Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
Ma: 2. oldal: A Golan-fennsík és Izrael 3. oldal: Vasnyakat lágyít majd a tűz Kevesen — rengeteget segítenek 4. oldal: Hivatástudat, képesítés nélkül Töretlen kedvvel 6. oldal: Kutatás és fejlesztés 7. oldal: Felnőtteket leckéztet és csókolommal köszön Fenyeget a takácsatka Sikeres évzáró a gyáli tsz-ben Számvetés és tervezés Hagyomány már a gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben, hogy az év első munkanapján tanácskozásra gyűlnek össze a különböző ágazatok küldöttei — párttagok, pártonkívüüek —, hogy az elmúlt év gazdálkodásának eredményeit, tapasztalatait összegezzék, az előttük álló hónapok legfontosabb tennivalóit áttekintsék. Ezen az ev eleji tanácskozáson, ki-ki elmondja, hogyan vélekedik a szűkebb és a nagyobb közösség munkájáról, annak szervezettségéről, milyen tettekkel tud részt vállalni a közös feladatokból ... Dr. Nyemcsok János, a szövetkezet elnöke arról adhatott számot az ágazatok küldöttei előtt, hogy az 1981 elején meghatározott feladatokat teljesítették: az árbevételi tervet 106, a nyereségtervet 108 százalékra. A beszédes számok mögött nem kis erőfeszítés, munka húzódik. Többek között egy sereg sikeresen teljesített beruházás, amely a gazdálkodáshoz kínál jobb feltételeket. A 34 beruházásból huszonhatnak a végére került pont, s ez nem kevesebb, mint 45 millió forintjába került a gyáli gazdaOSTOR I gen, az a bizonyos ostor, amely más hibájáért, mulasztásáért az ártatlan hátán csattan, az került címként töprengésünk fölé, mert így fogalmaz az évi 850 millió forintos forgalmat lebonyolító fogyasztási szövetkezet elnöke: az ellátási gondokból ma a kereskedő többet kap, mint amit neki címezhetnek. A kesernyés megállapítás színhelye a Nagy- káta és Vidéke Áj ész elnöki irodája, ám bátran rámolhatjuk ugyanezt más kereskedői irodákra, bárhol másutt lévő üzletekre. Magyarán : a kereskedelem nyakába zúdul mindaz, ami a termelés, a készletezés, a kivitel és a behozatal kanyargós folyamaiban felgyűlik, legyen az a híradás- technikai eszközök hibája, festékek hiánya, bútorok gyenge minősége. Ráadásul még azt sem mondhatjuk, a vevő igazságtalanul jár el, hiszen hová máshová mehetne, mint a kereskedőkhöz, az üzletbe, ahol az árut megvette?! Nem ő áll kapcsolatban a termelőkkel, a nagykereskedőkkel, hanem a bolt, azaz ő annak hátán csattantja az ostort, akivel napról napra kapcsolatba kerül. A kereskedő meg mi mást tehetne, tartja hátát. Tartja, holott ennek az egyetlen szövetkezetnek — a kedvemért összeszámolták —, csupán kereskedelmi partnere több, mint nyolcvan cég...! Ehhez számítsuk hozzá a termelőkkel fönntartott közvetlen beszerzési lehetőségeket, közöttük olyan termelőkkel, akik monopolhelyzetben vannak, akik tehát nem nagyon tűrik, bármit is kifogásoljon, észrevéte- lezzen a kereskedő. Ha mégis, akkor könnyen megsértődnek; nem szállítanak árut, A nemre ok mindig van, ráadásul megtámad- hatatlannak látszó. Előbbiek azzal lennének egyenlőek, hogy az érintett cégnél a kereskedők angyaloknak tartják magukat? Nem angyalságról van szó, hanem arról: ha mindenért rajtuk csattan az ostor, akkor hamar eljuthatnak oda, hogy az a csattanás sem csípi a bőrüket, ami joggal nekik szól, nekik címzett! Vannak kitűnő partnerei a nagykátaiaknak, így például a Kelet-magyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalat, a RAVILL, a Centriköt, egészen a Palotást Állami Gazdaságig. Rugalmas, korrekt a viszony velük, ritkák a viták, mindkét oldalon a megoldást és nem a kifogást keresik. Vannak azonban olyan partnerek is — és sajnálatosan ez a többség —. amelyek gondatlan munkájukkal igencsak forgattatják az ostort a vásárlóval, ám meglehetős vidámsággal nézik, miként sziszegnek a kereskedők ... Az ő alapállásuk a következő: örüljön a kiskereskedő, hogy árut kap. Attól, hogy ez az alapállás elfogadhatatlan, még nem' változik meg, nem fordul az ellenkezőjére a diktátumot kedvelők magatartása. Erre csak az vehetné rá őket, ha a sok árut, sokfelől szerezhetné be a kiskereskedelem, bármelyik szervezete, ám ehhez — mondják Kátán, utalva saját helyükre —, úgyne-' vezeti gyűjtő-keverő raktárak kellenének, de ilyenek nincsenek. Ráadásul sok remény sincs annak építésére, mert a szabályozók következtében, amúgy- is kisebbeden fejlesztési alapot halasztást nem tűrő ügyek kötik le. Nehéz akkor kereskedni, ha elosztás van — mondják a szakemberek, s mielőtt félreértés esnék, hozzátesz- szük: nem a szűkös importkereteket vesszük célba ezzel, még csak nem is azt belföldről, amiből objektív okok miatt van kevés. Furcsa módon ugyanis elosztás érvényesül akkor is — és nem erre fölhatalmazott hivatal oszt el, hanem magukat erre följogo- síttatva érző, forma szerint a kereskedésből megélő vállalatok! —, amikor van elég áru, amikor csupán annyit kellene tenni, hogy az ésszerűségnek nyíljék út a termeléstől az értékesítésig. Éppen ezért a szakemberek véleményét, ami szerint nehéz akkor kereskedni, ha elosztás van, mi így fogalmazzuk át:, nehéz akkor kereskedni, ha a nehézkesség a természetes és a rugalmasság, a mozgékonyság — így például a telefonon történő megrendelés teljesítése — természetellenes ... O stobaság lenne a rossz kereskedőknek — .sok van belőlük! — menlevelet adni azon a címen, hogy ők semmiről nem tehetnek, ők kiszolgáltatottjai másoknak. Még nagyobb hiba lenne azonban mindenkor és mindent a kereskedelmen számon kérni, mert ezzel magunkat csapnánk be. Magunkat, mivel azt hihetnék, ha „rend” lesz a kereskedelemben — de mit kellene érteni ezen a renden?! —, akkor sima útra jut minden az ellátásban is. A rend igénye sokkal előbbre szól, a fejlesztési, behozatali, kiviteli döntésekig ér el. A termelés tág értelmű rendje nélkül illúzió a kereskedés rendje, még akkor is, ha sokat, sokáig csattog az ostor. M. O. I ságnak. Jelentőségüket jól mu- | tatja, ha csak néhányat említünk is a sorból: bővítették, korszerűsítették a felsőpako- nyi tojótelepet, Gubacs-pusz- tán a jércetelep gyarapodott, megújhodott az ipari csarnok, s folytatódott a talaj tápanyagutánpótlásának nagy munkája, a melioráció. Negyvenöt hektár területen telepítettek almacsemetéket, a korszerű csepegtető öntözésre is sokat áldoztak, s mintegy húszmillió forintot fordítottak gépek, korszerű berendezések vásárlására. Az idei tervekből úgy tűnik, a tavalyihoz hasonlóan, mozgalmas esztendőnek néznek elébe, a kertészetéről híres fővárosszéli gazdaságban. Egymilliárd 240 millió forintos árbevételt, s 110 millió forintos nyereséget kívánnak elérni. Ez nem megy majd egykönnyen, hiszen a 42 órás munkahét bevezetésével 7,3 százalékkal csökken a munkaidő, s nem vitás, , csak a munkaidő jobb kihasználásával tudják elérni, hogy a tervekből az év végi számvetéskor valóság legyen. Az idén is jelentős összeget — 130 milliót —, költenek a gyümölcstelepítésre, a meliorációra, a juhászati telep kialakítására, a Dózsa-major rekonstrukciójára, a sörpalackozó szociális épületének felújítására. A dolgozók, á tagok szociális és anyagi helyzetének javításáról sem feledkeztek, feledkeznek meg. Az elmúlt évben háromezer forinttal nőtt az átlagbérszínvonal, az idén pedig másfajta segítséget nyújt a gazdaság: Gyálon, 64 családi ház felépítésére alkalmas telket osztanak ki az építésre vállalkozók között, kedvezményes áron... G. M. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 1,40 forinl 1982. JANUAR 4., HÉTFŐ Az első az ötből Tegnap premier, mától előadás Az új munkarend ABC-je: a szervezettség 5x8=10. Megfellebbezhetetlen matematikai igazság. Most mégis egy egész ország boncolgatja az egyenlőség két okla...L — és főleg annak tartalmi hátterét —: hogyan lehet öt munkanap alatt nagyobb mennyiségű, jobb minőségű terméket előállítani, mint eddig hétfőtől szombatig? Miként lehet elérni, hogy elegendő áru jusson a fogyasztókhoz rövidebb nyitvatartással, mi a módja annak, hogy a szolgáltatások színvonala továbbTa is emelkedjen, noha az infrastruktúra munkásai is joggal tartanak igényt heti két pihenőnapra? , _ Bár az elmélet már tökéletes, gyakorlati alkalmazása (vagyis próbája) most kezdődik országszerte. Az első öt munkanapos hét kezdetén egyetlen kérdés indította útnak munkatársainkat Pest megye nagyüzemeibe és egyik postahivatalába: mit hozott, mit változtatott életükben ez a „premier”? Fél éve már főpróba — Nálunk az igazi premier napja július elsejére esett — emlékezik B. Tóth Zoltán, a Váci Kötöttárugyár igazgatója. — Igaz, ez a fél esztendő akár főpróbaként is felfogható, ez alatt az idő alatt sok minden kiderült. Elsősorban az, hogy az ötnapos munkahét sikere nem a dolgozók akaratán, jóindulatán múlik. Az ugyanis megvan. Sok függ a szervezettségtől, attól, hogy mindig legyen alapanyag, kellék. Nemzetközi tapasztalat, hogy egyetlen pillantással fel lehet mérni egy-egy üzem, műhely, gyár munkájának Tél a mezőgazdaságban Mi történik ezekben a napokban a mezőgazdaságban, hogyan készültek fel a télre, nem veszélyezteti az időjárás az eddig szépen telelő vetéseket. Ezekre a kérdésekre kerestünk választ tegnap a megye három termelőszövetkezetében, az érdi Bentavölgye, az abonyi Ságvári Endre és a ceglédberceli Egyetértés tsz- ben. z Dékány István, az érdi közös gazdaság elnöke elmondta, zavar nélkül teltek el az elmúlt napok, az állattartó telpeken nem volt fennakadás, a jószág időben és a szükséges mennyiségben megkapta a takarmányt. Helytálltak az emberek: ügyeletes szakvezetők, gondozók egyaránt. Dicséret illeti a húsüzem dolgozóit is, akik még az év utolsó napján is serénykedtek és a tavalyelőttinél 20—25 százalékkal több virslit és különböző húskészítményt állítottak elő, illetve forgalmaztak. Ami a határban folyo munkákat illeti, az őszibarackfáknak már egyharmadát megmetszették, szépek a kalászosok is. Sajnos a hó elolvadt, és egy esetleges száraz hideg nagy kárt tehet az állományban. Az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben, mint Győré Sándor elnöktől megtudtuk, számos alkatrész hiányzik az NDK- ból importált gépek kijavításához. Szerencsére ezek a berendezések csak jóval később válnak a napi munka eszközévé, és a szóban forgó probléma egyelőre nem hat ki a termelésre. A termelőszövetkezetben egyébként már szeptemberben elkészültek az előzetes tervek, és most a részletesek kidolgozásával vannak elfoglalva. Számításaik szerint a szabályozómódosítás 4—4,5 millió nyereségkiesést jelentenek, ha nem pótolnák az elmaradó jövedelmüket a kisegítő ipari tevékenység fejlesztése és a húsmarhaállomány növelése révén. A ceglédi térségben szombatra szinte mindenütt eltűnt a hólepel a földekről. Ezt erősítette meg Giba László, a ceglédberceli Egyetértés Tsz elnöke is. A fagyveszély tehát náluk is fennáll. A búza fejlettségére jellemző, hogy a vastag hó ellenére a múlt héten már itt-ott kidugták a fejüket a növények. Karácsonyra és szilveszterre mozgósítva a másutt dolgozókat is nagy mennyiségű szalmát és takarmányt hordtak be állataik részére. A kapott tájékoztatás szerint a tehenenként egy év alatt kifejt tej tavaly elérte az 5 ezer litert, vagyis 400 literrel többet, mint egy évvel korábban. Az elkövetkező napokban kerül sor a nedvesen tárolt kukorica megbontására. Remélhetőleg minimális veszteséggel. V. B. Törökbálinton épül Óriás alkatrészraktár Az Ikarus buszok, a Rába kamionok, a Budobil járművei mind keresettebbek az öt világrészben, s a Mogürtnek mind nagyobb gondot okoz, hogy a növekvő exporttal, nem tart lépést az alkatrész-raktározási lehetőség. A sokezer különböző kisebb-nagyobb pótalkatrészt a fővárosban és környékén levő, szétszórt raktárakból kell a külföldi partnernek szállítani. A nyomasztó gondok belátható időn belül megszűnnek, mert az új esztendő első felében megkezdik Törökbálinton — a raktárvárosban — az új, 22 ezer négyzetméter alapterületű Mogürt alkatrész-raktár építését. Az óriás raktárban a legkorszerűbb gépesített belső szállítást valósítják meg. Szállítószalag juttatja majd a polcokra — és szortírozza a különböző alkatrészeket, automatizált rendszer készíti az egységcsomagokat, gép végzi majd az adminisztrációs munka nagy részét is. A 21. számú Állami Építőipari Vállalat előregyártott elemekből szereli össze a monstre raktárcsarnokot — így lehetőség nyílik arra. hogy — a tervek szerint — 1984 júniusában azt már átadják a használatnak. K. 7. szervezettségét. Az udvaron: hányán vannak mozgásban, tartanak valahonnan valahová — vagyis nem vesznek részt a termelésben. Az üzemben: a csarnok ritmusosan lüktet-e a munka ütemére, tempósan mozog-e. Mozgás ez is, az is — de micsoda különbség. — Sikeres volt a féléves főpróba? — Ha számszerű adatokra gondol, egyértelműen az. Ha a családi, szociális, vagyis emberi tényezőket is figyelembe vesszük, még nem tökéletes. De ezen valóban segít az „igazi előadás”. Ugyanis a környéken egyedül a kötöttárugyár dolgozott ötnapos munkahétben. Így a családtagok kicsit kilógtak a két pihenőnapból. A rövidített munkahét egy fejlettebb életformát biztosít, de ennek megvalósításához fejlettebb technológiára, magasabb színvonalú termelésre van szükség. A korszerű technológia korszerű, piacképes terméket eredményez, jobb értékesítési lehetőséget, ami jobb körülményeket teremt a dolgozóknak — és ezzel a kör be is zárult. — Az első nap hogyan indult? — Meggyőződésem, hogy nem mérvadó a mai nap. A több napos állás után elő kell készíteni a műhelyeket, a melegüzemeknek be kell indulniuk. Az első műszak még csak kezére dolgozik a másiknak. Hiteles, valós eredményeket csak a jövő héten kaphatunk. Amikor az első duplapihenőt is együtt tölthette minden család. De ha a véleményemre kíváncsi: szerintem napról napra, fokozatosan válik mindenki vérévé a megváltozott munkaidő' és -rend; de a fegyelem, az akarás már önmagában is biztosíték. Lázas munkában a ropogós kenyerek ifjú mesterei az ötnapos mun*- kahét első napján. Erdőst Agnes felvétele Jobban sikerült, mint gondoltuk A budaörsi Ipari Szerelvény és Gépgyárban tíznapi pihenés után indították az új évet. Még tavaly év közben sokan elégedetlenkedtek, hogy plusz négy nap ledolgozására kérték fel őket. E négy nap azonban — így utólag mindenki — belátja — bezzeg jól jött a két ünnep között... Kipihenten láthattak munkához, s bár ez a hét hosz- szabb a szokásosnál, máris a következő pihenőnapokról, a hét végéről érdeklődtünk. Arról, hogy a tavaly október elsején bevezetett ötnapos munkahét után hogyan változott a gyár és a dolgozók élete? — Már júliusban szerettük volna bevezetni az ötnapos munkahetet — mondta Perei András, a munkaügyi főosztály vezetője. — Széles körű közvéleménykutatás és alapos előkészítő munka után azonban láttuk, hegy csak októberben megy a dolog. Többen — elsősorban a szakmai vezetők — tartottak az átállástól, legjobban a termeléskieséstől félve. A részletes ütemterv azonban bebizonyította, hogy ha becsületesen végrehajtjuk a termelés, n munkahelyek, a minőségellenőrzés, a létszám, a gyártás átszervezését, akkor nem lehet baj. Az eredmény: az utolsó negyedév termelésinek ütemessége jobb lett. mint, annnic előtte bármikor. Eddig a termelés. De mit szólnak a változásokhoz a munkások, hogyan sikerült megoldani a közlekedés gondjait? Az ISG ugyanis éppen Budaörs és Budakeszi között van félúton, ahová — ha a madár nem is, de — a BKV csak szívességből jár. Jóval a főváros határain kívül, a két település között közlekedik a 140-es autóbusz, több-kevesebb rendszerességgel. A dolgozóknak több, mint a fele a gyár szerződéses járatain utazik munkahelyére a környező 26 községből. A Budapestről be-, kijárók dolga viszont már nem ilyen egyszerű. — A Móricz Zsigmond körtérről járok — mondja Miklósi József, a szerszámüzem marósa —, s meg kell monda- (Folytatás a 3. oldalon.) KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte U San Yu elnököt, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság függetlenné válásának 34. évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke U Maung Maung Kha miniszterelnökhöz intézett üdvözlő táviratot.
