Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

2 1981. DECEMBER 4., PENTEK fi Szolidaritás általános sztrájkkal fenyegetőzik Intézkedés a pártszervek védelmére rekszik”. A Szolidaritás ve­Spnnyol kérelem a NATO-tagságért Veszélyben az egyensúly FÓKUSZ Jó szándékú dokumentum 'Tizennégy pontból áll a Varsói Szerződés külügy­minisztereinek bukaresti ülésé­ről kiadott közlemény. A pon­tok többsége olyan kérdéseket érint, mint az erőviszonyok, a fegyverkezéskorlátozás és a leszerelés ügye. A dokumentumot a mély ag­godalom érzése hatja át. Az utóbbi években mind több tény mutatott ugyanis arra. hogy Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban olyan erők kerekedtek felül, amelyek az együttműködés helyett a konfrontáció vonalát válasz­tották. Ezt jeleztp a fegyver­kezési verseny gyorsulása. Kü­lönösen veszélyes az a NATO- terv, amely 572 közép-hatótá­volságú nukleáris rakéta nyu­gat-európai elhelyezését irá­nyozza elő 1983-tól. Ezek a fegyverek hatalmas veszélyt jelentenek Európa és az egész világ békéje számára, tovább növelve kontinensünk veszé- lyezettsését, s az egész emberi civilizáció elpusztulásának le­hetőségét. Erre mutattak rá a Bukarestben összegyűlt kül­ügyminiszterek, amikor felhív­ták a figyelmet az „európai korlátozott nukleáris háború elfogadhatóságáról’’ összefér- celt amerikai hadászati doktrí­nára, A veszélyt felismerték a vi­lág számos országában. Ezt bi­zonyítja a mind erőteljesebb nemzetközi hékemozgalom is. A világ közvéleményéhez szól­va a Varsói Szerződés tagálla-. mai kijelentik: nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína; nincs, nem volt és nem is lesz szándékukban lét­rehozni nukleáris elsőcsapás- mérő képességet. Nem törek­szenek és soha nem fognak tö­rekedni katonai fölényre. Fel­léptek és fellépnek azért, hogy leszerelési-intézkedések foga­natosításával valósuljon még a katonai erőegyensúly, és szűn­jön meg a katonai szembenál­lás Európában. A külügyminiszterek hang­súlyozták annak szükségessé­gét is. hogy a különböző lesze­relési fórumok — a bécsi meg­beszélések, a genfi . leszerelési bizottság — végezzenek végre hatékony munkát. A Varsói Szerződés országai továbbra is rendkívül fontosnak tart­ják a helsinki folyamat fenn­tartását, kiállnak a madridi tanácskozás konstruktív folyta­tásáért, azért, hogy hívjanak össze összeurópai katonai-biz- tonsási értekezletet. . A Varsói. Szerződés tagálla­mai ismételten javasolták: ..ne kerüljön sor új katonai-politi­kai szövetségek létrehozására, és a meglevők kiszélesítésére, azok tevékenységének új tér­ségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői, felszólítot-' tak: „egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NA- TO-t. és első lépésként számol­ják fel katonai szervezeteiket, ámit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezd­jenek”. Ez a kezdeményezés an­nál is inkább jelentős, mert a NATO éppen most készül Spa- nyVo-szág felvéte’ére. A bukaresti dokumentum kifejezte a tárgyalás és megegyezés készségét, jelezte azokat a területeket, ahol a fe­szültség csökkentését azonnal él lehetne kezdeni. Ezek olyan kezdeményezések, a-rhelyeket a békeszerető, józanul gondolko­dó emberek örömmel fogadnak az egész világon. A kérdés az: miiven választ adnak erre a \ NATO-országok soron követ­kező brüsszeli tanácskozásu­kon. M. G. A nemzeti egyetértési front létrehozásának kérdéséről ta­nácskozott csütörtökön több lengyel vajdasági pártszerve­zet. A szczecini pártbizottság ülésén a résztvevők többsége rendkívüli eszközök igénybe­vételét sürgette az állam és az állampolgárok érdekeinek vé­delmére. Egyben követelték, hogy részesüljenek törvényes védelemben mindazok, akik fellépnek a kalandprsággal, a sztrájkokkal szemben. Mint a kormány sajtóirodá­ja csütörtökön közölte, Jaru­zelski — miniszterelnöki mi­nőségben — körlevelet inté­zett a miniszterekhez, vajda­sági és városi tanácselnökök­höz, valamint az államigazga­tási szervek vezetőihez, fel­szólítva őket, hogy a törvény- adta lehetőségekkel élve lép­jenek fel a pártnak a munka­Az izraeli parlament szer­dán este 57 szavazattal 53 el­lenében elvetette a bizalmat­lansági indítványt, amelyet az ellenzéki pártok nyújtottak be a kormány ellen az izraeli­amerikai stratégiai megállapo­dás aláírása miatt. A szavazást megelőző hat­órás vitában több ellenzéki po­litikus heves támadásokat in­tézett a megállapodás ellen. Néhán,y munkapárti képviselő például kijelentette, hogy a megállapodás növeli Izrael el­kötelezettségeit az Egyesült Államok iránt, de nem köte­lezi az Egyesült Államokat Izrael fokozottab támogatásá­ra az arab országokkal szem­ben. Véleményük szerint a megállapodás veszélyezteti Izrael biztonságát, mert a nagyhatalmak konfrontációja esetén az órszág közvetlen célponttá válik. Az ellenzék több képviselője szerint a megállapodás arra kényszerít­heti Izraelt, hogy/ fegyveres alakulatokkal vegyen részt harmadik országok háborús konfliktusaiban. Sáron had­ügyminiszter védelmébe vette a szerződést, azzal érvelve, hogy Izrael most már képes lesz megvédeni magát bármi­lyen súlyos helyzetben is, ezért a dokumentum „lét- fon*osságú” az ország jövője és a ..költői-keleti béke” szem­pontjából. Az amerikai szenátus szer­dán nagy többséggel gyakorla­tilag elvetette Ronald Reagan elnöknek azt a javaslatát, hogy átmeneti időre a régi, de megérősített silókban állomá- soztassák az új hadászati MX- rakétákat. A szenátusi szavazásra a kormányzat jövő évi, rekord- összegű katonai költségvetési javaslatának megvitatásakor került sor. A 180 milliárd dol­láros, hatéves nukleáris fegy­verkezési program ‘összegéből a kormányzat 335 milliót kí­ván költeni 30—40, több rob­banófejes MX-rakéta kifejlesz­tésére és már meglévő silók­ba való telepítésére. A szená­tus most 90:4 arányban olyan módosító javaslatot hagyott jó­vá, hogy csak 20 millió dollárt költsenek a Reagan által meg­határozott célra és 334 millió dollárt fordítsanak annak vizs­gálatára, mennyivel előnyö­helyekről való kiszorítása ellen. A levél leszögezi: a pártszer­vezetek kirekesztésére, vagy tevékenységének lehetetlenné tételére irányuló mindenfajta próbálkozás az ország alkot­mányos rendjébe ütközik, s ezért a büntető törvénykönyv megfelelő előírásai szerint ke­zelendő. Radomban összeült a Szoli­daritás Országos Bizottságá­nak elnöksége, s minden ed­diginél provokatívabb han­gú nyilatkozatot tett közzé: azzal vádolta a kormányt, hogy az „elvetette a párbeszéd alapelvét”, s nem konzultál­ta meg a társadalommal a jövő évre érvényes átmeneti gazdálkodási rendszert. A nyilatkozat ezután nem ke­vesebbet állít, mint azt, hegy „a kormány az életszínvonal drasztikus csökkentésére tö­Az izraeli kormány csütör­töki rendkívüli ülésén jóvá­hagyta azt a közös amerikai— izr-'eli nyilatkozatot, amely a Sinai-félszigeten jövő áprili­sig felállítandó felügyelő erők­ben való nyugat-európai rész­vétel feltételeit rögzíti A do­kumentum szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Haig-nyilatkozat A csúcstalálkozó lehetősége Lehetséges egy Brezsnyev— Reagan csúcstalálkozó a jövő év folyamán — vélekedett Alexander Havg amerikai kül­ügyminiszter abban a tévé­nyilatkozatában, amelyet Nyu- gat-Berlinbian sugároztak szer­da este. Haig tagadta, hogy „űr” ke­letkezett volna a szovjet— amerikai kapcsolatokban, és kifejezte azt a reményét, hogy januárban a két hatalom genfi tárgyalásai során a hely­zet olyan mértékű javulása következhet be, hogy az lehe­tővé tehet egy csúcstalálkozót. Az amerikai külügyminiszter azonban — miközben óvott az „alaptalan eufóriától” — hang­súlyozta, hogy egy ilyen ta­lálkozót alaposan elő kell ké­szíteni. sebb az MX-rakéták változtat­ható kilövőállásokban történő elhelyezése. • KUBÁBAN ezekben a na­pokban emlékeznek meg a Granma hajóról történt part­raszállás és a fegyveres for­radalmi erők megalakulása 25. évfordulójáról. Szerdán a ku­bai párt és a kormány vezető személyiségeinek jelenlétében Playa Las Coloradasban tar­tottak emlékünnepséget. BERLINBEN megnyílt az NDK népi kamarájának két­napos ülésszaka. Az NDK parlamentje megvitatja az 1981—1985-qs tervidőszakról, valamint a jövő évi népgazda­zetősége ezen kívül tiltakozott amiatt, hogy a kormányt rend­kívüli jcgiiiörökkel kívánják felhatalmazni. Végül bejelen­tette, hogy a szervezet veze­tősége easKnek a vádaknak az alapján fontolóra veszi álta­lános sztrájk, kihirdetését. Lengyelországban reális ve­szélyek fenyegetik a szocializ­must, a pártot, a párt tagjait, a lengyel államiságot. Ezt hang­súlyozta Stefan Olszowski a Varsó közelében levő „Ursus” gépgyár pártszervezetével tar­tott találkozón. A Szolidaritás a LEMP IX. kongresszusa óta beprogramo­zott, összehangolt és szervezett módon fokozza heves, brutális ellenforradalmi tevékenységét — mutatott rá Olszowski és ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt felveszi a feléje dobott kesztyűt. Nem fogadható el a Szolidaritás által erőltetett úgynevezett társadalmi nem­zetgazdasági tanács, mert az nem jelentene mást, mint a kettős hatalom egyik formáját, annak legrosszabb következ­ményeivel együtt. A Kuron ál­tal létrehozott, „az önigazgató köztársaság klubjainak” neve­zett csoportok gyakorlatilag új pártot alkotnak, tevékenysé­gük egyrészt valamilyen, köze­lebbről meg nem határozott ön- kormányzaton, másfelől rend­kívül agresszív szovjetellenes- ségen alapül. A LEMP követ­kezetesen a lengyel—szovjet barátság talaján áll. Hathatós döntések szükségesek annak biztosítására, hogy a megújulás szocialista mederben folyjon. Olszowski foglalkozott a var­sói tűzoltótiszti főiskolán, szer­dán végrehajtott rendőri akció­val is, amelyre azért volt szük­ség, mert az intézményt a Szo­lidaritás egyfajta harctérnek szemelte ki. Az akció — mon­dotta a KB titkára — az erő demontsrációja volt, anélkül, hogy erőszakot alkalmaztak volna. A kormánypártok és az el­lenzéki keresztény uniópártok külpolitikai mérlegkészítésé­nek és heves összecsapásainak volt a színhelye csütörtökön a nyugatnémet parlament. Helmut Schmidt kancellár kormánya külpolitikai nyilat­kozatában egészében véve po­zitívan értékelte Leonyid Brezsnyev bonni látogatását, mivel az „újabb lökést adott a kelet-nyugati párbeszédnek, és bíztató vonatkozásokat tar­talmazott a leszerelési tárgya­lások szempontjából”. Az NSZK kormánya a NATO el­sági tervről és költségvetési tervről szóló törvényjavaslato­kat. PRÁGÁBAN a szocialista országok hír-, sajtó- és fotó­ügynökségeinek vezetői csü­törtökön befejezték tanácsko­zásukat. A háromnapos ta­nácskozás résztvevői megvi­tatták: hogyan fejlesszék to­vább sokrétű együttműködésü­ket, különösen a szocialista országok életére, a szocialista közösség békepolitikájára és a nukleáris háború veszélye el­leni küzdelemre vonatkozó tá­jékoztatásban. A brüsszeli spanyol nagykö­vet hivatalosan átadta Joseph Luns NATO-főtitkárnak azt a levelet, amelyben kormánya kéri, hogy Spanyolország csat­lakozhasson az Atlanti Szö­vetséghez. Luns a tagországok nevében „kedvezően fogadta” a kérelmet, amelyet azonnal s NATO állandó tanácsa elé ter­jesztett. Ezzel elindult a folya­mat, amelynek végén Spanyol- ország a NATO 16. tagja le­het. A kérelem átadására néhány nappal azután került sor, hogy a spanyol szenátus — a baloldali pártok tiltakozása el­lenére — megszavazta a kor­mány javaslatát a NATO-ba való belépésről. A Szovjetunió korábban fi­gyelmeztette Madridot: a csat­lakozás új helyzetet teremtene a térségben és kihatna az európai kapcsolatok egészére. A Szovjetunió és szövetsége­sei, szem előtt tartva legalap­vetőbb érdekeiket, köztük biz­tonsági érdekeiket is, a spa­nyol NATO-csatlakozás esetén kénytelenek volnának levonni a megfelelő következtetéseket s mérlegelni válaszlépések le­hetőségét, hangzott a szovjet jegyzék. Ugyanaznap, amikor a spa­nyol nagykövet átadta kor­mánya levelét, Brüsszelben — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, csütörtökön levél­ben kérte a Biztonsági Tanács soros elnökét, az ugandai Ola- ra Otunnut, hogy az ENSZ kö­vetkező főtitkáráról megej­tendő szavazáson jelölését többé ne vegyék figyelembe. Elhatározását azzal indokolta, hogy „meg akarja könnyíteni a BT feladatát”. kötelezett tagjaként határo­zottan képviselte a nyugat kö­zös álláspontját, de figyelme­sen meghallgatta a szovjet ál- láspotot is, és azt továbbítot­ta nyugati szövetségeseinek. A bonni kormány mindent meg­tett, és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy folytatódjék a két nagyhatalom közötti párbeszéd, és élő való­ság maradjon a kelet-nyugati együttműködés — mondta Schmidt. A nyugatnémet kormányfő ugyanakkor nem titkolta, hogy jelentős eltérések vannak a leszereléssel kapcsolatos keleti és nyugati álláspontban. Helmut Kohl, a Keresztény- demokrata Unió elnöke, teljes támogatásáról biztosította a NATO 1979-es határozatát, de elismerte, hogy a Szovjetunió konstruktív együttműködésre törekszik az NSZK minden po­litikai erejével. Kohl beszédé­nek nagy részét azonban éles, szovjetellenes támadások jelle­mezték. A CDU elnöke heve­sen bírálta Willy Brandtot, és Herbert Wehnert, amiért azok korábbi nyilatkozataikban el­képzelhetőnek nevezték, hogy a genfi tárgyalások sikeres be­fejezése érdekében meghosz- szabbítsák a NATO-határozat határidejét, s ne 1983. végén, hanem egy későbbi időpont­ban kezdjék csak meg az ame­rikai rakéták telepítését. ahol Karamanlísz görög köz- társasági elnök hivatalos ál­lamfői látogatáson tartózko­dik — olyan értesülések ke­ringtek, hogy Görögország esetleg nem adja hozzájárulá­sát a jövő heti tanácsülésen Spanyolország belépéséhez. Habozás lapasztalható a dán és holland kormányon belül, valamint egyes bonni szociál­demokrata vezetők, így Willy Brandt részéről. Mindannyian az Európában kialakult kato­nai és politikai egyensúlyt fél­tik Spanyolország csatlakozá­sától. Madrid Finn javaslat Richard Müller nagykövet, a madridi találkozón részt vevő finn delegáció vezetője a saj­tónak adott nyilatkozatában közölte: a finn delegáció a madridi tanácskozáson az em­beri jogok és az európai le­szerelés kérdéseire Összponto­sítva újabb javaslatot készí­tett el. A finn javaslat kidol­gozására azért került sor, mert a tanácskozás résztvevői, első­sorban a nagyhatalmak állás­pontjai az el nem kötelezett országok javaslatát követően is igen távol állnak egymástól. A BT elnöke a sajtó képvi­selői előtt kijeLentette: „fel­kértem Kurt Waldheimet és (a tanzániai) Szalim Al-Szali- mot: lépjenek vissza annak ér­dekében, hogy mások jelölését vegyük fontolóra. Waldheim teljesítette kérésemet.” Hozzá­tette: arra számít, hogy Sza­lim Al-Szalim is hamarosan közli álláspontját A Biztonsági Tanács az október 27-e óta tartott ti­zenhat szavazási fordulóban mind ez ideig nem tudott meg­egyezni az új főtitkár szemé­lyében. Mind a tizenhat al­kalommal Kína akadályozta meg vétójával, hogy Waldhei­met harmadik megbízatási pe­riódusra is főtitkárrá válasz­szák. Az ellenjelölt Szalim Al-Szalim tanzániai külügy­miniszter megválasztásának az Egyesült Államok állta út­ját ENSZ Pntesztmavita Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szakának szerdán kezdődött Palesztina-vitájában Jugoszlá­via, Kuba és Vietnam hatá­rozattervezetet terjesztett elő arról, hogy a világszervezet legkésőbb 1984-ben hívjon össze a palesztínai kérdéssel foglalkozó nemzetközi konfe­renciát. A vitában felszólalt Faruk Kaddumi, a Palesztínai Felsza- badítási Szervezet politikai osz­tályának vezetője is és kije­lentette: a palesztin nép a PFSZ vezetésével eltökélten folytatja a független nemzeti állam lét­rehozásáért vívott harcát. ★ Az ENSZ-közgyűlés jogi bi­zottságában a magyar küldött­ség — a szocialista országok nevében — nemzetközi egyez­mény-tervezetet terjesztett elő a legnagyobb kedvezmény al­kalmazásáról az államok kö­zötti kereskedelemben. A jogi bizottság határozata jóváhagy­ta a javaslatot. Elvetették a bizalmatlansági indítványt Heves parlamenti csatározás MX-program Változtatható kilövőállások CSAK RÖVIDEN... Bonni külpolitikai mérleg Szükség van a párbeszédre Váratlan fordulat New Yorkban Waldheim visszalépett Kabátvásár Dunakeszin Télikabátok nagy választékával várjuk vásárlóinkat O m | Dunakeszi Áruházában, Ajánlatunkból: férfi télikabát 2910 Ft női télikabát 2930 Ft és karcsúsított télikabát bakfisoknak 2410 Ft szövet télikabát bakfisoknak 3000 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents