Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

PKT matt 1982. JANUÁR 9., SZOMBAT Jjgyht MIFÉLE EMBERI MOK? A z ember felkapja a fejét, ha tőkések szállnak sík­ra állítólagos munkásérdeke­kért és kérik számon azt, hogy a szakszervezetek tevékenysé­ge elé „akadályokat” gördíte­nek. Különösen akkor veszi észre áz ember, hogy mennyi­re hamis ez a hang, ha ép­pen az Egyesült Államok kor­mányköreiből származik. E sorok írója, akkor, amikor Wa­shingtonban demokratapárti kormányzat volt hatalmon — amelyet közismerten közvetle­nebb jól felfogott választási érdekek szorítottak arra, hogy igyekezzen békében élni a szakszervezetekkel —, nem­egyszer tapasztalhatta, hogy mint igyekeznek a kapitaliz­mus fellegvárában kijátszani és nemegyszer sárba taposni a munkásérdekeket. Mint az AFL—CIO székházában a nemzetközi osztály akkori ve­zetője megfogalmazta: ha a gyárosok arról igyekeznek meggyőzni bennünket, hogy ezt vagy azt a cselekedetüket csakis a „dolgozók java” ve­zérli, habozás nélkül ellenez­zük a lépést... Még feltűnőbb, ha egy re­publikánus kormányzat fejezi ki állítólagos „aggodalmát” a munkásérdekek miatt. A köz­társaságpártiakat ugyanis még csak szavazati meggondolások sem túlságosan befolyásolhat­ják, lévén, hogy alig számít­hatnak voksra a gyárak vilá­gából. A Reagan-kormányzat, ha amerikai belügyrő} volt szó, nem is habozott a mun­kás- és szakszervezet-ellenes fellépéssel. A fegyverkezési verseny fokozására szánt újabb összegeket azzal teremti elő, hogy több tízmilliárd.dol- lárral megnyirbálja a szociá-' lis kiadásokat a költségvetés­ben. Nem okozott neki a leg­kisebb lelkiismeretfurdalást sem, hogy a munkanélküliek száma kormányzatának első éve alatt megközelítette a ki­lencmilliót. S amikor pedig a repülésirányítók szakszerve­zete szembeszállt munkáselle­nes politikájával, Reagan egyetlen pillanatig sem habo­zott a drasztikus lépéssel: egy­szerűen felfüggesztette a dol­gozók eme érdekképviseleti szervének törvényes helyzetét, s akik ezek után is megpró­báltak kitartani, azok sorsa az elbocsátás lett. M ost viszont, hogy Lengyel- országban a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak erélyes intézkedései nyo­mán fokozatosan normalizáló­dik a helyzet, a Reagan-kor­mányzat egyre hisztérikusabb hangnemet üt meg, hogy megmagyarázza: miért hatá­rozott el szankciókat a Szov­jetunió és Lengyelország ellen. Washingtont állítólag a „mun­kásérdekek” és a „szakszerve­zeti jogok” védelme késztette arra, hogy megpróbáljon be­avatkozni egy szocialista or­szág belügyeibe. S ismét elő­kerül az a lemez, amelyet be­iktatása után maga a Reagan- kormányzat helyezett átmene­tileg a washingtoni lomtárba: az emberi jogok feletti „őrkö­dés”. Még jól emlékszünk azokra a szóvivői megnyilatkozások­ra, amelyek bejelentették: fe­lülvizsgálják Carter volt el­nök e nagy hadjáratát, mivel az csak az Egyesült Államok­ra ütött vissza. Hiszen — ma­gyarázták — még akkor is, ha egyes szövetségesekre — így Dél-Koreára, Chilére — a Car- ter-kormányzat fokozatosan „más, elnézőbb mércét” alkal­mazott, az emberi jogok ügyé­ben folytatott 'kampány még ezekben az országokban is el­távolította a hatalmon levő rendszereket Washingtontól és problematikussá tette a kap­csolatokat. S az pedig — hang­zott a tavaly év eleji wa­shingtoni beismerés — hogy e kampánnyal megpróbálja­nak beavatkozni a szocialista közösség országainak bel­ügyeibe, végképp csődöt mon­dott. Az Egyesült Államoknak meg kell mutatnia, hogy nem másodrendű hatalom, s van megfelelő ereje, hogy érvényesítse akaratát — hang­zott a reagani érvelés. — Sőt, ha fokozott fegyverkezéssel növeli az amerikai katonai erőt, ezt a későbbiekben a ma­ga javára fordíthatja politikai céljai elérésében. Ennek je­gyében utazott Kirkpatrick asszony, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa Santiagó- ba, s dicsérte meg nyilváno­san Pinochet „gerillaellenes módszereit” és állította köve­tendő példaként a santiagói junta rendkívüli gyönyörűsé­gére valamennyi latin-ameri­kai kormányzat elé, amelynek „problémái vannak” a népi elégedetlenséggel. A Reagan- kormányzatot láthatóan nem zavarták azok a felháborodott kommentárok sem, amelyek felidézték, hogy a Pinochet- rendszer e feldicsért fasiszta módszerei nyomán mintegy 25 ezer chilei hazafi vesztette éle­tét a kivégző osztagok sortü- zeiben, a hírhedt „biztonsági szolgálat” kínzókamráiban. Sőt Washingtonban bejelen­tették: Bush alelnök hamaro­san Santiagóba látogat. Az „emberi jogokkal” ak­kor sem törődtek túl sokat, amikor Salvadorban veszélybe került a jobboldali diktatúra, s a nép megmozdulásai nyo­mán Washington komolyan tartott attól, hogy ebben a sűrűn lakott lei? kpzépt-ameri- kai államban is megismétlődik az, ami 1979-ben Nicaraguá­ban történt: elsöprik mz ön­kényuralmat. Az amerikai kormányzat egyetlen sajnál­kozó szót sem ejtett, amiatt, hogy napi hatvan áldozata van a jobboldali terrornak, s hogy mintegy harmincezren vesztették életüket Salvador­ban, s hogy ezek legnagyobb része békés polgári lakos. A Reagan-kormányzat modern fegyverzetet és hadianyagot küldött a jobboldali rendszer urainak, sőt a vietnami há­borúban oly hírhedtté vált veterán „zöldsapkásokból” is több tucatot a helyszínre ren­delt, hogy segítse a salvadori junta hadseregének „gerilla­ellenes” kiképzését. Legújab­ban pedig az is remekül meg­fér a washingtoni vezetés sa­játos „világképével”, hogy Salvadorban olyan választá­sokat rendeztet, amelyekben hat jobboldali és szélsőjobbol­dali párt jelöltjei indulnak csupán... S lehetne folytatni így to­vább a példákat arról, hogy az amerikai kormányzat mint avatkozik be gátlástala­nul más országok belügyeibe, ha úgy véli, hogy érdekei így kívánják. Bizonyos, hogy a december 13. előtti állapotok láttán, az Egyesült Államok bizonyos körei szerettek vol­na Lengyelországban is — hogy egyes kommentátorok szavaival éljünk — „halászni a zavarosban”. A washingto­ni beavatkozási kísérleteknek azonban útját állta a szükség- állapot kihirdetése, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak megalakulása és az azt követő intézkedések sora. Ezért folyamodik Washington most a régi lemezhez, s akar úgy zavart kelteni, hogy az „emberi jogok”, a „szakszerve­zetek” védelmében lép fel. Aligha hihetik azonban ko­molyan Washingtonban, hogy ez a manőverezésük, éppen az amerikai kormányzat tettei láttán sikeres lehet... Árkus István Az FKP székhazában Baloldali csúcstalálkozó Pénteken délelőtt kommu­nista-szocialista csúcstalálko­zót tartottak Párizsban, az FKP székházában. Az FKP küldöttségét Georges Marcha­is főtitkár, a Szocialista Párt delegációját Lionel Jospin el­ső titkár vezette. A találkozóról kiadott köz­lemény szerint, a két küldött­ség széles körű eszmecserét folytatott. A közlemény hang­súlyozza: „mindkét párt po­zitívan ítélti meg a változás­nak azt a politikáját, amelyet a május 10-i győzelem és a június 23-án kötött megálla­podásuk óta folytatnak.” „A két párt megerősítette azt az akaratát, hogy mozgó­sítsa a közvéleményt ennek a politikának a támogatására” — szögezi le a közlemény, majd végül megjegyzi: „a két küldöttség kifejtette állás­pontját a lengyelországi hely­zetről is, és megállapította, hogy e tekintetben különb­ségek és nézeteltérések mu­tatkoznak.” A belügyminiszter-helyettes beszámolója a szejmben Javultak a lengyel közállapotok Lengyelországban 25 nappal a szükségállapot beve­zetése után nyugalom honol — közölte a szejm belügyi és Igaizságügyi bizottságának csütörtöki ülésén Boguslaw Stachura, a belügyminiszter első helyettese. Emlékezte­tett arra, hogy a rendkívüli intézkedésekre azért volt szükség, mert az országot a polgárháború fenyegette: a rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékok szerint a múlt év december 17-ére szélsőséges terrorista csoportok nagy­arányú zavargások kirobbantását tervezték. A szükségállapot bevezetése nyomán 5906 személyt inter­náltak, mindenekelőtt a „Füg­getlen Lengyelország Konföde­rációja”, a „KOR” tagjait, va­lamint a Szolidaritás legszél­sőségesebb aktivistáit. Közülük nyolcszázharminckilenc sze­mély internálását, jórészt hu­manitárius okokból, megszün­tették. Az internáltakra a bör­tönökénél enyhébb rendtartás vonatkozik, gyakrabban fogad­hatnak látogatókat, kaphatnak csomagot és gyakorolhatják vallásukat. Lehetőség van ar­ra, hogy az egyház képviselői, élükön Glemp prímással és Macharskl bíborossal, vala­Folytatódik a BT vitája Amerika megvédi knelt A Biztonsági Tanács csütör­tökön este folytatta a szíriai Golan-fennsík izraeli bekebe­lezésével kapcsolatos vitát. Szíria változatlanul kitart Iz­rael teljes politikai-gazdasági elszigetelésére irányuló kö­vetelése mellett. A csütörtöki ülésen Clovis Makszud, az Arab Liga ENSZ- megfigyelője élesen bírálta az Egyesült Államokat Izrael tá­mogatásáért, valamint amiatt, hogy már előzetesen jelezte: vétójával megakadályozza olyan határozat elfogadását, amely Izrael elleni szankció­kat tartalmazna. Élesen bírál­ta Izraelt és az Egyesült Ál­lamokat Abdalla Szaleh Ás­tál , a Jemeni NDK képviselő­je, az arab országok csoport­jának jelenlegi vezetője is. Figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt esztendőben Izrael több agressziós akciót hajtott vég­re, és ezeket összefüggésbe hozta azzal a ténnyel, hogy a Perzsa (Arab)-öböl térségében jelentősen megnőtt az ameri­kai katonai jelenlét. Hangsú­lyozta: kényszeríteni kell Wa­shingtont, hogy vétójával ne akadályozza meg egy Izrael el­leni határozat elfogadását. Kedden nyitány Genf ben Rckétakoriátozási tárgyalások Ronald Reagan elnök csü­törtökön a Fehéz Házban fo­gadta Paul Nitze-t, a közepes hatótávolságú európai rakéták csökkentéséről Genf ben folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részt vevő amerikai kül­döttség vezetőjét. A megbeszélésen jelen volt Eugene Rostow, az amerikai fegyverzetellenőrzési és le;ze- relési hivatal igazgatója, va­lamint Haig külügy- és Wein­berger hadügyminiszter is. A Reuter brit hírügynökség meg­ítélése szerint a Fehér Ház-i találkozó arról tanúskodik, hogy Washington az „eurora- kéta”-tárgyalásokat nem teszi függővé a lengyelországi hely­zet alakulásától, legalábbis addig nem, amíg a Szovjet­unió „katonailag és közvetle­nül be nem avatkozik” a fej­leményekbe. A tavaly november 30-án kezdett genfi tárgyalásokat az ünnepek miatt tartott szünet után, kedden folytatja a Julíj Kvicinszkij vezette szovjet és a Paul Nitze vezette amerikai küldöttség. mennyi internáló intézményt felkeressék. A belügyminisz­ter-helyettes rémhíreknek ne­vezte és cáfolta azokat a Len­gyelországban is terjesztett ál­lításokat, hogy az internálta­kat ruhátlanul, a szabad ég alatt tartanák. Boguslaw Stachura részletes tájékoztatást adott a december 13-tól 28-ig lezajlott inciden­sekről, amelyek során, mint közölte, összesen kilenc ember vesztette életét. Ugyanebben az időszakban kettőszáznegy- venöt polgári személy és a rendfenntartó erők kettőszáz- huszonkettő tagja sérült meg. A társadalom egy része he­lyesléssel, túlnyomó többsége pedig megértéssel fogadta a szükségállapot bevezetését, jól­lehet az különféle kellemetlen­ségekkel, például a telefon­összeköttetés megszüntetésé­vel járt. Kárpótlásul azon­ban határozottan megjavult a közrend és a társadalom fel- lélegzett — mondotta Stachu­ra, majd a következőkben fog­lalta össze a rendkívüli intéz­kedések eddigi eredményeit: az országban normális munka fo­lyik; 1980. júliusa óta most először nincsenek sztrájkok Lengyelországban; javult a közbiztonság; jobb lett a piaci ellátás. Mint a belügyminiszter-he­lyettes elmondta, jelenleg nem tapasztalhatók komolyabb ak­ciók a szocialista állam ellen, az itt-ott felbukkanó röplapok elszigetelt csoportok tevékeny­ségére utalnak. Ugyanakkor hiba volna azt hinni, hogy a szocialistaellenes erők már tel­jes. vereséget szenvedtek, Mint­hogy részükről • továbbra is veszélyek fenyegetnek, fenn kell tartani a szükségállapotot, és annak rendelkezéseit lépés­ről lépésre, fokozatosan lehet csak enyhíteni. A belügymi­niszter-helyettes végezetül rá­mutatott: a szükségállapot időszakát arra kell felhasznál­ni, hogy az egész társadalom kapcsolódjék be a munka nor­mális ritmusába, és hogy fo­kozódjék az emberek felelős­ségérzete az orszá.g jövőbeni fejlődése iránt. Flénumra készül a LEMP KB A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága plenáris ülésre készül, amely­nek fő témája a pártmunka lesz. Ezt Kazimierz Barci- kowski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára közölte. A párt sorainak a marxiz­mus—leninizmus és a szerve­zeti szabályzat alapján törté­nő teljes konszolidálásáról volt szó a központi pártiel- lenőrzési bizottság elnökségé­nek ülésén. A tanácskozáson közölték, hogy még ebben a hónapban részletes közlemény jelenik meg azoknak a volt vezetőknek az ügyeiről, akik funkciójukat személyes ha­szonszerzésre használták feL A szocialista megújulási fo­lyamat következetes folytatá­sa érdekében, a központi pártellenőrzési bizottság el­nöksége szükségesnek nevez­te, hogy szigorúan tartsák meg a legmagasabb és a legalacso­nyabb jövedelmek közötti ará­nyokat, úgy, ahogyan azt a kilencedik kongresszus meg­határozta. ★ Az utazási lehetőségek szű­kössége ellenére naponta ezer- kétezer lengyel tér vissza ha­zájába — jelentette be a szejm állampolgári ügyekben illeté­kes albizottsága előtt a a bel­ügyminisztérium képviselője. Ellenőrzik a technológia exportját Párizs részlegesen csatlakozott Franciaország és az Egyesült Államok együttműködik a Szovjetunióba irányuló szá­Rssgan megszegte választási ígéretét Összeírják a sorköteleseket Az Egyesült Államok elnö­ke csütörtökön elrendelte a sorkötelesek összeírásának folytatását. A sorkötelesek összeírását Carter rendelte el 1930 elején az afganisztáni helyzetre hi­vatkozva, és ugyanabban az évben Reagan választási kampányának egyik központi jelszavává tette az összeírás elleni harcot, mondván, hogy elszánt ellensége a hadkötele­zettség békeidőben való érvé­nyesítésének, és, hogy az ame­rikai hadseregnek továbbra is kizárólag hivatásosokból kell állnia. „Veszélyes világban élünk” — jelentette ki nyilat­kozatában Reagan, a döntést „indokolva". Fényképezőgép a golyóstoliban CIAéémek a Szovjetunióban Az utóbbi időben a szov­jet állambiztonsági szervek több, a Szovjetunióban diplo­mataként dolgozó CIA-mun- katársat lepleztek le — írja pénteki számában a Pravda. Az amerikai hírszerzés által beszervezett szovjet ügynö­köknek szóló utasítások elhe­lyezése közben érték tetten az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének Kelly nevű attaséját és feleségét. Kémte­vékenység miatt utasították ki a Szovjetunióból az ame­rikai nagykövetség egy másik attaséját, Martha Peter sont. Vincent és Becky Crocketnek az volt a feladata, hogy kapcso­latot építsen ki a CIA már korábban beszervezett szovjet ügynökeivel. A Pravda részle­tesen ismerteti Vlagyimir Ka- linyin leningrádi fiatalember történetét, akit a katonai szol­gálat leteltével Moszkvában, egy amerikai kiállításon szer­veztek be az amerikai hír­szerző ügynökség emberei. Kalinyin egy hadiipari üzem­ben vállalt munkát, és annak tevékenységéről továbbított adatokat megbízóinak. Tevé­kenységéért a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának kato­nai kollégiuma golyó általi halálra ítélte. A CIA elsősorban a Szov­jetunió katonai potenciáljáról, fegyveres erőiről, a Pentagon által egy nukleáris csapás célpontjául kiszemelt objek­tumról, a szovjet gazdaságról igyekszik adatokat gyűjteni. A CIA-ügynökök adato­kat próbálnak szerezni a Szovjetunió legújabb tudo­mányos és műszaki eredmé­nyeiről, hogy meggyengítsék, és saját céljainak érdekében használják fel a Szovjetunió tudományos potenciálját — írja a Pravda. Komoly eszközök állnak a Szovjetunió elleni kémtevé­kenység szolgálatában. Nagy­erejű rádióelektronikai beren­dezések, a legújabb műszaki eszközök és vegyi anyagok, felderítő műholdak, hajók és repülőgépek, a hivatalos ame­rikai képviseletek speciális eszközökkel dugig tömött épü­letei, a szovjet határ közelé­be telepített rádiófelderítő ál­lomások sokasága. Mindez az amerikai hírszerzés munká­ját segíti. A CIA igyekszik ki­használni egyes szovjet ál­lampolgárok apolitikus beállí­tottságát és önzését is, és ál­lamellenes tevékenységre pró­bálja megnyerni őket. A le­leplezett amerikai ügynökök­nél a kémtevékenységhez szükséges eszközök sokaságát találták meg: öngyújtóba és golyóstollba rejtett miniatűr fényképezőgépeket, kódokat, idegbénító gázzal működő pisztolyokat, mérgeket. Mind­ezeket az eszközöket a CIA az amerikai diplomáciai pos­tával juttatta a Szovjetunióba — mutat rá a Pravda cikke. mítógép- és mikroelektronikai export ellenőrzésében, és ez­zel Párizs lényegében csatla­kozik ahhoz a washingtoni ál­lásponthoz, hogy a nyugati fejlett technológia rendelke­zésre bocsátása hozzájárulhat a szovjet haditechnika fejlő­déséhez — ez derül ki abból a közös nyilatkozatból, ame­lyet Caspar Weinberger ame­rikai és Charles Hernu fran­cia hadügyminiszter csütörtö­kön Washingtonban tartott négyórás megbeszélésről adtak ki. A nyilatkozat megismétli azt a washingtoni vádasko­dást, miszerint „a Szovjetunió a felelős” a legutóbbi hetek lengyelországi fejleményeiért és hogy a Szovjetunió „tovább­ra is nyomást gyakorol Len­gyelországra”. Fegyverek Nicaraguának Washingtoni aggodalmak Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter pénteken az ABC televízióban „komoly aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy Franciaország katonai felszereléseket szállít Nicaraguának. Az Egyesült Államok, mint ismeretes, latin-amerikai po­litikájának lényeges elemévé tette Nicaragua „elítélését”, mondván, hogy a kis közép­amerikai ország saját nemzeti hadseregének megszervezésé­vel „veszélyezteti” az Egye­sült Államokat. Bár Franciaország a felsze­relések szállítását azzal indo­kolja. hogy a nicaragua.i szov­jet befolyást akarja csökken­teni ezáltal, Weinberger ki­jelentette, hogy kormányának neheztelését a NATO brüssze­li külügyminiszteri tanácsko­zására készülő Haig külügy­miniszter is kifejezésre juttat­ja majd.

Next

/
Thumbnails
Contents