Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
pr.tott 1981. DECEMBER 15., KEDD Előkészületek a DÍVSZ XI. kongresszusára A világ ifjúsága a békéért December 16—18. között Nicosiában rendezik meg a DÍVSZ végrehajtó bizottságának ülését. A szövetség életének jelentős eseményén elkészítik az idei tevékenység mérlegét, s meghatározzák a következő esztendő első f elének legfontosabb feladatait, köztük a DÍVSZ XI., június elején Prágában sorra kerülő közgyűlésének az összehívását, illetve előkészítését — jelentették be egyebek között a DÍVSZ budapesti székházában megtartott hétfői sajtótájékoztatón. Ernesto Ottone, a DÍVSZ elnöke sízódt arról is, hogy a világszövetség a feszültebb nemzetközi légkörben is igyekezett eleget tenni legfontosabb feladatának: azaz a maga sajátos eszközeivel hozzájárulni az enyhülési folyamat megőrzéséhez, a fiatalok millióit mozgód sítva a fegyverkezési verseny megállítása, a béke és a leszerelés érdekében. iebrits Lajosra emlékeztek Koszorú zás i ünnepséget rendeztek tegnap Bebrits Lajos veit közlekedés- és postaügyi miniszter születésének 90. évfordulója alkalmából a Mező Imre úti Panteonban levő sírjánál. A Közlekedés»- és Postaügyi Minisztérium nevében Urbán Lajos államtitkár, valamiint Győrffy József, a minisztérium pártbizottságának titkára, a Külügyminisztérium részéről Sebestyén Gábor, a Külügyminisztérium pártbizottságának titkára és Szarka Károly miniszterhelyettes helyeztek el koszorúkat. Aktívsfiilés egyházpolitikai kérdésekről Rendezett és pozitív kapcsolat Miklós Imre előadását tartja. Az elnökségben, balról jobbra: Hcrczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, Barinkai Oszkárné, Csicsay Iván és Kovács Aníalné Erdősi Ágnes felvétele A. városi és községi pártbizottságok vezető tisztségviselői, tanácselnökök, a Hazafias Népfront munkatársai számára rendezett tegnap Gödöllőn a művelődési központban egyházpolitikánk időszerű kérdéseiről aktívaülést az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács. A tanácskozáson előadást tartott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke ős r Barinkat Oszkárné, a Pest .negyei, párt- bizottság' titkára.. Ott, volt Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyéi Bizottságának titkára. Dr. Csicsay Ivánja Pest megyei Tanács elnökhelyettese megnyitójában elmondta, az egyházpolitikai ^érdesekről időről időre konzultálnak a települések vezetőivel* a pánt- és tömegszervezetek tisztség- viselőivel és különböző szintű testületéivel. Ennek a mostani, széles körű aktívaülésnek azonban az ad különleges aktualitást, hogy a megyei párt- bizottság szeptemberben foglalkozott az egyházpolitika és a politikai nevelőmunka kérdéseivel, s ugyanezen az ülésen határozatot hozott a további tennivalókról. Miklós Imre előadásában egyházpolitikánk időszerű kérdéseiről szólt. Elmondta, hogy az állam és a magyarországi egyházak közötti kapcsolat tartós alapokon nyugszik, kiegyensúlyozott. Ä párt szövetségi politikájának sarkalatos kérdése a zavartalan politikai együttműködés a párton kívüli, közöttük a vallásos tö- *megekkel, s az egyházakkal Ez társadalmi, nemzeti érdek. Ugyanakkor ez a politika nem jelent lemondást elveinkről. Az egyházi vezetők is elismerik hazánkban, hogy a politikai egység, a szocializmus iránti elkötelezettség, s a világnézeti ellentét egyszerre létezhet. így a kommunisták, a párt aktivistái továbbra is megtesznek mindent a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztéséért, a szocialista életmód erősítéséért. Ez az eszmei harc azonban az ideológia területén folyik. Hazánkban alkotmányos jog a hitélet, a vallás magánügy. Miklós Imre a továbbiakban1 részletesen szólt arról, hogy az egyházak és az állam kapcsolatát minden szinten tovább kell fejleszteni, tehát a párbeszédnek a községekben a városokban is élőnek, elevennek, s építő jellegűnek kell lennie. Ennek a kapcsolatrendszernek jó keretet adnak a Hazafias Népfront bizottságai, a tanácsi vezetők és a lelki- pásztorok személyes megbeszélései, hiszen jó néhány kérdésben helyi szinten kell, dönteni, egyeztetni az elképzeléseket, tartalommal kitölteni az állam és az egyházak közötti megállapodásokat. Az egyházügyi hivatal elnöke végezetül elmondta,, hogy az egyházak nemzetközi tevékenysége összhangban van a Magyar Népköztársaság és a világ haladó erőinek tevékenységével. Előadását összefoglalva az államtitkár az állam és az egyházak kapcsolatát rendezettnek, pozitívnak és sok vonatkozásban példamutatónak nevezte. Barinkai Oszkárné előadásában részletesen ismertette a Pest megyei pártbizottság határozatát egyházpolitikánkról és a világnézeti nevelőmunka feladatairól. (Ezt lapunk október 1-i számában részletesen ismerettük.) Hangsúlyozta:megyénkben is kiegyensúlyozottan fejlődik az állam és az egyházak kapcsolata, pozitív szerepet tölt be.a papi békemozgalom, a lelkészek részt vesznek a közéletben. Túlnyomó többségük segíti a községfejlesztést, a közösségi célok megvalósítását. Délután a tanácskozás szekciókban folytatódott. Ezüstvasárnap a hallókban A vártnál nagyobb forgalom A Dunakeszi Áruház ruházati részlegében ünnepi díszítéssel' és árubőséggel várták a vásárlókat Bozsán Péter felvétele Nagy ezüstvasárnapi forgalomra számítottak a kereskedők. de a valóság még a merész becslésekre is rácáfolt. A ceglédi Áfész-áruház például .tavaly 600 ezer, most 900 ezer forint értékű árut adott el, Vácott a Naszály áruházban a rádió-villamossági osztály megháromszorozta szokásos bevételét. Akik azonban hűek maradtak a Pest megye kereskedelméhez, jobban jártak, viszonylag kényelmesen vásárolhattak, válogathattak. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat több, mint húsz üzlete és a Dunakeszi Áruház 9-től 13 óráig fogadta a vásárlókat. Több helyen már nyitás előtt sorban álltait. Kiemelkedően nagv forgalmat ért el a gödöllői kultúrcikk- és villamossági, a ceglédi rádió-villamossági, illatszer- és játékbolt. Vácott például a négy PIK-üzletben 350 ezer, a Dunakeszi Áruház, ban 220 ezer, Cegléden négy boltban 160 ezer, Ráckevén 60 ezer forint bevételre tettek szert. A váci Naszály Skála-Coop Aruház 9-től J6 óráig tartott nyitva. Legtöbben talán a rádió-villamossági osztályon fordultak meg, s hagytak ott — ahogy Matyó József osztály- vezető elmondta — 300 ezer forintot. A váciak ceglédi testvér áruházában még kellemes meglepetéssel is várták az odalátogatókat: a kötött-divatáru osztályon 30 százalékkal olcsóbban árusították a férfi téli ingeket. A ceglédiek mindenesetre jól felkészültek az ünnepek előtti törvényszerűen jelentkező vásárlási lázra a 45 millió forint értékű készlettel, tehát még maradt áru az aranyvasárnapra és a hétköznapokra is. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat az üzleteinek felét, 45 egységet tartott nyitva ezüstvasárnap. Árubőség van. s krónikus hiánycikkek miatt már nem kell panaszkodni. A váci Dunakanyar Áruház bevétele most 911 gzer forint lett, a tavalyi 847 ezerrel szemben. A ráckevei ruházati bolt 150 ezer forint értékűt árusított, míg egy átlagos hétköznapon 80—100 ezer forintot szokott. Legtöbben női csizmát, férfiinget, nyakkendőt, orkánkesztyűt, sapkát- és sálgami túrát, bőrárut, zseb-» kendőket, kötöttárut, ágyneműgarnitúrát vásároltak. Sz. P. Tapasztalatok Pest megyében A lakóterületi pártmusikárél Az MSZMP Politikai Bizottsága ez évi, szeptember 1-i ülésén határozatot hozott a lakóterületi-körzeti pártalapszervezetek munkájának fejlesztéséről. E határozat részletesen elemzi az eddig elért eredményeket, konkrétan megjelöli azokat a feladatokat, amelyek az irányító pártszervekre, illetve a lakóterületi-körzeti pártalapszervezetekre hárulnak. A lakóterületi társadalmi életben az utóbbi évtizedben olyan igények és lehetőségek támadtak, melyek szükségessé teszik, hogy a párt politikájának megvalósításáért, társadalmi céljaink eléréséért, az eddiginél szélesebb eszmecsere, konkrét cselekvés bontakozzék ki, mind a kommunisták,, mind a párton kívüliek körében. Ezt az eszmecserét, illetve cselekvést. elsősorban a Hazafias Népfront körzeti és községi szervezeti útján a lakóterületi pártalapszervezeteknek kell kedvezményezniük, irányítaniuk. A lakóterületi pártalapszervezetek helyzetéről szóló politikai bizottsági határozat kiemelkedő jelentőségű, mert sok segítséget nyújt a pártszervezeteknek a politikai munkákhoz, a szervezeti fejlődésükkel összefüggő feladatok megoldásához. A határozat végrehajtásának eredményeire alapozva — anélkül, hogy túlzásba esnénk —, jó érzéssel, optimistán szólhatunk arról, hogy a megyében működő, mintegy 200 lakóterületi-körzeti, községi pártalapszervezet rugalmasabban alkalmazkodik a növekvő követelményekhez. Ennek egyik' fontos megnyilvánulása az, hogv ezek az alapszervezetek a lakóhelyeken tolmácsolják és valósítják meg a párt politikáját, és olyan politikai tényezők, amelyek befolyásolják a szűkebb környezetben kitűzött célok elérésének módját, formáját és lehetőségeit. Pest megyébene pártszervezetekhez tartozik a párttagság több mint 20 százaléka. Ezért ezek az elvtársak létszámukban is nagy erőt képviselnek, nem is szólva életútjukról, tapasztalataikról. Többségében idős, nyugdíjasok, s teljesítik a párttagsággal járó kötelezettségeiket. Munkájuk megyénkben is azt mutatja, hogy naponta cselekedni akarnak, nem ismerik a rangkórságot, csak az ügyet tekintik, amit szolgálnak, s lelkiismeretesen munkálkodnak, ameddig erejükből telik. Ezt a tapasztalatot, 'ezt a tenniakarást — úgy, ahogyan a megyei párt-végrehajtóbizottság e témát tárgyaló ülésén is elhangzott — becsülnünk és tisztelnünk kell. A megyében működő lakóterületi pártszervezetek — ha nem is azonos színvonalon, de eredményesen képviselik a párt politikáját, S aktívan igyekeznek részt venni a határozatok végrehajtásában. A lakóterületre gyakorló befolyásuk, a lakosság körében folytatott felvilágosító, nevelő munkájuk hatására nagyobb tömegek ismerik meg a párt politikáját, s ezáltal széles körben tovább erősödik a bizalom. E pártszervezetek munkáját eredményesen befolyásolja — különösen a községekben —, az a körülmény, hogy olyan aktív, ma még munkaviszonyban álló párttagok is a községi alapszervezethez tartoznak, akiknek a munkahelyén még nincs önálló pártalapszervezet. Ez lehetőséget ad arra is, hogy az alapszervezetek vezetőségeiben olyan fiatalok dolgozzanak, akik a nagy tapasztalatokkal rendelkező idősekkel együtt, tartalmasabb és tervszerűbb pártélet kialakítására és vezetésére képesek. Pest megyében is — mint az ország más területein — a lakóterületi pártszervezetek sajátos körülmények között működnek, tevékenységükre eltérő dologi és személyi feltételek hatnak. Ugyanakkor bátran állíthatjuk, hogy munkájukat alapvetően a központi bizottság, a politikai bizottság érvényben lévő határozatainak, a szervezeti szabályzat követelményeinek megfelelően végzik. Figyelmet érdemel hogy a körzeti pártalapszervezetek összetétele nagyban eltér a munkahelyi alapszervezetekétől. Ezt munkájuk értékelésénél az irányító pártszerveknek mindig figyelembe kell venniök. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkásmozgalom veteránjainak, „nagy öregjeinek” döntő többsége ezekben az alapszervezetekben tevékenykedik, s nekik, mily jelentős szerepük és érdemük van az elért eredményekben, a E pártszervezetek munkájának külön hangsúlyt ad, hogy a lakóterület nem zárt üzemi, termelési egység, hanem a lakosság különböző rétegeit tömöríti. Ebből a sajátos helyzetből következik, hogy a lakóterületi pártszervezetek tevékenysége nem, vagy csak igen kismértékben irányul a termelési problémákkal való foglalkozásra, s ugyanakkor előtérbe kerül a part politikájának ismertetése, magyu- rázása és elfogadtatása.- A politikai munka állandó eleme, hogy rendszeresen választ kell adni a lakosság életkörülményeivel, a város- és községfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre. E munkához rendszeres segítséget adnak az irányító pártszervek. A Szocialista Hazáért kitüntetettekkel, a 45-ös párttagokkal való találkozás, tájékoztatásuk a megye, a város helyzetéről és a további feladatokról, ha nem is közvetlen, de közvetett módon segíti a területi pártszervezetek munkáját. E találkozások érzelmileg is mély hatást tesznek, mind az aktívan dolgozó kommunistákra, mind a nyugdíjas, idős veteránokra. Az idős párttagokat érintő kérdésekkel való rendszeres foglalkozásnak, a területi pártmunka színvonalának emelése végett is — a pártszervek tevékenységében egyik lényeges elemnek kell lennie a jövőben is. 3 A megye helyzete, VI. ötéves terv feladatál, a politikai munka kiteljesedése, a párt tömegkapcsolatának erősítése mind-mind arra ösztönöz, hogy a lakóterületi pártszervezetek kommunistáinak a pártmunkában szerzett tapasztalatait fokozottabban hasznosítsuk. Az 3 t3p3SZtalat, hogy eltérően ítélik meg a lakóterület akcicképességét, a tagság aktivitását. Ha- nem is gyakran, de találkozunk például azzal a szemlélettel is, amely a lakó- területi pártszervezeteket eleve cselekvésképtelennek tartja. Előfordul, högy az alapszervezeteket tulajdonképpen egy-egy kampány- feladat megoldására veszik számításba. Az ilyen felfogást természetesen nem szabad helyeselni. Ugyanakkor viszont az is helytelen lenne, ha túlbecsülnénk a lakóterületi alapszervezetek erejét. Az élet maga bizonyítja, hogy ahol az irányító járási, városi, községi pártbizottságok kellő gondot fordítanak a lakóterületi pártmunka irányítására, segítésére, ott folyamatos a tevékenység, a területtel együtt élnek a pártszervezetek, jó a kapcsolatuk a lakossággal, tekintélyük van. így válhatnak a lakóterületi pártszervezetek a "helyi politikai munka alkotó műhelyeivé, a vélemények gyűjtőbázisává. Erre Szentendre, Vác, Nagykőrös városokban és a budai, gödöllői, ráckevei járásokban van sok jó kezdeményezés és jó tapasztalat. A lakóterületi pártszervezetek egy része lei hetne természetesen kezdeményezőbb olyan kérdésekben is például, mint a szolgáltatásokban még előforduló visszásságok megszüntetése, az ehhez szükséges társadalmi bázis kialakítása, vagy a lakóhelyi környezet megóvása, szépítése érdekében végzett felvilágosító, szervező és mozgósító munka, vagy a lakótelepeken élő fiatalok közösségi életének elősegítése, s ebben a kérdésben a KISZ erőteljesebb támogatása. Amikor a kezdeményezések hiányát említjük, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szervezeti élet, a pártszervezet belső egységének az erősítése a legfontosabb feladat egyike a lakóterületi pártszervezetekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy alapszervezeten belül kisebb, nagyobb feszültségek is előfordulnak. Ezek többnyire az életút, a politikai képzettség eltérő voltából, a kérdések különböző megközelítéséből, más anyagi helyzetből, a politikai, társadalmi munkában kifejtett különböző aktivitásból adódnak.' A hangsúlyt a területi pártalapszervezetek vezetőségei ezért arra a szemléletformálásra helyezik, amely a párttagság egységét erősíti, az alapszervezeti közösséget fejleszti. E munkában kiemelik a közös eszmei, politikai alapállást, a párthoz való hűséget, a bizalmat politikája iránt, a közös múlt megbecsülését, a kommunisták egymásért érzett felelősségét. Ez azért is szükséges, mert e pártszervezetek, az úgynevezett külső feladataikat — nagyobb hatékonysággal —, csak egységes, összeforrott kollektívával képesek megoldani. A megyei pártszervek jelentőségüknek megfelelően foglalkoztak az alapszervezetek — köztük a lakóterületi pártalapszervezetek —, munkájának helyzetével, politikai tevékenységük alakításával. Keresték és terjesztették a segítségadás leghatékonyabb módszereit, a differenciált irányítást biztosító formákat. Ennek hatására a feltételek biztosítottak a lakóterületi pártszervezetek munkájának továbbfejlesztéséhez. Az irányítás hatékonysága érdekében a városi, a járási, a községi pártbizottságok növeljék felelősségüket a lakóterületi pártalapszervezetekben folyó munka, színvonalának emeléséért. Az elvi irányítás mellett jelöljék meg azokat a konkrét feladatokat, melyeknek végrehajtásában a lakóterületi pártszervezetek közreműködését igénylik. A lakóterületi pártmunka színvonalának emelését befolyásoló tényezők együttes érvényesítése szükséges. Ennek érdekében a területfelelősi munka folyamatában kapjon nagyobb hangsúlyt a két taggyűlés közötti tevékenység ellenőrzése, szükség szerint segítése; jobban készítsék elő a munkahelyi párt- szervezetek a nyugállományba kerülő párttagok átjelentkezését, a lakóterületi alapszervezetek pedig a fogadásukra jobban készüljenek fel; az alapszervezeti vezetőségek tegyenek több erőfeszítést a vezetőségen belüli arányosabb munkamegosztásra; a munka tervezésének időszakában igényeljék a társadalmi és tömegszervezetek javaslatait. A jövőben még inkább szükség van arra, hogy a körzeti, a községi pártszervezetek, a párthelyiségek, legyenek színhelyei a klubszerű foglalkozásoknak, ismeretterjesztő és politikai előadásoknak, vitaköröknek, kiállításoknak. A mozgalmi jelleg erősítésével, az ern- beri kapcsolatok ápolásával a felhalmozott tapasztalatok átadásával gazdagítsák a pártrendezvények tartalmát. Ehhez igényeljék a közművelődési intézmények segítségét is. A köfüetl, lakóterületi pártszervezetek munkája sokrétű. A párt változatlanul támaszkodik azok tapasztalatára és aktivitására, akik a lakóterületen teljesítik pártmegbízatásukat. Tevékenységük nélkülözhetetlen a párt eszméinek, politikájának terjesztésében, a tömegkapcsolatok erősítésében, és a lakosságot foglalkoztató kisebb-nagyobb gondok, problémák megoldásában. A termelőüzemekben zajló pártélet mellett, így tudnak eredményesen munkálkodni a lakóterületen élő és dolgozó kommunisták, a XII. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásáért. SÓKON SÁNDOR az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese
