Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

M^iTt 4Pr ■» v/íiií(ip 1981. DECEMBER 12., SZOMBAT Meghatározták a feladatokat Együttműködési program A KGST-országok közlekedési minisztereinek értekezlete Budapesten A KGST közlekedési együtt­működési állandó bizottsága, a tagországok közlekedési mi­nisztereinek részvételével de­cember 8. és 11. között Bu­dapesten tartotta 65. ülését. Az értekezleten részt vett Jugosz­lávia küldöttsége is. A közlekedési miniszterek — az 1981—85. közötti nem­zetközi személy- és áruszál­lítási igények kielégítése ér­dekében —, meghatározták a különböző közlekedési ágak együttműködési feladatait. Megállapították, hogy az el­múlt öt évben a tagországok­ban az áruszállításnál 20—35 százalékos, a személyszállítás­nál 17 százalékos volt a nö­vekedés. Ebben a tervidőszak­ban viszont a minőségi igé­nyek növekedése várható. Ezt figyelembe véve együttműkö­dési munkaprogramot fogad­tak el a háló- és étkezőkocsi vállalatok közötti együttmű­ködés fejlesztésére, a menet­jegyek kiadásának ésszerűsí­tésére, gépesítésére és a szín­vonalasabb utaskiszolgálásra. A bizottság áttekintette a tagországok hosszú távú köz­lekedésfejlesztési célprogram­jainak időarányos teljesítését, határozatot hozott e fejlesz­tési tervek egyeztetésének folytatására, és meghatározta az 1982—83. évi együttműkö­dés konkrét feladatait. Vita három szekdóhan Művezető-tapasztalatcsere Pénteken, a csepeli Munkás- otthonban megkezdődött a művezetők kétnapos országos tapasztalatcseréje. Tóth János, az MTESZ fő­titkára megnyitó beszédében rámutatott, hogy a mai gaz­dasági helyzetben, amikor a korszerű, gazdaságos terme­lést a munka hatékonyságá­nak növelésével, a tudomá­nyos kutatások eredményei­nek gyors és rugalmas alkal­mazásával kell elérni, kulcs- fontosságú szerep jut a mű­vezetőknek. Mégsem egyértel­műen tisztázott az irányítás­ban betöltött helyük, szere­pük, sem eredményeik, sem nehézségeik nem kellően is­mertek, s munkájuk elismeré­se sem tekinthető kielégíthe­tőnek. Részben emiatt a vál­lalatok nagy részénél gondot jelent a művezetők utánpótlá­sa. Az MTESZ a művezetők intézményes képzését és to­vábbképzését tervezi, ezzel is segítve az utánpótlást. A művezetőknek a vállalati vezetés rendszerében betöltött helyéről tartott előadást Trethon Ferenc, az MTESZ társelnöke. Rámutatott: meg­alapozatlan az a felfogás, amely szerint a vezetési lánc­ban felfelé, haladva egyre nő a felelősség, lefelé pedig csök­ken. A helyes gyakorlat az, ha minden döntést ott hoznak, ahol az ehhez szükséges infor­mációk rendelkezésre állnak. Ahhoz, hogy a művezetői dön­tések megalapozottak legye­nek, arra van szükség, hogy a jelenleginél bővebb hatás­körrel részt kapjanak a vál­lalati tervezésben, a felsőbb szintű vezetői döntések elő­készítésében is. Búza Márton, a SZOT El­méleti Kutató Intézet igazga­tója előadásában kiemelte, hogy a művezetőnek kulcssze­repe van az üzemi demokrá­cia érvényre juttatásában. A plenáris ülést Juhász Adám ipari államtitkár zárta, hangsúlyozva, hogy az Ipari Minisztérium számít a műve­zetők aktív részvételére a népgazdaság előtt álló felada­tok megoldásában. A művezetők is nagyon so­kat tehetnek saját területü­kön a minőség javításáért, a termelékenység növekedéséért, az anyaggal és energiával va­ló jobb gazdálkodásért, a gé­pek, berendezések hatéko­nyabb kihasználásáért, és nem utolsósorban a munkafagye- lem megszilárdításáért. A plenáris ülést követően a tanácskozáson résztvevő, csaknem 500 művezető három szekcióban vitatta meg — el­méleti és módszertani szak­emberekkel együtt — a konk­rét tennivalókat. A legtöbben azon a szekció­ülésen vettek részt, amely a művezetők termelési, szerve­zési és gazdálkodási feladatai­val foglalkozott. Ma folytatják a tanácsko­zást. SZOTAGOLAS HELYETT Az olvasás lényege a megértés Sokszor úgy érezzük, soha­sem fqgnak tisztességesen megtanulni írni, olvasni a gyerekeinek, a helyesírásról nem is beszélve. Talán eltúloz­zuk egy kicsit, ám minden­képpen tény, hogy gondok vannak az új tanítási mód­szerrel. Erre utal a héten megjelent, Tápióbicskén ké­szült riportunk is, Olvasd el, mi van a szóképeden! cím­mel. Mi a véleménye arról, amit a pedagógusok elmondot­tak? — kérdeztük Romanko- vics Andrást, a Budapesti Ta­nítóképző Főiskola tanárse­gédjét, az elsős olvasókönyv egyik szerzőjét. Kinek a hibája? — Az írás, olvásás tanításá­hoz a tankönyv csak eszköz. Valamit befolyásol ugyan, de a legfontosabb a tanító sze­mélyisége. Ha sikeresen ha­lad az osztály, azt a pedagó­gus általában magának tulaj­donítja, ha viszont kevésbé eredményes az oktatás, az csakis a tankönyv hibája le­het. Az a tapasztalatom, hogy a már nagyobb gyakorlattal rendelkező nevelők sikereseb­ben tudják alkalmazni a szó­képes tanítási módszert. So­kan — az idősebbek közül — idegenkednek az új tankönyv­től. Magam is tanítottam a régi, hagyományos módon. Az olvasókönyvben — melyet a feleségemmel közösen ír­tunk — megkíséreltük a ré­git és az újat elegyíteni. A fel­adatok negyven-ötven száza­léka megmaradt, csak más rendszerbe foglaltuk. — Nehezen tanulják meg a gyerekek a helyesírást és a szótagolást. Mi a tapasztalata? — A szülők és a pedagógu­sok többsége gyorsan szeretne eredményt látni. Holott a he­lyesírás megtanulásához és megtanításához hosszadalmas, türelmes és szigorú munka szükséges. A megfelelő he­lyesírási készség csak az alsó tagozat utolsó évére alakul ki, akkor is csak nagyjából. Sajátos harcmodor — Az olvasástanulás szintén hoszú folyamat. Az iskolába lépő gyerekek között tudás­ban és magatartásban is szél­sőséges különbségek vannak. Egyszerűen szólva: minden osztályban akad öt-hat olyan tanuló (s az arányok eseten­ként különbözőek lehetnek), aki társai felkészültségétől je­lentősen elmarad. Tanításuk sajátos pedagógiai harcmo­dort feltételez. Ha elegendő idő áll rendlelkezésre, akkor minden gyerek megtanítható az alapvető ismeretekre és készségekre. Az olvasás és írás elsajá­tításához a tanulóknak fel- készültségüktől függően más­más időmennyiségre van szükségük. Az átlagosnál jó­val lassabban haladók általá­ban nem érik utol társaikat. Az azonos szintre hozást a gyorsabban fejlődők mestersé­ges visszaszorításával sem lehetne elérni. Az elmaradók felzárkóztatása érdekében elkészítettünk egy munkaalap- sorozatot, amelyet a megyé­ben minden első osztályban alkalmaznak. — Meg kell jegyeznem, hogy az első osztály végére még nem alakul ki a valódi olvasáskészség. Az olvasás lé­nyege ugyanis nem a folyé­kony szövegmondás, hanem a megértés. Hasonló a helyzet az írásnál. Ha a gyerek folyéko­nyan olvas, de nem tudja el­mondani a saját szavaival a leírtakat, akkor csak utánoz. A hibátlan másolás is elsősor­ban utánzás. Türelmetle­nek a pedagógusok és a szülők. Pedig egyetlen módszertől sem várhatunk csodákat. Ez azonban a kiseb­bik baj. A nagyobbik az, hogv ez a_ türelmetlenség a tanuló minősítésén is meglátszik. Megéri! — Gondot okoz a sok fel­adat. Ügy tartják a tanítók, hogy kevesebb is elég lenne. — Egyetlen tankönyv sem képes alkalmazkodni minden osztály, minden tanuló szintjé­hez. A tanár megítélésétől függ, hogyan adagolja a gye­rekeknek a feladatokat. A ta­nítók hozzászoktak az egysé­ges irányításhoz, ahhoz hogy mindig, mindenkivel ugyan­azt csináltatják meg. Az átál­lás évtizedekig is eltarthat. A differenciálás megtanulása legalább akkora energiát igé­nyel, mint az új matematika elsajátítása. Csak egy példát! Nyolc tanítóval vagyok köz­vetlen munkakapcsolatban Pest megyében. Rendszeresen értékeljük a módszerrel kap­csolatos gondokat. Közülük né­gyen jól alkalmazzák a szó­képes tanítás felzárkóztatási programját. A másik négy ne­hezen szakad el a megszokott rendszertől. — Pedig csak a tanítók tud­hatják, hogy az adott csoport­nak mire van szüksége. Köz­pontilag segítjük őket a fel­adatlapokkal, ám a válogatás már az ő megítélésükön mú­ÚJ KÖZGAZDASÁGI KÖNYVEK Integráció és munkamegosztás .Hogyan alakul a szocialista világban a gazdaságpolitika? Miként lehet együttműködni, hogy mindkét félnek előnye származzon, illetve az egyenlő­ség elve megmaradjon, s hasz­nos legyen az együttműködés? Miként kapcsolódik a magyar gazdaság a KGST-hez? Ezekre adnak választ azok a gazda­ságpolitikai, közgazdasági könyvek, amelyek a napokban jelentek meg a Kossuth Könyvkiadónál. Együtt könnyebb Jurij Sijrajev könyve a Szo­cialista integráció és nemzet­közi munkamegosztás címmel jelent meg, s felöleli a szocia­lista országok gazdasági kap­csolatainak széles körét, az egyre mélyülő és erősebbé váló összefogást. A szerző ab­ból indul ki, hogy a testvéri szocialista országok gazdasági együttműködése új típusú nemzetközi szövetség, amely a szocialista gazdaságok ered­ményeire támaszkodik, köl­csönös előnyökön és segítsé­gen alapszik. A nemzetközi munkameg­osztás a szocialista közösségen belül tervszerű, dinamikus és a fejlődést segíti elő. Figye­lembe veszi, hogy milyen fej­lettséget értek el az egyes tagországok, 63 elősegíti, hogy mindegyik tagország a neki legkedvezőbb ágazatokat fej­lessze. A munkamegosztás ré­vén nő a kölcsönös kereske­delem rugalmassági együttha­tója a nemzeti jövedelemhez és az ipari termeléshez viszo­nyítva. Fokozódik a gazdasági közeledés a tervszerű munka­megosztás alapján, kiszélese­dik az együttműködés, egyre több hosszútávú megállapodást kötnek és egyeztetik a távla­ti gazdasági és műszaki poli­tika meghatározó elemeit. Ezután a szocialista gazda­sági integráció fogalmát hatá­rozza meg, majd a KGST-or­szágok integrációjának kérdé­seit tárgyalja. Foglalkozik a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének fc’adatai- val. nem hallgatva el, hogy ez a folyamat meglehetősen bo­nyolult és • nem egynemű po­litikai és gazdasági nemze*kö- zi közeget jelent. Leszögezi, hogy nagy szükség van a szocialista gazdálkodásban szerzett tapasztalatok cseré­jére. Iparpolitika Kissné Pavelcsák Ágnes Nemzetközi ipari együttműkö­dési politika a KGST-ben cím­mel írt érdekes és elgondol­koztató könyvet. A könyv két részre tagolódik. Az elsőben a szerző a szocialista nemzetközi ipari együttműködési politika lényegét, tartalmát, eszközeit, módszereit írja le. Foglalkozik a szocialista iparpolitika el­méletével, gyakorlatával, főbb ellentmondásaival. A második részben néhány fontosabb ter­melési ág — energetikai in­tegráció, gépipar, vegyipar, élelmiszer-gazdaság — kér­déseit elemzi. Korszakváltás Egyben azt is kifejti, hogy a KGST-integráció része az egész világgazdaságnak. Nem­csak arról van szó — hang­súlyozza —, hogy a két világ- gazdasági rendszer kapcsola­tai mindinkább bővülnek, szé­lesednek, hanem egyszersmind összefüggnek is, hiszen pél­dául a KGST-integráción be­lüli kölcsönös szállítások mint­egy 20—25 százalékának tő­kés import tartalma van. To­vábbá a KGST-országok mind erőteljesebben fokozzák a fej­lett tőkés országokból a fej­lett technika importját. Nyitrai Ferencné A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években című köny­viben a hazai gazdasági és társadalmi fejlődést tekinti át, fokozott figyelmet fordítva a gazdaságiban és a társadalom­ban lezajlott folyamatok köl­csönhatására. Hazánkban az elmúlt tíz esztendőben korszakos válto­zások következtek be népgaz­daságunk külső és belső kap­csolatainak alakulásában. A szerző a tartós tendenciákra, a fejlődést elősegítő és hátrál­tató tényezőkre irányítja a fi­gyelmet. . Nem hallgatja el, hogy a hetvenes évtized a vi­lág gazdaságában és a világ társadalmában is a változás időszaka volt. De ebben az időszakban is a gazdasági elő­rehaladás teremtette meg a társadalom továbbfejlődésének alapját, s emellett a társa­dalom szerkezetében bekövet­kezett változások módosították, korszerűsítették a gazdasági fejlődés folyamatát. A gazdasági kérdéseken túl, sokoldalúan mutatja be a ma­gyar társadalom fejődését, a népesség összeté*'elét a gaz­dasági aktivitás, iskolai vég­zettség. terület szerint vizs­gálva. különös figyelmet szen­telve az életszínvonalnak, a fogyasztásnak, az életmód alakulásának. A magyar gazdaság azéri tudott olyan eredményeket el­érni. mert támaszkodhatott a szocialista munkamegosztás­ra és integrációra, arra az egvüttműkcdésre. amely le­hetővé tette számára. ho->y gazdaságéban rei'ő lehetősé­gek fe1 színné kerülhettek, rea- l'zá’ódhattak s így MoV*á1Sat- ták a társadalom f^öő-’é'ét. Gáli Sándor lik. Jövőre jelenik meg há­rom, egyenként hatvannégy oldalas feladatlap-gyűjtemény. Ezzel még további lehetőséget adunk a tanításhoz szükséges differenciáláshoz, hiszen az a lényeg, hogy mindenki jól megtanuljon írni, olvasni. — Visszatérve a riportra: a tanítók által fölvetett gon­dok reálisak. Minden újat ne­hezen fogadnak el az embe­rek. Úgy gondolom, ha jelen­leg ötszáz pedagógusból ötven jól csinálja, mór megérte a fáradságot! Gondoljunk csak arra, hogy mi még szótagolva tanultunk olvasni, s hányán voltak köztünk olyanok, akik a felső tagozatban sem szakad­tak el ettől a beidegződéstől. A szóképes rendszerrel viszont gyermekeink egy része már az első év végén a többség pedig a rákövetkező tanév második felében igazi olva­sóként élvezheti a könyvek szépségét. Körmendi Zsuzsa Hél szobán át Barokk freskó Az eddigi legnagyobb A hazánkban eddig ismert legnagyobb felületű XVIII. századi falfestményre találtak Győr belvárosának egyik mű­emlék épületében, a Liszt Fe­renc utca 20. számú házban. A későbarokk, koraklasszicis­ta stílusban festett freskó hét szobán át, mintegy 430 négy­zetméternyi falfelületet borít. Az impozáns kompozíció — amely ismeretlen alkotójának magas művészi kvalitásairól árulkodik — franciás öltözetű figurákat ábrázol és a kora­beli udvari élet jeleneteit ele­veníti meg. Az alakok mögött meseszerű legendás háttér bontakozik ki. Az egyemeletes épületet a vá­ros közigazgatásában jelentős szerepet játszó Zichy család építtette a XVII. században. RÁDIÓFIGYELŐ MI OLCSÖ, MI DRÄGA? A hagyományosan fából készült ajtók és ablakok vagy pedig a műanyagból készült termé­kek? Domány András riporter erre kereste a választ, amikor műsorába illetékes szakembe­rek véleményét gyűjtötte cso­korba. Korábban két üzemben fordult meg: az Épületasztalos - ipari Vállalat ferencvárosi gyárában és a Borsodi Vegyi Kombinátban beszélgetett a gyártás vezetőivel. Különös tekintettel arra, hogy melyik változat felel meg az energia­takarékosság korszerű köve­telményeinek. Mint kiderült, a kérdés el­döntése nem is olyan egyszerű. Érvek és ellenérvek néznek fafkásszémet egymással. Pél­dául igaz, hogy a műanyag felhasználásával valutát taka­rítunk meg, ám ma még az ajtók és ablakok előállítása sokkal drágább, mint a fából készülteké. Az sem lebecsül­hető, hogy a vevők eleve ide­genkednek a műanyagtól, job­ban bíznak a fában. A gyár­tók természetesen a magulc lovát dicsérték, de nem tagad­hatták, hogy jelenleg a tete­mes árkülönbözet miatt a műanyag van hátrányos hely­zetben. A riporter vendégei a stú­dióban az ipari, illetve az építési és városfejlesztési mi­nisztérium képviselői voltak. Ha ilyen ellentmondásos a héiyzst az iparban, akkor va­lakinek mégis igazságot kell tennie — hangzott el a műsor­ban több ízben is. A fogas kérdés megválaszolására azonban nem vállalkoztak. Abból a józan belátásból in­dultak ki, hogy az építtetők zsebére megy a dolog, hiszen 20 százalékos költségtöbblet­ről van szó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy elsősorban az a jó ablak és ajtó a fontos, mely az energiatakarékosságot szol­gálja. Másodlagos, hogy mibő! készül. Ebbe központi szervek nem szólnak bele. A fogyasz­tóknak, a piac igényeinek kell döntenie. Persze, az állam az energiatakarékossági előírá­sokkal befolyásolja az egészsé­ges verseny alakulását. Mint hallottuk, a minisztérium pá­lyázatot hirdetett a műanyag- feldolgozás költségeinek csök­kentésére — sajnos, az érde­kelt vállalatok egyike sem je­lentkezett. Lehet, hogy arra várnak, amit a Borsodi Vegy Kombinát vezetője így fogal­mazott meg: a fa rövidesen csillagászati árat ér el. Hadd tegyük hozzá: ez esetben a verseny minden további nél­kül eldől. Gondolom, nem kellene ezt megvárni. JÁTÉK A VÉGTELENNEL. Kellemes perceket szerzett az a műsor, melynek keretében Bálint Attila bemutatta Beré- nyi Dénes fizikust, a debrecen ATOMKI igazgatóját. Egy, e tudományágában nagy tudású a közösségben felelősen gon dolkodó tudóst ismerhettünk meg. Sorunkban nehezen körvo-1 nalazható elképzelések élnek az atommagkutatásról, annak eredményeiről, gyakorlati hasznosításáról. Pedig a kuta­tóintézet nem a modern tudo­mány boszorkánykonyhája, hanem szervesen kapcsolódik a többi tudományághoz. Mun­kájuk során olyan felismeré­sekhez jutnak, melyek termé­kenyen hatnak a biológiában, az orvosi gyakorlatban, a gyógyszergyártásban, sőt a mezőgazdaságban is. A kutatóintézet különös fi­gyelmet fordít arra, hogy köz­vetlen kapcsolatot teremtsen az üzemekkel, bár ez olykor nehézségekbe is ütközik. Egy- egy korszerű módszert nehe­zen fogadnak el a gyártó vál­lalatok, idegenkednek az új­tól. A portréműsorban nemcsak a munkáról, hanem az élet egyéb dolgairól is szó esett. Egyebek között a család és a munkahely viszonyáról, a tu­dós felelősségéről itthon és a nagyvilágban. Sz. E. A Tihanyi alapítólevél Üveglapok között Restaurálták és biztonságos — hő- és fényvédő — üvegla­pok közé helyezték el az Or­szágos Levéltár restaurátorai a. Tihanyi alapítólevelet. Két­éves munka és megfigyelés után a pannonhalmi levéltár­ba vitték vissza. Az érdeklő­dök az ál’andó kiállításon csak másolatát tekinthetik meg, azonban a tervek szerint a lövő év augus~t”s 20-i ijr-ep- sé^cn ez eredetiben is gyö­nyörködhetnek a látogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents