Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
»rsr tíf.crn 1981. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Mártírokra emlékeztek Elhelyezték a kegyelet koszorúit a Köztársaság téren és a Mező Imre úti temetőben Az 1956-os ellenforadalorr áldozatairól szerdán kegyelettel emlékeztek meg a fővárosban és országszerte. Koszorúzás! ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Király Andrásné titkár, valamint Zathureczky Tibor, a budapesti pártbizottság apparátusa pártvezetőségének titkára rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a pártház védelmében részt vett harcosok, a mártírok hozzátartozói, valamint a pártházban egykoron benntartózkodottak. A Mező Imre úti temetőben a Munkásmozgalmi Panteonnál nyugvó halottak sírjánál, valamint az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi halottainak ugyancsak a Mező Imre úti temetőben levő emlékművénél is koszorúzási ünnepséget rendeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a budapesti pártbizottság nevében Maróthy László és Nemes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója; A Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúit Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Bostai Károlyné, a HNF budapesti bizottsága vezető titkára, a KISZ Központi Bizottságáét Fejti György, a KISZ KB első titkára és Tarcsi Gyula, a budapesti KISZ-bi- zottság első titkára helyezték el. A fegyveres erők képviseletében Csémi Károly vezér- ezredes, honvédelmi államtitkár, Kamara János rendőr altábornagy, belügyi államtitkár és Nagy György ezredes, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, a Magyar Partizán Szövetség képviseletében Gábor István alelnök és Rostás István, az országos bizottság tagja koszorúzott. A pártház védelmében részt vettek nevében Berta Somogyi Lajos és K. Farkas József helyezték el az emlékezés virágait. A koszorúzási ünnepség az Interna- cionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Az 1956-os ellenforradalom áldozataira emlékezve szerdán a Köztársaság téren budapesti kerületi pártbizottságok képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Ugyancsak koszorúzási ünnepségeket rendeztek a főváros azon kerületeiben és Pest megye különböző településein, ahol az 1956-ban elesett hősi halottak emlékét márvány tábla vagy egyéb emlékhely őrzi. Oktatás és közművelődés Tegnap befejeződött a közoktatás fejlesztésének kérdéseiről rendezett kétnapos tanácskozás, az MSZMP Budapesti Bizottságának oktatási igazgatóságán. A többi között hangsúlyozták, hogy a hosszú távú tervek kialakításakor nagy figyelmet kell szentelni az oktatás és a közművelődés kapcsolatának szorosabbra fűzésében rejlő lehetőségekre. A fiatalok egyenlő tanulási esélyeinek megteremtésében a hazai településszerkezet adottságainak is nagy szerepe van — mutattak rá —, hiszen más feltételek mellett mehet végbe a pedagógiai munka megújítása a korszerű, jól felszerelt intézményekben, mint például az aprófalvak iskoláiban. Hangsúlyozták, hogy erősíteni kell az iskola tehetség- gondozó szerepét, a kiemelkedő képességű diákok művelődésének intézményes segítésével. Megerősítették továbbá a szélesebb alapokon nyugvó, több szakterületen felhasználható tudást nyújtó képzés szülcségességét. Ennek érdekében lépésről lépésre előrehaladva indokolt a tankötelezettség határáig — 16 éves korig — meghosszabbítani a kötelező alapképzés időtartamát. Felhívták a figyelmet egyebek között, hogy a neveléstudományi kutatásoknak nagyobb részt kell vállalniuk az iskolaelőkészítő szakaszban, tehát az óvodás korban folyó személyiségfejlesztés, illetve a felnőttoktatás tudományos alapjainak kidolgozásából is. A tanácskozás Pozsgay Imre művelődési miniszter zárszavával ért véget. A Nagy Október 64. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) képviselője. Megjelent az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik egységének két parancsnoka is. Garami Jakab, a nagyközségi pártbizottság titkára bevezető szavai után, Barinkai Oszkárné mondott ünnepi beszédet. Rámutatott: október örökségének mi, magyarok is részesei vagyunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy kinek köszönhetjük a szabadságot, hogy két Magyarország lakosságnyi szovjet ember halt meg a második világháború során. Éppen november 4-én kezdtük újraépíteni — 25 évvel ezelőtt — a Szovjetunió segítségével mai társadalmunkat. Az elmúlt 36 év rövid értékelése után arról beszélt, hogy erőnk egyik forrását a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságunkat tovább ápoljuk, erősítjük. Végezetül a felújított művelődési házról szólt. Az avatással egy időben minőségileg új, kedvező helyzet alakult ki a község és környéke kulturális életében. Méltatta a du- navarsányi Petőfi Tsz kiemelkedő szerepét a termelésben, a kultúra gyarapításában betöltött funkcióját. A megújított művelődési ház ugyanis nagy társadalmi összefogás eredménye. A művelődési ház felújítása nyolcmillió forintba került, és két év alatt készült el. Egy háromszázötven személyes nagyterem, . könyvtár és olvasóterem, két klubszoba, büfé, öltözők és két irodahelyiség épült. Itt kapott helyet a zeneiskola zongoratanszaka is. Dr. Kovács Istvánná, a nagyközségi tanács elnöke adta át a művelődési házat rendeltetésének. Befejezésül a Belügyminisztérium Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Duna művészegyüttesének ünnepi műsorában gyönyörködhettek a megjelentek. ★ Vácott tegnap délután 2 órakor a Konstantin téri szovjet hősi emlékmű kőiül gyülekeztek ünnepségre a város üzemeinek, intézményeinek küldöttei, az iskolák tanulói. Részt vett az ünnepségen Fu- rulyás János, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja. November 7. történelmi jelentőségét méltató ünnepi beszédet mondott Pádár Sándor, az MSZMP Vác városi bizottságának tagja, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója. Ezt követően az emlékmű talapzatán helyezte el a ke- gyelet^koszorúit Krima János, a járási pártbizottság első titkára, Pálmai László, a városi pártbizottság titkára, Weisz György, Vác város tanácsának elnöke, dr. Török Antal, a váci járási hivatal elnöke, pintér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke ★ Szerdán délelőtt a Pest megyei Tanács épületében dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át a tanácsi, a gazdasági, a művelődési és az egészség- ügyi (munkában évek óta kiemelkedő dolgozóknak. Az ünnepségen részt vett Gelencsér Arpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára és dr. Albrecht László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főmunkatársa. Dr. Mondok Pál megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, szólt a megye fejlődésének idei eredményeiről. Beszédét követően huszonötén vették át a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatát. ★ Ünnepélyes külsőségek között adták át tegnap a takso- nyi 50 személyes, óvodát. A meglevő 25 személyes óvodát bővítették. A két és fél milliós költséggel épült- óvoda generálkivitelezője a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet volt; a közös gazdaság 150 ezer forint értékű társadalmi munkával járult a költségekhez. Június 1-én adták át a területet az építőknek és november 4-re már készen állt az óvoda. A Petőfi Tsz-en kívül ebben nagy szerepe volt a helyi háziipari szövetkezetnek, az Áfésznek, az Országos Szakipari Vállalatnak és a helybelieknek is. Ezzel — az eddig évente elutasított — 80 gyermek elhelyezési gondja szűnt meg. Az új gyermekintézményt jelképesen Karsai Sándor, a dunavarsányi Petőfi Tsz főmérnöke adta át Nyeste István tanácselnöknek és Horváth István községi párttitkárnak. Ezt követően az óvodások kedves műsorral köszönték meg a felnőttek fáradozását. meg, öreg Történelmi tudatra alig ébredő ka•*- maszként mondhattam kollégámnak, sőt beosztottamnak az öreg Petriket. Budapest egyik nagy művelődési házában dolgoztunk — én alig száradt érettségi bizonyítvánnyal a zsebemben. Akkor novemberben pénzt kaptunk, olyat, amelyet a társadalmi jóindulattal élve azonnal el kellett költeni. Hát akkor ballagjunk a belvárosba műszaki cikkeket vásárolni. Nem vettünk semmit... a pénz elveszett... visszakerült az államigazgatás számomra soha ki nem ismerhető zsákutcáiba... Petrik úr — a keresztnevét sohasem tanultam meg — másfél évtizeddel később hunyt el. Petrik úr karpaszományos volt a világ második agymosása idején, hát láthatott halált. Én borzongtam, hányingerrel kínlódtam a Köztársaság téren és alig értettem valamit. Szédültem, rosszul voltam. Petrik úr átkarolt: Menjünk, Gyuri úr. Mindig így szólított, akkor is, amikor a kisunokájának mutattam, miként kell lovat rajzolni. Éreztem a vasmarkát — félelmetesen erős ember volt —, amint átkarolt és kifelé tolt a tömegből: Menjünk, Gyuri' úr, ezért valaki felelni fog... Ezért valaki felelni fog ... Mindig ezt mondta, ha egy laza erkölcsű dizőz nem jött meg a felkérés ellenére sem a mi külvárosi művelődési házunkba: ezt mopdta, ha elfelejtettem őt „utásítani”, hogy a koszorúzásra gondoskodjon tartalék erősítésről. Ezért valaki felelni fog... — mondta akkor is. Én elestem, őt ütlegelni kezdték, nekem majdnem tudatvesztést okozott, hogy lehet ütni... felém fordult a földön... Gyuri úr ezért valaki felelni fog — és eszmélésemig sem jutott, hogy mik azok a puffanások ... Tüdővérzésben halt meg tizenöt év múlva. Gyenge voltam, de addig még nem láttam halált és lincselést... de hát mi csak egy erősítőt akartunk vásárolni, egyszerűen arra kellett mennünk... É s emlékszem még mennyit röhögtem, amikor a színjátszó csoportok gyönge műsorát gúnyolta, meg, hogy nősülésem hírére megfogta a 220 voltot, mondván, csinálja utánam, ha ezt kibírja, lehet akár vőlegény is. Döbbenetesen vastag izomkötegein csak vibrálni tudott az áram, de sohasem beszéltünk a Köztársaság térről. Akkor engem észre sem vettek, őt félholtra verték, pedig nem is vagyok biztos benne, hogy dühből mondta: ezért valaki felelni fog... Most szégyellem, hogy nem tudtam időben felállni és ütni, ütni. Sohasem beszéltünk erről, de egyszer ki kell mondanom: bocsásd meg, öreg Petrik. Kriszt György Életképes, jó módszerek Üléseiéit a TESZÖ Vslnökség Egyetlen esztendő alatt t- 1979-ről 1930-ra — 500 millió forinttal növekedtek az energiaköltségek Pest megye termelőszövetkezeteiben. Különösen a baromfitartás drágult meg; a húscsirkehizlalás'ban a kiadások 50 százalékát tette ki ez a ráfordítás. Egy bizonyos, a tendencia ma már megállíthatatlan, legfeljebb arról lehet szó, miként mérsékelhetjük az ésszerűség határain belül a költségeket. Hogy ennek milyen módjai vannak, arra vonatkozóan számos jó tapasztalatról kaptak tájékoztatást a TESZÖV elnökségének tagjai tegnap délelőtt a területi szövetség budapesti szákházában. Mint az írásos jelentésből és a szóbeli kiegészítésből kiderült, az elmúlt időszakban jó néhány energiatakarékossági eljárás, módszer született meg szűkebb pátriánkban. Lapunkban is beszámoltunk róla, mikénrt bizonyultak a gyakorlatban is életA rátermettség vagy az alkalmatlanság próbaköve Ki is az a műszaki titkár? Vajon mi lehet a műszaki titkár feladata? Talán még kávét is főz? Mindenesetre tekintélyes ember lehet, hiszen közvetlenül a Vezér mellett dolgozik .,. Egyáltalán, hogyan lesz valakiből — és kiből — műszaki titkár? Azonnal mocorogni kezdtek bennem ezek a kérdések, amikor egy nagyvállalatnál érdeklődve a műszaki titkár vette fel a telefont. Hivatalosan ilyen beosztás nincs, nem is terjedt el a gyakorlatban. Kissé pocakos, őszülő halántékú, elegáns embert képzeltem magam elé Találkozónkra azonban egy elegáns, de fiatal ember jött el. Képzelet és vslóság — Nem, kávét ritkán kell főznöm — mosolyog Kézi László —, de sok olyasmi van, amiben egy mégoly kiváló titkárnő sem tud segíteni egy nagy\őHalat vezérigazgatójának. Hogv ne menjünk mesz- szire: vállalatunk beruházásairól, termelési eredményeiről és gondjairól, az exporttevékenységről, a szabadalmakról csak egy hozzáértő ember tud megfelelően tájékoztatni. Tulajdonképpen munkaköri feladatom most itt ülni, de a bélés külföldi kapcsolatok ápolása, az együttműködési szerződések megkötése és felülvizsgálata, egy-egy szakember- gárda gyárlátogatásának megszervezése vagy éppen a pályakezdő fiatalok csábítása is rám tartozik. Rajtam keresztül juthatnak a műszaki információk a főnökhöz, és gyakran ellenőrzőm például a vezérigazgatói rendelkezések betartását. Mindez tulajdonképpen nem szorosan vett mérnöki munka, de meg kell mondanom, nem árt, hogy diploma van a zsebemben. — Más mérnök ilyen korban még pályakezdő. Karriernek számít tehát ez a beosztás,‘valami hatalommal jár. s különös képesség kell hozzá? — Nem hiszem. Talán csak tágabb érdeklődési kör, mint a mérnöki tervezés. Némi kis szervezői készség és diplomáciai érzék is szükséges. Ami a hatalmat illeti, nos ebben valóban van tapasztalatom. Nem a beosztásomnál, hanem a helyzetemnél fogva — a főnök szeme. keze. közvetlen munkatársa vagyok —, másképpen beszélnek velem a főosztályvezetők és más főnökök. Ezt nem tartom egészséges dolognak. A liszteletet vagy a kölcsönösen normális hangnemet kezdő mérnök koromban, sőt diákkoromban is elvártam. Sokszor kényelmetlen a helyzet. A vezérigazgatónak csak a szükséges műszaki, vállalati információkat adom tovább. Elég a dolga, felesleges lenne azt még pletykákkal is terhelni. Szakmai ké:dés — Hogyan — és miért éppen ön — lett műszaki titkár? — Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárral már a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen megbarátkoztam. Ez volt az egyetlen vállalat, amelyik komolyan vette az egyetemmel való kapcsolatot. Igen érdekes, látványos előadást, illetve kiállítást rendeztek számunkra, még negyedéves koromban. Más vállalatnál is érdeklődtem. de azok a fülük botját sem mozdították, gyorsan megkötöttem hát a társadalmi szerződést az ISG-vel. Nem bántam meg. Már a diplomamunkámat is a vállalatnál készítettem, majd amikor 1978-ban végeztem a gépészkaron, a gépgyártás-technológiai osztályon kaptam fej- lesztőmérnöki feladatokat. Mondhatom, hogy pályatársaimmal ellentétben — talán a lakásgondokon kívül — nincs okom panaszkodni a szakmai kezdésre. Hamarosan bevonultam katonának, de másfél év múlva újabb feladatok vártak. Az idén tavasszal hivatott a vezérigazgató — négy társammal együtt —, és megkérdezte, mit szólnánk ehhez a munkához. Én gondolkodási időt kértem, hiszen tudtam, hogy ezután nem alkatrészekkel és gépekkel kell majd foglalkozz nőm, hanem emberekkel. Egyikünket aztán kiválasztotta a fő-iök, akinek viszont később más feladata akadt, így én következtem a sorban. Nem nyugdíjig — Tudomásom szerint most a maglódi gyáregységből érkezett, ahol egy berendezés műszaki javítását ellenőrizte. Innen az NDK-ból jövő szakemberek fogadására megy, hogy bemutassa nekik á gyárat. És így tovább — de meddig? Milyen kilátásai vannak egy diplomás műszaki titkárnak? — Bevallom, erről nem nagyon mertem kérdezni a főnökömet. Tudva, hogy ez nem lehet hosszú távú tevékenység és leszűrve az eddig tapasztaltakat, úgy látom, hogy a műszaki titkári beosztás egy amolyan káderutánpótiási politika része. Erről a helyről könnyű alaposan megismerni a vállalatot, széles körű ismeretekre lehet szert tenni, és — ha akarom, ha nem — bebizonyosodik rátermettségem vagy alkalmatlanságom is. Magyarán szólva: ha alkalmas vagyok rá, akkor innen valamilyen főnöki székhez vezet az út. Ezt általában jó politikának tartom, ám ennek a lehetőségnek ma még csak örülök, de nem ez irányít. Elsősorban mérnöv vagyok! Kolossá Tamás képesnek az abonyi József Attila Tsz kukoricaszárral fűtött kazánjai, a jászkarajenői Árpád Tsz műanyag ekéi, a túrái Kubai Magyar Barátság Termelőszövetkezetben bevezetett új megoldás, a búza műtrágyaszóróval való kijuttatása. Az energiatakarékosság programjának megvalósításában országosan is példát mutatott az ócsai Vörös Október Tsz mind a szervezést, mind az új módszereket illetően. A közös gazdaságban például ágazatonként határozták meg a felhasználható energiahordozók mennyiségét, ezáltal időben mód nyílik a túlfogyasztás okainak feltárására. Az elnökségi ülés befejező részében dr. Főző József, a TESZÖV elnöke nyújtotta át-a TOT által adományozott Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetéseket 16, a megye mezőgazdaságában élenjáró szakembernek. A megtisztelő elismerésben a következők részesültek: Berta Ferenc, a Kertészeti Szövetkezeti Közös Vállalat ágazatvezetője, dr. Czár János, az ISV osztály- vezetője, Gál András, a gombai Fáy András Tsz ágazatvezetője, dr. Ivanics Ervin, a dömsödi Dózsa Tsz állatorvosa, Juhász József, a kiskunlachá- zi Kiskun Tsz főágazatvezető- je, Kojnov Márton, a gyáii Szabadság Tsz üzemegységve- zetője, Kőhalmi Dezsőné, a ceglédi Tejipari Közös Vállalat csoportvezetője, Kupi Károly, a kartali Petőfi Tsz főmező- gazdásza, Lakos István, a du- nabogdányi Ű ttörő Tsz ágazatvezetője, Major Györgyné, a ceglédi Kossuth Tsz személyzeti vezetője, Menyhárt János- né, a dányi Magvető Tsz könyvelési csoportvezetője, Nyerges József, a vasadi Kossuth Szakszövetkezet gépkocsivezetője, dr. Németh Lukács, a szigetcsépi Lenin Tsz elnöke, Szabó László, a nagykőrösi Mészáros János Tsz állatgondozója, Szabó Sándorné, a gyömrői Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat főkönyvelőhelyettese, Tóth Imre, a maglód: Rákosmezeje Tsz általános elnökhelyettese és Varga Sándorné, a fóti Béke Tsz adminisztrátora. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kiváló '.fűnkéért miniszteri kitüntetésében részesült Kállai József szövetségi munkatárs. V. B. Az 1956-os ellenforradalom évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben, a Munkásmozgalmi Panteonnál
