Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
6 Vwrn -d/tr "jjj sommás* 1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP Kőröstetétlen, 1981. április jr * Álarcosok a Halász-dűlőben ÜIrcs helye fellebbezésnek így ablaknyi fény és a többi Egy szelet Alföld. Puszta, tanyával. A rendőrségi leporellón felkiáltójellé véknyúlnak a messzi jegenyék. Elől fehérre meszelt, repedezett vályogház. Szarufáit görnyedve tartják az omladozó falaik. A tetőről, a moha alól néhány palát kiemelt a szél. A padlás deszkafalán az öregség, szűkösség kopott zászlói: szürke nylondarabok takarnak minden repedést. Odébb a csűr beros- kadt, a lovas kocsi rúdja az eget böki. A bűnügyi fotós lassan elindul a tanya felé. A kiskapu beakasztva, jószágnak kívül tágasabb. Bent nehéz, fénytelen, öreg bútorok, kemence, stelá- zsi, varrott falvédo. K. u. K.-s emléklap Ferenc József arcmásával. A szalmazsákos ágy fölött petróleumlámpa szolgálja a huszadik század utolsó előtti évtizedét. A szalmazsák alatt a rendőri fényképész legizgalmasabb témája: a semmi. A nincs. Álarcos emberek 28 ezer forintot vittek el innét. Idén április 13-án éjjel rablók jártak Kőröstetétlen határában a Halász-dűlő 17. szám alatti tanyán. Összekötözött öregek A szürke tányérsapkák között fekete fejek. Tetovált kezek. Börtönben megsápadt arcok. A három fiút hét és fél hónap választja el a szűk tárgyalóterem második sorától. A virágos fejkendős anyáktól, színes pulóveres, feszülő nad- rágú fiatal feleségektől. A megyei bíróságon elkezdődik a fellebbezési tárgyalás. Felolvassák a járásbíróság ítéletét. A tényállás két rablótámadásról szól. Az első Szolnok megyében, Szajolon történt. , Tavaly szeptember 7-én három idegen zörgetett Ue éjnek idején az egyik felsőföldi tanyára Bicikligumi-ragasztót kértek, hogy eljuthassanak Ti- szapüspökibe. A 83 éves gazda nyitott ajtót. Kint három álarcos állt. Az öreg szemébe világítottak. Belökték, őt is, feleségét is összekötözték. Az ember orrához bicskát, nyakához nagykést tartottak. Aztán összetúrták a lakást. Kiforgatták a fiókokat. Szétszedték a szekrényt. Végül találtak egy fakazettát, harmincezer forinttal. A bíró felnéz a papírokból, láthatóan valami fontosat kíván mondani. A helyszíni szemlén a rendőrök találtak egy karót. Az egyik álarcos akasztotta le bejövét a barackfáról. A nyomozókutyával szimatot vétettek a botról, de ez a nyom akkor nem vezetett sehová. Konzerválták a szagmintát. Később, amikor a második ügy tetteseit elfogták, a rendőrkutya öt ember közül Jakab István 19 éves szolnoki lakost választotta ki Csak őt. Többször is. Motorosok a gátnál Fél évvel később következett Kőröstetétlen. Jakab 17 éves sógorával bekopogott egy tanyára. Csak egy hetvenen felüli asszony volt otthon. Van-e eladó tanya a környéken, kérdezték az idegenek. Az asszony Jászkarajenőt ajánlotta. A két fiú még maradt. Firtatták, ki lakik a fíazban. A tanyasi ember óvatos: az uram meg a fiam, mondta az idős nő, de csak a férj volt igaz. Másnap éjjel három motoros fékezett a kőröstetétleni gátnál. Jakab, V. György, a sógor, meg az erősítésnek hívott 30 éves Lukács Kálmán. Elindultak a tanyára. A kutyák már messziről ugattak, de nem támadtak. V. György a szárítókötélről levett egy harisnyanadrágot, foggal kitépte a szemek helyét és a fejére húzta. Jakab fehér gyerekruhát kötött az orra elé. Bekopogtak a tömör faajtón. Melyik falu van a legközelebb, bátyám, kérdezték. Az öreg megmondta. Aztán visszahúzódott. Be akarta reteszelni az ajtót, de egyszerre meginduljak a fiúk. Pénzt vagy életet! Az öreget leütötték, feleségét egy takarmányos zsákra ültették. Fejére pulóvert húztak, hogy ne lásson. A szobában feltárták a sublódot, szétdobálták a papírokat. Aztán V. György a szalmazsák alatt megtalálta az ötszázasokat, de nem szólt a többieknek. Elrejtette a pénzt. Később otthon átadta élettársának. Társai a rendőrségen hallottak először a 28 ezer forintról. A nyomozásnak itt is volt egy érdekes mozzanata. V. György és Lukács a rendőrségen azt vallotta, hogy a kőröstetétleni tanyán megkötözték a háziakat. Ez azonban Szajolon történt. Felmerült tehát a gyanú, hogy a két vádlott már az első rablásnál is ott volt. Ők lettek volna Jakab társai. Csak valószínűsítette ezt a verziót, hogy V. György szülei részeden hagymaföldet művelnek a szajoli határban. A fiú ismerhette a vidéket, de ez a gyanú aztán csak gyanú maradt, más bizonyítékok nem igazolták mindmáig ezt a fel- tételezést. Az utolsó szó jogán a börtönőrök között sorra felemelkednek a vádlottak. V. György a járásbíróságon négy és fél, a mindkét ügyben sáros Jakab tíz, Lukács hat és fél évet kapott. Mindannyian enyhítést kérnek. Csatlakozik hozzájuk V. György élettársa is. Egyedül ő nincs letartóztatva. Orgazdaságért négy hónapra ítélték, mert elrejtette a pénzt. A bíróság hosszasan tanácskozik. Itt változtatni fognak valamit, lép hozzám az egyik vádlott távoli rokona. Ő is Szolnokról való, akárcsak a három megbilincselt fiú, de már évek óta Pesten él. Zenész. Összeadja az ítéletet: huszonegy év. Aztán a pénzt is: ötvennyolcezer forint. Kalkulálni kezd: ha betörnek valahová és ugyanennyit elvisznek, két-három éveket kapnak. Csó- rikámék. Büntetés és prevenció A megyei bíróság jogerős ítéletet hirdet. A büntetéseket, a járásbírósági ítéletet helybenhagyják. Csák a 16 éves élettárs szabadságvesztését függesztik fel két év próbaidőre. Pár hónapos gyereke van. A büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában arra figyelmeztet, hogy a büntetések igaz, nem enyhék, de a bíróságnak az ilyen súlyos bűntettek megelőzését, a prevenciót is szolgálnia kell. Babus Endre Bííe&s vagy ártatlan? Ismét kérdés évtizedek után Negyvenöt éve, 1936-ban az Egyesült Államokban halálra ítélték és kivégezték a Lind- bergh-béibi állítólagos elrablóját és gyilkosát, a német származású Bruno Hauptmannt. A vádlott a tárgyalás alatt tagadta, hogy része lett volna az ügyben. Még anyjához írt búcsúlevelében is azt írta, hogy ártatlan — ezt azonban az igazságügyi hatóságok a zavarok elkerülésére, jogellenesen visszatartották. A vita azóta is tart: bűnös volt Hauptmann, vagy jogi tévedés áldozata lett? Özvegye most a bizonyítékok elégtelensége címén' perújrafelvételt kért. ban fizették ki. Ezeket a bankjegyeket 1933-ban kivonták a forgalomból. Pénz a dobozban New York egyik külvárosi benzinkútjánál 1934 szeptemberében sárga dollárral fizetett valaki. A kútkezelő felírta rendszámát: így lelt a rendőrség Bruno Hauptmann- ra, akinél a házkutatás során 13 760 sárga dollárt találtak. Ez kétségkívül a váltságdíjból származott Hauptmannt ettől kezdve tettesként kezelték. Terhelő bizonyítékként vették, hegy John német akcentussal beszélt hogy ugyancsak Bronxbam lakott. Ráadásul Hauptmann korábban Németországban büntetve volt és illegálisan vándorolt be az Egyesült Államokba. Arról, hogy a váltságdíj hogy került hozzá, nem tudott kielégítő felvilágosítással- szolgálni.. Szerinte egy bizonyos Isidor Fisch (akivel spekulációs ügyleteket bonyolítottak) hagyott nála egy dobozt, amikor 1934Sárga dollárck WANTED Charles Lindbergh, aki az Atlanti-óceánt nyugatról keletre, leszállás nélkül elsőként átrepülte, az amerikaiak nemzeti hőse volt, Gyermekét 1932 márciusában rabolták el. Két és fél hónapijai később egy teherautósofőr a Lindfosrgh- háztól kilenc kilométerre egy oszlásban levő gyermekholt- testre bukkant, amelyben a szülők elrabolt gyermeküket vélték felismerni. A nyomozás nagy apparátussal megindult, de két és fél év alatt nem sikerült nyomra bukkanni. A gyermekrabló által követelt váltságdíjat, az 50 ezer dollárt Lindbergh egy közvetítőnek adta át, aki a pénzt egy bizonyos John nevű személynek továbbította. Ám a titokzatos John azután eltűnt. A váltságdíj kétharmadát a szülők úgynevezett sárga dollármwmmkiim as to the WHEREABOUTS OF CHAS. A. UNDBERGH. Jll. OF HOPEWELL, N. J. SON OF COL. CHAS. A. LINDBERGH Ilyen hirdetések jelentek meg az egykori amerikai újságokban, amelyekben az eltűnt Lindbergb-bébit keresték ÜCösionetként a ráckevei járási hivatalnak Minden ember magánélete kicsit közügy, mert az emberek boldogsága, vagy boldogtalansága, bizakodása vagy bizalmatlansága, nyugodt, kellemes közérzete, vagy Zaklatottsága befolyásolja cselekvőképességüket, a kis és nagy közösségek iránti érzékenységüket. Legutóbb néhány tenyérnyi napfény ügyében utazott szerkesztőségünk. A problémát természetesen nem mi, hanem azok oldották meg, akiknek hivatali feladatuk. Mi csak felhívtuk az illetékesek figyelmét... Örömre tehát volt okunk. S hogyan kezdődött? Idézetek a levélből November közepén tizenkét oldalas, kézzel sűrűn teleírt levél került az asztalomra: ha tudunk, segítsünk. Idézetek Halász (Becz) Imre leveléből: Most én nagy gondban vagyok! Hol is kezdjem? Itt élek Pest megye Szigetszent- miltlós nagyközségében (Petőfi utca 7.), az öreg falu egyetlen parkja előttünk van... illetve csak volt! A közepét most kiemelték ... ... Most egy maszek divatszalont — kilenc méter hosz- szú, négy méter széles, négy méter magas (vásári-díjas) faházat — épített elém a parkba. A tanács először, éppen a parkra hivatkozva, elutasította Szabó Sándor és felesége kérelmét, aztán mégis odaadta ... ... Most oda kell adni a mi napfényünket is! Kapunk helyette egy deszkafalat, másfél, illetve két és fél méterre az utcai ablakunk előtt... Tudom, hogy szabálytalan, nem csak az én érdekemet, de a többi lakosét is sérti. De elsősorban a mi családunkét. A levél dátuma: 1981. október 31. Elmondta a panaszos Ó, a park — hallgatom a panaszost, miközben régi fényképeket nézegetünk: az egyiken felesége locsolja az ben visszatért Németországba. Fisch halálhírére Hauptmann felbontotta a dobozt, és az abban talált pénzt magához vette, mert Fisch tartozott neki. Sejtelme sem volt arról — hangoztatta —, hogy a dollárok a Lindbergh-f'ále váltságdíjból származnak. Alkoholista védő A hatóságok és a sajtó egyaránt gyermekgyilkosnak titulálta Hauptmannt. Igaz, a tanúk a tárgyalásokon nem egyszer ellentmondásokba keveredtek, s a bírósági szakértők is kétségüket fejezték ki néhány kérdésben. Utóbb az is kiderült, hogy sok bizonyítékot eltüntettek, s nem vizsgáltak . ki olyan körülményeket, amelyek a vádlott javára szolgálhattak volna. Mindehhez járult még, hogy Haupt- mannak nem volt megfelelő ügyvédje: védője megrögzött alkoholista volt. így került Hauptmann villamosszékbe, anélkül, hogy bűnössége kétségkívül bizonyított lett volna. Kései utójáték S még egy késői utójáték. Két amerikai. Kenneth Kerwin Bidderford-ból és Harold Olson Westport-ból mostanában jelentkezett azzal, hogy azonosak az állítólag meggyilkolt Lindbergh-bébivel. Az azonosítás könnyű lenne, ha rejtélyes módon nem tűnt volna el a gyermek ujjlenyomata a több mint 35 ezer oldalt kitevő per- iratokkal együtt. Bár, az utólagos vizsgálat a négy .és fél évtizede kivégzett Hauptmannt már nem támaszthatja fel, a közvélemény érdeklődéssel figyeli a perújrafelvétel fejleményeit. Gáti István örökzöldeket, a másikon Bó- renbruk Jeromos névre hallgató kutyája leskelődik a virágok között. És a tiltakozást nem tűrő, elkeseredett ösztönzésre ki kell néznem Halász Imre ablakán: sötétség, alig .két karnyújtásnyira pedig fából, kínai nagyfal. — De hát hagyta! — Persze! Elképzelni se lehet, hogy hányszor kaptam ki az apámtól, a feleségemtől, a fiamtól, hogy a régi parkkal engedtem teljesen elzárni a házunk kijáratát. Most meg október 21-én leszórták elénk a sódert, az építőanyagot. Megrémültem, hogy a hivatal ezt engedte. És én csak a sok rossz között választhatok. Nagy- nehezen kikönyörögtem Sza- bóéktól, hogy legalább bajára- tunk legyen. Nem tagadom, J elkeseredésemben, tehetetlen kapkodásomban én is részt vettem a faház alapjának kijelölésében. De ez meg úgy ment, hogy lökdöstem a munkást, vigye legalább egy méterrel arrébb a karót, az építésvezető meg visszalökdöste, én meg újra próbáltam kiügyeskedni legalább néhány araszt. Ügy éreztem magam, mint aki eleve vesztett. A legszörnyűbb az, hogy a faluból néhányan mostanság bekiabálnak a szomszédban lakó édesapámnak: Imre bácsi, menynyit kapott a fia, amiért eladta ezt a parkot? Megutáltatok az emberekkel. Tiltakoztam én még az építkezés megkezdése napján is: a nagyközségi tanács testületének írtam, mert jobban bíztam a közös bölcsességben. Két beszélgetés A beszélgetés Pongrácz Gábor tanácselnök szobájában folytatódott: — Alig másfél hónapja dolgozom a községben, bosszant ez a zavaros ügy — tájékoztatott. — Nem látok tisztán, de érzésem szerint a tanácsi apparátus is hibát követett el. Ezért belső vizsgálatot indítottam a kisiparos építkezése ügyében. Mindössze egy hét türelmet kérek, most. tájékoztatásul csak annyit: november 3-án hivatalos levélben felszólítottam Szabó Sándorné építtetőt, hogy a munkálatokat függessze fel, a döntés meghozataláig. Ezért kérem, hogy várjunk. A kézi hurkoló és női szabó faháza zavartalanul tovább épült. Szabó Sándor a vállát voncgatta: — Mindent a feleségem intéz. Hát persze, hogy van építési engedélyünk, minden rendben. Hogy megtiltották volna az építkezést? Nem tudok róla, meg már úgyis a belső munkálatoknál tartunk. És ha mégis, akkor a kárunkat majd megfizeti a Halász Imre, hiszen ő is segített kijelölni az épület alapját. Ez utóbbi beszélgetés november 11-én hangzott el. Igazoló jelentés Az ígért' egy hét alatt a vizsgálat nem zárulhatott le. Majd november 21-én Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke, a Pest megyei Hírlap tájékoztatása, alapján, igazoló jelentést kért az építkezési eljárásról. Idézet Fodor Antalné, a szi- getszentmiklósi tanács végrehajtó bizottsága titkárának feljegyzéséből: ... Október 9-én elvi engedélyt adtam a pavilon létesítéséhez ... Tájékoztattam Sza- bónét, hogy szabályos építési engedélyt kell kérnie, és közöltem, hogy a közterület mögötti ingatlan tulajdonosának (Halász Imre) hozzájárulását is be kell szereznie. Megállapítható, hogy október 20-án (!) iktatásra került az építésien- gedély-kérelem, amelyhez csatolták a járási KÖJÁL Október 22-én kiadott engedélyét ... ... A nagyközségi tanács november 5-i dátummal készítette el az építésiengedély-terve- zetet. (November 3-án szólították fel hivatalosan Szabóé- kat az építkezés felfüggesztésére.) November 13-án (!) keltezett a közterület használatának engedélyezési határozata, amely azonban nincs aláírva, és postázásra sem került... (Tehát engedély nélkül építkezett a butikos. A szerk.) ... Hiányosságként állapítható meg, hogy a vb-titkári beosztásomból eredő jogaimmal nem éltem, nem tettem határozott intézkedést az építkezés leállítására. Ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy jelenleg az építmény áll... A történet képlete Szűkítsük képletté a történetet: egy ember lakásának ablaka elé karnyújtásnyira felépült egy óriás butik. Közterületen. Ezzel levélírónk ingatlanának eszmei értéke sok tízezer forinttal csökkent, s még nagyobb baj: szinte befalazták. Mégpedig úgy, hogy mindenki azt hihette: törvényes engedélyezés alapján kezdődött meg a munka. A panaszost erkölcsi kár is érte. A képlet képzeletbeli tört vonala alá be kell írni: Szabóék elvi, szóbeli engedély alapján merték vállalni, hogy hozzávetőleges becslés szerint 300 ezer forintot befektessenek. Mi éltette vajon őket hitükben, hülyén erőt éreztek maguk mögött, hogy merték vállalni a kockázatot? Erre nem derült lény. December 2-án Pongrácz Gábor tanácselnöktől a következő információt kaptuk: A nagyközségi tanács november 30-án döntött. Az engedély nélkül és szabálytalanul felépült faházat le kell bontani. A döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. Számolni kell azonban azzal, hogy az ügy jogi következményei akár egykét hónapig is elhúzódhatnak. Bonyolult a képlet, bonyolult még akkor is, ha Halász (Becz) Imre panasza igazságosan és megnyugtatóan orvoslást nyer. Mert az egyenlőségjel túloldalára kívánkozik pozitív előjellel: a törvényes határidőknél gyorsabban intézkedett a tanács. További pozitív előjel után kell leírnunk: tiszteletre méltó Fodor Antalné végrehajtó bizottsági titkár köntörfalazás nélküli, őszinte önbírálata. Tiszteletreméltó gyorsasággal intézkedett a ráckevei járási hivatal is. Megnyugtató példa Hibát mindenki elkövethet, előfordulhatnak jogsértések szándékunk ellenére is. Becsület dolga viszont a gyors korrekció, a felismert hiba javítása. Ez a történet csak egy példa, de nem az egyetlen, az 1 igazságosságra, az emberségre. Kriszt György SZICETSZENTMIKLÓSON JÁRTUNK
