Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

1981. DECEMBER 2., SZERDA WfST pr.citt ‘•//V Búcsú Andrásfi Gyulától és Andrásfi Gyulánétól Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú sora kísérte utolsó út­jára kedden a Mező Imre úti temetőben Andrásfi Gyulát, nyugalmazott nagykövetet, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosát és Andrásfi Gyulánét, feleségét és harcostársát. A Vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál díszőrségen tisztelegtek az el­hunytak előtt párt- és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcostársaik, s a bu­dapesti diplomáciai testület több képviselője. A gyászszertartáson az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Külügyminisztérium és a II. kerületi pártbizottság képvise­letében Záhorzik Teréz, a II kerületi pártbizottság első tit­kára, a budapesti pártbizottság végrehajtó bizottságának tag­ja vett búcsút Andrásfi Gyu­lától. — Már 14 éves korában részt vett az újpesti ifjúsági mozgalomban — mondta — és az 1930-as évek elején kerületi titkárként tevékenykedett. Az illegalitás nehéz körülményei, a letartóztatások, a büntetések sem térítették el útjáról, meg­győződéssel küzdött az új vi­lágért, az érvek, a tettek, a fegyver erejével. A felszaba­dulás első pillanatától szerve­zője volt a legális Magyar Kommunista Pártnak, tevé­keny részese az új élet meg­születésének. Moszkvában, mint követségi tanácsosnak része volt a fiatal Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kapcsolatainak kiépítésé­ben, az együttműködés alapjai lerakásában, népeink barátsá­ga erősítésében. Számára soha nem létezett elhanyagolható ügy, a dolgozó emberek, a kö­zösség szolgálatában mutatott példát, erre nevelte szóval és tetteivel környezetét. A nagy egyéniség erejével tudta az eszmét egyesíteni a napi élet konkrét ügyeivel. Nagyra ér­tékeljük, hogy tevékenysége e . haza javát, a forradalmi küz­delmet, a felelősséget sugároz­ta. • Ezután Földes László, a Ma­gyar Partizán Szövetség or­szágos választmányának tagja, a szövetség újpesti partizán­jainak és a hozzátartozók ne­vében mondott búcsúszavakat, s idézte Andrásfi Gyula alak­ját, aki szervezője, motorja volt a nehéz években az ille­gális mozgalomnak, a parti­zó nharcoknak. Andrásfi Gyulánétól, a tex­tilipari dolgozók képviseleté­ben Végh László, a szakszer­vezet számvizsgáló bizottságá­nak elnöke búcsúzott, idézve az elhunyt életútját, embersé­gét. A koporsókat ezután a gyászmenet a Munkásmozgalmi Panteonhoz kísérte, ahol a sír­sétányon hántolták el. A ko­szorúk és a virágok sokasága borította el a közös sírhelyet és a búcsúzás, a gyászszertar­tás, az Internacionálé hang­jaival ért véget. SZÖVQSl elnökségi ülés Téli ellátás A zöldség, a gyümölcs és a burgonya téli tárolásának elő­készítését, továbbá az 1982. évi szerződéskötések helyzetéi elemezte keddi ülésén a SZÖ- VOSZ elnöksége. Megállapítot­ták: a lakossági ellátás a téli­tavaszi hónapokban várhatóan kiegyensúlyozott lesz, elegendő és jó minőségű burgonya, al­ma, vörös- és fokhagyma áll majd a vásárlók rendelkezésé­re. A többi zöldségféléből, így a káposztákból, a sárgarépá­ból, a petrezselyemgyökérből most folyik a felvásárlás és jó ütemben halad a tárolás. Ezek­ből a termékekből is meg­nyugtató lesz a bolti kínálat. A jövő évi termelési szerző­dések ezekben a napokban is munkát adnak a partnerek­nek. A tervek szerint a Zöl­dért vállalatok jövőre mintegy 940 ezer tonna zöldség-gyü­mölcs és burgonya átvételéről állapodnak meg a termelők­kel. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a Zöldért-ek a szer­ződéskötéseknél igyekeznek megteremteni a termelői kíná­lat és a tényleges vállalati szükséglet közötti összhangot. Mind több megyében kifeje­zésre jut a szerződéskötések­nél a termelőik érdekeltsége a piacképes áruk előállításában. Nevezetesen, ha a termelők közreműködnek a választék- igényes áruk előkészítésében, csomagolásában, szállításában, akkor ez számukra előnyök­kel jár, növekszik a felvásár­lási ár, illetve nagyobb lesz a termelők részesedése a fo­gyasztói árból. A lakás nagy vonzerő Még mindig kevés a pedagógus ' Aki kézenfogva gyermekét óvodába, avagy iskolába in­dul, nem tudhatja pontosan, hogy mennyi gonddal küzd ma még Pest megye, hogy va­lamennyi helyen szakképzett óvónők és pedagógusok foglal­kozzanak gyermekével. A na­pokban szóltak ezekről a gon­dokról, a pedagógus-szakszer­vezet Pest megyei bizottságán, ahol többek között szűkebb pátriánk, pedagógusellátottsá­gának helyzete és a pályázati rendszer tapasztalatai kerül­tek szóba. Pest megyében 244 óvoda, 269 általános iskola, huszon­hét középiskola, két középis­kolai kollégium, tizenhét szak­munkásképző intézet, kilenc bentlakásos gyermekintézmény és tizenkét zeneiskola műkö­dik. A pedagógusok között az ötödik ötéves terv során, sok volt a képesítés nélküli. így az óvónőknél 25 százalék, amely a tervidőszak végére 12 százalékon felülire csökkent, s az általános iskolákban a szakképzetlenek aránya 6,7 százalék volt, óm egyes járá­sokban: így a dabasiban, mo- itoriban és a ráckeveiben, 13 százalék körül mozog. Rend­kívül magas viszont a képesí­tés nélküliek aránya a nap­közikben. Így- a dabasi, a mo- nori és a ráckevei járásban, 25, 27, illetve 30 százalék. A középiskolák és a szak­munkásképző intézetek nem panaszkodhatnak, hiszen több­ségében diplomás pedagógu­sok dolgoznak ezekben az in­tézményekben. Igaz, a kollé­giumokba nehéz — különösen a mezőgazdasági szakmunkás- képzőben —, szakképzett pe­dagógust találni. A szakszervezet megyei bi­zottságán azonban nemcsak a gondokról, hanem az eredmé­nyekről is beszéltek, hiszen a pedagógusellátottság javítá­sáért került sor a zsámbéki tanítóképző főiskolai tagoza­tának megnyitására. Ezenkí­vül a megyei tanács által ala­pított ösztöndíjrendszer is en­nek ösztönzésére jött létre. Tavaly hetven, az idén het­venöt ösztöndíjas pályakezdő állt munkába. Ennek ellenére a pályakezdő pedagógusok száma, az el­múlt évhez viszonyítva ötven­nyolccal csökkent. Legfőbb okát abban látják, hogy fő­leg a lakással hirdetett állá­sokra van jelentkező. Igaz, senki nem pályázik csodapa­lotára, a lakás mégis nagy vonzerő. S mivel kevés a szol­gálati lakás, nem csoda, ha 1981 szeptemberében, 442 újabb képesítés nélküli peda­gógust kellett alkalmazni. A pályázati rendszer módo­sítása ma még elsősorban a kezdő nevelőknek kedvez, s nem oldja meg a már dolgo­zók munkahely-változtatásá­nak gondját. A megbeszélésen a szakszer­vezeti vezetők, a megoldáson is gondolkodtak. így — mivel a tervidőszak végére szeret­nék megszüntetni a megyében a képesítés nélküliek számát —, az egyik leg járhatóbb út, a lakásgondok enyhítése. Eh­hez nagyobb kedvezményt és támogatást kell adniuk a he­lyi tanácsoknak. A nappali ta­gozatosok beiskolázási keretét is növelni kell, s csupán azo­kat á képesítés nélküli neve­lőket kell elsősorban felven­ni, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a főiskola nappali tagozatára. Nem utol­sósorban, folytatni kell — még intenzívebben —, a kö­zépiskolákban is a pedagógus pályára való felkészítést. Mindezek valóra váltása után nyílik mód arra, hogy megfe­lelően képzett nevelők kerül­jenek Pest megye valameny- nyi alsóbb és felsőbb fokú ok­tatási intézményébe. Sz. M. Gyár az egészségért Tervek, célok a sokarcú Humánban Oltóanyag, infúzió, a betegségek kiderítésére alkal­mas diagnosztikrumok, különféle szérumok ... A gyógyí­tás nélkülük elképzelhetetlen, s ahol mindezekből a kór­házak, egészségügyi intézmények számára elengedhetet­lenül szükséges termékekből százmilliókért gyártanak a gépek mellett, az nem más, mint a Humán Oltóanyag-ter­melő és Kutató Intézet — Gödöllőn, a város határában. Intézet is, gyár is. Mindkettő, hiszen céljuk, hogy minél több nagyszerű készítménnyel szolgálják egészsé­günk védelmét, tehát komoly kutatómunka színhelye. Ugyanakkor gyár is, egyike az Egészségügyi Minisztérium vállalatainak, ahol a gazdaságos termelés, a nyereség el­érése sem megvetendő cél. Első pillantásra úgy tűnik, összeegyeztethetetlen követelmények. Vajon hogyan tud­nak a kettős elvárásnak eleget tenni? — Nem könnyen — állítja dr. Aradi Lajos, az intézet igazgatója. — Kettős életün­ket többek között az is nehezí­ti, hogy a munka kettős hely­színen folyik. A kutatás a fő­városban, a tényleges gyári te­vékenység itt Gödöllőn. A kor követelményei ránk is sokszo­rosan érvényesek a fejlesztés, az állandó dinamikus mozgás benünkgt is sarkall... Két év — százmillió Ennek ékes bizonyítékát a termelési adatok szolgáltatják, s azt a törekvést jelzik, hogy a sok éves mozdulatlanság után az új vezetőgárda megterem­tésével elindult valami a Hu­mánban is. Két esztendeje még 251 milliót írtak a terme- lésiérték-rovatba az év végi számvetésnél, esztendő múl­tán már 277-nél tartottak. S ami az idei mérleget illeti, úgy tűnik, alaposan túltelje­sítik a tervezett 301 milliót — 356 millióra számítanak az év zárásakor. Ez pedig nem ke­vesebbet jelent, mint azt, hogy két év alatt százmillióval nö­velték a termelési értéket. A legnagyobb eredménynek kétségkívül azt könyvelhetjük el,- hogy külföldről, a deviza­keret terhére beszerzésre ke­rülő diágnosztikumok, infú­ziók hazai előállítására vállal­koztak. — Megfelelő hátországot szeretnénk biztosítani — fejte­geti az igazgató —, olyan le­hetőséget az egészségügyi in­tézmények számára, amely le­hetővé teszi , a konfliktusok nélküli, alapos gyógyítómun­kát. Terveink között szerepel az is, hogy a ma még import­ból származó és gyakran hiányzó szemcseppeket is mi gyártjuk majd, s ezzel nem kis gondot veszünk le az egészségügy és a betegek vál­láról. A Humán Intézet szerteága­zó tevékenységét nem köny- nyű röviden vázolni. Az oltó­anyagok, oldatok és diagnosz- tikumok mellett jelentős a biokémiai részleg szerepe, alig van a gyógyításnak olyan területe, ahol termékeiket ne hasznosíthatnák sikerrel az orvosok itthon és a határokon túl is. Új-Zéiandtól Afrikáig Az intézet nevét ugyanis jól ismerik nemzetközi mére­tekben is, s nemcsak ismerik, hanem elismerik a Gödöllőn folyó munkát. Az ENSZ nem­zetközi egészségügyi szerveze­tének (WHO) tanítóközpont­jaként rendszeresen vendégül látják a fejlődő országokból érkező orvosokat, vegyészeket, akik fontos gyakorlati isme­retekkel gyarapíthatják itt már megszerzett tudásukat. Nemcsak a szellemi javak exportálásában jeleskednek. Oltóanyagaik 80 százaléka ex­portra kerül, mégpedig Űj-Zé- landtól, Mexikón át a fejlődő országokig sok helyütt harcol­nak eredményesen a pusztító járványok ellen a Gödöllőn gyártott szérumokkal. A világ- szervezet hat oltási program­jából négyben tevékenyen részt vesznek, a Di-Per-Te, a tetanusz, a kolera gyógyításá­ban, megelőzésében kapnak je­lentős feladatokat évek óta. Váci kötöttáru: a cég márkájához hűen Hová lettek a textilpiacok? Nem kell hozzá szakértőnek lenni, aki szertetekint a világban, megállapíthatja: nem igazán kedvez korunk a textiliparnak. Aki viszont nem nyitja ilyen tágra a horizontot és hazánkban néz körül, arra a következ­tetésre jut: kimondottan nehéz helyzetben vannak gyá­raink. Legszűkebb pátriánkban, Pest megyében pedig megkockáztatható a konzekvencia: rendkívül kínos hó­napokat élnek azok a vállalatok, gyárak, üzemek, ahol kötéssel, szövéssel, szabással és varrással foglalkoznak. Nem mennek jól a dolgok, nagyítóval kell piacot keres­ni, vevőt kutatni, akadoznak a szállítások, nem mindig kifogástalan a minőség. A következőkben az ország és ezen belül a megye egyik legrégibb, legpatinásabb és a piacokon jól bejáratott üzeméről, a Váci Kötöttárugyár­ról próbáljuk meg kideríteni: miért nem volt képes az idén megszokott eredményeit hozni, mi az oka az ex­portlemaradásnak? Szorosan hozzátartozik tevé­kenységükhöz, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a szocialista országok hasonló intézményeivel. Tetszetős csomagolás Tavai/, a vártnál kedvezőbben A Váci Kötöttárugyár több száz esztendős múltjával, kül­földi viszonylatban is korsze­rűnek mondható technológiá­val évek óta gond nélkül — vagy csak kisebb gondokkal — prosperál belföldön és külföl­dön egyaránt. A gyár és a külkereskedelmi ügyleteket bonyolító Hungarotex Külke­reskedelmi Vállalat gyümöl­csöző együttműködésének kö­szönhetően termékeik ott vol­tak a tőkés piacokon is, állva a versenyt a konkurrens kö­töttáru-nagyhatalmakkal. A tavalyi esztendő kimagasló eredményeket hozott. A gyár kelme- és modelltervezői rendkívüli rugalmassággal komponálták meg a külföldön is slágerszámba menő kollek­ciót, váci jogging szabadidő- ruhákban jártak a nyugat­európai országokban is. Bár már akkor sem voltak felhőt­lenek a piaci viszonyok, a vártnál, tervezettnél is jóval kedvezőbben alakult árbevéte­lük, nyereségtervük. Annál meglepőbb volt az információ, amely már félév tájban befutott, és arról árul­kodott, hogy komoly lemara­dás van az exportszállítások­kai. A kilencvenmilliós kül­piaci értékesítésből májusban mindössze ötvenet realizált a gyár. Megnövekedett a raktár- készlet és a túlnyomórészt (a kilencvenből ötvenmillió) tő­kés exportra siánt áru bent­rekedt az országban. Nem ja­vult az összkép az idő előre­haladtával stem. Október utolsó napjaiban megtudtuk, hogy a tőkés rendelésállomány továb­bi ötvenmilliós hiány lékével tátong, és nemcsak a szállítás megkezdésére nincs kilátás, hanem még arra sem hogy a szóban forgó értékben üzlet­kötésre kerüljön sor. Joggal vetődhet fel a kér­dés: vajon csak az 1980-as évhez képes látszik ilyen tra­gikusnak a helyzet — hiszen a kiemelkedő eredmények után a közepes is elviselhetet­lenül gyenge teljesítménynek tűnik —, vagy abszolút érték­ben van baj a termékekkel, gyártmányszerkezettel minő­séggel, üzletpolitikával. Némi nyomozás után kiderült: in­kább az első variációról van szó. Esznek vagy vesznek Borsos tervek is foglalkoz­tatják az intézet kutatóit, ve­zetőit. Termékváltás, a meny- nyiség és a minőség javítása házuk táján is elsődleges szempont. Ehhez persze ko­moly erőfeszítésekre van szük­ség. A kellemes környezetben levő gödöllői telepet ugyanis alaposan kinőtték. A székház folyosóin üvegek, kartonok — szükségből raktárrá léptették elő... De folynak már a biztató rekonstrukciós munkálatok. .A raktárbázist felújítják, bőví­tik, az oldattermelő kapaci­tásnöveléssel szeretnék elérni, hogy képessé váljanak olyan' infúziós készítmények gyártá­sára, amelyekre nagy igény van a gyógyító intézmények-, ben, s akad tennivaló az oltó­anyagok minőségének javításá­ban is. Itt elsősorban a korsze­rű töltő-, csomagoló berende­zésektől várnak sokat, hisz könnyebbé tehetik a gyártást, s egyszersmind tetszetősebb külsőt is adnak a terméknek. Talán felesleges is hangsú­lyozni, jól képzett kutatók, fel­készült szakemberek nélkül a szép tervek mit sem érnek. Csakhát, kemény munka meg­tartani, megnyerni a fiatal ku­tatókat, szakembereket. Jólle­het a sokarcú Humán szak­mailag változatos foglalatossá­got kínál, a dolog nem olyan egyszerű. — Átlagbérünk körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb, mint a gyógyszeriparban, de még a gödöllői üzemek sorá­ban is a lista végén kullogunk. Többszöri, saját erőnket alapo­san igénybe vevő bérjavítás után jutottunk el idén a 45 700 forintos átlagbérhez ... Lakás­gonddal, egzisztenciateremtés­sel bajlódó fiatal szakember, kutató számára nem túl von­zó lehetőség... — ismeri el az igazgató. Azért reménykedünk, hogy a rekonstrukciók, a ter­mékváltás eredményeként majd vonzóbbak leszünk az anya­giakat tekintve is a munkavál­lalásnál ... G. M. Nem lehet hibáztatni a piackutatói munkát. nem romolott az áru minősége sem, / más, olcsó, divatos monopóliu­mok élnek meg — jól-rosszul. Nem számít rossz teljesít­ménynek, hogy a váci termé­kek versenyképesnek ■ bizo­nyultak a hongkongi, nyugat­európai, ázsiai konkurrencia ellenére. Hogy — az idei év­től eltekintve — jövőre és az elkövetkezendő években is így lesz-e — az sok egyéb össze­tevő függvénye. Nemesek a szál rugalmas A gyár kötődéi és kikészítő kapacitásával nincs baj. A gé­pi és termékszerkezeti re­konstrukció lehetővé tette, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű áru öregbítse a vá­ciak hírét, márkáját. A jövőre vonad-ozóan — ez sem újdonság — nincs ga­rantált gyógyír, vényre felír­ható recept. Az új kezdemé­nyezések, a meg-megújuló de- sing, a divatra való reagálás, a szerződéses fegyelem hai- szálpontos betartása, az idő­ben jót követelményének ma­radéktalan tisztelete valószí­nűleg csak javítja majd a Váci Kötöttárugyár esélyeit a piacon. Ha ezekről az erényekről — huzamosabb idei^ — megbizo­nyosodik a partner — Auszt­riától Ausztráliáig —, aligha keres új, megbízhatóbb szál­lítót. És a „Made in Vác” jel­zésű fürdőruhában, melegítő­ben, köntösben feszít maid minden manöken a nyugati utcákon és egv sereg leány és asszony a városokon stran­dokon, kertekben. Láng Zsuzsa a szállítási határidők betartá­sát illetően a Váci Kötött­árugyár semmivel sem rosz- szabb a többi magyar, világ­piacon keresett terméket szál­lító vállalatnál. Egyszerűen változott a világ: kisebb és más összetételű az igény, egy­re nehezebb eladni. A jogging ruházat közel sem olyan kelendő már nyugaton, mint tavaly volt, arra mutat­nak a jelek, hogy a kocogó­mozgalom divatja az előző esztendők szinte hisztérikus mozgalomkampanyához képest lanyhult. Világos, hogy nem kell annyi melegítő, szabad­időruha. Megváltozott a tőkés országok — főként az NSZK, a gyár exportjának közel felét befogadó partnerének — fo­gyasztási struktúrája. Az egész világon érvényesülő dekon­junktúra, az általános recesz- szió kétszer is meggondoitat- ja az emberekkel: mire költ­sék pénzüket. Az élelmiszeren, a lakáskultúrán, az utazási szokásokon nem szívesen vál­toztatnak, így nem is marad más választásuk: nem bővítik, cserélik az előző időkhöz ha­sonló intenzitással ruhatáru­kat. A legújabb divatot szoro­san követő tizen- és huszon­évesek kivételével nem kell minden évben új holmi, amíg a régi minőségileg megfelel, nem következik új beruházás. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy a keresjetvissza- esés nemcsak a magyar tex­tiliparra van rossz hatással. A Hungarotex szakembereinek tájékoztatása szerint világ­szerte általános a textilcsőd. csak a valóban nagyon rugal-

Next

/
Thumbnails
Contents