Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

it«« ‘dßf W Kslimw 1981. DECEMBER 29., KEDD Lengyelországban enyhítették a szükségállapot korlátozásait Alaptalan washingtoni aggodalmak Lengyelországban további intézkedésekkel enyhítet­tek a szükségállapottal bevezetett korlátozásokon. A len­gyel belügyminisztérium hétfői közleménye szerint a fegyelem növekedése, a fokozatos stabilizáció lehetővé teszi, hogy meghatározatlan időre feloldják a vajdaságok határain belül a lakosság mozgását korlátozó rendelkezé­seket. Ugyanúgy, mint az ünnepek alatt, engedély nél­kül lehet utazni a vajdaságokban, s a lakóhelyváltozást csak abban az esetben kell bejelenteni, ha időtartama meghaladja a négy napot. Hétfőn Lengyelország egész területén rendes munkanapot kezdtek az üzemekben és a gyárakban; így a sziléziai Ziemowit-bányában is, ahol több mint egy héten át a tár­nákban tartottak okkupációs sztrájkot. A PAP lengyel hírügynök­ség jelentése szerint hétfőn este 20 óráig valamennyi bá­nyász elhagyta a felső-sziléziai Piast bánya tárnáit. A föld alatti munkahelyeket közel két hete tartották megszállva; hét­főn reggel még több mint ezer bányász tartózkodott a mély­ben. Az úgynevezett „tiltakozási bizottság” délután hat órakor feloszlatta önmagát. A lengyel televízió vasárnap esti híradóműsorában a len­gyel húsipari vállalatok köz­pontjának igazgatója elmon­dotta, hogy jövőre az ideinél szűkösebb lesz a húsellátás. Ennek egyik oka, hogy 1982- ben az idei 176 ezer tonnával ízemben csak 60 ezer tonna hús importja lehetséges, a má­sik pedig az, hogy az amerikai takarmányimport kényszerű mérséklése miatt várhatóan je­lentősen visszaesik majd a ba­romfihús termelése. A nehéz helyzet ellenére Lengyelországban jövőre a munkások húsfejadagjait nem csökkentik az 1981. december havi normákhoz képest. Csökkenés lesz viszont a szel­lemi dolgozók, a nyugdíjasok és a diákok normáiban. Meg­szüntetik továbbá a hús és a vaj jegy alapján történő árusí- fását azoknak, a magánparasz-. toknak, akik fél hektárnál na­gyobb területen gazdálkodnak. A szükségállapot rendelke­zéseit megsértő újabb szemé­lyeket Ítéltek Lengyelország­ban börtönbüntetésre. Az igaz­ságügyi minisztérium közlemé­nye szerint hat hónaptól há­rom és fél évig terjedő börtön- büntetéseket kaptak gyorsított eljárással Nowy Naczban és Koszalinban a Szolidaritás üze­mi szervezeteinek azok a ve­zetői, akik a szükségállapot kihirdetése, vagyis december 13-a után gyűléseket, illetve sztrájkokat próbáltak szervez­ni. Emelik a családi pótlékot A munka-, bér- és szociális minisztérium bejelentette, hogy a minisztertanács nép- gazdasági bizottsága 1981. de­cember 21-én elfogadott hatá­rozata alapján 1982. január 1- től bevezetik a családi pótlék emelésének második ütemét. Egyidejűleg ez lesz az 1980. augusztusában-szeptemberé- ben kötött társadalmi szerző­dések végrehajtásának máso­dik szakasza. A családi pótlék reformja a különösen nehéz anyagi helyzetben levő csalá­dok részére nyújtandó segély növelésére irányul. ★ A Lengyel Népköztársaság katonai főügyészsége határo­zatot fogadott el Zdzislaw Ru- rarz, Lengyelország volt tokiói nagykövete, valamint Romuald SpaSowski, volt washingtoni lengyel nagykövet összes va­gyonának lefoglalásáról. A két diplomatát a büntetőtörvény­könyv 122. cikkelye értelmében elkövetett bűncselekménnyel vádolják. A volt nagykövetek lakását gyermekintézmények rendelkezésére bocsátják. Az APN Reagan karácsonyi beszédéről Reagan elnök karácsonyi te­levíziós beszéde nem a lengye­lek iránti aggódást, inkább a konfrontáció keresését fejezte ki — kommentálja az ameri­kai elnök karácsonyi üzenetét az APN szovjet sajtóügynök­ség. Lengyelországban az esemé­nyek a testvérgyilkos vérontás irányába fejlődtek, állam­csíny készült. A szükségállapot bevezetése polgárháborútól mentette meg az országot — szögezi le a szovjet sajtóügy­nökség, majd megállapítja: a szükségállapot magától értető­dően az emberi jogok korlá­tozását vonja maga után, ám ezek a jogok csak ideiglenesen és a nemzeti megmentés érde­kében korlátozottak. Ilyen körülmények között a „lengyel nép szólás- és gyüle­kezési szabadsága” iránt ki­nyilvánított „aggódás”, s a szükségállapot megszüntetésé­nek követelése aziokat a len­gyelországi erőket bujtogatja, amelyek értelmetlenül nemze­ti pusztulásba sodornák aZ országot. A lengyel ügyekbe való washingtoni beavatkozás azzal magyarázható, hogy Wa­shingtont felingerelte az úgy­nevezett geopolitikai előny- szerzés reményének elvesztése. Amellett, ■ hogy: a lengyelor­szági fejlemények bemuta­tásakor szovjetellenes hangu­latot kelt, Washington ezeket az eseményeket más kérdések­kel, így például o genfi szov­jet—amerikai tárgyalásokkal kapcsolja össze, és ezzel Var­són keresztül újabb hideghá­ború felé épít utat — álla­pítja meg az APN. Elvetették Carrington javaslatát A közös piaci külügymi­niszterek „lengyel válságta­nácskozásának” ötletét a kor­mányok többségének érdekte­lensége miatt elvetették — er­ről tudósított a The Daily Te­legraph című angol lap hét­főn. Az értekezletet Lord Car­rington brit külügyminiszter a múlt héten javasolta. A másik kilenc tagállam külügyminisz­tere azonban „különböző el­foglaltságokra” hivatkozva nem megy el a tanácskozásra — közölte a brit külügymi­nisztérium szóvivője. A szer­dára tervezett közös piaci kül­ügyminiszteri értekezletet csak szakértői szinten tartják meg. Az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségesei nem hajlandók támogatni Washing­tonnak a lengyel események­kel kapcsolatos akcióit, mivel úgy vélik, hogy a lengyelor­szági események a lengyel népre tartoznak — állapította meg az ABC amerikai tévé- társaság kommentárjában. Meghalt Ivan Zamercev Moszkvában eltemették Ivan Zamercev nyugalmazott vezér­őrnagyot, aki hosszan tartó, sú­lyos betegség után, a múlt hé­ten hunyt el, 83 éves korában. A Magyarországon jól ismert Zamercev vezérőrnagy 1945— 1948 között a felszabadított Bu­dapest városparancsnoka volt. Nagyon sokat tett a világhá­borúban súlyosan szenvedő főváros helyreállításáért, a bu­dapestiek nélkülözésének eny­hítéséért, az új élet beindítá­sáért, az új élet beindításáért. A Szovjetunióba visszatérve sem szűnt meg kapcsolata Ma­gyarországgal. Nyugállomány­ba vonulása után is egészen ha­láláig aktív tagja volt a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság elnökségének. Bizonytalan Dozier Dozier tábornok a „Vörös Brigádok” terrorszervezet üzenetével A „Vörös Brigádok” vasár­nap este nyilvánosságra ho­zott közleménye szerint Ja­mes Dozier amerikai tábornok „proletár pere” megkezdődött Olaszországban. Az ANSA olasz hírügynökség milánói szerkesztőségébe ismeretlen férfi telefonált, s közölte, hogy az egyik tér hulladékgyűjtő­jében helyezték el küldemé­nyüket, amely a második köz­leményen kívül tartalmazta a tábornok fényképét a „Vörös Brigádok” ismert csillagával, és egy 188 oldalas fejtegetést a terroristák stratégiájáról. Az észak-olaszországi Aos- tában letartóztattak három embert, akinek köze lehet Dozier tábornok 11 nappal ezelőtti elrablásához. A három embernél — ne­vüket a hatóságok nem közöl­ték —, megtalálták a „Vörös Brigádok” néhány fontos do­kumentumát. Az olasz televízió hétfői hí­re szerint, egyébként a rend­őrség úgy véli, hogy a Dozier- ről a „Vörös Brigádok” köz­zétette fénykép, hamis. Rend­CSAK RÖVIDEN... ANDREJ GROMIKO, a Szovjetunió külügyminisztere, az SZKP KB PB tagja hétfőn Moszkvában fogadta Henri Froment-Meurice-t, Francia- ország moszkvai nagykövetét, abból az alkalomból, hogy a francia diplomata megbízatá­sának lejártával, végleg távo­zik állomáshelyéről. CLAUDE CHEYSSON fran­cia külügyminiszter hétfőn kétnapos látogatásra Athénba érkezett. Megbeszéléseket foly­tat Andreasz Papandreu görög miniszterelnökkel Görögor­szágnak a NATO-hoz és az Európai Gazdasági Közösség­hez fűződő kapcsolatairól. KREISKY kancellár, aki már több mint tíz éve áll az osztrák kormány élén, nyitva hagyta a kérdést, jelölteti-e magát ismét az elkövetkezen­dő parlamenti választásokon. A kancellár a Salzburger Nachrichten című osztrák na­pilapnak nyilatkozva, ugyan­akkor kijelentette: a jövő év végén, esetleg 1983 elején ese­dékes választáson az Osztrák Szocialista Párt újabb győzel­mére számít. őrségi források a vasárnap megtalált fotó eredetiségét fő­képpen azért kérdőjelezik meg. mert nem ugyanazt o Polaroid fényképpapírt használták a kép elkészítésére, mint amit a „Vörös Brigádok”’ korábban használt, amikor foglyairól fel­vételt készített. A rendőrség véleménye szerint a beállítás sem tűnik természetesnek; ezért is gyanítja, hogy fotó­montázsról van szó. Reagan elnök szerint az ame­rikai—izraeli stratégiai együtt­működési szerződés mind a mai napig érvényben van, an­nak ellenére, hogy azt Izrael felmondottnak tekinti. Vasár­nap több amerikai lapban nyil­vánosságra hozott interjújában az elnök arról beszélt, hogy amerikai részről a szerződést csupán rövid időre függesztet­ték fel és „a lehető legrövi­debb időn belül” fel fogják újítani. Ezzel kapcsolatos, hogy Char­les Percy szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, hétfőn, Jeruzsálemben „igen baráti” légkörű megbe­szélést folytatott Jichak Samir izraeli külügyminiszterrel az amerikai—izraeli kapcsolatok állásáról. Percy, aki találkozik Menahem Begin miniszterel­nökkel, Ariel Sáron hadügy­miniszterrel és Simon Peresz- szel, az ellenzéki munkapárt vezetőjével, az első amerikai politikusként folytat Jeruzsá­lemben tárgyalásokat a Golan- fennsík annektálása, illetve az amerikai—izraeli kapcsolatok ezzel kapcsolatos bonyodal­mai után. A kuvaiti kormány vasárnap az arab országok egységének létrehozására szólított fel, hogy szembeszállhassanak a szíriai Golan-fennsík izraeli annektá- lásával. Abdel Rahman Ab­dullah Al-Avadi, a kormány­ügyekkel megbízott miniszter kijelentette: Kuvait szerint az arab országoknak arra kell tö­rekedniük, hogy a Biztonsági Tanácsban az Izrael elleni szankciókról döntő szavazáson az Egyesült Államok ne éljen vétójogával. Mose Szasszon kairói izraeli nagykövet hétfőn „baráti” le*- velet kézbesített Menahem Be« gin izraeli miniszterelnöktől Hoszni Mubarak egyiptomi el­nöknek. Szasszon nyilatkozata szerint a levél válasz Muba­rak decemberben írt, Beginnek küldött levelére, amelyben az egyiptomi elnök elítélte a Go­lan-fennsík bekebelezését. Iz­raeli sajtóforrások szerint Be­gin hétoldalas, saját kezűleg irt levelében a Golan-fennsík bekebelezésének indokairól tá­jékoztatja az egyiptomi veze­tőt, és biztosítja egyben arról, hogy az izraeli csapatok jövő év áprilisában befejezik a Sí- nai-félszigetről való teljes ki­vonulásukat. Bomaszkuszban ülésezik a PFSZ Központi Tanácsa Napirenden a több kérdések Hétfőn Damaszkuszban ösz- szeült a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet hatvantagú központi tanácsa, amelyben mind a nyolc jelentős gerilla- csoport képviselteti magát, s amely a parlament szerepét betöltő nemzeti tanács két ülése között meghatározza és ellenőrzi a palesztin ellenállá­si mozgalom politikai irány­vonalát. Khaled el-Fahum, a Pa­lesztinái Nemzeti Tanács el­nöke bejelentette, hogy a köz­ponti tanács ülésének napi­rendjén olyan fontos kérdé­sek szerepelnek, mint a Dél- Libanónt és az ottani palesz­tin bázisokat fenyegető izraeli agresszió, a Golan-fennsík iz­raeli annektálása, az izraeli megszállás alatt lévő Ciszjor- dániában és Gazában kiala­kult helyzet, valamint az arab világ állapota a Szadat utáni időszakban. A legfontosabb feladat azonban — fűzte hoz­zá — a palesztin ellenállási mozgalom politikai és katonai egységének megszilárdítása, a különböző szervezetek közöt­ti összhang helyreállítása. Asszad Adeahen Hafez Asszad, szíriai elnök vasárnap megkezdte tárgyalá­sait Adenben a Jemeni NDK vezetőivel. A szíriai elnök és vendéglátója Alt Nasszer Mo­hammed jemeni államfő a kö­zel-keleti helyzetről és a kétol­dalú kapcsolatok erősítéséről folytatott megbeszéléseket. A tárgyalóküldöttségeknek tagja a két külügyminiszter is. Jegyzet Indiai béke jobb Jndira Gandhi miniszter­■* elnök-asszony kabinetje meg nem támadái szerződést javasolt Pakisztánnak, jelen­tette az indiai PTI hírügynök­ség. A szocialista országok — köztük hazánk — mindig örömmel üdvözölnek olyan le­hetőséget, amelynek nyomán a világ valamelyik békétlenség­től veszélyeztetett térségében esély van a feszültség csök­kenésére. Minden jel arra mu­tat, hogy ezúttal pontosan ilyen lehetőségről van — pon­tosabban lehet — szó. A lehetőség persze önmagá­ban nem elég, azt valóra is kell váltani. Az indiai ajánlat azonban önmagában is azt je­lenti, hogy — kölcsönös jó­szándék esetén — két fontos és szomszédos ázsiai ország évtizedeken át mélyponton le­vő viszonya esetleg elmozdul­hat a holtpontról. A hosszabb és rövidebb tá­vú előzmények ismeretében ez az esély világszerte érthető figyelmet keltett. Az összesen mintegy három­negyed milliárd embert jelen­tő két ország születése pilla­natától kezdve ellenségesen állott szemben egymással. Ez a szembenállás a kolonializmus egyik tipikus öröksége, a »di­vide et impera” („oszd meg és uralkodj”) elvének alkalmazá­sával jött létre. A kivonuló angolok a második világhábo­rú után úgy osztották két részre egykori legfontosabb gyarmatukat, hogy nagyjából megteremtették a hinduk lak­ta Indiát és a nagyrészt moha­medánokat tömörítő Pakisz­tánt. De csak nagyjából, mert számos gyúlékony tűzfészek­nek bizonyuló etnikai és terü­leti kérdőjelet hagytak maguk után. /Vem véletlen, hogy a füg­1 ’ getlenség első esztendei­ben már fel-fellángoltak az indiai—pakisztáni véres hábo­rúk. 1965 tavaszától például hadüzenet nélküli háború folyt Kutcn, majd Kasmír birtoklásáért. Az összecsapás — szovjet segítséggel — a két ország közötti taskenti tárgya­lásokon ért véget 1966 január­jában. Néhány év múlva bekövet­kezett a szubkontinens legna­gyobb háborúia, amely az egy­kori Kelet-Pakisztán. Bangla­des kiválásával és önálló ál­lammá alakulásával végződött. Ebben a harcban a Szovjet­unió az el nem kötelezett In­diát támogatta a Washingtontól és Pekingtöl függő Pakisztán­nal szemben. A két ország külpolitikai alapállása továbbra is élesen különbözik egymástól. Üj-Del- hi változatlanul az aktív el nem kötelezettség, a szocialista országokkal való jó együttmű­ködés talaján áll, Islamabad pedig — legutóbb az afganisz­táni kérdésben — nagyon is együttműködik az amerikai és kínai tervek megvalósítására irányuló kísérletekben. Az indiai javaslat időzítése külön figyelmet érdemel. Nemcsak arról van szó, hogy hamarosan Indiába várják Aga Shahi pakisztáni külügy­minisztert, hanem bizonyos hangsúly-eltolódásokról is a pakisztáni politikában. A súlyos belpolitikai nehéz- ségekkel és szeparatista mozgalmakkal küzdő pakisz­táni vezetés az utóbbi időben néhány halvány jelét adta an­nak, hogy nem tartja teljesen hiábavalónak a térség ügyei­nek békés rendezési kísérle­teit. Beleértve ebbe mind az Afganisztán ellen területéről kiinduló akciók, mind a pa­kisztáni-indiai kapcsolatok szövevényes kérdését. Am az óhajok komolyságát a tette­ken mérik. H. E. Sikerekben gazdag, boldog új évet kíván minden kedves vásárlójának a I Amerikai—izraeli együttműködés Kuvait arab egységgé szólít

Next

/
Thumbnails
Contents