Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

ESI» 4Pr v KMinan Nem mostohagyerek 23 ezer vecsési Szakrendelések — helyben is Január 1-től érvényes Egyetemi tanárok kinevezése 1981. DECEMBER 29., KEDD Ha az egészségügyről esik szó, hirtelen megemelkedik; indulattól fűtött lesz a vecsési emberek hangja — írtuk októ­ber 18-i lapunk Másutt sike­rült, Vecsésen nem című cik­künkben. Az történt: alaposabb elő­készítés nélkül (még az értesí­tés is elmaradt) a település 23 ezer lakóját a budapesti XVIII. kerületi szakorvosi rendelőtől elutasították, s a monori szak­orvosi rendelő fogadta őket ez év nyarától. Az új betegbeuta- lási rendelet tekervényes utak­ra kényszerítette a betegeket, akik egy-egy vizsgálatsorozat­tal néha napokat töltöttek, s ráadásul éppen az intézkedés egyik célja, az integráció csor­bult így. Hiba volt. Ekképp értékelik a történteket a megye vezetői is, s az elmúlt két hónapban e hibát kijavítandó hozták dön­téseik sorozatát. Ezek nyomán december 1-től változott Ve- csés egészségügyi helyzete. Hogy miként? Most ennek jár­tunk utána. Ami van, s ami lesz Kezdjük a lényeggel: a túl­zsúfolt XVIII. kerületi rende­lőintézet nem fogadhatja a ve- csésieket, csak ha a rendelő- intézet környezetében dolgoz­nak, vagy, ha ott van a laká­suk. (Voltak akik ezért átje- Jentkeztek Budapestre, ragasz­kodtak korábbi orvosaikhoz.) Minden egyéb változás Pest megye lehetőségeire épül. Az első ezek közül a legfontosabb, hogy decembertől szajcorvosi rendelések kezdődtek Vecsé­sen. Tehát nem Monoron, s nem Budapesten. A helybelie­ket itt fogadják a laboratóriu­mi, nőgyógyászati és belgyó­gyászati szakorvosi vizsgála­tokra. Aminthogy helyben el­érhető a sportorvosi, gépjár^ művezetői alkalmassági, fogá­szati, gyermekgyógyászati el­látás, s a terhes-tanácsadás is. A többi orvosi szakma be­tegeit a monori rendelő és a Pest megyei Tanács Semmel­weis kórházánál található megyei szakrendelő fogadja — s nem küldözgeti egyik inté­zettől á másikig, igyekszenek minden szükségest, diagnózist és kezelést helyben megadni. Végül: tervbe vették, hogy Vecsésen olyan rendelőt építe­nek, amely minden fontosabb orvosi ágazatban ellátást nyújt; lesz itt belgyógyászat és EKG, nőgyógyászat és ter­Az üzemi körülményeken sokat lehet javítani. Az el­avult berendezéseket felvált­hatják fokozatosan a nagy teljesítményű és a nehéz fi­zikai munkát is megkönnyítő gépek. Ám a gumigyártó üze­mek ettől sem válnak ideális munkahelyekké. Hogy valami vonzó hatása azért mégis csak lehet mindennek, jelzi: a Tau­rus Gumiipari Vállalat váci gyárában is kialakult a törzs­gárda. A régiek nem mennek el néhány száz forintért más­hová. A létszámgond jelenleg leginkább a karbantartóknak okoz fejtörést, járható utat kelett keresniük a termelés zavartalanságának biztosításá­hoz. Elsősorban a legjobb szakembereket egységbe tö­mörítő szocialista brigádokra támaszkodhattak, amikor be­vezették a normarendszert. A brigádvezetők természetesen az új normák kialakításában is közreműködtek, s mostan­ra nemcsak teljesítik a nor­mafeltételeket, hanem érzé­kelhetően javult a karbantar­tás színvonala és hatékonysá­ga. A profilüzem Angela Da­ris és Ikarus szocialista bri­gádjai idei vállalásai között az anyagtakarékosságra ke­rült a hangsúly. A keletkezett extruder hulladék hasznosítá­sával például jelentősen csök­kentek a termelési vesztesé­gek. Hogy több legyen a gép­sorok hasznos munkaideje: hesgondozás, rákszűrés, labo­ratórium, reumatológia és fi­zikoterápia, fogászat, munka­alkalmassági vizsgálat, s az épületben központi körzeti or­vosi ügyelet. Mindez azonban ma még csak tárgyalások té­mája, ez az ügy még az elő­készítésnél tart. Máris Jelentkeztek És a tények, amelyekről dr. Csernus J. Alán monori járá­si főorvos számol be: — A la­boratórium heti 9, a nőgyógyá­szat heti 15, a belgyógyászat pedig 6 órában fogadja Vecsé­sen a lakosokat. Az első há­rom héten így alakült a forga­lom: 168-an keresték fel a la­boratóriumot, tőlük 612 vizs­gálati anyagot vettek s az ana­lízist 568 esetben helyben el­végezték, csak a többi anyagot kellett kocsival a monori ren­delő laboratóriumába szállíta­ni, s onnan a leleteket vissza. A nőgyógyászaton 187-en je­lentek meg, közülük 16-an ter­hesen,'a belgyógyászat pedig 36 beteget fogadott. — Mint a számokból is ki­derül, csak a belgyógyászat körül akadnak gondjaink. Ezek is elsősorban azért, mert a körzeti orvosi rendelőben, ahol a belgyógyász várja pácienseit, nem sikerült elhelyezni és üzembe állítani eddig néhány műszert, berendezést, például az EKG-t. Vecsés a korszerű háromcsatornás készüléket kapta, de ezt csak szakember szerelheti fel, s eddig nem jött. Nagyon várjuk. — S ha már itt tartunk, hadd szóljak a közeljövőre vonatkozó elképzeléseinkről: januártól átvesszük a XVIII. kerülettől a vecsési betegek tüdőgondozói ellátásának fel­adatát, s ugyancsak az év ele­jétől a hét öt napján fogadja majd a laboratórium Vecsésen a betegeket, de kiteljesedik a belgyógyásza ti; .rendelés is, ad­digra mindenképpen-beindul­nak az EGK-vizsgálatok is. Az Egészségügyi Közlöny legutób­bi számában a járási szakor­vosi rendelőintézet hat orvosi állást hirdetett. Néhány ér­deklődő máris jelentkezett, s úgy tűnik, leghamarabb a reu- matológus fog munkába állni, ö hetente két vagy három na­pon rendel majd Vecsésen is. Időt, utat nyertem Nem az igazat írnánk, ha az állna itt: Vecsésen most min­denki elégedett. Hiszen akad­műszakkezdés előtt bejárnak a brigádtagok és felfűtik az elő­melegítő berendezést. A váci gyárban is túljutot­tak a mennyiségi szemléleten; a munka versenyben 21 brigád vesz részt, mintegy 240 tag­gal. Megszűnt a gazdasági vállalások általános jellege, az év elején a helyi feladatok pontos ismerete szabta meg a felajánlásokat. Az import alapanyagok helyettesítése ha­zaival; új termékek kikísérle­tezése és gyártása; a munka­idő korábbinál jobb kihaszná­lása — mérhető, értékelhető eredményekként jelentkeznek a közelgő év végi önértékelé­seknél. Arról sincs még kimutatás e percben, hogy mennyi társa­dalmi munkát jegyezhetnek majd föl a Taurus munka ver­seny irányítói. De máris az élenjárók között említik a kalanderüzem Petőfi és a hengerüzem három brigád­ját. Többet mondhatnának er­ről Vác iskolái és óvodái, amelyeket évek óta patronál­nak. De részt vettek a bör­zsönyi úttörővasút építésében is, és segédkeztek a Pokolszi­get rendezési munkálataiban. S mire büszkék még a váci gyárban? A meóosztály Do­bó Katalin szocialista brigád­ja negyedik lett a városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács által meghirdetett vá­rosi döntőben. D. Gy. nak még, akik úgy vélik, jobb lenne egyetlen helyre, a XVIII. kerületbe járni szak­orvoshoz. Vannak, akik még az egyszerűsödött — de a ko­rábbinál így is bonyolultabb — utazást is sokallják. S vannak, akik már tapasztalatból tud­ják, hogy előnyöket is hoztak magukkal a változások. Mint Faragó Jenöné háztar­tásbeli: — A férjem 72 eszten­dős, reumás, évek óta renge­teget szenvedett Először há­rom hete jutott kórházba. Pest megyének jobbak a lehetősé­gei, mint voltak a XVIII. ke­rületi rendelőnek, s a Kerepes- tarcsai Kórházban hamar ka­pott helyet. Persze nem jó, hogy különböző rendelőket kell felkeresnünk, mindenkinek jobb lenne, ha mielőbb fel­épülne a vecsési. Reményke­dem ebben, ahogy a többiek. Juhász László lakatos: — Betegállományban vagyok, magas a vérnyomásom. Két­szer is voltam már a helyi la­boratóriumban, s nincs okom a panaszra. Itt csak egy órát vártam a soromra, korábban a pestlőrinci zsúfolt intézetben 3—4 óráig tartott, míg sorra kerültem. A leletet a vizsgálat után két nappal megkaptam, s vihettem a körzeti orvoshoz. Nemcsak az utat spóroltam meg, a hosszas várakozási időt is... Juhász Lászlóné óvónő: — Attila fiunk negyedikes, és pingpongozik. Korábban Mo­noron a sportorvosi vizsgálat két-három napig is eltartott, mert össze kellett egyeztetni az EKG, a labor és a sportor­vos rendelési idejét. Most mindez néhány óráig tart csu­pán. A legjobb persze az vol­na, ha minden szakorvos itt Vecsésen rendelne. Például a sebész, aki legalább a kisebb sérüléseket ellátja. Ismét Juhász László: — Amikor az óvodában épült a babaház, két napig..dolgoztán) társadalmi munkában. Amikor a Kassa utcában — Pesten — a tornaterem készült az isko­lánál. három napig segítettem. Azt hiszem, ha szükség lesz a munkámra, az új rendelő épí­tésénél is ott leszek.,. Eddig nincs panssz Végül dr. Tury István, ügy­vezető körzeti orvosé a szó: — Az én körzetemből sen­ki sem jelentkezett át Buda­pestre. A betegeim közül most is ugyanannyian kerülnek a nőgyógyászatra, laboratórium­ba, belgyógyászatra, mint ko­rábban, csak éppen nem kell ezért utazgatniuk. A többség örül annak, hogy helyben el­látják őket. Ha a beteggel ud­variatlanul bánnak, ha sére­lem éri őt, más orvosnál, első­ként hozzám jön panaszkodni. Mint azelőtt, amikor Monoron még „utolsóként” kerültek sor­ra a vecsésiek. Ilyesmiről ma már szó sincs, s a helyi szak- rendelésekre nem tett panaszt eddig egyetlen páciensem sem. Decembertől az én dolgom is könnyebb lett. A laboratóriu­mi leleteket hamarabb megka­pom, nem is szólva arról: ren­geteg a reumás betegem, aki korábban alig reménykedhe­tett, hogy néhány hónapnyi várakozás után kórházba ke­rül, s most a megyei kórház egy héten belül felveszi őket. Egy biztos: az egész falu nagyon várj az új rendelő épí­tését, mellette áll, ha kell, tár­sadalmi munkával is. ★ Kényszerűség szülte Vecsé­sen az egészségügy változásait. Kétségtelen: történhetett volna mindez kevesebb zökkenővel. De az is kétségtelen: a vecsé­si 23 ezer ember tapasztalhat­ta: Pest megyének s közte a gyógyítóknak fontos és sürgős gondja volt a vecsésiek pana­sza. Hogy a település egész­ségügye „saját lábára álljon”, az manapság mindenkinek szívügye. S mert szívügy, a kezdeti lépéseket bizonyára újabbak követik majd. Vasvári G. Pál Az egészségügyi miniszter dr. Bíró Györgyöt, az Orvos­továbbképző Intézet élelme­zés-egészségtani tanszékére, dr. Riskó Tibort, az Orvostovább­képző Intézet ortopédiai tan­székére egyetemi tanárrá ki­nevezte és megbízta a tanszék- vezetői teendők ellátásával; a miniszter dr. Karácsonyi Sándort, a szegedi or­vostudományi egyetem I. szá­mú sebészeti klinikájára, egyetemi tanárrá nevezte ki, és megbízta ugyanezen klini­ka igazgatói teendőinek ellá­tásával. Dr. Szabó Zoltánt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikája igazgatói teendőinek ellátásával bízták meg. Mous- song Lászlóné dr., Kovács Er­zsébetet, az Orvostovábbképző Intézet neurológiai tanszékéről áthelyezték a pszichiátriai és klinikai pszichológiai tan­székére, egyetemi tanárként. Egyidejűleg megbízták tan­székvezetői teendők ellátásá­val. A kinevezési okmányokat — amelyek 1982. január 1-től ér­vényesek —, hétfőn vették át az egyetemi tanárok. 3 Román szövetség Elnökségi Ülés A román nemzetiségű la­kosság olyan lehetőségekkel élhet kultúrájának ápolásában, amilyenek azelőtt soha nem nyíltak számára — állapította meg a Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövetségé­nek elnöksége, a testület hét­fői ülésén. A gyulai székház­ban megtartott tanácskozáson értékelték a szövetség idei te­vékenységét, s döntöttek a jövő évi tennivalókról. A hazai románok jó közér-' zetét az idén több tényező erősítette. Többek között Gyu­lán megépült a 12 tantermés román általános iskola és gimnázium. Hétköznapi gondok és sikerek Útkeresés a tanácstagi csoportok munkájában A társközségek mindennapos gondjai és sikerei az elmúlt hónapokban annyiszor és oly sokoldalú megközelítésben szerepeltek a rádióban, a napi sajtóban, értekezleteken, tes­tületek ülésein, közéleti fórumokon, hogy újat mondani róluk nem éppen könnyű feladat. A problémákat azonban inkább az elmélet, s ke­vésbé a gyakorlat oldaláról közelítik meg. Ezért talán nem érdektelen, ha gyakori ta­pasztalataimat igyekszem ebben az írásban összegezni. Természetesen nem térhetek ki minden kérdésre, hanem csupán a társköz­ségek tanácstagi csoportjainak munkája tük­rében vetem fel a problémákat. Megyénkben mintegy 74—75 ezer ember él a csaknem félszáz társközségben. Az ország legnépesebb megyéjében tehát, a nem városi népességnek 27—29 százaléka társközségben lakik. A tanácstagok száma pontosan megfe­lel, a lakosság százalékos arányszámának. Valamennyi társközségben megalakultak, s rendszeres tevékenységet fejtenek ki a ta­nácstagi csoportok. A csoportok vezetői a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerül­nek ki, tekintélyes helybeli lakosok. Műkö­désüket társadalmi megbecsülés kíséri. Van közöttük párttitkár, tanács vb-titkár, HNF függetlenített titkár, iskolaigazgató; üzemve­zető, tanácsi ki,rendeltség vezető, műszaki el­lenőr, kisiparos, társadalmi tanácselnök he­lyettes stb.. A,csoportok tagjai' nagj$ftr aktí­vak. Sok társadalmi munkát végeznek. Több­ségük részt vesz- nemcsak a tanács és szer­veinek munkájában, hanem egyéb közhasz­nú, közéleti tevékenységet is ellát. Ez azon­ban nem egészséges, hiszen esetenként csök­kenti a tanácstagságból eredő feladatok mi­nőségi ellátását, az alkotó jellegű munkát. A közeljövő feladata, hogy a társközségekben arányok alakuljanak ki a közéleti tevékeny­ség ellátásában. Mire törekednek, s mit végeznek a tanács­tagi csoportok? Alapvető törekvésük, hogy a községtársulást követően, az élet minden területén, jobb lehetőségek alakuljanak ki, mint korábban voltak. E törekvés eredménye, hogy az 1966-ban elkezdődött, tervszerű fo­lyamat nyomán a társközségekben az élet- körülmények kielégítően fejlődnek. A népes­ség e községekben is emelkedik, nincs ván­dorlás. A tanácstagi csoportok nemcsak a la­kossági kapcsolatok helyi erősítésén fáradoz­nak, hanem egyben jó összekötő kapcsot is te­remtenek a székhely és társközség között. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy a tanácstagi csoportok jelenlegi hatáskörük­kel, munkamódszerükkel, alkalmasak-e arra, hogy teljes felelősséggel szervezzék a társ­községek közéletét, gondjaik megoldásának kisebb-nagyobb feladatait? Igaz, hogy a hatáskörbővítés nem minden gondra orvosságot nyújtó biztos recept.'Jól szolgálhatja azonban az előrehaladást, s ezért a társközségek tanácstagi csoportja tevékeny­ségének kiszélesítése, ha úgy tetszik, egyes kérdésekben döntési hatáskör biztosítása, több mint egyszerű óhaj. A tanácstagi cso­portok működésének főbb jellemzői: Az új tanácsciklus kezdetén, vált aktuálissá a ta­nácsok szervezeti és működési szabályzatá­nak átdolgozása. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala irányelveinek figyelembevételével, a tanácstagi csoportok működésének szabályai is kialakultak. A szabályzatban konkrétan meghatározták a tanácstagi csoportok megalakításának cél­ját, működésük alapelveit, ezen belül azt az igényt, hogy érdemben kell közreműködniük a közös tanács előtt álló feladatok megvaló­sításában. Kiemelt gondot kell fordítaniok a társközség gazdasági, társadalmi, kulturális, egészségügyi és szociális fejlődésére; megha­tározták közreműködésüket a tanácsrendelet előkészítésében s végrehajtásában; megfogal­mazták koordináló szerepüket, a képviseleti jogok és feladatok gyakorlásában, közvetítő szerepüket a székhely és társközségek közös gondjainak elvégzésében; miként szervezzék a tanácstagi beszámolókat, a falugyűlést, s esetleg egyéb közéleti fórumokat; mit kell tenniük a közérdekű panaszok, bejelentések intézésének ellenőrzésében; a társközségek­ben működő intézmények, egyesületek tevé­kenységének vizsgálata segítésében, együtt­működve a HNF helyi szerveivel stb. E feladatok nyomán minden évben el­készítették a tanácstagi csoportok önálló munkatervüket, munkaprogramjukat. Közre-í működtek a közös testületi anyagok előkészí­tésében, határozatai végrehajtásában. Jelentős társadalmi munkát szerveztek, • végeztek egészségügyi és kulturális létesít­mények építésénél, utak, járdák készítéséhéi, a környezetvédelem és környezetszépítés te­rületén. A lakosság egyetértésével segítették a társközség igazgatási-hatósági munkájának kialakítását, majd továbbfejlesztését. A társ­községekben működő kirendeltségek ügyirat­forgalma évenként változó, mintegy 40—i 50 000. Eredményes a lakossági tájékoztatás, jogi felvilágosítás. Rendszeresen foglalkoztak a beruházások, fejlesztések helyzetével. Kö­tetlen beszélgetések keretében megvitatják más szervekkel a társközséget érintő kultu­rális, közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi gondokat, hiányosságokat, s igyekeznek az alapellátás megoldásában eredményesen köz­reműködni. Egyre nagyobb gondot fordítanak a falu­gyűlések jó megszervezésére, a lakosságot ér­deklő témák kiválasztására, s a lakossági igé­nyeknek igazságos rangsorolására. Jó tapasztalataink vannak a HNF helyi bi-' zottsága, s a társközségi tanácstagi csoport között kötött együttműködési megállapodások hasznosításában. Nemcsak az itt élő állam­polgárok életkörülményeinek javítását segíti •elő az élet szinte mindén-; területén; hartéip szélesíti az információáramlást, . színesíti a lakosság és a tanácsok kapcsolatát. Milyen gyakorlati tennivalókkal, hatáskör- bővítéssel lehetne felruházni a tanácstagi csoportokat? E kérdésben több tanácsi veze­tővel tárgyaltam, s ezúton is megköszönöm közreműködésüket. Alapvető indokként felvetették, hogy a kizárólag közös ügyek nem ösztönzők annyi­ra a tartalmasabb munkára ma még, mint a társközség saját ügye. Legyen pl. a társközségben külön tanácsi bizottság legalább egy, az adott igényeknek, urbanizációs törekvéseknek a segítésére, amely egy tanácstag vezetésével, helyi szak­emberekkel kiegészítve segítené a tanácstagi csoport munkáját. A bizottság javaslatára a tanácstagi csoport — mint testület önállóan döntene; iskolakörzetesítési kérdésekben, amely a társközség lakóit rendszerint érzé­kenyen érinti, s visszatérő panaszok forrása; egyéb intézmények integrációja — a társ­községet érintő kérdésekben — előzetes ál­lásfoglalást és hozzájárulást biztosítson a ta­nácstagi csoportnak; személyi kérdésekben azok eldöntésénél nagyobb hatáskört, kiren­deltségvezető csak az lehet, akinek kinevezé­séhez a tanácstagi csoport előzetesen hozzá­járult; helyben, üresen álló épületekre vevő kijelölése; állami tulajdonban levő (közterü­letek) ingatlanok eladása, kezelésbe adása; községrendezési terv elfogadása; szolgáltató (kereskedelmi) egység létrehozása, megszün­tetése; adóügy, egyéb pénzügyi kérdések te­rületén azokban az esetekben, amikor a jog­szabály testületi döntést ír elő; utasítási jog­körük legyen minden olyan közérdekű kér­désben, amely esetben a késedelem károso­dással járhat, s olyan feladatok ellátásában, amikor a megelőzéssel veszélyt lehet elhárí­tani. (Kilakoltatás stb.) A korántsem teljes hatáskörök egy részé­nek a tanácstagi csoportok által történő gya­korlása — még kísérletezés esetében is — ellentmondásokkal terhes, esetenként hatás­körmozgás mellett, jogszabály-módosítást is igényel, mégis foglalkozni kell vele, mert: ütőképesebbé teszi a tanácstagi csoportok munkáját, kezdeményezésekre, önképzésre ösztönöz; leköti a társközségi értelmiség egy részének alkotóképességét, olyan irányban, amely eddig elkerülte figyelmét, s amelyet a közösség hasznára lehet fordítani; a járási hivatalok dolgozóit, vezetőit differenciáltabb munkára serkenti, a közös tanácsok, s a társ­községek irányában; elősegíti az idejétmúlt, sokszor visszahúzó nosztalgikus hagyományok leküzdését, s nem utolsósorban; kötelez arra, hogy jobban és hasznosabban, mint eddig, éljünk az emberek között. Nagyobb társadal­mi megbecsülést adjunk a közélet munkásai­nak. erőteljesebben támaszkodjunk a lakosság véleményére. ARANY ISTVÁN, a Hatósági-Igazgatáskorszerűsítcsi Kollégium elnök« t A feladatok mérik a váll Jóst Törzsgárda a Taurusban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents