Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
i 1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Kihasználatlan az ötvcnmilliós érték Jól befűtöttek a fűtőműnek... Az alma álma m mikor még a nyári nap melege Ám simogatott az albertirsai Micsurin Tsz almáskertjében több tízezer társammal együtt arról álmodoztam, milyen is lesz az a titokzatos, ismeretlen világ, amely az almaszüret után rám vár. Miközben ápoltak, védtek, szorgalmasan öntöztek, permeteztek, egy-két szó elhangzott a távoli jövőről. Csak sejteni lehetett, milyen is az a feldolgozás, mi történik velünk, míg a kertből eljutunk a családok asztalára, vagy a konzervgyárakba — ahol azzal a különös szóval emlegetnek bennünket: alapanyag. S vajon közülünk kiknek jut ez utóbbi sors osztályrészül? Aztán eljött az ősz, szép, hamvas pirosra, aranysárgára értünk, s kitárult előttünk az a világ, amelyről oly sokat susogtunk a kellemesen hűvös nyári estéken. A tsz hűtőházában bizony hideg napok köszöntöttek ránk. A válogatóüzemben sem fogadott sokkal melegebb bennünket. Irigyeltük is azt a negyvenöt lányt, asszonyt, akik meleg ruhákba, kendőkbe öltözve, a futószalagok mellett osztályoztak belőlünk egy-másfél vagonra valót naponta. Még szerencse, hogy a ládákat nem kellett emelgetniök, mert' konvejor szállítja azokat egyik pulttól a másikig. A ládákban hosszú útra indultunk, világot látni. A mi autónk a fővárosba, a Zöldért Vállalathoz gurult, hogy aztán valamelyik háziasszony kedvére választhasson közülünk. Mások a Csemege Vállalat boltjaiba kerültek, s a kevésbé szerencsések a konzervgyárakba, vagy a léüzembe, ahol elérte őket végzetük: befőtt, almaié lett belőlük... Pedig egy alma leghöbb vágya az, hogy finom ebédek után, jóízű gyümölcsként tálalják az asztalra, vagy az apróságoknak szolgáljon ízletes uzsonnaként. Ám, hallottam a feldolgozósoron, hogy az idén annyi termett belőlünk, főként szülőhazánkban, Szabolcsban, hogy eladni sem tudtak bennünket étkezési célra. Többségünkre a konzervgyár várt. Mit mondjak? Nem erről álmodoztunk... BOZSÄN PÉTER képriportja A felső képeken: ez piacra kerül, ez a konzervgyárba. Jó szem, nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy az oda nem illő gyümölcsöt kiválassza az egészségesek közül (jobbra) Körtánc almáiknál (balra) • Az elmúlt nyáron két cikket írtunk Pest megye fűtőműveiröl. Arról, hogy szinte mindenütt súlyos gondokkal küszködnek, hiszen a legtöbb helyen öregek a kazánok, kapacitásuk kicsi. A karbantartók minden segítség nélkül toldozzák-foldozzák a gépeket, imígy fohászkodva: csak ne a legnagyobb hidegben mondják fel a szolgálatot. E szomorú helyzet egyik oka: nincs olyan szervezet a megyében, amely az egymástól távoleső üzemek munkáját összehangolná, s — bár az igény immár évtizedes! — úgy látszik, ilyen szervezet nem is lesz egyhamar. A második cikk megjelenése után levél érkezett a szerkesztőségbe. A szigeiszentmiklósi fűtőmű vezetője, Mnyercsán János közölte: kiegészítené a témát, s arra kért látogassunk el hozzájuk. Éltünk a meghívással. Az irodában kellemes meleg fogadott, a radiátorokban forró víz keringett — holott az új fűtőmű fényes kazánjai dologtalanul pihentek. — Tulajdonképpen a lakótelep melegíti a fütőművet! — mondja üdvözlésképpen Mnyercsán János. — A lakótelep közepén áll ugyanis két olaj- tüzelésű konténerkazán, onnan kapják a lakók is, mi is a hőt és a meleg vizet. Ez valóban érdekes; évek óta olajjal fűtik a lakótelepet, ugyanakkor készen áll az új, földgáztüzelésű fűtőmű. Vajon miért nem használható? És miért az óránként (!) 143 forinttal drágább olajat használják? Rossz tervek Kacifántos, bonyolult ügybe botlottunk. A -szigetszentmiklósiiak első panasza: szeretnék földgáztüzelésűre cserélni a konténereket, de ennek költségeit senki nem akarja vállalni De hát, miért nem a szép, új fűtőmű üzemeltetésén fáradoznak? Ezernyi oka van. S ezek mindegyike önmagában is elegendő ahhoz, hogy még nagyon sokáig dologtalanul ácsorogjon az 50 millió forintos érték. A részletek köteteket töltenek meg, de most koncentráljunk csak a legjellemzőbb momentumokra, a legkirívóbb ellentmondásokra. Az új fűtőmű átadásának hosszadalmas folyamata tavaly decemberében kezdődött. Itt is alkalmazták a jól bevált gyakorlatot: ugyanabban a jegyzőkönyvben átvették a létesítményt — majd visszaadták hiánypótlásra. Ennek értelme az, hogy az átvétel után fizet a bank, az építők megkapják pénzüket — a hiánypótlás már elhanyagolható részlet- kérdés. Nekik. Nekünk már kevésbé, hiszen a fűtőmű áll. Több berendezés üzemképtelen, életfontosságú biztonsági berendezéseket be sem építettek; A fűtőmű ifiérnökei sok fontos vádat kockáztattak meg; kétféle terve volt a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak (PTTV), és éppen a rossz szerint dolgoztak. Már a lakótelep terveit rosszul adaptálták, az elszórt házak égtáj szerinti fekvését figyelembe sem vették. Holott a?- általánosban is tanítják: az északi fekvésű lakás fűtéséhez 20 százalékkal több energia szükséges. Szavaikkal egy különös újítási ügyre hívták fel a figyelmet, amelyben egy célszerűtlen célszerű műszaki újításból a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat (PÁÉV) és a Pest megyei Beruházási Vállalat (Pestber) több millió forint haszonhoz jutott. Több az elégnél Eddig a fontosabb részletek. Az igazi baj; annyira túlméretezték a fűtőmű kazánjait, hogy ki tudja meddig, be sem kapcsolhatják azokat. Emlékezzünk csak; a megyében majdnem mindenhol kevés a kazán. szállítani, a Pestbernek viszont gyorsan kellett döntenie ahhoz, hogy mire jönnek a lakók, fűthessenek. Ugyanakkor Fügedi József szerint hibás és túlzó a szigetszentmiklósi mérnökök számítása, mert harminc százalékkal is terhelhető a kazán. Csakhogy az Energiafelügyeletnél tudnak kisebb teljesítményű kazán létezéséről, a szigetszentmiklósiak számítását is alátámasztották, s ezt bizonyítja a mostani — konténeres fűtés is. A szigetszentmiklósiak panaszkodnak; senki nem foglalkozik azzal, hogy a közelben álló iskolát, a mentőállomást, két Jókai utcai lakóépületet és a kenyérgyárat rákapcsolják a távfűtő rendszerre. Pedig ez nyilvánvalóan javítana a jelenlegi helyzeten is, előbb lehetne befűteni a kazánokat. Az illetékes válasza; túl sokba kerülne, az állami dotáció nem erre van, magas a talajvíz... Ki fogja eldönteni, hogy elfogadhatók-e ezek az érvek? Egyáltalán ki fogja tisztába tenni ezt az ügyet? Mi akadályozta meg az idő előtti ébredést? Erre némi választ — ha nem Is magyarázatot — adhat a különös újítás ügye. A PÁÉV egy olyan megoldást nyújtott be, amelyet mások már régóta elvetettek. Bár pillanatnyilag valóban kimutattak 16 millió foSZIGETSZENTMBKLÓSON JÁRTUNK Megállás nélkül érkeznek a szebbnél szebb almák. Pirospozsgásan, egészségesen Az üzem vezérlőpultjánál. No, nem az alma Irányít, Lehet, hogy csak kíváncsi? Szigetszentmiklóson pedig oly nagyok, hogy azért használhatatlanok., A gyári adatok szerint ugyanis a kazánokat nem szabad 50 százalék alatti terheléssel üzemeltetni. Annyi lakás azonban ki tudja mikor lesz, hogy ezt a felényi terhelést is elérhessék. A Munkásőr utcai lakótelepen ez év végén adták át az 510. lakást. Ha az egyik kazánt bekapcsolnák, a legzordabb időjárási viszonyok között is csak 36 százalékban lenne kihasználva, plusz tíz fokon már csak 9,7 százalékban, nyáron — amikor csak a meleg víz kell — 5,7 százalékban. Arra pedig volt már példa, hegy — a pazarláson túl — ilyen kis terhelés mellett egy év alatt tönkrement a kazán ... Ez a veszély pedig két kazánt is fenyeget Szigetszentmiklóson. Ha az eredeti terveknek megfelelően felépül a kétezredik lakás, plusz tíz fokon és nyáron akkor sem lehet kihasználni akár az egyik kazánt sem — mondják a mérnökök. De miért csak most mondják? Most, hogy már ott áll? Sem az Energiafelügyelet, sem a beruházó, sem a tervező, sem az üzemeltető nem vette észre ezt az egyszerűen kiszámolható dolgot!? Miiért nem jutott eszébe senkinek, hogy időben tiltakozzék? A szigetszentmiklósiak válasza: ők nem láttak terveket, s később hiába tiltakoztak. Az Energiafelügyelet főmunkatársa, Váci Gyula több levelet mutat, amelyben egyrészt felhívják az Országos Energia Hatóság figyelmét arra, hogy az eredetileg be-; tervezett 'két kisebb és egy nagyobb (!) teljesítményű kazán sok lesz, másrészt javaslatot tesznek arra, hogy kapcsoljanak a rendszerre más, közeli épületeket is, így előbb használható majd a fűtőmű. Miért nem akadályozták meg mégis, hogy két nagyobb teljesítményű kazánt építsenek be? Váci Gyula szerint kész tények előtt álltak. Amikor a beépítési engedélyt kérték az építők, már be volt minden szerelve. Ám akkor mire jó a felügyelet és mire jó a hatóság...? rint megtakarítást, a későbbiekben viszont ebből sokszoros ráfizetés lesz. Az üzemeltető mégis hozzájárult az újításhoz, sőt maguk is részesedtek a díjból. A PÁEV munka közben tovább újította az újítást, majd ez utóbbi elkövetőjének felmondtak. Az üzemeltető azonban most már nem veszi át a berendezést — az ügy bíróság elé került. Lesz megoldás Ellentmondások A legtöbb adat a bonyolító, a Pestber kezében van. Beszélgetésünk során Fügedi József osztályvezető részletesen ismerteti az egész lakótelep építési tervét, amelyből kiderül, hogy — nyilván ismét túlméretezés miatt -r a PÁÉV nem volt képes követni azt. Az ötödik Ötéves tervben 750 lakás szerepelt, az idén a 840-et kellett volna átadni... Ám ilyen nagy kazánokhoz ez is kevés. Kisebb kazán nincs? A válasz sokrétű: a Láng Gépgyár bejelentette, hogy csak ezt hajlandó Az elvetélt szigetszentmiklósi ügy megoldása még nem látható. Talán azonban az ő gondjaikon is sokat segíthet az a javaslat, amit Zemann Zoltán, a szigetszentmiklósi nagyközségi tanács költségvetési üzemének vezetője — az üzemeltető — és munkatársai dolgoztak ki. Éppen a megyei központi irányító szervről van szó. Hétmillió forintos beruházással egy olyan karbantartó brigádot hoznának létre, amely nyilvántartaná és rendszeresen javítaná a megye 13 fűtőművének előforduló hibáit. A Pest megyei Tanács azonban visszautasította a javaslatot. Miért? A kérdéssel Vágvölgyi Józsefet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét kerestük meg. — Nem azért, mert rossz lenne — hangzott a válasza. — A probléma országos, ennek megfelelően foglalkozik azzal az ágazati minisztérium és a megye vezetősége. Tudjuk, hogy rendkívül sürgős és égető a kérdés megoldása, ezért most a legjobb, a leggazdaságosabb formák kidolgozásán fáradozunk. A szigetszentmiklósiak javaslata jó, de — olyan szervezetet szeretnénk — hangsúlyozom, minél előbb — kialakítani, amely nem helyi, hanem megyei irányítás alatt több tapasztalattal, nagyobb rálátással irányíthatná úgy a karbantartást, mint az új beruházásokat. Ami a szigetszentmiklósi fűtőmű további sorsát illeti; egyrészt a beszerzés időszakában — a nagyszabású építési terveket tekintve — indokolt volt a méretezés, másrészt ez az álló beruházás veszteséges, ezért keressük a kapacitás kihasználásának lehetőségeit. Tény, hogy nem ez az*igazi megoldás, de fűteni kell, ezért fenntartjuk a konténeres módszert. A gázkonténerek már működnek, szeretném megnyugtatni a lakókat és az új beköltözőket, hogy o fűtéssel és meleg vízzel nem lesz baj. Hamarosan mégis lesz tehát központi szerv, s ezért talán bízhatunk abban, hogy a szigetszentmiklósihoz hasonló zavaros ügy nem borzolja többé idegeinket. A tanulságok levonása és elemzése, a személyre szóló felelősség megállapítása azonban így sem maradhat el! KOLOSSÁ TAMÄS
