Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

Ma: 2. oldal: Miféle emberi jogok? 3. oldal: Tizenöt percenként egy bőrönd 4. oldal: Színházi levél 6. oldal: A dunai Titanic II tragédiája 7. oldal: Oévi számvetés az új esztendőre 8. oldal: Ifjúsági oldal 9. oldal: Alkotóműhely 10. oldal: Családban — ház körül 11. oldal: A negyvenéves szerelem Tröszt helyett egyesülés Pest megyei tsz-ek is tagjai Megkezdte működését a ba­romfitermelők egyesülése. A negyven külkereskedelmi és feldolgozó vállalatot, állami gazdaságot, termelőszövetkeze­tet tömörítő új szervezet nem egyszerűen formai átszervezé­se a baromfifeldolgozó válla­latok trösztjének, amelyet már korábban megszüntettek. Az új egyesülés egyenlő a fejlődést elősegítő korszerűsí­téssel. Az elmúlt két évtized­ben megkétszereződött a ba­romfihús-termelés, növeke­dett az export. Ez idő alatt a vállalatok megerősödtek, meg­értek az önállóságra, s ezzel együtt a nagyobb kezdemé­nyezőkészség kibontására, a belső tartalékok feltárására. A vállalatok ugyan önállóan talán eredményesebben gaz­dálkodhatnak, ám szükség van tevékenységük koordinálásá­ra, a közös feladatok ellátá­sára. Ennek megvalósítására hivatott az egyesülés. A ba­romfiipari termékek kéthar­mada hazánkból exportra ke­rül. Ahhoz, hogy a piaci le­hetőségeket — a hullámzáso­kat — rugalmasan követni tudják, s a termelést felfut­tathassák, vagy éppen vissza­foghassák, elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás. HASZONNAL L átszatra annyiféle a ta­pasztalat, ahány he­lyen szerzi az ember. Mert például összefogott néhány kezdeményező ked­vű ember azok közül, akik tehetnek valamit, s csalá­dok tucatjait vették rá: vágjanak neki a kertészke­désnek, próbálják meg, ha­szonnal töltik-e így az időt? Nagykátán ezen a módon sikerült művelésbe vonni parlagföldeket, vele együtt elérni azt is, hogy — egyrészt — családok se­rege lelt rá kedvvel csinált foglalatosságra, illetve — és másrészt —, hogy a megtermelt árut a saját háztartásban fölhasznál­va, mérséklődjék az igény a központi árualapok iránt. Igen ám, de Budakalászon, Pomázon meg az bukkan fel gondként, hogy az úgy­nevezett hobbitelkek tulaj­donosainak egy része hagyja elvadulni tulajdo­nát; dudva- és kártevőte­nyészet lett a birtokok né­melyikéből, érthető bosszú­ságára azoknak, akik tisz­tességgel művelik meg — művelnék meg — kertjei­ket. ök ugyanis hiába igyekeznek, ha a szomszéd­ból, a közvetlen környezet­ből gazdagon árad gazban, féregben az utánpótlás. Ilyen furcsa ellentmon­dást nem pusztán az emlí­tett helyek szembesített ta­pasztalatainál fedezhetünk fel, rálelhetünk arra a me­gye szinte minden részén. Rálelhetünk olyan értelem­ben is, hogy a megyében évről évre növekszik azok­nak a termelőszövetkezeti tagoknak a száma — és fi­gyelemre méltó, hogy az idősek mellé egyre több fiatal sorakozik fel —, akik pénzben váltatják meg ház­táji földjüket, azaz nem kaphatók rá, bíbelődjenek a kistermeléssel. Ma már az így eljáró szövetkezeti tagok számát 25 ezerre te­hetjük a megyében, s míg a nagyon időseknél érthe­tőek az indokok, a fiata­loknál annál kevésbé. Ha csak az nem indok, hogy megfelel háztáji munka nélkül is a jövedelem... Sok hercehurca volt a háztáji és kisegítő gazda­ságok sorsa, szerepe körül jó időn át, míg azután a legfelsőbb politikai döntés — pártkongresszusi állás- foglalás — helyre nem tet­te e népgazdaságilag is hasznos termelési forrást, illetve azokat, akik vala­miféle kapitalista föltáma­dást rettegtek a parcellák láttán. Ma alapvetően ren­dezett, biztonságos a kister­melésnek ez a módja, amit mutat az is, a megyében száznegyvenezer kerekítve azok száma, akik ilyen in­dok alapján adóznak. Ösz- szesen 58 ezer hektár föld­del egyenlő a háztáji és ki­segítő gazdaságok területe, azaz nem huszadrangú ügy a népgazdaság mérlegén sem, ekkora termőföld te­rem-e, hasznot hajt-e tu­lajdonosnak, közösségnek. Hiba lenne, ha elfödné látóhatárunkat e néhány nagyon jó példa — Abony- tól Hernádon át Dunavar- sányig —, amik igazolják: a nagyüzem okos módon képes integrálni a háztáji és kisegítő gazdaságok te­vékenységét. A nagyon jó példák azonban példák, nem általános jellemzők! Az általánosan megállapít­ható tapasztalat sakkal in­kább az, hogy rendkívül esetleges a háztáji és ki­segítő gazdálkodók értéke­lése, segítése, mert ha akad helyben fölvilágosultan gondolkodó vezető — mind a termelőszövetkezetet, mind a tanácsot, az Áfészt ide értve —, akkor nincs semmi hiba. de ha nem akad, akkor küszködhet­nek magukra hagyottan, már-már gyanús tevékeny­séget folytatókként. A ház­táji és kisegítő gazdaságok után egy esztendő alatt 51 millió forint adót fizettek be az érintettek, s bár ez az összeg nem döntő, ha a megye teljes költségveté­sét nézzük, az adóalany szemszögéből elégséges in­dok ahhoz, hogy elvárja: ne tartsák gyanús, ki tud­ja, miben sántikáló valaki­nek, akinek unos-untalan a körmére kell nézni. apjainkban a-jogszabá­lyok döntő része oko­san tükrözi, milyen haszonnal jár az állam, a népgazdaság számára a háztáji és kisegítő gazda­ságokban tevékenykedők haszna, mert hiszen kézen­fekvő: ők hasznot remél­nek, ezért csinálják a leg­többször nem is olyan könnyű munkát. A hang­súly éppen ezért a haszon kettősségére jut, arra, hogy mindenkinek jól kell jár­nia! Ez az, amit egy pilla­natra sem szabad szem elől téveszteni, ám ami ma még gyakran homályban marad. Mind a közös gazdaságok­ban, mind a tanácsoknál — és a földvásárlásban, a kis­termelés támogatásában érintett vállalatoknál, Áfé- szeknél — nem is a dologi feltételekkel, vagy nem el­sősorban azokkal van baj, hanem a szemlélet- és gondolkodásmóddal. A ha­ladás éppen ezért kevésbé pénzkérdés, sokkal inkább függvénye annak, akar­ják-e azt, ami módjukban áV?l Most már csupán az marad kérdésként vissza, szabad-e ráhagyni akarom, nem akarom módszerekre azt, ami a társadalomnak érdekében áll? Mészáros Ottó N Ami a baromfipiacot illeti, az idén várhatóan mérsékel­tebb lesz a kereslet. A koráb­bi gyakorlat szerint ilyenkor a vállalatok a legtöbbször csök­kentették a felvásárlási ára­kat, ennek következtében vi­szont visszaesett a termelés, s a rákövetkező — netán kedve­zőbb piaci évben — már nem tudtak a keresletnek megfe­lelő árumennyiséget biztosíta­ni. Most más a helyzet. A ter­melési kedv fenntartása érde­kében megtartották az elmúlt évi felvásárlási árakat. Ezt azért tehetik, mert az egyesü­lés tagvállalatai külön kocká­zati alapot hoznak létre, s eb­ből biztosítják a gyengébb piaci években a stabil felvá­sárlási árakat. Az egyesülésben kialakított érdekeltségi rendszer is a pia­ci lehetőségek jobb kihaszná­lását szolgálja. Az exportbe­vételekből a tenyésztő, az áru­termelő, a feldolgozó és az ér­tékesítő vállalatok a korábbi­nál nagyobb arányban része­sülnek, így érdekük a jó mi nőség biztosítása, amit a ter­melési-takarmányozási tech' nológiák jobb betartásával ér­hetnek el. Az egyesülésen be­lül megalakult szolgáltató részleg széles körű támogatást nyújt tagjainak. Győrött négy­ezer tonnás hűtőtárolót üze­meltetnek, ahol a tagok ked­vezményesen raktározhatják az exportra kerülő árut. Pest megyében is komoly hagyományai vannak a ba­romfitenyésztésnek mind a nagyüzemekben, mind a ház­táji gazdaságokban. Nem vé­letlen, hogy a megyei szövet­kezetek képviselőit is ott ta­láljuk az újsütetű egyesülés­ben. Az ócsai Vörös Október, a hernádi Március 15., és a Sasad termelőszövetkezet vesz részt a közös munkában, s ez várhatóan a gazdaságok ter­melésére is kedvezően hat majd. Egyesített fegyveres erők Közös gyakorlat A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői ez évi kiképzési terveinek megfelelően január 25—30. kö­zött a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság területén —Li- tomerice, Liberec, Prága, Plzen és Karlovy Vary térségében — kerül sor a csehszlovák nép­hadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg ki­jelölt alakulatainak „Barát­ság ’82”' elnevezésű közös gya­korlatára. VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ara: 1,80 forint 1982. JANUAR 9., SZOMBAT A Csepel Autógyár korszerű együfóműködési fonnál Új típusú autóbuszalvázak A gazdasági fejlődés önma­gában is megköveteli az eddi­gieknél jobb, korszerűbb együttműködési formák fölku­tatását. A közismerten nehe­zebb gazdasági körülmények létkérdéssé teszik azt, hogy a termelők a legoptimálisabb módon egészítik ki egymás te­vékenységét, illetve a termelők és kereskedők kidolgozták-e azokat a módszereket, ame­lyekkel a leghatásosabban szolgálhatják mind a maguk, mind a piac érdekeit. Mindezek tudatában, a ma­gasabb szintű együttműködés érdekében a Csepel Autógyár szakemberei új alapokra he­lyezték a társvállalatokkal, a gyártclvkal és a kereskedőkkel kötött szerződéseket. Legnagyobb partnerükkel, az Ikarus autóbuszgyárral társa­sági szerződést kötöttek, amelynek alapján a jövőben közös erővel fejlesztik és ér­tékesítik a szigetszentmikló- son gyártott autóbuszalváza­kat, illetve az arra építhető karosszériákat. Igazgatói taná­csot hoztak létre, amelyben a két gyár gazdasági vezetői egy­más szempontjainak figyelem- bevételével döntenek az új tí­pusok kivitelezhetősége, a pia­ci lehetőségek, az új eladási ár kérdéseiben. Az első eredmény már a tavalyi ipari vásáron megszületett; nagy sikerrel muiattak be az 548-as típus­számú autóbuszt. A fejlődő or­szágok piacain is közösen ke­resik a lehetőségeket, így ni­gériai megrendelésre 100 da­rab, más országokba 300 da­rab autóbuszt szállítanak. Az autóbusz-alvázak gyártá­sára, illetve a Csepel Autógyár új mezőgazdasági teherautó- családja jobb. piaci körülmé­nyeinek biztosítására együtt­működési szerződéseket kötöt­tek a Közúti Gépellátó Válla­lattal és. a Szekszárdi Állami Gazdasággal. A megállapodá­soktól azt várják, hogy az eddig jóformán csak importból szár­Az egyedi gyártó gyáregységének szerelősorán készülnek az új típusú autóbuszalvázak mazó útépítő és mezőgazda­ságban használatos speciális teherautók és alkatrészeik hiá­nya csökken. A hazai gyár­tás megteremtésével takaréko­sabb és üzembiztosább autó­park alakítható ki. A D—750 alaptípusra építhe­tő teherautócsalád — amely­ben a legkülönbönfélébb tar­tálykocsik, állatszállítók, da­rus és hűtőkocsik találhatók — külföldön is nagy érdeklő­désre tartanak számot. Ezért kötöttek társasági szerződést a MOGÜRT Gépjármű Kereske­delmi Vállalattal. A hazai — teljes — járműgyártás érdekeit szolgálva, létrejött a Magyar Autóipari Társaság, amelyben a Csepel Autógyár főegységei által — sebességváltó, kup­lung stb. — érdekelt. E szerve­zet segítségével egységesebb szempontokkal és optimálisabb választékban alakíthatók ki a gyártmányok. K. T. Vlagyimir Pavlov kitüntetése Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Pavlovnak Magyarországról Utolsó az ölből k gyakorlat Igazolja a próbát Eltelt az első ötnapos hét. Az év első munkanapján, amely egyben országszerte az első ötnapos munkahét kezdetét jelen­tette, három Pest megyei üzemben és egy postahivatalban azt nyomozták munkatár­saink, ki mit vár az új műszak- és munka­rendtől a termelés, a népgazdaság szem­pontjából. Tudósításaikból megtudhattuk, milyen változásodat terveznek az üzem­vezetők, hogyan idomul a szállítás, anyag- beszerzés, ügyintézés a megváltozott for­mához. Tegnap délután, az „utolsó órákban” ugyanezekbe az üzemekbe látogattak el riportereink. Ezúttal azt firtatták: milyen változásokat hozott a rövidebb, de intenzi­vebb munkahét a dolgozók életritmusában, mindennapjaiban. Megszervezték a közlekedést A Budaörs és Budakeszi között pontosan félúton fekvő Ipari és Szerelvény Gépgyár dolgozóinak kisebb-nagyobb közlekedési gondjairól már a hét elején szóltunk. A BKV járataihoz csak azoknak kell igazodniuk, akik Budapestről járnak a gyárba. A dolgozók mintegy hatvan százaléka a 11 szerződéses busszal utazik munkahelyére, a környék 20 településéről. Nyester Lőrinc köszörűs hajnalonként Török­bálinton száll fel a Volán­buszra.- I Ahová a BKV csak szívességből jár; az ISG dolgozóinak nagyobb része a vállalat által bérelt Volán-buszokkal indul munkahelyére és haza — Ez az autóbusz időre hoz-visz és most mór az ed­digi névleges hozzájárulást, a napi egy' forintot sem kell fi­zetnünk — mondja. — A munkaidő hattól kettőig tart. reggel öt óra ötvenkor már a gépem mellett vagyok, két óra (Folytatás a 3. oldalon.) SZMT elnöksége előtt Településeink holnapja Településeink holnapja, ar­culatuk változása szerepelt az idei fejlesztések tükrében a Szakszervezetek Pest megye: Tanácsa elnöksége előtt. Le hetőségek és szükségletek egyeztetése alapján született meg a megyei tanács ama fej­lesztési terve, melyről tegnap dr. Bánfalvi Barnabás, a me­gyei tanács tervosztályának vezetője adott átfogó tájékoz­tatást az elnökség tagjainak. Ezt követően a testület meg­határozta a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint az elnökség, a titkárság idei évre szóló munkaprogramját, ülé­sének rendiét. Majd foglalko­zott a szakmaközi bizottságok működési szabályzatával. történő végleges elutazása al­kalmából, az országaink és testvérpártjaink kapcsolatai­nak ápolásában és erősítésé­ben, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésében kifejtett munkás­sága elismeréseként a Béke és Barátság Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Bál pénteken az Országházban nyújtotta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titká­ra, Púja Frigyes külügymi­niszter, s ott voltak a szovjet nagykövetség vezető képvise­lői is. Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov a budapesti szovjet nagy- követségen fogadást adott ab­ból az alkalomból, hogy a na­pokban végleg elutazik Ma­gyarországról. A fogadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az országgyűlés több tagja, a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető személyisége. A fogadáson je­len volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője és tagja is.

Next

/
Thumbnails
Contents