Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
1981. DECEMBER 2., SZERDA WfST pr.citt ‘•//V Búcsú Andrásfi Gyulától és Andrásfi Gyulánétól Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú sora kísérte utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben Andrásfi Gyulát, nyugalmazott nagykövetet, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosát és Andrásfi Gyulánét, feleségét és harcostársát. A Vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál díszőrségen tisztelegtek az elhunytak előtt párt- és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcostársaik, s a budapesti diplomáciai testület több képviselője. A gyászszertartáson az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Külügyminisztérium és a II. kerületi pártbizottság képviseletében Záhorzik Teréz, a II kerületi pártbizottság első titkára, a budapesti pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja vett búcsút Andrásfi Gyulától. — Már 14 éves korában részt vett az újpesti ifjúsági mozgalomban — mondta — és az 1930-as évek elején kerületi titkárként tevékenykedett. Az illegalitás nehéz körülményei, a letartóztatások, a büntetések sem térítették el útjáról, meggyőződéssel küzdött az új világért, az érvek, a tettek, a fegyver erejével. A felszabadulás első pillanatától szervezője volt a legális Magyar Kommunista Pártnak, tevékeny részese az új élet megszületésének. Moszkvában, mint követségi tanácsosnak része volt a fiatal Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak kiépítésében, az együttműködés alapjai lerakásában, népeink barátsága erősítésében. Számára soha nem létezett elhanyagolható ügy, a dolgozó emberek, a közösség szolgálatában mutatott példát, erre nevelte szóval és tetteivel környezetét. A nagy egyéniség erejével tudta az eszmét egyesíteni a napi élet konkrét ügyeivel. Nagyra értékeljük, hogy tevékenysége e . haza javát, a forradalmi küzdelmet, a felelősséget sugározta. • Ezután Földes László, a Magyar Partizán Szövetség országos választmányának tagja, a szövetség újpesti partizánjainak és a hozzátartozók nevében mondott búcsúszavakat, s idézte Andrásfi Gyula alakját, aki szervezője, motorja volt a nehéz években az illegális mozgalomnak, a partizó nharcoknak. Andrásfi Gyulánétól, a textilipari dolgozók képviseletében Végh László, a szakszervezet számvizsgáló bizottságának elnöke búcsúzott, idézve az elhunyt életútját, emberségét. A koporsókat ezután a gyászmenet a Munkásmozgalmi Panteonhoz kísérte, ahol a sírsétányon hántolták el. A koszorúk és a virágok sokasága borította el a közös sírhelyet és a búcsúzás, a gyászszertartás, az Internacionálé hangjaival ért véget. SZÖVQSl elnökségi ülés Téli ellátás A zöldség, a gyümölcs és a burgonya téli tárolásának előkészítését, továbbá az 1982. évi szerződéskötések helyzetéi elemezte keddi ülésén a SZÖ- VOSZ elnöksége. Megállapították: a lakossági ellátás a télitavaszi hónapokban várhatóan kiegyensúlyozott lesz, elegendő és jó minőségű burgonya, alma, vörös- és fokhagyma áll majd a vásárlók rendelkezésére. A többi zöldségféléből, így a káposztákból, a sárgarépából, a petrezselyemgyökérből most folyik a felvásárlás és jó ütemben halad a tárolás. Ezekből a termékekből is megnyugtató lesz a bolti kínálat. A jövő évi termelési szerződések ezekben a napokban is munkát adnak a partnereknek. A tervek szerint a Zöldért vállalatok jövőre mintegy 940 ezer tonna zöldség-gyümölcs és burgonya átvételéről állapodnak meg a termelőkkel. Az elnökség megállapította, hogy a Zöldért-ek a szerződéskötéseknél igyekeznek megteremteni a termelői kínálat és a tényleges vállalati szükséglet közötti összhangot. Mind több megyében kifejezésre jut a szerződéskötéseknél a termelőik érdekeltsége a piacképes áruk előállításában. Nevezetesen, ha a termelők közreműködnek a választék- igényes áruk előkészítésében, csomagolásában, szállításában, akkor ez számukra előnyökkel jár, növekszik a felvásárlási ár, illetve nagyobb lesz a termelők részesedése a fogyasztói árból. A lakás nagy vonzerő Még mindig kevés a pedagógus ' Aki kézenfogva gyermekét óvodába, avagy iskolába indul, nem tudhatja pontosan, hogy mennyi gonddal küzd ma még Pest megye, hogy valamennyi helyen szakképzett óvónők és pedagógusok foglalkozzanak gyermekével. A napokban szóltak ezekről a gondokról, a pedagógus-szakszervezet Pest megyei bizottságán, ahol többek között szűkebb pátriánk, pedagógusellátottságának helyzete és a pályázati rendszer tapasztalatai kerültek szóba. Pest megyében 244 óvoda, 269 általános iskola, huszonhét középiskola, két középiskolai kollégium, tizenhét szakmunkásképző intézet, kilenc bentlakásos gyermekintézmény és tizenkét zeneiskola működik. A pedagógusok között az ötödik ötéves terv során, sok volt a képesítés nélküli. így az óvónőknél 25 százalék, amely a tervidőszak végére 12 százalékon felülire csökkent, s az általános iskolákban a szakképzetlenek aránya 6,7 százalék volt, óm egyes járásokban: így a dabasiban, mo- itoriban és a ráckeveiben, 13 százalék körül mozog. Rendkívül magas viszont a képesítés nélküliek aránya a napközikben. Így- a dabasi, a mo- nori és a ráckevei járásban, 25, 27, illetve 30 százalék. A középiskolák és a szakmunkásképző intézetek nem panaszkodhatnak, hiszen többségében diplomás pedagógusok dolgoznak ezekben az intézményekben. Igaz, a kollégiumokba nehéz — különösen a mezőgazdasági szakmunkás- képzőben —, szakképzett pedagógust találni. A szakszervezet megyei bizottságán azonban nemcsak a gondokról, hanem az eredményekről is beszéltek, hiszen a pedagógusellátottság javításáért került sor a zsámbéki tanítóképző főiskolai tagozatának megnyitására. Ezenkívül a megyei tanács által alapított ösztöndíjrendszer is ennek ösztönzésére jött létre. Tavaly hetven, az idén hetvenöt ösztöndíjas pályakezdő állt munkába. Ennek ellenére a pályakezdő pedagógusok száma, az elmúlt évhez viszonyítva ötvennyolccal csökkent. Legfőbb okát abban látják, hogy főleg a lakással hirdetett állásokra van jelentkező. Igaz, senki nem pályázik csodapalotára, a lakás mégis nagy vonzerő. S mivel kevés a szolgálati lakás, nem csoda, ha 1981 szeptemberében, 442 újabb képesítés nélküli pedagógust kellett alkalmazni. A pályázati rendszer módosítása ma még elsősorban a kezdő nevelőknek kedvez, s nem oldja meg a már dolgozók munkahely-változtatásának gondját. A megbeszélésen a szakszervezeti vezetők, a megoldáson is gondolkodtak. így — mivel a tervidőszak végére szeretnék megszüntetni a megyében a képesítés nélküliek számát —, az egyik leg járhatóbb út, a lakásgondok enyhítése. Ehhez nagyobb kedvezményt és támogatást kell adniuk a helyi tanácsoknak. A nappali tagozatosok beiskolázási keretét is növelni kell, s csupán azokat á képesítés nélküli nevelőket kell elsősorban felvenni, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a főiskola nappali tagozatára. Nem utolsósorban, folytatni kell — még intenzívebben —, a középiskolákban is a pedagógus pályára való felkészítést. Mindezek valóra váltása után nyílik mód arra, hogy megfelelően képzett nevelők kerüljenek Pest megye valameny- nyi alsóbb és felsőbb fokú oktatási intézményébe. Sz. M. Gyár az egészségért Tervek, célok a sokarcú Humánban Oltóanyag, infúzió, a betegségek kiderítésére alkalmas diagnosztikrumok, különféle szérumok ... A gyógyítás nélkülük elképzelhetetlen, s ahol mindezekből a kórházak, egészségügyi intézmények számára elengedhetetlenül szükséges termékekből százmilliókért gyártanak a gépek mellett, az nem más, mint a Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet — Gödöllőn, a város határában. Intézet is, gyár is. Mindkettő, hiszen céljuk, hogy minél több nagyszerű készítménnyel szolgálják egészségünk védelmét, tehát komoly kutatómunka színhelye. Ugyanakkor gyár is, egyike az Egészségügyi Minisztérium vállalatainak, ahol a gazdaságos termelés, a nyereség elérése sem megvetendő cél. Első pillantásra úgy tűnik, összeegyeztethetetlen követelmények. Vajon hogyan tudnak a kettős elvárásnak eleget tenni? — Nem könnyen — állítja dr. Aradi Lajos, az intézet igazgatója. — Kettős életünket többek között az is nehezíti, hogy a munka kettős helyszínen folyik. A kutatás a fővárosban, a tényleges gyári tevékenység itt Gödöllőn. A kor követelményei ránk is sokszorosan érvényesek a fejlesztés, az állandó dinamikus mozgás benünkgt is sarkall... Két év — százmillió Ennek ékes bizonyítékát a termelési adatok szolgáltatják, s azt a törekvést jelzik, hogy a sok éves mozdulatlanság után az új vezetőgárda megteremtésével elindult valami a Humánban is. Két esztendeje még 251 milliót írtak a terme- lésiérték-rovatba az év végi számvetésnél, esztendő múltán már 277-nél tartottak. S ami az idei mérleget illeti, úgy tűnik, alaposan túlteljesítik a tervezett 301 milliót — 356 millióra számítanak az év zárásakor. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy két év alatt százmillióval növelték a termelési értéket. A legnagyobb eredménynek kétségkívül azt könyvelhetjük el,- hogy külföldről, a devizakeret terhére beszerzésre kerülő diágnosztikumok, infúziók hazai előállítására vállalkoztak. — Megfelelő hátországot szeretnénk biztosítani — fejtegeti az igazgató —, olyan lehetőséget az egészségügyi intézmények számára, amely lehetővé teszi , a konfliktusok nélküli, alapos gyógyítómunkát. Terveink között szerepel az is, hogy a ma még importból származó és gyakran hiányzó szemcseppeket is mi gyártjuk majd, s ezzel nem kis gondot veszünk le az egészségügy és a betegek válláról. A Humán Intézet szerteágazó tevékenységét nem köny- nyű röviden vázolni. Az oltóanyagok, oldatok és diagnosz- tikumok mellett jelentős a biokémiai részleg szerepe, alig van a gyógyításnak olyan területe, ahol termékeiket ne hasznosíthatnák sikerrel az orvosok itthon és a határokon túl is. Új-Zéiandtól Afrikáig Az intézet nevét ugyanis jól ismerik nemzetközi méretekben is, s nemcsak ismerik, hanem elismerik a Gödöllőn folyó munkát. Az ENSZ nemzetközi egészségügyi szervezetének (WHO) tanítóközpontjaként rendszeresen vendégül látják a fejlődő országokból érkező orvosokat, vegyészeket, akik fontos gyakorlati ismeretekkel gyarapíthatják itt már megszerzett tudásukat. Nemcsak a szellemi javak exportálásában jeleskednek. Oltóanyagaik 80 százaléka exportra kerül, mégpedig Űj-Zé- landtól, Mexikón át a fejlődő országokig sok helyütt harcolnak eredményesen a pusztító járványok ellen a Gödöllőn gyártott szérumokkal. A világ- szervezet hat oltási programjából négyben tevékenyen részt vesznek, a Di-Per-Te, a tetanusz, a kolera gyógyításában, megelőzésében kapnak jelentős feladatokat évek óta. Váci kötöttáru: a cég márkájához hűen Hová lettek a textilpiacok? Nem kell hozzá szakértőnek lenni, aki szertetekint a világban, megállapíthatja: nem igazán kedvez korunk a textiliparnak. Aki viszont nem nyitja ilyen tágra a horizontot és hazánkban néz körül, arra a következtetésre jut: kimondottan nehéz helyzetben vannak gyáraink. Legszűkebb pátriánkban, Pest megyében pedig megkockáztatható a konzekvencia: rendkívül kínos hónapokat élnek azok a vállalatok, gyárak, üzemek, ahol kötéssel, szövéssel, szabással és varrással foglalkoznak. Nem mennek jól a dolgok, nagyítóval kell piacot keresni, vevőt kutatni, akadoznak a szállítások, nem mindig kifogástalan a minőség. A következőkben az ország és ezen belül a megye egyik legrégibb, legpatinásabb és a piacokon jól bejáratott üzeméről, a Váci Kötöttárugyárról próbáljuk meg kideríteni: miért nem volt képes az idén megszokott eredményeit hozni, mi az oka az exportlemaradásnak? Szorosan hozzátartozik tevékenységükhöz, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a szocialista országok hasonló intézményeivel. Tetszetős csomagolás Tavai/, a vártnál kedvezőbben A Váci Kötöttárugyár több száz esztendős múltjával, külföldi viszonylatban is korszerűnek mondható technológiával évek óta gond nélkül — vagy csak kisebb gondokkal — prosperál belföldön és külföldön egyaránt. A gyár és a külkereskedelmi ügyleteket bonyolító Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően termékeik ott voltak a tőkés piacokon is, állva a versenyt a konkurrens kötöttáru-nagyhatalmakkal. A tavalyi esztendő kimagasló eredményeket hozott. A gyár kelme- és modelltervezői rendkívüli rugalmassággal komponálták meg a külföldön is slágerszámba menő kollekciót, váci jogging szabadidő- ruhákban jártak a nyugateurópai országokban is. Bár már akkor sem voltak felhőtlenek a piaci viszonyok, a vártnál, tervezettnél is jóval kedvezőbben alakult árbevételük, nyereségtervük. Annál meglepőbb volt az információ, amely már félév tájban befutott, és arról árulkodott, hogy komoly lemaradás van az exportszállításokkai. A kilencvenmilliós külpiaci értékesítésből májusban mindössze ötvenet realizált a gyár. Megnövekedett a raktár- készlet és a túlnyomórészt (a kilencvenből ötvenmillió) tőkés exportra siánt áru bentrekedt az országban. Nem javult az összkép az idő előrehaladtával stem. Október utolsó napjaiban megtudtuk, hogy a tőkés rendelésállomány további ötvenmilliós hiány lékével tátong, és nemcsak a szállítás megkezdésére nincs kilátás, hanem még arra sem hogy a szóban forgó értékben üzletkötésre kerüljön sor. Joggal vetődhet fel a kérdés: vajon csak az 1980-as évhez képes látszik ilyen tragikusnak a helyzet — hiszen a kiemelkedő eredmények után a közepes is elviselhetetlenül gyenge teljesítménynek tűnik —, vagy abszolút értékben van baj a termékekkel, gyártmányszerkezettel minőséggel, üzletpolitikával. Némi nyomozás után kiderült: inkább az első variációról van szó. Esznek vagy vesznek Borsos tervek is foglalkoztatják az intézet kutatóit, vezetőit. Termékváltás, a meny- nyiség és a minőség javítása házuk táján is elsődleges szempont. Ehhez persze komoly erőfeszítésekre van szükség. A kellemes környezetben levő gödöllői telepet ugyanis alaposan kinőtték. A székház folyosóin üvegek, kartonok — szükségből raktárrá léptették elő... De folynak már a biztató rekonstrukciós munkálatok. .A raktárbázist felújítják, bővítik, az oldattermelő kapacitásnöveléssel szeretnék elérni, hogy képessé váljanak olyan' infúziós készítmények gyártására, amelyekre nagy igény van a gyógyító intézmények-, ben, s akad tennivaló az oltóanyagok minőségének javításában is. Itt elsősorban a korszerű töltő-, csomagoló berendezésektől várnak sokat, hisz könnyebbé tehetik a gyártást, s egyszersmind tetszetősebb külsőt is adnak a terméknek. Talán felesleges is hangsúlyozni, jól képzett kutatók, felkészült szakemberek nélkül a szép tervek mit sem érnek. Csakhát, kemény munka megtartani, megnyerni a fiatal kutatókat, szakembereket. Jóllehet a sokarcú Humán szakmailag változatos foglalatosságot kínál, a dolog nem olyan egyszerű. — Átlagbérünk körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb, mint a gyógyszeriparban, de még a gödöllői üzemek sorában is a lista végén kullogunk. Többszöri, saját erőnket alaposan igénybe vevő bérjavítás után jutottunk el idén a 45 700 forintos átlagbérhez ... Lakásgonddal, egzisztenciateremtéssel bajlódó fiatal szakember, kutató számára nem túl vonzó lehetőség... — ismeri el az igazgató. Azért reménykedünk, hogy a rekonstrukciók, a termékváltás eredményeként majd vonzóbbak leszünk az anyagiakat tekintve is a munkavállalásnál ... G. M. Nem lehet hibáztatni a piackutatói munkát. nem romolott az áru minősége sem, / más, olcsó, divatos monopóliumok élnek meg — jól-rosszul. Nem számít rossz teljesítménynek, hogy a váci termékek versenyképesnek ■ bizonyultak a hongkongi, nyugateurópai, ázsiai konkurrencia ellenére. Hogy — az idei évtől eltekintve — jövőre és az elkövetkezendő években is így lesz-e — az sok egyéb összetevő függvénye. Nemesek a szál rugalmas A gyár kötődéi és kikészítő kapacitásával nincs baj. A gépi és termékszerkezeti rekonstrukció lehetővé tette, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű áru öregbítse a váciak hírét, márkáját. A jövőre vonad-ozóan — ez sem újdonság — nincs garantált gyógyír, vényre felírható recept. Az új kezdeményezések, a meg-megújuló de- sing, a divatra való reagálás, a szerződéses fegyelem hai- szálpontos betartása, az időben jót követelményének maradéktalan tisztelete valószínűleg csak javítja majd a Váci Kötöttárugyár esélyeit a piacon. Ha ezekről az erényekről — huzamosabb idei^ — megbizonyosodik a partner — Ausztriától Ausztráliáig —, aligha keres új, megbízhatóbb szállítót. És a „Made in Vác” jelzésű fürdőruhában, melegítőben, köntösben feszít maid minden manöken a nyugati utcákon és egv sereg leány és asszony a városokon strandokon, kertekben. Láng Zsuzsa a szállítási határidők betartását illetően a Váci Kötöttárugyár semmivel sem rosz- szabb a többi magyar, világpiacon keresett terméket szállító vállalatnál. Egyszerűen változott a világ: kisebb és más összetételű az igény, egyre nehezebb eladni. A jogging ruházat közel sem olyan kelendő már nyugaton, mint tavaly volt, arra mutatnak a jelek, hogy a kocogómozgalom divatja az előző esztendők szinte hisztérikus mozgalomkampanyához képest lanyhult. Világos, hogy nem kell annyi melegítő, szabadidőruha. Megváltozott a tőkés országok — főként az NSZK, a gyár exportjának közel felét befogadó partnerének — fogyasztási struktúrája. Az egész világon érvényesülő dekonjunktúra, az általános recesz- szió kétszer is meggondoitat- ja az emberekkel: mire költsék pénzüket. Az élelmiszeren, a lakáskultúrán, az utazási szokásokon nem szívesen változtatnak, így nem is marad más választásuk: nem bővítik, cserélik az előző időkhöz hasonló intenzitással ruhatárukat. A legújabb divatot szorosan követő tizen- és huszonévesek kivételével nem kell minden évben új holmi, amíg a régi minőségileg megfelel, nem következik új beruházás. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a keresjetvissza- esés nemcsak a magyar textiliparra van rossz hatással. A Hungarotex szakembereinek tájékoztatása szerint világszerte általános a textilcsőd. csak a valóban nagyon rugal-