Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Tervasztalon a közművelődés A 70-es óvekben — de különösen az V. ötéves tervidőszak­ban — minden korábbi esztendőhöz viszonyítva intenzívebben fejlesztette a város az oktatás és a közművelődés tárgyi, szemé­lyi feltételeit. Ennek bizonyítására egy-két adat: az óvodai he­lyek száma 5041-ról 775-re emelkedett, s a tantermek száma 35-ről 72-re gyarapodott. A fejleszések során két korszerű tornaterem­mel gazdagodott az általános iskolai hálózat. Az általános isko- lakban 12-1 helyett ma már 193 pedagógus oktat. Az 1500 adagos központi, napköziotthonos konyha megépítésével és üzembe he­lyezésével 37-ről 53 százalékra emelkedett a napközis ellátásban részesülők aránya. A múzeumi hálózathoz tartozó gyűjtemények és kiállítóhelyek megduplázódtak, s újabb tájegységekké! gazdagodott a Szabad­téri Néprajzi Múzeum. Természetesen még sorolhatnánk tovább is az eredményeket, de inkább egy kérdés: ennyi mutatós ,és valóságos eredmény után mit kell még tenni? Megnyugtatóan alapos fel­mérés alapján elkészített prog­nózisok már vannak, melyek szerint a város lakossága a 30- as évek második felében eléri a 20 ezres lélekszámút, s a né­pesség rétegződésére továbbra is a fiatalodás lesz a jellemző. Ezért az óvodás korúak száma a tervidőszak második feléig, a tanköteleseké pedig a VII. ötéves terv elejéig tovább fog nőni, s ugyanilyen emelkedés várható a középfokú oktatás­ban részesülők számában is. Ugyanakkor a város gazdasá­gi, ipari szerkezetében a VI. ötéves terv során olyan válto­zás várható, amely az iparban foglalkoztatottaknak arányát a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás javára fogja csökkenteni. Munkaerőgond­jait pedig a város saját terü­letéről képes lesz kielégíteni. Előrejdzés » A csak mutatóban felsorolt pár előjelzés is bizonyítja: ok­tatási. és közművelődési közép­távú tervet nem könnyű ké­szíteni,-mert a várható igé­nyek, s kielégítésükre fordít­ható eszközök egyensúlya, úgy Mczgásscrákck Élénk szervezeti élet A Pest megyei Mozgáskorlá­tozottak Egyesületének szent­endrei járási-városi csoportjá­ban az október 8-i megalaku­lás óta élénk a szervezetifélet. A csoport tagjai november 30- án meghallgatták a szentend­rei művelődési házban dr. Oláh Géza főorvos előadását, december 3-án és 10-én gyógytorna-bemutatón vettek részt, ahol a mozgáskorláto­zottak otthoni tornáztatásá- hoz kaptak hasznos tanácso­kat. A negyedévi program leg­nagyobb sikerű rendezvénye eddig a Pest megyei Művelő­dési Központ szervezésében megrendezett Mikulás-ünne­pély volt, amelyhez nagy . se­gítséget nyújtott a szentendrei áfész, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Kék Duna Szakszö­vetkezet, a szigetmonostori műanyagüzem, és a Művelt Nép Könyvterjesztő budapesti vállalata Mikulás-csomagok­kal, műanyag játékokkal és egyéb ajándékokkal, amelyek­kel nagy örömet szereztek a mozgássérült gyermekeknek, illetve a mozgássérült szülők gyermekeinek. A gazdag és igen színvona­las műsorból említést érdemel a budakalászi általános iskola Lenvirág gyermektánckará- nak művészi szintű táncbemu­tatója, amelyet saját zeneka­ruk kíséretével adtak elő, va­lamint a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola két hallgatójának, Galambos Já­nos illuzionistának, és Schwarcz,József furulyamű- vésznek, a feljppése. _ A város ,és a járás területén csaknem ezer mozgássérültet tartanak nyilván. Ezek közül eddig 50-en csatlakoztak a szervezethez. Várják további mozgássérültek jelentkezését. Művészport ró Asiös Imre i kategóriákat kereső mű- történetírás a posztimp­resszionizmus és a szür­realizmus legnagyobb hazai képviselői között tartja szá­mon Ámos Imrét — írja Mucsi András művészettörténész. A posztimpresszionizmus párizsi mesterei, a Nabis-cso- port, majd Rippl-Rónai hatá­sa dekoratív, körülhatárolt színfoltokkal, síkszerűen kom­ponáló, világos előadómódhoz segítik, később, Chagallal való személyes találkozása után, a képi ábrázolás lehetőségeit a szürrealizmusban találja meg a tragikus előérzetek, a hábo­rús évek keltette belső szoron­gás, az iszonyat, az erőszakos, értelmetlen haláltól való féle­lem kifejezésére. Ámos Imre művészetét kez­dettől fogva a vizionárius jel­leg határozza meg. Képei le­nyűgöző látomások, kezdetben egy gyermekkori emlékből elevenedő költői álomvilágról, majd az önkívületig fokozódó félelem rémképei egy olyan valóságos világról, mely min­den emberi érzéstől idegen és magát az emberi életet is fe­nyegeti. Gyorsan érlelődő pik- túrája, csupán másfél évtize­det átívelő gazdag életműve magasrendű tiltakozás az erőszakos háború és a fasiz­mus minden fajtája ellen. VT* / Ámos Imre Szabolcs megye- S-J ben, Nagykállóban született 1907. december 7-én. Közép­iskoláit is itt végezte. Érett­ségi után, 1925-ban Budapest­re költözve, gyárban dolgozik, majd három évig a,Műegyete­men tanul, s 1929-ben veszik fel a Képzőművészeti Főisko­lára. Rudnay Gyula tanítvá­nyaként 1934-ben végez. Már főiskolás'évei alatt is gyakran szerépei kiállításokon és je­lentős sikereket ér el. Az Ernst Múzeumban 1935-ben, a Munkácsy-céh, 1930-ban a Képzőművészek Üj Társasága {KÚT) választja tagjai sorába. Feleségével 1937-ben három hónapot tölt Párizsban és fel­keresi Chagall műtermét, majd megismerkedik Picasso műveivel is. Ettől kezdve nya­ranta Szentendrén dolgozik, s festi legszebb, legszínesebb müveit. Gulácsy maga terem­tette mesevilágának szentend­rei folytatását, erezhetnénk ezekben az idilli álomképek­ben, ha a görbe utcácskákat, a billenő templomtornyokat, a düledező falakat, a patakhida- kat és a festő visszatérő figu­ráját nem lepné meg az árvíz, nem világítaná meg máglyák és égő házak fénye, és a sötét idők. hírnökeként nem láto­gatnák a halál angyalai. Az 1940-es évektől kezdve Ámos képein a színek egyre keményebbek, egyre erőseb­bek, a formák kékes kontúr­jai megvastagodnak, a kifeje­zés sűrítettebb, drámai erejű lesz. Már a csendéletei is tragédiáról beszélnek, festmé­nyein a tárgyak 'fenyegető, szimbolikus szerepe megsok­szorozódik. Az óra, a kés, a tőr, a fejsze, a megcsonkított fák az elmúlás és az erőszak jelképei. lete utolsó öt esztendejé­nek java részét munka­szolgálatosként, különbö­ző táborokban tölti, közben ál­landóan rajzol. Ez idő tájt al­kotta legkifejezőbb grafikái­nak megrandítően szép soro­zatát, 1944-ben, valószínűleg késő ősszel, egri thüríngiai falu tífuszos táborában, bekövetke­zett haláláig. Életművét bemutató állan­dó múzeumi kiállítás a jövő évben nyílik meg a Vörös Hadsereg útja 10. szám alatt. lehet, nem lesz meg. Éppen ezért a jelentkező igényeket rangsorolni kell, s a legfonto­sabbak megoldására kell töre­kedni. Nfem vitás, hogy ezek közül is az első helyen az óvo­dai és iskolai helyek számának növelése áll. Új gimnázium Az oktatási intézményháló­zatnak elsősorban a demográ­fiai többletből adódó igénye­ket kell kielégítenie. Ezért, az óvodai hálózat további gyara­pításával minden óvodás korú gyerek elhelyezését, nevelését a jelenleg épülő, majd’ 100 he­lyet adó óvoda csak a tervidő­szak közepéig tudja biztosíta­ni. A várható igényeknek meg­felelően a város vezetőinek keresniük kell az újabb léte­sítmény kialakításának lehe­tőségét. Sajnos, nem jobb a helyzet az általános iskoláknál sem, mert a tantermek száma csak az új gimnázium meg­építésével oldható meg úgy, hogy a jelenlegi középiskola belép az általános iskolai há­lózatba. De úgy tűnik, ez is ke­vés, ezért számolni kell azzal: a tervidőszak közepén eset­leg más rendeltetésű helyisé­geket is oktatás céljára kell majd igénybe venni. Jeleztük, hogy a munkaerő- igényt csak saját területről le­het majd kielégíteni, éppen ezért parancsolóan sürgető fel­adat a városi szakmunkáskép­zés. A Pilisvörösvári Szakmun­kásképző Intézet kihelyezett tagozataként működő intéz­mény csak megyei támogatás­sal és a városi üzemek társa­dalmi összefogásával helyezhe­tő korszerűbb körülmények közé. Mindenesetre örvende­tes: az új gimnázium építésé­nek befejezési dátumát már leírhatjuk: 1984. Bizonyárasok gondon enyhít majd. Ötnapos Elét A város középt^yú közmű­velődési' terVe természetesen tartalmi munkák sokaságá­hoz is irányadó. Így a közne­velés és a közművelődés prog­ramjának tervezésénél nagy figyelmet kell fordítani az öt­napos munkahétre, az élet­módváltozásra, a szabadidő­többletből jelentkező művelő­dési feladatokra. Tovább kell fejleszteni az óvodákban az is­kolára előkészítő és pedagógiai programját. A Városi-Járási Nevelési Tanácsadó pedig se­gíti és figyelemmel kíséri ezt a munkát. Az általános iskolák pedig tekintsék több évre szó­ló feladatuknál^ a ‘differenciált képességfejlesztést és tehetség- gondozást, figyelemmel a fizi­kai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulását szervezetten is előkészítő szakkörök, tanfo­lyamok indítására. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA í\m a lehetőséggel Werseug® kereskedik A város vezetői tudják, hogy Szentendre lakói és az odalátogató vendégek közérze­tét, hangulatát a városról al­kotott véleményét nagymér­tékben befolyásolja, hogy mi­lyen az áruellátás, milyenek a vásárlási körülmények, s nem utolsósorban: milyen a ven­déglátás. Azt is tudják, hogy a korábbi esztendőkhöz viszo­nyítva az állami és szövetke­zeti kereskedelem fejlesztése elmaradt. Az elmúlt tervcik­lusban a bolti kiskereskede­lemben öt üzlet nyílt meg 1627 négyzetméter alapterüle­ten, és eggyel gyarapodott a ven­déglők száma. Ám azt is tudni kell, hogy a fejlesztésnek az elkövetkező időkben is sok akadálya lesz, közülük a leg­fontosabb: nagyon meg kell majd fontolni, mire lehet, mi­re a legcélszerűbb elkölteni a forintokat. Akkor mi a meg­oldás? Van egyáltalán? Van! Nevezetesen a 17/1980 (IX. 30.) BkM számú rendelet, amely szabályozza a magánke­reskedők tevékenységét, illető­leg az ilyen tevékenység meg­kezdését. Természetesen egy rendelet megjelenése önmagá­ban véve még nem lehet cso­daszer, hanem csak lehetőség, amivel tudni kell élni. Ügy tűnik, a városi tanács él a ren­delet adta lehetőséggel. Jelenleg a város ellátásában 48 magánkereskedő vesz részt, s harminckét alkalmazottat és tizenegy " Segítő’ családtagot foglalkoztatnak. Fontos és ör­vendetes tény az, hogy amíg 1970-ben öt magánkereskedő foglalkozott zöldség- és gyü­mölcsárusítással, addig mos­tanra számuk megduplázódott. Ma már a magánkisikereskedők tíz (zöldség-, gyümölcsíjzlete is az ellátást szolgálja. Fontos ez, főleg a város- szélső területein, ahol az egy-két személyes ál­lami', vagy szövetkezeti boltok­kal úgyis mindig baj volt. Ezek a kis üzletek személyzeti gon­dokkal küszködték, nyitvatar- tásuk rendszerint bizonytalan volt. A magánkereskedők közül üzlethelyisége harmincnyolc­nak van, s egy telepi értékesí­tésre vállalkozik. Heten pavi­lonban, ketten lakásukban ke­reskednek. Karácsonyi vásár fessék, lelet választani fi. A Pest megyei Művelődési Központ cs Könyvtár lakótele­pi klubjában a Hazafias Népfront városi bizottságának kezde­ményezésére december 19-től Szép tárgyak vására címmel im­már hagyományos karácsonyi ajándekvásárt tartanak. Az idei esztendő újdonsága, hogy a környező baráti országok ipar- cs népművészei helyett a legközelebb élők, a szentendrei alkotók bőr, textil, kerámia, és tűzzománc tárgyaiból vásárolhatnak a környéken lakók. Akinek utolsó pillanatban jut eszébe, hogy nem veit ajándékot, az még december 23-án is vásárolhat. Az üzletek többsége kül­ső és belső képében is, megfelel az előírásoknak. Sok bolt tevékenysége serken­tő- hatású az állami, a szövet­kezeti, s a magánszektor üz-. letembereire. A példa: a ma­gánkereskedő által üzemelte­tett tíz vendéglátó egységből kettő II. osztályú feltételeknek felel meg, ilyen a Nosztalgia Kávéház és az Aranysárkány vendéglő; két további üzlet III. osztályba sorolást kapott,. _ a Snack Andreád és a Muskátli vendéglő; hat üzlet pedig IV. osztályú árakon kínálja áruit. Az ülőfogyasztást biztosító egységek mintegy 400—500 ételadagot jelentenek naponta, s ez a szám főleg az idegen- forgalmi szezonban jelentős segítség. Meg kell említeni azt is, hogy a 48 magánkereskedő kö­zül 31 vasárnap is nyitva tart­ja üzletét. Tevékenységükkel bővítik az árualapokat, széle­sítik a választékot, differen­ciáltabb kínálatot biztosítanak. Áraik, általában magasabbak valamivel az állami kereske­deleménél, de az árkülönbség megköveteli a minőséget. A kérdés árnyoldala: nem érvényesül eléggé a magánke­reskedelem kiegészítő jellege az ellátandó terület szempont­jából. A kiskereskedők zöme ugyanis a város központi ré­szén, vagy az ahhoz csatlakozó főútvonalak mentén alakította ki üzlethelyiségét. A városi ta­nács véleménye továbbra is az: a döntő szerep a jövőben is az állami és a szövetke­zeti kereskedelemé, az alapéllátá'st továbbra is ez a szektor biztosítja, de a ma­gánkezdeményezések mind­ezeket jól és hatásosan egészí­tik ki. Beszédkultúra A Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár a társadalmi ünnepségeket rendező irodával karöltve bcszédkuliúra-tanfolyamot szervezett a várüs és a járás anyakünyvvezeíoinek, va­lamint a családi ünnepsé­gek vezetőinek és a társa­dalmi ünnepségek szóno­kainak. A tanfolyam szín­helye a városi tanács dísz­terme. A Tiszta beszéd cí­mű tankönyvet a helyszí­nen lehet megvásárolni. A tanfolyam előadói: Mon- tagh Imre, Balázs Eszter, Erdei Iván, Sziklai Béla és Fort Krisztina. Az előadások és a gya­korlati foglalkozások január 5-én és 19-én, valamint feb­ruár 2-án és 16-án lesznek reggel 9—12 óráig. Rugalmasabb gazdálkodás TShb vssimiió Még kevés vállalat élt a nyitottabb tervezés adta ru­galmas gazdálkodás lehetősé­gével, ahol azonban az egyes feladatokat nem részletezték aprólékosan és több alterna­tívaként a mind gyakrabban változó piaci feltételeket is számba vették ott az évközi tervmódosítások, a termelési- program-változások és a mun­kaerő-átcsoportosítások sem okoztak gondot, sőt a vállalat eredményességét nagymérték­ben javították. A VI. ötéves terv első évének tapasztalatai alapján — most, amikor már javában folyik a jövő évi munka tervezése — a tárcák arra ösztönzik a vállalatokat, hogy ne többféle tervet dol­gozzanak ki, hanem a terv bi­zonyos részfeladatait, például a gyártmányválaszték, az ex­portelőirányzatok stb. több variációban határozzák meg. Mindehhez persze naprakész információ kell, amit a mi­nisztériumok és a külkereske­dők megádnak ipari partne­reiknek. A merev kötöttségek­től mentes tervezés meg an­nak alapján a rugalmas gaz­dálkodás rendjét azonban minden vállalatnak magának kell kialakítania. Legenda és valóság láb Ráby-hangverseiy Ráby Mátyás alakja — kü­lönösen Jókai Mór regényé­nek megjelenése után — mint az igazságkereső ember példá­ja vonult be a magyar törté­nelembe és a köztudatba. Ki volt valójában Ráby Má­tyás? A kérdésre kísérli meg a feleletet ma, december 17- én, csütörtökön 18 órakor, Patkóné Kéringer Mária, a Pest megyéi Levéltár munka­társa, a honismereti előadás- sorozat keretében a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtárban. Felkért hozzá­szóló dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazga­tója. Az előadó ismertetni fogja a Pest vármegye előtt 1786-ban lefolytatott per anyagát, vala­mint az eljárás eseményeit. A MÁV Szimfonikus Zene­kar december 22-én, Szent­endrére látogat, hogy még azon a napon, este 19 órai kezdettel karácsonyi hangver­senyt adjon. A műsorban Er­kel Ferenc művei szerepelnek, nevezetesen a Hunyadi László című opera nyitánya, Erzsébet áriája, László és Mária kettő­se, Gara nádor áriája, a Ca- baletta, a La Grange ária, a Tercett és a Palotás. Részle­tek hangzanak még el a Dó­zsa György és a Bánk bán cí­mű operákból is. Közremű­ködnek : Lányi Klára, Ötvös Csilla, Pálócz László, Vadas K. László és a karmester: Ober­frank Géza. Ä tárgyalóteremből t Lebukott a kukk©!® H. G. pomázi lakos estén­ként, sötétedés után a község területén rendszeresen belo- pózott olyan házak udvarára, ahol magányos nők laknak, s kileste esti lefekvéshez való készülődésüket. Három alka­lommal H. G., a lakásokba is behatolt úgy, hogy lefeszítette a szúnyoghálókat. Ilyen mó­don jutott be az első házba, ahol egy nővel erőszakosko­dott. Ugyanilyen módon próbál­kozott még két helyen, de ott már sikertelenül, mert a meg­támadottak nem vesztették el lélekjelenlétüket, s segítségért kiáltottak. A rendőrség gyors, s ered­ményes nyomozás után elfog­ta H. G.-t, s átadta az ügyész­ségnek. A szentendrei járásbíróság H. G.-t egy rendbeli erősza­kos nemi közösülés bűntetté­nek kísérlete és két rendbeli magánlaksértés vétségében ta­lálta bűnösnek, s ezért a bí­róság halmazati büntetésül egy év, hat hónapi szabadság- vesztésre mint főbüntetésre, és két évre a közügyek gyakor­lásától való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Az elítélt s védője enyhíté­sért fellebbeztek. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Gárdos Katalin t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents