Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
►rsr ti, ccm 1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Pest megyei díjazoítsk Módosul 0£ úffüs'őélef Tagnap a KISZ KB budapesti székházéban ülést tartott a Magyar Úttörőit Szövetségének Országos Tanácsa. Elsőként Varga László, az úttörőszövetség főtitkára adott tájékoztatót az országos tanács üléseiről. Az 1982/83. úttörőév fő feladatairól Molnáraié Kozma Erzsébet titkár tájékoztatott. Mivel 1982 szeptemberétől az általános iskoláikban is bevezetik az ötnapos munkarendet, az úttörőcsapatok szervezeti élete, működési rendje is módosul. A gyerekek iskolai, mozgalmi és családi programjainak megszervezésében az úttörőcsapatoknak is feladatokat kell vállalniuk. korábbi éviekben az úttörők tevékenységét egy-egy központi jelmondat köré csoportosítottak. Az országos elnökség javasolja, hogy az úttörőcsapatok maguk válasszanak jelmondatot, olyat, amely kifejezi sajátos célkitűzéseiket. ★ Ma délután a budapesti úttörőelnökségen átadták a MÉH Tröszt országos hasznos- anyaggyűjtő- versenyében legeredményesebb budapesti és Pest megyei iskolásoknak az oklevelet és a pénzjutalmakat. A legszorgalmasabbak közé tartoznak a dömsödi, a fóti, a kemencéi és a kóspallagi általános iskolák jutalmazott' csapatai. Újdonságok Vácott, Cegléden, Százhalombattán Visszatérő törzsvendégek Szíves látás — vendéglátás — ez lett a vendéglátóipar új jelszava. S az utóbbi hónapokban mintha valóban azon igyekeznének a vendéglők, éttermek, cukrászdák vezetői, hogy jól érezzük magunkat náluk. Az ok nyilvánvaló: az állami támogatás megszüntetése, illetve az áremelések után huzamosabb időre megcsappant a vendégek száma. Az új felfogás és az új jelszó tehát vendégcsalogató. Ahogy dr. Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tegnapi tájékoztatóján az újságíró szövetség székházában elmondta, számos új kezdeményezés indult útjára az idén.. Többek között ezeknek köszönhető, hogy a vendéglátóipar bevételei ismét nőttek. Sok helyen kaphatók újra olcsó zónaételek, tájnapokat rendeznek, utcán át árusítanak, a hétvégeken kenyeret, tejet adnak el, ünnepnapokon kedvezménnyel étkezhetnek a családok, sőt a legújabb Pest megyei kezdeményezések szerint a törzsvendégek bármikor. Vácott, Százhalombattán és Cegléden vezették be ezt a formát, miszerint például a Fehér Galamb vagy a Kossuth étterem rendszeres ebéd- vágy vacsoravendégeit minden harmadik száz forinton felüli fogyasztás után ingyen vendégül látja. Ezt a módszert alighanem jövőre sok száz vendéglő követi az országban. Dicséretes buzgalommal kapcsolódott be a vendéglátóipar a gyermek- és közétkeztetésbe. Ily módon jó néhány család gondján segítenek, de számukra is haszonnal jár, az üzlet, hiszen a korábbiaknál sokkal jobban használják ki berendezéseiket. A legfrissebb adatok szerint idén újabb 20 ezer ember üzemi étkeztetését, illetve az összes iskolás korú gyerek felének, napi 340 ezer fiatalnak az ebédeltetéséről gondoskodnak. Jók a tapasztalatok a szerződéses formában működő vendéglőkről: javult az üzletek színvonala, jobb a kiszolgálás, gazdagodott az étlapok kínálata. Eddig 1184 üzlet talált gazdára, s közöttük csak elvétve akad olyan, amelyik ne felelne meg a várakozásnak. örvendetes, hogy ezzel egy időiben kedvező változás •tapasztalható az úgynevezett szoros elszámolású vendéglőkben is. Az ellátatlan területeken és az idegenforgalmi körzetekben több, mint 1600 magánvendéglő működik. A vendéglátósok készülnek az ötnapos munkahét bevezetésére. Arra számítanak, hogy hétvégeken, különösen a főváros környéki üdülőhelyeken megugrik a forgalom. Ezért ilyenkor a legtöbb üzlet hosz- szatlb nyitvátaritássai várja a vendégeket, s az országban körülbelül 3 ezer helyen árusítanak majd kenyeret és tejet. A Pest megyei KÉV bizonyít Saját zsebre gazdálkodnak 9 Az eseményről év elején f adtunk hírt: az Útépítő ^ Tröszt megszüntetésével ön- állá lett a Pest megyei Közelíti Építő Vállalat is. Mi- e lyen új feladatokat jelen- $ tett számukra az önállóság? Hogyan birkóztak meg velük? Ezekre a kérdések- re kértünk választ Helt La- í jóstól, a vállalat élére két j hónapja kinevezett igazga- | tótól, dr. Karóczkay Jó- fzsef főkönyvelőtől és Sági í Andor főmérnöktől. Haszon: csak jövőre Érdemes tisztázni, alapjában miben változott meg a helyzetük, Hiszen, a tröszti irányítás alatt is egy sor dologban önállóan dönthettek. Például maguk vállalkozhattak, határoztak; hol, milyen munkák gazdaságosak a vállalatnak. A fejlesztési alapok begyűjtése és egy kézben tartása azonban már meghatározta a fejlődés lehetőségeit. Központi elhatározással fejlesztettek ugyanis egy-egy vállalatot, s a közös kasszából kaptak a beruházásokra pénzt. Mindez azt jelentette, hogy önerő-bői kevésre futotta, mert évekig csak beadták az egységek a fejlesztési alapjaikat. Miért érdekes ez a Pest megyei KÉV szem-pontjából ? Mert hátrányos helyzetben vannak azáltal, hogy éppen idén kerültek volna sorra. Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly év végén megkapták a nagy teljesítményű, korszerű aszfaltkeverő-telepet. Ennek csak a telepítése húzódott át 1981-re. A „csak” viszont ezúttal tetemes költséget j-elent, az idei évre szánt 15 millió forint fejlesztési alapjuk jórészét felemésztette. A Pilisvörösvá- roji elhelyezett új TELTOMAT 5—S aszfaltkeverő berendezéssel szeptemberben kezdődött meg a próbaüzemelés, vagyis a várt, tényleges hasznot csupán jövőre érezheti majd a vállalat. I-gaz, egyúttal újabb gond forrása is a pilis- vörösvári aszfaltkeverő: hozzá ugyanis modern bedolgozó gépláncokra is szükség lenne. Kilincsc'és sikerreI Mindez még nem napi gond, de a jövő kissé aggasztó. Felügyeleti szervüktől, a Közlekedés- és P^tnüsyi Mini'ztéi riuimtól ugyanis semmiféle segítséget nem várhatnak.. Mi tehát a teendő? Megpróbálni tovább javítani a pro- filösszetételtváltoztatni t az arányt a gazdaságos útépítés irányába. Azz. első lépéseket már valamelyest kedvezőnek ítélik: 1981-ben 35 százalékra alakul a mélyépítési munkák aránya a 65 százalékos útépítés mellett. Jelentős ter- melésemelkedésről számol be a főmérnök: csökkent a létszám, mégis a tavalyi 280 millió forint termelési értéket mintegy 50 millióval túlszárnyalják. Ez elsősorban a termelékenység növekedésének eredménye. A vállalat fizikai munkásai átlag 660 ezer forint termelési értéket állítanak elő — év végéig. A várható nyereségről nem szívesen beszélnek, azt azonban állítják: fokozott hangsúly került a gazdálkodás színvonalának emelésére. Például anyagilag is érdekeltté tették a különböző szintű vezetőket a költségek csökkentésében, nőtt a gépek kihasználtsága és eladtak két és fél millió forint értékű elfekvő anyagot. A berendezések jobb kihasználását jelzi: míg tavaly egész évben 170 ezer tonna aszfalt készült, idén november közepéig több, mint 185 ezer tonna. Ccmcn ttekarékosság Megfogalmazódnak már természetesen a jövő elképzelései is: a Pest megyei KÉV szeretné tovább növelni a KPM-munkák arányát és fokozottabban részt vállalni a Pest megyei úthálózat-fejlesztési program végrehajtásában. A minőség javításáért — bár idén is jó az első osztályú utak aránya — több új technológiát kikísérleteztek, kipróbáltak. A cél: olcsó anyagból, kevesebb energiafelhasználással jó minőségű utak építése. Például olyan aszfalt kopóréteget készítenek, amelyben a mészkőlisztet pernyével helyettesítik. Korábban hulladékként egyszerűen veszendőbe menta pernye. Vagy: az aszfalt alá alapnak pernye-betont használnak majd föl, amelyben pernye és mészhidrát keveréke helyettesíti a cementet. Igaz, ezúttal az energiamegtav'>’-ítás népgazdasági szántén jelentkezhet, kevesebb cementre lesz szükség. Különösen a hűvösre forduló időben nőhet meg a bitumenemulzióval előállított aszfaltkeverék jelentősége. A töltőanyagot, csak kás mértékben kell melegíteni. Dodő Györgyi Ötvennyolc ember megkésett bére Számlák pedig nincsenek Aligha volt ilyen az utóbbi három évtizedben: 58 ember nem kapott fizetést, valamennyien a sülysáp! Tápióvölgyc Tsz vasszerkezeti ágazatának munkásai. A Pest megyei Hírlap jelzése után intézkedett a megyei és a monori járási pártbizottság. Végűi is december 11. helyett 15-én este 7 órakor a dolgozók megkapták az alapbér szerinti járandóságukat. Ha nem is zárult le az ügy; az első felvonás mindenesetre véget ér. Eőbb-utóbb befejeződnek a vizsgálatok, és megnyugszanak a kedélyek, de a kellemetlen érzés az emberekben sokáig megmarad. Ráadásul általánosítható tanulság is akad bőven. kapták meg fizetésüket a dolgozók. A pénz péntek óta itt van, ezt azért hangsúlyozom: nehogy azt higgye valaki, hogy nem tudunk fizetni. Az ágazatvezető csak hétfőn délelőtt likőr jött be a központba. Higy- gye el, legkésőbb holnap mindenki megkapja a bérét. Arra a kérdésre hiába kerestük a választ, hogy a munkások miért nem kapták meg legalább a levonásokkal csökkentett járandóságukat. S arra sem jött felelet, hogy miért egy rendész által közvetített stencilezett papírról kellett értesülniük a bérelvonásról. Pénz helyett /svél Egy fiatalember pénteken, 11-én este idegesen telefonált szerkesztőségünkből a feleségének: — Marikám nem kaptam fizetést, egy fillért sem... Az ezüstvasárnapi bevásárlást elhalasztjuk... Néhány nyugtató mondat következett, s végül a jó tanács: menjen a szülőkhöz kölcsönkérni, any- nyit biztos tudnak adni, amennyi a hét végére kell. A törvényes fizetési napon hiába várták az ágazat Budakeszin működő irodájában a pénzt. Egy rendész érkezett, és mindenkinek kiosztotta a sebtében sokszorosított levelet: ... téves számfejtés következtében túlfizetés történt, mert az elvégzett munka sem a mennyiségi, sem a minőségi követelményeknek nem felel meg. Legközelebbi béréből... forintot levonunk. Akadt olyan levél, amelyikben 8 ezer forintos levonásról szólt az értesítés. A szerkesztőségünktől segítséget kérő fiatalember béréből 108 forint lett volna a levonás. De egyetlen fillért sem kapott. Azt csak később tudtam meg, hogy 3500 forint volt a járandósága és két gyerek után családi pótlék! Ez utóbbi összeget adminisztrációs hiba miatt végül sem kapta meg. Vélemények és tények Móczár László, a termelő- szövetkezet ipari főmérnöke még december 14-én, hétfőn is elsősorban a cég jó hírét féltette : — Kezdjük azon, hogy az alapszabályunk szerint minden hónap 12. és 15. között kell bért fizetnünk. Tehát nem késtünk el. Igaz, még sohasem fordult elő, hogy 12-én nem Csaba János főkönyvelő stábja körülbelül két óra alatt elkészíthette volna az új elszámolást, s a dolgozók felvehették volna a bérüket. Fel kellett volna venni járandóságukat. — Mi ezt a problémát nem tudtuk megoldani Tibold Ferenc ágazatvezető nélkül. Már az elszámolás alapjául szolgáló munkalapokat ís későn küldték be, azért elvégeztük a számfejtést és be is borítékoztuk a fizetést. Kovács Endre elnök nem engedélyezte a kifizetést. Volt olyan ember, akinek 400 órát, tehát napi 15 órát akartak elszámolni. Az elnökünk már csütörtökön hívatta az ágazatvezetőt, de nem jött pénteken sem, akkor már telexeztünk is, de hiába. Érezhetően csorbult ez az igazság, mert, ha az ágazatvezető nem is jelentkezett a központban, azért az alapbéreket lehetett volna számfejteni. És utólag kifizetni a különbözetet. Természetesen levonni, ha jogtalanul vett fel valaki valamit. Kovács Endre, a Tápióvöl- gye Tsz elnöke: — Mi jóhiszeműen kifizetA képviselő hétköznapjai December második hetében Szentendrén találkozott választóival S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára (Pest m. 24. vk.), Tápióságon dr. Vámos Marietta tóalmási körzeti orvos (Pest m. 5. vk.), Törökbálinton Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása (Pest m. 2. vk.)'. A téli ülésszak előtt a Százhalombattán élő Kovács Lászlót kerestük fel, hogy arról beszélgessünk, mi az amit magával visz a Parlamentbe a törökbálinti falugyűlésről. Sajátos helyzetben — Amint az várható volt, az alapellátás került terítékre elsősorban — kezdi előszedni tarsolyából, amit összegyűjtött. — Nehézkes a vízszolgáltatás, de azt is tudja a lakosság, hogy ezen egyelőre nem nagyon lehet változtatni. És nem azért, mert nem akarunk. Amiben azonban feltétlenül lépni kell, azt élesebben vetették fel a résztvevők — mondhatom, joggal — mert hozzátartozik a lakóhelyi közérzet alakulásához: a napi bevásárlás lehetőségeit a nagyközségben. A helybelieknek nem új, de nem árt vázolni, mi is a helyzet, hogy mindenki, akit illet, levonhassa a megfelelő tanulságokat. Nem az üzletek száma, hanem nyitva tartási ideje szüli a bosszúságokat. Miért? Nem emberi hanyagság, nemtörődömség az ok, sokkal inkább kézzelfogható, tettenérhető indítéka van ennek: a közeli fővárosban lényegesen magasabb a kereskedők munkabére (jövedelme), mint a helyi boltokban. Itt egy újabb miért, amire maga a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat sem tud megnyugtató választ adni (ezt egy nemrégiben sugárzott rádióriport is tanúsította a széles közvélemény előtt): a vállalat saját hatáskörében nem változtathat a bértételeken. Ezért aztán úgyszólván lasszóval se lehet keríteni Törökbálintra eladókat, a helyben lakók is inkább járnak Pestre dolgozni — kevés kivétellel. Nincs hát kivel meghosszabbítani az ABC-k nyitva tartási idejét. Folyik a kereskedelmi hálózat rekonstrukciója, új üzletek is épülnek, á lehetőségekhez mérten. A tárgyi feltételek javulnak. A személyi feltételek jobbításához azonban elengedhetetlen, hogy a kereskedelmi dolgozók bérezésében fokozottabban érvényesüljön az a fajta differenciálás, amely a települések közötti eltéréseken alapul. Az agglomerációs községekben talán kiemeltebb bértételeket kellene alkalmazni, tekintettel azok sajátos helyzetére. Telkek és áraik Messzire jutottunk a törökbálinti falugyűlés kapcsán a beszélgetésben. Ám továbbra is olyan témákat feszegetünk, amelyek nemcsak Kovács László választókerületében, nemcsak Pest megyében, hanem országszerte fesz'ítő gondok eredői. De így van ez rendjén, hiszen a képviselő a Parlament üléstermében mind szűkebb, mind szélesebb hazája sorsának igazítója lehet. A budai járásban is érvényes az, ami országos adatokból kitűnik: az új lakások zöme magánerőből épül. A megyében a hatodik ötéves terv idején a leendő összes új lakásnak mintegy háromnegyede születik majd így, ez a korszerű csoportos családi házakkal együtt csaknem 28 ezer lakást jelent. Ehhez szükség yan mintegy 13 ezer újabb telek kialakítására — ám mindössze ezeknek egyharmadánál lehet szó állami tulajdonú földekről. Mert több már nincs. A fennmaradó fundusokat vagy magántulajdonú vagy termelőszövetkezeti földekből kell kihasítani. Miért mondtuk ezt el? Azért, hogy érthetőbbé váljék, miféle gondok-bajok forrása a kisajátítás. A képviselő nagyot sóhajt, nem is tudja, miképp fogalmazza meg azt, amit azonban semmiképpen sem lehet elhallgatni annak érdekében, hogy kijussunk a kátyúból: lassan képtelenség lesz megfizetni a kisajátítások ösz- szegét, feltétlenül kellene hát indokolt esetekben valamiféle központi támogatás a tanácsoknak. Nem olyan egyszerű ezt persze teljesíteni, hiszen kimondani is nehéz volt. Megyei programok — Az agglomerációs telepü lések népessége továbbra is rohamosan gyarapodik olyanokkal, akik az otthonteremtés, a családalapítás előtt állnak, lakásra van szükségük, de nem valószínű, hogy állja a pénztárcájuk a telekárakat, amelyek az emelkedő kisajátítási összegek miatt egyre magasabbak lesznek. A fiatalok számára az építkezés egyébként is tetemes anyagi megterhelést jelent, könnyíteni kellene rajtuk minden olyan eszközzel, amivel csak tudunk. Örömmel mondhatom, hogy a Pest megyei Tanács ősszel elfogadott társadalmigazdasági programja hathatós intézkedéseket tartalmaz ez ügyben is. A megyei OTP- igazgatóság is kész együttműködni a tanáccsal, újabb hitelformákkal járul hozzá az építkezések előkészítésének költségeihez. Valami tehát elkezdődött. Semmiképpen sem szabad abbahagyni. Bálint Ibolya tűk az ágazatban dolgozók októberi fizetését, pedig a megrendelők nem egyenlítették ki a számlákat. Az ágazatvezető arra hivatkozott, hogy még nem fejezték be az elvállalt munkát. De hát már december közepe van, számlák pedig nincsenek. Miből fizessek? A búzából? Tudomásul kell venni: pénz csak a teljesítmény után jár, mégpedig a minőségileg kifogástalan munka után. Tudja, mekkora ösz- szegeket fizettünk ki? Van olyan ember, aki 16 forintos órabérrel, több mint 12 ezer forintot vett fel november 12- én, de akadt olyan is, aki 17 ezret. Bevétel meg semmi. És megítélésem szerint ezek mögött a bérek mögött nincs teljesítmény. Nem hagyom a szövetkezet pénzét kidobni. A törvény által biztosított alapbérüket viszont megkapták, több nem is jár nekik. A késedelem sem fordult volna elő, ha az ágazatvezető idejében bejött volna. Most sem tudom, hogy hol van (?!): szabadságon vagy talán betegállományban. Egyébként a szövetkezet pártvezetőségének titkára egyetértett az intézkedésemmel. Tibold Ferenc ágazatvezető; — Nem igaz, hogy már csütörtökön hívtak. Hiszen hivatalosan engedélyezett szabadságon vagyok. A lakásomra hozták ki a telexértesitést, hogy hétfőn reggel jelentkezzek a termelőszövetkezet központjában. Aligha van kilábalás az ellentmondásokból. Az mégis tény, hogy a szövetkezet vezetői a hibák egész sorozatát követték el. Cselényi Dezső, a monori járási pártbizottság első titkára: — A tájékoztatás után tudtam meg, hogy az ágazat 58 munkása hétfőn kora délutánig nem kajpta meg a fizetését. Még aznap tárgyaltam a szövetkezet gazdasági és pártvezetőivel. Kértem, hogy azonnal vizsgálják ki, hogy miként juthattak ilyen helyzetbe. Ezenkívül kértem, hogy a ve- zetők december 16-án, szerdán tartsanak munkásgyűlést, az ágazat valamennyi dolgozójának részvételével. Tájékoztassák az embereket a kialakult helyzetről és konkrétan mondják meg, ki a felelős. Elmaradt a találkozó Valahol itt zárul a történet első felvonása. Az értekezlet ugyanis elmaradt, hiába várták a dolgozók a szövetkezet vezetőit. Érdeklődésükre azt a választ kapták, hogy egyórás várakozás után menjenek haza. Az még hivatalosan nem dokumentálható, hogy az ágazat dolgozói valóban elvégezték-e vagy sem azokat a munkákat, amelyeket eredetileg elszámoltak. Abban igaza van viszont a termelőszövetkezet elnökének, hogy bér csak teljesítmény után jár. Az is lehet, hogy valóban megakadályoztak egy bércsalást. De az intézkedés módja egyértelműen rossz. Nemcsak személyes ügy, nemcsak anyagi probléma, politikai kérdés is, hogy a dolgozók megkapják-e a munka- szerződésük szerint járó alapbérüket. Ezt Magyarországon az állam szavatolja. Törvény- sértő volt hát fizetés helyett levelet küldeni. A demokratikus jogok megsértését jelentette, hogy a szövetkezet vezetői még csak nem is tájékoztatták alkalmazottaikat a bérelszámolás-problémáról. Dehogy is egyetlen ember követte el- a hibát. Jogilag az ágazatvezető aligha vonható felelősségre pillanatnyilag. A főkönyvelő fogalmazása szerinti bércsalást igazolni kell. De mindettől függetlenül legalább az alapbér kétharmad részét a szövetkezet kifizethette volna. S a dolgozók elé előbb-utóbb oda kell állni, konkrét válaszokat adni. Tegnap délután — az ágazatvezető értesítése szerint — az 58 ember hiába várta a vezetőket. Kriszt György i
