Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

6 'xí&áav 1981. DECEMBER 20., VASÄRNAP Séd mozi Elkészült Veszp­rémben az új Séd Filmszínháza Az impozáns épület jól Illeszkedik a belváros környe­zetébe. Az első emeleten alakítot­ták ki a nagy mo­zitermet, Az épületben egy 80 személyes kamaraterem is helyet kapott, ahol művészfilmeket vetítenek. Az új veszprémi mozi kiállítások, kon­ferenciák és más kulturális rendez­vények megtartá­sára is alkalmas. A fogyasztók kollektív érdekvédelméről ÉT Érvényt szerezni a törvénynek Az ember böngészi az újsá­gokat és nem hisz a szemének. Pedig ott áll, feketén, fehéren, ■ hogy „A tavaly karácsonykor vásárolt tévékészülékemet 10 hónap alatt kilencszer kellett javíttatni. A bolt mégsem haj­landó kicserélni, mert a mű­szerész csak két jótállási je­gyet használt el — kilenc he­lyett. A készülékem továbbra is hibás, de már nincs bizal­mam a GELKA-szervizben. Kérem szíves segítségüket, tisztelettel X. Y. nyugdíjas”. Az ember hallgatja, mit üzen a rádió és nem hisz a fü­lének. Szociális gondozásra szoruló, egyedülálló idős em­berek panaszolják el a külön­böző kereskedelmi egységek- 'ben, szolgáltató vállalatoknál elszenvedett sérelmeiket. Gye­sen levő kismamák kérdezik, miért a lakosságnak kell alkal­mazkodni a Patyolat-fiókok szeszélyesen váltakozó — és megjegyezhetetlen — nyitva­tartási rendjéhez, miért nem a Patyolat fut a rendelői után? Kihez forduljon a vendég, ha a pincér — akinek vasta­gon fogott a ceruzája — nem hajlandó kihívni az irodából az üzletvezetőt? Mi a teendő az olyan vásárlók könyvével, amelynek lapjait hónapokig nem forgatják a vállalati bel­ső ellenőrök? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések ösztönözték arra a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy valamiképp gondoskodjék a fogyasztók kol­lektív érdekvédelméről. Gazdasági erőfölényben Arról van szó, hogy az erő­viszonyok nem egyenlőek. A különböző gazdálkodó szerve­zetek — amelyekkel a fogyasz­tó naponta kapcsolatba kerül — sokkal nagyobb gazdasági erővel, alaposabb szakismeret­tel és kiterjedt apparátussal rendelkeznek, vagyis a keres­kedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás gazdasági erőfö­lényben van a vásárlóval, a vendéggel szemben. S ezzel olykor visszaél. A fogyasztói érdekvédelem ezt az erőfölényt hivatott ellensúlyozni, komv- penzálni. Igaz: a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mint alapelvet mondja ki, hogy védi a fogyasztói érdekeket és a vá­sárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosí­tását — ki ne tudná mégis, hogy a törvénynek olykor csak éles konfliktusok árán lehet érvényt szerezni?! Miniszter- tanácsi rendelet intézkedik a javító-karbantartó szolgálta­tások minőségvédelméről is, s vajon akad-e mutatóba közöt­tünk, akinek még nem gyűlt meg a baja ilyen-olyan szak­iparosokkal, szolgáltatóipari mesteremberekkel ? A szolgáltass berkeiben Ha jobban megnézzük, kide­rül. 'hogy a legtöbb hálózat, bizottság, intézet a belkereske­delem ellenőrzésével foglalko­zik. Csakhogy a fogyasztói ér­dekvédelem nem szűkíthető le a belkereskedelem tevékenysé­gére! A különböző szolgáltatá­sok a lakosságnak legalább olyan széles körét érintik, márpedig itt mind a rendsze­res ellenőrzés, mind a fogyasz­tói jogok kérdése kevésbé ren­dezett Erre a területre sem a termelő ágazatban működő, hatósági jellegű minőségellen­őrző szervezetek, sem a KER- MI és a kereskedelmi felügye­lőségek jogköre nem terjed ki. A szolgáltatások terén tehát a többinél nagyobb szükség van a fogyasztók kollektív jogvé­delmére, olyan fórumra, amely a gazdálkodó szervektől elkü­lönülten, azoktól függetlenül fejti ki tevékenységét. Ilyen fórum lehet — és lesz is — majd a Fogyasztók Országos Tanácsa, amelynek létrehozá­sáról november 27-i ülésén ha­tározott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A FŐT a Gazdasági Bizott­ság határozatának alapján mű­ködő. társadalmi jellegű orszá­gos szervezet lesz, amelynek elnökét és tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választja. Tagjai között helyet kapnak az Országgyűlés Ke­reskedelmi Bizottsága, a KNEB, a SZOT, az MNOT, a KISZ KB, az illetékes minisztériumok, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal, a SZÖVOSZ, a K1SOSZ, a KERMI, az Orszá­gos Kereskedelmi Felügyelő­ség és a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége képviselői. A területi munkára olyan társadalmi 'aktívahálózatot hoznak létre, amely a megyei és a nagyobb városi népfront­bizottságok mellett megalakí­tandó fogyasztók tanácsa irá­nyításával működik. Véleményez A FŐT és a megyei, illetve városi fogyasztói tanácsok fi­gyelemmel kísérik a fogyasz­tók érdekvédelmének alakulá­sát az egyes ágazatokban a termelés, a forgalmazás és a fogyasztási szolgáltatások te­rén; a fogyasztói jogok megsér­tése esetén vizsgálatot, intéz­kedést kezdeményeznek az ér­dekelt szerveknél; elősegítik a fogyasztók tájékoztatását az áruk és a szolgáltatások minő­ségéről, választékáról, s a fo­gyasztói jogokról. A FŐT ajánlásaival segíti az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek fo­gyasztókat is érintő tevékeny­ségét; véleményezi a fogyasz­tók széles körét érintő terve­ket, javaslatokat, jogszabályo­kat; a fogyasztói érdekek sé­relme esetén gazdasági bírság kiszabását vagy egyéb szank­ciók alkalmazását — például szabálysértési eljárás megindí­tását — kezdeményezheti; együttműködik a fogyasztási cikkeket és fogyasztási szolgál­tatásokat vizsgáló intézmé­nyekkel és a Kiváló Aruk Fó­ruma titkárságával is. Nyíri Éva „Jövő héten küldjük a csomagot" A kút mélysége: nyolc méter „Nem volt szándékomban, hogy megöljem" ^ — Kérem, vegye le a bi­^ tincset — mondta a bírónő, ^ miután a fegyőr jelentette, ^ hogy elővezette a vádlot- j tat. A Pest megyei Bírósá- ? gon dr. Kárpáti Piroska ta- ^ nácsa a héten tárgyalta if- t jú Noszkai Ferenc bűn- jí ügyét. A vád: emberölés kí- ^ sérlcte. 1981. június 13-án, ^ egy szombati napon, a fiú ^ az udvaron levő kútba dob- í ta édesapját. Az ifjú Noszkai 31 éves. Foglalkozása: növénytermesz­tő gépész, azaz traktoros. Nőt­len, gyermektelen. Elmondá­sából és tanúk vallomásából kiderült: miután leszerelt a katonaságtól, elkezdett inni. A jó képességű fiúnak mulasztá­sai miatt meg kellett válni az Örkényi Béke Tsz-tői, később a Fővárosi Kertészeti Válla­lattól is. Az utóbbi években alkalmi munkából élt, kert­ásást. metszést, kőműveseknél segédmunkát vállalt Pénzt nemigen adott haza. Az ital lett az istene. Napi két-három liter bort ivott meg; ám tik­kasztó nyári napokon nyolc litert is le „tudott” ereszteni a torkán. Az alkoholizálás és a bűncselekmény között közvet­len összefüggés mutatható ki. Alkoholos elmezavar Az Örkényi családban régen elveszett a békesség. Az érszű­kület és a cukorbaj miatt le­százalékolt apa, a szakmun­kásképző intézet konyháján dolgozó anya gyakran korhol­ta a fiút italozásai miatt. Nem kocsmázott, nem kötekedett senkivel, sőt nagyon készséges és tisztelettudó volt minden­kivel — csak a szüleivel nem. Az egész napi iszogatás után hazatérve a fiú gyakran szi­dalmazta szüleit, s az utóbbi időben már tettlegességig fa­jult a dolog, nemegyszer ap­ja torkát szorongatta. 1980. januárjában az ifjú Noszkai önként ment elvonó­kúrára, s utána egy ideig józan EGY EMBER FÉL. Éjsza­kánként felriad, álma széttö­rik és a sötétben kínos-csúfos emlékek órákig nem hagyják nyugodni. Kaján pillantások gyötrik és gunyoros hangsú­lyok, féléber agyát megszáll­va tartják az asszociációk. Névtelen levelet kap. Az ut­cán kuncogva kinevetik. Róla tárgyalnak a piacon. Háta mö­gött összesúgnak a buszon. Volt kollégája meglepetést tettet, pedig mindent tud. Ismerősei szemben sajnálják, odébb kibeszélik. Nevét társa­ságokban csámcsogva emle­getik. Eigy kisvárosi dekame- ron állandó szereplője lett. Keresztbe tett lábbal, hátra­dőlve ül a szerkesztőségi fo­telben és mosolyogni próbál. Könnyed akar lenni és ele­gáns, az ilyen pletykák vissza­veréséhez a fölényes derű il­lik leginkább. A resteikedés azonban grimasszá gyűri a mosolyokat, kongóvá üresíti a hangot. Kérem tisztelettel, nincs a maguk újságjában Nyílt tér? Igen, ez az ember még emlékezik a „békebeli” la­pok üzengetős társasági rova­taira. Nyolc unokája van, s egy úgymond befutott fia. A nevünk nem mocskolódhat be. Vissza szeretnék utasítani minden személyemről szóló hazug híresztelést... TÍZ ÉVE KEZDŐDÖTT. Még valamikor a fronton egy ma­kacs bőrbetegséget kapott, s húsz-egynéhány év után a fej­bőrén jelentkezett újra a baj. Kenőccsel kezelték, egy furcsa szagú krémmel, amikor elő­ször észrevette a fintorgásokat. Meg a szipogást. Ha a vona­ton utazott, a helybeliek fel­húzták az orrukat és látvá­nyosan körbeszimatoltak a ku­péban. Később a szaglászás átterjedt a boltokra,, sőt az ut­Névtelen levél A tettes ismeretien cára is. Mintha csak a járás- székhely egy nagy társasjáté­kot űzött volna: Ha P .. ,-t lá­tod, szipogj! Már régen nem használta a gyógykenőcsöt, mégis évek múltán is hallotta az orrhangokat. A dolognak azonban valahogy mégis vége lett. Lassan elfelejtkezett ró­la a város. Megnyugodott. De felesége idén ősszel munkahe­lyén egy névtelen levelet ka­pott. Nézem a belső zsebben őr­zött borítékot, lassan olvasom a fél oldalas szöveget. Tisztes korú gép ütötte a betűket, ta­lán egy Continental, vagy Re­mington, esetleg Stoewer Re­cord. A levél különben szab­ványdarab, dodonai szavakkal ecseteli a férj állítólagos vi­selt dolgait. „... Meg kell, hogy mondjam, igen jól öltözik és nagyon csinos a hölgy... Én a maga helyében biztos, hogy beadnám a válópert, tudja,M nyelne ennyit... a nevemet nem közölhetem ... egy jóaka­rója!” A koholt flört nem ma­radt titokban, hamarosan — ki tudja hogyan — a város egyik kedvenc pletykája lett. Presszóasztaloknál, kocsma­pultoknál, utcai padokon dis- kurálva adták tovább az em­berek az esetet. A történet, a nyugdíjas öregúr és a pompás alakúnak mondott — senki által nem ismert — fiatal hölgy kapcsolata a mesélgetések közben mind színesebb és pi-* kánsabb lett. Többen már lát­ni is vélték őket a Duna-par- ton ... AZ ŐSZ HAJŰ, szürke öl­tönyös férfi elővesz egy újabb borítékot. Mindössze öt sor áll a papíron. Eddig csak meg­mosolyogták, kinevették, gú­nyolták, hírbe hozták — most- már fenyegetik is. „ .., újból a városban vagyok és téged el foglak üldözni innen... Egy jóakaród a sok közül.” Az is­meretlen — a levélből csak­nem bizonyos — egy ügyfele lehet. Egy ügyfele, hiszen hu­szonöt évet dolgozott kisebb beosztásokban ugyanabban a kisvárosban, ahol azóta is él. Huszonöt évet abban az idő­ben, amikor a történelem ör­dögi táncokhoz fújt zenét. Ki lehet az, tanácstalan. Csak annyit mond, ha kellett, ő ke­ményen is akarta az igazságot. S akarja, ha szükség van rá, ma is ... Most nem tehet mást, mint megy az utcán és nézi az egykori arcokat. De az arcok nem árulkodnak. Tiszteletem, P... Vúr! Kívánok Z ... bácsi! Szevasz Z.. ,-kám! Fél éve még passzentos volt, most lö­työg nyakán az ing. Próbál se­gítséget kérni baráti alapon és hivatalosan is, de hiába, eluta­sítják. Nőügyekkel, névtelen levelekkel nem foglalkozunk. A város öt-hatezer írógépét beazonosítani nehéz. Nyug­tatgatják: Z...-kám mit fog­lalkozol a szóbeszéddel, te tu­dod a legjobban, hogy ezek csak pletykák. Te tudod a legjobban. Igen, ez igaz. A városban fél életen át ő foglalkozott minden ügy­gyei, ahol a tettes névtelen, is­meretlen volt... Babus Endre életet élt. Ám ez év januárjá­ban már alkoholos elmezavar­ral vitték kórházba, ahol hét napig gyógykezelték. Utána nem nyúlt a pohárhoz — hús- vétig. 1980. decemberében az apa írásban kérte a rendőrség közbelépését. Ki is ment egy rendőr a lakásra, a fiú meg­ígérte neki, hogy rendesen vi­selkedik. De éppen az ellen­kezője történt: még dühödteb- ben ivott. Az orvosszakértői vélemény szerint ifjú Noszkai sem a bűncselekmény elkövetésekor, sem előtte, nem szenvedett olyan tudatzavarban, hogy tet­tének súlyosságát ne tudta volna felmérni. — Bűnösnek érzi magát? — kérdi a bírónő. — Igen. — Mivel indokolja tettét? — Az ittasságommal. Józa­nul nem követtem volna el. Nem az volt a szándékom, hogy megöljem. szólt a fiának — aki nyomban megbánta tettét, és segítséget nyújtandó belépett a kútká- ván —, hogy menjen a padlás­ra. hozza a kötelet. Odaérkező feleségének mondta, ne enged­je le a fiút. mert mindketten ottpusztulnak a kút mélyén. Megérkeztek a szomszédok a kötéllel. Már majdnem kihúz­ták a férfit, amikor az elvesz­tette erejét és visszapottyant Ekkor duplán eresztették le a kötelet, hogy át tudja rajta vetni a lábát, s miután ráült, sikerült kihúzni. Levetkőztet­ték, megtörölték, átöltöztették, lefektették. Megúszta tüdő- gyulladás nélkül. Nem lehet megbocsátani „Feldobott a víz' Mi történt azon a szeren­csétlen 13-án? A Noszkai-fiú nagybátyjával kőműves mun­kát végzett. Délután öt óra körül ment haza, miután meg­ivott két korsó sört és hat de­ci bort Édesanyjának egy szá­zast akart adni keresetéből, aztán mégsem adta oda. Vita támadt köztük. A fiú elment borért. Közben hazaért az apa is, az anya elpanaszolta az újabb szóváltást. Az apa fele­lősségre vonta a fiát, aki már a hozott borból is kortyolt. Az udvaron dulakodni kezd­tek. A harminc év korkülönb­ség sokat jelent, a fiú erőfö­lényben volt. Két vállra fek­tette apját, majd a négy-öt méterre levő, ásott kúthoz vonszolta. Felrakta a kútkává- ra: „Most megdöglesz” — mondta. Időközben az anya seprőnyéllel verte a fiú hátát, de látva, hogy ezzel nem sok­ra megy, átszaladt a szomszé­dokhoz segítségért. „Ne őrülj meg, fiam! Meg akarsz ölni?” — mondta az apa. A. fiú belelökte a kútba. Nézte, felbukkan-e? Szeren­csére, felvetette a víz. Az apa tudott úszni, képes volt fönn­tartani magát, megkapaszko­dott a szivattyút szolgáló co­los vascsőben. A kút teljes mélysége: nyolc méter, benne a víz 2.5 méter. Mint afféle régi „parasztkutaknak”, nagy az átmérője, zuhanás közben az idős férfi nem sérült meg nagyon, csak a lábán szenve­dett zúzódást, s a fején lett egy vérömleny. A víz hideg volt, de az apa nem vesztette el a fejét. Fel­A fiú félelmében a padláson rejtőzött egy ideig, aztán ki­bontotta a tetőt, és leugrott a szomszéd telekre. Nem törött csontja. Hamarosan megérkez­tek a rendőrök, őrizetbe vet­— Kérl-e a fia megbünteté­sét? — kérdezi a bírónő. — Igen. Ilyen tettért nem le­het megbocsátani. Neveljék. Ha majd visszakerül az élet­be, megbecsülje magát. — Egyetért az apjával? — Igen. Az anya élt azzal a jogával, hogy nem köteles tanúvallo­mást tenni. Csak ült szomo­rúan a ,pádon s hallgatott Mintha nem is róluk, az ő fiá­ról lenne szó. Nehéz is el­hinni ... A bíróság visszavonul ítélet- hozatalra. Mi a folyosón vára­kozunk. A fegyőr meséli, a szülők szoktak csomagot be­vinni. Az apa közli, hogy a jö­vő héten megint visznek be egy kis hazait. Amennyire lehet, mégiscsak megbocsátottak. A fiú tervei? Ha kiszabadul, soha többé nem iszik, megnő­sül, a családjának fog élni. Rendes ember akar lenni. De most az a kérdés: mit ér­demel az a bűnös, aki... ? Az emberölés kísérletéért 5—15 évi szabadságvesztés róható ki. S íme, az ítélet: hatévi bör­tönbüntetés, öt évre eltiltják a közügyektől, s elrendelik kény­szergyógyítását. Cél: a nevelés. Ezért a bíróság a törvényi mi­nimumhoz közelebb álló bün­tetést szabta ki. Enyhítő kö­rülménynek számít a vádlott őszinte megbánása, fiatal ko­ra, büntetlen előélete. Súlyos­bitónak, hogy ittasan, édesapja ellen követte el a cselekményt, s hogy az erőszakos bűncse­lekmények gyakoriak Pest me­gyében. Az ítélet nem jogerős. A vé­dő enyhítésért fellebbezett Paládi József Né alatt az állomás A Vinnyica—Albertirsa távvezeték alállomása a kemény télben is zavartalanul továbbítja az energiát az ország minden részébe I

Next

/
Thumbnails
Contents