Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1981. NOVEMBER 7., SZOMBAT Váljon igényükké az olvasás Mágnesként vonz a betűk birodalma Bölcsődalt már talán sehol sem énekelnek. Megfo­gyatkoztak a mesét mondó anyák, nagymamák. Az anyanyelv. ízének, zamaténak egy életre meggyökerező élménye személytelen közvetítők útján jut el a gyere­kekhez. A rádió és a televízió érzelmileg nem adhat olyan meghittséget, i\iint gyermek és szülő intim kap­csolata. A bölcsődék és az óvodák — foglalkozási ter­veiknek megfelelően —, igyekeznek pótolni valamit eb­ből: versekkel, mondókákkal, dalokkal teremtve eszté­tikai alapokat. Jó esetben a szép fogalma a fogékony gyermekiélekben sokoldalúan kiteljesedik.' Ér­deklődve lapozza a képes­könyvet, később — a betűk­kel barátkozva —. már maga silabizálja a meséket. Ame­lyik gyerek korán közösségbe kerül, annak a könyv éppúgy keze ügyében van, mint a lab­da vagy a baba. Könyv a kézben Kesergő könyvtárosok pa­naszolják, hogy az olvasó kis­diákok egy része — befejezve az általános iskolát —, nyom­talanul eltűnik. A tizenévesek számottevő csoportja szakít a könyvtárral — és félő, hogy az olvasással is. Őket már hiába keresnénk a felnőttek könyv­tárának olvasói között. Ügy látszik, nem vált eredendő igényükké az irodalom. A szakemberek egy része le­mondóan legyint, vagy dühöng — ki-ki vérmérséklete szerint —, ám vannak, akik nem nyu­godnak bele a dologba, és megpróbálnak változtatni a kialakult helyzeten. Közéjük tartozik a ceglédi könyvtár vezetője, Fodor Péterné Sági Erzsébet is. A helyzet náluk sem tér el a megszokottól: sok a gyerek és kevés a felnőtt ol­vasó. A könyvtáros abban bí­zik, hogy az évek során ked­vezőbbé válhat a helyzet. Azon van, hogy a mai apróságok úgy nőjenek fel, hogy egyet­len napjuk se teljen el olva­sás nélkül. — Nézzük meg az Erzsi né­nit! — követelik az óvodások, ha sétájuk éppen a könyvtár felé vezet. Jártak már ott, is­merik a könyvtárost, bizal­mukba fogadták, és szívesen betérnek hozzá. Azt nem tart- | ják számon, hogy az óvodá- ; ban forgatott kötetek egy ré­sze is könyvtári letétként van náluk. Egyébként hasonló a helyzet az iskolában is, ahol a szaktantermek . könyvespol­cán sorakoznak az irodalom­mal, történelemmel, fizikával, kémiával, biológiával foglal­kozó, fiataloknak írt ismeret- terjesztő munkák. Különös kiváltság Fodornénak az évek során — segítő óvónők és pedagó­gusok közreműködésével — sikerült elérnie, hogy a fel­cseperedő gyerekek sorra le­vizitelnek nála. Van olyan nap, amikor több csoport is tart foglalkozást a nem túl tágas könyvtárteremben. Az ovisok magától értetődő ter­mészetességgel kuporodnak a szőnyegre, hallgatva a mesét, de a kisdiákok már méltósá­gon alulinak érzik, s így in­kább az épület előterében üt­nek tanyát. Nemcsak a tan­Ribizíif szüretel a kombájn Import helyett hazai géppel A Dél-Pest megyei Mező- gazdasági Gépjavító Gazdasá­gi Társulás létrehozása óta két év telt el. Ebben az esz­tendőben is változatlan ter­melési feltételek mellett, a hatékonyság növelésével emelték termelési értéküket, az első kilenc hónapban 11,4 százalékkal túlteljesítették tervüket. Kész a prototípus Száraz Mihály igazgató el­mondta : az elkövetkezendő tervidőszakban tevékenysé­güket úgy alakítják, hogy míg több álattenyésztéssel, nö­vénytermesztéssel, illetve be­takarítással kapcsolatos gépi berendezést gyárthassanak. Céljuk a társuláshoz tartozó hat taggazdaság mind jobb kiszolgálása. Már eddig is részt vállaltak a juhtaríás, a ré'.-, legelőgazdálkodás gépe­sítéséből. Az albertirsai Micsurin Tsz-nek görgős kontánsrszál* lító berendezéseket gyártot­tak a gyümölcsbetakarításhoz, s ennek a taggazricsácnak most készül e"’’’ ribizliszv.re- telő kombájn, melyet addig csak importból lehetett besze­rezni. . Mivel a Micsurin Tsz Pest megye legnagyob b ribizli ter­melő gazdasága, ők vállalták, hogy dr, Horváth Ernő, a Kertészeti Egyetem munka­társa találmányát hasznosít­ják, s a prototíou.s elkészíté­sével a gépjavító társulást bízták meg. Ebben a hónap­ban lesz a bemutató — esve- lőre ribizli nélkül — a szö­vetkezet, tábláin. A gépjavítók szerelőc:T’-no- kában ott az alapgép, az E— 280-as kukoricakombájn. A ráépített szállítószalaggal, el­szívóval, a hidraulikával együtt már riibizliszüretelő. Körbejárjuk, és Zakar Béla technológus magyarázata alap­ján megtudjuk, hogyan szedi az apró ribizlifürtöket ez a monstrum. A bokrokat ék alakú terelő hajtja kétfelé, majd ahogy halad előre a kombájn, a ve­zető csille után a rázó tüskék kerülnek az ágak fölé. Ezek a sugáralakban álló tüskék for­gás közben rázzák a piros sze­meket a szállító szalagra, mely fölé elszívó hajlik, és a letépett levéltől megtisztítja a termést. Ha kell, átállnak — Nagyon pontos munkát ^ kellett végezni a szállítósza- i lagon — mondja Mikulás ! György, a kombájn elkészíté­seié alakult brigád vezetője. — A lakatosmunka nagy pon­tosságot kívánt. Az alapgépei és a nagyobb alkatrészeket Dánszentmiklós szállította, a kisebbeket mi szereztük be. Gyártás közben sok nehézsé­get kellett megoldanunk. Hid­raulikát már szereltünk, de most a burkolatát is mi ter­veztük. ugyanígy a csövek ve­zetéséről se volt rajz, de. ezt is elkészítettük. A gépjavító társulásnál tu­catnyi szakma képviselői dol­goznak. A négy szocialista brigád 52 tagjának felajánlá­sai is hozzájárulnak, hogy egv éven belül képesek az új gyártmányra átállni. Jelenle- I j gi munkájuk elismerése, hogy I a Magyar Hűtőipari Vállalat- \ tál is tárgyalnak a ribizlü I szüretelő kombájnok gyártá- I sáról. Gy. A. órák helyszínévé rukkolt elő az intézmény, rendszeresen felkeresik az iskolai napkö­zis foglalkozások keretében is. A gyerekeknek van egy kis csoportja, amelyik még eny- nyivel sem elégedik meg; ők sűrűn benyitnak. Nem min­den büszkeség nélkül, hiszen kiváltságaik vannak. Az úttö­rő és kisdobos könyvtárosok klubjának tagjai. Tevékenysé­gük valaha azzal kezdődött, hogy meghívókat kézbesítettek valamilyen rendezvény alkal­mából a címzettekhez, aztán másféle feladatokat kaptak, Megtanulták a könyvkölcsön­zés alapismereteit, s önmaguk­nak elintézhetik a szükséges ad­minisztrációt. Persze, szó .sincs arról, hogy afféle kis koravén hivatalnokok lenné­nek. Kivárni a sikert Szeptemberben a legkisebb diákok ismerkedtek a könyv­tárral. Októberben ez ősszel kapcsolatos témák kerültek szóba, most az ifjúsági könyv- sorozatok kötetei kerülnek le a polcokról. December az ün­nepi készülődés jegyében zaj­lik. Lázas izgalommal rajzol­ják és vágják ki papírból a Télapó csizmáját, amelyet egy- *egy szem szaloncukor kísére­tében ajándékoznak az óvodá­soknak. Január a farsang és a népművészet témakörét öle­li fel, február a szavaló és me­semondó hónap, utána már a húsvéti népszokások jönnek, s végül májusban azt fontolgat­ják, hogy mit olvassanak a nyáron. Vetélkedők tarkítják az összejövetelek programját. Ar­ra is vállalkoznak, hogy a fá­jós lábú, nehezen mozgó, ház- j hoz kötött öregeknek könyve­ket vigyenek, s ha már. éppen I ott vannak, akkor vízről, tüze- i lőről, kisebb bevásárlásról is I gondoskodnak. Ceglédbercelen ma hatszáz | iskolás olvas könyvtári köny- | veket. Fodorné még pályája elején jár. alkalma lesz hát lemérni a kísérlet eredményét, kivárni a hőn áhított sikert. Tamasi Tamás Egy ember a lakótelepről Felvállalja a közösség gondját A lakóhelyi élei formálói Még a nyáron történt, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ irodájában. Javában folyt a lakótelepi kulturális napok soron következő prog­ramjának egyeztetése, amikor bekopogtatott, s belépett az ajtón egy derék termetű, sza­vakkal sem fukarkodó férfi. — Ajjaj — mondták sokat sejtetően a központ munka­társai —, kapjuk frissiben az építő bírálatot. Ügy is volt, nem tévedtek. Cserháti László nem is azért jött a Károlyi Mihály-lakóte­lepről, hogy az egészségük fe­lől érdeklődjön. Mindenre figyel Amit mondott, köszönettel fogadták, nem vették zokon. S bár nem dicséretről volt szó éppen, mégis megjegyezték: érdemes erre az emberre oda­figyelni. Egy- személy a lakó­telepen élő ezrek közül, aki jön-megy. figyel, szavát hal­latja, kiváltképp zsörtölődik a város érdekében. Tevékeny szervező. Minden tette, bele­értve morgolódá&ait is, a kö­zösségért van. Ha lakóhelyéért mindenki csak ennyit szólna! Cserhátiék otthona egy a sok közül, a KároZj/i-lakótelep tíz­emeleteseinek egyik épület- szárnyában. A házigazda a szobába tessékel, hellyel kínál. Könnyen utat talál a szó. Nyitja az íróasztal fiókját, benne seregnyi füzet, dosszié, kivágott és összegyűjtött új­ságcikkek. Határozatok és ren­deletek serege, városfejlesztés­sel kapcsolatos írások. Mutat­ja a paksamétát, s frissiben hozzá is fűzi: mindenről van véleménye, nem is rejti véka alá. Szereti az adott szó iga­zát, maga sem keres kibú­vókat, ha saját dolgáról van szó. Egy idő óta nyugdíjas. Egészségi állapota kívánja így. Ez is ok: többet tartózko­dik a lakótelepen, megfordul a házak közt, emberek közt. Be­szélget, érvel, egyetért és vi­tázik. megoldást keres sok- problémára. Mellesleg, ő a la­kótelepet is felölelő 7. számú területi pártalapszervezet tit­kára. Tevékeny tanácstagok — Ha a területet nézzük, ti- tanácstagi körzet, legalább 10 ezer Lakos tartozik ide — em­líti. — A tanácstagi csoport jó összetételű. A 62-esnél Vas János igen agilis. Az 57-esé Junó László, akinek szabad óráiból is sokat elvesz a ta­nácstagi munka, az 59-esben Győré Sándor tevékenykedik, aki pedagógus. A 63-as körzet tanácstagja Tóth Mihály, a gimnázium igazgatója, Mind­j annyiukkal öröm összetartani, | dolgozni. Egy lakótelep élet- j módját nem könnyű kialakíta- j ni, hiszen ahány család, any- | nyiféle, annyi felől jöttek, j Soknak nem könnyű a beil- | leszkedés. Épp ezért kell, hogy | a pártcsoport jó kapcsolatban I lehessen a tanácstagi csoport-, l tál, a körzeti népfrontbizott- ! sággal. a vöröskereszttel is. Beszélgetünk, milyennek ta­lálja a Károlyi-lakótelepet, ahol idestova három éve él. 1 — Még nem erős, mint la­kónegyed — mondja. — An­gyalföldi srác voltam, munkás- negyedben cseperedtem. An­nak kiforrottabb összetartó ereje volt. Az embereknek több közük volt egymáshoz.. És ezt, hogy közünk van egy­máshoz, itt is érezni, éreztet­ni kell. Attól még lehetnek hangszigetelt falak, meghitt otthonok. Kultúrközpont kellene El is mondja: gazság, hogy egyesek nem becsülik a köz vagyonát, nem tartják tiszte­letben egymást. Szól arról: kéne egy lakótelepi kultúr- i centrum. Nem nagy, csak egy ! hely, ahová eszmecserére, fog- I lalkozásra az azonos érdeklő- | désűek egybegyűlhetnének. Többet kellene törődni a la­kótelepi közlekedési és köz- biztonsági dolgokkal. Azután említ egy esetet. Az ott élők éberségére vall. Nemrég bon­tottak egy építkezési felvonu­lási épületet. A lakosság, mi­vel nem derült ki, hogy ki a rontó-bontó, rendőri segítsé­get kárt, hogy a közvagyont valaki el ne tulajdoníthassa. I Kiderült, hogy az illető, sze- I rencsére, a feladatát teljesí- | tette, nem öncélúan munkál- | kodott. — Jó együtt dolgozni, jó, hogy a párt- es társadalmi szervek kapcsolata és teítre- készsége megfelelő — mond­ja. Aki itt él, tudja, milyen sok még a feladat. A szomszéd szobában hú­zódott meg az eszmecsere idejére a család. A feleség, aki a Budai úti területen kör­zeti ápolónő és igen fárasztó nap után tért haza. sok kilo­métert rótt kerékpárján. A fiúk „csak itt a szomszédban” dolgoznak, az áramszolgáltató vállalatnál. — Meg szoktuk hányni-vet- ni a közös dolgokat. A csalá­dom egyben segítőm is. Csak ne óvnák úgy az egészsége­met . .. E. K. Vizsgálnak, felmérnek Segítő szándékkal szólnak Vásár után sorozatban A ceglédi járási-városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság tájé­kozódását nemcsak a társa­dalmi munkás népi ellenőrök segítik. Igen sok támpontot adnak a közérdekű bejelenté­sek is, amelyeket a posta na­ponta kötegszámra továbbít címükre. Van, aki személye­sen keresi fel irodájukat a járási hivatal épületében, hogy észrevételét elmondja. Nem panaszkodás, valós vagy vélt sérelem vezeti legtöbb­ször a szót kérőket. A legtöb­ben ezt a módszert találják gyors és célravezető, megol­dásnak. Amikor a NEB az energia- gazdálkodás helyzetét nézte, a közétkeztetés alakulását, vagy a kereskedelmi áruellátást vizsgálta, amikor az óvodai, bölcsődei férőhelyek alakulá­sáról készített felmérést, köz­érdeket szolgált beszámolójá­val, javaslataival. Nem egy számadat a Központi Statisz­tikai Hivatal országos felmé­réshez kellő adatgyűjtemé­nyének tartozéka lett. Más ügyekben, az illetékesekkel frissiben tárgyalva, egy-egy intézkedés gyors megvalósulá­sát segítették. A névtelen le­veleket fenntartással fogadják és nem veszik szívesen. Ám .ha egy témakörben seregével érkezik bejelentés, megkere­sik az okot. Ha a panaszos, annak rendje, s módja sze­rint nevét és pontos címét ad­ja az észrevételéhez, a válasz­adással sem késlekednek. A köztudatban lassan kialakul a helyes kép, az, hogy a NEB nem számonkérő és példát statuáló hivatal, hanem annál sokkal felelősségteljesebb fel­mérő tevékenységre hivatott. Vizsgálataikat a hozzáértő se­gítő szándék vezérli. Van, aki tanácsot kap a NEB-től, hogy panaszával, kérdésével mely hivatalhoz forduljon válaszért. Évente a népi ellenőrök sok száz óra társadalmi munkát végeznek. Munkátervükriek megfelelő ütemben dolgoznak, feladataikat maradéktalanul teljesítik. Területük a városra, a ceglédi é,s a nagykátai já­rásra terjed ki. Cifra viganóban Táncos Búzavirágok Feléledt a Búzavirág — mondják Pest megyében. Ez­úttal nem virágszálról, ha­nem az abonyiak néptánc­együtteséről van szó. Szép táncaikkal és újabban tájolás­sal szereznek örömet mások­nak, jó hírt maguknak. Ceg­léden az őszi eseménysor al­kalmával szerepeltek, fellép­tek legutóbb a világtakarókos- sági nap. gödöllői ünnepsé­gén. Most Vácra készülődnek, ahol a mozgássérültek éve al­kalmából bemutatásra kerülő műsor Ban szerepelnek. Megérdemelt jutalom Takarékos, szorgos diákok Az ÉVIG ceglédi gyárának új terméke a robbanómotorok felújításánál használatos szelcpesiszoló. A munkát köny- nyebbé és gyorsabbá tevő készülék sikerrel mutatkozott be az őszi BNV-n, és sorozatgyártását hamarosan meg­kezdik. Apáti-Tóth Sándor felvétele , Előrelátó, takarékos fiatalok- rcl hozott hírt Nagy Lászlóné, a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Isko- | la KISZ-tanácsadója. A fiata­lok évek óta nagy számban kötnek szerződést a helyi OTP-fiókkal ifjúsági takarék- betétre* Erre az iskolatípusra jellemző, hogy a hároméves képzési idő befejeztével arány- i lag korán rendelkeznek a fia- ' talok önálló keresettel, így hát a takarékoskodást is időben elkezdhetik. Eleinte persze, | szülői segítséggel; a takarékos- sági lehetőségről ugyanis az elsőévesek szülői értekezletén a szülők is tájékoztatást kap­tak. A megkötött szerződések száma a Pest megyében kiírt versenyben a legmagasabbak j közé tartozik. Az iskola KISZ-szervezete a takarékos- | sági világnap alkalmával a i Gödöllőn rendezett megyei ! ünnepségen átvehette a Ki- \ emelkedő betétszervezésért já- j ró kitüntetést, és hozzá az 5 ' ezer forint pénzjutalmat. Hasonlóan szorgalmasan ta­karékoskodnak forintjaikkal a ceglédi egészségügyi szakisko­lások is. ök szintén a megyei élvo­nalba kerültek és jutalmuk I sem maradt el. Az intézmény nevét szintén példaként emlí­tették a megyei ünnepségen, és az ifjúsági takarékbetétben elért jó szervezési ered­ményért 5 ezer forint pénzju­talomban részesültek. Pódium-bérlet Rivaldafény November 12-én lesz a Pó­dium-bérlet következő elő­adása Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ emeleti termében. A 19 órakor kezdő­dő műsorban a Közönség Rá- tonyi Róbert Rivaldafény cí­mű műsorát láthatja, a Meló­dia együttes közreműködésé-' vei. ISSN 0133—2S0Ö (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents