezer kisdobos és úttörő volt részese az őrsök versengésé­nek. Sok pajtás pedig az egészséges életmódra nevelő akciókon vett részt, . például 13 ezren jártak az Alkohol nyomában. Időseket, veszélyeztetett gyermekeket patronáltak az elmúlt esztendőben is a ta­nulók, s részt vállaltak a szűrővizsgálatok, a véradó­napok szervezéséből, a kör­nyezetvédelemből — őrjárato­kat indítottak —, végül tár­sadalmi munkájuk bevételét is sok helyütt felajánlották, hogy hozzájáruljanak a fóti ifjúsági otthon építéséhez. Idén a korábbinál több tennivaló vár a humanitárius szervezet ifjú tagjaira, akik rövidesen megkezdik a Ma­gyar Vöröskereszt VI. kong­resszusára való felkészülést. Négyezerötszáz középiskolás, egyetemista és főiskolás ifjú vöröskeresztes tart februártól alapszervezetenként vezető­ség- és küldöttválasztó tag­gyűléseket. Ezeken szó esik majd az elmúlt öt esztendő eredményeiről, tapasztalatai­ról, ami azért fontos, mert éppen öt éve alakultak meg a közép- és felsőfokú iskolák vöröskeresztes alapszervezetei. Zárszámadás az abonyi József Alti" a Tsz-ken fjem futok a szabályozók után Abony nevezetessége a há­rom kitűnően gazdálkodó ter­melőszövetkezet is: az Űj Vi­lág, a József Attila és a Súg­ván Endre. Az elsőiként emlí­tettről zárszámadás ürügyén már ’ adtunk ismertetést, a Ságvári egy későbbi időpont­ban kerül sorra. Most a Jó­zsef Attilán a sor. A . rájuk való, egy időben történénő hivatkozás nem retorikai fo­gás. Inkább jelzése egy, a mű­ködés közös színhelyénél jóval lényegesebb összefüggésnek. Pásztor Pál, a József Attila Tsz elnöke mondta nemrég, amikor a hármas szomszédság felől érdeklődtem. Igazodás naponta — Nemes versengés ez, ami köztünk évek óta tart, Tanu­lunk egymás hibáiból, eré­nyeiből egyaránt. Nem tagad­juk, árgus szemekkel figyel­jük a társgazdaságainkat. A József Attila Tsz vezetői vigyázó szemüket egyre gyak­rabban vetik az abonyi határ horizontján túl levő esemé­nyekre is. A világgazdaság változásait, az agrártermelés hazai kihívásait mind tökéle­tesebben érzékelik, fogadják el. Növekvő gabona- és húski­vitel. E két fő feladat megol­dása áll mezőgazdasági expor­tunk előtt. S hogy ennek tel­jesítésére a termelőüzem se fizessen rá, a költségeket, fő­ként az energiakiadásokat kell erőteljesen mérsékelni. Nos, ha csak e célok megvalósítá­sához járult volna hozzá a József Attila Tsz, az sem len­ne éppen csekélység. De talán kezdjük elemzésünket a múlt év legelején. Amikor még a gépek teljes fegyverzetével rendelkező nagyüzem, jöve­delmének tekintélyes részét a nyereséges búza- és kukorica­termesztésnek köszönhette. Aztán az időjárás közbeszólt — elvitte a termés egy részét, no meg! hatmillió forintot a szövetkezet kasszájából. Igen ám, csakhogy a gabona szűke nem egy nap alatt vált jöve­delemcsökkentő tényezővé. Kétféle reagálás lehetséges ilyenkor: természeti csapással magyarázni a kisebb hasznot a zárszámadó közgyűlésen, vagy mint az abonyiak tették, feltárni a tartalékokat. A ki­fejezés eléggé elkopott, s baj, ha kevés a mögöttes, konk­rét tartalom. Jól tudták ezt, s intézkedési térvek készültek, amelyeket szinte naponta iga­zítottak a valósághoz. Fel­emelték az állattenyésztés és az ipari melléktevékenység tervszámait. Több tejet és húst kértek az állattenyész­tőktől — olcsóbban. Az ered­mény 28 helyett 31 millió fo­rint nyereség. Rangsorolni nehéz Előbbi kérés teljesítése nemcsak az abszolút .számok tekintetében sikerült. Kima­gasló az egy tehéhre jutó fe- jési átlag is. Hogyan? íme a recept: - alkalmazzunk fiatal embereket, küldjük el őket is­kolára, és fizessük meg őket úgy ... szóval a kétkeziek kö­zött a legjobban. A megbecsü­lést, a jó közérzetet, amely egy demokratikusan, d? hatá­rozottan vezetett nagyüzem­ben a mindennapok szerves része, nem mindenütt teszik a boríték mellé. Dicséretére váljék a József Attilások-nak, hogy ők ezzel nem spórolnak. S már hallom a kérdést? — Na és a húsmarhatenyésztés, a gulyaközpont, a kukorica­termesztés? Nem inkább azt kellett volna előbb említeni? Nehéz rangsorolni. Nem fu­tottak a szabályozók után, idejekorán teremtettek helyet a háromszázas húshasznú te­hénállománynak. A józan ész is azt diktálta, a pocsékolástól, a mellékterméket pazarló technológiáktól rövid úton szabaduljanak meg. Ma ott tartanak, hogy a szárt sem herdálják el. Ezzel indult a húspr.gram .valóra váltása. Tavaly a megye legszínvo­nalasabb húsmarhatartásl be­öt, Agroláng elnevezésű, hulladékkal fűthető kazán működik az abonyi József Attila Tsz-ben mutatóját és ezzel szorosan összefüggő takarmányozási módszerek tapasztalatcseréjét a József Attila Tsz-ben ren­dezték meg. A hitetlenkedik maguk láthatták: kukorica­szárral is lehet fűteni a nagy teljesítményű kazánokat. így lehet bizonyítani! De ne rontsuk a gazdaság hitelét a tévedhetetlenség bi- zonygatásával. Mert hibáztak ők ggy-két nem is apró dolog­ban. Az olajfaló szárítót elfe­lejtették a gázvezeték mellé építeni. Valami érthetetlen gőggel sokáig elreteszelték az ajtót az ipari melléktevékeny­ség elől. Közben egy sereg abonyi asszony, lány munka­alkalom hiányában eljárt Ceg­lédre, Szolnokra. Az már vi­szont megintcsak mellettük szól, hogy azóta átértékeltek egyet s mást. Nem idegen szá­mukra a gondolat, legyen var­rodájuk, vagy merjenek vál­lalkozni alkatrészgyártásra a Láng Gépgyárnak a hulladék­anyag tüzelésére alkalmas ka­zánokhoz. Az. eredmények jelzik, hogy az érzékeny reagálás, vagy ahogy mondani szokás a ki­hívásra való válasz, jól kama­tozik a József Attilának. S csak így lehet eredményesen gazdálkodni, az újra és újra sorra kerülő zárszámadó köz­gyűlésen bizonyítani, sikeres évet hagytak maguk mögött. Valkó Béla Az általános iskolák vörös­keresztesei elküldik képvise­lőiket a felnőttek alapszerve­zeteinek tanácskozásaira, ahol a kék és vörös nyakkendősök is beszámolnak majd tevé­kenységükről. Ugyancsak a kongresszusi készülődés jegyében hirdet pá­lyázatot a Vöröskereszt Pest megyei vezetősége: arra kérik a fiatal tagjaikat, hogy dol­gozzák fel az ifjúsági Vörös- 1 kereszt történetét, s az össze­gyűjtött dokumentumokból, fotókból, írásos visszaemléke­zésekből kiállítást rendeznek majd szeptemberben, a me­gyei küldöttértekezletek. Az is ide kívánkozik: több településen máris felajánláso­kat tettek a kongresszus tisz­teletére a Vöröskereszt fiatal­jai. Egyesek a szociális ottho­nok idős lakóinak segítésére, ápolására vállalkoztak, mások a tisztasági és környezetvé­delmi társadalmi munkára vagy az új elsősegélynyújtó helyek létesítésére, s arra, hogy ezeknél ügyeletet is tar­tanak. Végezetül: az elmúlt évben nem kerültek dobogóra az országos versenyen Pest me­gye elsősegélynyújtó ifjú vö­röskereszteséi. A kiskunlachá- zi szakmunkástanulók csapata j ötödik, a ráckevei gimnazistá- I ké pedig hatodik helyezett lett. Az idei küzdelmektől na­gyobb sikert remélnek. A kö­zépiskolák elsősegélynyújtó versenyének Pest megyei dön­tőjét áprilisban tartják Mo­doron, az általános iskolák' esecsemőápoló és elsősegély­nyújtó csapatai pedig május­ban Aszódon mérik össze fel- készültségüket. V. G. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents