Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
TQT-kongresszus előtt A korábbi lendület nem tört meg UNESCO-szeminárium Környezetvédelem Az UNESCO környezetvédelmi oktatási szemináriuma kezdődött szerdán Salgótarjánban, a pénzügyi és számviteli főiskolán, a Magyar UNESCO- bizottság, a Művelődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet rendezésében. A háromnapos programon kétszáz középiskolai és szakmunkásképző intézeti tanár vesz részt. Mint megnyitó beszédében Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes elmondta, a magyar iskolákban már a hetvenes évek eleje óta folyik környezetvédelmi nevelés, az 1978-ban benevezett új oktatási dokumentumok pedig már oktatásunk szerves részévé tették. Az országgyűlés által az idén elfogadott környezetvédelmi törvény végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az új generációk iskolai nevelése a természet és környezetük védelmére. Ehhez ad segítséget az UNESCO-szemi- nárium, amelynek résztvevői megismerik a környezetbiológia alapjait, s gyakorlati útmutatásokat is kapnak a sajátos iskolai nevelési célok eléréséhez. Végső búcsú Vas Károlyiéi Barátai, pályatársai, tisztelői kísérték el utolsó útjára a 62 éves korában elhunyt Vas Károly akadémikust, címzetes egyetemi tanárt, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatóját szerdán, a Mező Imre úti temetőben. A Magyar -Tudományos Akadémia nevében Beck Mihály akadémikus, a kémiai tudományok osztályának elnöke vett végső búcsút az élelmá- szervegyészet kiemelkedő hazai képviselőjétől. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a MÉM dolgozóinak nevében búcsúzott az elhunyttól. Vas Károly nagy érdeme, hogy kutatási eredményeinek gyakorlati, ipari megvalósításán is sikerrel fáradozott — mondotta. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület nevében Holló János akadémikus, elnök, Farkas József, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatóhelyettese pedig a munkatársak és a tanítványok nevében vett végső búcsút Vas Károlytól. Eltemették Szendy Károlyt Mély részvéttel kísérték utolsó útjára barátai, pályatársai szeixlán, a Miező Imre úti temetőben az életének 71. évében elhunyt Szendy Károlyt, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagját, Kos- suth-díjas, címzetes egyetemi tanárt, az Erőmű- és Hálózat- tervező Vállalat főszakértőjét. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Geszti P. Ottó akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztályának elnöke búcsúztatta. Elmondotta, hogy Szendy Károly munkássága hozzájárult a magyar villamosenergia-rendszer kiépítéséhez, a korszerű, műszakilag fejlett villamoshálózatok megteremtéséhez. Közvetlen munkatársai nevében dr. Benkó Imre, a műszaki tudományok kandidátusa vett végső búcsút Szendy Károlytól. Kommunisták számvetése — Vácott Mindenki beállt a sorba Kedvezően befolyásolták az emberek hangulatát Minden pártalapszervezet életében kicsit ünnepnek számítanak az év végi beszámoló taggyűlések. Ez az ünnepi hangulat érződött a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában is tegnap délután, amikor a kis egység félszáz kommunistája számvetésre ült össze. Szabó Istvánná,a pártalapszervezet titkára őszintén értékelte a végzett munkát Eredményeikről és gondjaikról egyaránt szólt. Veszteség helyett — nyereség Miről számolhatott be? Bár még hátra az évből néhány hét, sikeres termelési adatokról adott hírt. Megállapította, hogy a növekvő létszámgondok ellenére is három és fél, az év elején tervezettnél pedig hét százalékkal több terméket állítottak elő. Pontos számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a 152 milliós termelési tervet 4—5 millió forinttal túlteljesítik. Még lényegesebb azonban ennél, hogy a gyár gazdálkodása is kedvezően javult. Legjobb jelzője ennek, az eredmény. Míg tervkészítéskor 1 milliós veszteséggel számoltak, ennek ellenére 12—13 millió forint ryereséget remélnek. Szerepet játszott a sikerben, hogy javult a termékek minősége: mostanig nem érkezett reklamáció a gyár vezetőihez. Messzinek tűnnek az év eleji gondok, amikor néhány hónapon át szinte a gyár létét fenyegette számukra feldolgozhatatlan indiai alapanyag. Tagadhatatlan, a párttagok sokat tettek azért, hogy végül is megértette gondjukat a vállalatvezetés. Egy másik gyáruknak adták át feldolgozásra. Ott erre alkalmasabbak a berendezések. Semmit nem adnak ingyen, az eredményekért keményen megküzdött a váci gyár kollektívája. A 6 százalékos termelékenységnövekedéshez akadt néhány jó eszköz. Például, hogy központi segítséggel 8 és fél százalékkal növelt bérszínvonal, valamint a Wer- ner-munkamódszer bevezetése. Ennek nyomán ugyanis a fonodában 14-gyel kevesebben megbirkóztak a' feladatukkal, a fonónők átlagórabére pedig elérte a 24—25 forintot. A kommunisták példamutatása nem csak szavakban nyilvánult meg, sokat jelentett, hogy kedvezően befolyásolták az emberek hangulatát. Viták és kisebb-nagyobb viharok előzték meg a cérnagyárban Is az ötnapos munkarend bevezetését. A pártvezetés konkrét intézkedéseket javasolt. Hatásukra több munkásnő is vállalta a folyamatos éjszakázást. Igaz, ehhez megfelelő többletpénzt is sikerült juttatni, kiharcolni. Fellendült « az úfítókedv A Werner-féle munkamódszer önmagában nem lett volna elegíndő a termelési tervek túlteljesítéséhez. Mint a párttitkár megállapította: egy sorba kellett állítani mindenkit. Mit jelentett ez a gyakorlatban? Kiemelte egyebek között a karbantartásért és javításért felelős főmechanika üzem és a termelő egységek között megváltozott kapcsolatot. Előbbieknél jelentős szemléletváltozás következett be: megfelelően kiszolgálják az üzemeket és biztosítják a zavartalan termelést. Sok kisebb-nagyobb gond elhárításában jelentett — forintban nem is kifejezhető segítséget —, hogy ismét feléledt az újító kedv a gyárban. Az 1981- es év mérlege, nagyobb vállalatoknak is dicsőségére válna: 52 elfogadott és bevezetett újítás. Olyan fiatal szakmunkáslány is akadt, aki egymaga nyolc újítást nyújtott be. Gondoltak már természetesen a jövőre, 1982-re is. Sikerrel folytatták le ^például a kumeron- és az angóranyúl- fonal kísérleti gyártását, valamint felkészültek a 18 éven aluliak helyettesítésére. Az új rendelet értelmében, mint köztudott, január elsejétől már nem vállalhatnak éjszakai műszakot a 18 évesnél fiatalabbak. Nehezíti az egész kollektíva dolgát — nemcsak a párttagokét —, hogy tovább romlanak az eladási lehetőségeik. Miután a vevők kis tételeket rendelnek, az ideinél sokkal több átállásra kell számítani. Hiába változatlanul 1100 tonna fonalat kell gyártani, a napi munka nagyon megnehezül. Bátrabban bírálni! A pártélet milyenségét nemcsak az jelzi, megtartották-e rendre, munkaprogram szerint a taggyűléseket. A szervezeti életet elemezve, boncolgatva, néhány hiányosságot is kiemelt a beszámoló. Egyebek között, hogy még jobban meg kell szervezni a taggyűléseket, mert semmi nem indokolhatja, hegy a párttagság 18—20 százaléka nem jelent meg.. Ugyanakkor a pártcsoportokban is növelni kell az aktivitást. Például a pártbizalmiak között akadnak még, akik túlságosan óvatosak: nem mernek név szerint bírálni és számon kérni. Hosszas lenne csak felsorolni is, mi mindenről esett még szó a tegnapi beszámoló taggyűlésen, amelyen részt vett és hozzászólt Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Pálmai László, a váci városi pártbizottság titkára. Jó érzés volt látni, hallani, hogy a beszámolót követően ^egymásnak adták a szót a parttagok. Tizenkettem mondták el véleményüket a pártmegbízatásakról, az oktatásról, a KISZ- szervezet segítéséről, a jövő évi főbb célkitűzésekről. Ily módon fcikerekítve, teljessé té- ve az éves munka értékelését. Dodó Györgyi Dél-Pest megye háztáji gazdálkodása — méreteit tekintve — meghatározó jelentőségű megyei viszonylatban is. A ceglédi járásban, Cegléden és Nagykőrösön több mint 7 ezren foglalkoznak kistermeléssel. Az általuk művelt 6230 hektár területből 5 ezer a szántó, szőlőskert és gyümölcsös 553 hektár. Az állattenyésztés számai még sokatmondóbbak.. A háztájiban van a szarvasmarha-állomány ötödrésze, a sertések valamivel több mint fele, a juhok 14 százaléka, a baromfi majdnem háromnegyede. Az elmúlt öt évben kis híján megduplázódott a háztáji gazdák árbevétele és 1980- ban elérte a 306 millió forintot. Erősödik az árutermelő jelleg, s ezzel párhuzamosan csökken az önellátásra termeA termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb gazdasági körülmények között tevékenykedtek az elmúlt években, ennek ellenére fejlődésük nem tört meg. Valamit ugyan lassult a fejlődés üteme, a népgazdasági igényeket azonban összességében sikerült kielégíteniük. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szerdán a Parlamentben a IV. kongresszusukra készülő közös gazdaságok helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. örvendetes, hogy a társadalom érdeklődése — a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeinek láttán, és a fejlődés ismeretében — a téeszek felé fordult. A társadalom elismeréssel fogadta a téeszek és a háztáji termelők harmonikus együttműködését, és azt, hogy a termelőszövetkezetek jogilag tisztázott körülmények között bővítették tevékenységi körüket. Ez igen széles; a gazdasági élet majd minden területére kiterjed, élve a falusi munkaerővel és azzal, hogy a megtermelt javak mindenkor reális fogyasztói igényeket elégítenek ki. A kiegészítő üzemnek termékei nem kerülnek raktárra, viszonylag jól értékesíthetők és a téeszek hozzásegítik, hogy az árbevétel egy részét az alaptevékenység — a földművelés, az állattenyésztés stb: — a fejlesztésére, korszerűsítésére fordíthassák. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a magyar mezőgazdaság a vállalati, vállalkozási formák tekintetében igen gazdag. A mezőgazdasági nagyüzemek — az állami gazdaságok és a téeszek —, valamint a termelési rendszerek és a különböző szintű társulások, illetve az agráripari egyesülések harmonikus összhangban fejlődtek. Ezt az egységessé vált szabályozó rendszer segítette elő. A működési formáknak ezt a sokszínűségét a továbbiakban is meg kell tartani. A gazdaságok tevékenységi köre bővült. Az ipari, építőipari és szolgáltató tevékenység több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öj évben. Több mint hatezer helyen, illetve egységben folyik ilyen jellegű tevékenység a mezőgazdasági szövetkezetekben. Az V. ötéves terv időszakában saját erőből, hitellel és állami támogatással 84 milliárd forint érlők száma. Nyomon követhető egyes kisüzemek szakosodása. A ceglédi járásban van a megye legjelentősebb kisüzemi tehénállománya. Jászkara- jenőn kis híján 600, Törteién 400-nál több, Kocséron 363 állatot tartanak számon, ennek ellenére számottevő visszaesés következett be az utóbbi időben. Ha a hátterét kutatjuk, sok összetevőt kell figyelembe venni. A többi között a tanyák számának csökkenését, a tö- megtakarmány-ellátásban jelentkező gondokat és az életmódban végbement változást, amely átformálja a falun élők szokásait, igényeit is. Azok viszont, akik úgy döntöttek, hogy nem hagynak fel a tehéntartással, kettőnél több jószágot gondoznak. A kisüzemi juhállomány fejlődése ugyancsak figyelemre tékű beruházást valósítottak meg a gazdaságok. Kedvező, hogy az összehasonlításban a gépek és a technológia aránya nagyobb az építési beruházásokénál. Tartalékok azonban vannak még ezen a téren; az ( építőipar még nem fedezte 'fel a mezőgazdaságot és termelőszövetkezeti építőbrigádok is többet tehetnének az olcsóbb beruházások érdekében. Foglalkozott az átlagos gazdálkodási szinttől elmaradó téeszek helyzetével is. A téeszek mintegy 30 százaléka alacsony hatékonysággal gazdálkodik és nehézségekkel küzd. Ezek az üzemek — mintegy 400 -an vannak — közel másfél millió hektáron gazdálkodnak, azonban a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok és gyakran a vezetési hibák miatt, úgy látszik, tartósan lemaradtak. Az 1982-től érvénybe lépő szabályozó rendszer azonban már olyan érdekeltséget teremt számukra, amellyel ellensúlyozhatják a termelésben jeméltó. A számszerű adatokból azonban mégsem következik sem a hús, sem a gyapjú nagy mennyisége, mivel az állomány nem a legmegfelelőbb. Ez az ágazat még elmarad a lehetőségeitől. A juhtartás kibontakozásának alapvető feltétele a megfelelő rét- és legelőgazdálkodás kialakítása. A sertéstenyésztés a kisüzemek legjobb ütemben kibontakozó ágazata. Az ösztönző ár- kiegészítések hatására mind több helyen állítanak be 15— 20 vagy még ennél is több hízót olyanok, akik több éves szerződést kötnek. Ezen a téren alakultak ki a legjobb szervezési tapasztalatok a nagyüzemekben, főleg a Ceglédi Állami Tangazdaságban, a törteli Dózsa, az abonyi Ság- vári és a ceglédi Magyar—< Szovjet Barátság tsz-ben. Ugyanakkor 1981 második felében némi visszaesés következett be, amelyet az • illetékesek a takarmányozási gondokkal, s ezzel együtt a hizlalási ciklus meghosszabbodásával, továbbá a választási malacok kedvező értékesítési lehetőségével magyaráznak. A háztájiban lassan honosodik meg a mesterséges megtermékenyítés. Az úgynevezett zugkanoktól származó szaporulat minősége lentkező költségtöbbleteiket. Ezzel együtt a gazdaságok helyzetének javítására a következő időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani. Az elmúlt években a szövetkezetek taglétszáma jelentősen nem változott. Nőtt a tsz-tagok és alkalmazottak szakmai tudása. A gazdaságok korszerűsítették a munkadíjazás rendszerét. A családi pótlék intézményét kiterjesztették a szövetkezeti tagokra is, s ez igen kedvező visszhangra talált. A szövetkezeti demokrácia és az önkormányzat intézményei, gyakorlásának formái számos új vonással gazdagodtak, igazodtak a megváltozott üzemi méretekhez és a gazdálkodás új körülményeihez, ösz- szességében jól szolgálják a szövetkezeti dolgozók érdekeit és biztosítják, hogy a tagok döntési és ellenőrzési jogaikat érdemben gyakorolhassák. Segítik a vállalati gazdálkodást és a társadalmi feladatok megoldását is. silányabb, s ez rontja a sertések exportképességét. A takarmányellátás terén sokat tesznek a nagyüzemek, amelyek mindinkább elegendő abrak- és tömegtakarmányról gondoskodnak, összesen 45 terményboltból szerezhetik be szükségleteiket a gazdák. A zöldségtermesztés szerényebb méretű a fenti ágazatoknál. A nagyüzemek közreműködése e téren a legcsekélyebb. A törteli Dózsa és az abonyi Űj Világ tsz-ben hagyomány ugyan a palántanevelés a háztáji számára, de ez nem terjedt el széles körben. Az összefüggés nyilvánvaló a nagyüzemi zöldségtermelés visszafejlődésével. Legsúlyosabb érvként azonban az értékesítés nehézségei vetődnek fei. ^ A tsz-tagok háztáji gazdaságainak integrálásában tapasztaltán vesznek részt a nagyüzemek. A térség termelőszövetkezeteiben és a Ceglédi Állami Tangazdaságban 36-an foglalkoznak ezzel a feladattal. Megváltozott az üzemek nyereségérdekeltsége is, s ma már jobban megfelel a gazdaságosság követelményének. Amíg 1976-ban 880 ezer forint veszteséget produkált, addig az idén tervezett nyereség túlszárnyalja a 6 millió forintot. Azok a nagyüzemek cselekednek helyesen, amelyek a háztájiban folyó termelés minden mozzanatát szervezik, segítik — mindkét fél nyereség- érdekeltségének figyelembevételével. Tamasi Tamás Festék a mérlegen Gondosan mérik, adagolják az NSZK-ból vásárolt szinező- festéket a pilisvörösvárí nemesvakolat-gyártó üzemben. Termékük már közismert, hiszen ezzel az anyaggal tatarozták a budapesti belváros házait is. Bozsán Péter felvétele Ahol a legtöbb tehenet tartják Jó éklmiszerforrás u háztáji = Sok lemondást, vesződséget vállal, aki a háztáji állat- | tenyésztésből kíván jövedelemhez jutni. Olyan életforma | mellett dönt, amely egyébként már visszaszorulóban | van. Mégis vannak, akik — nyilván alapos számítgatás, | megfontolás alapján — nem hátrálnak meg, mint pél- = dául a törteli Dózsa Tsz raktárosa, aki tizenkét bikát | hizlal, és ezek mellett sertések és baromfik népesítik be f az udvarát. Egy másik gazda Cegléden a Gerje mentén | alakított ki szép kis mintagazdaságot. Mini hizlaldája | saját tervei szerint épült, törpe vízművel, villanydaráló- | val, moslékkonyhával, tágas terménytárolóval. Kocái | szaporulatát hizlalja, értékesíti. Meg sem tudna lenni 1 a disznók nélkül.
