Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
J982. JANUÄR 21., CSÜTÖRTÖK Ipari 'szövetkezetek Jó alapról startoltak Az ez évi -terveik megvalósításához a vártnál eredményesebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szövetkezetek. Szerdán, az OKISZ székházában ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa. s egyebek között megállapította: az ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb termelési értéket állítottak elő. A szocialista országokba az előző évinél 3—4 százalékkal többet, a nem rubelelszámolású piacokra pedig a tervezettnél kevesebb árut szállítottak. A belföldi ellátás javításához viszont jelentősen hozzájárultak, Az eszközökkel és a rendelkezésre álló munkaerővel való jobb gazdálkodás is elősegítette, hogy nyereségük 22 —23 százalékkal nőtt. Az idén 7—8 százalékos termelésnövekedést terveztek a szövetkezeti iparban, az építőipar fejlődése 3—5 százalékos lesz. A népgazdasági tervnek az iparra vonatkozó előirányzatait meghaladó ütemű termelésfejlesztéshez azonban szükséges a szövetkezeti adottságok még jobb kihasználása, a műszaki fejlesztési lehetőségek gyorsabb megvalósítása, a rugalmasabb alkalmazkodás a piaci igényekhez. Földgázból nyerik Két minisztérium, a MÉM és az Ipari Minisztérium közös fejlesztésre kötött szerződést. A program szerint együttes kísérletsorozatot indítanak a különleges, lényegében földgázból nyert magas fehérjetartalmú takarmány előállítására. Külföldön is csak néhány helyen gyártanak hasonló készítményt, amely mind az állatokra, mind az emberekre, egyaránt veszélytelen, ám ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a különben drágán beszerezhető növényi, illetve állati eredetű fehérjék. A két minisztérium között munka-> megosztás alakult ki; a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az anyag élettani kísérletsorozatával foglalkozik, az Ipari Minisztérium pedig a gyártási technológiát alapozza meg. A tanácsok és a KISZ igyütfmukidés minden téren A fiatalokat megfelelő képviselethez kell juttatni a tanácsok különböző választott testületéiben; az ifjú tanácstagok munkájára kiemelt figyelmet kell 'fordítani; jobban kell tájékoztatni a fiatalokat az őket érintő településfejlesztési, szociális kérdésekről — ezeket a feladatokat fogalmazza meg, a tanácsok és a KISZ együttműködésének új irányelveit rög zítő okmány, amelyet szerdán a KISZ KB székházában Fapp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, és Fejti György, a KISZ KB első titkára írt alá. Az irányelvek értelmében bővíteni kell a tanácsok hatáskörébe tartozó döntéseknél á KISZ-bizottságok érdekképviseleti és érdekvédelmi munkáját. Közös feladat a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítása — fogalmazzák meg az irányelvekben, és felhívják a figyelmet arra is: a települések művelődési tervének ösz- szeállításánál figyelembe kell venni a KISZ-bizottságok javaslatait, igényeit. Szerkesztőségünk vendégel voltak Művelődésről, kultúráról Szűkebb közösségünk, a Pest megyei Hírlap közművelődési, közoktatási és művészeti tevékenységéről esett szó azon a szerkesztőségi beszélgetésen, amelyen tegnap részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Novák István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Jakab Béla osztályvezető-helyettes, Nagy B. István festőművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének titkára, Hajdú László festőművész, a képzőművészek szentendrei területi titkára, dr. Losonci Miklós, lapunk képzőművészeti kritikusa, a Magyar Iparművészeti Főiskola főtitkára, valamint a Pest megyei Hírlap több munkatársa. Vendégeinkkel a párt művelődéspolitikájáról, annak Pest megyei végrehajtásáról és a többi között lapunk kulturális munkájáról beszélgettünk. Észrevételeikből mindenekelőtt a hozzáértés és a jószándék nyilvánult meg. Mint mondották, jó az együttműködés a megyei, a városi és a járási szervekkel, együttesen karoltak fel sok hasznos kezdeményezést, nincs olyan művelődési, oktatási és művészetpolitikai esemény és'téma a megyében, amelyről ne informálná a Pest megyei Hírlap az olvasókat. Különösen elismeréssel szóltak arról, hogy a megyei lap nem csupán a megye művelődéspolitikájáról ír, hanem gyakorta kitekint, beszámol fővárosi színházi bemutatókról, filmről, ott van minden képzőművészeti kiállításon, zenei eseményen, rendszeresen foglalkozik rádió- és tv-kriti- kával, igyekszik ötleteivel tartalmassá tenni a mégnövekedett szabad időt, egyengeti a pályán most induló írók, költők, képzőművészek, pedagógusok, közművelődési szakemberek útját. Ugyanakkor felhívták számos olyan lehetőségre a figyelmet, amellyel mind a munkások művelődését, az értelmiség, valamint a művészeti dolgozók közéleti tevékenységét, a társadalomban rejlő sok-sok tartalék feltárását jobban segíthené. M. Zs. Szolgálat, a hlmlm Jegy ében Beszélgetés1 Beírta Gyulával, .a. munkásőrség ©rsiégss paran€snekhelfetfesé¥e§ Ezekben a napokban országszerte a munkásőregysé- gekben, a pártszervezetekben es más társadalmi szervezetekben emlékeznek meg az évfordulóról. Nincsenek látványos programok, demonstratív jubileumi ünnepségek. A külsőségekben szerény, de tartalmilag gazdag megemlékezés sek jellege a jubileum lényegéből fakad. Jegyzeteim között őrzök egy mondatot, amit egy országos sajtótájékoztatón Halas Lajostól, a munkásőrség alapító parancsnokától hallottam: „Amikor a munkásőrség megalakult, nem készült évfordulóra, de azóta is támogatja azt a politikát, ami kivezette a válságból az országot, s garantálja a létbiztonságot”. A jubileum alkalmából voltaképpen e politika szolgálatáról beszélgettünk Barta Gyulával, a munkásőrség országos parancsnokhelyettesével. © Bevezetőül engedjen meg egy különösnek látszó kérdést: van-e születésnapja a munkásőrségnek? Pontosabban fogalmazva: lehet-e egyetlen naphoz kötni a munkásőrség megszületését, s ha igen, melyikhez? — Ami a kérdés lényegét illeti, valóban nem egyetlen napról van szó, hiszen a munkásőrség megalakulását folyamatnak kell tekintenünk. De azért lehet egy naphoz is kötni. ez a nap 1957. február ti- zennyolcadika, amikor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelkezést alkotott a munkásőrség létrehozásáról. A magyar közvélemény is ekkor értesült a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intéző bizottságának a munkásőrség megszervezését célzó, január hu- szonkilencediki határozatáról. De meg kell említenem; az újjáalakult párt érdeme, hogy jóval korábban felismerte, s már 1956. december elején meg is fogalmazta a munkásság felfegyverzésének szükségességét. © Folyamatot említett az Többek között ilyen feladattal érkezett a budapesti pártbizottságra Asztalos János ezredes és Papp József ezredes. Ma már tudjuk, hogy az ellenforradalom idején is nagy számban voltak olyanok, akik vállalták volna a munkáshatalom fegyveres védelmét, hiszen Újpesten, Angyalföldön, Csepelen. Miskolcon, Eger környékén és másutt — alkalmi eszközökkel felfegyverkezve — nagyon sokan ezt meg is tették. Tulajdonképpen rájuk épült az ellenforradalmi erők maradványainak leverését, s a politikai-gazdasági konszolidációt biztosítani hivatott karhatalom már 1956. novemberében. © Miért tekinthető történelmi érdemnek a munkásosztály önkéntes fegyveres szervezetének imént. Tudomásom szerint ennek a folyamatnak a kezdete az ellenforradalom idejéig nyúlik vissza. — Valóban így van. Még a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása előtt Is szóba került, hogy a munkásokat fel kell fegyverezni. létrehozása? — A munkásosztály önkéntes fegyveres szervezetét, tehát a munkásőrséget a hatalmi funkciók gyakorlására hozta létre a párt. Márpedig önkénteseket felfegyverezni abban a helyzetben nagyfokú bizalomról tanúskodott. Mert felvetődött a kérdés úgy is, hogy amikor annyi fegyver van ellenőrizetlenül ismeretlen kezekben, szabad-e újabb fegyvereket kiadni, s hogy mi a biztosíték arra, hogy aki fegyvert kér, az nem él majd azzal vissza? Ma már tudjuk, hogy erre a bizalomra a munkásőrség bizalommal felelt. Sem akkor, sem azóta nem fordult elő olyan eset, hogy a fegyverét munkásőr a munkáshatalom ellen fordította volna. De a munkásőrség létrehozása történelmi érdem volt az egyén szempontjából is, hiszen megteremtődött ezáltal a fegyveres szolgálatra vállalkozók személyes biztonsága is, megszűnt az a veszély, hogy a munkáshatalomért tenni kész emberek az események forgatagában tehetetlenek, vagy éppen az ellen- forradalmi elemek céltáblái legyenek. © Mindeddig a felfegyverzett munkásokról, a munkás- osztály önkéntes fegyveres szervezetéről esett szó. Csakhogy a munkásőrség kezdetben sem kizárólag munkásokból állt. Ki kaphatott és ki fogott fegyvert annak idején a munkáshatalom védelmére, s milyen ennek a fegyveres tesMit várunk a kisvállalkozásoktól? Sokszínű, kiegészítő tevékenység fi SZSinOS jogszabályt gazdasági szakembereknek is nehéz áttekinteniük. A jogalkotók igyekeztek gazdag formaválasztékot, nagy mozgásteret, hatékony szervezeti kereteket teremteni, az egyébként sokszínű és mozgalmas kistermeléshez, kiegészítő tevékenységhez. Az új jogi keretekbe beépítették a meglévő szervezetek (szakcsoportok, polgári jogi társaság, szerződéses üzemeltetések stb.) korszerűsített formáit, s számoltak a különböző nagyvállalati igényekkel az alkatrészgyártásban, a háttéripar kialakításában, a hatékonyabb belső érdekeltségi rendszer megteremtésében. Vegyük sorra a teljesség igénye nélkül a különféle kisszervezeteket kizárólag abból a szempontból, hogy milyen feladatok, tevékenységek elvégzésére alkalmasak. A kisvállalat dolgozói többféle szolgáltató-javító tevékenységet végezhetnek a megrendelőnél csakúgy, mint a műhelyben. De szakosodhat- nak kissorozatú alkatrészek gyártására speciális exportfeladatokra, vagy import pótlására, találmányok, újítások hasznosítására, új technológiák elterjesztésére. A munka- igényes műszer- vagy ruházati iparban a kisvállalat létszáma nagyobb lehet, az eszközigényes tömegcikk-, vagy háztartási vegyiparban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat termékválasztékát, segítheti kapacitásának kihasználását. De az ipari vállalat alapíhat leányvállalatot önálló külkereskedelmi tevékenységének megszervezésére és végzésére, a kereskedelmi vállalat pedig ipari termelésre. Fővállalkozásra, kutatás-fejlesztésre, kiskereskedelmi márkabolt-hálózat, illetve szervízhálózat fenntartására ugyancsak szakosodhat a leányvállalat. A kisszövetkezet feladatköre hasonló a kisvállalatéhoz, de ennek létrehozását magán- személyek kezdeményezik, eszközeiket a tagok adják ösz- sze. Segítheti kisebb körzetek, települések ellátását, a lakossági fuvarozást, az üzemszervezést, a számítástechnika alkalmazását, stb. A gazdasági munkaközösségek csaknem mindenre vállalkozhatnak, amire a kisvállalatok és a kisszövetkezetek, csupán kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Mivel a tagok vagyontárgyaival gazdálkodnak, ezért kezdetben többnyire nem kétületnek az összetétele napjainkban? — Kétségtelen, hogy a munkásőrség a kezdet kezdetén is elsősorban munkásokra épült, s hogy a személyi állomány túlnyomó többsége fizikai dolgozót napjainkban is. Mindemellett igaz, hogy a munkásőrségben akkor is, most is a társadalom minden rétege képviseltette, illetve képviselteti magát. Az alapító határozat szerint az lehet munkásőr, aki a párt politikájával egyetért, s erkölcsileg, politikailag feddhetetlen. Munkások, parasztok, hadd hangsúlyozzam ; egyéni gazdálkodók is, emellett háztartásbeli nők, az értelmiségiek közül írók, egyetemi tanárok és sokan mások fogtak fegyvert annak idején, jellemző tény például, hogy a Közgazdasági Egyetemen két munkásőrszázad is alakult. A munkásőrség összetétele azóta csak annyiban változott, hogy jelenleg is tükrözi a társadalom átrétegződé- sét, tehát többek között kisiparosok, vagy ami korábban nem volt, szabadfoglalkozású vállalkozók is vannak a sorainkban. Ami pedig az életkor szerinti összetételt illeti, testületünkben meghatározóak az érettebb'korúak. Az átlagéletkor harmincöt-negyven év között van. A munkásőrség természetesen nem zárt szervezet, a cserélődés folyamatos, s meghatározott terv szerint történik. Jelentkező bőven van, és sokan azok közül, akik vállalják a szolgálatot, azzal pártmegbízatásuknak tesznek eleget, vagy éppen ezzel érdemlik ki a pártba való felvételüket. Megjegyzem, hogy a munkásőrség segítséget adhat a vezetővé vá- lás folyamatában, mégpedig nemcsak azért, mert ma iskolánk is van, ahol a vezetés tudományát tanítják, hanem azért is, mert a szolgálat során rendet, fegyelmet, szervezést, az emberekkel való foglalkozás módját is el lehet sajátítani. Sok példa van arra, hogy a munkásőrség „iskoláját” kijárók itt parancsnokká, a munkahelyükön vezetőkké váltak. © Mi a különbség a munkásőrség és a többi fegyveres testület között? — Abban a tekintetben nincs különbség, hogy mi is a fegyveres testületek egyike vagyunk. A legteljesebb együttműködésben dolgozunk a magyar néphadsereggel, a Belügyminisztériummal, tapasztalataikat, segítségüket igényeljük és felhasználjuk, az ő feladataik teljesítését pedig amikor erre szükség van, a munkásőrség is segíti, kiegészíti. A különbség abban van, hogy a munkásőrség társadalmi alapon szerveződött, önkéntes jellegű fegyveres testület, nem pedig állami intézmény, s míg a többi fegyveres testület az állam elhalásának távoli jövőjét tekintve ideiglenes, a munkásőrség nem az, s múltja, léte, jövője a bizonyítéka annak, hogy állami funkciót is lehetséges társadalmilag ellátni. fi Engedjen meg még egy „udvariatlan” kérdést: milyen célt szolgálnak a jubileumi egységgy ülések? önmagukat ünnepük? — Semmiképpen. Nem magunkat ünnepeljük, hanem azt a politikát méltatjuk, ami a munkásőrséget létrehozta, s amit a munkásőrség ma is szolgál. Mindenképpen igaz, hogy nálunk „a dolgozó népet szolgálom” kifejezésnek különös jelentősége van, hiszen miután a munkásőrség a dolgozó népből szerveződik, ez a szolgálat egy nagyon is konkrét érdekviszony gyakorlata. És az évforduló alkalmából mindenekelőtt azokat az emberi teljesítményeket értékeljük, amelyeket az egyes munkásőrök a párt politikájának, s egyben a maguk szolgálatában. de fizetett munkájuk mellett, javarészt szabad idejükben kifejtenek. Aczél Gábor pesek nagyobb eszközigényű ipari termelésre. így elsősorban a munka-, és főleg szellemi munkaigényes feladatokra összpontosítanak, különböző szakemberek, fiatal értelmiségiek — főállásban vagy szabad idejükben. Tevékenykedhetnek: az oktatásban, a fejlesztésben, a műszaki és a magánlakás tervezésben, az újítások, a találmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és személyszállításban, a számítógépes szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgáltatásokat végezhetnek, ellátva a gyermekek, az idős korúak felügyeletét, ápolását. A vállalati gazdasági munkaközösségek a vállalati eszközök felhasználásával már az alkatrészgyártásban és a háttériparban is tevékenykedhetnek, gépkarbantartást, takarítást végezhetnek. Részt vehetnek a magánlakás-építésben, -felújításban is. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti- szakcsoportot, az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve áfészek saját kebelükön belül hozhatják létre. Feladataik között szerepel a magánlakás-építés, -javítás, -karbantartás, a hiánycikkek gyártása, egyes alkatrészek felújítása, a szervezés, az újítások, a találmányok hasznosítása, az elfekví készletek, a használaton kívüli gépek, műhelyek, hulla dékok hasznosítása, az energia racionális felhasználása, ; környezetvédelem. A mezőgazdasági szakcso portok mindenekelőtt a zöld ség-, szőlő- és gyümölcster mesztésben, továbbá a gyógy növény-termesztésben, a kisál lattenyésztésben, a parlagföldek, az üres épületek, az elfekvő gépek hasznosításábar tevékenykedhetnek. A szerződéses üzemeltetésű továbbá az átalányelszámolásos és a költségtérítéses részlegek a vállalat, a szövetkezel integráns részei, mégis viszonylagosan elkülönült és önállósult ellátó- és háttérintézményei. A javító-karbantartó, az alkatrészgyártó műhelyek, illetve a központtól távol eső telephelyek működhetnek ilyen formában. Lehetőség nyílik arra is, hogy a termelési folyamat viszonylag önálló részeit egy-egy kollektívára bízzák, ahogyan ezt néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben már eddig is megtették. A szervezeti formák és tevékenységek szerepe, lehetősége igen eltérő. Az új gazdasági szervezetek közül kulcsszerepe van a kisvállalatnak, a kisszövetkezetnek és a gazdasági munkaközösségnek. Ami pedig a tevékenységi köröket illeti, a szolgáltatások érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Kovács József A vendegek, balról jobbra: dr. Csicsay Iván, Jakab Béla, dr. Losonci Miklós, Nagy B. István, Hajdú László és dr. Novák István. . Halmágyi Péter felvétele
