Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
Prsr tfK’YF.t 1981. DECEMBER 4., PÉNTEK A korszerű igényekhez igazodva Közművelődén tanácskozás Vásott (Folytatás az 1. oldalról) gyi adottságok fejlődésével összefüggésben javultak megyénk kulturális életének személyi feltételei. A közművelődés egészének fejlődése és a népművelők számának nagymértékű növekedése ellenére sem kielégítő közművelődésünk helyzete. A káder- és személyzeti munka hiányosságai megmutatkoznak a szakemberek kiválasztásában, képzettségében és közéleti aktivitásában. A továbblépés feltétele a személyi ellátottság minőségi javítása. Lakáshelyzet Nézzünk néhány adatot, öt év alatt 451-ről 666-ra emelkedett a közművelődésben főfoglalkozásúak száma. Csakhogy jelenleg is 26 olyan, háromezer lakosnál nagyobb községünk van, ahol egyáltalán nincs főfoglalkozású népművelő. Ráadásul a jelenlegiek kétharmada nő és fiatal, akik munkájukból természetszerűen nem tudják teljes Inértékben kizárni egyéni problémáikat. További gondot jelent, hogy a művelődési házi és a könyvtári népművelők több mint egyharmad részének egyáltalán nincs szakképzettsége. S ez utóbbiaknak is csak fele hajlandó vállalni a tanulást. Nehezíti a megoldást, hogy meglehetősen szűkösek a felsőoktatási felvételi keretek, illetve a felkészültség hiánya miatt évente alig néhány népművelő tud bejutni a főiskolákra és az egyetemekre. Sajnos. még rosszabb a kép. ha a közművelődési intézményekben dolgozók politikai képzettségét vizsgáljuk. — A népművelőik nyolcvan százaléka a munkahelyével azonos településen, lakik. Ez a tény lehetővé^ teszi' számukra a hivatásuk gyakorlásához nélkülözhetetlen 'beilleszkedést. Többségük- saját lakással rendelkezik, de több mint huszonöt százalékuk drága pénzért lakik albérletben, átmeneti szálláson. Tanácsi, vagy szolgálati lakása csak egyharmad résznek van, elsősorban a vezető beoszfásúak- nak. A közelmúlt béremelési intézkedései valamennyire javították a népművelők anyagi megbecsülését, azonban ennek mértéke jelenleg is messze elmarad a más foglalkozású értelmiségiekétől. Idézhetnénk tovább a bevezetőben említett problémákat. Például, hogy a népművelőknek mindössze tíz százaléka részesül évente ötezer forintnál nagyobb jutalomban, de ezek is kivétel nélkül vezetők. Ugyanakkor a népművelők túlnyomó hányada beosztása miatt nem tudja kivenni évi szabadságát és nem is ismeri a helyzetük javítása érdekében született szociális rendelkezéseket. A megyei párt-végrehaj tóbizottság kezdeményezte, hogy bővíteni kell a társadalmi ösztöndíjban részesülő népműveA közművelődési értekezlet résztvevődnek egy csoportja lő és pedagógus szakos egyetemi, főiskolai hallgatók körét. Továbbá szükséges javítani a képesítés nélküliek továbbképzésének színvonalát. Egyebek között hangsúlyozza a határozat, hogy meg kell teremteni a feltételeket az integrált és komplex'intézmények létrehozására, esetenként összevonás útján is. Minden városban, illetve községben biztosítani kell az oktatás és művelődés személyi ellátottságának anyagi feltételeit. Ugyanakkor javasolják a Művelődési Minisztériumnak, hogy a zsámbé- ki kihelyezett főiskolai tagozatot fejlesszék önálló intézménnyé és a felvételi követelmények között nagyobb súlya legyen a rátermettségnek, a szakma iránti elhivatottságnak. Nyáí progrcmck A pedagógusellátásban mutatkozó problémák hasonlóak és azonos gyökerűek, mint a ,käwn,ü.Y«lP'c!jgs „területén kjruu- tathá'tók. Ez'is összefügg-' azzal, hogy jelenleg 945 képesítés nélküli pedagógus dolgozik a megyében, s még így is 123 betöltetlen állás maradt. Az setm hozott kellő eredményt, hogy a fizetések emelésével elértük: a kezdő pedagógusok bérszínvonala országos szinten Pest megyében a legmagasabb. Az aktíva további részéiben Jakab Béla, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetője számolt be megyénk nyári rendezvényeinek, a városi és községi kulturális, művészeti napok eseményeiről. Részletes vizsgálat alapján megállapította, hogy ezeknek a rendezvényeknek a színvonala fokozatosan javul, erősítik a tájegységi közművelődési koncepció megvalósulását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közművelődés módszertanának javításával elő kell segíteni a programok általános színvonalának további emelését, hatásosabbá tételét és gazdaságosságát. A beszámolók utáni vitában a megye valamennyi járásának képviselői szót kértek. Többségükben megerősítették a Pi : fa**«'. ** ?».*»*•• •»»**; >i íS»**"* * ram • ■ ! I *5 '1 Iá ütemben készül í á IÜ I EK , \ C'é' .1 • -m ...'" ~ J Ifi *1 . suíí 11 iá 1 m • 8 , . ’ ** 1? Ví'SW • :... Jé ütemben készül a Flórián tér. A munkát összehangolták az Árpád-híd rekonstrukciójával vitaindítókban elhangzottakat. Néhány további problémát is felvetettek, mint a népművelők erkölcsi megbecsülésének, a népművelői hivatás társadalmi elismerésének fontosságát. Kádsrképzés Az. elhangzottakat összefoglalva, illetve kiegészítve Ba- rinkai Oszkárné figyelmeztetett arra, hogy a megye köz- művelődése és a pedagógiai munka olyan fejlődésen ment keresztül, amely rangot ad az e területeken dolgozóknak. Nagy hiba volna a kilátásta- lanság indokolatlan érzéséből kiindulva megalkudni, s veszélyeztetni az eddigi eredményeket. Már. a beszámolók alapjául szolgáló felmérések is aktivizálták az oktatás és a művelődés szakembereit Ehhez kedvezően járul majd hozzá, hogy az államigazgatási szerveknek rövidesen el kell készíteni a káderképzási és-utánpótlási terveikét, konkrétan, személyekre bontva. „Nem szociológiai felméréseket akarunk végezni, hanem a cselekvés, a továbblépés irányát meghatározó valóságot kívánjuk feltárni — mondta befejezésül a megyei pártbizottság titkára. Kr. Gy. Fórum a HNF Pest megyei bizottságán Párbeszéd az áruellátásról Az áruellátás és szolgáltatás Pest megye agglomerációs településein címmel rendezett fórumot tegnap délután a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága. A tanácskozáson részt vett Molnár István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese, valamint Lerch Józsefné, a HNF Országos Tanácsának képviseletében. Vásárlási szokások A résztvevőket Kovács An- talné, a HNF Pest megyei bizottságának titkára köszöntötte. A feltett kérdésekre a Pest megyei Tanács, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a KIOSZ, a KIS- OSZ, a Gelka és a Patyolat képviselői válaszoltak. Sok észrevétel hangzott el a húsellátással kapcsolatban, amely mennyiségileg ugyan elegendő, de nem kielégítő a választék. A megye ellátására, a tavalyihoz hasonlóan az idén is 2210 vagon húst hoznak forgalomba, és felkészültek az év végére várható nagyobb keresletre is. Általános tapasztalat azonban, hogy füstölt árúból és felvágottból nem kielégítő a választék. Ezen kívül, bár baromfi van elegendő, de az, olcsó és keresett csirkeaprólék csak ritkán kapható. Kifogásolták, hogy Halásztelken csak egy húsüzlet működik. Az üdülőövezetekben (például Gödön) a hétvégeken időszakos húshiány szokott előfordulni. Előfordul, hogy tejtermékekből is hiányos a választék. Gyakran nincs friss zöldség és gyümölcs az üzletekben, és ezen, mint elhangzott, mindenekelőtt a kistermelők erőteljesebb bevonásával lehet javítani. Az ötnapos munkahétre történő átállás miatt különösen időszerűvé válik a vásárlási szokások átalakítása. Még mindig gyakori, hogy a háziasszonyok a hét végére hagyják a tartós fogyasztási cikkek (só, liszt, cukor stb.) beszerzését, holott ez más napokon is megoldható lenne. • Több helyen, így Gyálon és Vecsésen is, szorgalmazzák új Patyolat felvevőhely létesítését. De mint megtudtuk, erre csak ott van lehetőség, ahol a forgalom a négy-ötszáz ezer forintot meghaladja. Késik a Patyolat Panaszok hangzottak el, hogy nem mindig menetrendszerűen közlekednek a mozgó Patyolat felvevőhelyek (például Pilisszentivánon). Néhá- nyan a szolgáltatás minőségét kifogásolták, annak ellenére, hogy a másfél ezrelékes hibaszázalék jobb, mint az országos átlag. A Gelka tevékenysége fejlődött az utóbbi években. Jelenleg 22 üzlet működik a megyében, és 240—250 felvevőhelyen lehet az igényeket bejelenteni. A fejlődés abban is mutatkozik, hogy javult a műszerezettség, rövidebbek lettek a vállalási határidők, bővült a szolgáltatások köre. Ennek ellenére még mindig vannak fehér foltok. Így például Budakeszin, ahol bár régóta igénylik, nincs Gelka-ki- rendeltség. A résztvevők szóvátették, hogy a Pest megye településein lakók gyakran kénytelenek különböző szolgáltatásoknál és családiház-építkezések- nél, szakemberhiány miatt kontárokat igénybe venni. A .jogtalan iparűzők magas árért többnyire rossz munkát végeznek. Kontárok helyett Mint a válaszadás során el-' hangzott, az új szövetkezeti formák bevezetésétől, valamint a kisipar új lehetőségeinek kihasználásától kedvező változást várnak. A fórum alkalmat teremtett a tapasztalatcserére, a gondok alaposabb megismerésére és lehetőség szerinti orvoslására. G. J. Corso-önkiszolgáló A Corso Cipőkereskedelmi Vállalat új önkiszolgáló cipő- raktárt nyitott a Nagyvárad térnél. A hatszáz négyzetméteres, nyolcmillió forintos árukészletű raktár főleg a kis szövetkezeti boltok, az egyéni viszonteladók és a szerződéses üzletek jobb és gyorsabb kiszolgálására nyílt, tehermentesítve ezzel a törökbálinti nagy raktárt. A boltvezetők saját maguk választhajták ki a modelleket. Pálinkafőzés — legálisan A szövetkezetnek rossz üzlet? Szerkesztőségünknek írt levelében Kőváry Ferenc mogyoródi olvasóink azt panaszolta, hogy a pálinkafőzési szezon elején a Gödöllő és Vidéke Afész a mogyoródi szeszfőzdéjét zárva tartotta. Elterjedtek olyan hírek is, hogy ráfizetéses lévén, véglegesen megszüntetik. — Vajon mi az igazság ez ügyben? — Kugler Dénestől, a Gödöllő és Vidéke Áfész ipari szolgáltatási osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Valóban nem tudtuk időben megnyitni, mert a karbantartásra, a szükséges kisebb javításokra nem találtunk vállalkozót... — Miért nem? Talán ördön- gös dolog egy ilyen kis kapacitású szeszfőzde rendbehozatala? — Kézzel kialakított, . domborított rézüstöt, réz berendezéseket kell javítani, vagyis rézműves szakmunkára van szükség. Egy kisiparos végül vállalta, s október végén, november elején mór működött a mogyoródi szeszfőzde. A megszüntetése fel sem vetődött, ezt nem is tehetnénk, mivel rendelet írja elő a lakossági szeszfőzdék fenntartását. Bár ez sem nekünk, sem a többi áfésznek nem jó üzlet. A mogyoródi szeszfőzde például 1979-ben ráfizetéses volt, s tavaly is csak minimális nyereséget hozott. Veszendőbe menne A Gödöllői Áfész osztályvezetője azt elismerte, hogy a megnyitás csúszásának okáról elfelejtették tájékoztatni a lakosságot. Ezt később pótolták, s azóta már a szeszfőz-dét is üzembe állították. De vajon miért rossz üzlet szeszfőzdét üzemeltetni? S ha az, akkor miért nem szabadulnak meg tőle? Az utóbbi kérdésre könnyű válaszolni, ^ hiszen a szeszfőzés egyébként .veszendőbe menő gyümölcs, vagyis hulladék értékesítését teszi lehetővé. Az sem mellékes, hogy a legális pálinkafőzés megszüntetésével vagy korlátozásával a zugfőz- déknek adnák át a területet, s az ezekből kikerülő pálinka a kezdetleges technológia miatt még kis mennyiségben is egészségromboló, sőt, végzetes bajt is okozhat. Pest megyében a szeszfőzdéket körülbelül egyharmad- egyharmad arányban a tanácsok, a termelőszövetkezetek és az áfészek üzemeltetik. A tanácsi és áfész-szeszfőzdék a lakosság, míg a termelőszövetkezetiek csak a gazdaság, vagy vegyesen a gazdaság és a lakosság részére dolgoznak. Az áfészek az utóbbi öt évben nem építtettek, s a következő öt évben sem szándékoznak építtetni új szeszfőzdét, mert nem jó üzlet. Miért? — Nézzük meg a tipikusnak mondható diósdi szeszfőzde gazdaságossági számításait — mondta Mendelényi Zoárd. a MÉSZÖV ipari, szolgáltatási, szállítási főelőadója. — 1980 első negyedévében az árbevételük 73 ezer, 1981 első negyedévében 116 ezer forint volt. A kiadások, vagyis a munkabér és a közteher ugyanakkor 97 ezer, illetve 108 ezer forint. Vagyis a tavalyi időszak ráfizetése 24 ezer forint, s az idei első három hónapban is csak 8 ezer forint nyereséggel zárták. Nem éri meg — Mi a ráfizetés oka? — A főzetési díj aránytalan elosztása és a magas javítási, felújítási költségek. Hektoliter-fokonként, ami 2 liter 50 fokos pálinkáinak felel meg, a főzető 90 forintot fizet. Ebből 70 forint az adó, s csak 20 marad meg az üzemeltetőnek. Ha aztán a szeszfőzde éjjel-nappal működik, s fával tüzelnek, akkor ötévenként generáljavításra van szükség. Az még hagyj án, hogy egyre kevesebb a javításhoz értő szakember, nekünk végre sikerült kapcsolatot teremtenünk a gyöngyösi Gyöngyszöv Afész-szel. Az idén a Monori Áfész szeszfőzdéjét már megcsinálták, s ha időben bejelentjük, akkor többre is vállalkoznak. Ám, például egy 350 literes főző és egy 100 literes dupla falú finomító felújítási költsége 350 ezer forint. A főzőüst 60. a lepárló 20, a szeszfokmérő 30 ezer forintba kerül. S ehhez jön a szállítás, a szerelés díja, épületfenntartási és egyéb szociális költség. Egy új szeszfőzde körülbelül másfél millió forintba kerülne. S ez csak egy kis teljesítményű, ami a lakosságot tudná kiszolgálni. Vagyis nem éri meg. Mii tehát a megoldás? A főzetőnek 1 liter 50 fokos pálinka átlagosan 45 forintjába kerül. Ez nem sok. Ehhez azonban hozzá kell adni munkaidejének, a tüzelőnek, a szállításnak és a hulladékgyümölcsnek az árát. (Az utóbbi sem ingyen van, mivel a fákat permetezni, a gyümölcsöt összeszedni, tárolni keli, s a termőföld is pénzbe kerül.) Becslések szerint a fentiek alapján 1 liter pálinka 60—70 forint. Fel kellene emelni a főzeté- sd díjat? Kérdéses azonban, hogy ebben az esetben hányán választanák inkább az illegális pálinkafőzést? Igaz, hogy rendkívül kockázatos, no de a pénz (és az alkohol) nagy úr! — Az állami bevételekből esetleg finanszírozhatnák a szeszfőzdék felújítását — fűzte hozzá a MÉSZÖV munkatársa Döntésre várva Reálisnak látszik az a vélemény, mely szerint nem lenne kisebb az állami bevétel, ha az adó egy részét felújításra, új szeszfőzdék építéséi re fordítanák; így ugyanis nőne az összforgalom. Nem könnyű ügy. Az illetékesek mindenesetre régóta napirenden tartják. A Pénzügyminisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség, a MÉM, az Árhivatal, a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ szakemberei nemrégiben közös tanácskozáson többféle változatot is kidolgoztak. Most m.ár csak a döntés és annak megvalósítása van hátra. Szente Pál