Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
1981. DECEMBER 20., VASÄRNAP PEST MEGYEI HlRLAP MAGAZIN 7 Adott történelmi helyzethez igazítva A helves döntés vitáiban születik A városi, járási pártbizottságok az elmúlt hónapban a XII. kongresszus határozatának megfelelően áttekintették irányító munkájuk legfőbb tapasztalatait, a növekedő igényekhez igazodva vizsgálták testületeik és a politikai apparátus munkastílusát, munkamódszerét, összegezték a tapasztalatokat és meghatározták az irányító munka továbbfejlesztésének útjait. A pártmunkában nincsenek minden körülmények között alkalmazható módszerek és munkaformák. Lenin a Bolsevik Párt X. kongresszusán ezt így fogalmazta meg: „A forradalmi marxizmus pártja merőben helytelennek tartja egy abszolút helyes, a forradalmi folyamat minden szakaszának megfelelő pártszervezeti forma, úgyszintén ilyen munka- módszerek keresését. Ellenkezőleg, a szervezeti formát és a munkamódszereket teljes mértékben az adott konkrét történelmi helyzet sajátosságai és az ebből közvetlenül adódó feladatok határozzák meg. . bármilyen szervezeti forma és az annak megfelelő munkamódszerek a forradalmi fejlődés objektív feltételeinek megváltoztatásával a párt- szervezet fejlődési formáiból a fejlődés béklyóivá válhatnak”. Ez a megállapítás ma is időszerű. Az irányító szerepet betöltő és nagy önállósággal rendelkező 8 városi és 9 járási pártbizottságunk igen széles körűen elemezte eddigi munkáját és határozta meg e munka hatékonyságát szolgáló tennivalókat. Mintegy 2000 választott párttestületi taggal, aktivistával és tömegszervezeti vezetővel folytattak érdemi beszélgetési, eszmecserét, a párt-végrehajtóbizottságok és pártbizottságok Irányító, ellenőrző munkájáról. A beszélgetések légkörére az elvtársiasság, a nyíltság és a párt ügyéért érzett magasfokú felelősség volt a jellemző. A vezetés iránti bizalom, igényesség, a párt egységének további erősítése fogalmazódott meg valamennyi beszélgetésen. A beszélgetéseken részt vevő péirtbizottsági tagok sokoldalúan közelítették meg a pártmunka stílusát és számos érdemi javaslattal járultak hozzá annak továbbfejleszt téséheiz. A városi-járási pártbestül etek tagjainak aktivitása kiemelkedő volt a munkastílust tárgyaló pártbizottsági üléseken. Érezték, tudták, hogy véleményükkel a párt vezető szerepének erősödését, aiz ideológiai, politikai és szervezeti egység megszilárdítását szolgálják. Nagy számban vettek részt a vitában olyan pártbizottsági tagok, akik 1980-ban történt megválasztásuk óta még nem nyilvánítottak véleményt. Az előterjesztések vitáiban a pártbizottsági tagok 30—35 százaléka vett részt. Ez a tény is mutatja, hogy a téma élénk érdeklődést váltott ki. A gyakorlat eszközeivel A városi és járási pártbizottsági ülések előterjesztései és a vita, valamint az elfogadott határozatok a munka további fejlesztésiére, egyértelműen bizonyítják, hogy megyénkben a városi, járási pártbizottságok, a XII. kongresszus határozatai, a Központi Bizottság és a megyei pártszervek állásfoglalásai alapján vétgzik munkájukat. A városi és járási pártbizottságok — mint testületek — a terület valóságos politikai vezetői, betöltik irányító, ellenőrző szerepüket, pártunk politikáját elvi irányító tevékenység és a politikai munka gyakorlati eszközeivel érvényesítik. Az előterjesztésekből kitűnik, hogy a városi, járási pártbizottságokoban érvényesül a választott testületi tagok egyenjogúsága, erősödött személyes felelősségük, mind a határozatok előkészítésében, mind a döntéshozatalban, valamint a végrehajtás szakaszában is. A tervszerű és tudatos kiválasztás az aiapszerveze- zetiak részéről és a káderképzés, iskoláztatás jó szolgálata a pártbizottsági tagok általános és politikai műveltségének gyarapodását. A pártbizottság tagjainak rendszeres megbízása a pártélet különböző területein, nagy részüknek a városi-járási pb mellett működő munkabizottságokba történt megválasztása, az évenként folytatott csoportos elvtársi beszélgetések elősegítették a pártmunkó- hoz szükséges jártasság, tapasztalat megszerzését. A szocialista társadalom sikeres építésének alapvető feltétele a párt vezető szerepének érvényesülése. Társadalmunk fejlődésében döntő jelentőségű a marxizmus—leninizmus elveire épülő politika. A politika dialektikus kapcsolatban, van a munkastílussal. Az elsődleges, a meghatározó szerepet természetesen a politika tölti be, a munkastílus ebből következik és ezt szolgálja. Az MSZMP politikája — minit azt teg- utóbb a XII. kongresszus is megállapította — kiegyensúlyozott, torzulásoktól mentes; eredményesen szolgálja a fejlett szocialista társadalom építését. A mvokásosztály és a társadalom szél "'s ré': egeinek érdekeit, kifejező politika alapján alakulhat ki a lenini munkastílus. A jó politika azonban csak a lehetőségét teremti meg a helyes munkamódszernek, megvalósításához céltudatos munka szükséges. Annái is inkább, ment a munkastílus visszahat a politikára. A helytelen módszerek eltorzíthatják a párt helyes politikai vonalát, akadályozhatják hatékony érvényesülését. A politika és a munkastílus közt levő valóságos viszonyra a kölcsönhatás a jellemző, amiben feltétlenül a politikáé az elsődlegesség és a meghatározó szerep. Személyes megbízatások Mindezen fontos elveket szem előtt tartva — állapította meg a monori járási pártbizottság ülése — megfelelő szelekcióval biztosított, hogy a testület elé csak politikai megítélést és állásfoglalást igénylő lényeges témák kerülnek. Ugyanakkor a gazdasági kérdések mellett a jelenlegi gyakorlathoz képest nagyobb figyelmet kell fordítani az időszerű belpolitikai, ideológiai, a párt belső életével összefüggő kérdésekre. Igényelte több pártbizottság, a ráckevei, a váci, és a dabasi járási, hogy az írásos előterjesztéseknél és a szóbeli kiegészítéseknél az egymásra épültség, az ismétlés elkerülése, és a két előterjesztés összhangja igényesebben valósuljon meg a jövőben. A Vác, Szentendre és Gödöllő városi párt- bizottságok ülésein merült fél a testületi ülések vitáinak erősítése iránti igény. Felmerült, hogy az előterjesztések tartalmazzanak több nyitott kérdést, adjanak alternatív lehetőséget a döntéshozatalhoz. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szóbeli kiegészítés bemutatná az előterjesztés előkészítése során vitatott kérdéseket, a vita során felmerült eltérő nézeteket. Az előterjesztések, a határozati javaslatok készítői a függetlenített apparátus mellett a munkabizottságok, a pártbizottság tagjaiból álló aktívacsopontok. Ezáltal a pértbizott- sági tagok egy része cselekvő részese az előkészítésnek. Ugyanakkor a többség csak kézhez kapott írásos anyagokra, illetve a szóbeli előterjesztésekre és korábbi, vagy helyi tapasztalataira támaszkodhat. A fiatalabb pártbdzottsági tagok körében felmerült, hogy a tárgyalt napirendekkel kapcsolatos köziponti állásfoglalást, illetve a járási testület korábbi határozatát kellően nem ismerik, ez akadálya lehet a helyes megítélésnek, megalapozott véleménynyilvánításnak. A pártibizott- sáigi tagok felelősségtudatának magas szintjére utal, hogy nagyobb lehetőséget igényelnek a napirendre kerülő tárgykörökben az ismeret- és tapasztalatszerzésre, több tájékoztatást és megbízatást az egyes határozatok előkészítésében. Nagyobb aktivizálásukat kérték egy-egy területen lefolytatandó brigádvizsgálatban, és több konkrét személyes megbízatást a párthatározatok végrehajtásában. A pártbizottságok tagijai önkritikusan, önmagukkal szemben támasztott követelményként fogalmazták meg, hogy saját területükön megfelelőbben és konkrétabban kell segíteniük a párthatározatok végrehajtását, biztosítani az információáramlást. Az irányítás alapjai Többen ügy vélekedtek, hogy a döntések előkészítése ma még az erők jelentős részét igénybe veszi. Döntés után kevesebb figyelem irányul a párttagsággal történő eszmecserére, érvekkel történő meggyőzésükre, az egységes értelmezés és cselekvés feltételeinek biztosítására, s végül a határozatok végrehajtása tapasztalatainak konkrét értékelésére. Több figyelmet érdemel a végrehajtást akadályozó gondok, problémák megismerése, okainak feltárása, elhárítása. Elhangzott, hogy a végrehajtó bizottság beszámolója a végzett munkáról ugyan rendszeres, de a tájékozottság naprakészsége érdekében a jövőben minden pártbizottsági ülésen kerüljön sor a végrehajtó bizottság állásfoglalásainak, döntéseinek részletesebb bemutatására. Felvetették, hogy esetenként témától függően szükség van a kibővített pártbizottságd ülésekre. Korábban a meghívottak magas száma miatt előfordult, hogy az ülés szinte már aktívaülésnek tűnt, amely korlátozta a testület tagjainak véleménynyilvánítását, az érdemi munkát. A kibővített pártbizottsági ülések helyett egyébként — az egységes cselekvés érdekében — célszerűbb a döntéseknek, a fontosabb határozatoknak aktívaülésen történő ismertetése, értelmezései. A városi, járási pártbizottságok ülésein elfogadott határozatok jó alapot adnak az irányító munka továbbfejlesztésére. A húsz járási jogú párttestület a város, a járás sajátosságainak megfelelően különböző területekre helyezte a hangsúlyt. Az alapvető kérdésekben azonban lényegében valamennyien azonos álláspontot fogadlak el. Valameny- nyien egyetértettek abban, hogy az elmúlt években fejlődött a városi, járási pártbizottságok irányító, ellenőrző munkája. Minőségileg is javult a testületek kollektív tevékenysége és ez kedvezően érezteti hatását Fejlődött a politikai munka társadalmasítása. A párttapparátusók érdemileg és egyre hatékonyabban segítik a testületek munkáját és a hozott határozatok végrehajtását Dunakeszi és Cegléd városokban, kiemelten fogalmazták meg, hogy erősíteni kell a várospolitikát irányító tevékenységet Indokolt hogy a jelentős közhangulatot formáló, itö- mieg|be£olyásra ható kérdésekben testületi állásfoglalás szülessen. A városi pártbizottságnak a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítania a várospolitika főbb területeit érintő közép- és hosszú távú koncepciók kidolgozására — fogalmazták meg Százhalombattán. Valamennyi határozatban megtalálható; az érdemibb kollektív munka érdekében lehetővé kell tenni, hogy a választott testületek tagjai a jövőben még több tapasztalatot információt szerezzenek a város, járás életének különböző területeiről, eseményeiről. Indokolt a pártbizottság tagjait gyakrabban megbízni a testület képviseletével az irányított pártszervek rendezvényem. A pártbizottságok tagjai legyenek még öntevékenyebbek, jobban éljenek jogaikkal, és következetesebben teljesítsék kötelezettségeiket. Vállaljanak nagyobb részt a politika alakításában is. A tömegpolitikai munkában fokozzák a különböző nézeteik, jelenségek iránti politikai érzékenységet, szorgalmazzák a tartalmi kérdésekkel való rendszeres foglalkozást, különös tekintettel az ideológiai és kulturális témákra. Szükséges, hogy a járási és területi informáltság alapján a pártbizottság tagjai a testületi viták során törekedjenek az összefüggések, a konkrét tennivalók és a végrehajtás feltételeinek alaposabb elemzésére. Megnyilatkozásaikban bírálattal, önbírálattal segítsék elő a feladatok jobb megoldását, a követelményszint fejlődését. A pártbizottsági és munkabizottsági tagok, aktívák szélesebb körű bevonásával folyamatosabbá, céltudatosabbá kell tenni a pártszervezeteink tömegkapcsolatát. A testületi tagok felszólalásaiban, javaslataiban jobban támaszkodjanak a helyi tapasztalatok, kollektívák és szakemberek véleményére. Felkészült vezetőgárda A munkastílus é® munkamódszer egész rendszerében erősíteni kell a párt tömegkapcsolatait. A tömegszervezetek segítségével finomítani kell a politikai munkáit az egyes rétegek között, érzékenyebbnek kell lenni a párttagok és párton kívüliek észrevételeire, jelzésedre. A munka gyakorlatiassága mellett, azzal szoros összhangban, különös figyelmet kell fordítani az ideológia, a kulturális élet kérdéseire, feltételeire. Váljon a munkastílus jegyévé, hogy a politikai élet minden területét együtt, egymással kölcsönhatásban kell erősíteni, fejleszteni. Miint módszer, kapjon kitüntetett szerepet az élő szó ereje. Általános vélemény, hogy a párthatározatok végrehajtására több figyelmet kell fordítani. Következetesebben kell érvényesíteni az egyszemélyi felelősséget. A határozatok és a megfogalmazott, feladatok legyenek konkrétabbak, a végrehajtás felelőseit és az ellenőrzés módját is tartalmazzák. Ennek hiányában a végrehajtás során gyakran a felelősség személytelenné válhat, a döntések végrehajtásának elmulasztását több helyen nem tekintik fegyelmi vétségnek. A hozott határozatok száma csökkenjen, erősödjön abban a politikai jelleg. A határozathozatalkor a konkrétság, a differenciáltság legyen jellemző. A határozatok rendezése után az átfogóbb és hosszú távra szóló határozatokat hozzáférhetőbbé kell tenni az alapszervezetek és a testületi tagok részére. A párttagok taggyűléseken dolgozzanak fel egy- egy városi j járási határozatot. A pártszervezetek a saját határozataikba foglaltakat beszámoltatáskor és az éves beszámoló taggyűlések alkalmával ellenőrizzék. Szinte valamennyien foglalkoztak a vitában a járási, városi és községi pártszervek kádermunkájával. Elmondták, hogy irányításra kész, politikailag, szakmailag felkészült vezetőgárda dolgozik a járásokban, városokban. Ennek ellenére hangsúlyozták: mind járási, mind községi szinten fordítsanak nagyobb figyelmet a vezetők nevelésére. Lengyen tervszerűbb és ésszerűbb az utánpótlás kiválasztása, felkészítése. Törekedjenek a stabilitásra. Adjanak nagyobb nyilvánosságot az új, korszerű módszerekkel dolgozó vezetőknek. Ugyanakkor fokozódjék a számonkérés, amely soha ne legyen „megbocsátó”, elodázó. A munkastílust tárgyaló járási, városi pártbizottsági ülések arról győztek meg bennünket, hogy napjainkban mindenkeléit a demokratikus centralizmus elvének még következetesebb érvényesítése szükséges. Pártszervezeteinknek maradéktalanul biztosítaniuk kell a lenini normáknak, a kollektív vezetésnek érvényesítését, a növekvő követelményekkel összhangban a párttagság öntudatos fegyelmét, a határozatok végrehajtásában az egységes cselekvést. A városi, járási pártbizottságok döntéseit minden esetben kövesse sokoldalú politikai meggyőző nevelő munka, mert az egyébként helyes és jó határozatok csak akkor valósulhatnak meg maradéktalanul. A lenini elvek szerint A városi, járási pártbizottságok ülésein külön felhívták a figyelmet a lakossági kapcsolat fejlesztésére. Jogos az az igény, hogy közvetlenül többet tartózkodjunk és politizáljunk az emberek között, nyílt, őszinte eszmecserékkel megvitassuk a fejlesztési kérdéseket, megfelelő érvekkel indokolva, hogy mihez van lehetőségünk és mihez nincs. Az eddiginél bátrabban, vitában érveljünk a párt politikája mellett és lépjünk fel a helytelen nézetek ellen. Feladatunk, hogy jobban támaszkodjunk a tömegszervezetekre, az ott dolgozó kommunistákra. A szakszervezet, a KISZ és a népfront szervei fokozzák tömegbefolyásukat és rajtuk keresztül jussunk el politikailag a társadalom valamennyi rétegéhez. A járási, városi pártbizottságok munkastílusának fejlesztése feltételezi, hogy továbbra is az alapszervezeti munka színvonalának emelése kapjon fokozott figyelmet. Erősíteni kell a pártélet politikai mozgalmi jellegét. Egyre inkább légyen jellemző, hogy a helyes döntés vitában alakuljon ki, a nyíltság, őszinteség és az elvtársiasság légköre uralkodjon, ahol a bírálat és önbírálat természetes Igényként jelentkezik. A városi, Járási pártblzottságl üléseken megfogalmazott tennivalók teljes egészében követik a megyei pártbizottság határozatait, a munkastílus minőségi jegyei alapján megfelelő elemzést adtak az eddig végzett munkáról és a megváltozott na-, gyobb követelményekhez Igazodva határozták meg a járási, városi párttestületek további feladatait. A végrehajtás eredményessége a városi, járási pártbizottságok Irányító, ellenőrző munkájának további következetességétől függ. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára
