Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

Isfflukm 1982. JANUÁR 15., PÉNTEK „BABYDOC“-BAJBAN E llentmondó hírek érkez­nek napok óta Haitiről. A karib-tengeri köztársaság Franciaország hajdani gyar­mata, az egykori néger rab­szolgák majd kétszáz éves állama — újabb válság szín­helye: a jelentések szerint „felkelők” szálltak partra az országhoz tartozó Tortuga- szigeten a diktatúra megdön­tése céljából. Haiti évtizedek óta a Duvalier-család uralma alatt áll. A dinasztiaalapító orvos-elnök Latin-Ameriká- ban is párját ritkítóan bru­tális önkényuralmat hozott létre. Uralmát fia, Jean- Claude Duvalier („Baby Doc”) örökölte. A huszonéves korá­ban hatalomra jutott ifjú dik­tátor csak módszereiben vál­toztatott a korábbi rendsze­ren — tartalmában nem. Haiti ma a világ egyik leg­szegényebb országa, ipara nincs, mezőgazdaságát a rab­lógazdálkodás tönkretette. A vidék túlnépesedett, a váro­sok nyomornegyedei sem nyújtanak megélhetést a szi­getlakoknak. A rendszert az amerikai segélyek éltetik. Az USA támogatásáért cse­rébe a haiti diktatúra mindig hűségesen kiszolgálta az Egyesült Államok érdekeit, bár a Duvalier-család brutá­lis módszerei néha még a washingtoni vezető köröket Is feszélyezték. Ez azonban nem gátolta meg őket abban, hogy tovább támogassák a népelnyomó rendszert. Jel­lemző momentuma a két or­szág viszonyának a menekült­kérdés is. Hosszú évek óta érkeznek kis hajókon Haiti­ből Floridába az éhségtől el­csigázott nincstelenek. Egy ré­szüket a Tonton Macoute-nak nevezett titkosrendőrség pri­békjei kényszerítették hazá­juk elhagyására, mivel az el­lenzéki mozgalmak hívei vol­tak. Ez azonban a hivatalos Amerika számára nem ele­gendő ahhoz, hogy menedék­jogot adjanak az éhség és az üldözés elől szökő haitieknek. Sőt, kilátásba helyezték sok ezer menekült visszatolonco- lását is, ami egyértelműen azt jelentené számukra, hogy a Duvalier-diktatúra börtöneibe kerülnek. Onnan pedig több­nyire nincs kiút. A mostani partraszállási kísérlet hírét a megfi­gyelők némi kétkedéssel fo­gadták. Kiderült ugyanis, hogy az akció vezetője az addig ismeretlen „Haiti Népi Párt” feje Bemard Sansaricq kap­csolatban állt a washingtoni hatóságokkal is, s akcióját már jó előre nagydobra verte. A párizsi L’Humanite értesü­lései szerint az akciót tehetős haiti emigránsok pénzelték, s a partraszállás előtt Sansaricq találkozott Bahamában az ot­tani amerikai nagykövetség egy vezető beosztottjával. Ez mindenesetre különös hátteret ad a támadás, s a Duvalier- diktátor elleni állítólagos me­rényletek hírének. Meglehet, hogy Washington az akcip „engedélyezésével” mérsék­letre akarja késztetni kényel­metlen szövetségesét, de azt sem lehet kizárni, hogy mind­ez bevezetője lehet egy, a Du­valier-család trónfosztására irányuló katonai hatalomát­vételnek. M. G. Mitterrand^SshmidMalálkozó az egyetértés jegyében Bonn reálisabban foglal állást Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár szerdán három­órás megbeszélést folytatott Párizsban Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel. A villámlátogatás fő célja az Volt, hogy eloszlassa a különö­sen a francia sajtó által szel­lőztetett híreket, melyek sze­rint lényeges különbség mu­tatkozik a francia és a nyu­gatnémet álláspont között a lengyelországi helyzet tekin­tetében. Párizs kezdettől fog­va elítélte a szükségállapot ki­hirdetését és bírálta a Szov­jetuniót, felelőssé téve a fej­leményekért. Bonn óvatosabb álláspontra helyezkedett. A találkozó utáni sajtóérte­kezleten Schmidt azt állította, hogy teljes az egyetértés a két állam között. Együttesen kö­vetelik a lengyelországi szük­ségállapot megszüntetését, és — iúgymond — az emberi jo­gok biztosítását. Schmidt sze­rint a lengyelországi fejlemé­nyeknek a Szovjetunióval fennálló kapcsolatokra kiható esetleges következményeiről is tárgyaltak és a kancellár itt sem talált nézetkülönbséget. Részletekbe nem volt hajlan­dó bocsátkozni, de megfigye­lők rámutatnak, hogy a sajtó- értekezleten egy szó sem esett az esetleges gazdasági szank­ciókról. Mindkét ország folytatja a humanitárius segítség folyó­sítását Lengyelországnak — mondotta Schmidt. Az egysé­ges álláspont bizonygató sza­vait alátámasztani látszik Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter, aki „teljes össz­hangról” beszélt. Maga Mitterrand elnök azon­ban feltűnően szótlannak mu­tatkozott a sajtóértekezleten, csak azt emelte ki, hogy a kor­mányok nyilatkozataiban le­hetnek hangnembeli eltéré­sek. Schmidt kancellárnak a tel­jes egyetértésről tett kijelen­téseivel nehezen egyeztethető össze, hogy a nyugatnémet té­vének adott nyilatkozatában a kancellár arról beszélt: az NSZK, amely az európai vá­lasztóvonal mentén fekszik, talán realisztikusabban fog fel egyes kérdéseket, mint má­sok. Mitterrand közölte, hogy a találkozón, amelyen részt vett Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök és Cheysson kül­ügyminiszter is, nemcsak a Lengyelországgal összefüggő kérdéseket vitatták meg. ha­nem gazdasági problémák és a nyugat-európai integráció ügyei is szóba kerültek. A közeikehti helyzetről tárgyaltak Khaddem Moszkvába étkezett Csütörtökön Moszkvába ér­kezett Abdél Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyet­tes és külügyminiszter, a Szí­riai Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja (Baath) országos Hűig Egyiptomból Izraelbe utazott A palesztin kérdés buktatói Csütörtök délelőtt, kairói tárgyalásainak befejeztével Iz­raelbe érkezett Alexander Haig amerikai külügyminisz­ter. Az egyiptomi vezetőkkel folytatott megbeszélései után minden jel arra utal, hogy kö­zel-keleti útja — beharango­zott célját tekintve — nem sok eredményt ígér: a palesztin autonómiáról zajló egyiptomi— izraeli—amerikai tárgyalások sikerre vitele a Sínai-félsziget áprilisra ígért teljes izraeli kiürítéséig éppoly valószínűt­len, mint Haig ideutazása előtt volt A nehézségekre utal, hogy az eredeti programtól eltérően csütörtök reggel újabb találko­zón fogadta Haiget Hoszni Mu­barak államfő, aki a megbeszé­lés után kijelentette: „átfogó jellegű előrehaladást értünk el a tanácskozásokon”. Haig ez­zel szemben nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtó képvise­lőinek. Jichak Samir külügyminisz­ter még Haig utazása előtt vi­lágosan kijelentette: országa „több engedményre” nem haj­landó. vezetőségének tagja. Khaddam a nap folyamán megkezdte megbeszéléseit Andrej Gro- mikóval, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjával, Szovjetunió külügyminiszteré­vel. A megbeszélések témája közel-keleti helyzet volt, amely Izrael agresszív tevé­kenysége következtében az el­múlt időszakban még inkább kiéleződött. Mint a csütörtöki megbeszélésekről Moszkvában kiadott közlemény megállapít­ja, az az izraeli provokációs kísérlet, amellyel törvényest teni akarják a Szíriához tar­tozó Golan-fennsík bekebele­zését, egyenes következménye az arabellenes Camp David különalkunak és a „stratégiai együttműködésről” létrejött amerikai—izraeli megállapo- ’dásnak. Újabb támadásra készülnek a terroristák? Rendkívüli tanátskozás Rámában Rendkívüli ülést tartott szerdán az olasz kormány ál­lambiztonsági bizottsága az amerikai Dozier tábornok fel­kutatására indított nyomozás­Bzfejeződött az QKP vezetőségi ülése Elképzelések a harmadik útrái Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága Rómában befejezte háromna­pos tanácskozását, és vita után elfogadta Enrico Berlin- guer főtitkárnak a lengyelor­szági eseményekről, az euró­pai szocialista országokról és az úgynevezett harmadik út­ról készített elemzését. Enrico Berlinguer vitazárő beszédét ma hozzák nyilvánosságra. Armando Cossutta, a párt vezetőségének tagja, a vitán kijelentette, hogy a beszámoló egyes részei, így például azok, amelyek a létező szocializmus társadalmi rendszerével fog­lalkoztak, s többek között azt fejtegetik, hogy az októberi forradalom hatóereje, úgy­mond „kimerült” ’ — nem győzték meg, s nem osztja ezt a véleményt. A tanácskozáson Vgo Vete­Csak röviden... EGY ALGÉRIAI MENTŐ­OSZTAG a nap folyamán megtalálta Mark Thatcher autóversenyzőt, Margaret Thatcher brit miniszterelnök fiát — jelentette az APS hír- ügynökség. — Ám — mint az MTI londoni tudósítója jelen­tette — a hírt Nagy-Britannia algíri nagykövetsége nem volt hajlandó megerősíteni. DR. KURT WALDHEIM, az ENSZ leköszönt főtitkára, csü­törtökön Amerikából vissza­érkezett Bécsbe. Az osztrák diplomata tfz évig állt a vi­lágszervezet élén. Pénteken fogadja őt Kirchschläger szö­vetségi elnök. Waldheim már jelezte, hogy a jövőben is szeretne külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozni. ■ SORSDÖNTŐ SZAKASZÁ­HOZ érkezett a brit kormány és a bányászok bérvitája: megkezdődött a dolgozó kol­lektívák szavazása a bányász­szakszervezet sztrájkkezdemé­nyezéséről. A szavazólapoknak óriási a horderejűk, mivel 1974-ben Edward Heath kon­zervatív kormánya éppen egy bányászsztrájkon bukott meg. rét, Róma város polgármeste­rét, a központi bizottság tag­jává választották. ról, valamint a terrorizmus fokozódásáról. A hat miniszter részvételével tartott ülést azután hívták ösz- sze, hogy a rendőrség megerő­sítette: a tábornokot elrabló terrorista csoport letartóztatott tagjai bevallották, hogy táma­dást terveztek o Keresztény- demokrata Párt országos kon­ferenciaközpontja, valamint t Traniban és Fossombronéban levő börtön ellen, ahol terro­ristákat tartanak fogva. Verona északi részén to­vább folyik a kutatás az elra­bolt NATO-tábornok után. Élénkül a pártmunka Lengyehrszágban Fokozatosan javul a helyzet Lengyelországban egy hó­nappal a szükségállapot beve­zetése után, lényegesen nyu- I godtabb a helyzet, mint de­cember 13-a előtt volt, javult a munkafegyelem, a bányá­szok az év első munkanapja óta, naponta több mint 620 ezer tonna szenet hoznak a felszínre, ami messze felül­múlja a múlt év utolsó hó­napjainak teljesítményét. A helyzet fokozatos javulá­sáról beszámolva, a pártérte­kezleteken felszólaló vezetők, a lapok rendszeresen figyel­meztetnek : naivitás lenne azt hinni, hogy a politikai ellenfél végleg feladta volna céljait. Mint Edward Kazimierski, a LEMP Központi Bizottságá­nak tagja a Trybuna Ludu munkatársának elmondta, __ a pártban kifejezett élénkülés tapasztalható. A párttagokkal beszélgetéseket folytatnak, s megkérdik tőlük, elkötelezik-e magukat a LEMP program­ja mellett vagy sem. A közvéleményt élénken foglalkoztatja a gazdasági helyzet, amelyben most már nem a munkafegyelem laza­sága, hanem a jelentős nyers- és alapanyaghiány okozza a fő gondokat. Csütörtökön Varsóban a külügyminisztérium sajtóköz­pontjában. Jerzy Urban, a kormány sajtószóvivője és Zdyslaw Sadowski, a kormány gazdasági reformbizottságának helyettes vezetője külföldi új­ságírókat tájékoztatott a len­gyelországi helyzet normalizá­lódásáról és a gazdasági re­formintézkedésekről. Szerdán a varsói külföldi tudósítók egy csoportja Poz­nanba látogatott, ahol a vaj­dasági párt- és állami veze­tőkkel, majd a Cegielski gyár munkásaival találkozott. A szükségállapot bevezetése óta, ez volt az első alkalom, hogy külföldi tudósítók vidékre lá­togattak. A helyszíni beszélge­téseken — mint a PAP hír- ügynökség írta —, szertefosz­lottak azok a pletykák, ame­lyek az állítólagos póznán i sztrájkokról, zavargásokról, sőt áldozatokról szóltak. Lengyelországban csütörtö­kön „Rzeczpospolita” (Köz­társaság) címmel, új országos napilap jelenik meg. Mint Józef Barscki főszerkesztő el­mondta, az új lap azt tekinti fő feladatának, hogy rendsze­resen . tájékoztasson a kor­mány," a szejm tevékenységé­ről, s a szocialista társadalmi rend alapján, állva képviselje a megegyezés irányvonalát. A szejm bel- és igazság­ügyi. valamint törvényelőké­szítő bizottságai szerdán meg­vitatták és elfogadták azt a törvénytervezetet, amely meg­erősíti az államtanács által tavaly december 12-én a szükségállapot bevezetésekor hozott rendeleteket.- ir A nemzetközi kapcsolatok általánosan elismert alapel­veinek megsértését jelenti, hogy a NATC-tagállamok rendkívüli ülést tartottak a lengyelországi helyzettel kap­csolatban, és hogy arról olyan nyilatkozatot tettek közzé, amely példátlan beavatkozás a lengyel belügyekbe. Mint illetékes helyről ka­pott felhatalmazás alapján a PAP lengyel hírügynökség csütörtöki nyilatkozatában rá­mutatott: a NATO tagállamai arra próbálnak magunknak jogot formálni, hogy egy szu­verén államnak diktálják bel­ső problémáinak megoldási módjait. Ez az eljárás meg­engedhetett en. Lengyelország, szövetsége­seivel együtt, továbbra is fel­lép bizonyos nyugati körök azon törekvéseivel szemben, amelyek szuverén államok belügyeibe való beavatkozást jelentenek — hangsúlyozza a PAP hírügynökség által ki­adott nyilatkozat. ★ Prágában csütörtökön köz­zétették a csehszlovák külügy­minisztérium szóvivőjének nyilatkozatát a NATO január 11-i brüsszeli külügyminiszte­ri tanácskozásának Lengyel- országra vonatkozó állásfogla­lásáról. A szuverén Lengyel Nép- köztársaság belső ügyeinek a brüsszeli tanácskozáson tör­tént megtárgyalása, és az ott elfogadott nyilatkozat súlyo­san sérti a nemzetközi jog normáit — szögezi le a nyilat­kozat » Baráti látogatás Tudor Zsivkov Bukarestben Csütörtökön a román fővá­rosba érkezett Todor Zsivkov, a bolgár államtanács elnöke, a BKP KB főtitkára, aki Ni- colae Ceausescu román ál­államfő, az RKP főtitkára meghívásának tesz eleget. Mint közölték, a bolgár ál­lamfő látogatása nem hivata­los, baráti jellegű, a tárgyalá­sok jelentőségére utal azon­ban, hogy Zsivkovot elkísérte Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Andrej Lu- kanov, a BKP KB Politikai Bizottságnak póttagja, minisz­terelnök-helyettes és Milko Balev, a BKP KB titkára, va­lamint más hivatalos szemé­lyiségek: Jö NÉHÁNY HETE már, hogy Lengyelországban kihir­dették a szükségállapotot, s egyre világosabbá válik, hogy minél több ideje van az Egyesült Államoknak széles­körű nemzetközi nyomás ki­fejtésére, annál inkább lehe­tőséget kap vonakodó szövet­ségeseinek befolyásolására. E folyamat újabb állomása volt a NATO rendkívüli tanácsülé­se, amely már összehívását te­kintve is példa nélkül állott a szervezet történetében. Hi­szen egyetlen napirendi pont­ja a Varsói Szerződés egyik tagállamának belső helyzete és az ezzel kapcsolatos nyu­gati szankciós politika meg­határozása volt. Általánosság­ban elmondható, hogy az amerikai vezetésnek ismét si­került néhány lépéssel köze­lebb szorítani európai szövet- , ségeseit saját álláspontjához. Korábban az Egyesült Ál­lamuknak azt az álláspontját, hogy a lengyel fegyveres erők fellépéséért, a Jaruzelski mi­niszterelnök által vezetett ta­nács intézkedéseiért a Szov­jetuniót terhelné a felelősség, a szövetségesek elutasították és álláspontjukat a szükségál­lapot elvi elítélésére korlátoz­ták. Közben valójában vára­kozó állásponton maradtak, s nem voltak hajlandók követni azokat a gazdasági szankció­kat, amelyeket Reagan elnök hirdetett meg Varsó és Moszkva ellen. A nézetkü­lönbség a nyugatnémet és amerikai kormány között volt Hát tér SZANKCIÓK ÉS SZÖVETSÉGESEK a legélesebb. Az NSZK meg­tagadta a szovjet—nyugatné­met földgázüzlet felmondásá­ra irányuló amerikai nyomást. Emellett Schmidt kancellár a kibontakozás szempontjából is nem célravezetőnek ítélte az embargópolitikát, amely — úgymond — gazdaságilag ha­tástalan és következményei­ben elsősorban a nyugat­európai gazdasági érdekeket sértheti. Párizs magatartása már élesebb volt, és szokás szerint az angoloké állott leg­közelebb az amerikai vonal­hoz. A NYUGAT-EURÓPA és az Egyesült Államok közötti vé­leménykülönbségről tanúsko­dott január első napjaiban a Közös Piac külügyminiszterei­nek konferenciája is, amely­nek tízpontos határozata kife­jezetten tartózkodott attól, hogy a Szovjetuniót felelőssé tegye a lengyelországi rendkí­vüli állapot kihirdetéséért. Ez a helyzet azóta megvál­tozott. Schmidt nyugatnémet kancellár, miután az Egyesült Államokban tárgyalásokat folytatott Reagannel, már nem elégedett meg a szükségálla­potot elítélő elvi nyilatkozat­tal, hanem azt mondotta: egyetért a szankciókkal, mert „gazdaságilag jelentéktelenek ugyan, de erőteljes politikai jelzést” küldenek a Szovjet­uniónak. Schmidt álláspontjá­nak ez az árnyalatnyi, de nem jelentéktelen' módosítása már mutatta az amerikai nyo­más hatását. Haig amerikai külügymi­niszter az események követ­kező szakaszában az amerikai nyomást . gyakorlatilag vala­mennyi NATO-országra kiter­jesztette. Nyíltan megmondot­ta: ez amerikai diplomácia Brüsszelben arra készül, hogy kísérletet tegyen a NATO-or- szágok „stratégiai egyetértésé­nek" kialakítására a lengyel kérdésben, s hogy ,.erőteljes, robusztus és realisztikus" ál­láspontra bírja az atlanti partnereket. A brüsszeli NATO-értekez- let minden korábbinál nega­tívabb állásfoglalása nyilván­valóan az amerikai nyomás terméke. A tizenhat pontból álló nyilatkozat immár elvileg állást foglal az amerikai szankciós politika mellett, noha még nem határoz el nyugat-európai szankciókat. Arra viszont már kötelezettsé­get vállaltak, hogy gazdaság­politikájukban nem kereszte­zik az amerikaiak megtorló intézkedéseit. A korábbi kö­zös piaci értekezlettel ellentét­ben tehát lényegében elfogad­ták az amerikaiak által erő­szakolt tézist a Szovjetunió állítólagos felelősségéről. Ezen túlmenően az egyes államok­ra bízták, hogy milyen szank­ciókat alkalmaznak. Az érte­kezleten annyit máris közöl­tek, hogy az élelmiszer- vásár­lásra fordított hitelektől elte­kintve további hitelnyújtást nem engedélyeznek Lengyel- országnak, s felfüggesztik a lengyel adósságtörlesztés át­ütemezéséről folytatandó tár­gyalásokat. A NATO-ÜLÉSEN távolabbi fenyegetéseket is megfogal­maztak. Ezek részben a kelet —nyugati és kifejezetten Szovjetunióval fenntartott ke­reskedelmi és kulturális kap­csolatok felülvizsgálását he­lyezik kilátásba, sőt célzás történt a Géniben éppen ja­nuár 12-én, a NATO-értekez- letet követő napon újrakez­dett szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási megbeszélé­sek sorsára is. A brüsszeli NATO-értekez- let arról tanúskodik, hogy az amerikai nyomás fokozódik. Az atlanti szövetségesek frontja még nem szakadt át, a józan megfontolásokat az amerikai offenzíva még nem tudta teliesen félresönörni. De az ellenállás arrvonala két­ségtelenül gyengül. I. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents