Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Fűthető üzemcsarnok Gyakran álmodik a tengerrel Metsző a hideg. Északi szél tépi a fákat és borzolja magasra a mérgeszöld hullámokat. Pillanatok alatt dermed jegessé a kesztyűből kihúzott kéz. Dunakeszin állunk a rév- állomáson, lábunk alatt még nem fakult szürkére a friss aszfalt. — Jövőre fölfestjük majd a szükséges közlekedési vonalakat is és mozgatható terelő korláttal könnyítjük a forgalmat — mondja Lakatos Barnabás, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatója. — Ha nem is az általunk kívánt ütemben, azért minden állomáson igyekszünk növelni a biztonságos közlekedést és az utasok kényelmét. Indulásra hív az Isaszeg kürtje, kevés az utas, az 50 tonnás komphajón ezúttal tágas a hely, két Trabant és egy régi Volga társaságában kelünk át a Dunán. Az idő nem éppen kirándulásra alkalmas. Jó időbeosztás Foky Márton hajóvezető kinevet, amikor kikötve a horá- nyi parton kérdezem: hogyhogy nem fázik? — Hol van még a tél? Azután meg jól fel is öltözhetünk, hundasapka, meleg kabát, van mindenünk. Lesz még hidegebb is, nyugtat meg. Kiderül: mindössze egy éve fordított hátat a MAHART- nak, első géptiszti és hajóhadnagyi beosztását hagyta ott. — Nehéz volt a szolgálat, sokat jártunk külföldre, de végül is azért jöttem el, mert kevesebb lett a pénzünk. Havonta vagy ezerrel. Miután Dunakeszin lakunk, természetesnek tűnt, hogy idejövök dolgozni. Igaz, a havi fizetésem csak négy és fél ezer forint körüli, de a 24 óra szolgálat és a 48 óra szabadidő-beosztást nagyon jónak találom. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy elfelejtettem,.az igazi .nggy utazásokat.' Gyakran álmodom ma is a, tengerrel __ Olá h Sándor matróz viszont csak idén májusban szegődött a kishajózáshoz. Szintén a fiatal város lakója, leginkább a helyi munka lehetősége vonzotta. S hogy milyenek a körülmények itt, Horányban, a vállalat hajójavító-építő bázisán? Nem kellemes! A legjobb hegesztő Rigó Tibor műszaki és termelési osztályvezető mutatja be a f iait. Elsőként Rózsa Lajost, a hajóépítők csoportvezetőjét. — Csak három éve jött a céghez, de kiváló szakember. Ide hozta a fiát is, ritka ügyes kezű villanyszerelő a gyerek. Szerencsétlenségünkre a napokban bújt angyalbőrbe, azaz behívták katonának. De dicséri a szintén szigetmonostori Bényei Sándort is, aki kedvünkért abbahagyta egy kicsit a hegesztést. Nemcsak 22 éves hűségét, hanem, mert, ha kell lakatosként, de asztalosként is foglalkoztatják. És kimondja a ritkán hallható elismerést. Sanyi a vállalat legjobb hegesztője. — Gondoskodtam arról én is, hogy ne maradjon majd Bényei nélkül a vállalat — tréfálkozik, hogy leplezze zavarát a dicséret miatt. — Műszaki kereskedő szakmát tanult kislányomra a napokban bízták a raktár vezetését. Fiatalember viszont Hegedűs György, nem tudná megmondani, hány vízi jármű vitte már mágával lakatos munkáját. ö mondja: — Itt természetes, hogy egy ember 3—4 féle dologhoz is ért. Másként nem boldogulnánk. S jókedvűen kiált le utánam, amint ismét földet érek: — Nem is vagyok olyan fiatal ám! Berci fiam öt, Szilvi lányom pedig hétéves. Dunakeszin lakunk, ha egyszer arra jár... Most viszont az épülő új csarnok felé járunk. Rigó Tibor sóhajt: december 31-ig kellene átadniuk, téliesítve. A Kék-Duna Szakszövetkezet építi. talán, ha nagyon megnyomják a gombot... Nyüzsögnek a kivitelezők. A hatszáz négyzetméter alapterületű üzem acélszerkezetből és előregyártott porobeton elemekből állt össze. Néhányan most a csarnok alját szigetelik. többen a vasszerkezetet festik. Útelzárás Budakeszin Miért kerülnek a kocsik? Hétköznapi bosszúságaink egyike, amikor a tegnap még sima, egyenletes úton cementeszsákok, téglahalmok tűnnek fel, és egy már jólismert tábla is megjelenik: útelzárás. Mit tehet ilyenkor az ember? Megy amerre lehet gyalogosan vagy kocsival, és utána elfelejti az egészet, esetleg megpróbálja kinyomozni; nem kínálkozott más megoldás? Valahogy úgy, hogy a kecske is jóllakjon, no meg a káposzta is megmaradjon — dolgozzanak az építők, és közben nyugodtan közlekedjenek az arra járók. Hasonló esetről számolt be egyik olvasónk Budakesziről, az Erkel utcában épülő új ABC- áruház építkezésének körülményeit ecsetelve. Röviden arról van szó. hogy a munkálatok idejére az Erkel utca egy szakaszán az úttestet le kellett zárni, és emiatt az autók nagyobb kerülőre kényszerülnek. Levélírónk számítása szerint ez tíz kocsinál havonta ezer kilométert jelent. Beszélt az ügyben két helyi tanácstaggal is. Egyikük véleményét a levélben így idézi; ..így szavazták meg. ez így marad.” A másik tanácstag véleménye; „Legalább egy sávon meghagyhatták volna a közlekedést.” Felkerestük dr. Répássy Andrást, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának titkárát. — Véleménye szerint nem lehetett volna a körnvék lakóit megkímélni ettől a kényelmetlenségtől ? — A szakemberek több körülményt mérlegeltek, mielőtt a Pest megyei tanács .építésiközlekedési és vízügyi osztálya jóváhagyta az útelzárást Az 550 négyzetméter alapterületű ABC-áruház az egész rendelkezésre álló telket elfoglalja. Lejtős terület az építőanyag tárolására és a felvonulási épület céljaira nem jöhetett számításba. A Vörös Hadsereg útjának túlsó oldala sem, mert akkor az építőknek főközlekedési úton keresztül kellett volna hurcolkodni. Szó- bakerült rakodóterületnek a körülbelül egy kilométerre levő sportpálya, de akkor kétszeres rakodási és szállítási költséggel kellett volna számolni, ami rendkívül gazdaságtalan megoldás. Így született meg tehát a döntés augusztus 27-én, az Erkel utca egy szakaszának lezárásáról. Meddig tart még ez az állapot? — Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzet a lakosságnak és a környéken levő három intézmény dolgozóinak egyaránt sok kényelmetlenséget okoz. Az útelzárásra vonatkozó engedély november 30-ig szól, a külső építkezési munkáknak várhatóan addigra be kell fejeződni, és az Erkel utcában legalább egy sávon megindulhat a gépkocsiforgalom. Szombaton délelőtt is, amikor ott jártam, javában dolgoztak a kivitelezők: a solymári tanács költségvetési üzemének munkásai. Az épület már áll, és a tervek szerint április 4-re átadják az új, nagy ABC-áruházat. másfél év alatt a másodikat, amely alkalmas lesz arra. hogy mintegy hétezer ember igényeit kielégítse. G. J. — A legnagyobb gond, hogy nekünk önmagában nem elég az új üzem. Sólyatér nélkül szinte használhatatlan — magyarázza az igazgató. — Már' az is megoldás, ha elbonthatjuk a hullámlemez-fészert és rendezik a terepet, le a Dunáig. Mert víz nélkül, nincs hajóépítés. Újjávarázsolt hajót E percben még az udvaron szomorkodnak az olajfűtéses kazánok is és rengeteg a munka az I-es épülethez simuló Il-es csarnokszárnyban is. Igaz, annak teljes átadását csak egy év múlva tervezték. Földszintjén kap helyet az energiaközpont és a műhelyek, az emeleten pedig az öltözők- fürdők, a konyha-étterem és az irodák. — Étterem — ismétlem, mintha rosszul hallottam volna. — Miért? Most is van nálunk üzemi étkeztetés — mondja az osztályvezető. — A Dunakeszi Járműjavítóból hozzuk át az ebédet és itt melegítjük helyben. Dolgozóink többsége szigetmonostori, vallják, kilenc forintért nem tudnának otthon meleg ételt előállítani. Mintha meglepetésnek tartogatták volna az úgynevezett alsósólyatéri üzemet. Pontosabban, ami benne van, Nelly t. Nellyt, egy teljesen tönkrementből újjávarázsolt hajót leplezetlen szeretettel nézegetik kísérőim. — Ugye milyen pompás? — kérdik. — A motor és az irányváltó berendezés kivételével minden itt készült. Karcsú kiel-teste könnyedén hasítja majd a vizet. Nemcsak 40 utas kényelmes szállítására alkalmas, hanem a legnehezebb kompokat is tökéletesen mozgatja. Még a 75 százalékos jégzajlásban is használható:^ Valóságos kis jégtörőként Viselkedik. Csuka István szintén kedvtelve figyel. Bár ő is a fiatal generációhoz tartozik, az egyik legügyesebb géplakatos. Snem csak az, hiszen két segítővel egymaga szerelte az új hajó gépházát. Megcsillan a tél eleji napfény a hófehér hajótesten. A hullámpalából összetákolt műhely lyukas tetején bekukucskál a nap. Gondolják, már nem érdemes befoltozni. Nellyt hamarosan vízre bocsáthatják, azután meg... költözhetnek az új csarnokba. Dodó Györgyi Könnyűszerkezetből Családi házak Az agárdi mezőgazdasági kombinát közös vállalata, az Agrokomplex kooperációs vállalkozási iroda közli, hogy a jövő évtől egyéni építtetők is megrendelhetik otthonukat könnyűszerkezetes panelelemekből. Az építtetők sorházak, családi házak, ikerházak és átriumházak tetőterét is hasznosítható típustervei között válogathatnak. Lakásukat félkész — a későbbiekben bővíthető formában — vagy teljesen kész állapotban vehetik át, négyzetméterenként átlagosan 9500 forintért. A könnyűszerkezetes családi házak előnye, hogy rendkívül rövid idő, mindössze 2—3 hét alatt felállíthatók, mivel az elemekbe előre beépítik a víz- és villanyvezetéket, az ajtókat, ablakokat. A modul rendszerű elemek a hagyományos vakolás helyett már a gyárban kívül-belül műanyag bevonatot kapnak. Pamutruhák a szalagon Az év vegéig egy-egy fazonból négy-ötszáz darab exportra készülő bélelt női ruhát gyártanak az érdi Ruhaipari Szövetkezetben. Az OKISZ Labor megrendelésére pamutruhákat varrnak a szalagon. Erdőst Agnes felvétele Házilagos kivitelezésbe!! Fészekrakók a Lenfonóból Három szakmunkás irányítja az építkezést A hideg novemberi szélben az építésvezető raktárnak is használt kis irodája barátságos menedéknek tűnik. A kőművesek, az ácsok és a „segédmunkásaik” örömmel kászálódnak le a sorház második szintjéről, hogy beüljenek pár percre. Ritka alkalom ez, hogy az építkezés irányítója, Varga Sándor pihenőre szólítja őket. Inkább az ellenkezőjét szokta tenni. — Persze, nem kell sokat biztatni bennünket — mondja egyikük —, már csak azért sem, mert saját lakásunkat építjük. A régi szentendrei műút mellett, a budakalászi Lenfonó- es Szövőipari Vállalat háti- só kapujánál lényegében május óta két sorház bújt ki a földből. Mindegyikben 14—14, száz négyzetméteres lakás lesz, tehát 28 család otthona. Építőik a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói, többségükben fiatalok, harminc év körüliek. Hogyan tudtak nekikezdeni ennek a merész vállalkozásnak? Sokat segít a vállalat — Nagyon sokat segített a vállalat. A telek például, amelyen építkezünk, korábban az LSZV tulajdona volt, de átadta a budakalászi tanácsnak, hogy bérbe vehessük. Aztán a víz- és villanyhálózatot is kiépítette egészen a lakásokig. Igényelhetünk kedvezményes szállítást, gépeket és szerszámokat is. A kivitelezés házilagos. Ez azt jelenti, hogy a családok egyenként 4000, azaz négyezer órát dolgoznak az építkezésen két év alatt, vagyis havonta 200—250 órát. Az építésveze- J tőn kívül — aki szintén itt fog lakni — mindössze három szakembert * foglalkoztatnak, két kőművest és egy ácsot. Mellettük válnak a lakók is lassan szakemberekké a falazásban, betonozásban, zsaluzásban és más munkákban. Fekete Lajos, a Budakalászi Szövőgyár lakatosa minden munkában segít. Állandó éjszakás és napközben 4—10 órát dolgozik az építkezésen. Hogy mikor pihen, ki tudja? Mindenesetre vidáman eltréfálkoznak vele a leendő lakótársak ezen a furcsa helyzeten. — Muszáj igyekezni az építkezéssel — mondja. — Feleségem a két gyerekkel Pesten lakik a szüleinél, én pedig Budakalászon szintén a szüleimnél, hogy többet tudjak dolgozni a házon. Alkalmazkodás az élethez Dár senki sem bajlódik szívesen különféle hivatalos ügyeinek intézésével, mégsem mindegy, hogy milyen benyomásokkal távozunk a tanácsházáról. Jó néhány éve divat volt még szidni a hivatalt. Helyenként legendák keringtek s nem alaptalanul — arról, hogy az ügyfeleket egyik osztályról a másikra küldözgették. Ez a helyzet az elmúlt néhány évben érzékelhetően megváltozott. Egyre több helyen ismerik fel, hogy a tanács van az ügyfelekért és nem fordítva. Kezdődött az ügyfélszolgálati irodák megszervezésével, amellyel a hivatal egyik része 'a lakossághoz az érdemi munkában közelebb került. Ma már országszerte megszervezték ezeket az irodákat, amelyek egyre sokrétűbb feladatokat kapnak. Sok helyen az ügyfélszolgálati irodák leginkább egy OTP-fiókhoz hasonlítanak: az egyes ablakokon fel vannak sorolva az ott intézhető ügyek, s az állampolgár percek alatt dolgavégezetten távozhat. Nemcsak kulturáltabb lett, hanem jelentősen egyszerűsödött, gyorsult is az ügyintézés. A különféle beadványokat nem kell az egyik osztályról a másikra küldözgetni, az ügyintézők rögtön helyben megbeszélhetik a tennivalókat. Korábban az államigazgatási ügyek intézésének határideje egységesen 30 nap volt. Ez azt jelentette, hogy nemegyszer az egy-két nap alatt elintézhető aktákat a kérelem beadásától számított 28—29. napon vették elő az ügyintézők, s az állampolgárnak addig várnia kellett a szükséges engedélyre, igazolásra. Ma már ebben a tekintetben is alapvetően megváltozott a helyzet. Az új állam- igazgatási eljárási törvény nyomán a tanácsoknál országszerte differenciált ügyintézési határidőket vezettek be. Azonnal kiad^- ják például az adóigazolásokat, záradékolják az ingatlanszerzéshez szükséges nyilatkozatot, kiállítják az anyakönyvi okiratot, az egyszerűbb, helyszíni szemlét nem igénylő hatósági bizonyítványt. Vannak ügyek, amelyeket három, nyolc, illetve tizenöt napon belül intéznek el. Az Államigazgatási Szervezési Intézet és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala hamarosan országosan átfogóan értékeli az említett ügyfélszolgálat tanulságait. Mert természetesen az ügyfélszolgálat fejlesztése nem diadalmenet, egy sor gonddal is együtt jár. Hiába igyekszik például a hatóság a lehető legegyszerűbben és bürokráciamentesen intézkedni, ha a különféle szabályok, körlevelek olykor még mindig túlságosan megkötik ebben a kezét. Az ügyintézés korszerűsítése immár hosszú évek óta tartó folyamat, amelyet a következő esztendőkben is folytatni kell. Nem lehet általános sémát kidolgozni ehhez, hiszen az államigazgatási munka különösen mégköveteli az élethez, a változó viszonyokhoz történő rugalmas alkalmazkodást. /"’sak egy bizonyos. A jö- vőben is úgy kell formálni — ha szükséges, tovább reformálni — az államigazgatást, hogy az emberek érezzék: a tanács nem aktagyártó és -tologató hivatal, hanem értük van, értük dolgozik. D. A Vörös Mihály, a szövődé gépmestere az ács mellett dolgozik. Feleségével, aki a gyár nyersáruátvevőjében meós és 15 éves fiával egy apró, szo- ba-konyhás albérletben laknak. — Még szerencse, hogy havonta csak 800 forintba kerül a fűtéssel és vilannyal együtt. Így tudunk takarékoskodni az új lakásra. Nagy fegyelem és jó szervézés Blonszki László már nem mondhatja el ugyanezt. Feleségével, a vállalat KISZ-bi- zottságának titkárával és hároméves kislányukkal 1500 forintot fizetnek egy szobakonyháért. A villany és a fűtés még ezen felül van. Beck István, a filmnyomó üzem művezetőjének édesapja is segít ledolgozni a kötelező órákat. Jelenleg nála laknak egy 16 négyzetméteres szobában a kislányukkal. Sári Lajos, a kőművesek egyike ezt megelőzően Fomá- zon, egy társasház építésen dolgozott. — Nagyon keményen dolgozunk — mondja elismeréssel. — Itt nem lehet lazsálni, vagy elmenni fusizni munka közben. És semmiféle folyékony „melegítőt” nem hozhatunk az építkezés területére. Nagy a fegyelem és jó a szervezés. — Nem engedhetjük meg magunknak, hogy csússzunk a saját magunk által kitűzött határidőkkel — mondja az építésvezető. — Az egyik sorházat az év végére tető alá akarjuk hozni. Éppen most rakjuk a tűzfalakat. Huszonnyolc lakást három szakmunkással két év alatt felépíteni, nem kis dolog, ahhoz valóban fegyelmezett munka kell. Tudják a kötelességüket Persze, hogy akad kisebb vita. szóváltás építkezés közben, de ennek nincs jelentősége. Az ellentétek gyorsan elsimulnak. És a sok-sok munka mellett hétfőnként a kikapcsolódásra is szentelnek időt. Az építőközösség kispályás labdarúgó-csapata nemrég elnyerte a járási kupát. — De azért a legjobban a harmadik félidő sikerül — fordítják ismét tréfára a szót, és lassan cihelődnek, hogy folytassák a tűzfal felrakását ezen a borús délelőttön. Mielőtt elindulnának, még megkérdem: a vállalat kért-e valamit cserébe a sok segítségért? — Semmit, de nincs is rá szükség. Szerződés nélkül is tudjuk, mi a kötelességünk a vállalattal szemben. Szénási Éva
