Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
M^iTt 4Pr ■» v/íiií(ip 1981. DECEMBER 12., SZOMBAT Meghatározták a feladatokat Együttműködési program A KGST-országok közlekedési minisztereinek értekezlete Budapesten A KGST közlekedési együttműködési állandó bizottsága, a tagországok közlekedési minisztereinek részvételével december 8. és 11. között Budapesten tartotta 65. ülését. Az értekezleten részt vett Jugoszlávia küldöttsége is. A közlekedési miniszterek — az 1981—85. közötti nemzetközi személy- és áruszállítási igények kielégítése érdekében —, meghatározták a különböző közlekedési ágak együttműködési feladatait. Megállapították, hogy az elmúlt öt évben a tagországokban az áruszállításnál 20—35 százalékos, a személyszállításnál 17 százalékos volt a növekedés. Ebben a tervidőszakban viszont a minőségi igények növekedése várható. Ezt figyelembe véve együttműködési munkaprogramot fogadtak el a háló- és étkezőkocsi vállalatok közötti együttműködés fejlesztésére, a menetjegyek kiadásának ésszerűsítésére, gépesítésére és a színvonalasabb utaskiszolgálásra. A bizottság áttekintette a tagországok hosszú távú közlekedésfejlesztési célprogramjainak időarányos teljesítését, határozatot hozott e fejlesztési tervek egyeztetésének folytatására, és meghatározta az 1982—83. évi együttműködés konkrét feladatait. Vita három szekdóhan Művezető-tapasztalatcsere Pénteken, a csepeli Munkás- otthonban megkezdődött a művezetők kétnapos országos tapasztalatcseréje. Tóth János, az MTESZ főtitkára megnyitó beszédében rámutatott, hogy a mai gazdasági helyzetben, amikor a korszerű, gazdaságos termelést a munka hatékonyságának növelésével, a tudományos kutatások eredményeinek gyors és rugalmas alkalmazásával kell elérni, kulcs- fontosságú szerep jut a művezetőknek. Mégsem egyértelműen tisztázott az irányításban betöltött helyük, szerepük, sem eredményeik, sem nehézségeik nem kellően ismertek, s munkájuk elismerése sem tekinthető kielégíthetőnek. Részben emiatt a vállalatok nagy részénél gondot jelent a művezetők utánpótlása. Az MTESZ a művezetők intézményes képzését és továbbképzését tervezi, ezzel is segítve az utánpótlást. A művezetőknek a vállalati vezetés rendszerében betöltött helyéről tartott előadást Trethon Ferenc, az MTESZ társelnöke. Rámutatott: megalapozatlan az a felfogás, amely szerint a vezetési láncban felfelé, haladva egyre nő a felelősség, lefelé pedig csökken. A helyes gyakorlat az, ha minden döntést ott hoznak, ahol az ehhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Ahhoz, hogy a művezetői döntések megalapozottak legyenek, arra van szükség, hogy a jelenleginél bővebb hatáskörrel részt kapjanak a vállalati tervezésben, a felsőbb szintű vezetői döntések előkészítésében is. Búza Márton, a SZOT Elméleti Kutató Intézet igazgatója előadásában kiemelte, hogy a művezetőnek kulcsszerepe van az üzemi demokrácia érvényre juttatásában. A plenáris ülést Juhász Adám ipari államtitkár zárta, hangsúlyozva, hogy az Ipari Minisztérium számít a művezetők aktív részvételére a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásában. A művezetők is nagyon sokat tehetnek saját területükön a minőség javításáért, a termelékenység növekedéséért, az anyaggal és energiával való jobb gazdálkodásért, a gépek, berendezések hatékonyabb kihasználásáért, és nem utolsósorban a munkafagye- lem megszilárdításáért. A plenáris ülést követően a tanácskozáson résztvevő, csaknem 500 művezető három szekcióban vitatta meg — elméleti és módszertani szakemberekkel együtt — a konkrét tennivalókat. A legtöbben azon a szekcióülésen vettek részt, amely a művezetők termelési, szervezési és gazdálkodási feladataival foglalkozott. Ma folytatják a tanácskozást. SZOTAGOLAS HELYETT Az olvasás lényege a megértés Sokszor úgy érezzük, sohasem fqgnak tisztességesen megtanulni írni, olvasni a gyerekeinek, a helyesírásról nem is beszélve. Talán eltúlozzuk egy kicsit, ám mindenképpen tény, hogy gondok vannak az új tanítási módszerrel. Erre utal a héten megjelent, Tápióbicskén készült riportunk is, Olvasd el, mi van a szóképeden! címmel. Mi a véleménye arról, amit a pedagógusok elmondottak? — kérdeztük Romanko- vics Andrást, a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanársegédjét, az elsős olvasókönyv egyik szerzőjét. Kinek a hibája? — Az írás, olvásás tanításához a tankönyv csak eszköz. Valamit befolyásol ugyan, de a legfontosabb a tanító személyisége. Ha sikeresen halad az osztály, azt a pedagógus általában magának tulajdonítja, ha viszont kevésbé eredményes az oktatás, az csakis a tankönyv hibája lehet. Az a tapasztalatom, hogy a már nagyobb gyakorlattal rendelkező nevelők sikeresebben tudják alkalmazni a szóképes tanítási módszert. Sokan — az idősebbek közül — idegenkednek az új tankönyvtől. Magam is tanítottam a régi, hagyományos módon. Az olvasókönyvben — melyet a feleségemmel közösen írtunk — megkíséreltük a régit és az újat elegyíteni. A feladatok negyven-ötven százaléka megmaradt, csak más rendszerbe foglaltuk. — Nehezen tanulják meg a gyerekek a helyesírást és a szótagolást. Mi a tapasztalata? — A szülők és a pedagógusok többsége gyorsan szeretne eredményt látni. Holott a helyesírás megtanulásához és megtanításához hosszadalmas, türelmes és szigorú munka szükséges. A megfelelő helyesírási készség csak az alsó tagozat utolsó évére alakul ki, akkor is csak nagyjából. Sajátos harcmodor — Az olvasástanulás szintén hoszú folyamat. Az iskolába lépő gyerekek között tudásban és magatartásban is szélsőséges különbségek vannak. Egyszerűen szólva: minden osztályban akad öt-hat olyan tanuló (s az arányok esetenként különbözőek lehetnek), aki társai felkészültségétől jelentősen elmarad. Tanításuk sajátos pedagógiai harcmodort feltételez. Ha elegendő idő áll rendlelkezésre, akkor minden gyerek megtanítható az alapvető ismeretekre és készségekre. Az olvasás és írás elsajátításához a tanulóknak fel- készültségüktől függően másmás időmennyiségre van szükségük. Az átlagosnál jóval lassabban haladók általában nem érik utol társaikat. Az azonos szintre hozást a gyorsabban fejlődők mesterséges visszaszorításával sem lehetne elérni. Az elmaradók felzárkóztatása érdekében elkészítettünk egy munkaalap- sorozatot, amelyet a megyében minden első osztályban alkalmaznak. — Meg kell jegyeznem, hogy az első osztály végére még nem alakul ki a valódi olvasáskészség. Az olvasás lényege ugyanis nem a folyékony szövegmondás, hanem a megértés. Hasonló a helyzet az írásnál. Ha a gyerek folyékonyan olvas, de nem tudja elmondani a saját szavaival a leírtakat, akkor csak utánoz. A hibátlan másolás is elsősorban utánzás. Türelmetlenek a pedagógusok és a szülők. Pedig egyetlen módszertől sem várhatunk csodákat. Ez azonban a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogv ez a_ türelmetlenség a tanuló minősítésén is meglátszik. Megéri! — Gondot okoz a sok feladat. Ügy tartják a tanítók, hogy kevesebb is elég lenne. — Egyetlen tankönyv sem képes alkalmazkodni minden osztály, minden tanuló szintjéhez. A tanár megítélésétől függ, hogyan adagolja a gyerekeknek a feladatokat. A tanítók hozzászoktak az egységes irányításhoz, ahhoz hogy mindig, mindenkivel ugyanazt csináltatják meg. Az átállás évtizedekig is eltarthat. A differenciálás megtanulása legalább akkora energiát igényel, mint az új matematika elsajátítása. Csak egy példát! Nyolc tanítóval vagyok közvetlen munkakapcsolatban Pest megyében. Rendszeresen értékeljük a módszerrel kapcsolatos gondokat. Közülük négyen jól alkalmazzák a szóképes tanítás felzárkóztatási programját. A másik négy nehezen szakad el a megszokott rendszertől. — Pedig csak a tanítók tudhatják, hogy az adott csoportnak mire van szüksége. Központilag segítjük őket a feladatlapokkal, ám a válogatás már az ő megítélésükön múÚJ KÖZGAZDASÁGI KÖNYVEK Integráció és munkamegosztás .Hogyan alakul a szocialista világban a gazdaságpolitika? Miként lehet együttműködni, hogy mindkét félnek előnye származzon, illetve az egyenlőség elve megmaradjon, s hasznos legyen az együttműködés? Miként kapcsolódik a magyar gazdaság a KGST-hez? Ezekre adnak választ azok a gazdaságpolitikai, közgazdasági könyvek, amelyek a napokban jelentek meg a Kossuth Könyvkiadónál. Együtt könnyebb Jurij Sijrajev könyve a Szocialista integráció és nemzetközi munkamegosztás címmel jelent meg, s felöleli a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak széles körét, az egyre mélyülő és erősebbé váló összefogást. A szerző abból indul ki, hogy a testvéri szocialista országok gazdasági együttműködése új típusú nemzetközi szövetség, amely a szocialista gazdaságok eredményeire támaszkodik, kölcsönös előnyökön és segítségen alapszik. A nemzetközi munkamegosztás a szocialista közösségen belül tervszerű, dinamikus és a fejlődést segíti elő. Figyelembe veszi, hogy milyen fejlettséget értek el az egyes tagországok, 63 elősegíti, hogy mindegyik tagország a neki legkedvezőbb ágazatokat fejlessze. A munkamegosztás révén nő a kölcsönös kereskedelem rugalmassági együtthatója a nemzeti jövedelemhez és az ipari termeléshez viszonyítva. Fokozódik a gazdasági közeledés a tervszerű munkamegosztás alapján, kiszélesedik az együttműködés, egyre több hosszútávú megállapodást kötnek és egyeztetik a távlati gazdasági és műszaki politika meghatározó elemeit. Ezután a szocialista gazdasági integráció fogalmát határozza meg, majd a KGST-országok integrációjának kérdéseit tárgyalja. Foglalkozik a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének fc’adatai- val. nem hallgatva el, hogy ez a folyamat meglehetősen bonyolult és • nem egynemű politikai és gazdasági nemze*kö- zi közeget jelent. Leszögezi, hogy nagy szükség van a szocialista gazdálkodásban szerzett tapasztalatok cseréjére. Iparpolitika Kissné Pavelcsák Ágnes Nemzetközi ipari együttműködési politika a KGST-ben címmel írt érdekes és elgondolkoztató könyvet. A könyv két részre tagolódik. Az elsőben a szerző a szocialista nemzetközi ipari együttműködési politika lényegét, tartalmát, eszközeit, módszereit írja le. Foglalkozik a szocialista iparpolitika elméletével, gyakorlatával, főbb ellentmondásaival. A második részben néhány fontosabb termelési ág — energetikai integráció, gépipar, vegyipar, élelmiszer-gazdaság — kérdéseit elemzi. Korszakváltás Egyben azt is kifejti, hogy a KGST-integráció része az egész világgazdaságnak. Nemcsak arról van szó — hangsúlyozza —, hogy a két világ- gazdasági rendszer kapcsolatai mindinkább bővülnek, szélesednek, hanem egyszersmind összefüggnek is, hiszen például a KGST-integráción belüli kölcsönös szállítások mintegy 20—25 százalékának tőkés import tartalma van. Továbbá a KGST-országok mind erőteljesebben fokozzák a fejlett tőkés országokból a fejlett technika importját. Nyitrai Ferencné A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években című könyviben a hazai gazdasági és társadalmi fejlődést tekinti át, fokozott figyelmet fordítva a gazdaságiban és a társadalomban lezajlott folyamatok kölcsönhatására. Hazánkban az elmúlt tíz esztendőben korszakos változások következtek be népgazdaságunk külső és belső kapcsolatainak alakulásában. A szerző a tartós tendenciákra, a fejlődést elősegítő és hátráltató tényezőkre irányítja a figyelmet. . Nem hallgatja el, hogy a hetvenes évtized a világ gazdaságában és a világ társadalmában is a változás időszaka volt. De ebben az időszakban is a gazdasági előrehaladás teremtette meg a társadalom továbbfejlődésének alapját, s emellett a társadalom szerkezetében bekövetkezett változások módosították, korszerűsítették a gazdasági fejlődés folyamatát. A gazdasági kérdéseken túl, sokoldalúan mutatja be a magyar társadalom fejődését, a népesség összeté*'elét a gazdasági aktivitás, iskolai végzettség. terület szerint vizsgálva. különös figyelmet szentelve az életszínvonalnak, a fogyasztásnak, az életmód alakulásának. A magyar gazdaság azéri tudott olyan eredményeket elérni. mert támaszkodhatott a szocialista munkamegosztásra és integrációra, arra az egvüttműkcdésre. amely lehetővé tette számára. ho->y gazdaságéban rei'ő lehetőségek fe1 színné kerülhettek, rea- l'zá’ódhattak s így MoV*á1Sat- ták a társadalom f^öő-’é'ét. Gáli Sándor lik. Jövőre jelenik meg három, egyenként hatvannégy oldalas feladatlap-gyűjtemény. Ezzel még további lehetőséget adunk a tanításhoz szükséges differenciáláshoz, hiszen az a lényeg, hogy mindenki jól megtanuljon írni, olvasni. — Visszatérve a riportra: a tanítók által fölvetett gondok reálisak. Minden újat nehezen fogadnak el az emberek. Úgy gondolom, ha jelenleg ötszáz pedagógusból ötven jól csinálja, mór megérte a fáradságot! Gondoljunk csak arra, hogy mi még szótagolva tanultunk olvasni, s hányán voltak köztünk olyanok, akik a felső tagozatban sem szakadtak el ettől a beidegződéstől. A szóképes rendszerrel viszont gyermekeink egy része már az első év végén a többség pedig a rákövetkező tanév második felében igazi olvasóként élvezheti a könyvek szépségét. Körmendi Zsuzsa Hél szobán át Barokk freskó Az eddigi legnagyobb A hazánkban eddig ismert legnagyobb felületű XVIII. századi falfestményre találtak Győr belvárosának egyik műemlék épületében, a Liszt Ferenc utca 20. számú házban. A későbarokk, koraklasszicista stílusban festett freskó hét szobán át, mintegy 430 négyzetméternyi falfelületet borít. Az impozáns kompozíció — amely ismeretlen alkotójának magas művészi kvalitásairól árulkodik — franciás öltözetű figurákat ábrázol és a korabeli udvari élet jeleneteit eleveníti meg. Az alakok mögött meseszerű legendás háttér bontakozik ki. Az egyemeletes épületet a város közigazgatásában jelentős szerepet játszó Zichy család építtette a XVII. században. RÁDIÓFIGYELŐ MI OLCSÖ, MI DRÄGA? A hagyományosan fából készült ajtók és ablakok vagy pedig a műanyagból készült termékek? Domány András riporter erre kereste a választ, amikor műsorába illetékes szakemberek véleményét gyűjtötte csokorba. Korábban két üzemben fordult meg: az Épületasztalos - ipari Vállalat ferencvárosi gyárában és a Borsodi Vegyi Kombinátban beszélgetett a gyártás vezetőivel. Különös tekintettel arra, hogy melyik változat felel meg az energiatakarékosság korszerű követelményeinek. Mint kiderült, a kérdés eldöntése nem is olyan egyszerű. Érvek és ellenérvek néznek fafkásszémet egymással. Például igaz, hogy a műanyag felhasználásával valutát takarítunk meg, ám ma még az ajtók és ablakok előállítása sokkal drágább, mint a fából készülteké. Az sem lebecsülhető, hogy a vevők eleve idegenkednek a műanyagtól, jobban bíznak a fában. A gyártók természetesen a magulc lovát dicsérték, de nem tagadhatták, hogy jelenleg a tetemes árkülönbözet miatt a műanyag van hátrányos helyzetben. A riporter vendégei a stúdióban az ipari, illetve az építési és városfejlesztési minisztérium képviselői voltak. Ha ilyen ellentmondásos a héiyzst az iparban, akkor valakinek mégis igazságot kell tennie — hangzott el a műsorban több ízben is. A fogas kérdés megválaszolására azonban nem vállalkoztak. Abból a józan belátásból indultak ki, hogy az építtetők zsebére megy a dolog, hiszen 20 százalékos költségtöbbletről van szó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy elsősorban az a jó ablak és ajtó a fontos, mely az energiatakarékosságot szolgálja. Másodlagos, hogy mibő! készül. Ebbe központi szervek nem szólnak bele. A fogyasztóknak, a piac igényeinek kell döntenie. Persze, az állam az energiatakarékossági előírásokkal befolyásolja az egészséges verseny alakulását. Mint hallottuk, a minisztérium pályázatot hirdetett a műanyag- feldolgozás költségeinek csökkentésére — sajnos, az érdekelt vállalatok egyike sem jelentkezett. Lehet, hogy arra várnak, amit a Borsodi Vegy Kombinát vezetője így fogalmazott meg: a fa rövidesen csillagászati árat ér el. Hadd tegyük hozzá: ez esetben a verseny minden további nélkül eldől. Gondolom, nem kellene ezt megvárni. JÁTÉK A VÉGTELENNEL. Kellemes perceket szerzett az a műsor, melynek keretében Bálint Attila bemutatta Beré- nyi Dénes fizikust, a debrecen ATOMKI igazgatóját. Egy, e tudományágában nagy tudású a közösségben felelősen gon dolkodó tudóst ismerhettünk meg. Sorunkban nehezen körvo-1 nalazható elképzelések élnek az atommagkutatásról, annak eredményeiről, gyakorlati hasznosításáról. Pedig a kutatóintézet nem a modern tudomány boszorkánykonyhája, hanem szervesen kapcsolódik a többi tudományághoz. Munkájuk során olyan felismerésekhez jutnak, melyek termékenyen hatnak a biológiában, az orvosi gyakorlatban, a gyógyszergyártásban, sőt a mezőgazdaságban is. A kutatóintézet különös figyelmet fordít arra, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen az üzemekkel, bár ez olykor nehézségekbe is ütközik. Egy- egy korszerű módszert nehezen fogadnak el a gyártó vállalatok, idegenkednek az újtól. A portréműsorban nemcsak a munkáról, hanem az élet egyéb dolgairól is szó esett. Egyebek között a család és a munkahely viszonyáról, a tudós felelősségéről itthon és a nagyvilágban. Sz. E. A Tihanyi alapítólevél Üveglapok között Restaurálták és biztonságos — hő- és fényvédő — üveglapok közé helyezték el az Országos Levéltár restaurátorai a. Tihanyi alapítólevelet. Kétéves munka és megfigyelés után a pannonhalmi levéltárba vitték vissza. Az érdeklődök az ál’andó kiállításon csak másolatát tekinthetik meg, azonban a tervek szerint a lövő év augus~t”s 20-i ijr-ep- sé^cn ez eredetiben is gyönyörködhetnek a látogatók.
