Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

Mozgásirányok F luktuáció: a statiszti­kusok közmegegyezése szerint minden fél éven belüli — és bármi ok­ból bekövetkező — munka­helyváltoztatás. Korábban ez keményen elítélendő volt, harcoltunk is ellene minden lehető és lehetetlen módon, majd megszületett a felismerés, hogy a fluk­tuáció mégiscsak differen­ciáltan kezelendő. Hasznos, mert eszköze, módszere a munkaerőforrás újrafel­osztásnak. Különösen ma­napság, amikor jóformán lépésnyit sem jutunk előbb­re a szervezett és a terv­szerű munkaerő-átcsopor­tosítással. S csak annyiban káros, amennyiben akadá­lyozza a létszámszerkezet kívánatos átalakítását. A fluktuáció okozta eset­leges társadalmi és gazda­sági károk pontos felméré­séhez viszont tétovázás nél­kül kellene meghatározni — gazdaságfejlesztési cél­jainkhoz igazodva — a hosszabb időtávon is kívá­natos mozgásirányokat. Csakis ezek ismeretében vállalkozhatunk — s még ekkor is csak viszonylagos megbízhatósággal — annak eldöntésére, hogy mit ne­vezünk káros és mit hasz­nos fluktuációnak? S mert e kritériumok pontos meg­fogalmazása a mai napig is várat magára, fogadjuk el a nem is olyan rég még tarthatatlannak minősített álláspontot: a fluktuáció nem minden eszközzel, és nem feltétlenül üldözendő társadalmi jelenség. Külö­nösen akkor nem, ha meg­gondoljuk, hogy fölfogható bizonyos feszültségek jelzé­seként is. S ha lehetőségeit nem korlátozzuk — főleg nem adminisztratív intéz­kedésekkel —, akkor máris tettünk valamit e társadal­mi feszültségek enyhítése érdekében. Ráadásul: ha felfedeznénk a fluktuáció tudatos kezelésének, irányí­tásának módszereit, akkor az egész folyamatot — még ha ezt jórészt egyéni indí­tékok vezérlik is — a ko­rábbinál sokkal inkább ál­líthatnánk gazdaságfej lesz- leSztési céljaink szolgálatá­ba. Ezerkilencszázhetvenhat előtt a népgazdasági ága­kon belüli mozgás volt a jellemzőbb, illetve a mező- gazdaságból a nagyiparba történő áramlás. Napjaink­ra fordult a helyzet. A „bel­ső” mozgás jóval kisebb arányú, mint korábban. Nyilván azért is, mert csak 1976 után léptek érvénybe a munkahely-változtatáso­kat adminisztratív eszkö­zökkel korlátozó intézke­dések, amelyek egyébként azóta érvényüket vesztet­ték. S feltehetően azért is, mert a rendelkezések olyan bérnivellálálódási tenden- (dákkal párosultak, hogy például a nagyipari mun­kások számára voltaképpen tökéletesen mindegy volt, hogy melyik vállalatnál dolgoznak. A többség kény­szerű beletörődéssel fogad­ta ezt. Ám voltak, akik nem maradtak nyugton. Nem véletlen, hogy a tsz- melléküzemek elleni táma­dások éppen ez idő tájt in­dultak meg; hogy az ipar- vállalatok, nagyjából 1977-től kezdve, egyre töb­bet panaszkodtak e mellék­üzemek munkaerő-elszívó hatása miatt. Igaz: az ipar létszám- veszteségeket szenvedett a munkaerő-hullámzásban, a mezőgazdaság pedig lét­számgyarapodást könyvel­het el. Viszont — s ez va­lószínűleg meglepő —, a létszámmozgás másik nyer­tese a kereskedelem: több mint 10 ezer új munkavál­laló. E z az átcsoportosulás enyhítette az ingázás­sal kapcsolatos gondo­kat; hogy az efféle fluktuá­ciónak jótékony hatása volt a „vidéki” lakosság ellátá­sára, a „vidéki” szolgáltató- ipar munkafeltételeire és telj esi tőképességére, sőt: bővítette a mezőgazdasági — részben exportálható — árualapokat is, éppen olyan időszakban, amikor a piac egyre inkább stratégiai nyersanyagként kezeli az élelmiszereket. V. Cs. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM Ára: 1,40 forint 1982. JANUÁR 31., VASÁRNAP Példamutató szerepet töltenek be Jiabileumi emlékezetes munkásőr-egységgyűlés Vácatf, Százhalombattán és Tápiászeién A hét végén Pest megyé­ben újabb ün­nepségeken és egységgyűlé­seken emlé­keztek meg a munkásőrök fegyveres tes­tületi megala­kulásának 25. évforűulójá- rúl. Tegnap Vá­cott, a DCM kultúrtermé­ben a Matej- ka János já­rási-városi munkásőr zászlóalj ün- S nepélyes egységgyűlésén részt 8 vett Pozsgay Imre, a Ma- S gyár Szocialista Munkáspárt ^ központi Bizottságának tagja, ^ művelődési miniszter, Ba­ji rinkai Oszkámé, az MSZMP § Pest megyei Bizottságának tit- v kára, dr. Ábel László vezér- 8 őrnagy, a határőrség országos 8 parancsnokhelyettese, valamint ^ Fehér Béla, a munkásőrség ^ megyei parancsnoka. J A százhalombattai Ligeti Ká- 8 roly munkásőr zászlóalj egy- \ séggyűlésén az elnökségben 8 foglalt helyet dr. Deák Lívia, S az MSZMP KB tagja, nyugdí- ^ jas. valamint Balogh László, a J megyei pártbizottság titkára. J _ A nagykátai járás m link ás- \ őrszázadának Tápiószelén tar- 8 tott ünnepségén Jámbor Mik- S lós, a Pest megyei párt-vb. ^ tagja, az SZMT vezető titkára Jj tolmácsolta a megyei pártbi- v zottság elismerését. Rónai Árpádnak, a dunake­szi városi pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után a váci egységgyűlésen Fehér Béla megyei munkás- őrparancsnok felolvasta Ká­dár Jánosnak az MSZMP KB első titkárának levelét, ame­lyet a munkásőrség 25 éves ju­bileuma alkalmából írt. Az ün­nepi szónok, Krima János, a váci járási pártbizottság első titkára utalt arra, hogy sokan ülnek a teremben azok közül, akik átélték az ellenforrada­lom drámai időszakát, s akik fegyvert kértek a munkásha­talom védelmére. Tisztelettel emlékezett meg több alapító tagról, s köszöntötte Vályi Jó­zsef 1919-es vöröskatonát, ala­pító munkásőrt. Dr. Pozsgay Imre tolmácsol­ta a gyűlés résztvevőinek a kormány üdvözletét, külön szólt az alapítókhoz, akiket boldog embereknek tart, mert sikerrel hordozták fegyverei­ket. Részletesen szólt a kon­szolidáció, a munkásegység, a gazdaság, a művelődés, az életmód fejlődési szakaszairól, a 25 éves eredményekről, amelyeket a hatalom megvé- dőinek segítségével érhettünk el. Dr. Abel László vezérőrnagy átadta a határőrség fegyver­baráti üdvözletét és emlékpla­kettet nyújtott át a parancs­noknak. Az alapító tagok kö­zül a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozata ki­tüntetésben részesült Forró Imre, bronz fokozatot kapott Poszlóczky István, mindketten nyugdíjasok. Fehér 1 Béla em­lékplakettet adott át Still Fe­renc nyugdíjasnak és Pa pp Józsefnek, az MSZMP városi bizottsága első titkárának, akik annak idején áldozatos munkát folytattak a munkás­őrség megalakításában. A 25 éves szolgálatért emlék­érem szolgálati kitüntetésben ré­szesült Farkas János, a perőcsé- nyi tsz elnökhelyettese, Kovács Ferenc nyugdíjas, Balázs Mihály, a Szobi Gyümölcsfeldolgozó mun­kása, Dohányos András, a váci Afész dekoratőre, Cseri László, a váci Hajógyár asztalosa, id. Sas­vári Gyula, a Pest megyei Ven­déglátó dolgozója, Petrásovits Ist­ván, a Dunakeszi Vagongyár osz­tályvezetője, Zákonyi Gyula, a Dunakeszi Vagongyár dolgozója, Kiszelák János a váci Hajógyár lakatosa, Kovács Károly, a váci Szikvízüzem dolgozója, Oravecz Jenő, a váci Hajógyár meósa, Gu­lyás József, a bélésárugyár üzem­vezetője, Zibrényi István, a váci Városgazdálkodási Vállalat szak­munkása, Pintér Ferenc, a váci HAGY, Tréky József, a szobi Afész dolgozója, Nyerges Lajos nyugdí­Pozsgay Imre beszédét mondja, mellette, balról Jobbra; Barinkai Osz- kárné, Krima János, Rónai Árpád, Géczy Lajos, \vici városi-járási mun- kásőrparancsnok, Fehér Béla Barcza Zsolt felvétele jas, Simon József, a Dunakeszi Vagongyár dolgozója, Kalácska István, Tóth Ferenc, Völgyes Já­nos, Jakab Gyula, Egri István, Csató János, Vályi József, Lakatos Imre, Koczkás Árpád, Forró Imre, Erdélyi József, Kányik János, He­gedűs Károly, Szabó Lajos és Felbert Géza nyugdíjasok. Ezenkívül 22-en részesültek ju­bileumi emlékérem, 6-an húszéves szolgálatért, 9-en tizenöt éves, 31- en tízéves szolgálatért emlékérem kitüntetésben. ★ Százhalombattán 'Balázs Gé­záné, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára mon­dott ünnepi beszédet. A Ligeti Károly munkásőr- egység ötéves múltra tekint vissza. Az eltelt aránylag rö­vid idő alatt bebizonyította, hogy egyre magasabb színvo­nalon képes megfelelni a kö­vetelményeknek. Az 1982-es év újabb fordulópontot, je­lentős szervezeti változást ho­zott. A feladatok nagyságához igazodva, a munkásőrség or­szágos és megyei parancsnok­sága, 1982. január elsejétől zászlóaljjá szervezését határoz­ta el, a meglevő százhalom­battai és a most alakuló érdi egységre alapozva. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát vet­te át: Szedlák István, a DKV osztályvezetője. Bronz fokoza­tot kapott Gaál András, a DKV gépkocsivezetője és Ko­máromi Sándor műszakvezető. Jubileumi Emlékjelvényt adományoztak Csenterics Sán­dornak, a DHV nyugdíjas igazgatójának, a vasasszak­szervezet alelnökének. Jubileumi Emlékjelvényt, illetve Szolgálati Érdemérmet kaptak: Jámbor István, a DHV blokk-kezelője, Mojzner Ist­ván, a Chinoin dolgozója, Né­met József, a DKV lakatosa, Palkó József lakatos, Tánczos István pedagógus. A tápiószélei KGYV impo­záns művelődési házában Gu­lyás Györgynek, a járási párt­bizottság PTO vezetőjének megnyitó szavaival kezdődött áz ünnepélyes századgyűlés­Babcsán János, a járási párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. melyben mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapító 124 munkásőr, s a század többi tagja, nemcsak az ellenforra­dalmat követő hónapokban, hanem a szocialista brigád­mozgalom fejlesztésében, a me­zőgazdaság szocialista átala­kításában és az új gazdaság- irányítási mechanizmus gya­korlati megvalósításában is te­vékeny, példamutató szerepet vállaltak. E szellemben üdvözölte a já­rás munkásőreit Jámbor Mik­lós is, aki a fegyveres testület megyei és országos eredmé­nyeit számba véve azt hang­súlyozta, hogy az önkéntes fegyveres testület tagjai min­dig az élen járnak a munká­ban, a szolgálatban és a közért Végzett tevékenységben is. Kö­szöntötte a századot és az ala­pító munkásőröket Lakatos Géza honvéd ezredes és VI- viczky József, a Nagykáta és Vidéke Afész elnöke. Az egység tagjai közül a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. Czervan András nyugdíjast. A kitüntetést dr. Balogh Tibor a munkásőrség országos pa­rancsnokságának szakcsoport- vezetője adta át. Jubileumi emlékjelvémiyel is­merték el a munkásőrség szerve­zésében végzett áldozatos tevé­kenységét Pataki Mártonnak, a járási pártbizottság nyugdíjas el­ső titkárának és Tutch Gyulának, nyugdíjas munkásöríisztnek, a század első parancsnokának. Huszonöt éves folyamatos szol­gálatuk elismeréseként ugyancsak Jubileumi emlékjelvénnyel tün­tették ki: Lőrincz János egységparancsno­kot, Vörös Sándort, a nagykátai Afész főkönyvelőjét, Csányi Mi­hályt, a tóalmás! tsz telepvezető­jét, Szabó Pál nyugdíjast, Kiss La­jost, a járási hivatal osztályveze­tőjét, Molnár Benjámint, a tápió- bicsltei tsz brigádvezetőjét. Kocsis Sándort, a tóalmási tsz raktáro­sát és Hajdú János nyugdíjast. Szerződéskötés a Csepel Autógyárban Korszerű szervokormányok A képen balról jobbra látható: Tóth László Pál, dr. Novák Béla, J. Di Bernardo és Manuel Brustenga Halmágyi Péter felvétele Jelentős szerződés aláírásá­nak színhelye volt tegnap dél­előtt a Csepel Autógyár házi múzeuma. A múlt tárgyi emlé­kei között a jövőt meghatáro­zó lépésről döntöttek. Az autó­gyár a Mogürt közreműködé­sével — a termékszerkezet tervszerű korszerűsítésének keretében megvásárolta a hid- rokormány licencét, gyártási jogát a Bendiberica cégtől, a Bendix-csoport spanyolországi vállalatától. A know-how-t, vagyis a gyártási terveket és a műszaki segítséget — a kulcs- fontosságú gépeket és beren­dezéseket —, a francia Seri- Renault-tól vásárolja meg az autógyár. A szerződést Tóth László Pál, a Mogürt vezérigazgató­ja, dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, J. Di Bernardo, a Renault vezér- igazgatója és Manuel Brusten­ga, a Bendiberica elnöke írta alá. Dr. Novák Béla elmondta, hogy a szerződés aláírása igen jelentős az egész hazai jár­műgyártás számára. A Csepel Autógyár fontos helyet foglal el Közép-Európában a szer­vokormányok gyártásában; ám az autóbusz-gyártás fej­lesztése miatt gondolni kellett egy új típus kiválasztására. Számos ajánlatot vizsgáltak meg, s legkedvezőbbnek ez bi­zonyult. A tárgyalások csak­nem három évig tartottak, s a kemény, vitázó, de barátságos hangnem jellemezte a megbe­széléseket. Végül is sikerült megegyezni. Ehhez segítséget nyújtottak: a minisztériumok és a bankok. Remélhetően 28 hónap múlva ugyanilyen derűs hangulatban lehet avatni az új üzemet.- Miről is van szó? Az autó­gyár 1984-ig 525 millió forin­tos beruházást valósít meg; ehhez a Nemzeti Bank 367 mil­liós hitellel járul hozzá. Az új üzemben évente — a teljes felfutás után — 37 ezer darab korszerű, úgynevezett törtosz- lopps compakt kormányt ké­szítenek. Ezek nagy részét az Ikarus autóbuszokba, a Rába és Csepel tehergépkocsikba építik be. A licencet adó cég tíz éven át évi 7 ezer kormányt visszavásárol, s a még fenn­maradó mennyiséget exportál-* ják. Ez a gyártmány ugyanis minden piacon jól értékesít­hető. Az újfajta kormány egysze­rűbb, üzembiztosabb a mosta­ninál ; kevesebb szerkezeti elem lesz benne, ennélfogva kevesebb anyag és munkaerő szükséges az előállításához. A munka hatékonyságát nagy­mértékben lehet növelni. Annak érzékeltetésére, hogy valóban jó üzletről van szó, hadd álljon itt még egy adat: o teljes felfutás után a köz­vetlen tőkés export eléri az évi 4,5 millió dollárt. P. 3. Ma 3. oldal: A jó hírnevet meg kell őrizni 4. oldal: Fárasztó, de segít a szorgalom 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Borbély Vidor hobbija 8. oldal: Kedvezményes téli vásár Gázolt a defektes autó Magyar és NDK külügyminiszteri tanácskozás • • Összehangolt közreműködés Oskar Fischer elutazott hazánkból Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására 1982. ja­nuár 28. és 30. között baráti látogatást tett hazánkban Os­kar Fischer, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere, aki tegnap eluta­zott hazánkból. Átfogó véleménycseréjük so­rán megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kap csolatai az államainkat össze­kötő alapvető szerződésekkel, valamint Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP Prágában, Varsóban járt < I Hazaérkezett Gáspár Sándor A résztvevő munkásőrök egy cső* portja Százhalombattán Koppány György felvétele Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke miután pénteken Prágában részt veti az SZVSZ titkárságának ülé­sén, szombaton rövid látoga­tást tett Varsóban. A látogatás célja a lengyel szakszervezeti mozgalom idő szerű helyzetével, tevékenysé­gének újraindításával való is­merkedés volt. Megbeszélték a lengyel képviselők részvételét a szakszervezeti világszövetség februári havannai kongresszu­sán. Gáspár Sándor találkozott Kazimierz Barcikowskival, a LEMP PB tagjával, a KB tit­kárával. A megbeszélésen je­len volt Stanislaw Ciosek, a kormány szakszervezeti ügyek kel foglalkozó minisztere. Gáspár Sándor szombaton délután hazaérkezett Buda­pestre. főtitkára, az NDK államtaná­csának elnöke találkozóján el­fogadott határozatokkal össz­hangban, a két nép javára minden területen eredménye­sen alakulnak. A miniszterek kiemelték, hogy államaik aktívan közre­működnek a szocialista közös­ség országai összehangolt kül­politikai céljainak válóra vál­tásában, a Varsói Szerződés és a KGST keretében folyó együt­tes tevékenység továbbfejlesz­tésében. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság határozottan visz- szautasítja az USA és a NATO beavatkozási kísérleteit a Len­gyel Népköztársaság belügyei- be. Egyedül a lengyel nép szu­verén és alkotmányos joga, hogy eldöntse, miként oldják meg a felhalmozódott problé­mákat Lengyelországban. A külügyminiszterek aláhúzták, hogy országaik teljes szolida­ritásáról és támogatásáról biz­tosítják a lengyel vezető szer­veknek a törvényesség hely­reállítására, a szocialista épí- tőrrunka biztosítására irányu­ló, a testvéri lengyel nép alap­vető érdekeit szolgáló intézke­déseit.

Next

/
Thumbnails
Contents