Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
/ I S^r 4ßr w xXmap 1982. JANUÁR 31., VASÄRNAP HIT VILACPOÚTIKAI KÉRDÉSI! A realizmusnak érvényesülnie kell A Gromiko-Hmg-találkoió után — Új nyitány Becsben Széles körben elítélik az izraeli provokációkat A hét legnagyobb érdeklődést keltő nemzetközi eseménye Cromiko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter genfi találkozója volt. Amerikai részről kísérlet történt arra, hogy ezt a világpolitikai jelentőségű megbeszélést mellékvágányra tereljék és a washingtoni propagandacélok szolgálatába állítsák. Washington arra való hivatkozással, hogy a december 13-án bevezetett lengyelországi szükségállapot „alapvetően megváltoztatta” azt a korábbi helyzetet, amelyben a két világhatalom ‘ diplomáciai vezetőjének találkozójáról korábban megállapodtak, a tervezett kétnaposról mindössze egyetlen naposra korlátozta a tárgyalások időtartamát. A washingtoni forgatókönyv szerint — mint azt Haig a svájci „konferenciavárosba” érkezésekor már a repülőtéren elmondotta — a szovjet külügyminiszterrel folytatott tanácskozásait csupán a lengyel helyzet megvitatásának szentelhetik, mert másról aligha lehet megbeszélést folytatni. MILYEN EREDMÉNYEKKEL JÁRT A GENFI TALÁLKOZÓ? ___________________ Maga az a tény, hogy a párbeszéd egyáltalán folytatódott a két világhatalom között, fontos eseménynek számít a mai világhelyzetben. Mint nyugati kommentátorok megjegyzik: a tárgyalások kapuja nem zárult be, bár a hidegháborús elemek rendkívüli módon szerették volna elérni, hogy Genf- ben a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések ne tartsanak tovább néhány percnél, s látványos módon szakadjon meg egyelőre minden további párbeszéd. A washingtoni kormányzatnak — mint annyiszor máskor — most is tudomásul kellett Vennie, hogy a nemzetközi realitások olyan tényezők, amelyeket nem lehet egyszerűen számításon kívül hagyni. Ezért a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések végül is a világpolitika széles területeit ölelték fel, és bár az egynaposnál tovább nem terjedtek, de ezen belül az eredetileg kijelölt időponton túl elhúzódtak. Washington a találkozó után Is folytatta természetesen beavatkozási kísérleteit a lengyelországi helyzetbe. Reagan elnök újabb szankciókkal fenyegetőzött, de ezúttal nem konkretizálta, hogy mikor és milyen szankciókra kerülne sor. Egyes nyugati kommentátorok ezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy az amerikai kormányzat eddigi lépései sem érték el az általa kívánt hatást. Lengyel részről erélyesen és határozottan visszautasították az ország belügyeibe való beavatkozási kísérleteket és folytatódnak a tervezett intézkedések a helyzet további normalizálására. Washington szövetségesei sem követték eddig a szankciókban az amerikai vezetést, megmaradtak a puszta szavaknál. Sőt, a Reagan- kormányzat nyomása ellenére ragaszkodnak a Szovjetunióval való nagyszabású földgázüzlethez. Nyugati kommentátorok egy része arról is ír, hogy a washingtoni politikai körökben bizonyos vita van arról, milyen legyen az Egyesült Államok külpolitikája. A Reuter angol hírügynökség washingtoni tudósítója egy általa „kemény” és „realista” irányzat összecsapásainak fényében vizsgálja a legutóbbi amerikai megnyilatkozásokat. Arról ír, hogy az amerikai vezetésben gyakran hangot kapnak hidegháborús nézeteket képviselő politikusok, akik az úgynevezett „erőpolitikát” szorgalmazzák. De van egy olyan irányzat is, amely figyelmeztet: a nemzetközi realitásokat nem lehet számításon kívül hagyni, s a kompromisszumok politikáját kell kutatni. A tudósító ezzel a „frakcióharccal” magyarázza, hogy az amerikai elnök halogatja azt a régóta megígért beszédét, amelyben átfogó módon fejti ki az Egyesült Államok világpolitikai törekvéseit. Ugyanennek a „zavarnak” tulajdonítja, hogy Reagan a kongresszushoz intézett legutóbbi üzenetében oly kis teret szentelt nemzetközi problémáknak. MI MUTATKOZOTT MEG A BECSI TÁRGYALÁSOKON? A tavaly év végi szünet után csütörtökön került sor a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről zajló tárgyalássorozat első idei ülésére. A hosszú esztendők óta tartó bécsi tanácskozásnak ezzel immár a harminchatodik fordulója kezdődött el. Ez volt egyébként a 293. alkalom e maratoni tárgyalássorozatban, hogy a NATO és a Varsói Szerződésnek a tanácskozásban részt vevő delegációi megbeszélést folytattak. A mostani bécsi nyitány nem azt mutatta, hogy a tárgyalási szünetet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez tartozó küldöttségek új javaslatok megfogalmazására használták volna fel. Sőt, a belga küldöttség vezetője a NATO- államok nevében olyan nyilatkozatot tett, amely tovább rontja a légkört e fontos tanácskozáson. Annak ellenére, hogy a bécsi tárgyalásokról szóló alapmegállapodásban világosan kimondták: ezen az értekezleten nem kerülhet szőnyegre semmi olyan probléma, amely valamelyik állam belügye, a belga delegátus megszegte ezt, s a NATO-de- legációk megbízásából a lengyelországi helyzethez tett hosszadalmas „megjegyzéseket”. Ezt a beavatkozási kísérletet Lengyelország képviselője természetesen határozottan visszaverte az ülésen. A belga küldött felszólalásából kitűnt az is, hogy a NATO- delegációk még mindig nem hajlandóak túllépni az úgynevezett létszámvitánál. Vagyis, vitatják azt, hogy egyáltalán a két katonai szerződésnek mekkora létszámú csapatai tartózkodnak a tervezett csökkentés területén. Változatlanul vonakodnak attól is, hogy több éves halasztgatás után életbe léptessék a csökkentés első szakaszát. Vagyis a NATO-küldöttségek folytatják az új nyitány után is korábbi időhúzó taktikájukat. MIT JELENT SÁRON BEJELENTÉSE? ______________ Az izraeli kormány hadügyminisztere pénteken „Izrael földjének” minősítette a katonai megszállás alatt levő Ciszjordániát és Gazát. Egyúttal kijelentette, hogy a palesztin területeken felállított félkatonai települések az ország „taktikai biztonsági rendszerének szerves részét képezik”. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a Golan-fenn- sík korábban végrehajtott törvénytelen bekebelezése után, az izraeli kormányzat most befejezett tényként igyekszik feltüntetni, hogy az úgynevezett hatnapos háborúban elfoglalt, majd másfél millió lakosú arab területet a magáénak tekinti. Ez a nyilatkozat egy újabb bekebelezés előkészítése. , Nem véletlen, hogy erre a súlyos provokációra éppen pénteken került sor. Sáron kihívó nyilatkozatát akkor mondta el, amikor New Yorkban összeült az ENSZ rendkívüli közgyűlése, hogy szankciókra hívjon fel a Golan- fennsík izraeli bekebelezése ellen. Bár a közgyűlésen jó esély van arra, hogy többségi szavazattal Tel Aviv elleni intézkedéseket fogadjanak el, ezek azonban csak ajánlások lehetnek a kormányok számára, s nincs semmiféle kötelező erejük. Mint emlékezetes, az Egyesült Államok küldötte a Biztonsági Tanácsban korábban megakadályozta, hogy Izrael ellen megtorló lépések megtételére szólítsák fel a kormányokat. Az Egyesült Államok támogatásától felbátorodott Tel Aviv most érthetően további provokációra is vállalkozni mer Ciszjordánia és Gaza „izraeli területnek nyilvánításával”. Jellemző egyébként, hogy ez a kihívás éppen azután történt, hogy Haig a korlátozott palesztin önkormányzatra vonatkozóan új javaslatokat próbált eredménytelenül a helyszínen elfogadtatni az izraeli kormánykörökkel, s volt kénytelen így eléggé „leforrázottan” — hogy a nyugati kommentátorok szavaival éljünk — távozni a Közel-Keletről. Sáron kijelentése máris rendkívüli vihart kavart a Közel-Keleten, s tovább növelte a feszültséget. Emlékezetes ugyanis, hogy a palesztin rendezési tervek nagy része azt irányozza elő, hogy e sokat szenvedett nép önrendelkezési jogát úgy érvényesítik, hogy Ciszjordánia és Gaza területén alakíthatja meg önálló államát. Az izraeli provokáció éppen ezt akarja lehetetlenné tenni... Árkus István Véget ért a hadgyakorlat „Drúzsba '82" 4 A Csehszlovákiában tartott „Druzsba '82” hadgyakorlat utolsó napján, szombaton gyűlésen vettek részt a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg szárazföldi és légi erőinek tagjai. A testvéri hadseregek egységeit Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere üdvözölte. A közös hadgyakorlat Lito- merice, Liberec, Prága, Plzen és Karlovy Vary térségében zajlott le, és célja a szövetséges hadseregek parancsnokai és egységei együttműködésének téli körülmények között történő gyakorlása volt. összesen 25 ezer fő vett részt rajta. A közelgő LEMP-plénum feladatai Enyhítették a szükségállapotot S A lengyel belügyminisz- $ tér megszüntette a szükség- ^ állapot néhány olyan intéz-, kedését, amelyek az állam- $ polgárok magánjellegű ^ gyülekezési jogát korlátoz- ták tavaly december 13. 5 óta. A szombaton kiadott 5 rendelet szerint nem kell ^ ezentúl engedélyt kérni la- ^ kodalmak, nagyobb létszá- ^ mú egyéb családi ünnep3é- s! gek rendezéséhez. Ami a nyilvános rendezvényeket illeti, szombattól ugyancsak nem szükséges engedélyt ' kérni falugyűlések megtartásához, valamint olyan összejövetelekhez, amelyeket a Lengyel Vöröskereszt, a Szövetkezetek Központi TanácsáBrandt a lengyel helyzetről Hibás a szankciós politika Az amerikai kormányhoz és a nyugatnémet ellenzékhez hasonlóan a Német Szociáldemokrata Párt is követeli a szükségállapot megszüntetését Lengyelországban. Az SPD politikája azonban számos lényegi kérdésben eltér ezeknek a politikai tényezőknek a törekvéseitől — állapította meg Willy Brandt, az SPD elnöke a „Sozialdemokrat-Magazin” legújabb számában. A Német Szociáldemokrata Párt álláspontja szerint ugyanis Lengyelországnak változatlanul szüksége van a gazdasági és élelmiszer-segítségre. Az SPD nem támogatja a szankciós politikát, amely semmilyen segítséget nem jelentene Ünnepségek a Roosevelt-évfsrdulón A békés együttélést hirdette _F Az Egyesült Államok volt elnöke születésének 100. évfordulójára emlékünnepélyt rendeztek Moszkvában. Á képen: Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika intézetének igazgatója megnyitja az ünnepséget a lengyeleknek. A Német Szociáldemokrata Párt elutasítja az ilyen lépéseket. Willy Brandt bírálta a nyugatnémet ellenzék egyes vezetőinek azt a követelését is, hogy „válaszul” a lengyel eseményekre, az Egyesült Államok szakítsa meg az európai közép-hatótávolságú fegyverekről folyó genfi tárgyalásokat. A leszerelési tárgyalások megszakítása az enyhülési politika végét jelentené. Róma Muharuk körútja Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szombaton, felesége és magas rangú kormányküldöttség társaságában útnak indult Rómába, októberi hivatalba lépése óta első külföldi kőrútjának első állomására. Vatikáni és római, majd párizsi, washingtoni, londoni, s végezetül bonni tárgyalásainak középpontjában a nemzetközi, s ezen belül a közel-keleti helyzet, illetve a meglátogatandó országok és Egyiptom kétoldalú kapcsolatai fognak állni. ban képviselt szervezet, valamint más, működésében fel nem függesztett társulás rendez, saját helyiségeiben. Továbbra is engedélyt kell kérniük az említett szervezeteknek nagyobb összejövetelek: például kongresszusok, küldöttközgyűlések megtartásához. Mint Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a nemzeti megmentés katonai tanácsának elnöke, kormányfő a szejm e hét elején tartott ülésén közölte: a szükségállapot korlátozó intézkedéseit a jövő hónap végéig fokozatosan enyhítik, sőt, ha nem jönnek közbe váratlan fejlemények, ha nem kerül sor államellenes akciókra, február végére felis oldják azokat. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának február közepén esedékes következő ülésén a párt erősítése, a társadalom bizalmának visszaszerzése lesz a fő téma — közölte Kazimierz Barci- kowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára egy pozna- ni aktívaértekezleten. Mint elmondta, a KB-ülés áttekinti majd annak a programnak a megvalósítási módjait, amelyet a szejm e heti ülésén Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok terjesztett elő. A legfelső pártvezetés tagjainak a vidéki pártszervezetekkel való sorozatos találkozói keretében tartott poznanf gyűlésen Barcikowski beszélt a Lengyelországgal szembeni amerikai korlátozó intézkedésekről is. Ezek különösen az idei esztendő első felében okoznak majd nehézségeket, nyersanyag- és alkatrészhiány formájában. Az Egyesült Államok eszközként akarja használni Lengyelországot saját világpolitikai játszmájában. Az úgynevezett szankciók közepette kulcskérdés, hogy Lengyelország mielőbb képes legyen megállítani a termelés csökkenését. Erre — mondotta Barcikowski — már az év első felében megvan az esély, a második félévben pedig már javulhat is a helyzet. Az Osztrák KP új programja Téves a „harmadik át" elmélete Franklin Delano Roosevelt elnökre emlékeznek a hét végén az Egyesült Államokban, születésének 100. évfordulója alkalmából. Roosevelt érdemének tulajdonítják, hogy kivezette az országot „a nagy depresszióból”. Vezetésével — szövetségben a Szovjetunióval és az antifasiszta koalíció más országaival — Amerika győztesen, megerősödve került ki a második világháborúból. A CBS televízió dokumentumműsort sugárzott „FDR” elnökségéről. A film — ismét csak ellentétben a Fehér Házban ma honos hangulatokkal — aláhúzza Rooseveltnek azt a gondolatát, hogy az emberiségnek a tudomány és a pusztító eszközök XX. századi fejlettségi fokán csak az államok közti megértés és együttélés esetén van jövője. Nem véletlen, hogy Roosevelt örökségét, az általa hagyományozott bel- és külpolitikai irányvonalat, ma nem csupán támadások érik, hanem — jobboldali álláspontról — gyökeresen felül is vizsgálják. Ezt állapítja meg a szombati Pravda cikke. A Pravda a szovjet—amerikai kapcsolatok alakítását illetően hangsúlyozza: Roosevelt — jóllehet, ellentétes osztályálláspontot képviselt — messzetekintően és realista módon vélekedett a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fejlesztéséről. Roosevelt hitt abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió együttműködése lehetséges és szükséges. Franz Muhrinak, az Osztrák Kommunista Párt elnökének bevezető referátumával szombaton megnyílt Bécsben az Osztrák KP rendkívüli kongresszusa. Az egynaposra tervezett tanácskozás 584 küldötte megvitatja a párt új programját. Az új program minden korábbinál jobban figyelembe Szovjet szekértők Reagan működésének első évéről Negatív a kormány mérlege Az amerikai kormányzat egyéves működése során a mérleg mind a gazdaság, mind pedig a külpolitika terén negatív. Ezt állapította meg a Reagan-kormány tevékenységéről a szovjet televízióban két vezető szovjet Amerika- szakértő, Georgij Arbatov akadémikus és Vitalij Kobis, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának alosztályvezetője. A 9-es stúdió című műsor résztvevői rámutattak, hogy külpolitikai téren a Reagan- kormányzat egyetlen országgal sem tudta megjavítani kapcsolatait. A két szovjet Amerika-szak- értő véleménye szerint az Egyesült Államokban a kormányzat szempontjából válságos helyzet alakult ki — éppen ennek levezetésére akarják felhasználni a lengyelországi helyzetet. Egy szuverén ország belügyét akarják nemzetközi válsággá alakítani. Washington most nem a lengyel nép érdekeivel törődik, hanem csupán azt akarja, hogy ártson a szocializmusnak, meggyengítse azt. Gromiko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter genfi találkozójáról szólva Vitalij Kobis rámutatott: annak ellenére, hogy Haig — kijelentése szerint — csak a lengyel helyzetről akart tárgyalni, erre a szovjet külügyminiszter természetesen nem volt hajlandó, mégis sor került a párbeszédre,, amelyen meglehetősen fontos kérdéseket vitattak meg. veszi Ausztria nemzeti sajátosságait. Az Osztrák KP elnöke beszédében kitért a lengyelországi válság nyomán támadt ideológiai vitákra is. Leszögezte mindenekelőtt, hogy az osztrák kommunisták értékelése szerint a lengyel problémák okai nem a szocialista rendszerre, hanem — mint maguk a lengyel kommunisták is elismerték — vezetésük szubjektív hibáira vezethetők vissza. Tévednek ugyanakkor azok az „eurolcommunisták”, akik azt állítják, hogy a létező szocializmus országai veszítettek alkotó dinamikájukból. Egyesek bírálatukban odáig elmennek, hogy kétségbe vonják ezen társadalmi rendszerek szocialista voltát és egy úgynevezett „harmadik útra” kívánnak áttérni. Csakhogy a gyakorlat azt mutatja — mondotta Franz Muhri —, hogy azokban az országokban sem sikerült megvalósítani ezt a bizonyos harmadik Utat, ahol egyébként a szociáldemokraták hosszú évek óta hatalmon vannak. Az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott rendkívüli ülésszakán, amely a Golan- fennsík izraeli bekebelezése után előállott helyzetet vizsgálja, a péntek esti vitában Szíria, Libanon, Kuba és a PFSZ hatékony intézkedéseket követelt az agresszor állam ellen. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács csütörtökön határozta el a rendkívüli ülésszak megtartását, miután az Egyesült Államok a BT-ben vétóval megakadályozta egy olyan határozat elfogadását, amely lehetővé tette volna a világ- szervezet tagállamainak, hogy saját belátásuk szerint szankciókkal sújtsák Izraelt a Golan annexiója miatt. A péntek esti vitában az arab felszólalók kiemelték az Egyesült Államok felelősségét, tekintettel arra, hogy stratégiai egyezménye Izraellel felbátorította Tel Avivot a terjeszkedésre. Gchn-vita az ENSZ közgyűlésén Washington
