Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

1981. DECEMBER 12., SZOMBAT xrJmiím Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Szabó István: . A pértháíémzatokés kummyintéik segítik ugrárpeliiikd teljéink elitesét Szabó István, a Termelősizö- vetkeziitelc Országos Tanácsá­nak elnöke a termelőszövetke­zetek IV. kongresszusán az országos tanács előre meg­küldött Írásos beszámolójához szóbeli kiegészítést fűzött. Be­vezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mező­gazdasági szövetkezetek gaz­dálkodására ható külső ténye­zők összességében ugyan ked­vezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontako­zott ki a mozgalomban. Az 1968. márciusi párthatározat, a XII. kongresszus állásfog­lalásai és a kormány több in­tézkedése egyértelműen segí­tette az agrárpolitika céljai­nak elérését. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi fél­reértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulaj­don egyenrangú szocialista jel­legének, tartós és akár növek­vő szerepének elismerése, to­vábbá saj átos vonásainak meg­tartása mellett. Nagyon fontos ez. mert megnyugtató elvi ala­pot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsola­tok szervezéséhez, a termelő­szövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban dolgozók azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gya­korlati mezőgazdasági szövet­kezeti. probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hegy a párt igényli a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji poli­tika gyakorlati végrehajtásá­nak következetlenségei. Utalt arra: a TOT nagy je­lentőségűnek tartja, hogy ta­valy óta a szabályozó rendszer valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi forma — az állami gazdaságok, a kombinátok, a term elősző vetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egysé­gesítette. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitásá­nak jelentőségéről szólt, hoz­zátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, ha­nem olyan társadalmi, teljesít­mény, amelyben fontos ténye­ző a munkásosztály, az értel­miség, minden dolgozó réteg munkája. Szabó István a továbbiakban a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának eredményeit elemezte. Szólt arról, hogy az élelmi­szeriparban bekövetkezett szervezeti változások, több tröszt vállalatainak önállóso­dása kedvező a termelőszövet­kezetek számára. Foglalkozott ezután a terme­lőszövetkezeti beruházások helyzetével, a gazdaságok kö­zötti együttműködés fokozásá­nak jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek túlzottnak tűnő differenciálódásáról. A továbbiakban elmondot­ta: a mezőgazdasági szövetke­zeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények, a munkakedv', az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, a fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A gondok orvoslásánál sokat segített, hagy magszilárdult a szövetkezeti demokrácia in­tézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeg: a ta­gok érdemi részvétele a dön­tésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. Befeje­zésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszö­nő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bi­zalmát. Szabó István szóbeli kiegé­szítése után megkezdődött a beszámoló fölötti vita, mely­nek során felszólalt Losonczi Pál. Losonczi Pál a tsz-mozgalomról szólt Losonczi Pál: A tsz nem (sápén wáíhlkszás, kenem egyken társnédmi kezesség is Az- Elnöki ' Tanács t elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét és jókívánságait a kül­dötteknek, s személyükben a tsz-mozgalom milliós táborá­nak. Méltatta a termelőszövet­kezetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszerellátás biztosítá­sához, majd így folytatta: ki­alakult mezőgazdaságunk sa­játos arculata és határozottabb lett a jő elvek alkalmazása. A társadalom értékelése is egy­értelműen pozitív. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az ál­lami gazdaságok és a mezőgaz­dasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizo­nyították életképességüket és méltók arra a bizalomra, amely velük szemben meg­nyilvánul. Napjainkban egy hektár te­rületen kétszer annyit termel­nek, mint húsz évvel ezelőtt, és egy-egy mezőgazdasági dol­gozó munkája ma négyszerié termelékenyebb, mint amilyen volt egy generációval koráb­ban. Kifejtette: az eredmé­nyek kedvező hatással vol­tak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyo­mán fokozatosan kiegyenlítő­dött az iparban és a mezőgaz­daságban dolgozók jövedelme. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, majd a mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazda­ságnak meg kell küzdenie sa­ját gyengeségeivel is; a mun­kafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, né­hol még a maradi nézetekkel is; a szocialista elvek féltésé­vel és a ''vállalkozási kedv el- gáncsolásával. Hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel, hanem a vi­lágpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell moz­gatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyel­ve valódi és tartós piaci és üzleti r^saíscsoíatókát"' Téfésít- hessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos szá­munkra a felelősséggel kez­deményező, az értelmet, a kockázatot is bátran vállaló alkotói szellem kibontakozása. A jó példát a kiváló eredmé­nyeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Losonczi Pál a következők­ben arról szólt, hogy az ered­mények forrása a további fej­lődés alapja, a pártnak elvei­ben következetes és folyama­tosan megújuló agrár- és szö­vetkezetpolitikája. Ez a poli­tika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpo­litikánk megvalósulásának pil­lérei az intenzív fejlődés hor­dozói, a szocialista nagyüze­mek, az állami gazdaságok és tsz-ek, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a terme­lés, a feldolgozás, a kisterme­lés és a melléktevékenységek integrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok ter­melési lehetőségeiket mind teljesebben kihasználhassák. A nagyüzemekre alapozott kis­termelés és értékesítés lehet a továbbiakban ik járható út­ja e fontos tevékenységnek. Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek enged­ve. ha kanyargósán is, de utat tört magának a melléküzem- ági tevékenység. Ennek is tu­lajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a tsz- ben dolgozók száma. Munká­jukkal valódi társadalmi szük­ségletet i elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocia­lizmust, sem a nagyüzemet. Foglalkozott a tsz-társulások jelentőségével, a belső érde­keltségi rendszer korszerűsíté­sének igényével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet nem csupán kollektív gazdasági vállalkozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezeti tag nem­csak dolgozó, hanem tulajdo­nos is, aki a közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen, hogy a szövet­szabó István a szóbeli kiegészítés közben mokráciánk egyik hathatós fó­ruma. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a tsz-ek érdekképvi­seleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó ered­ményeit. Ajánlásaikkal és ál­lásfoglalásaikkal, a jó tapasz­talatok közreadásával hatható­san segítették a szövetkezete­ket a szigorúbbá váló gazda­sági feltételekhez való alkal­mazkodásban. Befejezésül kifejezte meg­győződését, hogy a mezőgaz­daság, a tsz-ek dolgozói to­vábbira is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb felada­tok megoldásánál. A SIÓT a jövő évi feladatokról A szakszervezetek segítik a népgazdaság programját A Szakszervezetek Országos | Tanácsa pénteken ülést tar- I tofct, amelyen első napirendi pontként az idei népgazdasági ] terv végrehajtásának tapaszta­latait. az 1982. évi terv főbb vonásait, s a tervhez kapcso­lódó szakszervezeti feladato­kat vitatta meg. A napirendi pont előadója, Faluvégi Lajos miniszter elnök­helyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke többek között el­mondta: rendkívül fontos, hogy jövőre erőteljesebben folyta­tódjék a népgazdasági egyen­súly javítása. Az életszínvonal-előirányza­tokról szólva rámutatott: a ter­vezéskor abból indultak ki, hogy az életszínvonal 1981— 1982. évi együttes alakulása fe­leljen meg a hatodik ötéves terv időarányos részének. így jövőre a bérek az ideinél mér­sékeltebben, 4—5 százalékkal növekedhetnek. Ez azonban az átlag, a bérszabályozást szi­gorítják. A beruházások általános visszafogása ellenére a lakos­ság életkörülményei javulnak. A miniszterelnök-helyettes a kormány nevében a szak­szervezeteit segítségét kérte a nehéz feladatok megoldásához. Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese korreferátumában hangoztatta, hogy a gazdasági fejlődés ez évben is megfelel a XII. pántkongresszus és a hatodik ötéves terv irányvona­lának. Mint mondotta, a tervtől el­térő versenycélokra nincs szükség, a szocialista munka­verseny célja az, hogy ponto­san eleget tegyenek kötelezett­ségeiknek, nőjön a hatékony­ság, javuljon a minőség, a munkaprogramokhoz kapcso­lódóan racionálisabban gaz­dálkodjanak energiával, anyag­gal, s hasznosítsák a hulladé­kot. Végül hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek egyet­értenek a népgazdaság fej­lesztésének jövő évi program­jával, s annak végrehajtását sajátos eszközeikkel segítik. A tanácsülés a beszámolót és a korreferátumot egyhangúlag elfogadta. Költségvetéstervezet Országgyűlési bizottsági ülés A gazdasági és pénzügyi fo­lyamatok idei tapasztalatai­nak értékelése és a külgazda­sági feltételek várható alaku­lása alapján a jövő évi gazda­sági fejlődés ütemét változat­lanul a gazdasági egyensúly javításának követelménye ha­tározza meg. Ennek megfele­lően a szerényen bővülő, így kisebb importigénnyel járó termelésből kevesebb jut bel­ső felhasználásra, s a gyor­sabb gazdasági növekedés csak az exportképesség javításával érhető el — hangsúlyozták az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának pénteki ülésén. A parlamenti tanácskozáson az állami költségvetés jövő évi törvénytervezetét tűzték napirendre. A téma várhatóan az országgyűlés soron követ­kező téli ülésszaka elé kerül, s ezzel összefüggésben a tör­vényhozás állandó bizottságai már megvitatták a hozzájuk tartozó ágazatok jövő évi el­képzeléseit. A pénteki eszme­cserén e bizottságok képvise­lői adtak tájékoztatót a ta­nácskozásaikon elfogadott ál­láspontokról, javaslatokról. A tájékoztatókra Hetényi István pénzügyminiszter vá­laszolt. A tanácskozás Bognár Jó­zsefnek, a bizottság elnöké­nek zárszavával ért véget. Jegyzet MINŐK ÚJ ÖTLETEIK VANNAK - MIRT NEU Pest megyét negyvennégy küldött képvi­selte a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa IV. kongresszusán. Kö­zülük huszonegy termelőszövetkezeti elnök, de volt traktorvezető, növény- és gyümölcstermesztő, ágazatvezető, szerelő és kőműves brigádvezető. Amilyen sokszínű ma már a terme­lőszövetkezetek munkája, olyan tar­ka a képviselet is. Öltözködés és fel­szólalás alapján azonban nem lehet eldönteni, kinek mi lehet a munká­ja, mert felelősségbén, a közérdfek képviseletében, igényességben és őszinteségben ugyancsak egyhangú a tanácskozás. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnökét beválasztották az elnökségbe, az egyik munkabizottság tagja pedig Murvai László, a nagykovácsi Roz­maring Termelőszövetkezet elnöke lett. Felszólalt dr. Tresser Pál, a du- navarsányi Petőfi Tsz elnöke, s mi­kor a jegyzet íródik, készül felszóla­lására Dóra Béla, az ócsai Vörös Ok­tóber Tsz elnöke. Dr. Tresser Pál felszólalása köz­ben feszült csend ült a teremben, mindenkit lebilincseltek szavai: Pest megye termelőszövetkezeteinek ered­ményeiről beszélt, valamint a tudo­mány és a gyakorlat kapcsolatáról. Sok megyei pártbizottsági titkár és tanácselnök nézett össze, amikor a felszólaló az ésszerű gazdálkodásról, a lehetőségek jó kihasználásáról be­szélt, arról, hogy Pest megyében több mint fél évtizede egyetlen tsz sem zárt veszteséggel. Tsz-elnök vagy tudós állt a mik­rofonnál? Idegen el sem dönthette volna, annyira elválaszthatatlan volt dr. Tresser Pál mondandójában az elmélet és a gyakorlat. _ Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem professzora Pest megye országgyűlési képviselő­je, többször is helyeslőén bólintott e felszólalás közben. |A szünetben többen is foglal­koztak dr. Tresser Pál mondanivalójával: az agrárolló szélesebbre nyílásával, a közgazdasá­gi szabályozók olykori egymásnak ellentmondásával, az ösztönzőrend­szer sokszor ágazatokra bomló ellen­tétes irányával. Sajátos módon — hiszen vala­mennyi gazdaságban más és más a feladat, a lehetőség —, mégis egyfor­mán beszéltek a küldöttek a kezde­ményezés, a kockázatvállalás szüksé­gességéiről, a tsz-ek, a háztáji gazda­ságink integrálásának fontosságáról. Kovács Árpád, a fóti Béke Terme­lőszövetkezet elnöke társaival az ér­dekeltségi rendszerről beszélgetett. Közelebb kell vinni a vezetést a vég­rehajtáshoz — mondotta. Nem lehet mindent felső szinten eldönteni, a ve­zetés alsóbb fokain is vállalni kell a döntésekkel járó felelősséget. A fe­lelősséggel együtt a jogok gyakorlá­sát is meg kell osztani a munka fo­lyamatához közelebb álló vezetőkkel, kisebb egységek vezetői bírálják el, mit miért tartanak helyesnek. A stra­tégiai feladatok meghatározása ma­radjon a felsőbb vezetők hatásköré­ben. Varga Ferenc, az Óbuda Termelő­szövetkezet elnöke a szövetkezeti jel­leget hangsúlyozta a vállalati gaz­dálkodással szemben. Mint mondot­ta — mostanában több olyan rendel­kezés látott napvilágot,' amely in­kább vállalati, mint szövetkezeti jellegű. A jelentős és sok sikert megért termelőszövetkezet állandóan kezde­ményező elnöke most is új javasla­ton töri a fejét: a különféle ágaza­tok, melléküzemágak gazdálkodásu­kat tekintve mindinkább önálló, ön­elszámoló üzemekké válnak. Egysé­ges termelőszövetkezeti irányítás alatt a mai viszonyok közepette ön­állóan kell, hogy piacot kutassanak, kezdeményezzenek. Szin Béla, a pátyi Zsámbéki-me- dence Termelőszövetkezet elnöke a Termelőszövetkezetek Területi Szö­vetségének működését, hatásos tevé­kenységét méltatta. Dr. Nyemcsók János, a gyáli Sza­badság Termelőszövetkezet elnöke arról a négyszázmillió forint értékű zöldségforgalmazásról beszélt, amely szövetkezetüknek ' háromszázalékos nyereséget biztosít, ugyanakkor a ko­rábbinál kevesebb munkaerőt vesz­nek igénybe. Jó lenne — hangsú­lyozta —, ha a termelővállalatok tár­sulást alakíthatnának ki az értéke­sítésre: olcsóbban, közvetlenebbül juthatna az áru a fogyasztóhoz. |Mint ahogy az érdi Bentavöl­--------------- gye Termelőszövet­kezet elnökének, Dékány Istvánnak szavaiból értesültem: jövő hét kedd­jén új társulás alakul a Herceghalmi Állami Gazdaság, a Zsámbéki-me- dence, a gyáli Szabadság tsz, a Ben- ta-völgye Termelőszövetkezet és a Scala-coop (valamint egy Somogy megyei község: Sávoly) részvételé­vel: 30 ezer tonna vágókapacitást alakítanak ki, melynek 60 százalé­kával Budapest — negyven százalé­kával Pest megye húsellátását javít­ják. ★ A szünetnek hamar vége. Néhá- nyan mégegyszer gratulálnak dr. Tresser Pálnak, lhászi József, a Pest megyei Termelőszövetkezeti Szövet­ség titkára méltatja: ami eddig el­hangzott. tartalmas, figyelemre mél­tó volt. Érdemes volt Szabó István­nak, a TOT elnökének referátumára; az azt követő érdekes vitára figyel­ni. S. Á. kezéti demokrácia a gyakor­latban szinte kézzel fogható termelési tényezővé válik, és az sem véletlen, hogy á szö­vetkezeti élet a maga irányí­tási, termelési formáival de-

Next

/
Thumbnails
Contents