Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
Ma: 2. oldal: Miféle emberi jogok? 3. oldal: Tizenöt percenként egy bőrönd 4. oldal: Színházi levél 6. oldal: A dunai Titanic II tragédiája 7. oldal: Oévi számvetés az új esztendőre 8. oldal: Ifjúsági oldal 9. oldal: Alkotóműhely 10. oldal: Családban — ház körül 11. oldal: A negyvenéves szerelem Tröszt helyett egyesülés Pest megyei tsz-ek is tagjai Megkezdte működését a baromfitermelők egyesülése. A negyven külkereskedelmi és feldolgozó vállalatot, állami gazdaságot, termelőszövetkezetet tömörítő új szervezet nem egyszerűen formai átszervezése a baromfifeldolgozó vállalatok trösztjének, amelyet már korábban megszüntettek. Az új egyesülés egyenlő a fejlődést elősegítő korszerűsítéssel. Az elmúlt két évtizedben megkétszereződött a baromfihús-termelés, növekedett az export. Ez idő alatt a vállalatok megerősödtek, megértek az önállóságra, s ezzel együtt a nagyobb kezdeményezőkészség kibontására, a belső tartalékok feltárására. A vállalatok ugyan önállóan talán eredményesebben gazdálkodhatnak, ám szükség van tevékenységük koordinálására, a közös feladatok ellátására. Ennek megvalósítására hivatott az egyesülés. A baromfiipari termékek kétharmada hazánkból exportra kerül. Ahhoz, hogy a piaci lehetőségeket — a hullámzásokat — rugalmasan követni tudják, s a termelést felfuttathassák, vagy éppen visszafoghassák, elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás. HASZONNAL L átszatra annyiféle a tapasztalat, ahány helyen szerzi az ember. Mert például összefogott néhány kezdeményező kedvű ember azok közül, akik tehetnek valamit, s családok tucatjait vették rá: vágjanak neki a kertészkedésnek, próbálják meg, haszonnal töltik-e így az időt? Nagykátán ezen a módon sikerült művelésbe vonni parlagföldeket, vele együtt elérni azt is, hogy — egyrészt — családok serege lelt rá kedvvel csinált foglalatosságra, illetve — és másrészt —, hogy a megtermelt árut a saját háztartásban fölhasználva, mérséklődjék az igény a központi árualapok iránt. Igen ám, de Budakalászon, Pomázon meg az bukkan fel gondként, hogy az úgynevezett hobbitelkek tulajdonosainak egy része hagyja elvadulni tulajdonát; dudva- és kártevőtenyészet lett a birtokok némelyikéből, érthető bosszúságára azoknak, akik tisztességgel művelik meg — művelnék meg — kertjeiket. ök ugyanis hiába igyekeznek, ha a szomszédból, a közvetlen környezetből gazdagon árad gazban, féregben az utánpótlás. Ilyen furcsa ellentmondást nem pusztán az említett helyek szembesített tapasztalatainál fedezhetünk fel, rálelhetünk arra a megye szinte minden részén. Rálelhetünk olyan értelemben is, hogy a megyében évről évre növekszik azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a száma — és figyelemre méltó, hogy az idősek mellé egyre több fiatal sorakozik fel —, akik pénzben váltatják meg háztáji földjüket, azaz nem kaphatók rá, bíbelődjenek a kistermeléssel. Ma már az így eljáró szövetkezeti tagok számát 25 ezerre tehetjük a megyében, s míg a nagyon időseknél érthetőek az indokok, a fiataloknál annál kevésbé. Ha csak az nem indok, hogy megfelel háztáji munka nélkül is a jövedelem... Sok hercehurca volt a háztáji és kisegítő gazdaságok sorsa, szerepe körül jó időn át, míg azután a legfelsőbb politikai döntés — pártkongresszusi állás- foglalás — helyre nem tette e népgazdaságilag is hasznos termelési forrást, illetve azokat, akik valamiféle kapitalista föltámadást rettegtek a parcellák láttán. Ma alapvetően rendezett, biztonságos a kistermelésnek ez a módja, amit mutat az is, a megyében száznegyvenezer kerekítve azok száma, akik ilyen indok alapján adóznak. Ösz- szesen 58 ezer hektár földdel egyenlő a háztáji és kisegítő gazdaságok területe, azaz nem huszadrangú ügy a népgazdaság mérlegén sem, ekkora termőföld terem-e, hasznot hajt-e tulajdonosnak, közösségnek. Hiba lenne, ha elfödné látóhatárunkat e néhány nagyon jó példa — Abony- tól Hernádon át Dunavar- sányig —, amik igazolják: a nagyüzem okos módon képes integrálni a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A nagyon jó példák azonban példák, nem általános jellemzők! Az általánosan megállapítható tapasztalat sakkal inkább az, hogy rendkívül esetleges a háztáji és kisegítő gazdálkodók értékelése, segítése, mert ha akad helyben fölvilágosultan gondolkodó vezető — mind a termelőszövetkezetet, mind a tanácsot, az Áfészt ide értve —, akkor nincs semmi hiba. de ha nem akad, akkor küszködhetnek magukra hagyottan, már-már gyanús tevékenységet folytatókként. A háztáji és kisegítő gazdaságok után egy esztendő alatt 51 millió forint adót fizettek be az érintettek, s bár ez az összeg nem döntő, ha a megye teljes költségvetését nézzük, az adóalany szemszögéből elégséges indok ahhoz, hogy elvárja: ne tartsák gyanús, ki tudja, miben sántikáló valakinek, akinek unos-untalan a körmére kell nézni. apjainkban a-jogszabályok döntő része okosan tükrözi, milyen haszonnal jár az állam, a népgazdaság számára a háztáji és kisegítő gazdaságokban tevékenykedők haszna, mert hiszen kézenfekvő: ők hasznot remélnek, ezért csinálják a legtöbbször nem is olyan könnyű munkát. A hangsúly éppen ezért a haszon kettősségére jut, arra, hogy mindenkinek jól kell járnia! Ez az, amit egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, ám ami ma még gyakran homályban marad. Mind a közös gazdaságokban, mind a tanácsoknál — és a földvásárlásban, a kistermelés támogatásában érintett vállalatoknál, Áfé- szeknél — nem is a dologi feltételekkel, vagy nem elsősorban azokkal van baj, hanem a szemlélet- és gondolkodásmóddal. A haladás éppen ezért kevésbé pénzkérdés, sokkal inkább függvénye annak, akarják-e azt, ami módjukban áV?l Most már csupán az marad kérdésként vissza, szabad-e ráhagyni akarom, nem akarom módszerekre azt, ami a társadalomnak érdekében áll? Mészáros Ottó N Ami a baromfipiacot illeti, az idén várhatóan mérsékeltebb lesz a kereslet. A korábbi gyakorlat szerint ilyenkor a vállalatok a legtöbbször csökkentették a felvásárlási árakat, ennek következtében viszont visszaesett a termelés, s a rákövetkező — netán kedvezőbb piaci évben — már nem tudtak a keresletnek megfelelő árumennyiséget biztosítani. Most más a helyzet. A termelési kedv fenntartása érdekében megtartották az elmúlt évi felvásárlási árakat. Ezt azért tehetik, mert az egyesülés tagvállalatai külön kockázati alapot hoznak létre, s ebből biztosítják a gyengébb piaci években a stabil felvásárlási árakat. Az egyesülésben kialakított érdekeltségi rendszer is a piaci lehetőségek jobb kihasználását szolgálja. Az exportbevételekből a tenyésztő, az árutermelő, a feldolgozó és az értékesítő vállalatok a korábbinál nagyobb arányban részesülnek, így érdekük a jó mi nőség biztosítása, amit a termelési-takarmányozási tech' nológiák jobb betartásával érhetnek el. Az egyesülésen belül megalakult szolgáltató részleg széles körű támogatást nyújt tagjainak. Győrött négyezer tonnás hűtőtárolót üzemeltetnek, ahol a tagok kedvezményesen raktározhatják az exportra kerülő árut. Pest megyében is komoly hagyományai vannak a baromfitenyésztésnek mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban. Nem véletlen, hogy a megyei szövetkezetek képviselőit is ott találjuk az újsütetű egyesülésben. Az ócsai Vörös Október, a hernádi Március 15., és a Sasad termelőszövetkezet vesz részt a közös munkában, s ez várhatóan a gazdaságok termelésére is kedvezően hat majd. Egyesített fegyveres erők Közös gyakorlat A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ez évi kiképzési terveinek megfelelően január 25—30. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén —Li- tomerice, Liberec, Prága, Plzen és Karlovy Vary térségében — kerül sor a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg kijelölt alakulatainak „Barátság ’82”' elnevezésű közös gyakorlatára. VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ara: 1,80 forint 1982. JANUAR 9., SZOMBAT A Csepel Autógyár korszerű együfóműködési fonnál Új típusú autóbuszalvázak A gazdasági fejlődés önmagában is megköveteli az eddigieknél jobb, korszerűbb együttműködési formák fölkutatását. A közismerten nehezebb gazdasági körülmények létkérdéssé teszik azt, hogy a termelők a legoptimálisabb módon egészítik ki egymás tevékenységét, illetve a termelők és kereskedők kidolgozták-e azokat a módszereket, amelyekkel a leghatásosabban szolgálhatják mind a maguk, mind a piac érdekeit. Mindezek tudatában, a magasabb szintű együttműködés érdekében a Csepel Autógyár szakemberei új alapokra helyezték a társvállalatokkal, a gyártclvkal és a kereskedőkkel kötött szerződéseket. Legnagyobb partnerükkel, az Ikarus autóbuszgyárral társasági szerződést kötöttek, amelynek alapján a jövőben közös erővel fejlesztik és értékesítik a szigetszentmikló- son gyártott autóbuszalvázakat, illetve az arra építhető karosszériákat. Igazgatói tanácsot hoztak létre, amelyben a két gyár gazdasági vezetői egymás szempontjainak figyelem- bevételével döntenek az új típusok kivitelezhetősége, a piaci lehetőségek, az új eladási ár kérdéseiben. Az első eredmény már a tavalyi ipari vásáron megszületett; nagy sikerrel muiattak be az 548-as típusszámú autóbuszt. A fejlődő országok piacain is közösen keresik a lehetőségeket, így nigériai megrendelésre 100 darab, más országokba 300 darab autóbuszt szállítanak. Az autóbusz-alvázak gyártására, illetve a Csepel Autógyár új mezőgazdasági teherautó- családja jobb. piaci körülményeinek biztosítására együttműködési szerződéseket kötöttek a Közúti Gépellátó Vállalattal és. a Szekszárdi Állami Gazdasággal. A megállapodásoktól azt várják, hogy az eddig jóformán csak importból szárAz egyedi gyártó gyáregységének szerelősorán készülnek az új típusú autóbuszalvázak mazó útépítő és mezőgazdaságban használatos speciális teherautók és alkatrészeik hiánya csökken. A hazai gyártás megteremtésével takarékosabb és üzembiztosább autópark alakítható ki. A D—750 alaptípusra építhető teherautócsalád — amelyben a legkülönbönfélébb tartálykocsik, állatszállítók, darus és hűtőkocsik találhatók — külföldön is nagy érdeklődésre tartanak számot. Ezért kötöttek társasági szerződést a MOGÜRT Gépjármű Kereskedelmi Vállalattal. A hazai — teljes — járműgyártás érdekeit szolgálva, létrejött a Magyar Autóipari Társaság, amelyben a Csepel Autógyár főegységei által — sebességváltó, kuplung stb. — érdekelt. E szervezet segítségével egységesebb szempontokkal és optimálisabb választékban alakíthatók ki a gyártmányok. K. T. Vlagyimir Pavlov kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Pavlovnak Magyarországról Utolsó az ölből k gyakorlat Igazolja a próbát Eltelt az első ötnapos hét. Az év első munkanapján, amely egyben országszerte az első ötnapos munkahét kezdetét jelentette, három Pest megyei üzemben és egy postahivatalban azt nyomozták munkatársaink, ki mit vár az új műszak- és munkarendtől a termelés, a népgazdaság szempontjából. Tudósításaikból megtudhattuk, milyen változásodat terveznek az üzemvezetők, hogyan idomul a szállítás, anyag- beszerzés, ügyintézés a megváltozott formához. Tegnap délután, az „utolsó órákban” ugyanezekbe az üzemekbe látogattak el riportereink. Ezúttal azt firtatták: milyen változásokat hozott a rövidebb, de intenzivebb munkahét a dolgozók életritmusában, mindennapjaiban. Megszervezték a közlekedést A Budaörs és Budakeszi között pontosan félúton fekvő Ipari és Szerelvény Gépgyár dolgozóinak kisebb-nagyobb közlekedési gondjairól már a hét elején szóltunk. A BKV járataihoz csak azoknak kell igazodniuk, akik Budapestről járnak a gyárba. A dolgozók mintegy hatvan százaléka a 11 szerződéses busszal utazik munkahelyére, a környék 20 településéről. Nyester Lőrinc köszörűs hajnalonként Törökbálinton száll fel a Volánbuszra.- I Ahová a BKV csak szívességből jár; az ISG dolgozóinak nagyobb része a vállalat által bérelt Volán-buszokkal indul munkahelyére és haza — Ez az autóbusz időre hoz-visz és most mór az eddigi névleges hozzájárulást, a napi egy' forintot sem kell fizetnünk — mondja. — A munkaidő hattól kettőig tart. reggel öt óra ötvenkor már a gépem mellett vagyok, két óra (Folytatás a 3. oldalon.) SZMT elnöksége előtt Településeink holnapja Településeink holnapja, arculatuk változása szerepelt az idei fejlesztések tükrében a Szakszervezetek Pest megye: Tanácsa elnöksége előtt. Le hetőségek és szükségletek egyeztetése alapján született meg a megyei tanács ama fejlesztési terve, melyről tegnap dr. Bánfalvi Barnabás, a megyei tanács tervosztályának vezetője adott átfogó tájékoztatást az elnökség tagjainak. Ezt követően a testület meghatározta a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint az elnökség, a titkárság idei évre szóló munkaprogramját, ülésének rendiét. Majd foglalkozott a szakmaközi bizottságok működési szabályzatával. történő végleges elutazása alkalmából, az országaink és testvérpártjaink kapcsolatainak ápolásában és erősítésében, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésében kifejtett munkássága elismeréseként a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Bál pénteken az Országházban nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, s ott voltak a szovjet nagykövetség vezető képviselői is. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a budapesti szovjet nagy- követségen fogadást adott abból az alkalomból, hogy a napokban végleg elutazik Magyarországról. A fogadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az országgyűlés több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A fogadáson jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is.
