Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

ÍÁÚhw 1981. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI KONYVNAPOK Hiísz mű, félmillió példányban Tegnap a Csepel Művek munkásotthonában tartották meg a politikai könyvnapok országos megnyitó ünnepségét, amelyen részt vett Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, valamint a fő­város és a XXI. kerület poli­tikai, társadalmi, gazdasági életének több képviselője. Ernszt Antal, a Csepel Mű­vek pártbizottságának első titkára ünnepi megnyitó be­szédében megállapította: biz­tató és örvendetes jelensége életünknek, hogy a politikai könyvnapok nem elszigetelt eseményei a könyv hódító út­______C_________ A műveltség része Mindenki feszengett már műveltségének kisebb-na- gyobb hiánya miatt. Előfordul, hogy hivatalos meg­beszélésen, vagy baráti vitában rádöbbenünk: erről ke­veset tudunk, arról nem is hallottunk, amarról nem nyilváníthatunk véleményt, hiszen ezt, vagy azt a köny­vet nem olvastuk. Ma sem ritka: akik pironkodnának amiért nem ismernek egy szép irodalmi művet, azok közül sokan nem szégyellik, ha nem olvasták egyik­másik fontos politikai kötetet. Mindezek mellett és el­lenére igaz: eltűnőben ez a felfogás. Igazolásul elég annyi, hogy a Kossuth Könyvkiadó által közrebocsátott politikai könyvek forgalma Pest megyében az elmúlt öt év alatt hatvan százalékkal emelkedett. Mégpedig azoké a kiadványoké, amelyek nem tankönyvként kerültek az olvasók kezébe. S a ta­valy megjelent körülbelül százötven új mű között akad­tak igazi slágerkönyvek, amelyekért bizony sorba kel­lett állni. Ehhez az érdeklődés élénkülésével párhuza­mosan hozzájárult, hogy a Kossuth Könyvkiadó dicsé­retesen bővítette a választékot mind a témákban, mind pedig a szerzők körében. Látványos ünnepség nélkül, a hagyomány erejében bízva kezdődtek tehát az ez évi politikai könyvnapok a Csepel Művekben rendezett megnyitóval. Kezdetét vette egy könyvakció, amelyben nem a Kossuth Könyv­kiadó ünnepli önmagát, mégcsak nem is a szerzők kö­szöntése a fontos, hanem az alkotások kerülnek a fi­gyelem középpontjába, hiszen az az alapvető cél, hogy ezzel az eseménysorozattal is segítsenek minél több emberhez eljuttatni a politikai könyveket. Jól simul ez az akció az ünnephez, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójához. Az emlékezést gazdagabbá te­szik a könyvkiállítások, az író-olvasó találkozók, a mű­veket ismertető, méltató előadások. Az idei politikai könyvnapokra — mint ahogy la­punkban már részletesen beszámoltunk — húsz új al­kotás jelent meg valamivel több mint félmillió példány­ban. A kötetek egy részét már hasábjainkon elemeztük, és biztosra vehetjük, hogy nehéz lesz kielégíteni a ke­resletét. Azért tegyük hozzá: a művek megjelenési pél­dányszámait inkább a lehetőségek határozzák meg, mint a várható kereslet. S kétségtelenül nehéz dönteni a kérdésben, amellyel minden kiadó szembetalálja ma­gát: adjanak kevesebb könyvet, több példányban, vagy több mű jelenjék meg kisebb számban? Ez utóbbi meg­oldás tűnik követendőnek, hiszen, ha nem is teheti min­denki saját polcára a köteteket, a könyvtárakból bárki hozzájuthat. _ A pártalapszervezetek, az üzemi könyvterjesztők és a könyvtárak csaknem megszámlálhatatlan rendezvény­nyel kapcsolódnak Pest megyében is a politikai könyv­napokhoz. Van olyan váci munkahely, ahol már mára szerveztek könyves rendezvényt, s lesz olyan üzem is, ahol a beszámoló párttaggyűlések adnak majd keretet az eseménynek. A könyvtárak és a művelődési házak novemberi műsorában kivétel nélkül minden települé­sen megtaláljuk a napokhoz kapcsolódó programokat. A megyei könyvünnepet pedig november 12-én tart­ják Gödöllőn, az Árammérő Gyár ebédlőjében, vendég­ként dr. Szenes Iván egyetemi docens tart előadást a kommunista párt negyedszázaddal ezelőtti újjászerve­zéséről, akinek most jelent meg könyve, A Kommunis­ta Párt újjászervezése címmel. fZ evesen tudják ma még — hiszen majd tapasztal- jak —, hogy a Kossuth Könyvkiadó Pest megyei kirendeltségének alapos fejtörést okozott a kötetek el­osztása. Kellemes gond volt. Szinte minden település­ről több könyvet kértek a hivatásos és társadalmi ter­jesztők, mint-amennyit a lehetőség engedett. Eljutot­tunk oda, hogy egyre inkább a műveltség szerves ré­szét alkotja a politikai ismeretek birtoklása. És az em­berek kezében a politika formálásának fegyverévé vá­lik az ismereteket gazdagító könyv. Kriszt György fának. Jelentőségüket fokoz­za, hogy a politikai művelt­ség fejlesztésének sikerekben gazdag hétköznapjaihoz kap­csolódnak. A politikai iroda­lomnak kiemelt szerepe van a műveltség gyarapításában, a politikai nevelésben, a po­litikai könyvek mindig újabb és újabb rétegekhez, generá­ciókhoz juttatják el a mar­xizmus—leninizmus igazságát. Az utóbbi években növeke­dett az érdeklődés a klassziku­sok írásai iránt. Az idei esz­tendőt is beleszámítva a Kos­suth Kiadó fennállása óta 482 művet adott ki Marxtól, En- gelstől és Lenintől, 7 millió 850 ezer példányban. A párt kiadója — mint a politikai könyvnapok szervezője — ez évben is gazdag könyvválasz­tékot kínál a politikai iroda­lom iránt érdeklődőknek. Az alkalomra 20 mű több mint félmillió példányban jelent meg. Az újdonságok között megtalálhatók dokumentu­mok, tudományos művek és visszaemlékezések, a párt tör­ténelmi múltját, a szocialista építőmunka gazdag tapaszta­latait összegző kiadványok. Ez utóbbiak elsősorban a legutób­bi 25 év fejlődését, eredmé­nyeit segítenek számba ven­ni. Ä megnyitóhoz kapcsolódott a munkásotthon székházában ugyancsak szerdán megnyílt kiállítás, amelyen több száz könyvet mutatnak be, köztük az idei politikai könyvna- pokra megjelent újdonságo­kat. AZ NDK-BAN Gyerekeknek éri ezer kötet Tegnap délelőtt az NDK Kulturális és Tájékoztató Köz­pontban sajtótájékoztatót tar­tottak a Gyermek- és ifjúsági irodalom az NDK-ban című könyvkiállítás megnyitója előtt. Erwin Skeib, a Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója elmondta, hogy a kiállításon 500, a ber­lini Kinderbuchverlag gondo­zásában megjelent kötet lát­ható. A Német Demokratikus Köztársaságban egyébként több kiadó is foglalkozik gyermek- és , ifjúsági iroda lom terjesztésével, s így éven­te mintegy ezer ilyen téma­körű könyv jelenik meg az országban. A berlini Kinder­buchverlag. amelyet 1949-ben alapítottak, több mint negy­ven formátumban jelentet meg könyveket, s ezek a ké­peskönyvtől a 14 éves korúak olvasmányáig terjednek. Ezek között egyaránt találhatókéi beszélések, kalandregények, mesék, versek, lexikonok, nép­szerű, tudományos irodalom és más alkotások, amelyek a kicsinyek ismereteit bővítik. A legtöbb kötet az ízléses ki­vitel mellett gazdagon il­lusztrált. Az NDK-beli gyerekek kö­rében népszerűek a magyar szerzők munkái is, eddig 49 gyermek- és ifjúsági téma­körű kötet jelent meg, 59 ki­adásban, 970 ezer példány­ban- Különösen kedvelt a Csizmás kandúr című könyv, amely eddig hat kiadást ért meg, s mintegy 140 ezer pél­dányban fogyott el. Cs. J. MEGNYITÓ DUNAKESZIN Emlékek szalagon A nyitott, a világ dolgaira érzékenyen reagáló személyi­ség kifejlődésének, a kérdező gondolkodásmód megteremté­sének alapvető, nélkülözhetet­len segédeszköze a könyv. Pon­tosabban az olvasás, méghoz­zá a figyelmes olvasás, a mű­vek erkölcsi üzeneteinek meg- szívlelése, a bennük levő érté­kek tudatosulása. Ezt célozza egyebek között a KISZ Pest megyei Bizottsága és a megyei művelődési központ szervezé­sében életre hívott ifjúsági könyvnapok címén ismertté vált rendezvénysorozat is. Vásár és kiállítás A magas koncepcióra épülő egyhetes program nyitónapja az idén november 20-án lesz Dunakeszin. A helyi művelő­dési házban délután fél egyre várják a fiatalokat, a szakem­bereket, az érdeklődőket. A résztvevőket könyv- és hang­lemez-kiállítás várja, termé­szetesen vásárral egybekötve. A két órakor kezdődő ünnepé­lyes megnyitó után író—olva­só találkozóra, majd zenés, irodalmi játékra kerül sor. Az agytornát, melyen a legjobbak EGY TUDOMÁNYOS ÜLÉS ÖSSZEGZÉSEI A korona történetéről A magyar korona állapota jó, ahhoz csak akkor szabad hozzányúlni a restaurálás szándékával, ha a károsodás veszélye fenyegeti — állapí­totta meg a művelődési mi­niszter koronatanácsadó bi­zottsága, összegezve a koro­názási éltszerekről nemrég tartott tudományos ülésen el­hangzott véleményeket, ja­vaslatokat. Hazai és külföldi fémres­taurátorokkal együtt a jövő­ben tovább tanulmányozzák, szükséges-e eltávolítani a ko­rábbi javításkor használt cint, vagy sem. A palástot viszont a svájci restaurátorok módszere Szerint restaurálják, amint a magyar szakember elsajátítja ezt a módszert. A korona történetére vo­natkozóan a hazai és a kül­földi szakemberek zöme egyetértett abban, hogy o ko­rona görög eredetű része egy­séges egésznek tekinthető, s az abroncs, valamint a leme­zek egyidőben készültek, ko­rabeli bizánci munkák. Sokan úgy vélik: ezt a bizánci csá­szár küldte I. Géza számá­ra- Történelmi adatok alapján azt is feltételezik, hogy 1074 júniusa és decembere között érkezett. A korona latin ere­detű része viszont egyes vé­lemények szerint, magyar al­kotás. Zománcának filigrán díszeit, akárcsak a jogar nye­lén levő filigráhokat a XI. század végén, a XIÍ. század elején magyar műhelyben ké­szítették. Több ízben megfo­galmazták azt a feltevést, hogy a latin korona István király ereklyetartója lehetett. A görög és a latin koronát némelyek szerint 1083—1165 közötti időszakban illesztették össze. Mások szerint a ma­gyar királyi koronát III. Bé­la saját maga számára készít­tette, amikor 1185-ben Szó­fiáig nyomult előre hadsere­gével, hogy Bizáncot elfog­lalja. Az eddigi történeti és mű­vészettörténeti megállapítá­sokkal ellentétes egyes ma­gyar szakemberek véleménye, amely szerint az alsó és a felső korona, valamint a ke­reszt méretei bizonyos tör­vényszerűség alapján arányo­sak, amiből arra következtet­nek, hogy az egész korona egységes egész, egy időben ké­szült- Egyes kutatók javasol­ták, hogy a koronázási ék­szereket nemes gázzal töltött tárlóban őrizzék. A koronabizottság nagy fe­lelősséggel tanulmányozza a hazai és a külföldi szakem­berek véleményét, javaslatait, és gondoskodik a magyar tör­ténelem egyedülálló értékei­nek jó megőrzéséről. HETI FILMJEGYZET értékes jutalmakat kapnak, Kulcsár Katalin vezeti. Fél négytől a népszerű Vujicsics együttes játékának tapsolhat a közönség. A hangversenyt ke- rekasztal-beszélgetés követi, a téma: a könnyűzene. A tervek szerint a napot Koltay Tamás filmjének, A koncertnek a ve­títése zárja. Kicsiknek: Yuk A kicsinyeknek az irodalom és a zene kapcsolatát ecsetelő játékos foglalkozást tartanak a könyvtárban, majd a moziban a Vük című rajzfilmet mutat­ják be. A nagyobbaknak pedig a sződligeti KISZ-iskolában, va­lamint Dunakeszin, a gimná­ziumban és szakmunkásképző intézetben író—olvasó találko­zókat szerveznek. Hagyományon alapul A megyei ifjúsági könyvna­pok nyitóünnepségén indítják útnak a szervezők — a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a KISZ Pest me­gyei Bizottsága, valamint az SZMT Központi Könyvtárá­nak dolgozói — a Könyv és if­júsági vándordíj-pályázatot. Mint Csonka Máriától, a KISZ megyei bizottságának munka­társától megtudtuk, e pályá­zat, mely az országosan is meg­hirdetett Olvasó ifjúságért ak­cióhoz kapcsolódik, most érke­zett a harmadik fordulójához. A vándordíjpályázatnak már eddig is igen szép eredményei voltak, azaz hagyományai van­nak Pest megyében. A szerve­zők most arra törekszenek, azt szeretnék, ha a jövő év no­vember 1-ig tartó akcióba jó néhány alapszervezet bekap­csolódna, s a vállalkozó szel­leműek sikerrel teljesítenék a könyvtárhasználati pontszer­ző verseny feladatait. A tennivalók S mit kell ezért tenniük a résztvevőknek? A feladatok teljesítése természetesen a be­iratkozással, vagy a könyvtári tagság meghosszabbításával kezdődik, s számos érdekes, nem csak tanulságos, hanem szórakoztató tennivalóval foly­tatódik. Ezek közül is kiemel- kecnek a helytörténeti kuriozi­tások megismerésére sarkalló penzumok. K. É. Szovjet alkotások hete Jelenet a Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmből Évről évre ismétlődő esemény: november első heté­ben, a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának idő­pontja körül, a legújabb szovjet filmekből mutatnak be néhányat a magyar mozik. A mini filmfesztivál mindig fi­gyelmet érdemlő, hiszen a világ egyik vezető filmmű­vészetében szüntelen történik valami érdekes, új törek­vések, új témák, új rendezők, új filmszínészek jelen­nek meg, s az esetleg gyengébb évi termésben is min­dig akad öt-hat kiemelkedő alkotás. Az idén négy filmet láthatunk a rendezvény kere­tében (kissé talán zsúfoltan is, hiszen mind a négy je­lentős mű, és ezeket egyetlen héten egyszerre műsorra tűzni — a bőség zavarát kelti a nézőkben). Moszkva nem hisz a könnyeknek A fiatal filmművésznek szá­mító színész-rendező Vlagyi­mir Menysov kétrészes film­jét megelőzte egy nemzetközi rangot garantáló díj odaítélé­sének híre,: idén a legjobb külföldi film Oscar-díját kap­ta Hollywoodban (a negyedik szovjet Oscar-díjként, Donsz- koj Szivárvány, Bondarcsuk Háború és béke, és Kurosawa szovjet—japán kooprodukciós Derszu Úzala című filmje után). A Szovjetunióban a film női főszereplője Vera Alentova, az év legjobb film­színésznője címet nyerte el. A különböző díjak nem min­dig úieggyőzőek, de jelen eset­ben kétségtelen az Oscar fe­dezete. Menysov — a forgató- könyvet író Valentyin Csor- hinnal együtt — a szovjet filmművészetnek azt a — ne­vezzük így — realista vonalát folytatja, melyben az emberi sorsok, s az adott időszak szovjet társadalmának általá­nosabb problémái egymásba fonódva világítják meg és ér­telmezik egymást. Ebben a filmben három fiatal nő sor­sának nagyon különböző ala­kulását követhetjük nyomon. A történet 1958-ban kezdődik, 1978-ban folytatódik. Húsz olyan év ez a szovjet embe­rek életében, amelyben a há­ború utáni nehézségek és a személyi kultusz időszakának konfliktusai múltán eljutottak egy jó értelemben vett konszo­lidáció időszakába. A háborús évek, az 50-es évek elejének eseményei elmúltak, eltűntek — de az emberek millió hor­dozzák még idegsejtjeikben ezek emlékét, és milliók egyé­ni sorsát határozzák meg még mindig ezek az esztendők. Menysov ezeket az erőket, ezeket a konfliktusokat rajzol­ja fel a széles ívű történet hátterében, s hősnői és hősei életének fordulataiban azt hangsúlyozza: nem kell és nem is szabad elfeledni a múl­tat, vállalni kell jó és nem jó vonásait is — de a múltba fordulás nem takarhatja el a jelent, a jelen gondjait, s nem lehet akadálya a mindig újrakezdő emberi akarat, erő érvényesülésének. m m Ot este Még javában fut a mozik­ban Nyikita Mihalkov f..mje, az Oblomov néhány napja, s máris itt a legújabb alkotása, az öt este. Mihalkov filmje némiképp hasonlatos témát dolgoz fel, mint Menysové. Itt is két ember egymásratalálá- sának kesernyés, fanyar, sze­mérmes lírával átszőtt törté­netét látjuk: Tamara (Ljud- milla Gurcsenko kiváló alakí­tása) és Iljin (Sztanyiszlav Ljubsin) valamikor, a háború idején, szerették egymást, az­tán elsodorta őket egymás kö­zeléből a sors, de tizennyolc évvel a háború után sem ta­lálták meg a nyugalmukat, a boldogságukat, életük igazi ér­telmét. Egy véletlen találko­zás újra feltépi a régi érzel­mek sebeit és felszínre hozza a régi boldogságot is. E talál­kozás öt különös estéjét me­séli el Mihalkov, sajátos, szo­morkás, szorongásokkal teli, de mégis bizakodó hangvétel­lel. Szép kamarafilm, szívbe- markoló pillanatokkal. Korai darvak Csingisz Ajtmatov regényei, elbeszélései, színművei, a mű­veiből készült, filmek jó isme­rőseink. Most egy újabb Ajt- matov-Lilmet láthatunk: Korai darvak című regényéből a már több alkalommal alkotó­társ rendező, Bolotbek Samsi- jev rendfezett szép felvételek­ben és nemes, mélységesen emberi mozzanatokban bővel­kedő filmet. Ajtmatov és Samsijev is a múltba fordul, de a téma, a mai felhangok miatt érdekes elsősorban. A háború alatti, távoli Kirgíziába vezet ben­nünket a történet, az otthon­maradottak — öregek, asszo­nyok, fiatal gyerekek — kö­rébe. De Ajtmatov azt is áb­rázolja — s ebben Samsijev kitűnő alkotótársa —, milyen elpusztithatatlanul jelen volt nehéz időkben is az ember­ség, a barátság, a szerelem, a bajtársiasság érzése. Katasztrófa égen-földön Mintha a világszerte divatos katasztrófafilmek ihlették volna Alekszandr Mitta nagy­szabású, kétrészes filmjét. De az ihletés csak a. divatra vo­natkozhat, mert a film — bár különösen a második részben izgalmakkal és bravúrokkal sem takarékoskodik — első­sorban nem az idegeket akarja borzolni, hanem (hasonlóan a most látható többi három filmhez) az emberi tényezők­ről. a magánszféra konfliktu­sairól kíván szólni. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents