Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

i 1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Kihasználatlan az ötvcnmilliós érték Jól befűtöttek a fűtőműnek... Az alma álma m mikor még a nyári nap melege Ám simogatott az albertirsai Mi­csurin Tsz almáskertjében több tízezer társammal együtt arról álmodoztam, milyen is lesz az a ti­tokzatos, ismeretlen világ, amely az almaszüret után rám vár. Miközben ápoltak, védtek, szorgalmasan öntöz­tek, permeteztek, egy-két szó elhang­zott a távoli jövőről. Csak sejteni le­hetett, milyen is az a feldolgozás, mi történik velünk, míg a kertből eljutunk a családok asztalára, vagy a konzervgyárakba — ahol azzal a különös szóval emlegetnek bennün­ket: alapanyag. S vajon közülünk kiknek jut ez utóbbi sors osztályré­szül? Aztán eljött az ősz, szép, hamvas pirosra, aranysárgára értünk, s ki­tárult előttünk az a világ, amelyről oly sokat susogtunk a kellemesen hűvös nyári estéken. A tsz hűtőhá­zában bizony hideg napok köszöntöt­tek ránk. A válogatóüzemben sem fogadott sokkal melegebb bennünket. Irigyeltük is azt a negyvenöt lányt, asszonyt, akik meleg ruhákba, ken­dőkbe öltözve, a futószalagok mel­lett osztályoztak belőlünk egy-másfél vagonra valót naponta. Még szeren­cse, hogy a ládákat nem kellett emelgetniök, mert' konvejor szállítja azokat egyik pulttól a másikig. A ládákban hosszú útra indultunk, vi­lágot látni. A mi autónk a főváros­ba, a Zöldért Vállalathoz gurult, hogy aztán valamelyik háziasszony kedvére választhasson közülünk. Má­sok a Csemege Vállalat boltjaiba kerültek, s a kevésbé szerencsések a konzervgyárakba, vagy a léüzembe, ahol elérte őket végzetük: befőtt, almaié lett belőlük... Pedig egy al­ma leghöbb vágya az, hogy finom ebédek után, jóízű gyümölcsként tá­lalják az asztalra, vagy az aprósá­goknak szolgáljon ízletes uzsonna­ként. Ám, hallottam a feldolgozósoron, hogy az idén annyi termett belő­lünk, főként szülőhazánkban, Sza­bolcsban, hogy eladni sem tudtak bennünket étkezési célra. Többsé­günkre a konzervgyár várt. Mit mondjak? Nem erről álmodoztunk... BOZSÄN PÉTER képriportja A felső képeken: ez piacra kerül, ez a konzervgyárba. Jó szem, nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy az oda nem illő gyümöl­csöt kiválassza az egészségesek közül (jobbra) Körtánc almáiknál (balra) • Az elmúlt nyáron két cikket írtunk Pest megye fűtőműveiröl. Arról, hogy szinte mindenütt súlyos gondokkal küszködnek, hiszen a legtöbb he­lyen öregek a kazánok, kapacitásuk kicsi. A karbantartók minden segítség nélkül toldozzák-foldozzák a gépeket, imígy fohászkodva: csak ne a legna­gyobb hidegben mondják fel a szolgálatot. E szomorú helyzet egyik oka: nincs olyan szervezet a megyében, amely az egymástól távoleső üzemek munkáját összehangolná, s — bár az igény immár évtizedes! — úgy lát­szik, ilyen szervezet nem is lesz egyhamar. A második cikk megjelenése után levél érkezett a szerkesztőségbe. A szigeiszentmiklósi fűtőmű vezetője, Mnyercsán János közölte: kiegészítené a témát, s arra kért látogassunk el hozzájuk. Éltünk a meghívással. Az irodában kellemes meleg fogadott, a radiáto­rokban forró víz keringett — holott az új fűtőmű fényes kazánjai dologta­lanul pihentek. — Tulajdonképpen a lakótelep melegíti a fütőművet! — mondja üdvöz­lésképpen Mnyercsán János. — A lakótelep közepén áll ugyanis két olaj- tüzelésű konténerkazán, onnan kapják a lakók is, mi is a hőt és a meleg vizet. Ez valóban érdekes; évek óta olajjal fűtik a lakótelepet, ugyanakkor készen áll az új, földgáztüzelésű fűtőmű. Vajon miért nem használható? És miért az óránként (!) 143 forinttal drágább olajat használják? Rossz tervek Kacifántos, bonyolult ügybe bot­lottunk. A -szigetszentmiklósiiak első panasza: szeretnék földgáztüzelésűre cserélni a konténereket, de ennek költségeit senki nem akarja vállal­ni De hát, miért nem a szép, új fűtő­mű üzemeltetésén fáradoznak? Ezernyi oka van. S ezek mind­egyike önmagában is elegendő ahhoz, hogy még nagyon sokáig dologtala­nul ácsorogjon az 50 millió forintos érték. A részletek köteteket töltenek meg, de most koncentráljunk csak a legjellemzőbb momentumokra, a leg­kirívóbb ellentmondásokra. Az új fűtőmű átadásának hossza­dalmas folyamata tavaly decembe­rében kezdődött. Itt is alkalmazták a jól bevált gyakorlatot: ugyanabban a jegyzőkönyvben átvették a létesít­ményt — majd visszaadták hiány­pótlásra. Ennek értelme az, hogy az átvétel után fizet a bank, az építők megkapják pénzüket — a hiány­pótlás már elhanyagolható részlet- kérdés. Nekik. Nekünk már kevésbé, hi­szen a fűtőmű áll. Több berendezés üzemképtelen, életfontosságú bizton­sági berendezéseket be sem építet­tek; A fűtőmű ifiérnökei sok fontos vádat kockáztattak meg; kétféle ter­ve volt a Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalatnak (PTTV), és éppen a rossz szerint dolgoztak. Már a lakó­telep terveit rosszul adaptálták, az elszórt házak égtáj szerinti fekvését figyelembe sem vették. Holott a?- ál­talánosban is tanítják: az északi fekvésű lakás fűtéséhez 20 százalék­kal több energia szükséges. Sza­vaikkal egy különös újítási ügyre hívták fel a figyelmet, amelyben egy célszerűtlen célszerű műszaki újítás­ból a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat (PÁÉV) és a Pest megyei Beruházási Vállalat (Pestber) több millió forint haszonhoz jutott. Több az elégnél Eddig a fontosabb részletek. Az igazi baj; annyira túlméretezték a fűtőmű kazánjait, hogy ki tudja meddig, be sem kapcsolhatják azo­kat. Emlékezzünk csak; a megyében majdnem mindenhol kevés a kazán. szállítani, a Pestbernek viszont gyorsan kellett döntenie ahhoz, hogy mire jönnek a lakók, fűthessenek. Ugyanakkor Fügedi József szerint hibás és túlzó a szigetszentmiklósi mérnökök számítása, mert harminc százalékkal is terhelhető a kazán. Csakhogy az Energiafelügyeletnél tudnak kisebb teljesítményű kazán létezéséről, a szigetszentmiklósiak számítását is alátámasztották, s ezt bizonyítja a mostani — konténeres fűtés is. A szigetszentmiklósiak panaszkod­nak; senki nem foglalkozik azzal, hogy a közelben álló iskolát, a men­tőállomást, két Jókai utcai lakóépü­letet és a kenyérgyárat rákapcsolják a távfűtő rendszerre. Pedig ez nyil­vánvalóan javítana a jelenlegi hely­zeten is, előbb lehetne befűteni a ka­zánokat. Az illetékes válasza; túl sokba kerülne, az állami dotáció nem erre van, magas a talajvíz... Ki fogja eldönteni, hogy elfogadhatók-e ezek az érvek? Egyáltalán ki fogja tisztába tenni ezt az ügyet? Mi akadályozta meg az idő előtti ébredést? Erre némi választ — ha nem Is magyarázatot — adhat a különös újítás ügye. A PÁÉV egy olyan megoldást nyújtott be, amelyet mások már régóta elvetettek. Bár pillanatnyi­lag valóban kimutattak 16 millió fo­SZIGETSZENTMBKLÓSON JÁRTUNK Megállás nélkül érkeznek a szebbnél szebb almák. Pirospozs­gásan, egészségesen Az üzem vezérlőpultjánál. No, nem az alma Irányít, Lehet, hogy csak kíváncsi? Szigetszentmiklóson pedig oly na­gyok, hogy azért használhatatlanok., A gyári adatok szerint ugyanis a ka­zánokat nem szabad 50 százalék alat­ti terheléssel üzemeltetni. Annyi la­kás azonban ki tudja mikor lesz, hogy ezt a felényi terhelést is elér­hessék. A Munkásőr utcai lakótele­pen ez év végén adták át az 510. la­kást. Ha az egyik kazánt bekapcsol­nák, a legzordabb időjárási viszo­nyok között is csak 36 százalékban lenne kihasználva, plusz tíz fokon már csak 9,7 százalékban, nyáron — amikor csak a meleg víz kell — 5,7 százalékban. Arra pedig volt már példa, hegy — a pazarláson túl — ilyen kis terhelés mellett egy év alatt tönkrement a kazán ... Ez a veszély pedig két kazánt is fenyeget Szigetszentmiklóson. Ha az eredeti terveknek megfelelően fel­épül a kétezredik lakás, plusz tíz fo­kon és nyáron akkor sem lehet ki­használni akár az egyik kazánt sem — mondják a mérnökök. De miért csak most mondják? Most, hogy már ott áll? Sem az Energiafelügyelet, sem a beruházó, sem a tervező, sem az üzemeltető nem vette észre ezt az egyszerűen ki­számolható dolgot!? Miiért nem ju­tott eszébe senkinek, hogy időben tiltakozzék? A szigetszentmiklósiak válasza: ők nem láttak terveket, s később hiába tiltakoztak. Az Energiafelügyelet fő­munkatársa, Váci Gyula több leve­let mutat, amelyben egyrészt felhív­ják az Országos Energia Hatóság fi­gyelmét arra, hogy az eredetileg be-; tervezett 'két kisebb és egy nagyobb (!) teljesítményű kazán sok lesz, másrészt javaslatot tesznek arra, hogy kapcsoljanak a rendszerre más, közeli épületeket is, így előbb hasz­nálható majd a fűtőmű. Miért nem akadályozták meg mégis, hogy két nagyobb teljesítményű kazánt épít­senek be? Váci Gyula szerint kész tények előtt álltak. Amikor a be­építési engedélyt kérték az építők, már be volt minden szerelve. Ám ak­kor mire jó a felügyelet és mire jó a hatóság...? rint megtakarítást, a későbbiekben viszont ebből sokszoros ráfizetés lesz. Az üzemeltető mégis hozzájá­rult az újításhoz, sőt maguk is ré­szesedtek a díjból. A PÁEV munka közben tovább újította az újítást, majd ez utóbbi elkövetőjének fel­mondtak. Az üzemeltető azonban most már nem veszi át a berende­zést — az ügy bíróság elé került. Lesz megoldás Ellentmondások A legtöbb adat a bonyolító, a Pestber kezében van. Beszélgetésünk során Fügedi József osztályvezető részletesen ismerteti az egész lakó­telep építési tervét, amelyből kide­rül, hogy — nyilván ismét túlmére­tezés miatt -r a PÁÉV nem volt ké­pes követni azt. Az ötödik Ötéves tervben 750 lakás szerepelt, az idén a 840-et kellett volna átadni... Ám ilyen nagy kazánokhoz ez is kevés. Kisebb kazán nincs? A válasz sokrétű: a Láng Gépgyár bejelentette, hogy csak ezt hajlandó Az elvetélt szigetszentmiklósi ügy megoldása még nem látható. Talán azonban az ő gondjaikon is sokat segíthet az a javaslat, amit Zemann Zoltán, a szigetszentmiklósi nagyköz­ségi tanács költségvetési üzemének vezetője — az üzemeltető — és munkatársai dolgoztak ki. Éppen a megyei központi irányító szervről van szó. Hétmillió forintos beruházással egy olyan karbantartó brigádot hoznának létre, amely nyilvántartaná és rendszeresen ja­vítaná a megye 13 fűtőművének elő­forduló hibáit. A Pest megyei Tanács azonban visszautasította a javaslatot. Miért? A kérdéssel Vágvölgyi Józsefet, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesét kerestük meg. — Nem azért, mert rossz lenne — hangzott a válasza. — A probléma országos, ennek megfelelően foglal­kozik azzal az ágazati minisztérium és a megye vezetősége. Tudjuk, hogy rendkívül sürgős és égető a kérdés megoldása, ezért most a legjobb, a leggazdaságosabb formák kidolgo­zásán fáradozunk. A szigetszentmik­lósiak javaslata jó, de — olyan szervezetet szeretnénk — hangsúlyo­zom, minél előbb — kialakítani, amely nem helyi, hanem megyei irá­nyítás alatt több tapasztalattal, na­gyobb rálátással irányíthatná úgy a karbantartást, mint az új beruházá­sokat. Ami a szigetszentmiklósi fű­tőmű további sorsát illeti; egyrészt a beszerzés időszakában — a nagy­szabású építési terveket tekintve — indokolt volt a méretezés, másrészt ez az álló beruházás veszteséges, ezért keressük a kapacitás kihaszná­lásának lehetőségeit. Tény, hogy nem ez az*igazi megoldás, de fűteni kell, ezért fenntartjuk a konténeres módszert. A gázkonténerek már mű­ködnek, szeretném megnyugtatni a lakókat és az új beköltözőket, hogy o fűtéssel és meleg vízzel nem lesz baj. Hamarosan mégis lesz tehát köz­ponti szerv, s ezért talán bízhatunk abban, hogy a szigetszentmiklósihoz hasonló zavaros ügy nem borzolja többé idegeinket. A tanulságok levo­nása és elemzése, a személyre szóló felelősség megállapítása azonban így sem maradhat el! KOLOSSÁ TAMÄS

Next

/
Thumbnails
Contents