Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

A PEST HEGYES HÍRLAP CEGLÉD! JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1983. JANUÁR 17., VASÁRNAP A kórházban Sikeres veit az átszervezés Kevesebbet éjszakáznak a műtősnők Kétszázan tanulják a gyors- és gépírást az Április 4. Köz­gazdasági Szakközépiskolában Cegléden. Képünkön a III/A. osztályban gyakorolnak a diákok. Apáti-Tóth Sándor felvétel© Tíz ufi a bílisriíyűkön Helyre kerül imáén pulfsor A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatnak a járási székhelyen és Dél-Pest megye területén 165 kisebb-nagyobb boltja, ABC kisáruháza van. Ezekből Ceg­léden 43 található és lassan be­fejezéséhez közeledik a 49-ik, a Károlyi Mihály lakótelepen épülő ABC kisáruház. Nagy szükség van rá, hi­szen a környéken levő, élel­miszert, háztartási vegyiárut, kozmetikai és néhány, apróbb cikket árusító bolt kevés, a környéken pedig újabb, ötszin­tes épületek csoportja készül, több száz családnak ad otthont, szükség lesz az ellátás fejlesz­tésére. A vállalat a múlt esztendő­ben több mint 1 milliárd fo­rintos forgalommal számolha­tott. A vásárlás általában össz­hangban van a lakosság jöve­delmének alakulásával. Kertes házak negyede Új tanácstagot jelölt a körzet A hosszú hétvégék széles körű elterjedése új feladat elé állította az egészségügyi intézményeket, amelyeknek alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez. Az ezzel összefüggő és más szervezési kérdésekről beszél­gettünk dr. Szabadfalvi And­rással, a ceglédi kórház igaz­gató főorvosával. — Hogyan körvonalazódtak az ötnapos munkahét beveze­tésével kapcsolatos kórházi teendők? Betegfelvételi részleg — Arról kell gondoskod­nunk, hogy az intézetünk által gyógykezelt betegek a hét minden napján folyamatosan el legyenek látva. Az ápolás — az eddig megszokott formában — három műszakban folytató­dik ezentúl is. Az orvosi mun­ka körében módosul a helyzet, hiszen hétfőtől péntekig kell letölteniük munkaidejük zö­mét. Szombaton és vasárnap az intézeti orvosi feladatok zömmel az ügyeletes orvosok csoportjára hárulnak. A hét­végi ügyeleti szolgálat, illetve a sürgősségi betegellátás meg­szervezése megnövekedett kö­vetelményeket rótt a kórház­ra. Ez tette szükségessé a fek­vőbeteg-gyógyintézet ügyeleti rendjének1 ' korszerűsítését, amelyről miniszteri rendelet intézkedik. —r Miben nyilvánul meg en­nek a lényege önöknél? — A betegfelvétel korszerű­sítése volt a teendőnk, amelyet az eddigi szükségleten túl az is indokolt, hogy a hét végén — az ügyeleti idő meghosz- szabbodása miatt — várhatóan több lesz a sürgős kórházi beutalások száma. Ezeknek az embereknek egy része kórházi ápolást igényel, ugyanakkor je­lentős számban lesznek olya­nok is, akikről rövid megfi­gyelés után kiderül, hogy álla­potuk * nem teszi szükségessé, hogy befeküdjenek intézetünk­be. Énnek megfelelően fel­állítottuk betegfelvételi részle­günket, élén egy sokoldalúan képzett főorvossal. Ez az egy­ség folyamatosan működik, nemcsak a hétvégi napo­kon, hanem éjjel, nappal állandóan. A sebészeti osztály részlegeként jött létre és ott két kórtermet erre a célra sza­badítottunk fel. Az ambuláns .rész a főépület földszintjén kapott helyet, — A kialakult körülmények lehetővé teszik, hogy a sür­gős betegfelvételt ez a részleg lássa el, a szülészeti, a balese­ti, a psychiatriai és a gyer­mekgyógyászati esetek kivéte­lével. Olyan ügyeleti csoport szerveződött, amelynek több­féle szakorvos tagja, és szük­ség esetén konzíliumra igény­be vehetők, behívhatok más specialisták is. Szombaton egyébként a laboratórium és a röntgen is rendelkezésre áll. így gyors vizsgálat és a diag­nózis megállapítása után a be­teg hamar a megfelelő osztály­ra kerül. A felvétellel kapcso­latos adminisztrációt is a helyszínen elvégzik. Az a táv­lati célunk, hogy — további átcsoportosítás után — az egész, kibővített részleg egy helyen, a földszinti szárnyban, kapjon helyet. Az eddig eltelt időszak tapasztalatait hamaro­san elemezni fogjuk. Központi nultőszclgálat — Milyen más változtatáso­kat hajtottak végre a közel­múltban? — Múlt év októberében megszerveztük központi műtő­szolgálatunkat A korábbi gya­korlat az volt, hogy a műtős­nők egy időben öt helyen vol­tak ügyeletben. Volt, ahol alig győzték a sok munkát, máshol alig volt tennivaló. Amióta végrehajtottuk a központosí­tást, öt helyett elegendő há­rom ügyeletes, s ez minden szempontból jó. Ahogy koráb­ban az altató orvosok és asz- szisztensek önálló osztállyá szervezése bevált, ugyanígy ez is. Azóta a műtők kihasznált­sága egyenletesebb, és szak­mai szempontok alapján szab­ják meg a műtétek sorrendjét. — A műtősnők máris érzik az új rendszer adta előnyöket, hiszen kevesebb éjszakájukat kell ügyeletben tölteni, csök­kent a rájuk nehezedő súlyos teher. Ráadásul szakmailag változatosabb a munkájuk, felfrissítik, felszínen tartják korábbi ismereteiket és sok­oldalúbbá válnak. Új vérellátó állomás — Másfél éves előkészítés előzte meg a központi műtő­szolgálat bevezetését, s ma már elmondhatjuk, hogy ked­vező visszhangra talált, és ami a legfontosabb, a gyógyí­tásban kitűzött céljainkat, a ■hatékonyabb, szervezettebb munkát szolgálja. Az eddigi tapasztalataink alapján állít­juk össze szervezeti és műkö­dési szabályzatát, és csak most, a próbaidő leteltével he­lyezzük ide állományilag is az itt dolgozókat korábbi osztá­lyainkról. A SZÁLLÁSOK állattartó helyek voltak a középkori nagy pusztákon, a török kor­ban virágzottak, mert a lábon járó jószágot elhajthatták a martalékok elől, míg a gabo­nát, bort nem vihették ma­gukkal. Búzát, szőlőt csak annyit termeltek a ceglédiek, amennyit elfogyasztottak az újig. Jövedelmük a hízómar­hából származott és a juhok húsából, gyapjából. Híres mar­hahajtó utak vonultak át a városon, s a tőzsérek a barmot ezerszám hajtották a tálján, osztrák, nagynémet, cseh és lengyel vásárokra. A hatvan­ezer holdas határban csupán kétezer ugaros holdat művel­tek búzának, árpának, köles­nek, a többi mind legelő volt. A sokezer rideg marháról föl jegyzéseink nincsenek, nagy tömegükre a korabeli pászto­rok vallomásaiból következtet­hetünk. A hódoltsági népekkel csupán a kosokat, anyajuhokat és bárányokat vallatták be a török defterdárok. Ezeket a gondos adóösszeírásokat An­karában őrzik. A rideg marhák és ménesek a beláthatatlan pusztákon legeltek éber pász­torok vigyázása alatt. A rideg pásztorok a szállá­sokon éltek odakint, télen, nyáron a jószággal, kerített ál­lásokon. Ott álltak a kunyhók, karámok és szénaboglyák. Mellettük, ha szántottak is, abban csak takarmányt ter­meltek. A pásztortanyákon asszonynép nem tartózkodott, a gulyások, göbölyösök, csikó­— Hogyan halad a régi kór­házépület rekonstrukciója? — Befejező szakaszához kö­zeledik. 1970-ben, amikor ki­költöztünk az öreg épletekből, megkezdődött felújításuk, kor­szerűsítésük, átalakításuk. Azokban kapott helyet a min­den igényt kielégítő baleseti sebészet, a modern szemészet és az orvosszállás. Legutoljára maradt az egykori gyermek- osztály egyemeletes épületének rendbehozása. Decemberben birtokba vették a Dél-Pest me­gyei Tanács Építőipari Válla­lat munkásai. Ők alakítják ki belőle a jelenleginél nagyobb vértranszfúziós állomást. Eh­hez a munkához jelentős anyagi támogatással járul hoz­zá az Egészségügyi Miniszté­rium. (A volt véradóállomás helyén, a főépületben gyógy­szertárunkat bővítjük, ahol helyet kap az infúziós labora­tórium is, amelynek legfonto­sabb berendezési tárgyai már megérkeztek.) A Vöröskereszt városi és já­rási szervezetétől azt kérjük, hogy — a kivitelezést gyorsí­tandó — szervezzen társadal­mi munkát. Természetesen mi, kórháziak is megfogjuk a la­pát nyelét, segítünk abban, amiben tudunk, mert azt sze­retnénk, ha az év végére el­készülne a rekonstrukció. Nagy terveink vannak vele, hiszen sok járóbeteg ke­zelését, utángondozását is el­láthatja majd más feladatai mellett — mondotta dr. Sza­badfalvi András igazgató fő­orvos. sole csak akkor láttak me­nyecskét, ha azok tisztát (fe­hérneműt), laskát, kenyeret, szalonnát vittek ki nekik a vá­rosról. Húsban nem szenved­tek hiányt, mert ha ráéheztek, hamar eltört egy-egy borjú lá­ba. kimúlt néhány bárány. Az őszi rovásokon csak a „bűrivel számoltak el” a gazdáknak, a húsát nem kereste senki. A kinti életről a régi határ­villongások jegyzőkönyvei szólnak. A tanúk egytől egyig pásztorok voltak, eskü alatt tett vallomásaikban megukról is beszéltek, nemcsak a vita­tott városhatárokról. Mindjárt a török kivonulása után, 1690- ben került sor a szele-ceglédi perre. Akkor még legelő volt Cseke, Félegyháza, Kajnár, Karantka, Szentdemeter, Szőr, Cserő, Bércéi, Mátévölgy, Vaj- taszilas, Kápolna, Szőkeegyhá­za, Kosár, Bécs, Varjas és Kengyel, Árpád-kori pusztafa­lu. Északon. A déli nagy pás­komon a körösiekkel, nyárs­apátiakkal és az irsaiakkal vil- longtunk, ezekről más alka­lommal már írtam. A JUHÁSZOK, CSIKÓSOK, göbölyösök és gulyások ekkor itt még kizárólag magyarok voltak, változatos életükben egyszer katonáskodtak a vég­várakban, másszor barangol­tak az utakon, cselt vetettek agáknak, bégeknek, török fő­embereknek váltságdíjak re­ményében. Förgetegben, nagy havak idején, há farkasok or­dítottak a pusztán, bekéredz­kedtek a pásztortanyákba, hí­Időközi tanácstagi válasz­tásra készülődnek Pest megye 99 tanácstagi kerületében, hogy a megüresedett helye­ket, felelősségteljes posztokat elfoglalhassák azok, akikre bizalommal adja voksát a környék, vagyis a tanácstagi kerület lakossága. Víz a kertek alatt Cegléden a napokban a Má­jus 1. Ruhagyár tanácstermé­ben vettek részt a jelölőgyű­lésen a város 40. számú kör­zetének lakói. Népes közösség gyűlt össze, fiatalokat, időse­ket egyaránt érdekelt a ho­gyan tovább. A levezető elnök szerepét Kóczián Antal, a te­rületi V. pártalapszervezet titkára vállalta el, részt vett a gyűlésen Berta Ferenc, a párt városi bizottságának tit­kára, dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára. Sá­rik Jánosné, a városi tanács megbízott elnökhelyettese, Ko­vácsáé Szabó Veronika, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára. A 40-es körzet úgynevezett „nehéz terület”. Nehéz, mivel a város szélén, mélyen fekvő területén található. Fejlődésé­re különösebb jellemző adatot nem lehet említeni, hiszen nincsen sok munkást foglal­koztató ipari termelőüzeme. reket hoztak' a várak ostro­mairól, vitézi énekeket éne­keltek a törökverő katonákról. A tatárokkal 1658-ban vívott harcban hősi halált halt Ká­dár István históriáját még a múlt században is tudták Ceg­léden. A teljes szöveget egy kéziratos könyvünk őrzi. Ezek a sokat próbált legények gyakran kint is ragadtak, el­szegődtek pásztornak. 1701- ben Stephani Balogh nyolc­vanéves pásztor így vallott: „Nyilván tudom az felül em­lített Berencseket, más néven Cseke halmát Czeglédi földnek lenni, midőn fiatal koromban Érsek Újvárban katonálkod- tam, ezen a mai földön az öreg katonáktul és ez Földön levő Gülyásoktul gyakorta meg­hallván. És Móricz Jánosnak, az Gulyáinak azon Berencsekh mellett szokott állása lenni ta­vasz felen.” Michael Gulyás: „ez előtt kilencz esztendővel, 1692-ben Gulyás lévén Czeglé- den, a,z Marhát mindenkor el merészeltem ereszteni a Be- rencsik halmáig.” Andreas Konkoly: „Dóra Mihályiul is hallottam ennek előtte circiter húszon öt esztendőkkel, 2676- ban, hogy az Berencsek halma az Czeglédi földön legyen, miért is Marháim sokszor jár­tak azon nevezett halomig.” Ezt vallotta Stephanus Kiss, aki 1660-ban járatta itt mar­háit, ugyanígy Georgius Tóth ménespásztor, aztán Jacobus Fekete 1658-tól. Georgius Vi­da: „még atyámnak az attyá- tul hallottam Szalonta Vésze­idé tartozik viszont a Vörös­marty tér és környéke, ahol csapadékos időben ugyancsak áldatlan állapot uralkodik. Sok a kertes kis családi ház, a kertek egy részét veszélyez­teti a téli olvadás, tavaszi esőzés. Laki László volt a ta­nácstag, de egészségi állapotát méltányolva lemondását a vá­rosi tanács elfogadta, érdemei elismerése mellett. Megbíza­tása megszűnt. A jelölőgyűlé­sen megköszönte a körzet la­kóinak bizalmát, s kérte, se­gítsék majd utódját a mun­kájában. Tavaly a körzetben nem történt sok dolog. Az Etelka utca járdáját sikerült megcsi­nálni, de seregnyi járulékos munka még hátra volna. Emellett számos utca emel szót szilárd burkolatú jár­dáért, kialakított vízelvezető árokrendszerért. Lesz mit tenni. Mindez a lakosság tár­sadalmi összefogása, s ha szükséges, úgy kétkezi segít­sége nélkül nem megy. Telkek, tervek Sárik Jánosné a város fej­lődéséről tartott rövid ismer­tetőt. Soron következő feladat van, rengeteg. Ám, alaposan megfontolva a dolgokat, nyúj­tózkodni csak addig lehet, delemkor 1658-ban, hogy mon­dotta volna, hogy Czegléd Vá­rassanak határa az Berencsek halma alatt legyen és el is járt az Czeglédi Marhával senkiiül sem háborgatva.” Máspk is, mint Joannes Gyenéy, Suba István, Vizi István, Vásonyi János ezt mondták. A török kori szállások kes­keny sávban húzódtak végig a szelei határon Cseke-Beren- csiktői a szentdemeteri romo­kig. A per még ötven év múl­va sem ért véget, a vitatott területet 1752-ben föltérképez­ték harminchét pásztortanyá­val. De körülöttük már szán­tóföldek és tanyák tünedeztek, mert ekkorra — az urbárium kibocsátása után — föllendült a mezőgazdálkodás is. A város lakossága 1701-től háromszáz­ötvenről földuzzadt négyezer­ötszázra, a pásztorok szállásai földmíves tanyákká alakultak, s a kimért jobbágytelkeken dús jövedelmet hoztak a ga­bonafélék. A kincstár Mária Terézia háborúiban fölvásárolt minden búzát, zabot, szénát, szalmát, bort, vágómarhát és nyergeslovat. Ez a több évtize­des korszak juttatta jobbá­gyainkat díszes öltözethez, föl­halmozott tőkéhez, tömött kamrákhoz és tele pincékhez. AZ ÉSZAKI VIDÉKEN meg­szüntetett szállások a XVIII. század utolsó harmadában kö­zelebb települtek a városhoz, a ma is Szállásoknak nevezett határrészekre, a déli nagy pás­kom kapujába. Ám alig hatvan év után, 1813-ban ezeket is felszámolták, a lovak és szarvasmarhák kikerültek a gazdák tanyáira, a fertályoso- ké pedig a városrendezéssel kimért akiokra. Jelen száza­dunk fordulóján az akiok is eltűntek, beépültek lakóházak­kal. Ma már se szállás, se akol. Emléküket a földrajzi nevek őrzik. Hidvégi Lajos ameddig a takaró ér. A lakás- építési akció fő kérdés ma­rad, s hangsúlyt kapnak a magánerőből, OTP-segítséggel kezdeményezett építkezések. Bővíteni kell a városi szenny­víztisztító telepet, melynek tisztított vizét a közeli Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz használja majd öntözéses gazdálkodáshoz. Sok utca vár szilárd burkolatú járdára. Az új létesítményeket a több esz­tendőre szóló városfejlesztési terv szerint helyezik el. Ceg­léd továbbra is részt vesz a Pest megyei településfejleszté­si versenyben. Elfogadták a jelöltet A Hazafias Népfront váro­si bizottságának titkára, Ko- vácsné Szabó Veronika ezután a bizottság nevében megtette javaslatát a jövő tanácstagjára. A jelenlevők egyhangúlag és észrevehetően örömmel vet­ték tudomásul, hogy jelöltjük éppen Sárik Jánosné. Hozzá­szólásaikban kifejezést adtak bizalmuknak és jelezték, szí­vesen vállalkoznak lakóhe­lyük korszerűsítésére, szépíté­sére, ha ehhez segítséget, irá­nyító útmutatást kapnak. Az időközi választásra, mint a jelölőgyűlésen elhangzott, január 24-én, vasárnap kerül sor. Hogy a választás gördü­lékenyen, zökkenőmentesen lebonyolódjon, s mielőbb eredménnyel járjon, jó lenne, ha mindenki a kora reggeli órákban megjelenne a válasz­tás színhelyén, az urna előtt. E. K. Jászkarajenőn Főaafca, fényárban Fényárba borul esténként Jászkarajenőn a Néphadsereg útja, mióta a TITÁSZ szakem­berei befejezték a lámpafel­újítási munkálatokat. A régi, elavult megoldás helyett új, energiatakarékos higanygőz- lámpákat szereltek fel, ame­lyek nemcsak energiát takarí­tanak meg, de több fényt is adnak. A továbbiakban foly­tatják a közvilágítás korsze­rűsítését. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap: A macska rejtélyes halála (olasz film). A kamaramozi­ban: Halálgyár az őserdőben I—II. (szovjet film). A mese­moziban, délután és vasárnap délelőtt: A csodatevő palatáb­la (szovjet mesefilm). Abony, szombaton és vasár­nap: Tűzharc (angol bűnügyi film). Vasárnap délután: Elekt­romos eszkimó (angol film). Albertirsa, vasárnap: Hotel a „Halott Alpinistához” (szovjet tudományos-fantasztikus film). Ceglédbercel, vasárnap: ABBA (svéd—ausztrál filmvígjáték)- Törtei, szombaton és vasárnap: Emberek és farkasok (olasz film). ISSN 0133—2900 (Ceglédi Hírlap) Pásztornak, csikósnak Tisztét vittek a menyecskék Hideg marhák, ménesek járták a határt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents