Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

4 ‘xJfiírfav 1982. JANUÁR 20., SZERDA Zenei panorámái Kamarakoncert Abonyban Februárban hangversenyt rendeznek Önfeledt játék Budakeszin Hogyan keletkezik a varázslat? Péczeli Sarolta és Varsányi László előadóestje helyett mű­sorváltozás folytán a későbbi időpontra meghirdetett kama­rakoncertre került sor, ame­lyen Pallagi János Liszt-díjas hegedűművész koncertmester és Almássy László zongora- művész lépett fel. Schubert á-moll szonatiná­ja szerény helyet foglal el a szerző kamarazenéjében. Mindössze négy művet kompo­nált erre a hangszerfelállásra, közülük is hármat 1816-ban, egyet pedig egy évvel később. Az á-moll szonatina a máso­dik ebben a sorozatban. A romantika jegyeit magán hor­dó mű, amely érzelmeivel, mondanivalójával a hétközna­pi emberhez szól, négy tételes. Nagyon szép, összeforrott elő­adásban hallhattuk a darabot, különösen a harmadik tétel menüettje és a záró allegro szenvedélyessége tetszett. Míg a Schubert-darab a he­gedűnek nyújtott nagyobb le­hetőséget a technikai tudás, virtuozitás bizonyítására, az est második számaként fel­hangzó Cesar Franck-szonáta a zongorának teremtett ugyan­ilyen feltételeket. Cesar Franck egyik leggyak­rabban játszott műve, az A- dúr szonáta Wagner és Liszt hatását mutatja. Ez utóbbi kü­lönösen a második tételben érezhető, ahol az éles, lezárt kontúrok utáni lágy, középső rész dallamainak megformálá­sa erősen emlékeztet a nagy kortárs zongoradarabjaira'. A mély lírai hatágú, szemlélődő, előkészítő jellegű első, a tépe- lődő, rövid szólólehetőségeket biztosító harmadik tétel egy- egy gyors, szenvedélyes részt előz meg, egyúttal felkészít annak befogadására. Jól érzé­kelhető volt a két művész elő­adásában a zárótétel dallamos­sága, a visszatérő motívumok kidogozása, s a szenvedélyes­ség, amely a befejezésből su­gárzik. A kellemetlen időjárás sem riasztotta vissza az abonyiakat a koncertlátogatástól, s így, egy szép estével lehettek gaz­dagabbak. A zenészek számá­ra fokozott megterhelést jelen­tett a nagy hideg, hiszen sem az emberi kéznek, sem a hangszerek állapotának nem tesz jót a nagy hőmérséklet- ingadozás. Ezért vált szüksé­gessé még a tételek között is a hegedű hangolása. Ennek el­lenére meleg hangulatú, érett kamaramuzsikálást hallhat­tunk. A következő abonyi koncer­ten, február 8-án, Bende Zsolt, az Állami Opéraház magán­énekese lép fel, márciusban pedig sor kerül a most elha­lasztott Péczeli Sarolta—Var­sányi László hangversenyre is. Hajós Anna Miskolcon rendezik meg az idén a IV. pr.szágos di^porámg biennálét, március 2?-én és 28-án. A biennáléra, egy-egy Szaporázza lépteit az apró emberke a csikorgó hóban. Végre fölér a lépcső tetejére, az ajtó már magától nyílik. A nyüzsgés az előtérben minden kétséget eloszlat: a szokásos vasárnap délutáni játék nem marad el. Hóna alatt szoron­gatja a vendég író bácsi me­sekönyvét, a Hétfejű tündért. Gondolatai között ott motosz­kál a kérdés, amit természe­tes közvetlenségével fel is tesz, amikor leül vele szem­től szembe. Hiányt pótol — Ezeket a meséket mind te írtad? A kisfiú lélegzetét vissza­fojtja, figyeli a bajuszos nagy embert. Megtudja a titkok titkát: ki áll a mese mögött, ki mozgatja a szereplőket, ho­gyan keletkezik a varázslat? Lázár Ervin, a meghívott, türelemmel, mesemondóhoz illő komótossággal válaszol az apróságoknak. Budakeszi felé jövet azon morfondíro­zott, mi az a játszóház? Az összesereglett gyerekek láttán úgy véli, akárki is találta ki, jó ötlet volt. S máris hozzá­teszi: — A játszóház buktatókat is rejteget. Ha a felnőtt minden­féle didaktikus elképzeléssel szeretné irányítani a történé­seket, nem vezet jóra. Még rosszabb, ha a szülők gyer­mekmegőrzőnek tekintik. szerző három, tíz percnél nem hosszabb, diaporáma technikával készült program­mal nevezhet be, febrüár 20- ig­Ugyancsak Miskolcon, kerül sor a XXIX. országos amatőr- film-fesztiválra, április 9—10— 11-én, amelyen részt vehet minden olyan — egyénileg, vagy közösségben készített — amatőrfilm, amely eddig még országos fesztiválon nem sze­repelt, és az amatőrfilmes gya­korlatban elfogadott techniká­val készült. (8 mm-es, S8 nam­es, 16 mm-es, magnó, szélcsik, fényhang hangositású). Neve­zési lap igényelhető: március 15-ig, a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központ címén, 3510. Miskolc 10. Pf.: 545.). A be­küldési határidő március 15. JÁTÉK ÉS MUZSIKA. Egyik neves zeneesztétánkról olvastam, hogy koncert után, ha az előadóművész a nagy sikert egy, a műsorban nem szereplő művel köszönte meg, a ruhatárban valamelyik ked­ves növendékének szögezte a kérdést: ki volt a mű szerző­je? Az ügyetlen választ pi­ronkodva fogadta, a találót vi­szont meleg kézszorítással ju­talmazta. Valahogy mindig ez jut eszembe, ha a rádió népszerű Ki nyer ma? című adását hallgatom. A napi alkalomra kisorsolt versenyzőt, a tanít­vány szerepébe képzelem, ki hol feszengve, hol magabizto­san igyekszik a felcsendülő dallam, vagy zeneműrészlet alkotóját, előadóját megnevez­ni. Rám ragad az a nemes iz­galom, amely a soros játék­mestert elfogja, miközben a választ várja, majd örömmel nyugtázza. Hiszen az esetek többségé­ben fogas kérdésekre kell a résztvevőnek kivágnia a re­zet. A műsorok a kurtára sza­bott tíz percen belül is a zenebirodalom tájait széles­körűen kalandozzák be. Ép­pen ezért a hallgató is eg%ptl örül a sikernek. A rádió mel­lett ülve szinte maga is ver­senyzővé válik: partnere, já­tékostársa a műsorvezetőnek. Mint az elmúlt hét végén is, I Végre valahára ki kellene ala­kítani azt a formát, amelyben a gyermek fölfedezheti a já­ték öntörvényű örömét. Lázár Ervin saját gyermek­korát idézi, a pusztát, ahol végtelen tér és lehetőség adó­dott a játékra. — Sajnos az egykori terek összeszűkültek. A városi grundokat beépítették, a pusz­táról a „sűrűbbe” költöztek az emberek. Az új lakótele­pen élő kicsinyek már-már elvadulnak az állandó bezárt­ság miatt, hogy nem futkos­hatnak kedvükre. Az Iskolák, óvodák gyakori váltogatásával nem lelnek igazi barátokra. Talán egy-egy művelődési otthon játszóházában pótol­hatják a hiányt. A gyerek egyénisége Budakeszin a gyerekek sa­ját maguk bizonyítanak. No­szogatás nélkül egyre többen érkeznek a délutáni ese­ményre. A közművelődés nagy pillanatai ezek: a közönség megkedvel valamit, s már nem kell lasszóval fogni sen­kit, biztatás nélkül is eljön­nek, mert várják az aikaimat. De máris hallom az ellentá­bor érvelését: könnyű a gye­rekekkel, próbálnák meg ugyanezt a nagyobbakkal! Ahogyan végignézek a ter­men, a legönfeledtebb játéko­sok között ott látom a ti­nédzsereket, de még az anyu­kákat, apukákat is. Mintha megfeledkeznének illedelmes keretekbe zárt világukról, együtt viháncolnak a kicsi­nyekkel. A pszichológusok szerint a felnőtt ritkán játszik „csak úgy”. Pedig a mozgás, a játék eltereli a figyelmet a mindennapok gondjairól. A délutáni játszás irányítója Budai László: — Régóta izgat — fejtegeti a képernyőről bohócként jól ismert ■ színésznövendék —, hogy az úgynevezett szituációs játékok hogyan hatnak a gye­rekekre. A játék közben meg­nyilatkozik a kicsinyek egyé­nisége. Ök még nem tüntetik fel más színben magukal Kedvelem a játszóházat, mert itt közvetlenül mérhetem le a hatást. A televíziós szereplé­seimkor nem látom a néző arcvonásait, mintha csak lég­üres térben mozognék. Itt serkentem • a visszahúzódókat, megfékezem a szilajokat. Az öröm forrása A színész számára ez a sze­replés próba: tud-e improvi­mikor Zsoldos Péter mikro­fonjával Szentendrére, a me­gyei művelődési központba látogatott. A résztvevő, két szentendrei jogász, egyike sem sült fel. Biztos válaszukkal megérdemelten vitték el a pálmát — a hallgatók megér­demelt tapsa közepette. DISPUTA. A stúdió vendé­gei ez alkalommal diákok, kö­zépiskolások és egyetemisták voltak, Nyakas Szilárd veze­tésével arról folyt a disputa, hogy társadalmi munka-e a társadalmi munka? Az élénk eszmecsere során a fiatalok kendőzetlen őszinteséggel be­széltek arról, hogy bizony olykor nem látják annak sok értelmét. Nemegyszer több zavart keltenek, mint amennyi hasznot hajtanak. A miért?-re keresve a vá­laszt, számtalan példa hang­zott el arra, hogy formális a szervezés, csapnivaló az elő­készítés. Nem a valóban adott feladatból indulnak ki, hanem a kipipálható felajánláshoz ke­resnek valamit egyes KISZ- vezetősége. Ilyenformán szü­leinek olyan vállalások, mint például az, amikor az Élmun­kás téri metróállomás taka­rítására vonultak ki — köz­vetlenül az átadás után, ami­kor már nem volt rájuk szük­ség. Kényszerűen tébláboltak, nemcsak munkát, hanem még a helyüket sem találták. zálni, váratlan eseményekre azonnal cselekedni. Budai László fiatalsága, mozgékony­sága garancia. Jól érzik vele magukat kicsinyek és nagyok egyaránt. Nem kíván mást, mint önfeledten együtt ját­szani. * — Egyedi játékokra taní­tom meg a gyerekeket. Haza- vihetik gondolatban, a kellék csupán néhány használati tárgy. Asztalfiókomban az öt­letek könyvnyi leírását őrzöm, talán egyszer meg is jelenik. A játszóház egyre jobban beépül a művelődési házak, a gyermekek életébe. Hiszen a játék ősidők óta gazdagítja formálja az emberi jellemet: az öröm forrása. Bakallár József húsz esz­tendeje vezeti a soroksári kép­zőművészkört. A csoport ta­valy felvette a Tóth Meny­hért nevet, ezzel is adózva a kiváló festő emlékének, aki hosszú ideig kapcsolatban volt a kör tagjaival. Eszménykép a névadó A Kisduna Galériában feb­ruár 10-ig látható bemutató arról győzd meg a látogató­kat, hogy a névadó munkás­sága sokuknák eszményképé­vé is vált. Közéjük tartozik a ráckevei Czinege Sándor. Erős tehetségével megtalálja saját festészeti témáját a ráckevei Előfordult az is, hogy a bé­kásmegyeri lakótelep laká­lyosabbá tételére fogtak ker­ti szerszámokat az óbudai KISZ-esek. A lakók nemcsak az ablakon kikönyökölve néz­ték munkájukat, hanem rossz­ízű, csipkelődő megjegyzése­ket is tettek azokra, akik ér­tük és helyettük áldozták fel szabad idejüket. Pedig, mint egybehangzóan megfogalmazódott: a fiatalok nemcsak vállalják, hanem — megfelelő körülmények közt örömüket is lelik az értelmes társadalmi munkában. Szinte mintapélda lehet erre a bör­zsönyi úttörővasút építése. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen alaposan előkészí­tették, előre megbeszélték a feladatokat. Szervezetten vo­nultak fel a kijelölt állomás­helyekre, ahol szerszám, fel­szerelés várta őket. A pontos, értelmes munká­ban összeforrott a társaság. A jókedv sarkallta a buzgalmat. Érezték, hogy amit tesznek, azt nemcsak a közösségnek, hanem önmaguknak is adják. Máig szívesen emlékeznek vissza az egészre, felejthetet­len emlékként őrzik maguk­ban. Az adás végén a hallgató azzal kelt fel a készülék mel­lől, hogy azok, akiket illet, a megszívlelendő tanulságokat minden tekintetben levonják. Sz. E. Kerámiaakadémia Magyarországon tartja — szeptember 30. és október 2. között — 1982. évi közgyűlését a Nemzetközi Kerámia Aka­démia — jelentették be ked­den a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének sajtó- tájékoztatóján, amelyen a ren­dezvénysorozat előkészületei­ről számoltak be a szövetség vezetői. A Genfben székelő szervezet 1953-ban alakult, s ma már 62 ország — közöttük Magyarország — képzőművé­szeti szövetségének kerámia­szakosztálya tartozik rendes tagjai sorába. Munkássága el­ismeréseként személyes tagja a szervezetnek a világ szinte minden neves keramikusa — közéjük tartozott a hazai ke­rámiaművészet kiemelkedő egyénisége, Kovács Margit is —, és részt vesznek tevékeny­ségében a művészeti ággal foglalkozó szakemberek, mu­zeológusok, gyűjtők és műke­reskedők is. vízparton. Gyálon éi Orosz László, aki a Nagy István csoport tagja, de itt is tevé­kenykedik, s egyre magabiz­tosabban ad számot tehetségé­ről. Csípés Antal portréval és érzékenyen tagolt zebsgényi tájával szerepel. Bodnár Ede Zsámbék, Ocsa és Ráckeve műemlékeinek festői elemzé­sét végzi immár évtizede, jó festői erőnléttel. Három tökö­li alkotó: Csollák Mihály, Dómján István és Szigetvári Attila szintén megfelelő ütem­ben fejlődik, akár a Duna- harasztin élő Eke József. Ö és Pánti Imre most fákat fest odaadással — Kucs Évához hasonlóan. Környezetkultúránk Sokan felteszik a kérdést: i..erre halad a kortárs magyar kerámia? Az Iparművészeti Főiskola diplomamunkái vá­laszt adnak erre. Egyenletes a teljesítmény, s ez biztató arra nézve, hogy az ipar tömeges méretben is fel tudja majd használni az új iparművészet szellemi energiáit. Ezt a megállapítást igazol­ják Engels Zsuzsa díszkerá­miái, Takács Zoltán herendi porcelán edényei, Kiss Ildikó fürdőszoba berendezései és Soós László díszítő célt szol­gáló falburkolata. Rendkívül korrekt a tárgyak formarend­je, színvilága. A megalapozott vonalvezetés, a megfontolt ökonómia arra mutat, hogy jobban, sokkal jobban kelle­ne gazdálkodni új tehetsé­geinkkel. Az ipar érdeke A Design Center már tavaly szolgálatot vállalt azzal, hogy kiállítást szervezett a végzős iparművészek alkotásaiból. Az igyekezet ellenére ez a bemu­tató nem kelteje fel eléggé az ipar érdeklődését. Ezen érdemes elgondolkod­nunk. Kétségtelen, azok a vállalatvezetők cselekednek helyesen, akik távlati fejlesz­tési tervük elkészítésekor messzemenően figyelemmel ki- sérik az iparművészet új ten­denciáit. Ezzel nemcsak a mű­vészeket pártolják, hanem ön­maguk érdekeit is szolgálják. Losonci Mikló* Moziműsor JANUAR 21-TOL 27-IG ABONY 21—22: Solo Sunny•• 23—24: Piedone Egyiptomban 25—26: Hurrikán* BUDAÖRS 21—22: Vük 23—24: Egymillió zöldhagymával 25—26: A zsarnok szíve** CEGLÉD, Szabadság 21—24: Sasszárny (du.) Pukk!* (este) 25—27: A hét mesterlövész (du.) Kettévált mennyezet* (este) CEGLÉD, Kamara 21—27: Boldog új évet (du.) 21— 24: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig** (este) 25—27: A kölcsönkért gyufa (este) DABAS 21: Dollárpapa 22— 24: Bosszúvágy** 24: Gyöngyvirágtól lombhuUásig (du.) 25: Hotel a Halott alpinistához* DUNAHARASZTI 21—22: Transzport*' 23— 24: A nyolcadik utas: a Halál*** 24: A nagymama unokája (du.) 25—26: Vük DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—24: Abba 23—24: Elektromos eszkimó (du.) 25—26: Szeleburdi család DUNAKESZI, József Attila 21: Vérvonal** 24: Jöjjön cl egy kávéra hozzánk** 25: Az élet szép* 27: Zugügyvéd zavarban* ÉRD 21—22: Fehérlófia 24: Manhattan* 25—2G: A zsarnok szíve** FÓT 21—22: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** 23—24: Nyomorultak I—II. 25—26: Ezek a fiatalok GÖDÖLLŐ 21—24: A macska rejtélye« halála* 25—27: A koppányl aga testamentuma (du.) Tűzharc* (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 21: Rendőrök háborúja** 24: Kramer kontra Kramer* 25: A szűz és a szörnyeteg* • GYAL « 21—27: ... és megint dühbe jövünk MONOR 22— 24: Hurrikán* 23— 24: Napfény a jégen (du.) 25—26: Az éneklő kutya (du.) 25—27: Sasszárny NAGYKÁTA 21—24: Szabadlábon Velencében 25—26: A bíró és a hóhér NAGYKOROS, Arany János 21—22: Nevem: Senki 23—24: Tűzharc* 25—27: Pukk!* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 21—24: Csalogány (du.) 21—22: A kölcsönkért gyufa (este) 23—24: Solo Sunny** (este) 25—27: Ludas Matyi (du.) Halálgyár az őserdőben I—II. (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 22: Csalogány 26: Pukk!* P1LISVÖRÖSVAR 21—22: Nhény interjú magánügyben 23—24: I, mint Ikarusz* 25: vérvonal** POMÁZ 21—22: A zsarnok szíve** 23—24: Rally 25: Fehérlófia RÁCKEVE 21—22: A nyolcadik utas: a Halál*** 23—24: Fehérlófia 25—26: Manhattan* SZENTENDRE 21—24: Ratataplan (du.) Kettévált mennyezet* (este) 25—27: A macska rejtélyes halála* SZIGETSZENTMIKLÓS 21—2Z: Manhattan* 23—24: Sivatagban, őserdőben I—II. (du.) Dominó elv* (este) 25—26: A nagymama unokája (du.) A nyolcadik utas: a Halál*** (este) TÁPIÓSZELE 21—22: A koncert 23—24: Jesse James balladája* 25: Szabadlábon Velencében VÁC, Kultúr 21—24: Szeleburdi család (du.) 21—27: A 3. számú űrbázis** (este) 25—27: Elektromos eszkimó (du.) VÁC, Madách Imre 22: Andrej Rubljov I—II. 23: Megtalálták a 7. századot VECSÉS 21—24: A zsarnok szíve** 23—24: Vük (du.) 25—26: Egymillió * zöldhagymával • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Országos pályázat Diaporáma, amatőr film —Rádiófigyelő — Erdős! Katalin Kiállítótér m ékből IJj szellemi energiák Orosz László: Tér '7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents