Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
1982. JANUÁR 20., SZERDA ««itt ‘4/£}jr ff KTÜncm Cserélik a főtengelyt Az ország vasúti személygépkocsiparkjának túlnyomó többségét a Dunakeszi Járműjavítóban tartják karban. A főjavítások alkalmával alkatrészeire szerelik a vagont, egytől egyig felújítják, vagy kicserélik a megkopott szerkezeteket. Képünkön; szétszerelik a főtengelyeket. Erdőst Ágnes felvétele Emlékezés Alpári Gyulára Alpári Gyula újságíró, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kiss Károly, a SZOT alelnöke és Rényi Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, a KB tagjai koszorúztak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetsége nevében Andrej Barcák nagykövet és Stefan Bodnár követtanácsos, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében Rudolf Rossmeisl nagykövet, valamint Gerhard Pitékéi követtanácsos helyezték el a megemlékezés virágait az emléktáblára. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit a társadalmi, ifjúsági és tömegszervezetek képviselői, a családtagok és a tisztelők is. Filmtekercsmilliók — Vácról Hitel a Forténak, fejlesztésre Sokszor mondjuk: egy-egy tervidőszakban egymásra épülnek az évek. Azaz a múlt mindig szinte előkészíti a következő esztendőt, s csak a sikeres munka teremthet alapot a továbbfejlődéshez. Ha ezt elfogadjuk igazságnak, akkor a hazai fotókémiaipar fellegvára, a Forte, kedvező helyzetből startolhat, állapította meg Radó Aurél, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Most készül ugyan az 1981-es évi mérlegbeszámoló, ám néhány számadat azért már ismert. A tervezettnél 9,2 százalékkal több terméket ál-* .lííotjak elő, 941 millió 600 ezer forint értékűt. Valamelyest csökkent a hazai kereslet, ám ezt sikeres külföldi üzletekkel ellensúlyozzák. , A nyugateurópai országokon kívül távolabbi földrészekre is eljutottak at váci termékek: II millió 300 ezer dollárért adtak el fotócikkeket. A vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt a gyár szocialista exportja is. Míg év elején 2 millió 580 ezer rubel bevételre számítottak, a decembert 4 millió 800 ezer rubellel zárhatták. Bár a nagy tételek mellett szinte eltörpül az önálló színeslabor teljesítménye, a műszaki igazgatóhelyettes fontosnak tartotta a szolgáltatás nagymértékű és színvonalas bővítését. Az igényeket igyekezve rövid idő alatt kielégíteni, tavaly már 50 millióért vállaltak kidolgozást a labor dolgozói. Támogatás nélkül Már megszoktuk: ilyenkor a vállalatok vezetői még óvatosan nyilatkoznak/ az eredményről. Nem kivétel ez alól Radó Aurél sem. Azt azon- bán nem titkolja, hogy a gazdaságos export növelése szép hasznot hozott, jóval nagyobb nyereséget értek el a számítottnál. S csak zárójelben jegyzi meg: pedig, a féléves munkájuk ismeretében az exportot dotáló állami támogatást megvonták tőlük. Már év közben is figyelve a termelés és értékesítés kedvező alakulását, éltek az anyagi ösztönzés lehetséges eszközeivel. Az országos átlagnál magasabb. 11 százalékos volt a bérfejlesztés nálunk. S ez szinte duplája a tervezettnek. Mostani kérdésünkre: mi a titka a tavalyi sikeres gazdálkodásnak, "elsősorban a külső tényezőket hangsúlyozza a műszaki igazgatóhelyettes. A korábbi évek ezüstáremelkedései — az ezüst a foiókémiai ipar egyik legfontosabb alapanyaga! — már-már katasztrófává! fenyegették a váci gyárat is, tavaly azonban végre beállt egy viszonylag alacsony — reálisnak nevezhető — kilónkénti 300 dolláros világpiaci ár. Igen ám, csakhogy a fotóipar nagyjai, a Kodak, az Agfa és társaik, az alapanyagárcsökkenést csak kismértékben vezették vissza a fogyasztói árakra, ami azt eredményezte, hogy a Forte is igen kedvező árszinteken adhatta el fotócikkeit. Röntgenfilm is S ami még ugyancsak jól jött a váciaknak: tavaly már a rubelelszámolású árak is közelítettek a világpiaci árakhoz. (Igaz, viszont, annak érdekében, hogy ne csökkenjen jobban a belföldi kereslet, a a vásárlási kedv, nem élt a Forte az úgynevezett exportár követési, lehetőséggel, nem emelték a hazai filmek és fotópapírok árait.) összeálltak természetesen az idei programok is, megfogalmazódtak az elképzelések. A valós igényeket és piaci lehetőségeket, valamint a gyár teljesítőképességét figyelembe véve. nem ütemeztek be újabb termelésfelfutást, a vállalati terv 933 millió forint termelési értékkel számol. Egyelőre 6 millió 400 ezer négyzetméter fotópapír — ebből 814 ezer négyzetméternyi a színes — és 1 millió 260 ezer négyzetméter film gyártását tervezik. . Utóbbiból 600 ezer négyzetméter az ipari célokra használt röntgenfilm. Nem változik a belföldi és az export értékesítés aránya sem. Hasonló a tavalyihoz. Ha át nem húzza valami a váciak számítását, ismét 11 millió dollár és 4 millió 200 ezer rubel értékű cikket küldenek határainkon kívüli vevőiknek. Várják a terveket Változik azonban a váci Fotókémia Vállalat arculata. Megkezdődik, előreláthatóan a második félévben, az a nagyrekonstrukció, amely ismét hosszú távon: biztosíthatja a gyár termékeinek világpiaci versenyképességét. S egyúttal megduplázódik a jelenlegi papírgyártó kapacitás. Idézzük föl a korábbi hírt: a Magyar Nemzeti Bank és a Forte vezetése 200 millió forint konvertálható, export árualapok bővítését célzó hosszú lejáratú feljesztési hitelt írt alá tavaly nyáron. Még ebben a hónapban várják Vácra az olasz terveket, áprilisban pedig a hazai kivitelező partnerek építési terveire számítanak. A létesítmények és berendezések teljes költségeit, mintegy 300 millióra kalkulálják, a jelenlegi árak ismeretében. D. Gy. Önvédelmi képességünk erősítése Legyen a személyes ügyünk! Tegnap Cegléden a magyar néphadsereg helyőrségi művelődési központjában tartotta meg a Pest megye polgári védelmi parancsnoksága az évenként hagyományosan ismétlődő tanácskozását. Az elnöki tisztet betöltő Erdős István alezredes üdvözölte a vendégeket, soraikban Méth Alfrédet, az MSZMP Pest megyei Bizottságának politikai munkatársát és dr. Barta Miklóst, a megyei tanács vb- titkárát. Az értekezlet első napirendi pontjaként Szabó Jenő alezredes, a Zalka Máté Műszaki Katonai Főiskola tanszékvezető tanára tartott katonapolitikai tájékoztatót, amelyben hangsúlyozta, hogy az imperializmus legagresszívabb körei ma már nyíltan készülnek egy újabb — szerintük Európára korlátozható — háborúra, s esztelen terveikkel szemben mi sem lehetünk közömbösek: önvédelmi képességünk fejlesztését nem hanyagolhatjuk el. Honvédelmi politikánk Takács Ferenc ezredes, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnoka értékelte az elmúlt évi munkát és felvázolta az idei feladatokat. Miként elmondotta, a kiképzési felkészítés a megyében tavaly jól igazodott a párt honvédelmi politikájához, tervszerű, megfontolt és eredményes volt. Bizonyította ezt többek között a harckészültség és mozgósítás területén folytatott gyakorlat. Elkészült tavaly az elemi és ipari katasztrófa megelőzésének és elhárításának terve, amelynek realitását a mozgósítási és komplex gyakorlatok igazolták. Az eredményesség forrása tavaly is az a jó együttműködés volt, amelynek keretében az illetékes politikai, társadalmi és állami szervek, valamint a fegyveres testületek segítették a polgári védelmi feladatok megoldását. Az alkalmazási és készenléti tervek elkészítése és időszerű- sítése nagy hozzáértést és sok munkát követelt a polgári védelem munkatársaitól, hiszen azokban tükröztetniük kellett azokat a változásokat, amelyek az államigazgatási és gazdasági területek átszervezése során bekövetkeztek. A szakszolgálati és önvédelmi egységek személyi állománya tavaly is hiánytalan volt, s az anyagi eszközöket rendeltetésszerűen és takarékosan, használták fel, bár egynémely ipari és mezőgazdasági üzemben azok raktározása és gondozása javításra szorul. Személyes meggyőződésből A tanácsi dolgozók múlt évi továbbképzése sórán szerepet kapott a polgári védelmi ismeretek elmélyítése is, ezért várható, hogy a továbbképzésben részt vett tanácsiak még az eddigieknél is többet tesznek azért, hogy a lakosság személyes meggyőződésből vegyen részt a polgári védelmi oktatáson és kiképzésen. Jól dolgoztak tavaly a befogadási, egészségügyi, műszaki mentő és óvóhelyi, növény- és állatvédelmi, radiológiai, biológiai és vegyvédelmi, tűzvédelmi és önvédelmi szakszolgálatok egyaránt. A felszólalásokból az derült ki, hogy a munkaviszonyban nem álló lakosság és az ifjúság megfelelő ismeretekkel való felvértezésére még nagyobb gondot kell fordítani. Különösen a fiatal generációk esetében — minthogy szerencsére a háborús pusztításról nincs személyes tapasztalatuk — fokozni kell az érzelmi telítettséget a honvédelmi propagandában. Össztársadalmi feladat A polgári védelem feladatait —• mint eddig, ezután is — össztársadalmi feladatoknak kell tekinteni, hiszen az élet- és vagyonvédelem minden tisztességes ember meggyőződésből vállalt kötelessége. Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke a testület nevében az elmúlt évi munkájuk alapján dicsérő oklevéllel ismerte el a következő egységek eredményeit: Százhalombatta városi polgári védelmi parancsnokságát, Nágy- káta járási polgári védelmi parancsnokságát, a polgári védelem megyei élelmezési, valamint radiológiai, biológiai és vegyvédelmi szakszolgálatának parancsnokságát, az Írószer Szövetkezet (Pomáz), a Vasipari és Elektromos Szövetkezet (Cegléd), a Petőfi Tsz (Dunavarsány), a Zöldmező Tsz (Tápiógyörgye), az Április 4. Tsz. (Tápióbicske), a Szabadság Tsz (Felsőpa- kony), az Egyetértés Tsz (Tök) és a Pilis-völgye Magyar—Bolgár Barátság Tsz (Solymár) polgári védelmi parancsnokságát. Cseri Sándor Országgyűlési bizottságok vitatták A lakásgazdálkodás soron levő kérdései Kedden együttes ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint' építési és közlekedési bizottsága. A Parlamentben rendezett tanácskozáson a képviselők megvitatták az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács irányelveit a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésére. Az ülésen Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Hoós János tervhivatali államtitkár előterjesztését követően a résztvevők széles körű eszmecsere során foglalkoztak a jelenlegi lakás- helyzettel, elemezték javításának lehetőségeit, s szóltak az irányelvekben foglalt célok Mit várunk a kisvállalkozásoktól? A szükségletek hívták életre A kisvállalkozások fejlesztését a lakosság és a termelés növekvő szükségletei, illetve azok gazdaságos kielégítésére alkalmas kisszervezetek hiánya indokolja. A magyar ipar — mint köztudott — erősen centralizált, a termelés és a munkaerő zöme több ezer fős nagyvállalatokban összpontosul. Szinte teljesen hiányoznak a 15—20—50—100 dolgozót foglalkoztató kisvállalatok, nem kevésbé a néhány száz főt foglalkoztató, közepes méretű gazdálkodó egységek. A szocialista építőmunka kezdeti szakában a nagyüzemek előnyét minden területen abszolutizálták, s úgy tűnt, hogy a kistermelésnek nincs jövője. A szocialista nagyüzemek rohamos térhódításával egyidejűleg a hagyományos kistermelés valóban visszaszorult. Csakhogy a társadalmigazdasági fejlődéssel a szükségletek rendkívül gyorsan nőttek, s a kistermelés új, gyakran rejtett, olykor szabályellenes és tiltott formáit hívták életre. Így hazánkban és a többi szocialista országban a jellemző és uralkodó szocialista termelési és elosztási viszonyokkal párhuzamosan — részben azoktól elkülönülten — létrejött és fejlődött az úgynevezett kiegészítő, kisegítő gazdaság. Ennek egyik jellegzetessége, hogy jórészt személyes és családi munkán alapul. A kiegészítő gazdaság körébe sorolható jelenleg a mező- gazdasági kistermelés, a magánkisipar, a magánkiskereskedelem, „ a családi és házilagos építési tevékenység, az engedély nélkül másoknak vagy önellátásra végzett szolgáltatás. Egyes becslések szerint a családok háromnegyed része végez kiegészítő tevékenységet, részesedik jöveT delmeiből. illetve kiadást megtakarító hatásából. A lakosság legszélesebb köre — mint fogyasztó — határozottan érdekelt a kistermelésben, a zöldség-gyümölcs ellátás, a szolgáltatások, a lakásépítés, -fenntartás stb. révén. A szükségletek növekedése és differenciálódása feltartóztathatatlan. A nagyüzemek pedig e szükségletek kielégítésére csak drágán és nehézkesen vállalkozhatnának. Arról nem szólva, hogy nincs is elég szabad munkaerő. Közben a dolgozó lakosság jelentős része szabad idejében szívesen végez többletmunkát, növekszik a lakosság érdekeltsége a külön jövedelem szerzésében. (Esetenként a szabad időben végzett tevékenység lehet hobbi, létszükséglet, az önmegvalósítás eszköze.) Nincs tehát más választás: legalizálni az illegális tevékenységeket, s így hasznosítani az egyéni és a családi munkaerőtartalékokat. Ezt sürgeti egyébként a termelő nagyüzemek ellátásának javítása, a kisüzemi kooperációs bázis megteremtése, az úgynevezett háttéripar továbbfejlesztése. A kistermelés pzórgalmazásakor minden esetben a szükségletek gazdaságos kielégítése a döntő. A kistermelés fejlesztése követelmény. Akkor indokolt, ha bizonyos alkatrészekből, termékekből vagy szolgáltatásokból a nagyüzemek nem tudják, vagy gazdaságosan nem képesek kielégíteni a termelési szükségleteket. Így a gépi és a kézi szerszámok, a legkülönbözőbb kötőelemek, alkatrészek, részegységek, k's sorozatú berendezések, műszerek gyártásában kaphat segítséget és tehermentesítést a gépipar. A könnyűipart a különböző kellékek (gombok, csatok, díszítőelemek, bútorvasalások stb.) ellátásával segíthetik. Az általuk készíthető műanyag csomagoló-, védő-, burkolóanyagokra és különböző műanyag alkatrészekre minden iparágnak szüksége van. Ezeket a termékeket jelenleg vagy a nagyipar gyártja kisüzemi módszerekkel, drágán, magas rezsivel, vagy importból kell beszerezni. Szükség van tehát a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek és más kisvállalkozások létrehozására. A gazdaságirányítás persze más módon is törekszik az iparvállalatok ésszerű méretösszetételének kialakítására. Csak nagyszámú kisvállalat és szövetkezet, kellő számú középüzem és néhány óriás együttese teheti a magyar ipart erőssé, rugalmassá és versenyképessé. A kistermelés, a kiegészítő tevékenység továbbfejlesztését célzó Jogszabályok 1982 januárjától lépnek életbe, s több év alatt, fokozatosan alakulnak ki az új vállalkozások Vannak, akik már most a kiegészítő tevékenység túlburjánzásától féltik a nagyüzemeket, népgazdaságunk szocialista rendjét. Holott nem attól kell tartani, hogy túl sok vállalkozó szellemű ember akad. ellenkezőleg, hogy nem lesz elegendő. Mint ahogyan a belkereskedelmi egységei: szerződéses és bérleti üzemeltetésére sem akadt eddig elég jelentkező, emiatt több kis üzlet, főleg élelmiszerbolt maradt továbbra is zárva. Kovács József megvalósításához szüksége» feltételek megteremtésének, illetve fejlesztésének szükségességéről. A képviselők hangsúlyozták, hogy a lakásgazdálkodási és -elosztási rendszer korszerűsítését nemcsak a jelenlegi bonyolult helyzet indokolja, hanem az is, hogy a lakáshoz jutás egyes esetekben eltérő feltételei nem felelnek meg a társadalmi igazságosság elveinek. Az egyenlőbb esélyek megteremtésének elsősorban a pályájuk, önálló életük elején álló fiatalok esetében van jelentősége, s miként rámutattak, reális, elfogadható távlatot nyújthat számukra az, hogy családjuk gyarapodásának, valamint anyagi lehetőségeiknek arányában jussanak fokozatosan nagyobb, értékesebb otthonhoz. A fiatalok esélyeinek javításáról szólva többen utaltak a népesedési helyzettel kapcsolatos kérdésekre, a családalapítás, a társadalmilag kívánatos családmodell vonzóbbá tételével összefüggő feladatokra is. A képviselők egyetértőleg szóltak a szociálpolitikai szempontok következetesebb érvényesítésének szándékáról, nagy figyelmet fordítva arra, hogy e törekvést a lakosság áldozatvállalásának, erőfeszítéseinek fokozottabb igénybevételével egyidejűleg kell megvalósítani. A vitában foglalkoztak bizonyos sajátos helyzetű rétegek — a nyugdíjasok, az egyedülállók, a sokgyermekes családok— problémáival is. A tanácskozáson — amelyet Sas Kálmán, az építési és közlekedési bizottság, illetve Eog- nár József, a terv- és költség- vetési bizottság elnöke vezetett — meghívottként részt vettek más országgyűlési bizottságok elnökei is. A vitában felszólaltak: Dajka Ferenc (Veszprém m, 6. vk.), Cselűtei László (Pest m., 2. vk.), Gorái Vilmos (Budapest, 64. vk.), Pesta László (Budapest, 5. vk.), Gorjanc Ignác (Szolnok m., 15. vk.), Gajdócsi István (Bács- Kiskun m„ 13., vk.), Szúrdi István (Budapest, 2. vk.), Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), Horváth Lajos (Baranya m., 3 vk.), Kerényi József (Bács- Kiskun m., 4. vk.), Nics János (Fejér m., 8. vk.), Mondok Pál (Pest m., 26. vk.), és Bognár József (Budapest, 24. vk.).