Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

I Sr fp, w ^mnap 1981. NOVEMBER 4.-, SZERDA Kedvező visszhangra talált Brezsnyev nyilatkozata Egyértelmű a szovjet békeszándék A Der Spiegelnek adott Brezsnyev-nyilatkozat két szempontból is figyelemre mél­tó és nagy jelentőségű a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások vonatkozásában — mondotta a Der Spiegel című hamburgi fo­lyóiratnak adott Brezsnyev- nyilatkozatot értékelve Hans- Jürgen Wischnewski, a Német Szociáldemokrata Párt elnök- helyettese. Brezsnyev megálla­pításai egyrészt hangsúlyozták a Szovjetunió komoly tárgya­lási szándékát azzal a céllal, hogy konkrét eredményeket érjenek el, másrészt egyértel­műen arról a készségről ta­núskodtak, amely a kelet—nyu­gati együttműködés valameny- nyi területen történő fejleszté­sére nyilvánul meg — hang­súlyozta a párt sajtószolgálata által hétfőn közzétett értéke­lésében Wischnewski, majd megállapította: kívánatos len­ne, hogy figyelmesen tanulmá­nyozzák és gondosan elemez­zék ezt a fontos nyilatkozatot, egyes megállapításait ne sza­kítsák ki az általános összefüg­gésekből, azaz a világ jelenle­gi politikai helyzetének vala­mennyi nehézsége ellenére ne engedjék meg a Kelet és Nyu­gat közötti elengedhetetlen párbeszéd félbeszakítását. Eb­ben a vonatkozásban az SZKP és a szovjet állam vezetőjének közelgő NSZK-beli látogatása meghatározó politikai jelen­tőségű — mutatott rá Wisch­newski. Nagy érdeklődéssel és meg­elégedéssel szólnak az euró­pai országok lapjai Leonyid Brezsnyev nyilatkozatáról. A kommentárok elsősorban azt emelik ki, hogy a Szovjetunió kész minden olyan őszinte tár­gyalásra, amely a fegyverke­zési hajsza megfékezését és a valódi leszerelést szolgálná. Az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt napi­lapja azt a részt hangsúlyozza, amelyben a szovjet vezető ki­jelenti. hogy a Szovjetunió semmilyen körülmények kö­zött sem fog nukleáris fegy­vert alkalmazni olyan álla­mok ellen, amelyek lemonda­nak a gyártásáról és nem is tartanak ilyeneket területükön. Kiemeli továbbá az újság azt a részt is, hogy a Szovjetunió Az USA partnert keres Jordániában Husszein Washi Husszein Jordániái király a Fehér Házban tárgyalt Reagan elnökkel. Az amerikai vezeti* igyekszik megtörni Husszein ellenállását, s rá­bírni a Camp David-i különalku támogatására Jordánia biztonsága „kriti­kus fontosságú” az Egyesült Államok számára — közölte Husszein jordán királlyal foly­tatott megbeszélése után Rea­gan, amerikai elnök. Az ame­rikai stratégia nyelvezetében ez annyit jelent, hogy Wa­shington szeretné megőrizni Ammanhoz fűződő katonai kapcsolatait. A Fehér Házban folytatott tárgyalások egyébként álta­lánosságokban mozogtak, bár az amerikai kormány szóvivő­je a megbeszélés utáni rö­vid tájékoztatójában kényte­len volt kiemelni: Husszein a Palesztinái függetlenség kér­dését „a térség egyik legalap­vetőbb problémájának” ne­vezte, felvetette Jeruzsálem kérdését és kijelentette, hogy a város sorsa túl fontos ahhoz, hogy egyszerűen Izraelre le­hetne bízni. Kemény hangvétel a CDU kongresszusán Hangsúly a szövetségen Fordulatra, új kezdésre van 1 szükség az NSZK politikájá­ban és az ellenzék most meg­teszi az utolsó lépéseket a kormányhatalomhoz vezető úton — jelentette ki Helmut Kohl pártelnök a CDU ham­burgi kongresszusán kedden délben elhangzott beszédében. Kohl éles szavakkal támad­ta a szociáldemokrata-szabad­demokrata koalíciót, azt mondta róla, hogy „a politikai tekintélyvesztés és szétesés végső szakaszában van”. A nyugat-európai és különö­sen a nyugatnémet békemoz­galom aktivitása Kohl szerint két veszéllyel jár. Egyrészt olyan „semlegességhez” ve­zethet, amely a nyugati szö­vetségi rendszer meggyengíté­sével veszélyeztetné ezeknek az országoknak a függetlensé­gét. Másrészt — mondta Kohl — a Szovjetunió a nyugat­európai kormányok gyengesé­geként értékelheti a békemoz­galom megerősödését, és en­nek hatására „esetleg semmi­lyen engedményre sem lesz hajlandó a küszöbönálló le­szerelési tárgyalásokon”. Kohl személyesen is támad­ta Willy Brandtot, Egon Bahrt és Erhard Epplert, amiért— mint mondotta — azonosnak ítélik a két nagy­hatalom politikáját és nem látják, hogy míg a Szovjetunió „fenyegeti a Nyugatot”, addig az Egyesült Államok bizton­sági garanciát nyújt számára. A CDU elnöke ismételten sür­gette az Egyesült Államokkal és a NATO-val való együtt­működés erősítését. hajlandó ezeknek az államok­nak szerződésben foglalt ga­ranciákat nyújtani. Ugyancsak ezt a részt eme­li ki a finn Soumenmaa, amely a nyilatkozatot ismertető cik­kének a következő címet adta: Átfogó garanciák az atomfegy­verrel nem rendelkező álla­moknak. Az északi atomfegyvermen­tes övezet kérdéséről szólva, Leonyid Brezsnyev kifejezte a Szovjetunió készségét, hogy ezzel kapcsolatban saját terü­letén is hajlandó intézkedése­ket tenni — hangoztatja egy svéd hírügynökségi kommen­tár. Minden államnak szüksége van békére — ez a címe a Ri- zoszpasztiszban, a Görög KP lapjában megjelent cikknek, amely a többi közt a követke­zőket írja: a Der Spiegelnek adott nyilatkozatában Leonyid Brezsnyev a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseire adott választ, mindenekelőtt az em­beriség legégetőbb problémá­jára, a béke és a leszerelés kérdéseire. A Spanyolországban megje­lenő Diario—16 című lap a neutronfegyver megjelenésé­nek és alkalmazásának meg­akadályozására vonatkozó fel­hívást helyezi ismertetésének középpontjába. Belgrád Összeül a JKSZ KB A JKSZ KB Elnöksége ked­di ülésén úgy döntött, hogy november 17-re Belgrádba ösz- szehívja a Központi Bizottság ülését. A KB-ülés értékeli a koszovói helyzet alakulását, s meghatározza a kommunisták, valamint a szervezett szocia­lista erők feladatait a tarto­mány társadalma és gazda­sága, szocialista önigazgatási rendszere továbbfejlesztésé­ben, s lakossága egységének szilárdításában. Az ülésen tá­jékoztató hangzik majd el a JKSZ jövő év júniusában sor­ra kerülő 12. kongresszusának előkészületeiről. Camp David msllett Szavazás a parlamentben Az izraeli parlament kedden 55 szavazattal 18 ellenében — 27 tartózkodással — jóváhagy­ta a kormány határozati ja­vaslatát, amely egyszerre ve­ti el Szaúd-Arábia augusztus­ban meghirdetett nyolcpontos béketervét és a Közös Piac tavaly júniusi velencei határo­zatát. Az új törvény szerint Izrael továbbra is ragaszkodik a Camp David-i egyezmények­hez, de Jeruzsálemhez is, mint „Izrael örök fővárosához”. Az UNESCO születésnapján U armincöt éve alakult meg 11 az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete. 1946. no­vember 4-én Párizsban húsz állam vállalt együttműködést azzal a céllal, hogy előmozdít­sák a haladást, az emberiség békéjét szolgáló tudomány és kultúra fejlődését és terjeszté­sét. Fontos volt ez a feladat ak­kor, másfél évvel a második világháború befejezése után, de épp úgy az napjainkban, amikor a szervezetnek már 156 tagállama van. Az UNES­CO részt vesz az analfabétiz­mus elleni harcban, a környe­zet védelméért, a műemlékek megóvásáért folyó küzdelem­ben. Jövőre megrendezik a kulturális miniszterek második világkonferenciáját. Tájékoz­tató irodák, tanfolyamok, ösz- szejövetelek, kiállítások, tanul­mányutak, ösztöndíjak — hosz- szan lehet sorolni a kulturális világszervezet munkájának mozaikdarabjait. E szerteágazó tevékenység­ből hazánk 1948 óta egyre na­gyobb mértékben veszi ki ré­szét, jelenleg az UNESCO vég­rehajtó bizottságának is tagja. UNESCO-támogatással jött lét­re nálunk az Országos Okta­tástechnikai Központ, más te­rületen viszont mi nyújtunk segitséget a rászorulóknak. Több tanfolyamot rendeztünk a fejlődő országok szakemberei részére — most például a hid- rológusok továbbképzése folyik Magyarországon —, UNESCO- szakértőként, tanácsadóként sok hazánkfia nyújtott szemé­lyes segítséget is a fejlődő or­szágokban. Hírek Lengyelországból Veszteségek a sztrájk miatt Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök kedden rövid látogatást tett a siedleei vajdaságban. Felkeresett egy állami gazdaságot, majd egy nagyközség tanácsának mun­kájával ismerkedett. Elbeszél­getett a helybéli parasztokkal, beszámolót hallgatott meg a Ilficsov felszólalása a madridi találkozón •• Össze kell hangolni az érdekeket Türelemre, kitartásra, jó­akaratra, mások jogos érde­keinek figyelembevételére hí­vott fel Esztergályos Ferenc nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője a madridi talál­kozó keddi teljes ülésén el­hangzott felszólalásában. A záródokumentum tekin­télyes része — mint hangsú­lyozta — nem végleges for­mában elkészült és ismerete­sek a rendelkezésre álló for­mulák a kiút megtalálásához a többi kérdésben. Követke­zésképpen világosan látható, hol van lehetőség konszenzus elérésére és hol, milyen ala­pokon van szükség további erőfeszítésekre. Éppen ezért nem lehet egyetérteni azokkal a kísérletekkel, amelyek igye­keznek lebecsülni az elért eredményeket. Leonyid Iljicsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője rámuta­tott: minden küldöttség sze­rint tartalmas és kiegyensú­lyozott záródokumentumra van szükség, viszont a delegá­ciók ezt nem egyformán ér­telmezik. Minden döntésnek1 olyannak kell lennie, hogy egyetlen ál­lam érdekeit se sértse, és egyetlen államot se juttasson előnyös helyzetbe — mondot­ta Iljicsov. Elmúlt az az idő — tette hozzá —, amikor egyes küldöttségek nem tartották fontosnak az európai leszere­lési értekezlet összehívását, örvendetes, hogy ebben a te­kintetben a helyzet megvál­tozott és ez kétségtelen sike­re a madridi találkozónak. Azonkívül, hogy egyetértés alakult ki egy ilyen konfe­rencia szükségességében, egyeztettük az erről szóló do­kumentumrész bevezetőjét, meghatároztuk általános cél­jait és feladatait. A Szovjet­unió nem törekszik arra, hogy előjogokat szerezzen. Áhhoz viszont ragaszkodik, hogy az Egyesült Államok, valamint a NATO a Szovjetunió és szö­vetségesei biztonságát ugyan­azzal a mércével mérje, mint a sajátját. Richard Müller, a finn küldöttség vezetője rámutatott, hogy sok fontos részletkérdés már tisztázott, ezért a finn küldöttség szerint eljött az ideje, hogy komoly erőfeszí­téseket tegyenek az utolsó, megoldatlan kérdésben, a ka­tonai bizalomerősítő intézke­dések érvényességi övezete kérdésében. Ezzel függ össze a finn küldöttség által be­nyújtott kezdeményezés, amely az Európával szomszédos ten­gerekre és a fölöttük húzódó légtérre is kiterjeszteni java­solja ezen intézkedések öve­zetét. A csádi kormány kérésére Líbia kivonja csapatait Moarner El-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője paran­csot adott a Csádba küldött líbiai csapatok kivonásának megkezdésére — jelentette az AFP francia hírügynökség a Háttér Spanyolország és a NATO A MÜLT HÉTEN a madridi kormány kierőszakolta a par­lament felhatalmazását a NA- TO-belépéshez. Tette ezt an­nak ellenére, hogy a baloldali pártok népszavazást követel­tek, s ezt több mint félmillió aláírással is alátámasztották. Washington már 1953-ban megalapozta befolyását a fél­szigeten, az úgynevezett Mad­ridi Paktum keretében, amely öt fontos katonai támaszpont használatára — Torrejon, Za­ragoza, Valencia, Moron és Ro­ta — ad lehetőséget. Addig per­sze, amíg a fasiszta diktátor, Franco élt, aligha kerülhetett sor a hispánok NATO-csatla- kozására, mivel a rezsimet szá­mos „atlanti” ország nem tar­totta elég szalonképesnek. Wa­shingtont ez nem zavarta, s már 1950—71 között, cserébe a támaszpontok átengedéséért, 626 millió dollárnyi katonai se­gélyt nyújtott Madridnak. Franco 1975 novemberében be­következett halála után a spa­nyol—amerikai kétoldalú pak­tumot módosították, s az új, 1976-os megállapodás, már megalapozta annak lehetőségét, hogy az ország csatlakozzon az Észak-atlanti Szövetséghez. A Pireneusi-félszigét földraj­zi helyzete rendkívül előnyös, mivel Spanyolországból ellen­őrizhető a Földközi-tenger nyugati kijárata; Észak-Afrika és a közel-keleti olajszállítá­sok. A mostani nagy sietség összefügg azzal, hogy Washing­ton már a soron következő de­cemberi NATO-tanácsülés na­pirendjére fél szeretné venni a spanyol csatlakozás ügyét MINT A HALADÓ ERŐK rá­mutattak: a madridi csatlako­zás növelné a feszültséget Eu­rópában. Már a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének 1976-os bukaresti ülésén megfogalmazódott az a javaslat, hogy az európai poli­tikai-katonai szövetségek egyi­két se bővítsék új tagokkal, mivel ez tovább mélyítené a szembenállást. Madrid azon­ban figyelmen kívül hagyta a szocialista országok javasla­tait, s elutasította azt a moszk­vai jegyzéket is, amelyet idén szeptemberben nyújtottak át a spanyol kormánynak. A szov­jet jegyzék egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országai mindent megtesznek a tömbpolitika megszüntetéséért, a szemben­álló katonai tömbök feloszla­tásáért. Spanyolország NATO- csatlakozása éppen ellenkező irányban hatna, beilleszkedne azoknak a lépéseknek rendsze­rébe, amelyek célja a fegyver­kezési hajsza, a nemzetközi fe­szültség növelése, a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd meg­nehezítése. A jegyzék kitért arra is, hogy a helsinki konfe­rencia óta ez lenne az első eset, hogy súlyos, a záródokumen­tumba foglaltakkal éles ellen­tétben álló lépésre kerüljön sor. BÁR A SOTELO-KORMÄNY a napokban kierőszakolta a parlament jóváhagyását a NA- TO-belépés kérdésében, a bal­oldali pártok ennek ellenére nem adták fel a küzdelmet. A Spanyol Kommunista Párt és a Spanyol Szocialista Munkás­párt hatalmas tiltakozó meg­mozdulásokat szervez. Novem­ber közepére hatalmas békede­monstrációra kerül majd sor. Ennek fcélja, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra, s kivívják a népszavazás meg­tartását a NATO-csatlakozás ügyében. Csitári János csádi fővárosban állomásozó líbiai erők parancsnokának közlésére hivatkozva. A hírt csádi részről eddig nem erő­sítették meg. Líbia a múlt év decemberé­ben, Goukouni Oueddei csádi köztársasági elnök kérésére küldött csapatokat a közép­afrikai országba, hogy segítse­nek a kormánynak a rend megszilárdításában. A támo­gatás hatékonynak bizonyult, amennyiben a Hisséne Habré volt hadügyminiszter vezet­te lázadó erők kiszorultak a fővárosból, és az ország ke­leti, Szudánnal határos vidé­kére vonultak vissza. A líbiai vezetés többször hangoztatta, hogy csapatai ad­dig maradnak Csádban, amíg azt a csádi kormány kéri. községben működő katonai operatív csoport munkájáról, majd a vajdaság székhelyére: Siedlcébe utazott. * Egy nappal azután, hogy a Tarnobrzegi vajdaságban fel­függesztette több mint tíznapos sztrájkját a regionális „Szoli­daritás” szervezet — a sztrájk minden napja csaknem 130 millió zloty veszteséget okozott — megszüntették a sztrájkké­szültséget a Koszalini vajda­ságban is. A Zielona Góra-i vajdaságban működő „Szoli­daritás” szervezet viszont vál­tozatlanul folytatja munkabe- szüntetési akcióját. A - vajda­ság városaiban délelőtt három, délután négy órán át szünetelt a tömegközlekedés. Közben Gdanskban megkezdődött a „Szolidaritás” országos bizott­ságának kétnaposra tervezett ülése, amelyen a többi között az áremelésekről és ezek ki- egyenlítéséről. valamint a szer­vezet belső fegyelméről van szó. ★ A varsói lapok kedden — a PAP hírügynökség jelentése alapján — közölték a főállam­ügyészség sajtószóvivőjének nyilatkozatát, amely szerint október 30-ig az ügyészségi és a belügyi szervek 218 előzetes eljárást indítottak olyan sze­mélyek ellen, akik az állam-, a gazdasági vagy a pártappa­rátusban korábban betöltött vezető pozíciójukat jogtalan anyagi vagy személyes haszon szerzésére használták fel. 242 személy ellen vádat emeltek, közülük 99-en előze­tes letartóztatásban vannak. A vád alá helyezettek közül az elmúlt években 31-en töltöttek be vezető funkciót különböző központi szerveknél, hivata­lokban és intézményeknél. ★ Kedden Moszkvában az il­letékes szovjet, illetve lengyel külkereskedelmi vállalat kép­viselői aláírták azt a szerző­dést, amelynek értelmében a Szovjetunió összesen 30 ezer tonna sertés- és marhahúst szállít a Lengyel Népköztársa­ságnak. A hússzállitmányok már a közeljövőben útnak in­dulnak és az év Végéig a tel­jes mennyiség leszállításra ke­rül. A szovjet szállító gondos­kodik a húsnak a felhasználás helyéig közúton történő eljut­tatásáról is. Az ellenértéket a lengyel félnek rubelben kell kiegyenlítenie. Bulgária Kiviteli korlátozások A bolgár minisztertanács ha­tározatot hozott egyes közszük­ségleti cikkek külföldi állam­polgárok általi kivitelének kor­látozásáról. Mint a bolgár hi­vatalos közlöny keddi számá­ban közzétett kormányhatáro­zatból kitűnik, több élelmi- szeripari termék, köztük a hús- és húskészítmények, a liszt, a cukor, az olaj, valamint né­hány ruházati és tartós fo­gyasztási cikk, így egyebek kö­zött a bébi- és gyermekruha, illetve cipő, valamint az elekt­romos háztartási készülékek (mosógép, porszívó, stb.) kivi­tele tilalom alá esik. A bolgár minisztertanács határozata egyidejűleg más közszükségleti cikkek kivitelére új vámsza­bályokat állapított meg. A bolgár kormány határo­zatára — mint a jogszabály is rámutat — azért volt szükség, hogy korlátozzák, illetve fel. számolják az említett termé­keknek más államok árszint­jéhez viszonyított alacsony árai miatti spekulatív célú felvá­sárlását és kivitelét az ország­ból,

Next

/
Thumbnails
Contents