Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

►rsr ti, ccm 1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Pest megyei díjazoítsk Módosul 0£ úffüs'őélef Tagnap a KISZ KB buda­pesti székházéban ülést tar­tott a Magyar Úttörőit Szö­vetségének Országos Tanácsa. Elsőként Varga László, az út­törőszövetség főtitkára adott tájékoztatót az országos ta­nács üléseiről. Az 1982/83. út­törőév fő feladatairól Molnár­aié Kozma Erzsébet titkár tá­jékoztatott. Mivel 1982 szeptemberétől az általános iskoláikban is beve­zetik az ötnapos munkarendet, az úttörőcsapatok szervezeti élete, működési rendje is mó­dosul. A gyerekek iskolai, mozgalmi és családi program­jainak megszervezésében az úttörőcsapatoknak is feladato­kat kell vállalniuk. korábbi éviekben az úttö­rők tevékenységét egy-egy központi jelmondat köré cso­portosítottak. Az országos el­nökség javasolja, hogy az út­törőcsapatok maguk válassza­nak jelmondatot, olyat, amely kifejezi sajátos célkitűzéseiket. ★ Ma délután a budapesti út­törőelnökségen átadták a MÉH Tröszt országos hasznos- anyaggyűjtő- versenyében leg­eredményesebb budapesti és Pest megyei iskolásoknak az oklevelet és a pénzjutalma­kat. A legszorgalmasabbak kö­zé tartoznak a dömsödi, a fó­ti, a kemencéi és a kóspallagi általános iskolák jutalmazott' csapatai. Újdonságok Vácott, Cegléden, Százhalombattán Visszatérő törzsvendégek Szíves látás — vendéglátás — ez lett a vendéglátóipar új jelszava. S az utóbbi hóna­pokban mintha valóban azon igyekeznének a vendéglők, ét­termek, cukrászdák vezetői, hogy jól érezzük magunkat náluk. Az ok nyilvánvaló: az állami támogatás megszünte­tése, illetve az áremelések után huzamosabb időre meg­csappant a vendégek száma. Az új felfogás és az új jelszó tehát vendégcsalogató. Ahogy dr. Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tegnapi tá­jékoztatóján az újságíró szö­vetség székházában elmondta, számos új kezdeményezés in­dult útjára az idén.. Többek között ezeknek köszönhető, hogy a vendéglátóipar bevéte­lei ismét nőttek. Sok helyen kaphatók újra olcsó zónaéte­lek, tájnapokat rendeznek, utcán át árusítanak, a hétvé­geken kenyeret, tejet adnak el, ünnepnapokon kedvez­ménnyel étkezhetnek a csalá­dok, sőt a legújabb Pest me­gyei kezdeményezések szerint a törzsvendégek bármikor. Vácott, Százhalombattán és Cegléden vezették be ezt a formát, miszerint például a Fehér Galamb vagy a Kos­suth étterem rendszeres ebéd- vágy vacsoravendégeit min­den harmadik száz forinton felüli fogyasztás után ingyen vendégül látja. Ezt a módszert alighanem jövőre sok száz vendéglő követi az országban. Dicséretes buzgalommal kap­csolódott be a vendéglátóipar a gyermek- és közétkeztetés­be. Ily módon jó néhány csa­lád gondján segítenek, de szá­mukra is haszonnal jár, az üzlet, hiszen a korábbiaknál sokkal jobban használják ki berendezéseiket. A legfrissebb adatok szerint idén újabb 20 ezer ember üzemi étkeztetését, illetve az összes iskolás korú gyerek felének, napi 340 ezer fiatalnak az ebédeltetéséről gondoskodnak. Jók a tapasztalatok a szer­ződéses formában működő vendéglőkről: javult az üzle­tek színvonala, jobb a kiszol­gálás, gazdagodott az étlapok kínálata. Eddig 1184 üzlet ta­lált gazdára, s közöttük csak elvétve akad olyan, amelyik ne felelne meg a várakozás­nak. örvendetes, hogy ezzel egy időiben kedvező változás •tapasztalható az úgynevezett szoros elszámolású vendéglők­ben is. Az ellátatlan területe­ken és az idegenforgalmi kör­zetekben több, mint 1600 ma­gánvendéglő működik. A vendéglátósok készülnek az ötnapos munkahét beveze­tésére. Arra számítanak, hogy hétvégeken, különösen a fő­város környéki üdülőhelyeken megugrik a forgalom. Ezért ilyenkor a legtöbb üzlet hosz- szatlb nyitvátaritássai várja a vendégeket, s az országban kö­rülbelül 3 ezer helyen árusí­tanak majd kenyeret és tejet. A Pest megyei KÉV bizonyít Saját zsebre gazdálkodnak 9 Az eseményről év elején f adtunk hírt: az Útépítő ^ Tröszt megszüntetésével ön- állá lett a Pest megyei Köz­elíti Építő Vállalat is. Mi- e lyen új feladatokat jelen- $ tett számukra az önálló­ság? Hogyan birkóztak meg velük? Ezekre a kérdések- re kértünk választ Helt La- í jóstól, a vállalat élére két j hónapja kinevezett igazga- | tótól, dr. Karóczkay Jó- fzsef főkönyvelőtől és Sági í Andor főmérnöktől. Haszon: csak jövőre Érdemes tisztázni, alapjában miben változott meg a hely­zetük, Hiszen, a tröszti irányí­tás alatt is egy sor dologban önállóan dönthettek. Például maguk vállalkozhattak, ha­tároztak; hol, milyen mun­kák gazdaságosak a vállalat­nak. A fejlesztési alapok be­gyűjtése és egy kézben tartá­sa azonban már meghatároz­ta a fejlődés lehetőségeit. Köz­ponti elhatározással fejlesztet­tek ugyanis egy-egy vállalatot, s a közös kasszából kaptak a beruházásokra pénzt. Mindez azt jelentette, hogy önerő-bői kevésre futotta, mert évekig csak beadták az egységek a fejlesztési alapjaikat. Miért ér­dekes ez a Pest megyei KÉV szem-pontjából ? Mert hátrá­nyos helyzetben vannak az­által, hogy éppen idén ke­rültek volna sorra. Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly év végén megkapták a nagy teljesítményű, korszerű aszfaltkeverő-telepet. Ennek csak a telepítése húzódott át 1981-re. A „csak” viszont ez­úttal tetemes költséget j-elent, az idei évre szánt 15 millió fo­rint fejlesztési alapjuk jórészét felemésztette. A Pilisvörösvá- roji elhelyezett új TELTOMAT 5—S aszfaltkeverő berende­zéssel szeptemberben kezdő­dött meg a próbaüzemelés, vagyis a várt, tényleges hasz­not csupán jövőre érezheti majd a vállalat. I-gaz, egyúttal újabb gond forrása is a pilis- vörösvári aszfaltkeverő: hoz­zá ugyanis modern bedolgozó gépláncokra is szükség lenne. Kilincsc'és sikerreI Mindez még nem napi gond, de a jövő kissé aggasztó. Fel­ügyeleti szervüktől, a Közleke­dés- és P^tnüsyi Mini'zté­i riuimtól ugyanis semmiféle segítséget nem várhatnak.. Mi tehát a teendő? Megpró­bálni tovább javítani a pro- filösszetételtváltoztatni t az arányt a gazdaságos útépítés irányába. Azz. első lépéseket már valamelyest kedvezőnek ítélik: 1981-ben 35 százalékra alakul a mélyépítési munkák aránya a 65 százalékos út­építés mellett. Jelentős ter- melésemelkedésről számol be a főmérnök: csökkent a lét­szám, mégis a tavalyi 280 millió forint termelési értéket mintegy 50 millióval túlszár­nyalják. Ez elsősorban a ter­melékenység növekedésének eredménye. A vállalat fizikai munkásai átlag 660 ezer fo­rint termelési értéket állítanak elő — év végéig. A várható nyereségről nem szívesen beszélnek, azt azon­ban állítják: fokozott hangsúly került a gazdálkodás színvo­nalának emelésére. Például anyagilag is érdekeltté tették a különböző szintű vezetőket a költségek csökkentésében, nőtt a gépek kihasználtsága és eladtak két és fél millió fo­rint értékű elfekvő anyagot. A berendezések jobb kihasználá­sát jelzi: míg tavaly egész évben 170 ezer tonna aszfalt készült, idén november köze­péig több, mint 185 ezer ton­na. Ccmcn ttekarékosság Megfogalmazódnak már ter­mészetesen a jövő elképzelé­sei is: a Pest megyei KÉV szeretné tovább növelni a KPM-munkák arányát és fo­kozottabban részt vállalni a Pest megyei úthálózat-fejlesz­tési program végrehajtásában. A minőség javításáért — bár idén is jó az első osztályú utak aránya — több új technológiát kikísérleteztek, kipróbáltak. A cél: olcsó anyagból, kevesebb energiafelhasználással jó mi­nőségű utak építése. Például olyan aszfalt kopóréteget ké­szítenek, amelyben a mészkő­lisztet pernyével helyettesí­tik. Korábban hulladékként egyszerűen veszendőbe menta pernye. Vagy: az aszfalt alá alapnak pernye-betont használ­nak majd föl, amelyben per­nye és mészhidrát keveréke helyettesíti a cementet. Igaz, ezúttal az energiamegtav'>’-í­tás népgazdasági szántén je­lentkezhet, kevesebb cementre lesz szükség. Különösen a hű­vösre forduló időben nőhet meg a bitumenemulzióval elő­állított aszfaltkeverék jelen­tősége. A töltőanyagot, csak kás mértékben kell melegíteni. Dodő Györgyi Ötvennyolc ember megkésett bére Számlák pedig nincsenek Aligha volt ilyen az utóbbi három évtizedben: 58 ember nem kapott fizetést, valamennyien a sülysáp! Tápióvölgyc Tsz vasszerkezeti ágazatának munkásai. A Pest megyei Hírlap jel­zése után intézkedett a megyei és a monori járási pártbizottság. Végűi is december 11. helyett 15-én este 7 órakor a dolgozók megkapták az alapbér szerinti járandóságukat. Ha nem is zárult le az ügy; az első felvonás mindenesetre véget ér. Eőbb-utóbb befejeződnek a vizsgálatok, és megnyug­szanak a kedélyek, de a kellemetlen érzés az emberekben sokáig megmarad. Ráadásul általánosítható tanulság is akad bőven. kapták meg fizetésüket a dol­gozók. A pénz péntek óta itt van, ezt azért hangsúlyozom: nehogy azt higgye valaki, hogy nem tudunk fizetni. Az ágazat­vezető csak hétfőn délelőtt li­kőr jött be a központba. Higy- gye el, legkésőbb holnap min­denki megkapja a bérét. Arra a kérdésre hiába ke­restük a választ, hogy a mun­kások miért nem kapták meg legalább a levonásokkal csök­kentett járandóságukat. S ar­ra sem jött felelet, hogy miért egy rendész által közvetített stencilezett papírról kellett értesülniük a bérelvonásról. Pénz helyett /svél Egy fiatalember pénteken, 11-én este idegesen telefonált szerkesztőségünkből a felesé­gének: — Marikám nem kap­tam fizetést, egy fillért sem... Az ezüstvasárnapi bevásár­lást elhalasztjuk... Néhány nyugtató mondat következett, s végül a jó tanács: menjen a szülőkhöz kölcsönkérni, any- nyit biztos tudnak adni, amennyi a hét végére kell. A törvényes fizetési napon hiába várták az ágazat Buda­keszin működő irodájában a pénzt. Egy rendész érkezett, és mindenkinek kiosztotta a seb­tében sokszorosított levelet: ... téves számfejtés következ­tében túlfizetés történt, mert az elvégzett munka sem a mennyiségi, sem a minőségi követelményeknek nem felel meg. Legközelebbi béréből... forintot levonunk. Akadt olyan levél, amelyikben 8 ezer forin­tos levonásról szólt az értesí­tés. A szerkesztőségünktől se­gítséget kérő fiatalember bé­réből 108 forint lett volna a le­vonás. De egyetlen fillért sem kapott. Azt csak később tud­tam meg, hogy 3500 forint volt a járandósága és két gyerek után családi pótlék! Ez utób­bi összeget adminisztrációs hi­ba miatt végül sem kapta meg. Vélemények és tények Móczár László, a termelő- szövetkezet ipari főmérnöke még december 14-én, hétfőn is elsősorban a cég jó hírét fél­tette : — Kezdjük azon, hogy az alapszabályunk szerint min­den hónap 12. és 15. között kell bért fizetnünk. Tehát nem kés­tünk el. Igaz, még sohasem fordult elő, hogy 12-én nem Csaba János főkönyvelő stábja körülbelül két óra alatt elkészíthette volna az új el­számolást, s a dolgozók felve­hették volna a bérüket. Fel kellett volna venni já­randóságukat. — Mi ezt a problémát nem tudtuk megoldani Tibold Fe­renc ágazatvezető nélkül. Már az elszámolás alapjául szol­gáló munkalapokat ís későn küldték be, azért elvégeztük a számfejtést és be is boríté­koztuk a fizetést. Kovács End­re elnök nem engedélyezte a kifizetést. Volt olyan ember, akinek 400 órát, tehát napi 15 órát akartak elszámolni. Az elnökünk már csütörtökön hí­vatta az ágazatvezetőt, de nem jött pénteken sem, akkor már telexeztünk is, de hiába. Érezhetően csorbult ez az igazság, mert, ha az ágazatve­zető nem is jelentkezett a köz­pontban, azért az alapbéreket lehetett volna számfejteni. És utólag kifizetni a különbözetet. Természetesen levonni, ha jog­talanul vett fel valaki vala­mit. Kovács Endre, a Tápióvöl- gye Tsz elnöke: — Mi jóhiszeműen kifizet­A képviselő hétköznapjai December második he­tében Szentendrén találko­zott választóival S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára (Pest m. 24. vk.), Tápióságon dr. Vámos Marietta tóalmási körzeti orvos (Pest m. 5. vk.), Törökbálinton Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása (Pest m. 2. vk.)'. A téli ülésszak előtt a Százha­lombattán élő Kovács Lászlót kerestük fel, hogy arról be­szélgessünk, mi az amit ma­gával visz a Parlamentbe a törökbálinti falugyűlésről. Sajátos helyzetben — Amint az várható volt, az alapellátás került teríték­re elsősorban — kezdi előszed­ni tarsolyából, amit összegyűj­tött. — Nehézkes a vízszolgál­tatás, de azt is tudja a lakos­ság, hogy ezen egyelőre nem nagyon lehet változtatni. És nem azért, mert nem akarunk. Amiben azonban feltétlenül lépni kell, azt élesebben vetet­ték fel a résztvevők — mond­hatom, joggal — mert hozzá­tartozik a lakóhelyi közérzet alakulásához: a napi bevásár­lás lehetőségeit a nagyközség­ben. A helybelieknek nem új, de nem árt vázolni, mi is a hely­zet, hogy mindenki, akit illet, levonhassa a megfelelő tanul­ságokat. Nem az üzletek szá­ma, hanem nyitva tartási ide­je szüli a bosszúságokat. Miért? Nem emberi hanyag­ság, nemtörődömség az ok, sokkal inkább kézzelfogható, tettenérhető indítéka van en­nek: a közeli fővárosban lé­nyegesen magasabb a keres­kedők munkabére (jövedelme), mint a helyi boltokban. Itt egy újabb miért, amire maga a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat sem tud megnyugtató választ adni (ezt egy nemrégiben su­gárzott rádióriport is tanúsí­totta a széles közvélemény előtt): a vállalat saját hatás­körében nem változtathat a bértételeken. Ezért aztán úgy­szólván lasszóval se lehet ke­ríteni Törökbálintra eladókat, a helyben lakók is inkább jár­nak Pestre dolgozni — kevés kivétellel. Nincs hát kivel meghosszabbítani az ABC-k nyitva tartási idejét. Folyik a kereskedelmi há­lózat rekonstrukciója, új üzle­tek is épülnek, á lehetőségek­hez mérten. A tárgyi feltéte­lek javulnak. A személyi fel­tételek jobbításához azonban elengedhetetlen, hogy a ke­reskedelmi dolgozók bérezé­sében fokozottabban érvénye­süljön az a fajta differenciá­lás, amely a települések kö­zötti eltéréseken alapul. Az agglomerációs községekben ta­lán kiemeltebb bértételeket kellene alkalmazni, tekintettel azok sajátos helyzetére. Telkek és áraik Messzire jutottunk a török­bálinti falugyűlés kapcsán a beszélgetésben. Ám továbbra is olyan témákat feszegetünk, amelyek nemcsak Kovács László választókerületében, nemcsak Pest megyében, ha­nem országszerte fesz'ítő gon­dok eredői. De így van ez rendjén, hiszen a képviselő a Parlament üléstermében mind szűkebb, mind szélesebb hazá­ja sorsának igazítója lehet. A budai járásban is érvé­nyes az, ami országos adatok­ból kitűnik: az új lakások zö­me magánerőből épül. A me­gyében a hatodik ötéves terv idején a leendő összes új lakásnak mintegy háromne­gyede születik majd így, ez a korszerű csoportos családi há­zakkal együtt csaknem 28 ezer lakást jelent. Ehhez szükség yan mintegy 13 ezer újabb te­lek kialakítására — ám mind­össze ezeknek egyharmadánál lehet szó állami tulajdonú föl­dekről. Mert több már nincs. A fennmaradó fundusokat vagy magántulajdonú vagy termelőszövetkezeti földekből kell kihasítani. Miért mondtuk ezt el? Azért, hogy érthetőbbé váljék, miféle gondok-bajok forrása a kisajátítás. A képviselő na­gyot sóhajt, nem is tudja, mi­képp fogalmazza meg azt, amit azonban semmiképpen sem le­het elhallgatni annak érdeké­ben, hogy kijussunk a kátyú­ból: lassan képtelenség lesz megfizetni a kisajátítások ösz- szegét, feltétlenül kellene hát indokolt esetekben valamiféle központi támogatás a taná­csoknak. Nem olyan egyszerű ezt persze teljesíteni, hiszen kimondani is nehéz volt. Megyei programok — Az agglomerációs telepü lések népessége továbbra is rohamosan gyarapodik olya­nokkal, akik az otthonterem­tés, a családalapítás előtt áll­nak, lakásra van szükségük, de nem valószínű, hogy állja a pénztárcájuk a telekárakat, amelyek az emelkedő kisajá­títási összegek miatt egyre magasabbak lesznek. A fiata­lok számára az építkezés egyébként is tetemes anyagi megterhelést jelent, könnyíte­ni kellene rajtuk minden olyan eszközzel, amivel csak tudunk. Örömmel mondhatom, hogy a Pest megyei Tanács ősszel elfogadott társadalmi­gazdasági programja hathatós intézkedéseket tartalmaz ez ügyben is. A megyei OTP- igazgatóság is kész együttmű­ködni a tanáccsal, újabb hi­telformákkal járul hozzá az építkezések előkészítésének költségeihez. Valami tehát el­kezdődött. Semmiképpen sem szabad abbahagyni. Bálint Ibolya tűk az ágazatban dolgozók ok­tóberi fizetését, pedig a meg­rendelők nem egyenlítették ki a számlákat. Az ágazatvezető arra hivatkozott, hogy még nem fejezték be az elvállalt munkát. De hát már decem­ber közepe van, számlák pe­dig nincsenek. Miből fizessek? A búzából? Tudomásul kell venni: pénz csak a teljesít­mény után jár, mégpedig a minőségileg kifogástalan mun­ka után. Tudja, mekkora ösz- szegeket fizettünk ki? Van olyan ember, aki 16 forintos órabérrel, több mint 12 ezer forintot vett fel november 12- én, de akadt olyan is, aki 17 ezret. Bevétel meg semmi. És megítélésem szerint ezek mö­gött a bérek mögött nincs tel­jesítmény. Nem hagyom a szö­vetkezet pénzét kidobni. A tör­vény által biztosított alapbé­rüket viszont megkapták, több nem is jár nekik. A késedelem sem fordult volna elő, ha az ágazatvezető idejében bejött volna. Most sem tudom, hogy hol van (?!): szabadságon vagy talán betegállományban. Egyébként a szövetkezet párt­vezetőségének titkára egyetér­tett az intézkedésemmel. Tibold Ferenc ágazatvezető; — Nem igaz, hogy már csü­törtökön hívtak. Hiszen hiva­talosan engedélyezett szabad­ságon vagyok. A lakásomra hozták ki a telexértesitést, hogy hétfőn reggel jelentkez­zek a termelőszövetkezet köz­pontjában. Aligha van kilábalás az el­lentmondásokból. Az mégis tény, hogy a szövetkezet veze­tői a hibák egész sorozatát kö­vették el. Cselényi Dezső, a monori já­rási pártbizottság első titká­ra: — A tájékoztatás után tud­tam meg, hogy az ágazat 58 munkása hétfőn kora délutá­nig nem kajpta meg a fizeté­sét. Még aznap tárgyaltam a szövetkezet gazdasági és párt­vezetőivel. Kértem, hogy azon­nal vizsgálják ki, hogy mi­ként juthattak ilyen helyzetbe. Ezenkívül kértem, hogy a ve- zetők december 16-án, szer­dán tartsanak munkásgyűlést, az ágazat valamennyi dolgo­zójának részvételével. Tájé­koztassák az embereket a ki­alakult helyzetről és konkré­tan mondják meg, ki a felelős. Elmaradt a találkozó Valahol itt zárul a történet első felvonása. Az értekezlet ugyanis elmaradt, hiába vár­ták a dolgozók a szövetkezet vezetőit. Érdeklődésükre azt a választ kapták, hogy egyórás várakozás után menjenek ha­za. Az még hivatalosan nem do­kumentálható, hogy az ágazat dolgozói valóban elvégezték-e vagy sem azokat a munkákat, amelyeket eredetileg elszá­moltak. Abban igaza van vi­szont a termelőszövetkezet el­nökének, hogy bér csak telje­sítmény után jár. Az is lehet, hogy valóban megakadályoz­tak egy bércsalást. De az in­tézkedés módja egyértelműen rossz. Nemcsak személyes ügy, nemcsak anyagi probléma, po­litikai kérdés is, hogy a dol­gozók megkapják-e a munka- szerződésük szerint járó alap­bérüket. Ezt Magyarországon az állam szavatolja. Törvény- sértő volt hát fizetés helyett levelet küldeni. A demokra­tikus jogok megsértését jelen­tette, hogy a szövetkezet veze­tői még csak nem is tájékoz­tatták alkalmazottaikat a bér­elszámolás-problémáról. Dehogy is egyetlen ember követte el- a hibát. Jogilag az ágazatvezető aligha vonható felelősségre pillanatnyilag. A főkönyvelő fogalmazása sze­rinti bércsalást igazolni kell. De mindettől függetlenül leg­alább az alapbér kétharmad részét a szövetkezet kifizethet­te volna. S a dolgozók elé előbb-utóbb oda kell állni, konkrét válaszokat adni. Teg­nap délután — az ágazatveze­tő értesítése szerint — az 58 ember hiába várta a vezető­ket. Kriszt György i

Next

/
Thumbnails
Contents