Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
4 1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK ÉRDEN MÄR ELKEZDŐDÖTT Történeti Múzeum A közművelődés új színterei A művelődési házak és az Iskolák között munkamegosztás, az utóbbiak hasznosítása közművelődési célokra egyre sürgetőDb kultúrpolitikai feladat. Gyakori jelenség ugyanis, hogy az iSkolák helyiségei, a pedagógusok szellemi kapacitása egyaránt nincs kihasználva. Ugyanakkor a helyi művelődési centrumban nincs elegendő képzett népművelő, a zsúfoltság pedig olyan nagy délutánonként, hogy a szórakozási, művelődési igényeket már nem, vagy alig lehet kielégíteni. Délután az iskolában Jellemző ez az érdi művelődési központra is, ahol jelenleg több mint negyven kiscsoport (szakkör, klub, tanfolyam stb.) működik. Terjeszkedni így részben a helyhiány miatt lehetetlen, részben pedig azért sem lenne értelme, mivel a művelődési ház vonzási körzete nagy: ma már a város központjában lakókat is alig képes befogadni. A decentralizálás legjobb módja tehát Érden is az általános iskolák kihasználása, bevonásuk a kultúrmunkába. létszámban látogatják a szabás-varrás tanfolyamot és a női kondicionáló tornát, a zömmel gyerekek zenei képzését szolgáló citerakurzust. Otthont kapott ezenkívül egy képzőművészeti kör, ahol agyaggal és fával tanulnak meg bánni az érdeklődők; gyerekeknek és szüleiknek cigányklub, valamint négy idegen nyelvi és egy tánctanfolyam. Szintén ebben az iskolában keresi a módját Szegő György belsőépítész, hogy az épület holtterét zsibongónak és kiállítási helyiségnek hasznosítsa. A közművelődési és a nevelési munka összefonódásának, az ésszerű helykihasználásnak dicséretes bizonyítéka az is, hogy a délutánonként telt, ám a reggeli órákban üres művelődési központban havonta két-három alkalommal napközis csoportokat fogadnak. Egyelőre az intézmény rendeltetését, programjait ismertetik, kedveltetik meg a gyerekekkel, a későbMIRE JŐ A TDK? Önképzőkör — felső fokon biekben pedig változatos foglalatosságokat keresnek a számukra. Anyagi háttérrel Megvalósulóban van az a terv is, hogy a központi és az iskolai könyvtárakban felnőtt és gyerek egyaránt találjon magának olvasnivalót, s hogy a könyvtárakat kezelő tanárok egyben népművelői feladatokat is ellássanak ezekben az iskolai komplex művelődési alközpontokban. Érden biztató eredményei vannak annak, hogy a művelődés, a nevelés, az oktatás, a sport ne különüljön el egymástól. S ez nemcsak erkölcsi, de gazdaságossági szempontból is figyelemre méltó. Az anyagi hátteret a szakemberek úgy teremtették elő, hogy a felsorolt tanfolyamok, klubok. bevétele minden kiadást fedez. A közművelődés új színterei egyetlen plusz fillér ráfordítást sem igényelnek ... Simon Zsuzsa Ötvösmunkák Szokatlan Időpontban, este 7 órakor nyílik, december 22- én a Budapesti Történeti Múzeum karácsonyi meglepetése a művészetbarátoknak, a 200 esztendeje született Szentpéte- ri József ötvösművész munkásságát bemutató tárlat. A mintegy 250, egyházi és világi megrendelésre készült ezüsttárgyak — kelyhek, kannák, evőeszközök, használati edények —, mellett kiállítják azokat, az 1824-től készített vörösréz-domborműveket is, amelyeket Szentpéteri József XIV. Lajos udvari dekoratőre, Le Brun metszetei nyomán készített. A tárlat egyik legérdekesebb darabja az 1837- ben készült, Az arbeliai ütközet című dombormű, amelynek 1850 körül nyoma veszett. A kutatómunka során előkerült ritkaságot a maribori múzeum kölcsönözte a bicente- nárium alkalmából. Szintén december 22-én — délután 3 órakor —, nyílik a Néprajzi Múzeum új kiállítása, Népi iparművészet Csehszlovákiából címmel. Mint Urbán László, a művelődési központ igazgatója elmondta, a városban levő több iskolacentrumban már jól tevékenykednek vagy éppen most szervezik azokat a kiscsoportokat, melyeket szintén pedagógusok irányítanak. Az 1. sz. általános iskolában a gyermek képzőművészeti kör és a női kondicionáló torna, a kisegítő 3.-ban pedig, ahol 75 százalékban cigánygyerekek ■ tanulnak, a klub, a kézimunka szakkör és kutyakiképző iskola népszerű. A 4. általános iskolában most szerveznek tánctanfolyamot és francia nyelvkurzust, az 5.- ben pedig ugyancsak a kedvelt kutyakiképzést és egJy idegen nyelv oktatását vették tervbe. Gödöllő, piac. Középkorú férfi: — A TDK-t keresi? Fogalmam sincs róla. Talán TVK-t, nem? Tiszai Vegyi Kombinát... A Galgatej üzletében, az eladónő visszakérdez: — Mi az? De várjon csak, tédéká ... tédéká... Nem valami termelési?... Fiatalember a buszmegállóban: — Soha nem hallottam még eizt a rövidítést... Egy kisbabát sétáltató fiatalasszony: — Az egyetemen keresse.. Azt jelenti: tudományos diákkör. Hogy honnan tudom? Főiskolás koromból... A 6.-ban jó a fotószakkör és a gyermekek számára szervezett riporterklub. Üj kezdeményezés itt, hogy — a napközis foglalkoztatás színvonalát emelendő — heti egy-egy alkalommal báb-, játékkészítő és díszítőklubot is nyitottak a tanulóknak. Összefonódva A legjobb eredményt mégis a 7—8. iskolacentrum könyvelheti el magának. Nagy Kutatói felelősség Az Agrártudományi Egyetem docensének, dr. Barcsák Zoltánnak asztalán vastag dosszié, rajta ez áll: TDK, 1981. december. Mellette meghívó: a mezőgazdaságtudományi és a mezőgazdasági gépészmérnöki kar tudományos diákköri tanácsa tisztelettel meghívja az egyetemi tudományos diákköri konferencia december 9-i ülésére. Dr. Barcs-ák Zoltán, a meghívóban említett diákköri tanács elnöke. Részletes felvilágosítással szolgál: — Az ország minden egyetemén, főiskoláján létezik tudományos diákkör. Elnevezése emlékeztet kissé a régi önképzőkörökére. Nem véletlenül, hiszen ez a név fejezi ki legjobban az egyetemi hallgatók öntevékenységen, érdeklődésen alapuló kutatómunkájának szervezeti formáját. — Ki lehet a diákkör tagja? — Csak az a. diák, aki a másodévre eléri a legalább 3,5- es tanulmányi átlagot, vagy egy-egy tantárgyból olyan kimagasló az eredménye, hogy a tanszék javasolja őt. Végső soron az egyetemi KISZ-bi- zottság dönt, Nem elég az érdeklődés, a szakmai eltökéltség, fontos a hallgató emberi magatartása, kutatói felelőssége is. Nem mindenki marad diáikkörös. Aki a tagság első két esztendejében egyetlen dolgozatot, publikációt sem készít, azt kizárják. — Említettem már: a diákok kutatótevékenysége önálló, a munkát tanszékek, pedagógusok irányítják. A dolgozatok témáját a kollégiumban egymás között is megbeszélik, hegy a rendes évi ülésen felkészülten ismertethessék eredményeiket Az idén nyolc szekcióban 72 előadás hangzott el. Közülük huszonnégy első, második vagy harmadik díjat nyert, s elvileg részt vehet a kétévenkénti országos konferencián, Ezen tavaly huszonnégy hallgatónk közül tizenöten dobogós helyre kerültek dolgozatukkal... Elmosta a talajvíz Hogyan kezd tudományos kutatómunkát az egyetemista? Hallgassuk meg Lorincz József ötödéves gazdászjelöítet! — Békés megyéből jöttem. Okányból. Kötött, szikes talajok vannak arrafelé, s a növénytermesztés legnagyobb gondja a talajművelés. Ha a diploma után hazamegyek, ilyen földön kell majd dolgoznom. Tudtam, hogy dr. Sipos Sándor, a földművelés- és növénytermesztéstani tanszékvezető-helyettes éppen az ilyen talajok vizsgálatával foglalkozott sokáig. Megkerestem őt, s együtt alakítottuk ki a kutatásom témáját: milyen szerkezetű, tömörségű, résméretű talaj felel meg leginkább az őszi búza fejlődésének. — Az első dolgozatot harmadéves koromban írtam, s egy esztendővel később már első díjat nyertem az egyetemi, s nívódíjat az országos TDK-konferencián. — A tervem? Az eddigi tapasztalatok birtokában otthon. Okányban folytatom a kutatást, hogy olcsóbban s könnyebben — több teremjen ... Megbízható emberek Dr. Sipos Sándor egyetemi tanár mondja: — Korábban a karcagi Talajművelési Kutató Intézetben dolgoztam. Három éve fogadtam örökbe a TDK- sokat, s tanítványaim szorgalmas, megbízható emberek. Fontos mindkét tulajdonság, hiszen a kutatót senki sem ellenőrzi. Rengeteg múlik azon, hogy a jelenségeket hogyan figyeli meg, miként értékeli. — Az általam oktatott tananyag jóval nagyobb, mint á kutatási témám. Sok még a fehér folt a mi tudományunkban. A megismeréshez társak kellenek, oktatók és hallgatók. Ebben segít a TDK. Van még egy hatalmas előnye: a tudományos munkát a kutatással lehet a legjobban megkedvelteink Korántsem biztos, hogy minden TDK-tagból kutató lesz, de ha a munkahelyükre — a termelőszövetkie- zatekÉé, állami gazdaságokba — kerülnek, biztos, hogy jobban értik, méltányolják, s könnyebben hasznosítják majd az elméleti eredményeket. S aki „megfertőződik” az egyetem évei alatt egy-egy téma iránti vonzalommal, később biztosan továbblép. Értelmiségiek lesznek A szó ismét dir. Barcsák Zoltáné: — A TDK-komferenciák díja az erkölcsi és anyagi elismerés. Emellett azonban számunkra lényegesebb az, hogy a diákkör a tudományos mélységű megismerés műhelye, s a hallgatók kutatásai népgazda- ságilag is hasznosak. Vizsgálódásuk nemcsak az egyetemi tanszékek kutatási témáihoz, hanem az egyes mezőgazdasági termelési rendszerek, üzemek munkájához is kapcsolódik. A dolgozatok 30—iO százaléka akár azonnal is alkalmazható a gyakorlatban. A díjazott pályamunkák ismertetőit évente kétezer példányiban elküldjük az ország termelőszövetkezeteinek, gazdaságainak. Az utóbbi időben jellemzővé vált, hogy az üzemek, a megyék tanácsai is ajánljanak kutatási témák ait. — Ha a TDK-munka zöme alapkutatás is, s nem alkalmazott, az eredményeket később feltétlenül hasznosíthatjuk. Van másfajta nyereség is: a tudományos diákkör elsősorban az önfejlesztést, önképzést szolgálja. Az egyetem hallgatói értelmiségiek lesznek, akiknek tudniuk kell előadni, publikálni, kutatni. Nem véletlen az, hogy az egykori diákköri tagok közül kerül ki a fejlesztőmérnökök zöme. a mezőgazdasági kutató- intézetek gárdájának java. Vasvári G. Pál HETI FILMJEGYZET Újra szol a hatlövetű Jelenet az Üjra szól a hatlövetű című filmből. Balról jobbra: Kirk Douglas és Búrt Lancaster De nemcsak a hatlövetű, azaz a Colt, hanem a Winchester, a remek ismétlőpuska is. John Sturges 1957-ben bemutatott filmjében ugyanis a westernekben a megszokottnál jóval többször dördülnek el a fegyverek — végtére is az eredeti cím is ezt hangsúlyozza: The Gunfight at the O. K. Corral (Tűzharc az O. K. karámnál). A tűzharc, különösen az utcai lövöldözés, egyes westernekben központi helyet foglal el. Nemcsak azért, mert egy ilyen pisztolypárbaj önmagában is roppant látványosan megrendezhető, hanem azért is, mert az effajta lövöldözések a Vadnyugat hőskorában nagyon is mindennapi események voltak, s mivel még a legfelületesebb western is hordoz valamit a Vadnyugat valódi arculatából, természetes, hogy egy westernfilmben dramaturgiáikig is központi helyet kapjon az ellenfelek nagy összecsapása, o nyíltszíni lövöldözés. Sturges filmje — amelyről nem tudni, miért várt a megvásárlásával és bemutatásával huszonnégy évét' a filmforgalmazás —, egy bizonyos wes- temtípus ismert képviselője. Filmográfiák, a westernfilm történetével foglalkozó kézikönyvek úgy emlegetik ezt a filmet, mint amelyben éppen ez a bizonyos utcai tűzharc a már-már klasszikus formában jelenik meg. És ha arra ‘gondolunk, hogy éppen Sturges az, aki e filmje után három évvel megrendezi a western egyik emlékezetes alkotását, a Hét mesterlövészt, akkor talán elhisszük: a rendező érti annyira a szakmáját, hogy kitűnően képes megcsinálni azt a bizonyos tűzharcot. De addig még sok minden történik a filmben. Történik például, hogy megjelenik bizonyos Wyatt Earp, aki sheriff, majd később az Államok békebírája, s mint ilyen, messze földön híres arról, mennyire esküdt ellensége mindenféle fegyveres ösz- szetűzésnek. (Wyattot, a fiatal Burt Lancaster játssza). Történik, hogy Wyattnek két fivére egy bizonyos Tombstone (Sírkő) nevű városkában szintén sheriífkedik, s a városkában és környékén garázdálkodó Clanton-fivérek lelövik a negyedik, a legifjabb Earp fiút. Történik, hogy Wyatt, az időközben hozzá csatlakozott részeges és hamis- kártyás, valamint revolverhős „Doc” Hollidayvel (a szintén fiatal Kirk Douglas játssza), elmegy Tombstoneba, s ott, életében maradt fivéreivel négyesben, egy hatalmas utcai tűzpárbajban elintézik a Clan- tonokat, annál a bizonyos O. K.-karámnál. A film és a történet szempontjából majdnem mellékes, hogy Tombstone valóban létező városka Arizonában (nemrég találkoztunk már ve- le a Jesse James balladája című westernben), vagy hogy a film valamennyi főszereplője, az Earp- és a Clanton- fivérek, a részeges Doc, vagy Doc szeretője, a Nagyorrú becenevet viselő Kate Fisher valóban éltek, és hogy az emlékezetes tűzharcra valóban sor került Tombstoneban, 1881-ben. (Bár kissé kevésbé romantikus módon, mivel az Earpok á sheriffkedés mellett maguk is vonatrablók és marhatolvajok voltak, mint a Clantonok, és mint ilyenek, riválisok, s épp az O. K.-ka- rámnál Earpék, a majdnem teljesen fegyvertelen Clanto- nokat intézték el.) John Sturges, hasonlóan a legtöbb westernhez, legendává költi át a valóságot, s megteremti ebben a filmben az egyik első, hagyományos stílusú szuper- westernt — amely mára azonban kissé túlméretezettnek, kissé naivnak tűnik. Hiába — a western stílusa is romlandó áru, még akkor is, ha olyan mester kezéből került ki, mint Sturges. Hurrikán A giccs halhatatlan. A film- giccs is. Aki nem hiszi, azt tökéletesen meggyőzi ez az olasz producer (Dino de Lau- rentiis) pénzén svéd rendezővel (Jan Trqell) Amerikában (pontosabban a Samoa- szigeteken) forgatott film. A történet olyan, hogy meg kell a szívnek szakadni tőle. 1920-ban vagyunk; a Samoa- szigetek nemrég kerültek amerikai fennhatóság alá, s az egyik sziget, Pago-Pago, amerkai főmegbízottja, Bruckner kapitány maga után hozatja kissé sápkóros, kissé neuraszténdás lányát, Charlot- te-ot, aki mellesleg festeget is. A sápkóros amatőr festőnő és a Pago-Pago val szomszédos szigetke, Alava, csupa izom, csupa erő, csupa férfiasság, tejeskávé színű bőrű ifjú törzsfőnöke találkoznak egy összejövetelen, azonnal egymásba szeretnek, és ettől kezdve nem ismernek akadályt, hogy egymásé legyenek (ami meg is történik). A sápkáros Charlotte és .a polinézi idegenforgalmi reklámfiú, Matangi, minden veszélyen át kitartanak egymős mellett. Még egy akkora hurrikán sem kottyan meg nekik, amelytől pedig elpusztul az j egész sziget, a szökőárba vesz- * nek a lakosok, s ott leli halálát a derék, ámde a leányát kissé nem egészen atyai módon szerető Bruckner kapitány is. A sápkóros, ványadt Charlotte és a daliás izompacsirta Matangi viszont túlélik az elemek és a trükkmester tombolását, és a csodálatosan giccses — noha eredeti —, polinéziai napfelkeltében várhatólag újrakezdik a sziget benépesítését. Utódaik minden bizonnyal kevésbé ványadtak, illetve kevésbé te- jeskavészínűek lesznek. s remélhetőleg öröklik szüleik hurrikántűrési szakítószilárdságát. A témából 1937-ben John Ford már forgatott egy jóval épkézlábabb és jóval kevésbé szirupos filmet. A főszereplő abban is a hurrikán volt. Katasztrófa-film volt az is, és az a mostani is. De Jan Troell filmje hat az öregebbnek, noha a technika minden vívmányát bevetették, hogy a hurrikán annak rendje és módja szerint rémisztő és katasztrofális legyen. Talán éppen ez volt a baj, mert időnként a néző nem állhatja nevetés nélkül a sok álvíz- özönt és álve szedőimet. Takács István
