Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
I 2 xMihm 1981. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Közleményt adtak ki a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Szerződés tagállamainak fcüliügy miniszteri bizottsága 1S81. december 1—2-án Bukarestben megtartott soron következő ülésén ítészt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéinek külügyminisztere. • A miniszterek államaik nevében megállapították, hogy az események alakulása | teljes mértékben alátámasztja a nemzetközi helyzet fejlődésének irányzatairól, a politikai tanácskozó testület 1980. májusi varsói ülésén és a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek 1980. decemberi moszkvai találkozóján adott értékelések és következtetések időszerűségét, valamint az említett államok által előterjesztett, a béke megszilárdítására, az enyhülésre, a fegyverkezési hajsza felszámolására és a leszerelésre, valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítésére irányuló programok és javaslatok nagy jelentőségét. Mély aggodalommal állapították meg, hogy az imperialista erőpolitika aktivizálódásának következményeként tovább romlott a nemzetközi légkör, nőtt a háborús veszély és a népek szabadságának, függetlenségének fenyegetettsége. Ezzel összefüggésben rámutattak arra a növekvő veszélyre, amelyet a fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés ütemének és méreteinek fokozódása, az ú.) fegyvertipusok és -rendszerek kidolgozása, azok rendszerbe állítása, a katonai kiadások további emelkedése, a hadiipari komplexum szerepének és befolyásának erősödése okoz. Az ülés résztvevői — ezzel kapcsolatban — ismét rámutattak, hogy különösen veszélyes az új amerikai közép- hatótávolságú rakéták nyugat- európai telepítéséről szóló NATO-döntés: az Egyesült Államoknak a neutronfegyver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új, széles körű programjáról hozott döntése, mivel ennek nyilvánvaló célja a katonai fölény elérése. © Az ülés résztvevői ugyanakkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő imperialista, reakciós erők politikája a békeszerető államoknak, az imperialistaellenes, haladó erőknek és a társadalom legszélesebb köreinek növekvő ellenállásába ütközik Európában és a világ más térségeinek országaiban. A békéért, a leszerelésért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országoknak. Ebben a harcban ugyancsak fontos tényező az el nem kötelezett országok fellépése a háború megelőzéséért, a béke megszilárdításáért, az enyhülési folyamat világméretű kiszélesítéséért. Valameny- nyi államban, az összes földrészen a politikai személyiségek, a parlamenti és társadalmi körök, a lakosság széles rétegei határozottan fellépnek az ösz- szes vitás nemzetközi kérdés békés politikai rendezéséért, mindinkább felismerik, hogy haladéktalanul hatékony lépéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa elhárítására. A békéért és a leszerelésért, a háború és a rakéták elleni tömegtüntetések és tiltakozások Európa és más földrészek országaiban — napjaink jellemzőivé váltak. Az ülésen képviselt államoknak nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína, nincs, nem volt és nem is lesz szándékukban létrehozni nukleáris elsőcsapás-mérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fölényre. Felléptek és felléonek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításával alacsonyabb szinten valósuljon meg a katonai erő! egyensúly, csökkenjen és szűnjön meg a katonai szembenállás Európában. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a fegyverkezési versenyt senki sem nyerheti meg és az, aki a győzelem reményében elhatározná a nukleáris háború kirobbantását, nukleáris katasztrófát zúdítana az emberiségre, amelyben elkerülhetetlenül maga is elpusztulna. A nukleáris háborút nem lehet korlátok között tartani. Az ülés résztvevői kifejezi éK meggyozodésuKet, h„sy a katonai es a poiitiKai Ko.urontáeio, valamint a háborús veszély felszámolásához, az enyhülési folyamat megőrzéséhez és folytatásához, az országok együttműködésének fejlesztéséhez napjainkban inkább, mint koráDban bármikor, égetően szükség van a fegyverkezési verseny hala- déKtalan beszüntetésére, érdemi leszerelésre, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy országaik változatlanul készek igazságos és kölcsönös alapon megállapodni bármely fegyverfajta korlátozásáról, csökKentésé- ről, vagy b®tiltásáról. Ez egyaránt vonatkozik a nukleáris és a tömegpusztító fegyverek valamennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az államok fegyveres erői létszámának csökkentésére is. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hugy államaik kedvezően értékelik a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról. E tárgyalások kérdéseivel összefüggésben, olyan jelentős eseményként méltatták a közelmúltban megtartott szovjet— nyugatnémet csúcstalálkozót, mint amely hozzájárul az említett tárgyalások feltételeinek javításához. Az ülésen képviselt államok abban látják a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1981. november 30-án Genf- ben újrakezdett tárgyalások célját, hogy szilárd erőegyensúly fenntartásával Európában, a nukleáris fegyverzet mind alacsonyabb szintjén erősödjön valamennyi európai állam és nép biztonsága, elháruljon a kontinens népét fenyegető veszély. E cél elérése érdekében számításba kell venni valamennyi közép-hatőtá- volságú nukleáris eszközt Európában — szárazföldi és tengeri állomásoztatású rakétákat, nukleáris fegyvert hordozó repülőgépeket az összes tényezőket, amelyek meghatározzák, a stratégiai helyzetet a kontinensen. Az ülés résztvevői konstruktív lépésként értékelték a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy — a másik félnek a moratóriummal való egyetértése esetén — jóakarata jeléül egyoldalúan csökkenti a Szovjetunió európai részén lévő közén-hatótávolságú nukleáris fegyverek bizonyos részét, közeledve ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgyalások eredményeként megállanodhat. Nagy Jelentőségűnek értékelték a Szovjetuniónak azt a szándékát. hogy a tárgyalásokon az európai közép-hatótávolsági nukleáris eszközök kölcsönös, radikális csökkentéséért száll síkra. Ez az igazi út a háborús veszély elhárítására és a béke megszilárdítására az euróbái kontinensen. A közén-hatótá- volmgú nukleáris eszközök jelenléte Európában olyan probléma, amely minden euróbái aén^t érint, emiatt ezek a néoek életbevágóan érdekeltek konkrét eredmények elérésében, a szovjet—amerikai tárgva’áso- kon: ,.ezt figyelem be véve az ülés résztvevői kifejezték re- mén'ö'ket, hogy minden európai állam kormánya elősegíti a tárgyalások sikerét”. Az ülésen képviselt államok egyhangúlag fellépnek a hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet —amerikai tárgyalások mielőbbi felújításáért. Szükségesnek tartják, hogy ezek a tárgyalások, támaszkodva mindarra, amit már elértek, a felek egyenlőségének és azonos biztonságának elvét szigorúan betartva vezessenek el a hadászati fegyverzet korlátozásához és csökkentéséhez. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Kö- zép-Európában és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folytatott bécsi tárgyalásokat ki kell mozdítani a holtpontról. Meggyőződésük, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országoknak 1978— 1981-ben az álláspontok közelítése céljából előterjesztett javaslatai olyan alapot teremtenek, amely lehetővé teszi, megkezdjék a gyakorlati tevékenységet az első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésére. A bécsi tárgyalásokon való előrelépéshez az kell, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati államok is tanúsítsanak készséget a vita tárgyát képező problémák megoldására, adjanak konstruktív választ a szocialista országok javaslataira. Az ülésen képviselt államok kiállnak az atom- ícgyvermentes és békeöveze- teic létrehozása mellett az európai kontinens különböző részéiben, beleértve Európa északi részét es a Balkánt, valamint a béke és az együttműködés övezetének létrehozását a Földközi-tenger térségében. Az ülés résztvevői ezzel ösz- szeíüggésben rámutattak, hogy az atomfegyvermentes övezetek létrehozásához a nukleáris hatalmak kötelezettségvállalására van szükség ezen övezetek stáíűsának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy nem telepítik oda saját nukleáris fegyvereiket, semmilyen körülmények között nem alkalmaznak ilyen fegyvert az övezetekhez tartozó államok ellen és nem fenyegetik őket ilyen fegyver alkalmazásával. Minthogy a Szovjetunió kifejezte készségét ilyen kötelezettség vállalására, Európa népei ugyanezt várják el más nukleáris hatalmaktól is. O Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan nemzetközi fórum — különösen a genfi leszerelési bizottság — munkájának hatékonyabbá tétele mellett, amelyeken a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseiről tárgyalások folynak vagy folyniuk kellene. Kinyilvánították, hogy államaik érdekeltek mindazon tárgyalások felújításában, amelyek az utóbbi időben megszakadtak, s hogy készek elősegíteni azok sikeres befejezését. Az ülé$ résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik készek megállapodást kötni a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt a nagy katonai potenciállal rendelkező államok esetében, százalékos ' arányban, vagy pedig abszolút mértékben. Az első lépés az államok katonai kiadásainak befagyasztása lehetne. A szocialista államoknak e jelentős probléma valamennyi vonatkozását érintő konkrét javaslatai közismertek és továbbra is érvényesek. Az ülésen hangsúlyozták, hogy egyre időszerűbb hatékony intézkedéseket elfogadni a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjesztésének megelőzéséről. Ezzel összefüggésben egyöntetű támogatásukról biztosították az ENSZ-közgyű- iés 36. ülésszakán elhangzott szovjet javaslatot, hogy kössenek nemzetközi szerződést valamennyi fegyverfajta világűrben való elhelyezésének betiltásáról. Az ülés résztvevői megerősítették államaik elhatározását, hogy továbbra is részt vállalnak az EN3Z-köz- gyűlás 1982-re előirányzott 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésében. Kifejezték érdekeltségüket az ülésszak sikeres lebonyolításában, abban, hogy az ülésszakot olyan határozatok elfogadására ösztönözzék, amelyek tényleges fordulathoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a leszerelésben, új lendületet adnának az e kérdésekről folytatott tárgyalásoknak. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államai képviselőinek madridi találkozója menetéről folytatott vélemény- csere során a miniszterek kiemelték, hogy e találkozó sikeres befejezése további előrehaladást tenne lehetővé a helsinki záróokmány végrehajtásában, hozzájárulna az enyhülési folyamat fenntartásához, elősegítené az államközi kapcsolatok megjavítását. Ez különösen nagy jelentőségű lenne a mostani nemzetközi helyzetben. Az ülés résztvevői ennek fényében áttekintették a madridi találkozó tényleges helyzetét, mérlegelték mind az elért eredményeket, beleértve a záródokumentum egyeztetésében elért eredményeket, mind azokat a kérdéseket, amelyekben annak jelentőségét, hogy a találkozón nagy figyelmet fordítanak az európai biztonság katonai vonatkozásaira, különösen az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívására, az összeurópai folyamat keretében. Kifejezték meggyőződésüket, hogy ha a madridi találkozó valamennyi résztvevő állama kellő politikai akaratot és realizmust tanúsít, sikerül egyetértést elérni a konferencia ösz- szehívásában. Az ülésen kéDvi- selt államok támogatják a Lengyel Népköztársaság javaslatát a konferencia Varsóban történő összehívására. O Az ülés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozón intézkedéseket fogadjanak el az államok közötti kapcsolatoknak a záróokmányban megfogalmazott elvei további erősítése céljából, valamint annak is, hogy az összeurópai értekezleten részt vevő összes állam maradéktalanul tartsa be ezeket, egymás közötti és más államokkal való kapcsolataiban. A miniszterek egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a madridi találkozó valamennyi résztvevőjének jelenleg további erőfeszítéseket kell tenni, hogy a találkozó sikeresen záruljon. Kiemelték annak elvi jelentőségét, hogy a nem- za.xözi helyzet további súlyosbodásának megelőzése érdekében ne kerüljön sor új katonaipolitikai szövetségek létrehozására és a meglevők kiszélesítésére, azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői megerősítettéli: államaik korábban már többször előterjesztett javaslatait is, hogy egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t és első lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy Európa — társadalmi berendezkedésüktől függetlenül — valamennyi európai nép otthona, amely soha többé nem válhat hadszíntérré és amelyben mindannyiuknak részesülniük kell a béke, a függetlenség, a haladás és a boldogulás gyümölcseiben. A mostani nemzetközi helyzet minden bonyolultsága ellenére el lehet érni a feszültség csökkentését, a bizalom erősítését, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlődését az államok kapcsolataiban. az egymás tiszteletén és az egyenjogúságon alapuló párbeszéd, az érdemi és konstruktiv tárgyalások segítségével. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a mostani nemzetközi helyzetben még fontosabb közös tevékenységük egymással és együttműködésük más államokkal a békéért és a biztonságért folytatott harcban. A külügyminiszteri bizottság ülése az ilyen együttműködés és közös cselekvés szellemében folyt le. A párbeszédet két állásfoglalás határozza meg Szovjet-amerikai tárgyalások Az Eurostratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról Genf ben kedden megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalások a nyilvánosság kizárásával folytatódnak, ily módon a megfigyelők számára nem marad más, mint a kiindulási pozíciók, valamint a nemzetközi sajtó állásfoglalásainak elemzése. Genfben egyetértés mutatkozik abban, hogy az önmagában is fontosnak ítélhető szovjet—amerikai párbeszéd menetét jelenleg két állásfoglalás határozza meg: Reagan amerikai elnöknek az úgynevezett nulla megoldásról szóló — a közelmúltban elhangzott — beszéde, valamint Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának Bonnban az elmúlt héten ismertetett javas*- lata az Európában állomásozó középható-távolságú nukleáris rakétafegyverekre vonatkozó moratóriumról, az egyoldalú szovjet rakétakorlátozási ajánlatról és a szívós tárgyalásokkal elérhető európai nukleáris fegyvermentesítésről. Ez a két beszéd jelzi egyben a két tárgyalóküldöttség kiindulási álláspontját a genfi tárgyalásokon — amely álláspontok között jelenleg, a tanácskozás kezdetén még jelentős különbség mutatkozik. Találóan jegyezte meg azonban a zürich-i Tages-Anzeiger cikkírója, amikor rámutatott: az első plenáris ülésen fizikailag csak a két küldöttség tíztíz tagja vett részt. Közvetett formában, morális értelemben azonban jelen van Nyugat- Európa érintett közvéleménye is, amelyet közvetlenül fenyeget a NATO rakétaprogramja — abban az esetben, ha a genfi megbeszélések nem vezetnek eredményre. Mint ismeretes, a Szovjetunió elutasitotta a Reagan-fé- le „nulla változat” tervét, mivel az megváltoztatná a jelenleg meglevő hadászati erő- ~ wr. Br.nV's'j W Nagy jelentőségű találkozó egyensúlyt az Egyesült Államok javára. Az amerikai elnök javaslatában ugyanis a NATO rakétaprogramjának feladása fejében azt követelte a Szovjetuniótól hogy semmisítse meg SS—4 SS—5 és SS—20-as típusú rakétaállományát. Ha a Szovjetunió elfogadná az amerikai javaslatot, akkor középható-távolságú nukleáris célbajuttató eszközeinek száma 500 alá csökkenne, a NATO oldalán viszont megmaradna 986 hasonló kategóriájú fegyver. Az amerikai kormányzat ugyanakkor elutasította a moratóriumra vonatkozó szovjet kezdeményezést, mondván, hogy az a jelenlegi állapot rögzítését eredményezné, és mint ismeretes, a nyugati fél a középható-távolságú nukleáris eszközök megközelítő egyensúlya helyett szovjet fölényt tételez fel ezen a téren. Figyelemre méltó ugyanakkor az, hogy bár mindkét kormány elvetette „első olvasásban” az ismertetett javaslatokat — mind a szovjet, mind pedig az amerikai hivatalos körök pozitívumokat is látnak azokban és üdvözölték egymás azon szándékát, hogy hajlandóak tárgyalni a felvetett kérdésekről. Laosz ünnepén Üdvözlő távirat Leonyid Btezsnyev és Nyi- kolaj Tyihonov táviratban üdvözölte a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság vezetőit abból az alkalomból, hogy hat évvel ezelőtt, 1975. december 3-án kikiáltották a népi demokratikus köztársaságot A szovjet vezetők üdvözletükben annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a jövőben tovább erősödik a szovjet és a laoszi nép barátsága és együttműködése. Schmidt az NttK Erich Honeckernek, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja december 11-től 13-ig a Német Demokratikus Köztársaságba látogat — jelentette be Kurt Becker nyugatnémet kormányszóvivő tegnap délutáni bonni sajtóértekezletén. Helmut Schmidt a bonni kabinet tegnapi ülésén nagy jelentőségűnek nevezte a találkozót a kelet—nyugati párbeszéd folytatása szempontjából, de egyúttal óvott a túlzott várakozásoktól. Erich Honecker és Helmuit Schmiidt több négyszemközti megbeszélést folytat majd, s ezeken megvitatja a kelet- nyugati viszony alakulását, az európai helyzetet és természetesen a két német állam együttműködését, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra. Megbeszéléseikről várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki. ★ Erieh Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke tegnap több magas rangú személyiséget fogadott. Találkozott Pjotr Abraszimovval, a Szovjetunió berlini nagykövetével, aki tájékoztatta őt Leonyid Brezsnyev párt- és államfő bonni tárgyalásainak eredményeiről. A Szolidaritás fokozza a feszültséget R rendfenntartó erők akciója Varsóban tegnap délelőtt a belügyminiszter parancsára akcióba léptek a tűzoltótiszti főiskola épületét körülvevő rend- fenntartó erők. Felszólították az épületben tartózkodókat, köztük a Szolidaritás mazow- szei regionális szervezetének tagjait, hogy hagyják el a főiskola területét. Ugyancsak távozásra szólították fel a környéken összesereglett tömeget. A rendfenntartó erők egyidejűleg hozzáláttak a főiskola közelében villamosokból létrehozott közlekedési blokád megszüntetéséhez, kiszabadították a tűzoltótiszti főiskola parancsnokát, akit a főiskola elfoglalói eddig fogva tartottak. A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint a rendőri egységek megszüntették a közlekedési blokádot, az épületből való távozásra bírták a sztrájkoló hallgatókat és az őket támogató kívülálló személyeket. A PAP jelentéséből kitűnik' a rendőri akció során senki sem sérült meg. A varsói televízió tegnap esti jelentése szerint a hatóságok a helyszínen őrizetbe vették á Szolidaritás mazowszei szervezetének tizenegy aktivistáját. Erre hivatkozva a Szolidaritás sztrájkkészültséget hirdetett csütörtökre az egész varsói vajdaság területére, arra az esetre, ha az őrizetbe veiteket csütörtökön délig nem engedik szabadon. Ellenkező esetben a Szolidaritás csütörtök déltől általános sztrájkot hirdet nemcsak a varsói vajdaságban, hanem az egész mazowszei körzetben, amely összesen hat vajdaságöt foglal magában. CSAK RÖVIDENSZERDÁN véget ért Moszkvában az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A legnagyobb szovjet köztársaság törvényhozása elfogadta az új ötéves tervet, a jövő évi tervet és a költségvetést. CALVO SOTELO spanyol miniszterelnök kedden este átalakította kormányát.
