Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
V 1981. NOVEMBER 25., SZERDA Brezsnyev látogatásának harmadik napja Előremutató szovjet javaslatok (Folytatás az 1. oldalról) jes leépítését követelte. A CDU politikus a Szovjetunió álláspontját „keménynek és hajlíthatatlannak” minősítette. Sajtótájékoztató a tárgyalásokról Ha megállapodás születik a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének kölcsönös leállítására vonatkozó szovjet javaslatról, akkor a Szovjetunió jóakarata jeleként — mintegy előlegként — kész egyoldalúan csökkenteni európai közép-hatótávolságú hordozóeszközeit, s akkor közelebb lehet jutni ahhoz az alacsonyabb szinthez, melyről a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon kell megegyezni. Ez az új, kibővített szovjet moratórium-javaslat lényege — jelentette ki a szovjet és a nyugatnémet szóvivő közös, kedd délelőtti bonni sajtóértekezletén Leonyid Zamja- tyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, a szovjet küldöttség szóvivője. A szovjet szóvivő kérdésekre válaszolva aláhúzta, hogy az új szovjet javaslatok, amelyek a már korábban előterjesztett elképzelések továbbfejlesztését jelentik, igen lényegesek és tárgyalási alapul szolgálhatnak a Genfben megkezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon. A döntéseket azonban ott kell meghozni, szigorúan ragaszkodva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveihez. A Szovjetunió célja, hogy Géniben ne csupán a közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról, hanem számuk lényeges csökkentéséről jöjjön létre megállapodás. Az Egyesült Államokkal megegyezésre kell jutni arról is, mi legyen az olyan fegyverek sorsa, amelyek csökkentéséről megállapodnak. Az ilyen megállapodásnak azonban tekintetbe kell vennie, hogy mi történik az előretolt támaszpontokon levő amerikai eszközökkel. Leonyid Brezsnyev kedden Bonnban fogadta az NSZK pártjainak vezetőit. A képen (balról): Genscher külügyminiszter, a szabad- demokraták képviselője, középen Gromiko, szovjet külügyminiszter nyugatnémet küldöttség kedd | gyalásoknál, amelyeket az este fél hétkor zárómegbeszé-1 lést tart. Nemzetközi visszhang A különböző fegyverek számát egymással összevető és gyakran eltérő felfogásokról szólva a szovjet szóvivő kijelentette: elsősorban nem a számadatokkal kell foglalkozni, hanem gyors, elvi megállapodásra kell jutni a csökkentésről. Mindenekelőtt majd abban kell megállapodniuk a tárgyaló delegációknak, hogy miről és milyen sorrendben beszéljenek. Ha azonban — amint ezt egyes NATO-országok képviselőinek megnyilatkozásai, így például Weinberger amerikai hadügyminiszter beszéde, bizonyítják — az Egyesült Államok mindenképpen meg akarja valósítani új rakétáinak nyugat-európai telepítését, akkor nem lehet megegyezésre jutni, a tárgyalások csupán egyhelyben topognak majd. Zamjatyin vitába szállt az olyan beállítással, ami szerint a Szovjetunió „nem érti Reagan elnök új javaslatainak lényegét”. Emlékeztetett Leonyid Brezsnyev megállapítására: ezek a tervek minden eddiginél nagyobb veszélyt hoznak Európára. A két szóvivő kitért Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt hétfői négyszemközti megbeszélésére is. Kurt Becker államtitkár Schmidt kancellárt idézve „szívélyesnek és barátinak” minősítette a találkozót és elmondotta: a négy- szemközti megbeszélésen elmélyítették az eszmecserét a tárgyalások központi témájáról, a nukleáris fegyverek kérdéséről. A mostani tárgyalások nyomán a nyugatnémet kancellár nagy várakozással tekint a november 30-án kezdődő szovjet—amerikai megbeszélések elé, és nagy fontosságúnak tekinti a Szovjetunió most előterjesztett, új javaslatait. A kormányszóvivők bejelentették, hogy a szovjet és a A szovjet fővárosban a közvélemény érdeklődésének középpontjában a Bonnból érkező hírek állnak. A rádió folyamatosan tudósít a legfrissebb eseményekről, helyszíni tudósítással indított a hétfő esti televíziós híradó is. A kedd reggeli napilapok közölték a díszvacsorán elhangzott beszédeket, s a Pravda és a Komszomolszkaja Pravda tudósítói az első nyugatnémet visszhanggal foglalkoznak. Nem csupán az NSZK- ban egyre szélesedő békemozgalomról számolnak be, hanem a Pravda például részletesen idéz olyan levelekből, amelyeke! nyugatnémet polgárok intéztek Leonyid Brezsnyevhez, kifejezve a párbeszéd szükségszerűségéről, az enyhülési folyamat hasznosságáról alkotott véleményüket. A hétfő esti Izvesztyija, amely korai lapzárta miatt csak a nap első felének eseményeiről tudott még beszámolni, még egyszer összefoglalja, hogy milyen szerepet játszik a jelenlegi feszült helyzetben a szovjet—nyugatnémet párbeszéd. Nagy terjedelemben foglalkozik a keddi nyugatnémet sajtó Leonyid Brezsnyev bonni látogatásával. Azok a lapok, amelyek még közölni tudták a szovjet államfő hétfőn késő este elhangzott pohárköszöntőjét, kivétel nélkül idézik azokat a javaslatokat, amelyeket Brezsnyev a közép-hatótávolságú európai nukleáris fegyverek moratóriumának kibővítésére, az ilyen fegyverek számának radikális csökkentésére tett. Valamennyi tudósítás hangsúlyozza, hogy bár a két fél nézetei sok kérdésben eltérőek, mindketten aláhúzták: feltétlenül megoldást kell találni erre a súlyos problémára. Kivétel nélkül minden jelentés kiemeli a szóvivőknek azt a megállapítását, hogy a tárgyalások nagyon jó, tárgyszerű légkörben folynak. Első oldalon, a nap legfontosabb hírét megillető helyen számolt be Leonyid Brezsnyev Bonnba érkezéséről hétfőn a The New York Times; a Boston Globe, s több más tekintélyes amerikai napilap. A hétfő esti televíziós híradók — egyelőre kommentár nélkül — beszámoltak az SZKP főtitkárának a szovjet nukleáris rakéták jelentős csökkentésére vonatkozó ajánlatáról. Az amerikai külügyminisztérium egy szóvivője ugyan kijelentette, hogy a szovjet ajánlatban „semmi új nincs’’, az amerikai fővárosban rendkívül élénk az érdeklődés a bonni tárgyalások iránt. A francia külügyminisztérium szóvivője Leonyid Brezsnyev hétfői javaslatával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „az nem sokban különbözik korábbi javaslataitól”. A szóvivő arra utalt, hogy Cheysson külügyminiszter pozitívnak minősítette Reagan elnök múlt heti javaslatát, s francia illetékes körökben változatlanul ez az álláspont. Franciaország továbbra is határozottan elutasítja azt, hogy a francia nukleáris erőt is számításba vegyék azoknál a tárÉgyesült Államok és a Szovjetunió folytat majd az euro- hadászati fegyverrendszerekről. A bécsi rádió és televízió bonni tudósítója „meglepetésszerű és nagy horderejű” javaslatnak nevezte Leonyid Brezsnyev ajánlatát az SS—20- as típusú közép-hatótávolságú rakéták csökkentésére. A hír- magyarázó kiemelte, hogy 'a szovjet fél nem jelképes csökkentésre gondol, hanem az említett fegyver százainak leszerelését ajánlja fel. amennyiben az Egyesült Államok lemond a nukleáris „eurostraté- giai” eszközök Nyugat-Euró- pába telepítéséről. Béke és Szocializmus Tanácsülés Prágában A Béke és Szocializmus című nemzetközi elméleti folyóirat munkájában részt vevő kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácsülése kedden Prágában megkezdődött. A tanácskozáson 87 párt képviselői vannak jelen. Az MSZMP küldöttségét Gyepes András, a Központi Bizottság titkára vezeti, a szovjet pártdelegáció élén Borisz Pono- marjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, KB-titkár áll. A tanácsülésen először Konsztantyin Zarodov, a Béke és Szocializmus főszerkesztője megjegyzéseket fűzött a folyóirat szerkesztő bizottságának és szerkesztőségi tanácsának tevékenységéről írásban előterjesztett jelentéshez, majd megkezdődött a vita. Ebben felszólalt Gyenes András és Borisz Ponomarjov is. Partneri légkörben Lapzártakor érkezett: Kedden este a szövetségi kancellár hivatalában befejeződtek Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt megbeszélései. A záróülésen részt vett a két ország külügyminisztere, valamint a két küldöttségben részt vevő többi személyiség is. A tárgyalások befejeztével közös közleményt jogadtak el, ennek szövegét később teszik közzé. Ezután Leonyid Brezsnyev rövid beszédet mondott: Befejeződtek tárgyalásaink a szövetségi kancellárral és az NSZK más államférfiaival, politikai személyiségeivel. Látogatásunkat az jellemezte, hogy igen gazdag volt mind a találkozók számát, mind pedig a megvitatott témákat illetően. Úgy gondolom, közös véleményünket fejezem ki, amikor megállapítom, hogy megbeszéléseinkre a kölcsönös megbecsülés légköre volt jel lemző, az, hogy egymás jobb megértésére törekedtünk. Természetesen vannak közöttünk véleménykülönbségek. Nem tértünk ki megvitatásuk elől, de arra törekedtünk, hogy ne mélyítsük el az árkokat, hanem éppen ellenkezőleg, hidakat építsünk felettük. A kancellárral folytatott megbeszéléseinkből levont legfontosabb következtetésemet a következőképpen összegezhetem: mindent meg kell tenni a béke megszilárdítása, az enyhülés légkörének helyreállítása érdekében, és ilyen irányban kell folytatni a közös munkát. A gyakorlati politika számára ez rendkívül fontos irányjelző. A szövetségi kormányhoz hasonlóan mi is kívánatosnak tartjuk a legmagasabb szintű kapcsolatok folytatását. Meghívást adtam át Helmut Schmidt szövetségi kancellárnak, hogy látogasson el a Szovjetunióba. Ugyancsak meghívtam hazánkba Kari Carstens szövetségi elnököt is. A közös közlemény elfogadását követően Helmut Schmidt kancellár azt hangsúlyozta, hogy az NSZK-nak és a Szov. jetuniónak közös érdeke a béke megszilárdítása, és méltatta a tárgyalások „bizalommal teli partneri légkörét”. Schmidt kancellár teljes egyetértését fejezte ki a Leonyid Brezsnyev által mondottakkal és kijelentette, hogy a tárgyalásokon nem a külön- hanem a közös érdekekből indultak ki. Ezek közül az első helyen a nemzetközi és az európai béke megőrzése áll. Nyugati haderő a Sínai-fékzigeire Kedvezőtlen fogadtatás Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, hétfőn Fezben, az arab külügyminiszterek értekezletén leszögezte: az arab államok sajnálatosnak tartják az EGK négy tagállamának — Nagy-Britanniának, Francia- országnak, Olaszországnak és Hollandiának — azt a döntését, hogy részt vesznek a Sí- nai-félszigetre küldendő nemzetközi haderőben. Ennek derékhadát — mint ismeretes — az Egyesült Államok fogja adni, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy legalizálja és egyben fokozza közel- keleti katonai jelenlétét. Hétfőn Canberrában Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnök is bejelentette, hogy országa részt kíván venni a Sínai-félszigeten felállítandó „békefenntartó” erőkben. Az izraeli kormány szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az izraeli vezetésnek először meg kell vitatnia a négy EGK-tag- állam hétfői bejelentését. Tel Aviv „pontosításokat” vár az említett nyugat-európai államoktól. Egy Jeruzsálemben közzétett külügyminisztériumi nyilatkozat szerint „úgy tűnik, hogy az európai döntés ellentétben áll a Camp David-i megállapodásokkal”. Ä LEM? KB titkárságának nyilatkozata A Szolidaritás mesterkedései A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága kedden nyilatENSZ-hizottság határozatai A fegyverkezési Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága a neutronfegyver betiltására felszólító határozatot fogadott el. Mint az ADN jelenti, a szavazattöbbséggel elfogadott dokumentum felszólítja a világ- szervezet közgyűlését, hogy kérje fel a leszerelési bizottságot olyan tárgyalások haladéktalan megindítására, amelyek eredményeként nemzetközi konvenciót fogadnának el a neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, telepítésének és alkalmazásának betiltásáról. Más NATO-tagországokkal együtt az Egyesült Államoka határozat ellen szavazott. Az 1. számú bizottság határozatban fogadta el azt a szovjet javaslatot, amely minden fegyverfajta világűrbeli telepítésének betiltását követeli. A TASZSZ jelentése szerint az 1. számú bizottság határozatot fogadott el az újfajta tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának betiltásáról. Politikai csata Görögországban A támaszpontok létéről Andreasz Papandreu görög miniszterelnök kormányprogramjának hétfői vitájában országa nemzeti érdekeire hivatkozva ismételten kiállt a görögországi amerikai atomrakéták eltávolítása és az amerikai támaszpontok felszámolása mellett. Georgiosz Rállisz, az ellenzék fő erejét adó Űj Demokrácia Párt vezetője ugyanis előzőleg „kalandornak és veszélyesnek” nevezte az új kormány külpolitikai elképzeléseit, azt állítva, hogy azok megvalósítása „megbontaná a nemzetközi erőegyensúlyt”. A két politikai vezető szócsatájának középpontjában Görögország NATO-tagsága, a Görögországban lévő amerikai támaszpontok és atomtöltetű rakéták kérdése állott. Ral- lisz bírálta Papandreunak azt a tervét, hogy a jövő év elején Washington elé terjeszti a támaszpontok felszámolásának munkatervét, és addig is szigorú ellenőrzést valósít meg a támaszpontok fölött. Ugyancsak bírálta a kormánypártnak azt a bejelentett szándékát, hogy az amerikai atomtöltetű rakéták eltávolításával utat nyit egy balkáni atomfegyvermentés övezet megvalósítása felé. Brit szakszervezeti törvény A jogok megny Margaret Thatcher asszony konzervatív kormánya hétfőn bemutatta a parlamentnek új, szakszerv ezetellenes törvény- tervezetét, amelyről az ellenzéki Munkáspárt azonnal kijelentette, hogy mihelyt hatalomra kerül, késlekedés nélkül hatálytalanítja. A szakszervezetfalónak ismert Norman Tebbit foglalkoztatási miniszter a tervezet CSAK RÖVIDEN. ELSZABADULT rögzítő sodronyairól egy norvég olajfúró- torony kedden, a kora reggeli órákban, a viharos Északitengeren. A baleset, amely a skóciai Aberdeen kikötőjétől 300 kilométernyire történt, 112 olajmuinkás ’életét fenyegeti. ISMERETLEN TETTESEK pokolgépes merényletet követtek el kedden Nagy-Britannia hamburgi konzulátusa elten. A rendőrségi jelentés szerint sérülés nem történt, az anyagi kár azonban jelentős. A PAKISZTÁNI KORMÁNY kedden kiutasított az országból négy — kémkedéssel vádolt — indiai diplomatát. Az ügy előzménye: India hétfőn három pakisztáni diplomatát utasított ki hasonló vádak alapján. részleteiről szólva bejelentette, hogy a jövőben 250 000 font sterlingre büntethetnek egész szakszervezeteket, ha tagjaik vagy felelős vezetőik: 1. „törvénytelen”, azaz például politikai indíttatású sztrájkokat szerveznek; 2. érvénytelennek minősítik azokat a kollektív szerződéseket, ^melyeket a munkaadók szakszervezetekkel és nem saját üzemük kollektívájával kötöttek; 3. nagy összegű kártalanítást kívánnak megítélni olyan dolgozóknak, akik társaik többségének akaratával szemben nem csatlakoznak a szakszervezetekhez és, ezért elveszítik munkahelyüket. kozatban tiltakozott amiatt, hogy a Szolidaritás egyes szervezetei az utóbbi időben zaklatják az üzemi pártszervezeteket, lélektani nyomásnak teszik ki a párt tagjait. A nyilatkozatban, amelyet Wlodzimierz Mokrzyszczak, a PB póttagja, a KB titkára olvasott fel a varsói televízióban, a titkárság részéről rámutatnak arra, hogy a Szolidaritás egyes csoportjai — illegális, szocialistaellenes szervezetek szándékainak megfelelően — kísérletet tesznek a párt kirekesztésére az üzemekből. Minderre olyan időszakban kerül sor, amikor az ország a súlyos gazdasági gondok közepette, a gazdasági reform küszöbén áll. A Központi Bizottság titkárságának nyilatkozata határozottan elítéli azokat a kalandor cselekményeket, amelyek veszélyeztetik a pártot és annak társadalmi helyzetét, és közli, hogy a LEMP minden erővel szembeszegül az ilyenfajta ellenséges akciókkal. Varsóban megtartotta első ülését a LEMP KB-nak az a : bizottsága, amelyet a negyedik piénumon. hoztak létre a Lengyel Egyesült Munkáspárt távlati programjának kidolgozására. A bizottság elnökévé Wojciech Jaruzelskit, a KB első titkárát választották. Az egyéni gazdálkodók Szolidaritás szakszervezete országos tiltakozó akciót indított, arra hivatkozva, hogy nem kalló mértékben valósulnak meg a kormánnyal korábban kötött rzeszówi és ustrzyki megállapodások. A szervezet vezetője, Jan Kulaj nyílt levelet intézett a parasztokhoz, hangoztatva, hogy „az ő kezükben van ma az egész társadalom sorsa, s amíg ezt a vezetők, a városok lakosai nem értik meg, addig nem lesz élelmiszer az üzletekben”. Kulikov Varsókon Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter kedden fogadta a Lengyelországban tartózkodó Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökét. Mint a PAP lengyel hírügynökség jelentette, a megbeszélésen az egyesített fegyveres erők összehangolt tevékenységéről, így a Varsói Szerződés védelmi rendszerének szerves részét képező lengyel néphadsereg katonáinak képzéséről, harckészségéről volt szó. Zia Ul-Hak beismerése Pakisztáni a Atombomba előállítására törekszik Pakisztáni, ismerte el kedden, első ízben Zia Ul-Hak pakisztáni elnök. Miközben Hangsúlyozta, hogy országának célja a fejlett nukleáris technológia kifejlesztése, feltette a kérdést; miért éppen Pakisztán ne rendelkezzék atombombával? Zia Ul-Hak török újságíróknak nyilatkozott, abból az alkalomból, hogy Kenan Euren török államfő hivatalos látogatáson tartózkodik Pakisztánban. Az államfő említett kijelentését az Anatolia félhivatalos török hírügynökség idézte. Az Anatolia szerint Zia Ul- Hak nyilatkozatában hangsúlyozta: országa „feltétlenül kifejleszti” azt a nukleáris technológiát, amely szükséges az atombomba előállításához.
