Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

1981. NOVEMBER 28., SZOMBAT EMLÉKEK ÉS MŰEMLÉKEK AZ ARAKAT LÁBÁNÁL A rózsaszínű kövek városa Felhőkbe rejtőzött az Ara- rát, amikor a Kaukázus ven­dégeiként Jerevánban jártunk. Rózsaszínű ez a város, ba­zaltból, márványból és tufából épült. A főtér vöröslő palotái­nak görögös oszloprendje és a keresztény századokat sűrítő félkörívei eszméket és életfor­mákat összegeznek. Este a szökőkút körül áramlik tél Jereván, az emberek énekel­nek, táncolnak, bő jókedvvel és vidámsággal. Örmény emlékmű Jereván és Szovjet-örmény- ország fellendülésére jellemző, hogy a város környékén két­száz nagyüzem épült, 97 tudo­mányos intézet és tíz egyetem, főiskola működik. Keserves múltat gyűrtek le az örmé­nyek, hiszen 1915-ben a tö­rökök másfél millió embert mészároltak le. Erre emléke­zik Franz Würfel megrázó re­génye, a Musza Dag negyven napja. A jereváni örmény emlékmű méltó hozzá. A ha­talmas vasbeton felkiáltójel­hez tizenkét befelé forduló betontömb társul, öröktűzzel és halk zenével. :* W •> -VV -V • V ■» A Fekete kolostor a Szeván tónál Sokszögű alaprajz A jereváni örmény Kultúra Házában pompás régészeti emlékeket őriznek: urartui fe­leteket, bronzkori öntvénye­ket, ékírásos táblákat és a hí­res bronzkori kocsit. Pazar a bemutatás választékossága is. A képzőművészek közül Szeröv, Repin, Szurikov s két örmény festő, Ajvazovszkij és Szárján műveiben gyönyör­ködhetünk. A hatszintes épü­letben állították ki Van Dyck, Rubens, Courbet festményei mellett az örmény írás emlé­keit, az örmény írók és zene­szerzők gazdag hagyatékát. Az ország első központja Ecsmiadzin volt. Az időszámí­tás utáni második században épült, itt teremtette meg az örmény írásbeliséget Meszrop Mastoc. A kolostortemplom a negyedik századtól 1658-ig épült. Több mint ezer eszten­dőt foglalnak egységbe díszes falai, saroktornyai. A kőcsip­kék és a homlokzat szobrai, évszázadok üzenetét tartal­mazzák. Rendkívül érdekes és egyedülálló a maga nemében a fal alapjainak horizontális megtámasztása, mely eltér a gótikus támpillérektől formá­ban, de ugyanazt a funkciót tölti be. A kolostortemplom múzeumában gazdag kultúr­történeti anyag halmozódott fel. A legenda az egyik dár­davéget Krisztus ereklyéjének tartja, amivel az egyik római katona megsebezte. Érdekes építészeti -emlék Zvartnoc. Temploma a hete­dik században épült. A sokszö­gű alaprajz egyedivé teszi az építményt, melyet Éber erők templomának neveztek el, avatásán részt vett III. Kons­tantin bizánci császár is. Az adatok szerint Ovannesz mes­ter tervezte, erős antik hatás nyomán, melyet az oszlopok és féloszlopok, kupolák soka­sága igazol. Egyéni jelleg a szőlőindák sora, mely a vidék karakterére utal, a jó borok tájaira. Akár Zsámbékot. ezt a híres műemléket is földren­gés rombolta le, még a tizedik században. A mai élet üteme Jereván hétköznapjai nyu­godtan peregnek. A hőséget enyhíti a sok szökőkút és a megőrzött növényzet. Sok a kóbor kutya az utakon, a he­gyi legelőkön rengeteg birka legel. A szerpentineken le­pényt, gyümölcsöt árulnak. Ha a vevő úgy kívánja, a hely­színen megnyúzzák a bárányt. Ez is hozzátartozik a kaukázu­si utak életképéhez. A forrá­sok vize tiszta, az ebédhez bőséges salátát tálalnak, na­túr. Így az ízek megőrzik jel­legzetességüket. Az örmény ember segítő­kész. Buszunk ékszíja elsza­kadt, s az autósok nemcsak megálltak mellettünk, hanem a közeli helységből megszerez­ték a hiányzó alkatrészt. Fe­gyelmezett, jókedvű, ápolt az ifjúság. Esténként vidáman táncolnak a köztereken, elő­zékenyek, udvariasak. Pogány szertartás A világ egyik legnagyobb tava, a Szeván tó, 1914 méter magasan fekszik. Harminc patak és folyó táplálja, part­vonalainak kerülete kétszáz kilométer. Mélysége helyen­ként megközelíti a száz mé­tert. Félszigetén épült a IX. században a híres Fekete ko­lostor. Érdekes látványban ré­szesül, aki felkapaszkodik a meredélyen. Szép a kilátás, akad azonban más, barbár él­mény is. Bárányok, galambok, kakasok kiontott vérétől piros a kőlépcső. Pogány szertar­tást őriz ez a ma is gyakorolt örmény népszokás. Megvérzik, majd megölik az állatot, hogy a gybrmek megszabaduljon valamilyen betegségből. Kérő és hálaáldozatok ezek, pogány eredetűek. A brutális liturgiát az apa végzi el gyermeke je­lenlétében, akinek homlokát bekeni az állat vérével. A kü­lönösen szép táj harmóniája és az állatokra korlátozott vadság között ellentét van. Amikor a part menti ven­déglőben fürge pincérek a pisztrángot tálalják, akkor el­felejtjük ezt a múltból itt ma­radt rituális szokást. Már csak a jelenre gondolunk, örmény barátaink mindennapjaira, s közös munkával gyarapítóit barátságunkra. Losonci Miklós Alapműveltség és igényesség — Kívánhatunk-e többet ezektől az asszonyoktól, mint hogy jól érezzék magukat egy- egy táncmulatságon, s hogy részt vegyenek a műveltségü­ket gyarapító oktatáson? — kérdezi inkább saját magától, semmint tőlem Skotnyár Fe­renc, a közművelődési bizott­ság titkára, miközben végig­járjuk a Dunakeszi Konzerv­gyár régi épületeit. Közülük csupán a korszerű gépsorok­kal felszerelt, három műszakos tésztaüzem modern, ahol — csakúgy mint más részlegek­ben — a szükségesnél keve­sebb a munkaerő. Idő és igény A szalagokat, üstöket ki­szolgáló és a befőttes üvegek­kel foglalatoskodó asszonyokat ezúttal nem szólítom meg, hosszabb beszélgetésre most amúgysem futná az idejükből­— Magának talán nem mondanák, mint nekem szok­ták, hogy: hagyjon békén, van elég bajunk itt is, otthon is, ha szórakozási kívánságaik fe­lől faggatom őket — folytatja kísérőm. — De azt se igen hallaná tő­lük, hogy a tv-nézésen. néha egy-egy operett vagy cirkusz­előadás megtekintésén kívül egyébre van igényük — és fő­leg idejük. 1 Az elkezdett beszélgetést — hogyan művelődik az a 870 ember, akik közül 640 fizi­kai munkás. 65 százalékuk pe­dig nő — a szakszervezeti iro­dában folytatjuk. Tomasek Mi- hályné szakszervezeti titkár, a közművelődési bizottság társ­elnöke említi: — az itt dolgo­zók fele a környékről hatvan- hetven kilométer távolságból jár be naponta. Átlag életko­ruk 40 év körül van. A kar­bantartók kivételével a több­ség szakképzetlen. A fizikai állományban lévők több mint harminc százaléka nem fejez­te be az általános iskola nyol­cadik osztályát. Vonakodnak jelentkezni — A párt- és a társadalmi vezetés — a művelődési bi­zottsággal közösen — a mű­veltséggyarapító oktatás meg­szervezésére és hasznosságá­nak hangsúlyozására fordítja energiája javát — mondja Tomasek Mihályné. — A ki­helyezett iskolai oktatáshoz képtelenség élegendő jelent­kezőt találni• Már annak is örülünk, ha évente két-három asszonyt sikerül rábeszélnünk: fejezze be félbemaradt tanul­mányait. S ez csepp a ten­gerben. — A gyár vezetősége évről évre szorgalmazza, hogy egy­re többen szerezzék meg a szakmunkás-bizonyítványt, vagy végezzék el a targonca? vezetői tanfolyamot — fűzi hozzá Skotnyár Ferenc. — Évente nyolcan-tízen jelent­keznek marxista középiskolá­ba és esti egyetemre. Dicsek­vés nélkül állíthatjuk, hogy a párt- és tömegszervezeti ok-t tatás magas színvonalú a gyár­ban, az előadók nagyon jól felkészülnek. Gyakorlati hasz­nát csupán az időpontok kér­dőjelezik meg: a hallgatók már félidőben az órájukra pislog­nak, nehogy lekéssék a vona­tot, a buszt. Nem okoz gondot — A már hagyományos és mindig sikeres bálok szerve­zésével alig van gondunk- Ezekre százötvenen is eljön­nek. s kulturáltan szórakoz- nak. Ezenkívül közkedveltek a kedvezményes autóbusz ki­rándulások. eredményes a kö­zönségszervezés a könnnyűmű- fajú koncertekre, a fizikai munkások között szép forgal­mat bonyolít le az üzemi könyvterjesztő. Ha mindehhez hozzávesszük a jól felszerelt szocialista brigádklubot. a könyvtár kétszáz állandó ol­vasóját, TIT-előadásokat, á gyár saját pályáján sorra ke­rülő labdarúgó-mérkőzéseket, •és a különösen a kispuska lö­vészetben rangos eredménye­ket felmutató MHSZ-klubot — talán nincs is sok okunk a panaszkodásra. Az iskolák feladata — Ám ez nem nyugtat meg bennünket — veszi vissza a szót Tomasek Mihályné. — Az általános iskolát el nem vég­zettek száma a konzervgyári munkások között állandóan újjátermelődik. Hiába minden igyekezetünk, a munka sze­zon jellege miatt a munkaerő forgása igen nagy'. — Tanulásra viszont annál kevesebben kaphatók. Éppen ezért azt gondolom, hogy a kötelező iskolai végzettség megszerzését az iskolák nem háríthatják át az üzemek, munkahelyek politikai, gaz­dasági. társadalmi vezetőire. Ök mindenekelőtt egy mun­kásgárda művelődési igényeit szeretnék kielégíteni- Ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy a művelődési alapfogal­makkal a gyermekkorban, nemkülönben az álta’ános is­kolákban kell (vagy kellene?) ismeretséget kötni. • Simon Zsuzsa RÁDIÓFIGYELŐ EGYÉNISÉG ÉS STÍLUS. Montágh Imre Szóból ért az ember című legutóbbi műsora ismét kellemes, szellemet pez&- dítő fél órában részesítette hallgatóit. Vendége ez alka­lommal Hernádi Sándor volt, akivel a köznyelvi beszéd el­szegényedéséről váltott szót. Példát mutatva arra is, hogy miként lehet viszonylag el­vont dolgokról is könnyedén, tudálékosságot, lapos magya­rázkodást elkerülve beszélni. Sajnos — mint hallhattuk — a nyelvi elszürkülés eredőjét már az iskolában is tetten ér­hetjük. Sok olyan tanár van, aki úgy véli, hogy akkor nép­szerű diákjai körében, ha azoknak az utcán kialakult beszédstílusához alkalmazko­dik. Ahogy találóan fogalmaz­ták, leguggol közéjük, jóllehet, azok éppen az ellenkezőjét várják el tőle, a stílusban ki­fejeződő színes egyéniség meg'- nyilatkozását. (Hadd tegyük hozzá, hogy ebben a tanköny­vek sem adnak piegfelelő bá­torítást és eligazítást.) Pedig az igényesség megta­nulható. Ám ehhez az igénye­ket időben föl kell kelteni. A Egy világhatalom, a szocialista közösség első országa 17 és fél millió tagot számláló pártjá­nak kongresszusa nagy érdek- , lődésre tarthat számot. Nem­csak azért, mert a Szovjetunió­iban történtekre mindig oda figyel a világ, hanem azért is, mert világfolyamatokat értékel, t a béke megvédésének kérdé­sében foglal állást, megmutat­va: mit kell tennie a népek­nek, hogy elkerüljék a hábo­rút. A XXVI. kongresszust még márciusban tartották, az irán­ta, illetve az ott hozott határo­zatok iránt azonban nem csök­kent az érdeklődés. Ezért fi­gyelemre méltó, hogy megje­lent magyarul a Kossuth Könyvkiadónál a kongresszus anyaga, amely tartalmazza Leonyid Brezsnyev és Nyiko- laj Tyihonov előadói beszédét, a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését, az SZKP PB tagjainak, póttagjainak felszó­lalásait, Kádár Jánosnak a felszólalását és a zelenográdi barátsági nagygyűlésen mon­dott beszédét. Lázár György­nek a minszki barátsági nagy­gyűlésen elhangzott beszédét, a kongresszuson elfogadott dokumentumokat. valamint Leonyid Brezsnyev zárszavát Nem célunk, hogy a könyv Ismertetése kapcsán értékeljük a kongresszus határozatait, ez nem is lehet ennek az írásnak feladata. Mindössze arra sze­retnénk felhívni az olvasók figyelmét, hogy érdemes lapoz­gatni a kötetet, mert pontos képet kapunk a Szovjetunió külpolitikájáról, a szocialista UJ POLITIKAI KÖNYVEK Az SZKP XX VI. kongresszusa országokhoz fűződő kapcsola­tairól, az SZKP gazdaságpoli­tikájáról, a szovjet társadalom politikai és szellemi fejlődésé­ről, arról a munkáról, ame­lyet a Szovjetunió népei vé­geznek a fejlett szocialista társadalom építésében, a szov­jet emberek holnapjának megteremtésében. Leglényegesebb, hogy a kongresszus rámutatott: egyet­len nép számára sincs fonto­sabb kérdés, mint a béke meg­őrzése, mint minden ember legfőbb jogának, az élethez való jogának a biztosítása. S amikor ezt leszögezi, egyben megállapítja, hogy a szocia­lista világrendszer fejlődése visszafordíthatatlan folyamat, a szocialista országok közötti kapcsolatok új típusúak, igaz­ságosak, az egyenjogúságon, a testvériségen alapszanak. Leonyid* Brezsnyev előadói beszédében hangsúlyozta, hogy ezek az országok tanulnak egymástól. Távol áll tőlünk, hogy a mai szocialista világ képét csupa ünnepi színnel vá­zoljuk. Országaink fejlődése során jelentkeznek nehézsé­gek is. A gazdaság intenzív fejlesztésére, a nagyszabású társadalmi programok megva­lósítására való. áttérés, a kom­munista tudat formálása nem megy egy csapásra. Idő és fá­radhatatlan alkotó útkeresés kell hozzá. És természetesen tanulnunk kell egymástól — mondotta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, majd hozzátette: — A szocialista építés évei alatt a testvéri or­szágok sokrétű pozitív tapasz­talatokat szereztek a termelés szervezésében, az irányításban, a népgazdasági problémák megoldásában. Tudjuk például, milyen hozzáértően szervezték meg a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és vállalatok munkáját Magyarországon, milyen értékes tapasztalato­kat szereztek a termelés ész- szerűsítésében, az energia-, a nyersanyag- és az anyagtaka- rékossagban az.NDK-ban. Újszerű megfogalmazása ez a kapcsolatoknak, az egymás munkája elismerésének. A szovjet emberek nemcsak el­ismerik az eredményeket, ha­nem saját területükön haszno­sítják is a szocialista országok­ban már bevált tapasztalato­kat. Erre a sok közül csak egy példát említek, amelyet Leonyid Brezsnyev is szüksé­gesnek tartott elmondani, még­pedig azt, hogy az SZKP Központi Bizottságának hatá­rozata kimondja: olyan — anyagi és erkölcsi — feltétele­ket kell teremteni, amelyek fokozzák az állampolgárok ér­dekeltségét a háztáji gazdálko­dásban és elsősorban a jószág- és baromfitenyésztésben. Másik nagy terület a szov­jet társadalom politikai és szellemi fejlődése és a párt feladatai. Joggal állapítod meg Leonyid Brezsnyev, hogy a szovjet társadalom a munka embereinek társadalma. S a párt és az állam sokat tett és tesz azért, hogy az ember munkáját ne csak termelé­kenyebbé tegye, hanem tar­talmassá, érdekessé. alkotó jellegűvé is. S ebből kiindul­va a szocialista életmód elter­jedésére. az új ember nevelé­sére. anyagi és szellemi javai­nak gyarapítására törekszik a párt. Az SZKP nagy gondot for­dít a szocialista demokrácia szélesítésére, a szocialista tör­vényesség és jogrend megszi­lárdítására, védelmére, a tö­megszervezetek. köztük a szakszervezetek munkájának zavartalanságára. A beszámoló idézte Lenint, aki azt mondta, hogy a tömegekkel, vagyis a munkások (majd az összes dolgozó) óriási többségével való kapcsolat minden néven nevezendő szakszervezeti te­vékenység sikerének legfonto­sabb, legfőbb feltétele. A gazdasági fejlődést és a népjólét növekedését Nyiko- laj Tyihonov ismertette, rá­mutatva az eredményekre, a népgazdaság X. ötéves tervé­nek időszakában. S ebből ki­indulva kell megtervezni a XI. ötéves tervet, amelyet éppen a napokban fogadott el az SZKP Központi Bizottsága, il­letve a Legfelsőbb Tanács ülése. A cél továbbra is a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának emelése, a szemé­lyiség sokoldalú fejlődése jobb fsTételeinek megteremtése, a termelés hatékonyságának emelése, a munka termelé­kenységének növelése, a szov­jet emberek társadalmi és termelési aktivitásának foko­zása aianián. Javítják az em­berek lakáskörülményeit, lob­ban ellátták a lakosságot élel­miszerrel. ipar- és fogyasztási cikkekkel, s természetesen nem feledkeznek men a haza vé­delmének erősítéséről sem. Hogy mindez megva’ősuljon szükség van — Leonyid Brezs­nyev szavaival — új kezdemé­nyezésekre mindenhol és min­denben. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus alkotó energiája gazdagítani fogja minden kol­lektíva. az egész ország mun­káját. Bizonyos, hogy nekünk magyaroknak is van mit ta­nulnunk az SZKP XXVI kongresszusának határozatai­ból. ezért is érdemes olvas­gatni a dokumentumokat tar­talmazó kötetet. Gáli Sándor tapasztalat az, hogy ennek hí­ján az irodalmat szívesen la­pozgatok között is akad olyan, aki élvezi ugyan olvasmányai­ban az ízes nyelvi fordulato­kat. de beszéd közben nem használja, nem építi be mon­dataiba. Nem is érzi szükségét, hogy szókincsét ily módon gaz­dagítsa. A sikknek az számít manapj- ság, hogy az emberek a közö­nyöset játsszák, nesze semmi, fogd meg jól — éppen mond­janak valamit. A beszélgetés során említett irodalmi példák bizonysága szerint a koroknak megvan a jellegzetes stílusirányzata. Nát­ha több is. Koronatanúnak Pe­tőfi Sándor Szeptember végén című remekét idézték meg, szembesítve Bajza József Est­hajnal című versével. Mind­kettő azonos motívumokra épül, de míg az egyik élő vi­rágcsokor, a másik lepréselt szirom egy korabeli emlék­könyv lapjai közé zárva. BERUHÁZÁS SZOBON. A riport tulajdonképpen egy új társulásról szólt, melyet a kül­kereskedelmi vállalatok hoz- tak létre az export fokozása érdekében. Az egyes cégek ed­dig is rendelkeztek fejlesztési alappal, melyből egyes vállala­tok beruházását támogatták. Most Interinvest elnevezéssel egyesítették anyagi lehetősé­geiket, hogy hamar megtérülő befektetésekkel bővítsék ter­mékeik skáláját. A riporter, Domány András mikrofonjával nyomába eredt annak, hogy milyen haszon re­mélhető az eddigi tapasztala­tok alapján. Ap illetékesek — az Interinvest igazgatótanáv csának elnöke, a Magyar Nem­zeti Bank főosztályvezetője — véleménye szerint a kilátások kitűnőek. A Magyar Nemzeti Bank, mely milliárdos tételekkel szá­mol, nem tud kisebb beruhá­zásokat gyorsan és rugalma­san lebonyolítani. Az Interin­vest viszont igen rövid határ­időn belül képes erre. Jó pél­da a szobi gyümölcsfeldolgo­zó közös vállalkozás esete. Ez év elején elhatározták, hogy kizárólag tőkés exportra ter­melő univerzális gyümölcs- és lepárlórendszert hoznak létre. A mintegy százharmincmillió forintot igénylő létesítmény építéséhez a maguk harminc- millió forintjára támaszkodva február 1-én láttak hozzá. A Magyar Nemzeti Banktól kért kjilönbözetet azonban még áprilisban sem kapták meg. Az Interinvesthez fordultak. Na­pok alatt lebonyolódott az üz­let. A Szobról kapott telexjelen­tés alapján értesültünk arról, Hogy tegnap volt a műszaki szemle és a próbaüzem de­cemberben megkezdődik. Sz. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents