Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

mr-crrt 1981. DECEMBER 12., SZOMBAT Nem árt a környezetnek Elfüstölt szeméthalmok Pest megye agglomerációs községeinek szempontjából is jelentős, hogy az ország első, valamennyi környezetvédelmi előírásnak eleget tevő szemét­égető műve mintegy 2 milliárd 196 millió forintos beruházás­sal felépült Budapest határá­ban, Rákospalota peremén, az Ifjú gárda úton. Az óriási létesítmény meg­valósítására 1976 júliusában hoztak határozatot. Azóta fo­lyik a megvalósítás nemzetkö­zi koprodukcióban. A tervek szerint 1982. április 30-ára sor kerül a teljes befejezésre. Ez az óriási létesítmény a fővá­rosban keletkező háztartási szemét 60 százalékát ártalmat­lanítja majd, miközben a ka­zánok óránként 40 tonna 445 fokos gőzt, a szemétégető mű­höz tartozó turbinák pedig 24 megawatt áramot termelnek, s emellett a keletkező hőener­giával mintegy tízezer káposz­tásmegyeri lakást fűtenek majd. Évente valószínűleg több mint 13 ezer tonna hul­ladékvasat választanak ki a szemétégető mágnesei, é3 a keletkező salakot is jól hasz­nosítják a továbbiakban. A 12D m/jíer magáin kéraárnyen óránként 610 ezar köbméter (210 Celslus-íokos) füstgáz távozik. 65 kilométeres sebességgel A jól műszerezett üzemben távirányítással vezérCék az automata beren­dezésekéit. A képen: a diszpécserterem Hauer Lajos felvételei Lángálló szövetből Kötény, kesztyű Lángálló gyapjúszövettel gazdagítja műszaki textíliáinak választékát a Magyar Gyapjú­fonó- és Szövőgyár. A Nem­zetközi Gyapjú Titkárság által kidolgozott kikészítés! eljárás alkalmazásával sikerült a gyapjúszövet lángálló tulaj­donságát nagymértékben to­vább fokozni. A kikészítés so­rán a pozitív töltésű gyapjút negatív töltésű fétmsóval von­ják be, aminek következtében — a laboratóriumi vizsgála­tok már igazolták — a gyapjú­szövetről lepereg a forró, fo­lyékony fém. Az anyag a ma­gas hő, sőt a láng hatására sem gyullad meg, mivel felü­letén azonnal megkezdődik a szenesedés, ami az átégést megakadályozza, s védelmet nyújt'a hő ellen is. A szövet hőfoka 1300 Cel- sius-fokos láng hatására fél perc alatt 20 fokról csak 47 fokra emelkedik, .míg a keze­letlen gyapjú ugyanilyen kö­rülmények között 200 Celsius- fokra melegszik fel. A kiké­szítés kedvező hatásai nem múlnak el a mosással, tisztí­tással sem. A már befejező­dött kísérleti próbák alapján a gyapjúszövet kiválóan al­kalmas az öntödékben, meleg­üzemekben munkaruházati cé­lokra. A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár — a Nemzetközi Gyapjú Titkársággal együtt­működésben — két súlykate­góriájú lángálló szövetet ala­kított ki. A nehezebbiket kötény- és védőkesztyű céljai­ra, a középnehezet munka­ruhának tervezték. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet útmutatásai alapján már kialakították az öntödei munkához legcélsze­rűbb szabású, zubbonyból és nadrágból álló munkaruhatí­pust. Üzemi kipróbálása ja­nuárban kezdődik meg. A Ma­gyar Gyapjúfonó- és Szövő­gyár új termékéből — amely nagyrészt hazai alapanyagból készül — évi 200 ezer négy- .zetmétéf gyártását tervezi. Termékeiket nem várták líáia CsecsemSruhák kisérés forrása Ha más gyártmányairól nem is. a csecsemőruházati cikkek­ről a fogyasztók is jól ismer­hetik a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet nevét, nem­csak a megyében, hanem or­szágszerte. Kevés hozzájuk hasonló, széles termékskálával rendel­kező szövetkezet működik a főváros közvetlen közelében: gyártmányaikat felhasználja jó néhány ipari bázis, nagy- vállalat, a kereskedelem és a legkisebb „gazdasági egység’’, a család is. Ebben az esztendőiben egyik vevőkörük sem lehet velük elégedetlen: hozzávetőlegesen 380 milliós árbevételük fő­ként a belföldi megrendelők­től folyt be számlájukra. Elő­reláthatólag — a még hátra­levő szállítások után — ez a szám az év utolsó napjaiig növekedni fog. Kooperációs partnereik, pél­dául a Mechanikai Művek és az Orion —, hogy csak a leg­nagyobbakat említsük —, de­cember 31-ig folyamatosan kapják tőlük az árut. A bel­kereskedelmi szállítási kötele­zettségek teljesítésének idei utolsó határideje: december 15. Hogy ez utóbbi egyáltalán nem tartozik a könnyű fel­adatok közé, azt bizonyítja a szövetkezet idei meglehetősen rossz tapasztalata: az alap­anyagok megkésve, nem üte­mesen érkeznek a Texelektró- hoz. Ez a tény már eleve bi­zonytalanná teszi a szövetke­zet határidő szerinti szállítási lehetőségét. Olyan terméknél például, mint a csecsemőruhá­zat — ahol a Texelektro or­szágos forrást jelent — nem­csak a megyében okoz gondot az akadozó alapanyag-ellátás. Hogy az idei év eredmé­nyeit — előreláthatólag nyolc százalékkal teljesíti túl tervét a szövetkezet — némi lemara­dás is árnyékolja, szintén nem a Texelektro hibája. Tőkés ex­portjuk alacsonyabb lesz az eredetileg elképzelt értéknél. Ennek egyetlen oka a holland partner számottevő financiális nehézsége (magyarán fizetés­képtelensége). Ezzel szemben a legaprólékosabb terveknek megfelelően, mindkét fél meg­elégedésére bonyoldódtak idén a szocialista export tételei. Jóllehet országszerte ez le­hetne a természetes, sajnos ma még kiemelkedő példa, si­kér: a szövetkezet minden esetben határidőre, késedelem nélkül indította útnak az ex­portszállítmányokat, amelyek­ből sosem került ki visszáru, és nem érkezett reklamáció sem. Nyilvánvaló, hogy elsősor­ban a teljesítménynek köszön­hető a tervezettnél körülbelül 3 százalékkal magasabb nye­resége is a szövetkezetnek. L. Zs. Mézes­hordók A Hungaronek- tár budafoki méz- feldolgozó üzeme Európa legkorsze­rűbb ilyen jellegű létesítménye. Évente negyvenöt­ötvenezer kister­melőtől felvásárolt, ezerötszáz-ezerhat- száz vagon mézet dolgoz fel. Exportra saját készítésű hordók­ban szállítják a mézet. Bárkit zsebre vág, ha munkáról van szó Akit mindig megkereshetnek — Lámpással sem találni manapság ilyen embert. Ha én mondám elhiheti. — Józsi bácsinak igaza van — helyesel élénken a mellet­tem álló fiatalasszony —, egy egész hivatal nem ér any- nyit, mint Béla bácsi. — Kit tetszik keresni? — áll meg mellettem kíváncsian egy javakorabeli, ősz férfi is. — Ja, a Bélát? Ha csak nem ment ki valahová a községbe, akkor biztosan megtalálja az irodában. Tudja, bárkit zseb­re vág, ha munkáról van szó. Este is bezergetnek Észre sem veszem és las­san egész tekintélyes csopor­tosulás közepén állok. — Ugye komám — böki meg Józsi bácsit egy korban hozzá hasonló, robusztus öreg­úr —, jól emlékszem, a Béia már akkor itt volt, amikor, vagy harminc éve, ideköltöz­tünk. Na kérem — fordul fe­iern — a Béla azóta itt dol­gozik a tanácson. Ügy isme­ri mindenki, mint a saját apját vagy testvérét. Persze ő is az egész községet. Csak any- nyiit mondok, szerencsénk van, hogy ő maradt itt az összevo­nás után. Mert volt ám zúgo­lódás eleinte! Nesze neked Szigetújfalu, hajtogatták az emberek, most aztán Sziget- szentmárton mindent eloroz előled. Aztán nem vettük ész­re, hogy megváltozott volna a világ Szigetújfalun. — Nem ám, mert ugyanúgy mindenért a Feigl Bélához mennek — jegyzi meg mellet­tem egy idős asszony. — De nemcsak az irodájába, hanem hányszor, este a lakására is bezörgetnek. Hol ezért, hol azért, sokszor csak tanácsért. Nem is értem, hogyan győzi. De ér) még nem láttam ide­gesnek vagy türelmetlennek. S amit csak lehet, kiharcol a községnek. Űj óvodát fogunk | kapni! Ä volt tanácsház /jókora nagy épülete, most szinte kong az ürességtől. Ahogy fo­lyosóra belépek, szemben két fehérszárnyas ajtót látok, egyiken tanácsterem, másikon tanácselnök felirat. Némi' té­továzás után a másodikhoz lé­pek, lenyomom a kilincset, zárva. Körülnézek. A folyosó végén keskeny üvegajtó. Oda­megyek, kopogok. Szerencsém van. Feigl Bélát bent találom, az Íróasztala mellett. Mikor meghallja, hogy róla akarok írni, szerényen, de ha­tározottan visszautasít. A köz­ségről, meg a munkájáról ar­ról szívesen, csak kérdezzek, magáról azonban nincs mit mondania. Így aztán látszólag csak a község mindennapjai­ról beszélgetünk, de a gondok, eredmények mögött tisztán ki­rajzolódott egy ember tisztele­tet parancsoló életútja. iobb lehetőségek — Itt élek 1948 óta, 1950- től pedig egészen 1977-ig, az összevonásig, községi vb-tit- kár voltam. — Miért maradt itt? — Kértem, hogy kirendelt­ségvezető lehessek, a község boldogulása nekem mindennél fontosabb. — Teljesen egyedül...? — Igen. Csak egy négyórás kézbesítőm van. — Lehet győzni? — Igen, ha nem pusztán kenyérkereső munkának te­kinti az ember. — Mi tartozik önre? — Tulajdonképpen először mindennel hozzám jönnek. Amit el tudok intézni, ha nem is a feladatom, elintézem. Pél­dául az adóügyek. A jogi ta­nácsadást szintén tőlem vár­ják. — ön. aki egy önálló köz­ség vb-titkára volt, előnyösnek tartja az összevonást? — Ésszerűnek. Megnőttek az anyagi lehetőségek. S ez na­gyon lényeges! A tanács nél­kül maradt községek lakói ak­kor nem érzik személyes ügyeikben sem hátrányát a változásnak, ha a kirendelt­ség vezetője tanácsi múlttal, széles körű tapasztalattal bír, s nem hivatalnok. Képes a község életét átlátni, átfogni, s kellő súllyal képviselni. Igyekszem ilyen lenni. Van mit intézni — Hamar lecsitultak a ke­délyek. Gondolom azért is, mert Szigetújfalu már a hat­vanas években elég fejlett te­lepülés volt. Éppen most fe­jeztük be az utolsó pár száz méter járda építését. Ez azt jelénti: a falu valamennyi ut­cájában, mindkét oldalon szi­lárdburkolatú járda van. Min­den házban ott a vezetékes víz. viszonylag kielégítő az üzlethálózatunk, van iskolánk, művelődési házunk, mozi, öre­gek napközi otthona, bölcső­de, óvoda is. Igaz az óvoda ki­csi, korszerűtlen, de hamaro­san megépül az új, 100 gye­reknek jut benne hely. Termé­szetesen gond is akad elég, például a HÉV megállótól (ami messze esik a falu hatá­rától) a faluba vezető út kor­szerűsítése és legalább az egyik oldalon járda épPése, mivel a busz nem minden já­rathoz megy ki. Hát igen. ezt is jó lenne elintézni, sűríteni a járatokat. No meg a tele­fon is. Habár ez utóbbi, úgy vélem, hamarosan rendeződik. A hosszúra nyúlt beszélge­tés alatt csunán egyetlen sze­mélyes megnyilatkozása volt Feigl Bélának, reé* pedig a sportról. A futball! Csupa nagybetűkkel. Minden hazai meccsre kiiár, a három köz­ségnek összevont megyei má­sodosztályú esarvata van... S. Horváth Klára Babylon, Fenyő és Ciklámen után Mintás, színes, gyapjú Tisza Megkezdték a Tisza fantázianevű szőnyeg gyártását a Sop­roni Szőnyeggyárban. A Tisza, a Sopilen termékcsalád új tagja, tisztán szintetikus fonalból készül, akár a család idősebb tag­jai: a Babylon, a Fenyő és a Ciklámen. A Tisza elnevezésű szőnyeg hazai alapanyagból készül. A Tiszai Vegyikombinát alapanyagából állítja elő a soproni gyár vegviszál-gyártó üzemében a polipropilén fonalat. Ennek mi­nősége a korábbi években tőkés importból beszerzett fonalé­val azonos, s a belőle szőtt szőnyeg is hasonlóképpen tartós, jól tűri a mindennapos használatot. A gyár mintatervezőinek elgondolásai alapján többféle színben, klasszikus és modern mintákkal gyártják a Tiszát, amely a közismert tűzött szőnyegpadlók igényesebb kidolgozá­sú. esztétikusabb váltpzata. Az év végéig tízezer négyzetmétert adnak át belőle a hazai kereskedelemnek. A felnőttek szívesen ad- naK kisebb-nagyobb megbízatásokat a gyere­kesnek. Például megüé- rik az éppen kéznél levő csöppséget, hogy egy kis csomagot vigyen el vala­hova. A gyerek boldog, mert szereti, ha ember­számba veszik és megbízá­sokat kap. Tüstént indul is, de a felnőtt utánaszól. Imigyen: ügy vigyázz rá, mintha a tied volna! Nem rossz mondás, szó se róla. Viszont nekem még sosem szaladt ki a számon. Mert, ha már in­telemmel kell szolgálnom, rendszerint azzal biztatom a gyerekeket, hogy úgy vi­gyázzanak az éppen náluk levő holmira, mintha az a MÁSÉ VOLNA! Ugyanis körülbelül az a vélemé­nyem, hogy a közösség, vagy a másik ember tulaj­donában levő dolgokra va­lamivel jobban kell vi­gyázni, mint a sajátunkra. Ez utóbbit is védeni keli természetesen, hiszen va­lamennyi birtokunkban levő tárgy valahogy része a nemzeti vagyonnak *s. Ezen nem sokat változtat az, hogy ideig-óráig mi pa­rancsnokolunk felette. Et­től függetlenül a saját ka­lapomat kidobhatom az ablakon, a másik emberét meg nem. Jegyzet Enyém, tied, övé Nem állítom, hogy min­den bajnak a forrását az előbb említett, ‘s általam eltévelyedettnek ítélt szó- lásmondás. Ám mindig gyanakszom. Pláne akkor, amikor lálom, hogy a ho­mokozóban valamelyik szőke vagy barna csöpp­ség (jaj, de drága, eszem a zúzáját!) vércseként csap le a kislapátra: AZ ENYÉM! Az anyja (ott ül a pádon, s csinos az is) még biztatja: Tartsd szá­mon, aranyom. am\ a tiéd... Szóval gyanakszom va­lamiféle nevelési hibára, amikor arról hallok, hogy itt is lopnak, ott is lopnak. Emitt személyi tulajdont, amott társadalmit. Ugyan­is semmiféle ésszerű ma­gyarázatot nem találok a lopásra. Mármim azonkí­vül, hogy valaki abban a hitben nőtt fe! 'mert ezt csepegtették belé), hogy csak a saját holmijára vi­gyázzon, a máséra pedig nem. Mostanában sokat gya­nakodhattam. mert néhány tucatnyi nagykőrösi, ceg­lédi, kocséii gazdasági ve­zetővel együtt én is hiva­talos voltam arra a fórum­ra, melyen a társadalmi tulajdon védelméről (és persze megkárosításáról) esett szó a városi pártbi­zottság épületének nagy­termében. Okosabb azon­ban nem let.em. Mert azt megtudtam hogy az utób­bi néhány esztendőben Pest megyének ebben a csücskében ki, mikor, ho­gyan és mennyit kanyarí- tott ki magának a közös­ből, de azl nem, hogy mi­lyen meggondolásból. S csalódtam a történe­tekben is. Eredetileg ugyanis arra számítottam, hogy a nagykőrösi és kör­nyékbeli csaló' és tolvajok (van az emberben lokál­patriotizmus!) kifinomult és ötletes módszerekkel dolgoznak Hát nem Ün­nepélyesen kijelenthetem, hogy a társadalmi tulajdon prédálásábar buta és pri­mitív módszerek terjedtek el. Olyanok, melyeken egv általános iskolás is átlát, ha iobban odafigyel De hát mikén! az álta'á­nos iskolás, úgy mindenki más is, mást csinál. Vagy ha éppen odafigyel, abból neki van kára, mert a tár­sadalmi tulajdon ellen vé­tők nem riadnak vissza attól, hogy az útjukba állót hülyére verjék. Két dologról van tehát szó. Az egyik az hogy aki gazemberségre adta a fe­jét, az oiykor nagyon könnyen boldogul, mert gyenge lábakon áll az el­lenőrzés és az éjjeliőr. A másik pedig az hogy a társadalmi tulajdon meg­károsításával gvakran pá­rosul az erőszak • Mi a megoldás a gyógy­ír? Semmiképpen nem az. hogv felsorolom ezeket, a fórumon is emlegetett bűnügyeket Annyira egy­szerűek. hogy még tanulni sem lehet belőlük Se jót. se rosszat. A megoldás az. hogv aki ellenőrzésért kap fi--*Sst (i2 ellenőrizzen. C -órntát. szatyrot, fa- teieoet és úton járót. Aki pedig észrevpsz vala­mit. holotl n-rn ez a dol­ga, az hívion segítséget, s ne kpzdje tisztelni a toi- vait fez is megesik) a me­részségéért. Ak' pedig ne­vel. az gondolia meg. hogv müven aranyigazságokat gv/itáfö/yot öoc 7p SJ7 eS7e jobbik felében Farkas Péter

Next

/
Thumbnails
Contents