Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-15 / 12. szám
A marósok mestere Remek kollektívára találtam A Finommechanikai Vállalat marógépénél Bakos Tibor, az egyetlen Pest megyei versenyző Jó segítőtárs a szakszervezet Erőpróba előtt a mezőgazdaság — Fáradt vagyok, úgy érzem, nem sikerült valami fényese:, a szereplésem — mondta mé; az eredményhirdetés előtt Bakos Tibor, az ikladi Ipari Műszergyár 25 éves marósa. Több mint ezer fiatal indult tavaly az ország első Ki minek mestere marósvetélkedőjén. A helyi és megyei versenyek után az országos döntőbe mindössze harmincán jutottak el, közülük — Bakos Tiborhoz hasonlóan — tizennégyen pályakezdők, azaz még nem töltöttek öt évnél hosszabb időt a marógép mellett. Ami tehát az eddigi szereplést illeti — máris vitába kell szállnom vele —, mindenképpen elismerésre méltó. Az egyetlen Pest megyei versenyző alaposabb megismerésére az ebédidőben jut idő. — Hatvanban születtem, most is ott lakom. Az édesapám vonatvezető, de nehogy azt higgye, hogy a hatvani vasutasdinasztiához tartozunk. Nálunk családi örökség a hagyománytörés; a nagyapám ács volt, én pedig, ugye, vasas. Az édesapám nyugdíjas, azelőtt a tanácsnál dolgozott. Én a Vak Bottyán Ipari Szakközépiskola gépésztagozatán végeztem, majd a Hatvani Konzervgyárba mentem, esztergályosnak a tmk-ba. Az IMI-be ’77- ben jöttem át, rögtön marósnak. — Érettségivel ma még legtöbben íróasztalt keresnek. Nem gondolt erre soha? Ágyúnk van a szalmakazalban! Ezt híresztelték rólunk annak idején az elleniorradal- niárok. Mi persze akkor nem siettünk a cáfolattal. Nem árt, ha félnek tőlünk, gondoltuk magunkban. Golyószórónk volt három is, dupla tárral: szélnek eresztett kiskatonáktól szereztük. Tsz-őrségünk ezzel a fegyvertárral vigyázott éjjel-nap- . pal a közös gazdaság vagyonára. Hogy mekkora volt akkor ez a vagyon? Nagy, legalábbis az akkori idők fogalmai szerint annak számított. Ezerk-i- lencszázötvenben 60 szentlő- rinckátai család a szó legszorosabb értelmében önként, saját elhatározásából alakította meg az Űj Világ Termelőszövetkezetet. Körülbelül 500 holdon gazdálkodtunk. Volt vagy 70 szarvasmarhánk, 10 lovunk, 30 anyakocánk és azok szaporulata. Ezerki lencszázötvenkettőben már egy MTZ-traktort vettünk; az öntözés* kertészkedés, búza- és kukoricatermesztés, állattenyésztés jól jövedelmezett mindannyiunknak, így hát a tsz-hez mi valóban úgy ragaszkodtunk, mint a sajátunkhoz. Hát ezért alapítottuk meg már az ellenforradalom kezdetén Szabó Sándor útkaparó javaslatára a tsz-őrséget. Szabó Sándor nem volt ugyan tsz-tag, de ugyanahhoz a pártszervezethez tartozott, mint mi. A tsz- őrségnek természetesen tagja lett apám is, akit szintén Csd- nyi Mihálynak hívtak, mint engem. Hiszen őt 1929-től verték, zaklatták a csendőrök, a ' felszabadulástól ő lett Szentlő- rinckáta párttitkára, hát persze, hogy élete árán is kész volt megvédeni azt, amit az — Nem tudom elképzelni magam „irodakukacként”. Lehet, hogy a kevesebb pénz is ■némi szerepet játszik. Mehettem volna műszaki rajzolónak is, de a lényeg; így érzem magam közvetlenül hasznosnak, így tudok szorosabb kapcsolatokra szert tenni. Itt, az Ipari Műszergyárban remek, jó kol- . lektívára találtam, a verseny előkészítésekor is olyan sokan segítettek, hogy nem is tudnék neveket kiemelni. Az egész szerszámüzem mellettem állt, rengeteg szakmai fogást tanultam meg. Nélkülük nem is indulhattam volna ezen a versenyen. — Erről jut eszembe: továbbtanulás? ellenforradalmárok el akartak tiporni. Persze, hogy én se kérettem magam egy percig sem, hiszen a felszabadulástól párttag voltam, és az ellenforradalmárok azzal fenyegettek, hogy kiirtanak a családommal együtt. Meg azfán én olyan családi légkörben éltem mindig, hogy más, mint a munkáshatalomhoz való hűség, fel sem ötlött soha a gondolataimban. Egyszóval: szervezett erőt jelentettünk. így aztán féltek is tőlünk az ellenforradalmárok. Itt ez a betonos út akkor még kővel volt borítva a termelő- szövetkezet kerítése mellett, ezen jöttek naponta a hőbörgő, gyűlölködő alakok és szidtak, fenyegettek bennünket, amiért nem vagyunk hajlandók sztrájkolni. Emlékszem, amikor legjobban acsarkodtak ránk, mi egy csomóan ott álltunk annak a nagy pincének az ajtaja előtt, késekkel tisztogattuk a káposztafejeket, és válaszra sem méltattuk az átkokat, fenyegetéseket. így történt, hogy a rengeteg fenyegetés ellenére nemcsak hogy egy szénaszálat sem mertek elvinni, de még a lábukat sem tették be az Űj Világ portájára. Mikor aztán az ellenforradalom kudarcba fulladt, fegyvereinket átadtuk a karhatalmis- táknak. Nem sokáig maradtunk azonban fegyver nélkül, mert — Hm. Ha az egyetemre gondol, hát arra most nincs se energiám, se anyagi lehetőségem. Talán később, vagy a műszaki, vagy a közgazdasági egyetemen. Jó házasságban élek, a feleségem bérelszámoló a konzervgyárban, most gyesen van a két gyerekkel — egy fiú és egy lány —, a konzervgyártól lakást kaptunk, fizetjük az OTP-t. Elég komoly anyagi gondjaink vannak, hiszen a gyes mellett az én fizetésem csak 4260 forint, és fizetni kell még a lakás rezsijét, a bútort, a személyi kölcsönt. Ehhez jön az élelem ... Szóval, most egy másodálláson töröm a fejem. Tavaly fóliás zöldségtermesztésbe fogtunk, a szüleim családi házának kertjében megtermeltük a család szükségletét, és tízezer forint tiszta hasznunk is volt. Azért maradt emellett tanul- nivaló is. A gyárban komoly technológiai váltás lesz, a meglevő NC-gépek mellé CNC, vagyis számítógép-vezérlésű gépek is érkeztek, melyek lyukszalagról, memóriával dolgoznak. Nagyön érdekel, esélyem is Van arra, hogy engem tesznek melléjük. Nemsokára Esztergomba utazom egyhetes tanfolyamra, otthon is tanulok már. S ez egyelőre jobban izgat, mint az egyetem. — Szabad idő, hobbi? — A család, a másodállás — ha meglesz —, a kertészkedés és szeretek fotózni. Véget ért az ebédidő, eredményhirdetésre szólítják a fiatal marósokat Az értékelés szerint Bakos Tibor kiválóan állt helyt mind a szakmai kérdésekben és gyakorlatban, mind a politikai tájékozottságban. Az ország harmadik legjobb marósa lett. Kolossá Tamás 1957 elején itt. is megalakult, a munkásőrség. Ha jól emlékszem, március 15. táján tettünk esküt. Szakaszunknak attól kezdve mind a mai napig én vagyok a parancsnoka. Kezdetben hangulatkeltés és uszítás folyt ellenünk. Az idők folyamán azonban mind több olyan tettet hajtottunk végre, amivel megbecsülést szereztünk testületünknek a lakosság körében. Egy alkalommal például egy nagykátai ember fegyvert lopott, a határban elbújt és bosszúból ki akart irtani egy családot. Miután szakaszunk bekerítette, jobbnak látta megadni magát. Gyorsan elrepült ez a 25 év, de rengeteg változást hozott. Sokáig a mi szakaszunk volt a legjobb a járás munkásőregy- ségei között, az utóbbi években azonban már a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz szakaszával fej-fej melletti versenyt vívunk. Kezdetben furcsa volt számomra, hogy meneteléskor szakaszparancsnokként apámat, apósomat, keresztapámat is kommandíroz- nom kell. Most már ebben nem látok semmi különöset, sőt az is természetes, hogy a fiam. aki szintén a termelőszövetkezetünkben dolgozik villanyszerelőként. két év óta ugyancsak munkásőr. S ha a változásokról beszélek. említenem kell szövetkezetünket is, amelynek 18 éven át én voltam a párttikára. Mint arról lapunk első oldalán beszámoltunk, tegnap ülésezett a MEDOSZ központi vezetősége. Az eseményről az alábbiakban részletesen tudósítunk. Az előre kiküldött jelentés részletesen elemzi a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás tavalyi eredményeit. Alapos ismertetést kaptak belőle a jelenlévők a tárcához tartozó üzemek brigádmozgalmáról, a szocialista munkaversenyről. A dokumentum megállapítja, hogy az üzemek aktív dolgozóinak több mint a fele vesz részt e nemes és hasznos versengésben kollektiven és egyénileg. Számszerűen 31 ezer szocialista brigád vállalt feladatokat annak érdekében, hogy minél teljesebben valósuljon meg az anyag- és energiatakarékossági program, sikerüljön a belföldi szükségleteket jobban kielégíteni a gazdaságos exportnövekedéssel egy- időben. Javuló életkörülmények Nem kevesebb, mint 7,7 milliárd forintot fordítottak a MÉM-tárcához tartozó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok dolgozóik _ szociális helyzetének javítására és munkavédelemre. Sajnos, a balesetek, köztük a halálos kimenetelűek száma nem csökkent, ezért is határozott úgy a SZOT munkavédelmi osztálya és a MEDOSZ, hogy szigorú számon- kérő intézkedéseket foganatosít. A tájékoztató jelentés ösz- szefoglalja az erdőgazdálkodás főbb feladatainak teljesítését is. Az^ itt dolgozók keresete jelentősen elmarad az iparban foglalkoztatottakétól, de más gazdasági ágazatokétól is. E feszültség feloldására várhatóan sor kerül a közeljövőben: egyszeri rendkívüli béremelés formájában. Az írásbeli jelentés második részében, az idei teendőket sorolja fel. Hangsúlyozza a gazdálkodás nehezebb feltételeit. A gazdaságok és szakvállalatok előkészületeket tettek az ötnapos munkahét bevezetésére. A beérkezett programok szerint, az idén január elsejétől 35 állami gazdaság, 48 pedig az év későbbi részében kívánja bevezetni részlegesen az ötnapos munkahetet. Az 1982-es esztendőben még nagyobb súlyt kap a munka szerinti javadalmazás, hiszen az adómentes bérfejlesztés leNjegyedszázada is volt mit megvédenünk, hát még most! Szövetkezetünk 1974 első napján egyesült a tóalmási Lenin Tszszel. A szövetkezet szentlőrinc. kátai telepének . én vagyok a vezetője, de ha most kellene felsorolni vagyonúnkat, alighanem bajban lennék. Csak húshasznú szarvasmarhából van 1200. juhból 2500; említhetném a teherautónkat, erőgépeinket, 800 négyzetméteres üvegházunkat, tejházunkat, de minek soroljam, úgy se jutnék a végére egyhamar. Most aztán különösen sok lenne a vesztenivalónk. igaz, hogy ép eszű ember ma már nem emelne kezet a munkáshatalomra. hetősége 2,5 százalékra csökkent, és a hiányzó 1,5 százalékot az érdekelt üzemeknek kell saját erejükből, jobb munkával, nagyobb nyereséggel kigazdálkodni. Fordulat évének ígérkezik 1982. az üzemegészségügyben. Az egészségügyi kormányzattal együttműködve megvalósul a mezőgazdasági üzemegészségügyi bázis. A rövidített munkaidőre az erdőgazdálkodás. minden vállalata áttért január elsejével; a termelés és az eredményesség emiatt nem csökkenhet, ugyanakkor a dolgozók munkabére sem. A kieső idő, illetve termelés 41 százalékát műszaki fejlesztéssel kell ellensúlyozni. Az üzemi tervek kidolgozásakor és a véglegesítés egész folyamatában, most is érvényesíteni kell a dolgozók, a szakemberek, a tagság széles körű bevonását. A szakszervezeti bizottság vitassa meg a gazdasági vezetők által kidolgozott tervjavaslatot, és jóváhagyás előtt a bizalmiak testületének ülése véleményezze azt. Nagyobb önállóság — Jó alkalom ez a tanácskozás arra, hogy a legérde- keltebb szakszervezeti vezetőkkel közösen tárgyaljuk meg a feladatainkat — mondta bevezető szavaiban Váncsa Jenő miniszter. Az elmúlt esztendő eredményeivel kapcsolatosan kifejtette, hogy a mezőgazdasági termelés valamelyest elmaradt a tervezettől, de az 1980-as rekordnál többet produkált. A fejlesztési források szűkebb volta ellenére, jelentős összegű, mintegy 26 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Egy jellemző szám. csupán traktorból 6 ezret vásároltak a nagyüzemek. Az export 17 százalékkal nőtt, hozzájárulva a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának javításához. Az idei feladatokkal foglalkozva. a miniszter utalt arra. kívánatos, hogy ezúttal inkább a növénytermesztés fejlődjön dinamikusan, nem elhanyagolva természetesen az állattenyésztést. Az ágazat ágén nagy ‘ erőpróba előtt áll. s a sikeres munka érdekében a szakszervezet a maga sajátos eszközeivel sokat segíthet. Az erdő- gazdálkodásban 5 százalékos termelésnövekedést terveznek, a cél nemcsak a lakosság tűMagánéletem is telve volt eseménnyel ebben a negyedszázadban. Amikor először kellett fegyvert fognom a néphatalom ellenségeivel szemben, gyalogmunkás voltam. Aztán megértettem, hogy tudással is fel kell fegyverkeznünk. Érettségiztem, elvégeztem már a marxizmus—leninizmus egyetem szakosítóját is. Titkárrá választásom előtt pedig egy évig jártam pártiskolára. A munkásőrségben kétszer kaptam Kiváló parancsnok kitüntetést. A Haza Szolgálatáért érdemérem arany és a Munka Érdemrend bronz fokozatával is elismerték munkámat. Szakaszparancsnoki megbízatásomat még öt évig szeretném teljesíteni. Addigra kinevelek egy, jó fiatal szakaszparancsno- ko'. én meg egyszerű munkásőrként szolgálok majd tovább. A murkasőrceg negyedszázados jubileumára készülünk, a megtett útra való visszatekintés során sok minden eszébe jut az embernek. Nekem az elmondottakon túl az is, hogy szerencsés ember vagyok, mert nagyon jó feleségem van. Ö is kommunista és ő is tsz-tag. akár én. Amikor életveszélyesen fenyegettek bennünket, fiunk az első évét sem töltötte be. feleségem pedig nagy beteg volt, mégsem esett kétségbe, sőt mindig bátorított. Mun- kásőr-egyenruhámnak később külön szekrényt vásárolt, meri ahogy mondani szokta: az nem csak egy ruhadarab a többi között. Lejegyezte: Cseri Sándor Váncsa Jenő szóbeli kiegészítését mondja Csilty György a termelőszövetkezetek szakszervezeti mozgalmáról és a Sasad Tsz-ben elért eredményekről beszélt Erdőst Ágnes felvételei zifával való jobb ellátása, de az export növelése is. A nagyobb önállóság, nagyobb felelősséget is jelent. Az Agrotröszt megszűnésével például a vállalatoknak, üzemeknek a gépvásárlásokat jobban meg kell majd fontol- niok, szorosabb kápcsolat kell, hogy létrejöjjön a megrendelő, a gyártó, illetve a forgalmazó között. Váncsa Jenő előadása be-‘ fejező részében a belső üzemi, a kis munkacsoportok érdekeltségének fontosságát, hangsúlyozta, kérve ehhez a szakszervezeti tisztségviselők segítségét. Helye van a tsz-ben A tanácskozáson többek között felszólalt Csíky György, a Sasad Tsz szakszervezeti bizottságának titkára is. Mint elmondta. Pest megyében 88 termelőszövetkezeti alapszervezet működik, s a szervezett dolgozók száma meghaladja a 32 ezret. Ez a szám már csak azért is figyelemre méltó, mivel a közös gazdaságokban mindössze hét esztendeje kapott polgárjogot a szakszervezeti mozgalom. A Sasad Tsz-ben sikerült a szervezetnek 5—6 év alatt tekintélyt szereznie, és mint a vezetők gyakorta hangsúlyozzák, nem akarnak sem tervezni, sem dolgozni a 700 szakszervezeti tag véleményének kikérése nélkül. A termeléssel összefüggő legfontosabb kérdéseket a zárszámadást, a mérlegkészítést, ma már magától értetődően megvitatják a közös gazdaság minden demokratikus fórumán. Csíky György, hangot adott- annak a véleménynek is, hogy az írásos jelentés, csak szűkszavúan foglalkozik a termelőszövetkezetekben folyó szak- szervezeti munkával. Ennek oka. hogy a szervezet helye, funkciója még nem mindenütt, és nem mindenki számára tisztázódott kellőképpen. A Sasadban is felmerült egy időben a kérdés, vajon nem működnek-e párhuzamosan a testületek? A gyakorlat bebizonyította, hogy a tsz-vezető- ség bizottságaiba delegált aktivistáik, az alkalmazottak gondjainak, bajainak megfelelő közvetítőinek bizonyultak. A Sasad Tsz szakszervezeti bizottságának titkára utalt arra is. hogy az ötnanos munkahét bevezetését a tsz-ekben is igénylik, sürgetik az embe- rek. E feszültség különösen a Budapest környéki gazdaságokban jelent gondot. A felszólalásokra adott válaszok után, a közoonti vezetőség ülése dr. Dobi Ferenc zárszavával ért, véget. V. B. Betonozzák a pilléreket Az ütemtervnek megfelelően jól halad az Arpád-híd bővítéséhez kapcsolódó Flórián tér átépítése. A kilencszázmillió forintos beruházás keretében gyalogos aluljárórendszert és kétszer kétsávos felüljárót létesítenek. Most az aluljárórendszer alapját és az Arpád-híd déli oldalához kapcsolódó felüljáró tartópilléreit építik. Ä szakaszparancsnofc Éjjel-nappal vigyáztuk a közöst
