Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

Friss színben pompázik majd Tíz éve, hogy a lakók beköltöztek a ceglédi Kossuth Ferenc és Teleki utca sarkán készült épületbe. Az évek so­rán a falak külső burkolata igen elhasználódott. A Ceglé­di Járási Építőipari Szövetkezet most újból vakolja és időtálló műanyag festékkel színezi a falakat. Apáti-Tőth Sándor felvétele Értékes ranglistapontok Közel jártak a döntetlenhez Teke: A KÖZGÉP SE NB I- es tekecsapata Miskolcon ven­dégszerepeit, s csak rosszabb faeredményével szenvedett vereséget. Miskolci ÉMTE—KÖZGÉP SE 5-3 Mindkét gárda három-há­rom egyéni győzelmet szer­zett. A MÉMTE viszont ki­egyensúlyozottabb volt, össze­sen csaknem száz fával ütött többet, mint ellenie^, így mindkét bajnoki pontot ott­hon tartották. Most a ceglé­diek is jó teljesítményt nyúj­tottak, idegenben 2600 fán fe­lül ütni már jó eredménynek számít. A KÖZGÉP közel állt a döntetlenhez, amihez még egy játékosának kellett volna négyszázötven fát le­döntenie. Pontszerzők: Nyíri (491), Pintér (458), Rimóczi (456). Asztalitenisz: Budapesten, a Ganz-MÁVAG rendezésében került sorra az Asztalos János emlékverseny, melyen ott vol­tak a Ceglédi VSE versenyzői is. A viadalon tárom korcso­port mérhette össze erejét egyéni versenyszámokban. Az újoncok között az Ígé­retesen fejlődő Orosz jutott a legtovább, a legjobb tizenhat közé, de ügyeskedtek a töb­biek, Szálkái, Szily Z. és Hal­mai is. Az ifjúságiak mezőnyéből sorra kiestek a jobb helyezés­re esélyesek, így az elődöntő­be jutásért vívott mérkőzésén Gyura is kikapott a nála jó­val esélytele tebb Hanichtól (Bp. Postás). Néhány nappal azelőtt Gyura csapatbainoki mérkőzésen legyőzte a fővá­rosiak két legjobb, válogatott fiatalját, Lőrinczet és Vargát, Műsoron a A decerpberi filmkínálat változatos programot ígér a ceglédi Szabadság Filmszínház látogatöinak. Újdonság az egyébként is ötletteli mozi­szervezésben, hogy ezúttal ál­talános- és középiskolások számára hirdetnek kedvez­ményes előadásokat. így te­kinthetik meg a diákok a Légy jó mindhalálig! a Tíz­ezer nap és A ménesgazda című magyar fWmpket. A felnőjek a többi között Az élet szép című szovjet, az Óvakodj a törpétől! című amerikai, az Elektromos esz­ezért váratlan mostani balsi­kere. Harczi felkerült a fő­táblára, de ott nem bírt az ugyancsak válogatott Káposz­tással (Bp. Spartacus). A CVSE valamennyi felnőtt játékosa értékes ranglista­pontokat szerzett, hárman a legjobb tizenhat közé, Németh pedig a 32 közé került. Karsai 3-2-es, óriási csatá­ban verté Kocsis l-et (Győr), majd vereség következett, Frank Bélától (BVSC). Péter á Vízügy sportolóján, Mage­rőn sikerrel jutott túl, de Ta­kács II. (BVSC) neki is meg­álljt parancsolt. Bánlaki az első körben a Ganz-MÁVAG örökifjú veteránját, Faházit győzte le. .Ezután a BVSC— CVSE versengésben az átla­gon ő sem tudott javítani, mert Nozicskától ő is veresé­get szenvedett. Ezen a napon a vasutasnak nem csak a BVSC-sekkel, hanem a „Fran­kokkal” sem volt szerencséje. Németh ugyanis Frank L.-val (Bp. Postás) került szembe, aki most — visszavágva a CSB-n elszenvedett vereségért — jobbnak bizonyult a ceg­lédi fiúnál. . / ★ A megyei csapatbajnokság­ban a farmosiak látogattak Ceglédre, ahonnan pont nél­kül távoztak: Ceglédi VSE II. —Farmos 13-7. A csapat leg­jobbja most is Szily György volt, aki most sem talált le­győzőre.' Győztek: Szily (4),, Nagy M.. Szegedi (2—2), Szappanos (1) és a Szily Gy.—Nagy M., Szappanos—Szegedi páros (2— 2). . U. L. régi Ilinek kimó című angol filmhez vált­hatnak jegyet. A decemberi műsor tartalmaz még tudomá­nyos-fantasztikus, western és katasztrófafilmeket is. A filmmúzeum éjszakai előadá­son vetíti a Help! című alko­tást. A kamaramoziban régi sikerek elevenednek fel a vásznon, a Mágnás Miska és az Állami áruház. Bemutatnak egy új magyar művét is, a Dédelgetett kedvenceinket, to­vábbá A szűz és a szörnyeteg című szinkronizált, csehszlo­vák mesefilmet. Ä művelődési központban Táblák és vitrinek Már az Is rokonszenves öt­let volt, hogy annak idején a városba vezető utak mentén feltűntek az oroszlánok. Ceg­léd címerállata barátságos farkcsóválással köszönti a kék-sárga táblákon azóta is az érkezőt. Ez csupán egy gesztus volt, különösebb prak­tikum nélkül. A közelmúltban azonban ennél hasznosabb táblákat is felfedezhettünk. Régóta, sokan, joggal hiá­nyolták, hogy vidékről érkez­ve nehezen találnak el a kór­házhoz, a sportpályákhoz, ze­neiskolához, művelődési köz­ponthoz, más — sokak által látogatott — közintézmények­hez. Voltak, akik a múzeumot keresték, vagy az emlékhelye­ket, műemlék épületeket. Most kellő méretű eligazító tábla fogadja az utasokat a vasútállomás közelében és a Szabadság téren, nem mesz- sze az autóbusz-pályaudvartól. Ezeknek mindenki örül, an­nál kevésbé a Magyar Hirdető által hátrahagyott kis falivit­rinnek, amelyek jó ideje gaz­dátlanul csúfítják utcáinkat. Ahol egykor fehér papírlapok adtak hírül kiadó albérletet, kölcsönvehető menyasszonyi fátyolt, hízott disznót, eladó házhelyet, most üveget vesz­tett szemetes ládika pironko­dik a házak falán a főutcán éppúgy, mint a piac mellett. Nem ártana eltávolítani eze­ket. Egy fővárosi ötlet meg­valósítható lenne Cegléden is. Olyan táblákat helyezni el, amelyekre a hirdetni óhajtók felragaszthatják közleményei­ket. Talán akkor a fák dere­ka nem pótolná a hírdetőosz- lopokat. T. T. Sütemények seregével képszerű a faluban, Társadalmi összefogás segí­tette elkészültét, a SZÖVOSZ kongresszusa tiszteletére, s most a falu igényeit kielégí­tendő, jól működik a nyárs­apáti Apát bisztró■ Ötszáz személyre tudnak ebédet főz­ni, így az üzemi és gyermek­étkeztetést segíthetik. Kará­csonyra felkészülnek friss cuk­rászsütemények, üdítő italok seregével. A jövő évre már több mint 3 millió forintos forgalmat terveztek. CEgj-ÉDi vCHfap A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1981. DECEMBER 2„ SZERDA A helyesírástól az idegenvezetésig S@k újat hallhat, aki elmegy Évente több mint ezer elő­adás hangzik el Cegléden és a járásban a Tudományos Is- me'rettérjesztő Társulat járá­si-városi szervezetének prog­ramja keretében. A tudo­mány és technika rohamos fejlődése, a gazdasági, politi­kai élet gyors változása a köz- művelődésnek ezt a területét is egyre több feladat elé állít­ja. Az 1981—82.-es évadban hármas cél szabja meg a já­rási-városi szervezet munká­ját; a politikai ismeretterjesz­tés, a termeléssel összefüggő szakismeretek terjesztése, va­lamint az általános műveltség színvonalának emelése. Eze­ket szabadegyetemek, akadé­miák, baráti körök keretében valósítják meg. Eljutnak a tanyákra. Ebben az évben is több ceg­lédi vállalatnál indítottak rpunkásakadémiát, melynek során 8—10 előadás hangzik /el egy adott témakörön belül, a konzervgyárban például ak­tuális kül- és belpolitikai kér­désekről. Többnyire a műve­lődési házakkal közösen szer­vezik a nők akadémiáját, a kismamaklubok, szabó-varró tanfolyamok foglalkozásain is hangzanak el ismeretterjesz­tő előadások. Több termelő- szövetkezetben működik me­zőgazdasági akadémia, s ezek az előadássorozatok a kertba­rátok körében is népszerűek. Az ifjúság művelődését segíti az ifjúsági akadémia a közép­iskolákban, a Dózsa Ifjúsági Klubban, de eljutnak az elő­adók a honvédség fiatal kato­náihoz is. A város és a járás általános Iskoláiban összesen harminc helyen 8—10 előadásból álló sorozatot hallgathatnak a szü­lők iskolájának résztvevői, főleg a gyermeknevelést érin­tő kérdésekről. A művelődési autó a tanyavilágba is eljut­tatja az előadókat. A ceglédi Szabadság Filmszínház mun­katársaival kialakított jó kapi- csolatnak köszönhető, hogy a filmvetítések előtt rendszere­sen ismeretterjesztő előadá­sok hangzanak el, nemcsak a háztáji gazdálkodással kapcso­latban, hanem a szocialista or­szágok népeinek életéről is. Háromszáz előadó Több mint háromszáz elő­adót foglalkoztat évente a TIT járási-városi szervezete, köztük fővárosi kutatókat, szakértőket. A szervezet tag­jai Cegléden képzettségük­nek és érdeklődési körüknek megfelelő szakcsoportokban te­vékenykednek. Az irodalmi szakcsoport tagjai többek kö­zött a középiskolások és ipari tanulók helyesírási készségé­nek fejlesztését segítik, a tör­ténelmi szakcsoport Cegléd történetének megismertetését tűzte célul. Ebben az évben a mezőgazdasági szakcsoport tervében a környezetvédeh lemmel kapcsolatos előadá­sok jelentenek újat. A TIT idegenvezetőit az országjáró szakcsoport tömöríti. Hadtu­dományi, jogi, nemzetközi, pe­dagógiai, egészségügyi, csilla­gászati szakcsoportjuk is van. Tervezik művészeti, műszaki, filozófiai szakcsoport létreho­zását. A járás több településén, Abonyban, Albertirsán, Cse- mőben, Törteién, Kocséron vannak TIT-csoportok. Most szervezik Jászkarajenőn. Ezek ajánlják az előadókat, s az a cél, hogy minél több helybéli szakember vegyen részt az is­meretterjesztésben. A társulat előadóinak továbbképzéséről ankétokon gondoskodnak. Időszerű témák Az előadásoknak legtöbb­ször a művelődési házak ad­nak otthont. Cegléden például a Kossuth Művelődési Köz­pont szakköri tagjai, a méhé­szek, és a nyugdíjasok gyakr- ran hallgatnak TIT-előadáso- kat. Együttműködési szerződés keretében több vállalat és szö­vetkezet kér az általuk meg­jelölt témakörben előadásso­rozatot. A konzervgyárban po­litikai, a ruhagyárban a nő­ket érdeklő témák a kedvel­tek. A leszerelő sorkatonák a lakásépítéssel kapcsolatos jog­szabályokról, a Kossuth Tsz- ben a vezetés időszerű kérdé­seiről szeretnének hallani. Sajnos, Cegléd legnagyobb, legtöbb munkást foglalkozta­tó üzemei ritkán igénylik a közművelődésnek ezt a formán­ját. Abonyban viszont ebben az esztendőben szabadegye­tem is indult, a filozófiatago­zatnak 70—80 pedagógus hall­gatója van. A járásban, város­ban tartott előadásokra álta­lában 20—30 érdeklődő kíván­csi. Ezt a létszámot jobb pro­pagandával, nagyobb hírve­réssel lehetne emelni. Gy. A. Hüvelyk Matyi, Varas pityke A nemesítő rtiűve folytatásra vár Virágnaptárak szerkesztője volt TE TÉTLENPUSZTAI ÉVE­LŐ VIRÁG-KERTÉSZETE egyedülálló volt hazánkban a világ minden tájáról gyűjtött dísznövények szaporításával, nemesítésével. Farkas Lászlót méltán sorolhatjuk a ceglédi járás hárem homok-hőse, Unghváry László, Unghváry József és B. Tóth Ferenc tár­saságába. A Tisza-Duna közé­nek jól jövedelmező szőlő- és gyümölcskultúrájába kiegészí­tésként illetitek szívet-lelket gyönyörködtető, szépséges vi­rágai. Parkok és kiskertek ékességei származtak kertésze­téből és az évelők tudós pro­fesszora számos ifjút nevelt a felszabadulás utáni Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. Szak­könyveivel maradandó he­lyet biztosított magáinak a ker­tészeti irodalomban. Nemzetsége kilencszáz éve él megszakítás nélkül Pest megyében, besenyő őseit még az államalapító István király ültette be az inárcsi birtokba. Innen sem á tatár nem verte ki őket, sem a török alatt nem menekültek el, csupán behú­zódtak a biztonságos Nagykő­rösre. maid a veszélyes idők elmúltával. Kőröstetétlenre. Nagybátyjáról. Farkas Elekről már megemlékeztünk, aki hűséges gulyását, a százesz­tendős Marci bácsit fejedelmi oompával temettette el a kara’ kun temetőben. Harminchat­ökrös szekéren vitték a kopor­sóját. előtte járt a gulya, utá­na a ménes. Jogvégzett a ója a negyven- nyolcas szabadságharcot fő­hadnagyként küzdötte végig a legendás Károlyi huszárezred­ben. A bukás után beüli ud­varházába és gazdálkodott. 1885-ben született László fia a bölcsészegyetemet végezte. Mit tehetett doktori diplo­májával a pusztán? özvegy anyjával középbirtokon állva anyagi szükség nem szorítot­ta, élhetett kedvteléseinek. De nem úgy, mint az agarászó, kártyázó, mulatozó szomszé­dok, hanem a csöndes szenve­délyű természetbúvár. Puska helyett kis növónyásóval és maggyűjtő zacskókkal járta a homokot, a szikeseket, bukdá­csolt a semlyékeken madár- füttyös hajnaloktól az estéli szürkületig. ötven évig nemesített évelő virágokat A növénykedvelők szelíd társasága évről évre várta újabb produkcióit, ezek­ről árjegyzékeiben adott hírt, s a kertbarátok gyorsan meg­rendelték sikeres újdonságait, a Gaillardia aristata Hüvelyk Matyit, a Micurkát, a Pöttöm, Magyar Gyula, Szilágyi József könnyen szaporítható Aster- ket. Krizantémjait, a Délibáb, Vörös pity ke, a Bársony és a Körösi meggy virágcsodáit. Campanulláit, harangvirágait. Keresztezései közű! kimagas­lott a C. pyramidális, a C. ro- tundifoiia és a Hosta árnyli- lion. Akkor még ’bíráló bizott­ságok nem voltak, „önbíráló­nak kellett lenni,' hogy szé­gyent ne vallják. Minden el­képzelhető utat megjártam Próbáltam új, kertben még nem díszelgő növényeket föl­fedezni. Npnéz volt, annyian bejárták nemcsak Tolnát, Ba­ranyát, de a világ minden mér­sékelt éghajlatú tájait, mégis sikerültek kísérleteim”. Magyarországon elsőnek cso­portosította évszakok szerint a virágokat Népszerű nö­vénynaptáraiban ismertette a nyári évelőket, de nemcsak fölsorolta, hanem ültetésükre, gondozásukra és szaporításuk­ra is tanácsot adott A június­ban pompázó margaréta, szarkaláb, lángvirág, erdei tündérfürt, ördögszem, szur- tos szegfű, a mélykék virágú Moltkia félcserje, a tavi tün­dérrózsa, sásliliom, csótárvi- rág, a kék és fehér harangvi­rág és a küllőrojtok ajánlásá­val. KÖLTŐI SZÉPSÉGŰ beve­zetőben hívta föl a figyelmet az ősz felé hajló idő virágai­ra. „A legrövidebb éjjel a Szent Iván éjszakája, meg a leghosszabb nappal elmúlt, ha­marabb elpihennek a mada­rak, az éjszakaiak hamarabb kukucskálnak ki rejtekhelyük­ből, az évelő növények is eh­hez igazodnak.” Elborítják a kertet a tarka lángvirágok, a napraforgó, napmátkák, arany- vesszők. Melléjük illik a kék szarkaláb, a harangvirág, si­sakvirág és a lapátliliom Augusztusban díszlenek a nyá­ri őszirózsák. A szabadban vi­rágzó téliék nasvobb kertek­be valók, mert tágasság kell a november végén bimbózó •nnavornbokroknak. a késő ó«ztftl ianuár-februárifi illato­zó, nyáron is szép virágú Kí­nából, Japánból és Észak­Amerikából származó varázs­mogyorónak. Egész télen dísz­ük az éger, a nyír és a füzek nagy része. Tél végén bontja kremfehér, illatos virágát a lőne és a húsos som, február­ban a farkasboroszlán, a való­di jázmin, a tündérfa, havas­szépe, a törpe félcserje han­ga, és a hó alól erőszakosan kinyújtózó fehér virágú hu­nyor. Tanácsokat adott a szabály­talan alakú, terméskövekkel szegett élővizek betelepítésé­re tündérrózsával, vízililiom­mal, nyílfüvekkel. A talajban nem válogató, úgyszólván a semmiből élő sárgaviöla, por­csinrózsa, varjúháj, kövirózsa, kaktusz, májusi gyöngyvirág, a félcserje levendula, kökör­csin, szamárkenyér, pikkely­páfrány, cselling, csenkesz, nádtippan, és kakukkfű telepí­tésére és a csontszáraz föld­ben élő mocsári mályva ülte­tésére. A szikeseken honos boglárka, sziki pozdor, orvosa székfű. az apacsvirág, törpe nőszirom, orvosi ziliz, réti tündérfürt, cickafark, sóvirág és a pettyegetett gerebesin ve­tésére. „Idáig jutottam a második világháború végéig. De had­színtér volt a kertem, tankok tiporták el ötven év barango­lásait. a szikeseken, kopár le­gelőkön, útszéleken gyűjtött nemesített virágaimat. A leg­fájdalmasabb az egészben, hogy az én kitaposott ösvé­nyemet senki sem járja. Fiata­lok, keressetek, folytassátok, amit menkezdtem!” NYOLCVANHAT ÉVES VOLT, mikor meghalt. Meg­emlékezett életútjáról a Ker­tészeti Egyetem, a Magyar Nemzet. Hídvégi Lajos ISSN QIM—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents