Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

Szériában - mikro Áramkörök A Remix Rádiótechnikai Vállalatnál több termék mel­lett úgynevezett szigetelő ala­pú vékony és vastag réteg­áramköröket is gyártanak. Ezek rendkívül kicsik és al­kalmazási területük sokrétű. Ötnapos munkahét a Volánnál Módosított menetrendek, egységes bérletelszámoíás A jövő évi feladatokról, az ötnapos munkahéttel kapcso­latos előkészületekről tájékoz­tatta az újságírókat hétfőn Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója. Mint elmondta, az idén 115 nagyüzem mintegy 114 ezer autóbusszal közlekedő dolgo­zóját érintette az új munka­rend. Ez több mint félezer — főleg helyközi — autóbusz- járat menetrendjének módosí­tását tette szükségessé. Január 1-től az intézmények és válla­latok többsége, mintegy 3000 munkahely tér át az új mun­karendre, s ez már lényegesen nagyobb feladatok elé állítja a Volán-vállalatokat. A személy- szállításban több mint 2300 helyi és 4000 helyközi járat menetrendjét kell kisebb-na- gyobb mértékben megváltoz­tatni. A Volán igyekezett messzemenően figyelembe ven­ni a tanácsok, iletve a nagy- és középvállalatok érdekeit, igényeit, ütközések esetén azonban mindig a nagyobb létszámú válla­lat igénye volt a meghatá­rozó. A Volán törekszik arra — hangoztatta a vezérigazgató—, Neveletlenek ? Cokan vélekednek úgy, hogy a mai fiatalok jóval fegyelmezetlenebbek, mint a középkorú nemze­dék volt annak idején, és ezért mindenekelőtt az is­kola a felelős. Manapság mind gyakrabban tapasz­talható az oktatási intézmé­nyek elmarasztalása az if­júság viselkedése, munká­hoz való viszonya miatt. Azt hiszem, fölösleges vol­na felvenni a kesztyűt, harsányan és hosszasan bi­zonygatni, hogy o mai fia­talok nem rosszabbak, mint apáik voltak ifjúko­rukban. Csak mások! Ha igaz is az elmarasztalás: az ifjúság mindig olyan, ami­lyenné a felnőttek formál­ják. Döntőbb kérdés azonban, hogy az utóbbi időben he­lyesen neveljük-e a gyer­mekeinket, állítunk-e elé­jük erőfeszítésre késztető követelményeket? Az sem érdektelen társadalmi prob­léma, hogy végül is ki fog­lalkozzék a nevelésükkel: kizárólag az iskola? Netán a család? A társadalom? Nem is egyszerű kérdé­sek ezek, mégis hányán rá­vágják, szmte gondolkodás nélkül: természetesen az is­kola neveljen, elvégre ez a dolga, hiszen a jelenlegi hajszolt élet mellett a szü­lőnek nem jut ideje — vagy csak nagyon kevés — a gyerekével foglalkozni munka után. Kényelmes álláspont, mely nem számol a nevelés társadalmi jellegével. Mert az iskola nem egyedül és nem elszigetelten oktat- nevel, hanem sajátos társa­dalmi munkamegosztásban. Régesrég óta. Példának okáért az utca éppúgy ha­tással van az iskolai ta­nulókra, mint a családi környezet, ? sportegyesület, a társádaimi szervezetek, illetve később a munka­hely. Űjabban egyre több­ször érezhetjük saját bő­rünkön, hogy lám, mire megy az intézményes neve­lés, ha a társadalmi ténye­zők nem azonosulnak az is­kola céljaival, elsősorban a közömbösségből fakadó, ez idő tájt terjedőben levő li­beralizmus miatt. Mit is jelent a pedagógiai liberalizmus valójában? Némelyeknél elvtelen enge­dékenységet a fiatalság ma­gatartási hibáival és mun­kafegyelmének lazulásával kapcsolatban, a követelmé­nyek meglepően alacsony­ra állítását, nemegyszer hangzatos jelszavak kísére­tében. Másoknál a szemé­lyiség korlátlan kiteljesí­tésének követelése — amit maradi szülők és vaskala­pos pedagógusok minden rendelkezésükre álló esz­közzel megakadályoznak — csap át liberalizmusba. Pedagógusaink vélemé­nye az iskolai nevelési helyzetről korántsem egy­séges, ám azt szinte egyön­tetűen kifogásolják, hogy a liberális nézetek s az azok­ra épülő magatartásminták nyomán sok iskolában meglazultak a rend ereszté­kei, mégpedig oly mérték­ben, ahogy a fegyelmezet­lenség bizonyos tünetei a társadalomban is megfi­gyelhetők, például a mun­kahelyi lazaságokban, a kultúrálatlan utcai viselke­désben, általában az embe­ri kapcsolatok minőségének romlásában. Riadalomra azért nincsen ok, de hiba volna alapta­lannak tekinteni az isko­lákból időnként érkező vészjeleket. A neveléssel szemben tanúsított közöny következményei mellett nem szabad szó nélkül el­menni. Elsüllyedtek volna a kö­vetelmények az iskolában, a mindennapi életben? Ki mer erre határozott igen­nel vagy nemmel válaszol­ni? Az biztos, környeze­tünk számos példával il­lusztrálja, hogy rengeteg szülő nem kéri számon gyermekétől a kötelesség elmulasztását. Ki ezért, ki azért. A követelés: ember­telenség — értelmiségi kö­rökben néha még ez a fa­pados teória is elhangzik a szülő tehetetlenség mentsé­geként, holott semminemű alapja nincsen. Épp az el­lenkezője igaz: a követelés emberi mivoltunkból kö­vetkezik, mert a munkával függ össze, ami tudvalevő­leg emberi lényeg. A liberális nevelési néze- ** tek a mai életnek afféle vadhajtásai, melye­ket minél előbb le kellene nyesni; talán majd azok is ráébrednek ennek szüksé­gességére, akik most lelkes hívei a túlzó engedékeny­ségnek, akik közömbös szemlélői a fiatalok maga­tartási zavarainak. A rend, a fegyelem meg­szilárdításának pártján álló pedagógusok jó ügyet kép­viselnek akkor, amikor egy tapodtat sem engednek ab­ból, hogy a tanulóifjúságot kötelességtudatra, követke­zetes helytállásra neveljék. Rend nélkül a szocialista demokrácia csak buborék, rend nélkül a szabadság is csak szélbe írott betű. An­nak az értelmes társadalmi együttélésnek a megvalósí­tásán kall fáradoznunk, amely a régi világ kaszár­nyafegyelmét, ahogy Lenin mondta, a munkások és a parasztok öntudatos fe­gyelmével helvettesíti. P. Kovács Imre PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i hogy tovább javítsa az utas- 1 kiszolgálás színvonalát: csök­kentse a zsúfoltságot a csúcs- időszakban, s rövidítse az uta­zási időt, ehhez azonban fel­tétlenül szükséges a lépcsőze­tes munka- és tanításkezdés bevezetése. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a jelenlegi elképzelések nem jelentenek végleges megoldást: a jövőben folyamatosan figyelemmel kí­sérik a forgalom alakulását és ott, ahol indokolt, a későbbiek során finomít­ják, módosítják a menet­rendet. Az áruszállítási feladatok zavartalan lebonyolítására a Volán-vállalatok egyeztető tár­gyalásokat folytattak a megyei tanácsokkal, szállítási bizott­ságokkal, s nagy fuvaroztató partnereikkel, de még így is arra számítanak, hogy hétfő és péntek között torlódás lesz, kevesen vállalják majd a hét végi rakodásokat. A szombati napokra lakossági fuvarozáso­kat szerveznek, ezzel segítik a hét végi építkezőket. Tapolczai Kálmán bejelen­tette: a bérletárak január el­sejétől 25 százalékkal emel­kednek. A dolgozók egysége­sen a bérletár 20 százalékát viselik, nyolcvan százalékot a munkáltatók térítenek. A bérletáremelés és a -térí­tés egységesítéséből származó többletet a munkáltatók vi­selik. A változással szükségessé válik a bérletjegyek használa­tához szükséges igazolólapok cseréje. A januári bérletek már csak új áron vásárolha­tók, és használatukhoz csak az új igazolólapok érvényesek. Az igazolólapok cseréjét a bérlet­pénztárak díjtalanul már meg­kezdték. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 303. SZÄM Ára: 1,40 forint 1981. DECEMBER 29., KEDD Ma: 3. oldal: Szakrendelések — helyben is 4. oldal: Ezernyi hétköznapi csoda közt Heti fiímjegyzet 6. oldal: Vizek partján- horgászbottal Tallózás 7. oldal: Otthon százszázalékos a Kőolaj 8. oldal: Mi változik és mi nem? Tervmódosítás év közben Számjegyvezérlésű gépek, integrált gyártórendszer J. V. Andropov Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Eizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának meghívá­sára december 28-án rövid, hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett J. V. Andropov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke. A vendéget a Keleti pálya­udvaron Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Horváth István belügyminiszter fogadta. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Az export-rendelések vissza­esése miatt az Ikladi Ipari Mű­szergyár év közben módosította termelési tervét. Jelentősen csökkent a tőkés piac felvevő- képessége, s ez ellen csak úgy vehették fel a harcot, hogy új gyártmányaikkal a hazai pia­cot célozták meg. Kiss Kálmán műszaki igaz­gató szerint minden eddiginél magasabb színvonalon oldották meg a fejlesztési feladatokat. Felgyorsult és minőségileg ja­vult az előkészítő tevékenység, így az előző évi 38-al szemben, az idén több, mint hetven termék jutott el a sorozatgyártásig. A gyors fejlesztéseknek kö­szönhetően — a módosítás el­lenére is — az eredeti tervhez közeli termelést és nyereséget értek el. Ez utóbbi teljes egé­szében fedezi az év elején el­határozott bérfejlesztést, a ju­talmazásokat és a felvett hi­telt, sőt karácsony előtt majd­nem egymillió forint külön jutalmat oszthattak szét. Az új gyártmányok beveze­téséhez új technológiai eljárá­sok és fejlettebb gyártási mód­szerek kapcsolódnak. A korszerű számjegyvezérlésű forgácsológépek üzembehelye­zésével lehetővé vált az integ­rált gyártórendszer kidolgozá­sa, és a következő években tért hódíthat a számítógépes termelésirányítás. Amint azt már az új termé­kek is jelzik, jövőre két új te­rület szerepel az IMI piacai között. A mezőgazdaság és a háztáji kisgépeinek gyártása mellett részt vesznek a mezőgaz­Üilet és megélhetés Farmervarrónők népviseletben A meglehetősen rossz ter­mőadottságú földek gazdája a püspökhatvani Galgavölgye Tsz is a jövedelmező mellék­üzemágak felé kacsintgat már évek óta. Azt vallják, akkor sikeres igazán a vállalkozás, ha az üzlet, ami a szövetkezet konyhájára is hoz, egyben megfelelő foglalkoztatást, megélhetést is nyújt a tsz területéhez tartozó köz­ségek lakóinak. E kettős elv vezérelte a gazdaság vezetőit akkor, amikor létrehozták a Varrodát. A kezdeményezésről, az üzemágba fektetett remények­ről dr. Angyal Vendel, a gaz­daság termelési elnökhelyette­se így beszél: — Valótlant állítanék, ha azt mondanám, olyan igazi nagy üzlet, hogy megfogtuk az isten lábát a varrodával. Ám nem szabad megfeledkezni ar­ról a szerepünkről sem, ame­lyet a többi gazdasághoz ha­sonlóan a mi tsz-ünk is be­tölt a kínálkozó munkáskezek foglalkoztatásában. Márpedig itt elsősorban arról volt szó, hogy megfelelő munkát kínál­junk azoknak az asszonyok­nak, akik az otthoni teendők mellett szívesen részt vállal­nak a termelésből is. Nem csoda hát, hogy más beruhá­zásokat megelőzve megteremtették a pénz­ügyi kereteket a varroda kialakításához. S az elképzeléseket követően • hamarosan már megindulha­tott a termelés. Ma még mint­egy hetven asszony szorgosko­dik a gépek mellett, olyanok, akiknek nehezen találnának daság energiaracionalizálá­si programjában. Dán—magyar kooperációban olyan készülékeket fejleszte­nek ki, amelyek az olajfelhasz­nálás csökkentését teszik le­hetővé. __________ K. T. Fe rihegy már fogad Síkos utak megyeszerte más foglalatosságot a gazda­ság különböző ágazataiban. A jövő év elejére már száz, a varrás rejtelmeiben jártas, nőnek ad helyben kereseti le­hetőséget a szövetkezeti var­roda. S hogy mi készül a gépe­ken? A népviselet ezer színű hagyományát őrző sokszok­nyás asszonyok a Skála áru­házban forgalomba hozott weekend-jeans nadrágokat varrják. Kordfarmer, Trapper farmer kerül ki a kezük alól ezerszámra, olyan ruhadara­bok, amelyeket maguk soha sem venné­nek magukra. Talán némi büszkeség tölti el őket, ha az ifjabb generáció a kezük munkáját dicsérő nadrágokban, ruhadarabok­ban feszít a diszkóban. Még néhány nap és búcsút mondunk a 81-es esztendőnek. A püspökhatvani varrodában már a jövő esztendő első hó­napjaira dolgoznak. Az emlí­tett termékekből hatezer da­rabot készítenek — megren­delésre. G. M. Tegnap a MALÉV forgalmi ügyeletén elmondották, hogy az előző ‘nap tíz gépük rekedt külföldön. Az időjárás okozta rossz leszállási viszonyok miatt Ferihegy nem tudta fogadni a gépeket, ezért azok Belgrád- ban, illetve Bécsben landoltak. Hat járat utasait busszal, il­letve vonattal indították haza. Hétfőn felszállt a köd, s a le­szállópályák alkalmassá vál­tak a gépek fogadására. Az Ütinform jelentése sze­rint valamennyi főút teljes szélességében járható. Síkos­ságot jeleztek a 8-as számú fő­út Herend és Bakonygyepes; a 82-es számú főút Veszprém és Zirc közötti szakaszáról, illet­ve a 86-os számú főút zalalö- vői térségéből. Az Ml-es autó­úton Komáromnál hókásás szakaszok vannak, az M3-as autópálya belső sávját némely helyen ugyancsak hókása bo­rítja. Az M7-es autópálya Bu­dapest—Martonvásár közötti szakasza nedves. Az alsóbbren­dű utak közül járhatatlan a Tata és Kömlőd közötti út, va­lamint a Veszprém megyei pálihálási bekötőút. Nehezen járhatók a Bakony, a Vértes és a Pilis útjai. Síkosak Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs, Haj­dú, Szolnok, Bács és Pest me­gye, valamint a Dunántúl út­jai. A síkosság elhárításán és a hóeltakarításon mintegy 250 gép dolgozik. A látási viszo­nyok sokfelé korlátozottak voltak tegnap, Belkereskedelmi gyorsmérleg Kiegyensúlyozott ellátás Az áruellátás összességében az év első 11 hónapjában ki­egyensúlyozott volt, a kiskeres­kedelmi forgalom — összeha­sonlítható áron — csaknem 4 százalékkal volt magasabb, mint, tavaly ilyenkor — álla­pítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyorsjelentése. A legnagyobb mértékben a ve­gyes iparcikkek forgalma nőtt. az átlagot meghaladta a ru­házati cikkek forgalma is, mérsékeltebben emelkedett az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése. Az év első 11 hónapjában 344,3 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le a kiskeres­kedelem. A ruházati cikkek­ből ez év második felére lé­nyegesen javult a kínálat, né­hány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövekedett a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt is, a vásárló több­nyire meg is találta, amit ke­resett. Építőanyagokból a kí­nálat meghaladt a keresletet. 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents