Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. JANUÄR 30., SZOMBAT — Pompakedvelő emberek lehettek elődeink itt a Duna—Tisza közén — mondja tanult barátom, s bizonyságul könyveket szed elő: — kultúrájuk fejlett volt, s a díszes viseletét sem vetették meg. — Minderre inkább csak következtetni lehet — csitítom, de ő nem visszakozik. Legszívesebben mintát álmodna textilre, cserepekből tálat, korsót rakna össze, csontokból állattartásra következtetne, s ha még ez sem vezetne eredményre, addig ásna, míg egy tükördarabra nem akadna, hogy végre embert lásson: megirigyelt őseink huszadik századi vallató ját. Van, aki egész életében azért izgul, hogy találjon valamit. Másnak csupán egyszer kell lehajolnia, és máris aranyat szed ki a földből. Mint az elmúlt évben Varró József Nagykőrösön. " lenti. Megmunkálója . mai szemmel vizsgálva is remek mesterember lehetett, miként a kard viselője sem lehetett bárki. A múzeum . szakemberei erre keresnek választ, Nem az eredeti tulajdonos nevét akarják tudni, sokkal inkább a penge származási helyét. Számukra már ez sem lehet közömbös. Most csak azzal vannaa tisztában, hogy az avar kor, a nyolcadik század közepe újabb üzenetet küldött. Egjr markolóval, a—oly kiásta a földet, s egy mozdonyveze^ tővel, aki megtalálta a tárgyakat. A leleteket az elmúlt hét hónap során restaurálták. Tóth József vette gondjaiba Szolnokon, s varázsolt az eredeti tizenöt darabból tizenkettőt. A díszítő lemezek füstvékonyak, mégis megmaradtak. Most apró dobozokban, papírvattába csomagolva vigyázzák sorsukat. Mit tesz ilyenkor egy laikus? Fantáziáim kezd. A nagykőrösi Arany János Múzeum szakembereiben is felvillantott egy pillanatra Kunbábony, Kunágota, Bocsa, Kecel, Tépe neve, ahol sokatmondó avar kincsekre bukkantak. Különösen a bócsait jegyzi a régészet nagy betűs nap.tára, amely — mint László Gyula említi — valamennyi korai avar fejedelmi lelet között a legteljesebb, s legrangosabb: hat áicsa- tós övén arany ivókürt és arany tegez csüngött. A tegezben 25 nyíl volt... A fejedelmek színarany fülbevalója és arany kelyhe... Egy másik öve is volt a halottnak: egy nemzetségi öve, a nemzetségjellel... Aki kevésbé járatos a régészetben, megkérdezheti: miért fontos ez a felsorolás? A tudós ember szerint azért, mert ä nomádoknál az öv, a tegez, a nyilak száma, az ivókürt, a nemzetségi öv, a kard mind-mind rang- és származásjelző jelkép. A nagykőrösi leletnél mindjárt felismerték: karddal kapcsolatos darabok láttak napvilágot. Simon László régész nem véletlenül gondolhatott a bócsai leletre. Az ottani huszonöt nyíl arról vallott, hogy közvetlenül a kagán alá ■ tartozó fejedelmi síranyagok kerültek elő. A fejedelmek vezéreinek rangját arany kard és 11 nyíl jelezte. Ilyen leleteket találtak Kece- len és Csepelen. És most? BBBEBBBBBBBBECBa ' A régész elindult. Előbb Varró Józsefet kereste, de ő munkában voit. Másnap a mozdonyvezető előkapta a gödörben elrejtett többi tárgyat. A darabok piszkosak voltak. Megkaparva azonban árulkodóak lettek, mivel a jó arany megtartja színét, legyen bármeddig is a földben. Félve vették kézbe a sérült darabokat: a kiterített és félbevágott koptatót, a markolat fejdíszét és gyöngysoros szalagdíszeit. Az újabb kardfüggesztő lemeze kiállt, a rekeszekben levő üvegek nagy része ma is hiányzik. Kedden és szerdán nagy intenzitással folyt a leletmentés. Bár nagy reményeket senki sem táplált, 'hogy egy avar fejedelem sírjára bukkannak, mégis négyzetcentiméterenként kutatták át a terepet. Újdonságként mindössze egy keresztvas díszítése került elő. Az is rekeszes volt. A régész meghatározott céllal kutatott, A nagykőrösi mozdonyvezető földhányások elrendezésére vállalkozott a Szurdok-dűlőben, a halastó mellett. Május nyolcadikét jegyeztek, s még délelőtt volt, amikor valami furcsán vakította. Varró József kezébe vette a csillogó tárgyat. Hüm- mögött, majd egyet zsebre rakott, a többit meg egy gödörbe kaparta. Mások, ha feltehetően kincsre bukkannak, hallgatnak a leletről vagy gyorsan elújságolják. Varró József szerencsére az utóbbit tette; a hazavitt darabot megmutatta Suba Lajos gimnáziumi tanárnak. A tanár felismerte: régészeti jelentőségű tárgy került elő, s kolléganője segítségével a darab már a következő napon a múzeumba került. Rögvest izgalom támadt. A szakembereket mindenekelőtt a tények énekelték: hol, merre találták, hiszen a terület tőzeges, s a tómélyítést már 1963-ban elkezdték. Ide aligha temetkezhettek elődeink. Ha pedig mégis, akkor azt egyéb nyomokból is ki lehet deríteni. Az előkerült lelet mindenesetre csábítónak bizonyult: egy avarkori rekeszes díszítésű kardfüggesztő volt. Simon László régész a restaurált koptatóval ám a vasnak még a nyoma sem volt kimutatható az aranytárgyakon. Ez pedig mindenképpen a lelet kincs volta mellett tanúskodott. Meglehet, máshonnan került ide. Talán valamelyik temetkezési helyről. De az is lehet, hogy megzavarták az eltulaj- donítót. s az eldobva zsákmányát mentette az életét. BBBBBBBBBBDBBBBB Ez azonban csak mese a régész számára. A tizenegy dekás - arany- kincs-lelet egy vezető ember kardja lehetett — érvelnek. Erre utal a kardfüggesztők és a keresztvas díszfelületének rekeszes díszítése. Az unikumot azonban a markolatfejhez illeszthető-pikkelymintás; lemez jeNéha furcsaságokat produkál a történelem. Ami írásos anyag erről a földről megmaradt, azt nem innen keltezték. Nyugati forrásokból tudjuk, hogy amikor a 790-es években Nagy Károly megtörte az avarok birodalmát, tizenöt ökrös szekéren vontatták a Duna—Tisza közéről és Pannóniából a Karoling- birodalomba az avarok kincsét. Valamit azért itt is felejtettek. Most éppen egy rangjelzésnyi került napvilágra. A föld, mint egy puha paplan, megóvja az utódoknak. A krónikás és a fotográfus kezébe vette a leleteket. Megfújva a lapocskákat, a szél zúgását véltük hallani. Sejtelmes volt a hang, miaént az anyag válasza is az elemzőknek. Simon László régész előbb-utóbb le- hántja a darabokról a titokzatosság mázát. Előtte a nagykőrösi aranykincseknek nem lehetnek rejteget- nivalói. MOLNÁR ZSOLT A markolatíej Halmágy! Péter felvételei A rekeszes kardfüggesztők, és a keresztvas dísze Gondolkodni tanít Kénletek halmaza? g A gyerekeknek jóformán semmit, a szülőknek viszont annál ! több gondot okoz az általános iskolákban bevezetett új matemati! ka. Ezzel a témakörrel foglalkozott egy a közelmúltban (január 1 ‘ 16-án megjelent riportunk is. Matematikává lett számtan cim= mel. Akkor egy kiskunlaciiázi iskola pedagógusai mondták cl ta- ! pasztalataikat, gondjaikat. Miután néhány kérdés tisztázatlan ma- ! radt, s a szülők aggályait sem oszlattuk el teljesen, megkerestük • = és véleményét kértük Csonka Csabánénak, a Pest megyei alsóta- = gozatos és napközis továbbképzési felügyelőnek. — Ahhoz, hogy egy módszer elterjedjen, mindenekelőtt a tárgyi és személyi feltételek biztosítására van szükség: ebben az esetben tehát a tanítási segédeszközökre és a pedagógusok megfelelő fölkészítésére. Ezzel kapcsolatban a megyében átgondolt terv született. Eltértünk az országos gyakorlattól: az elmélet mellett az eszközhasználattal is megismertettük a pedagógusokat. Minden osztály anyagából külön tanfolyamot indítottunk. Olyan kollégánk is van, aki más szakos, mégis megtanulta az új matematikát. Önálló boldogulás — A pedagógusok miért ódzkodnak a tanmenetben előírt anyag- mennyiségtől? — Elsőtől negyedikig öt témakörben, a teljes matematikai tartománnyal találkozik a gyermek. Ha a témák százalékos arányát nézzük, megállapítható, hogy a legtöbbet jelenleg is a számtannal és az algebrával foglalkozunk. Ez teszi ki a tanterv negyven százalékát. Ileny- nyiségileg a második helyen áll ■ a geometria és a mérések, majd a relációk, függvények és sorozatok. Tanulunk egy kevés kombinatorikát, valószínűségszámítást, statisztikát, s még kevesebb halmazelméletet és logikát. A tanítás anyagában nem önmaguknak- a témáknak van értékük, hanem annak a ténynek, hogy ezek egymást erősítve, egymás hatására fejlesztik a matematikai gondolkodást, szemléletet. A matematika tanítás célja: bevezetés a valóságos világ térformáinak és mennyiségi viszonyainak tudományába, valamint egy alkalmazásra képes, korszerű matematikai műveltség nyújtása. Az a fontos, hogy a gyerekek ne képletek halmazát tudják, hanem felismerjék: adott esetben hogyan lehet és érdemes alkalmazni a matematikát. Ehhez három dolgot kell elsajátítani: a matematika nyelvét, a fogalomrendszerét és a módszerét. — Melyek a matematika tanításainak legfontosabb elvei? — A matematikai ismereteket a valóságban szerzett tapasztalatokra kell építeni. Ezért különösen sok manipulációs eszközt használunk a tantárgy oktatásához. Az önálló Ismeretszerzésre, felfedezésre, a próbálkozásra ezekkel -teremtünk alkalmat. A gyakorlással egyre inkább arra ösztönözzük őket, hogy már önállóan is boldoguljanak. Emellett állandóan alkalmat kőll adnunk a tanulóknak, hogy öntevékenyen vegyenek részt a tanulási folyamatban. Próbálkozzanak, keressenek új utakat, szokják meg, hogy döntéseiket nem a pedagógus fejbólintása, hanem a saját (és a társak) véleménye erősíti meg. A tanító irányító szerepe a problémafölvetés, az önálló munka segítése, majd a közös megvitatás összehangolása. Így érhető el, hogy a megoldás sikerélményét átéljék a gyerekek. A gyakorlat próbája — Mi a véleménye a szülők sokat hangoztatott félelméről? — Az elsődleges kifogások a matematikai fogalmak érlelődésével kapcsolatosak. Mondok egy példát. I^égen a szorzótábla jelentette a célt, ma ez csak eszköz. Most .szorzattáblázatot építünk. Csak így marad tiszta, világos a szorzó és a szorzandó szerepe, a felcserélhetőség ténye. A szülői félelem altkor jogos, ha nincs elegendő idő a gyakorlati alkalmazásra, s emiatt nem alakul ki a megfelelő tudás sem. Azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok szemléletében is értik az új matematikát, ott a gyerekek .megfelelően tudják alkalmazni a tanultakat. A szorzás tanítása egyébként nem szűkülhet le a második osztályra; sokat kell ezzel foglalkozni harmadikban is. — A gyengébbeket hogyan segítik abban, hogy utolérjék a többieket? — A fejlesztő, felzárkóztató munkához pontosan kell ismerni az előzményeket. Jelen esetben tehát, Összefüggéseiben az egész alsós matematikát. Ebből emeljük ki azokat a pontokat, ahol szemléleti változást szeretnénk elérni. A követelmények értelmezésében' is vonnak bizonytalanságok. A minimum minden gyermek számára kötelező, de ez nem elég a következő évfolyam anyagának teljes megértéséhez. A gyengébbeket differenciáltan kell segíteni a felzárkózásban, ám a tanítók birkóznak az anyagmennyiséggel. A tantervi követelményben szereplő szint elérése akkor lehetséges, ha az év során a pedagógus folyamatos, tudatos munkát végez. Ehhez azonban át kell látnia az egész anyagot, s állandó önkontrollra van szüksége. Nevelői szabadság — Milyen gondok vannak még? — A legnagyobb baj az, ahogy a szülőket sok helyütt beavatják, illetve nem avatják be. Pedig el kell mondani, hogy az új matematika megszabadult a misztikumtól és szeretik a gyerekek. Inkább a szülők rémülnek meg, mert nem ismerik a folyamatot. Két szélsőség létezik. Az egyik szerint ne segítsenek a hozzátartozók, mert az csak rossz lehet, a másik pedig az, amikor a tanítónő azt „súgja”, hogy az új módszer szerint ugyan nem kell megtanulni a szorzótáblát, de azért tanítsák meg otthon. Ez bizonytalanságot szül. — Akkor mi a helyes eljárás? — A pedagógus gondolja végig a feladatokat és az adott időszak legfontosabb problémáiról tájékoztassa a szülőket. Érthetően mondja el, mit vár tőlük, miben kér segítséget. Ilyen alapon kell azt is mérlegelni, mit ad házi feladatnak. Kulcskérdésnek tartom, hogy a szülők az iskolai munkában is nevelőtársak legyenek. Ha nem így történik,_a gyé- .reket zavarjuk meg. — Panaszkodnak a könyvekre is... — Véleményem szerint jók a könyvek. A régi, megszokott feladatgyűjtemény helyett most Olvasmányosabbak, érdekesebbek a feladatok. Élni kell a nevelői szabadsággal, hiszen a könyv nem lehet olyan eszköz, mint a feladatlap. Valóban vitatható, hogy a harmadik osztályosok valamennyien értik-e a matematika könyv szövegét. Differenciálni kell tehát, hogy kinek adjuk az egyes feladatokat. Ez egy új műfaj, s meg kell találni a módját, hogyan használjuk. A lemaradónak — Sokak véleménye szeri..’ pillanatnyilag a legnagyobb törés a harmadik osztályban van matematikából. Mi ennek az oka? — A második osztályból hozott ismeretek minősége, azaz a szám- és műveletfogalom hiánya. A lemaradón gyerekek miatt nem tud a tanító továbbhaladni. Folytatni kell a felzárkóztatást, mert bizonytalan alapokra nem lehet építeni. Sok lehetőség van a napköziben, mert közös fejlesztő munkával hamarabb lesz eredmény. Baj, ’ hogy sok gyereket korán elszakítanak az eszköz- használattól. Ilyenkor vissza kell térni a másodikos módszerhez, de tudni kell, jiogy adott esetben melyik a legalkalmasabb eszköz. Az új matematika mellett szól, hogy ’ o- moly, mérhető hatása van más tantárgyakra. Nem marad meg a számolási készség fejlesztésénél, hanem gondolkodni tanít. S ennek veszik majd igazán hasznát a gyerekek, nemcsak most, hanem egész későbbi életük során is. KÖRMENDI ZSUZSA Aranykincsek Nagykőrösön Régmúlt Mik vallatása
