Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

A szebb faluképért A vérségi népfrontbizottság az immár másfél évtizedes el­nöki múltat maga mögött tu­dó Valter Menyhért irányítá­sával serényen dolgozott az el­múlt esztendőben is. Jóllehet, terveiket nem sikerült megva­lósítani teljes egészében, az elmaradás azonban nem a bi­zottság felületessége, nemtö­rődömsége miatt volt. A tizennyolc tagot számláló testület kéthavonta tartott ta­nácskozásain a község vala­mennyi gondjáról szó esett, így a faluképről is, amellyel kapcsolatban célul tűzték ki a fásítás és virágosítás folytatá­sát. A korábbi évekhez viszo­nyítva ez kisebb mértékű volt, a hamarosan sorfa kerülő köz­művesítés miatt ugyanis fölös­leges és hiábavaló lett volna egy széles körű akció indítá­sa. A járdákkal, hidakkal kap­csolatos problémákat is össze­gyűjtötték, s kijavításukat szorgalmazták a tanácsnál. Közbenjárásukra megkezdő­dött a hidak folyamatos fel­újítása, kijavítása, a veszélye­sebb helyeken korlátokat he­lyeztek el a tönkrement, meg­süllyedt járdaszakaszokhoz szükséges sódert is beszerez­ték, s kijavításuk cement­hiány miatt csúszott át erre az évre. A közterek, valamint az el­ső világháborúban elesett hő­sök, illetve a község felszaba­dítása során életüket vesztett szovjet katonák emlékére fel­állított emlékművek környékét részben maguk a népfrontbi­zottság tagjai, továbbá az út­törők tartották rendben. Hatásos volt a település köz­ponti részének tisztásága szem­pontjából a túrái Galgavidéke Áfész vezetősége által egysé­gei számára meghirdeteti tisz­tasági verseny is. A legtöbb gondot a külterületi szemétle­rakatok okozták, legfőképpen . pedig az. hogy a korábban fel­számoltak helyén újra megje­lent, halmozódni kezdett a hulladék. A változtatásért javaslato­kat dolgoztak ki, s másokat is bevonva részt vettek a nagy- takarításban. Az elmúlt fél évtizedben számos probléma merült fel a temetkezésekkel kapcsolatban. Az áldatlan állapot megszün­tetésére a népfrontbizottság tárgyalásokat kezdett az ille­tékes megyei szervekkel, ame­lyek eredményeként már ed­dig is javult a helyzet, s már csak egyetlen szerződés meg­kötése van hátra, hogy helyi koporsólerakat kezdje meg működését. A megnyitáshoz szükséges feltételeket sikerült biztosítani, így a lakosságnak ez a jogos követelése is telje­sül a következő hetekben. A kulturális élet felpezsdí­tésére több alkalommal szót emelt a bizottság. A klubok, csoportok szervezésére szület­tek is szép tervek, de a még meglehetősen tapasztalatlan, új művelődésiház-igazgatónő erejét eleddig meghaladta. Munkáiénak támogatására a bizottság vezetősége javasolta egy öt-hat főből álló közműve­lődési csoport létrehozását. Hasonló már működött a szomszédolások idején, s ak­kor igazolódott létjogosultsága. Eredményesen tevékenyke­dett a bizottság kebelén bélül műt'ífdő nőbizottság és szülői munkaközösség is. Ifjúsági őr­járatot szerveztek, a szülők ré­szére pedig akadémiát indítot­tak, amelyen a résztvevők szá­ma minden alkalommal meg­haladta az ötven főt. B. M. Városi moziműsor Ezek a fiatalok. Zenés ma­gyar film. Csak 4 órakor. Skalpvadászok. Színes, ame­rikai westemfilm. 6 és 8 óra­kor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1982, JANUÁR 15., PÉNTEK Járdaépítés Karfalon Apró, de fontos vívmányok Aszfalton kopogjon a cipó Az apró, de biztos lépések ma már nemcsak a hasonla­tok kelléktárába jók. Vala­hogy így fogalmazhatunk ak­kor is, ha a város vagy a községfejlesztés dolgairól esik szó. Igazából persze azelőtt is szívesen adtunk nyilvánossá­got a kisebb fejlesztési ten­nivalóknak, amikor még tehe­tősebb dolgokra is futotta. Nem véletlenül volt, s van ez így most is, hiszen olykor szinte magával ragadja az embert egy-egy tanácselnök vagy éppen szorgos munkatár­sának nyilatkozata beszélgetés közben, amikor a'kisebb vív­mányokról — igen sokszor a lakossággal együtt véghezvitt —, fejlesztési eredményekről szól. Ötézer lap Tényleg igazsága van a közmondásnak, hogy aki a ki­csit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. De vajon miért a fordítottját- használja a mondás? Ki tudja? Valahogy úgy lenne jobb, hogy aki a kicsit becsüli, a többet, a job­bat is megérdemli. No, ez persze legföljebb okoskodás. Tény, hogy például Kartalon, akárhányszor leülünk beszél­getni Sör égi János tanácsel­nökkel, nem hangzanak el részéről nagy szavak, ígérge­tések. Elnökünk jobban szeret a már megvalósult, kisebb dolgokról beszélni. Nemcsak most, ezelőtt is meglehetősen szerényen mondta, amit tet­tek. — Kevés jut fejlesztésre az idén is, de azért szeretnénk néhány fontos dolgot megol­dani — kezdte legutóbbi ta­lálkozásunkkor. — Még de­cemberben megrendeltünk öt­ezer járdalapot, dehát a rossz idő miatt eddig nem tudtuk a helyszínre szállítani. Most már hamarosan sorra kerül ez is. A Rákóczi utcában kell majd lerakni a lapokat a tavasszal, vagy ha az idő en­gedi előbb is. Ez egy új tele­pülésrész, új útszakasz, ahol a villany természetesen már megvan, a szilárd burkolatú járda viszont nagyon hiány­zik, mert meglehetős errefelé a gyalogos forgalom. Elfogadható úttest Apróság? — jut eszembe új­ra a kérdés, mert valóban annak tűnik ez a járdaépítés is, de a kifejezés valóban megkérdőjelezhető, mihelyt ar­ra gondolunk: akiknek ké­szül, illetve akik majd vár­hatóan készítik, azoknak-ez a nyolcszáz méter, háromsoro­sán lerakott kövekkel, nem is olyan kicsinység, már ami a használatát, meglétét illeti, Hiszen nem mindegy, hogy sárban, vízben merül el, vagy köveken, máshol aszfalton ko­pog-e a cipő. Egyöntetű vá­gyunk az utóbbi. Az időjárás, az útviszonyok határozzák meg azt is, hogy Ä nép kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Társas — ház. Családi hét­végi programok, 17 órától. Rock and Roll Kávéház. Csak 29 éven felülieknek! Há­zigazda: Tardos Péter. Zene: Old Boys együttes. A vendég­látásról a Béke Szálló dolgo­zói gondoskodnak 18—22 óráig az előtérben. A perui Nazca-vonalak ku­tatásának eredményei. Tartja: Zelkó Zoltán matematikus, a 11-es teremben 18 órakor. Aszód, művelődési ház: Diaképes útiélmények, az utazók klubjában, 17 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Jazz (dzsessz-presszó), 19 órakor. mikor jut el a rostált sóder öreg kavicsa, a kulikavics Kartalra — a budapesti Ár- pád-hídtól. Ezer köbmétert vettek meg a pesti híd egyik átépítőjétől, a Középületépítő Vállalattól, hogy valamelyest felújítsák majd vele a helyi Vörös Hadsereg, a Béke és a Hunyadi János utcát. Ügy ter­vezik, hogy e viszonylag dur­va, diótól az alma nagy­ságig kiszelektált kavicsot az elterítés után salakkal is bősé­gesen felülszórják, majd le­döngölik, így néhány évre eí- fogadható úttestet nyernek. A társadalmi segítség, az utca lakóinak munkája per­sze nemcsak ennek az anyag­nak az elterítéséhez kell majd, hanem az úttest folyamatos ápolásához is. Ez persze nemcsak ezekben az utcák­ban, s nemcsak Kartalon kí­vánság, többnyire teljesítés nélkül maradó kívánság. Pe­dig Kartaltól Csömörig, Gal- gamácsától Pécelig, vagy ép­pen Gödöllőn, kevesebb gond, baj lenne a földutakkal, ha — mint régen —, a maga portá­ja előtt mindenki jobban ügyelne rá, hogy ne alakulja­nak ki kátyúk, ne dugulja­nak el a hidak, vagy ahogy e kis változatukat szaknyelve­ken mondják, az átereszek. Úszó kazánház De ha már az éppen idő­szerű csapadéknál, a hónál tartottunk, ide tartozik, hogy bár Kartalon sem volt köny- nyű a közlekedőknek elviselni a tél első rohamát: Sőregi Já­nos elmondotta azt is, hogy csak a dicséret hangján szól­hat a kartali Petőfi Tsz-ről és a gödöllői tangazdaságról, amelynek náluk egy kerülete van, mert ezek az üzemek gépeikkel segítették a közsé­gi utak tisztán tartását, min­denekelőtt a hó eltolását. Per­sze, tegyük hozzá, ez is köny- nyebb, ahol őszönként nem maradt kátyús az úttest, mert leeresztették, eltüntették a házak előtti vízgyűjtő kátyú­kat. A víz másfajta gondokat is okozott néhány éve Kartalon, méghozzá az új iskolánál, ahol a kazánház úszott sokáig a betörő talajvíz miatt. Eltünte­tésére — egyébként éppen a tanácselnök —, olyan meg­oldást, ötletet talált ki, ami­vel sikerült a veszélyt elhárí­tani, s a gondot tartósan ki­küszöbölni. Ezzel és a megyei tanács hozzájárulása, vala­mint a helyiek társadalmi munkája révén újabb apró­ságnak látszó lépés történt, amire talán sokan azt mon­danák, nem nagy dolog. Hol­ott az ilyenek — akár köz­vetlen igényből, akár elhatá­rozott terv szerint történnek —, ugyancsak megbecsülen- dők. F. I. Aszódi Petőfi Múzeum Pecséttár, számadáskönyv Három értékes új füzet Az aszódi Petőfi Múzeum sokoldalú tevékenységének egyik ága a Galga vidékének történetére, egy-egy korszakra vonatkozó kiadványok meg­jelentetése- Az elmúlt eszten­dő e téren is eredményesnek, gazdagnak bizonyult, három értékes füzet látott napvilágot. A 19-es számú több rövid tanulmányt foglal magába. Ja- kus Lajos, a török és a kuruc idők történetéhez szolgál új adalékokkal, majd Bank Lász­ló, a kuruckor hadtörténeté­nek a tájhoz kapcsolódó ese­ményeivel ismerteti meg az érdeklődőket. Tanulmányát nyolc térképmelléklet és egy táblázat egészíti ki. A páratlan energiával és nagy hozzértéssel dolgozó Hor­váth Lajosnak két dolgozáta kapott helyet a kötetben. Az elsőben az Aszódon és több környékbeli községben birto­kos Podmaniczki János gaz­dálkodását mutatja be, a má­sikban pedig a Galga mente településeinek első pecsétjeit, azok időbeli megoszlását, motí­vumait, és szó esik többek kö­zött a pecsétnyomók készítői­ről is. A dolgozatot pecséttár egészíti ki, a pecsétek fénykép­másolatával, s a pecsétnyo­mók pontos leírásával. A kiadvány zárótanulmánya Farkas Györgynek, a Mogyoró­di évszázadok című munka szerzőjének a dolgozata, amely­en egy mogyoródi gaz­dának, Kamarás Mihály­nak, az 1844—97. közöt­ti időszakra vonatkozó szám­adáskönyvét mutatja be. E ku­riózumnak tekinthető szám­adáskönyv segítségével egy megfontolt gazda által veze­tett, anyagilag is jól megala­pozott gazdaságot ismerhet meg az olvasó, A Múzeumi Füzetek sorozat 20. száma tulajdonképpen a 17. szám folytatása. Mindkettő Kézilabda Sikeres bemutatkozás A főváros IV. kerületében zajló Duna Kupa kézilabda teremtornán a dányiak csa­pata sikeresen mutatkozott be, első két mérkőzését meg­nyerte. A Bányagép ellen 20-15-re, az erdőkertesiek el­len 19-13 arányban. A dá­nyiak mindkétszer a követke­ző összeállításban léptek pá­lyára: Koza József né — Han- godi Erzsébet, Varró Piroska, Sebestyén Erzsébet, Dóczi Er­zsébet, KurUnczi Mária, Oláh Erzsébet. Cséré: Nyári Ágnes — Horváth Mariann, Oroszi Erzsébet, Lázár Amália, Pádár Teréz. szerzője Horváth Lajos, a Pest megyei Levéltár munka­társa. A 17. kiadvány a Gal­ga mentének középkori törté­netére vonatkozó írott forrá­sait tartalmazza, a tavaly év végén megjelent húszas szá­mú füzet pedig az 1526—1686 közötti időszak írásos doku­mentumait. A két kötet — és a majdani folytatások — az elmúlt évti­zedben megélénkült helytör­téneti érdeklődést kívánja ki­elégíteni, illetve a helytörté­nészkedéssel foglalkozók mun­káját segíteni, mivel olyan forráskivonatokat foglalnak magukba, amelyek egyenként csak rendkívül időigényes és fáradságos búvárkodással len­nének hozzáférhetők. A múzeum húsz kiadványá­nak zöme helytörténeti dolgo­zatokat, illetve forráskivonato­kat tartalmaz, de nem zárkó­zik el az intézmény a néprajzi jellegű tanulmányok népszerű­sítésétől sem. Ezt bizonyítja Varga Marianna A túrái hím­zések motívumvilága címet viselő, 18-as számú, három­százhúsz oldal terjedelmű mű­ve­A szerző nem ismeretlen a füzetek rendszeres olvasói előtt, hiszen 1965-ben Tural hímzésminták círúmel tudomá­nyos igényességgel megírt, kéi kötetből álló tanulmánya látott napvilágot. A tavaly megje­lentben röviden áttekinti a község társadalmának vizsgá­latával összekapcsolva a viselet változásait, a mintakincsek kibontakozását egészen a mai gépi, illetve népi iparművé­szeti alkotásokig. Dolgozatát mintegy kétszáz­ötven oldal terjedelmű függe­lék teszi teljessé, amelyben Tóth G. Mihályné és Sára Jó- zefné nyomódúcait ismerteti hímzésfajták szerint csoporto­sítva, ezeket követően pedig a túrái hímzések rajzát közli. Varga Marianna könyve nem csupán a néprajz iránt érdek­lődők igényét elégíti ki magas színvonalon, hasznára lehet a hímző- és kézimunkaszakkö­röknek is. Elmarad A főszereplő betegsége miatt elmarad a január I9-ére a gö­döllői művelődési központban tervezett Hamlet-előadás. A jegyek a vétel helyén vissza­válthatók. Kényszerszünet a könyvtárban / * Újra elfogadható a hőmérséklet Múlt heti hír: a tavaly no­vember 19. óta tartó szünet után január 5-én ismét meg­nyitották a látogatók, a köl­csönzők és a helyben olvasók számára a Juhász Gyula vá­rosi-járási könyvtárat. ★ S ami a hír mögött van: a kényszerszünet oka az volt, hogy ez idő alatt nem tudták kellő hőfokra felfűteni a könyvtár közös helyiségeit, s az irodákban is csak úgy tud­tak megfelelő hőmérsékletet elérni, hogy villanyhősugárzó- kat állítottak fel. Az előzmé­nyekről, a jelenlegi helyzetről •és a kilátásokról kérdeztük Nagy Lajosnét, a könyvtár igazgatóját. — A könyvtár előző bővíté­sénél, 1975-ben tértünk át a cserépkályhákról a központi fűtésre, aminek annak idején nagyon örültünk. Egyrészt, mert a 200 négyzetméternyi akkori területünkhöz már ke­vés lett volna az 5—6 cserép­kályha. másrészt, mert nagy helyet foglaltak, s kosszal járt a kezelésük. De a központi fű­tésünk sém lett gondtalan. • A hibákról, kijavításukról hosszan beszélhetnénk, hiszen a könyvtár igazgatója elmond­ta, 'hogy szakértők sora vizs­gálta, vajon miért csak 16—18 fokot tudnak elérni a nagyter­mekben. Elhangzott több in­képzelés is felmerült: például az, hogy gázas rendszerre ál­lítanák át a kazánokat. De eh­hez pénz kell. Ezért is keres­tük meg Bamberger Károlyt, a városi tanács elnökhelyet­tesét, hogy a lehetőségről ér­deklődjünk. a kazán. Olyannyira, hogy no­vember 19-én be kellett zár­nunk, s csak a két ünnep kö­zött tudtuk úgy megjavíttatni a berendezést, hogy most elfo­gadható hőmérséklet van a ter­meinkben. A könyvtár alkalmazottai érthetően szomorúak voltak, hiszen éppen a legrosszabbkor, a vizsgaidőszak közben kellett udvariasan felvilágosítani a látogatókat: miért nem tudnak szolgálatukra állni. De hát még mindig ez volt a jobb megoldás, mint hidegben dol­gozni, illetve kölcsönözni. Mi lesz jövőre S vajon ezzel megoldódott a könyvtár fűtésének ügye? Nagy Lajosné nem túl optimista: — A fűtésszerelő szerint a jövő télen könnyen lehetnek ismét problémáink. Márpedig a könyvtár alapellátó ■ intéz­mény, mindennapi működés­re köteles. De, ha a megfelelő körülményekről nem tudunk gondoskodni, akkor hivatá­sunknak sem teszünk' eleget. Reméljük azért, hogy a mos­tani szünet ellenére olvasóink, kölcsönzőink nem pártoltak el tőlünk. Ami a kilátásokat illeti, nem túl rózsás a helyzet. Több el­Nincs rá pénz dok, hogy rossz a kémény, hogy a szadai szél szabadon jár ezen a területen, és.így to­vább. De hiába javítgatták a kéményt, és hiába épültek fel a tízemeletes házak, amelyek­től szélárnyékot vártak, a fű­tés nem lett jobb. Vsrűtlsn nehézségek — 1980-ban a gyermek- könyvtár kialakításakor külön is felhívtuk az építők, az ille­tékesek figyelmét arra, hogy nehézségeink vannak a fűtés­sel. A 400 négyzetméterre nö­vekedett terület befűtéséhez a kazánház bővítésére is szük­ség. volt. S bár a fűtésszerelő új kazánokat javasolt, fedezet híján a régi Marabu IV-esün- ket használtuk tovább s egy hasonló típust kaptunk a gim­náziumból is, ahol már évek óta nem használták. Mégis, a tavalyi telet sike­rült 16—20 fok körüli hőmér­sékletekkel kihúzniuk, attól függően, hogy milyen időjárás volt. Nyáron a karbantartás­kor megállapították, hogy a fűtési szezonban nem lesz baj. De már a kezdet kezdetén vá­ratlan nehézségek támadtak: — Két héttel a fűtési sze­zon kezdete előtt itthagvott bennünket a régi fűtőnk, újat kellett szerződtetnünk. Aztán meg kiderült, hogy mégsem jó — Tagadhatatlan, a könyv­tár fűtése nem ideális. Való­ban jobb lenne gazzal fűteni, de ezt ma több akadály nehe­zíti. Az első technikai. A gáz­vezeték a Kossuth Lajos utcá­ban megy, s nem a könyvtár előtt. Ahhoz, hogy bevezessük a gázt, a tűzoltólaktanya előtt kellene lezárni az utat, ami egész addig lehetetlen, amíg ez az intézmény az új helyé­re nem költözik, hiszen biz­tonsági okokból nem állhatjuk el az egyetlen kijáratot. S ez ősz végéig még így lesz. — A másik nehézség, hogy a tanácsnak egyelőre nincs pénze a korszerűsítésre, hi­szen ez több százezer forintba kerülne. S arról sem feledkez­' hetünk meg, hogy a gázfűtés többletköltségét is a városnak kellene kigazdálkodnia. Egye­lőre tehát nem kecsegtethe­tünk azzal, hogv jövő télig megújítható a fűtésrendszer a könyvtárban. Viszont fenn kell tartani a jelenlegi legkedve­zőbb állanotot. amihez a ko­rábbiaknál alaposabb nvári karbantartásra van szükség. G. Z. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents