Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

Betelepülők és patrióták Nyílt városfejlesztő fórumok A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 382. SZÁM 1981. DECEMBER 2., SZERDA Fiatalok politikai képzése ámít másként keli csinálni A múlthoz képest sikerült előbbre lépniük A KISZ-munka egyik legi- nehezebb területe a politikai képzésé. Sok KISZ-vezető és tag már az ellen is tiltakoz­na, hogy munkának nevezzük a mozgalmi tevékenységet, hi­szen sokan vannak, akiket ép­pen azért nehéz megnyerni az ügynek, mert azj mondják, éppen eleget dolgoznak a munkahelyükön, nem akar­nak még a KISZ-ben is. De a politikai képzés évek óta tar­tó hullámvölgye egy nehezen végzett munka képzetét kelti, s a kilábalást éppen csak az jelentheti, ha nem ragaszkod­nak a korábban kialakított, azóta megmerevedett, munka­szerű stílushoz, keretekhez. Nagyobb önállóság Ezt egyébként már a KISZ központi vezetése is megálla­pította, amikor megreformál ta a politikai képzést, eltö­rölve a mereven kötött for­mákat és lehetőséget adva a helyi öntevékenységnek, a sok- arcúságnak. De a lehetőség­gel nem is olyan könnyű élni. Attól, hogy megszűnt egy-két korábban sokszor csak sta­tisztikai rubrikának használt képzési kör, még nem biztos, hogy a propagandisták, a szer­vezők s maguk a KISZ-tagok egyből megtalálják a nekik való új lehetőségeket, stílust. Ezért is örvendetes, ha va- lahonnét azt a hírt halljuk, hogy ők előbbre léptek a múlthoz képest. Mint például az Árammérőgyárban, ahol a legutóbbi gyári KlSZ-bizottsá- gi ülésen éppen a röviden csak polképzésnek nevezett téma volt a napirenden. Mi az, amiben az árammé­rőgyáriak követhetők, mit csinálnak máshogy, jobban, mint a többiek? Ezekre a kér­désekre is kihámozhatjuk a feleletet Tóth Istvánná Köte­les Klára beszámolójáSól, aki még nem régóta áll a politi- 1 kai képzési munkabizottság élén. Ez a vele együtt hattagú munkacsoport fogja össze s irányítja a politikai képzést, de az az irányítás most már valóban az önállóságot szol­gálja. Az első lépés az volt, hogy még a nyáron, június elején újjászervezték a bizottságot, majd Balatonalmádiban, a gyár üdülőjében felkészítést szerveztek a KISZ-vezetőknek, ahol a kongresszusi anyagok ismertetésén, vitáján kívül a politikai képzés megreformá­lásának is nagy teret szentel­tek. Az egyhetes táborozás alatt összeállították a progra­mot, számba vették a témakö­röket, a körvezetésre alkal­mas aktivistákat s elhatároz­ták, hogy külön faliújságot : készítenek. Választható témák Szeptember végén *pedig ígkezdődött a^ tervek valóra ltása, amelyről túlzással n állíthatjuk, hogy sima It. De ezt nem is várta sen- hiszen egyelőre gondok vol- c az időpont-egyeztetések- 1, néha ez is az érdeklődés ;szólagos hiányát eredmé- ezte. Ami új az Árammérőgyár- n: havonta négy témát je- ki a PKB, de ezek között laszthatnak a KISZ-tagok, s yre elég, ha elmennek. A lasztás teljesen szabad, s jó esély arra, hogy a négy kö- 1 legalább egy téma való- ,n érdekli is azt a fiatalt, i korábban nem szokott hoz­zá ehhez a bőséghez. Külön ifjúsági fórumokat tartanak olyan mindenkit érdeklő kér­désekről, mint amiről a leg­utóbbi összejövetelen volt szó: az 1956-os események hátte­réről. A meghívott előadó az Agrártudományi Egyetem do­cense. Nevelő Irén volt. November végén kezdődik az a speciális képzési forma, amely elsősorban az alapszen- vezeti titkárok, a vezetőségi tagok felkészülését szolgálja. A nem túl hosszú, 2—3 elő­adásból álló sorozaton vezeté­si ismeretekről lesz szó, az elsőt a gyári KISZ-titkár, Fogd Mária tartja. A gyár KISZ-bizottsága megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy a politikai képzési bizottság jól együtt van, s ön­állóan dolgozik, ami, az álta­lános helyzetet tekintve, va­lóban nagy előbbrelépés; sok üzem és intézmény megiri­gyelhetné ezért az árammérő- söket. Ennek lehet az eredmé­nye az is, hogy kevésbé akad­nak el a fontos hírek, tájél- koztatók, mint korábban. Ahogy az is örvendetes, hogy olyan alapszervezetekben, ahol korábban képtelenség volt megszervezni a politikai kép­zést, mint például a garázsban. most sikerült elmozdulni a holtpontról. A műszakokhoz igazodva Terveik közül ugyancsak mások számára is hasznos az, hogy a műszakok időbeosztá­sához igazodva kívánják meg­szervezni a foglalkozásokat. Ettől is azt várják, hogy ama még nem túlzsúfolt összejőve-' telekre többen eljöjjenek. De a legfontosabb húzóerő hosz­Viselhedésk&aifúra a gyakorlatban Ülésrend, dohányfüst és egyebek A tudományos nyelvújító mozgalomban járatos olvasó nyilván már fel sem kapja a fejét a viselkedéskultúra ki­fejezést látva, de ezúttal nem kell megijedni, nem elvont fejtegetések következnek. A mindennapok apró-cseprő ügyeiről lesz szó, amelyek azonban így vagy úgy ehhez a faramuci szóhoz kapcsolód­nak. A példák a HÉV-ről va­lók. de ez se tévesszen meg senkit, máshonnét is lehet­nének. Csak éppen a közle­kedés kiválóan alkalmas terep a kis dolgok megfigyelésére. Kezdjük mindjárt a felszál­lással, mert az sincs tanulsá­gok nélkül. Lehet persze, hogy most majd sokan haragsza­nak rám, akik velem együtt éppen fordítva csinálják, mint a többség. Tudniillik úgy. hogy Gödöllőről Pest felé menet mindig az első kocsikba száll­nak, holott s éppen ezért, ezek a legzsúfoltabbak. A hátsó vagonokban viszont még a legnagyobb csúcsforgalom közepette is akad egy-két sza­bad ülőhely. »» Sokan arra hivatkoznak, hogy azért érdemes az elejére szállni, mert a megérkezéskor hosszú métereket spórolnak meg az őrs vezér téren- Igaz. hogy addig mindt a szardíniá­ban. szoronganiuk kell. de hát ha nekik megéri! Csak ne szidják közben a forgalomter­szú távon mindenképpen- az lesz, ha a jó szervezés mel­lett olyan témákról beszél­gethetnek, vitatkozhatnak a fiatalok, amelyek tényleg ér­deklik is őket. G. Z. Városunk neve úgy él az országos köztudatban, mint történelmi emlékhely és a szép parkok fővárosközeli, kelle­mes települése. Nem okozha­tunk csalódást, a kapott örök­séggel jól kell sáfárkodnunk, hisz kései unokáink is számba veszik mindazt, amit reájuk örökítünk. FeSébreszíett érdeklődés A körülmények csábítanak az idetelepülésre. Sokasodunk anélkül, hogy a beköltözők át­élnék a várossá alakulás él­ményét, anélkül, hogy tudatos­sá válna kötődésük a város­hoz. Mondjuk meg őszintén, vá­roslakók lettünk, de nem ve­szünk részt településünk fej­lesztésében, szépítésében. Kö­zös dolgaink iránt már-már bántó a közömbösség, sokan vagyunk állampolgárok itt Gö­döllőn, de kevesen vannak a közösségi emberek? Kevés a városát szerető, azért áldozat­ra is kész ember, hiányzik a közös tevékenység társadalmi háttere. Kábel a közvilágításhoz :^ “ *« *flff Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat gyöngyösi igazgatóságának dolgozói elektromos világítóoszlopokat he­lyeznék el Gödöllőn a 30-as főútvonal lezárt szakaszán és az Ady Endre sétány és a főútvonal kereszteződésében. Képünkön: a kábelfektetéshez szükséges földmunkákon dolgoznak Barcza Zsolt felvétele Mi az oka a közömbösség­nek; a kényelemszeretet, vagy az egyéni — ezen belül az anyagi — érdek túlzott előtér­be kerülése, a felelősség előli menekülés, vagy csupán a kap­csolat, az információcsere hiá­nya a vezetők és vezetettek között? Talán ez is, az is. Meg kell találni az útját- módját annak, hogy •felébred­jen az emberekben a közéleti érdeklődés, tudatosítani kell, hogy a város közös tulajdo­nunk, azzal, hogy valaki váro­sunk lakója lett és az adót megfizeti, még nem tett eleget kötelezettségének. Minden lakó Hogyan jobban? A lakosság széles rétegeinek a bevonásá­val. Nem könnyű dolog ez, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a város vezetőségének társadal­mi támogatása legyen. A kap­csolat a tanács és a lakosság Között — az úgynevezett in­formációáramlás — hatékony legyen. A tanács egyik karja érjen le a széles rétegekig, tá­jékoztatása folyamatos és ele­ven legyen, de a másik keze érzékelje mindazokat az im­pulzusokat, amelyek a lakos­ságban lüktetnek, a hangula­tot, az igényeket, a panaszo­kat, a javaslatokat. A tanácstagi szervezeten ke­resztül már működik ilyen kapcsolat. Kívánatos ezt a vá­ros társadalmának átfogásá- val, annak közéletbe történő bevonásával, nyílt városfejlesz­tő fórumokkal kiegészíteni. A mindenki számára nyitott fó­rum tehát az az intézmény, amelyen keresztül mind a szel­lemi, mind a fizikai dolgozók, a város minden lakója kifejt­heti véleményét, előadhatja el­képzeléseit, ötleteit, hozzászól­hat, józan bírálatot gyakorol­hat, kezdeményezhet, javasol­hat. A fórumokat látogatottá, mégpedig szívesen látogatot­takká kell tenni. Minden résztvevő érezze, hogy meg­hallgatják, nem látják felesle­gesnek, bevonják a döntések­be. A felszólalók felvetései nem maradhatnak megvála­szolatlanul, nem lehet helye a kedvet szegő leintés.nek, ride­gen: nincs rá keret, nem idő­szerű. Helyette: kivizsgáljuk, megfontoljuk, a döntésről ér­tesítjük. Névre címezve Kívánatos lenne, hogy a ta­nács házinyomdával rendel­kezne az informálásra. A rész­vétel megszervezése már az üzemekben, intézetekben — ál­talában a munkahelyeken — történne meg, hisz a dolgozó fél életét ott tölti. Az ifjúsá­got is be kell kapcsolni, a köz­életi tevékenységbe, hisz a mi­nőségileg jobb és szebb élet­nek ők lesznek a haszonélve­zői. Gondoljunk az egyetemi ifjúság bevonására is. A nyug­díjasok köréből sok tevékeny ember lenne toborozható, a nők részvétele minél nagyobb számban lenne kívánatos. Véleményem szerint a leg­hatékonyabb ösztönző a meg­jelenésre névre címzett, de minden városlakóhoz szóló meghívó jelentené. A meghí­vót minden máris ismert tevé­keny embernek, valamint ér­deklődőnek meg kellene kül­deni. A meghívó fogalmazása is már buzdítson, késztessén a részvételre és az ottani felszó­lalásra, egyúttal tartalmazzon felkérést ismerőseinek a meg-, győzésére és meghívását». A fórum szervezői tartsák nyilván a megjelenteket és az általuk javasoltakat, mind­azokat, akik lelkesednek a tár­sadalmi . kezdeményezések iránt. A meghívottak így pár­toló tagjai lennének a közéleti fórumoknak, a közérdekű sze­replést hovatovább természe­tesnek vennék, a résztvevők száma megnőne, a színvonal emelkedne. Szakonyi Dezső &ésik az átadás Rendkívüli nyeremény Zsúfolásig megtöltötték hét­főn délelőtt a totóiroda helyi­ségét az érdeklődők Gödöllőn a Dózsa György úton. November­ben ingyenes tombolajegyet kaptak azok a vásárlók, akik 5 totó- vagy lottószelvényt vá­sároltak, ennek megfelelően előfizetéses szelvényre vagy vezést. Szerencsére jövőre már ez is kevésbé számít majd, a harminc meg a húszperces vonatsűrűségnek hála. Aztán ha az ember leült, még nem biztos, hogy gond­talanul zötykölődhet a célál­lomásig. Sőt á leülés is kü­lön szertartás. Ha kevesebb az úti társ s megtehető, minden­ki egy-egy négyes blokk va­lamelyik ülésén foglal helyet, többnyire az ablaknál. A tün­tető individualizmus csak ak­kor kénytelen korlátozni ön­magát, ha elenyészik az ülés- kánaán s idegeneknek kell egymással szemben elhelyez­kedni. Az újonnan jövők kö­zül* ma még kevesebben vá­lasztják az ilyenkor legké­nyelmesebbnek tűnő megol­dást; ha még mindig elegendő hely van, akkor egymással srévizavé szemben ülni a leg­okosabb. Az ember kinyújt­hatja a lábát, s ahogy a ke­mény ülések engedik, a leg­megfelelőbb testhelyzetet ölt­heti. De nem- A legtöbb új fel­szálló ilyenkor szintúgy az ab­lak mellé igyekszik, jóllehet itt a HÉV-en igazán nem panaszkodhat senki, a kilátás­nál nincs különösebb jelentő­sége annak, hogy ki hol ül. A vonat felső része jóformán csuoa ablak, s egyébként is ki kíváncsi a sínek melletti fű­csomókra. Hanem az egymás­sal szemben lévő üléseknek fránya tulajdonsága, hogy azo­kat alacsony növésű és rövid lábú embereknek tervezték, s néha netán nem két gyerek­ről van szó, szinte kizárt, hogy a négy térd. s a folytatásuk egy ötvenperces úton békében s zavartalanul megférjenek egymás között. Ezért van az­tán a kínos feszengés, izgés- mozgás, sűrű bocsánatkérés. »» Mondom, ha van elég hely, egyszerűen odább lehet hú­zódni. Csakhogy ettől meg tart az ember gyereke, mert hátha az odafészkelődött má­sik .megsértődik; mi az. hát nem vagyok én leprás, hogy elhúzódjanak előlem! Vagy ami még rosszabb, látszik 1 a tekintetében az érdekeiben sértett egyenjogú polgár föl- háborodása; mit szól hozzá, igenis nekem is jár az ablak! Javaslatom; aki már elkötele­zettje a kényelmes utazás­nak. s elsőként ül le e.gy sza­bad kupérészben, mindjárt a belső ülésre telepedjen. De hasonló a helyzet a met­ró mozgólépcsőin is, s bár ez nem helyi téma, sokan va­gyunk érintettek. Ott meg né­ha úgy sietne az ember, de hányszor előfordul, hogy az egyébként üres lépcsőn előt­tünk kényelmesen elterpesz­kedve egy szál utitársunk ve­ti meg a két lábát. Jól tu­dom, a mozgólépcső nem ko­cogópálya, de azért vannak még ügyesebbek, akik egy­egy szerelvénnyel előbb is elindulnának, ha mondjuk a mozgólépcső szélére húzód­nának azok. akiknek nem sie­tős- Csak egy kis belátás ké­ne. Ám itt is inkább az mér­gelődik. akit aztán udvariasan elkerülünk. Ha nem mondja, de szinte hallja az ember: na ennek is milyen sietős, majd­nem lelök a lépcsőn! Pedig néha tényleg futhat- nékja van annak, aki leszáll a HÉV-ről. Például, ha olyan ülésre telepedett a felszállás­kor, amelynek nem ellenőriz­te a háttámláját. Leszálláskor, kínos meglepetés érheti, ami­kor az ajtónál álló utitársak rosszalló vagy %>pen gúnyos, netán hamisítás tekintete nyo­mán maga is hátrapillant. Amit legutóbb láttam, le nem írhatom, a nyomdafesték nem tűrné, mert még annál is ran­dább volt. Meglehet: senki sem gyanakszik arra, aki vi­lágos nappal egy ilyen ülésre téved. A városi folklór egy-egy mívesebb darabját inkább az éjjeli, utasmentes járatok bé­kés csendjét kihasználva pin- gálják ügyes kezek a vászon­ra. De tudja a fene. ilyenkor mégis sietős a leszállás- Mint ahogy sietős lenne ak­kor is, amikor néhány türel­metlen utitársunk a vonat megállása és az ajtónyitás kö­zött alig érzékelhető néhány másodpercet használja fel ar­ra. hogy rágyújtson. Magam is dohányos vagyok, de nincs orrfaccaróbb illat, mint a do- hányfüstmentas kocsikban két sziooan'ásnyi orvtámadás Per­cekig tartja magát. • S méz meddig ez a fránva csókás!? Gáti Zoltán kollektiv totójátékra fizettek be. A rendkívüli'nyerési lehe­tőség iránt megnőtt az érdek­lődés, hiszen a tombolahúzás­kor 25 ezer szelvényke került a sorsolási kerékbe. Felnőttek segítségével két kisgyerek — Szántai Győző és Vdvardi Róbert — emelte ki a nyertes szelvénykéket. Egy- fegy hajszárító, kávéőrlő, kávé­főző, továbbá 20 lottó- és 25 totószelvényt sorsoltak ki. A húzás után volt alkal­munk szót váltani Meggyes József irodavezetővel és vé­gigjárni a leendő kirendeltség Szabadság. téri helyiségeit. Meggyes Józef elmondotta, hogy a dolgozók szociális ellá­tottsága és a fogadók kultu­ráltabb kiszolgálása már igen időszerű. Sajnos, a szakipari vállalat munkáinak elhúzódá­sa miatt az átadás még min­dig késlekedik. Tegnap Megnyílt a Sláger Tegnap a gödöllői -Állomás út 2-ben megnyílt a Gödöllő és Vidéke Áfész, valamint a Pest—Nógrád—Komárom me­gyei Füszért Nagykereskedel­mi Vállalat közös üzemelteté­sű Sláger élelmiszerboltja. A Füszért. által forgalmazott áru­cikkeket a lakosság és a vi­szonteladók raktárrendszerű üzletben találják meg. A mint­egy száz négyzetméter alapte­rületű boltban csaknem egy­millió forintos árukészlettel várja a vevőket. Városi moziműsor Szovjet filmek fesztiválja. Katasztrófa földön, égen, I—II, Színes, szinkronizált szovjet film. Kétrészes, dupla hely­áron, 4 és 7 órakor. iSSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents