Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. NOVEMBER 22., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Huszonhat nap Pest megyében Ezer szállal A Magyar Televízió Reflektor-szerkesztősége 26 napig forgat Pest megyében. A film címe: Ezer szállal,amely már önmagában is tükrözi, hogy milyen szoros kapcsolatban él, dolgozik az egy­milliós Pest megye fővárosunkkal. Budapesttel. A film az együttmű­ködés legfontosabb pontjait rögzíti szalagra. A televíziós stáb elláto­gat a megye fővárost ellátó termelőszövetkezeteibe, bemutatja az egy­re élénkebb kulturális életet, a javuló színvonalú oktatást, az egész­ségügyi ellátás fejlődését. Mai összeállításunkban néhány felvételt készítettünk az első hét forgatási helyszíneiről. A szentendrei szabadtéri múzeumban forgat a tv-stáb. Jobbról balra: Steiner András, Radevszki Teodór, Sinkovits Géza. Szilágyi Virgil, Regős István, Tálas György Régi dolgozója a DKV-nak Petruska Miklós és felesége. A tévések az ő otthonukat is felkeresték Százhalombattán Miért Budapesten? Érdekünk a réíii értékek megóvása Morgolódunk, mert lépten-nyomon állványerdőbe botlunk a fő­város utcáin. Ügy látszik, az ingatlankezelő vállalatok, lévén, hogy nyakukon a késő ősz, szeretnék gyorsan behozni lemaradásukat. Vagy inkább elkölteni a tervezett, felújításokra szánt összegeket? Morgolódhatunk, mert hasonló képpel kevés helyen találkozha­tunk Pest megye városaiban, nagyközségeiben. Talán, mert nem szo­rulnak felfrissítésre és javítgatásokra szűkebb pátriánk régi lakóhá­zai és épületei? Természetesen erről nem lehet szó; költői a kérdés. Az azonban már egyáltalán nem, hogy vajon megfelelő-e az össze­fogás e fontos társadalompolitikai cél megvalósításához? De az sem; Pest megye építőipari egységei miért nem vállalnak részt a fenntar­tási munkákban? És az sem mellékes: mennyi pénzzel gazdálkodhat­nak a tanácsok? Dr. Bánfalvi Barnabás, a Pest me­gyei Tanács tervosztályvezetője: — Hogy mennyire fontosnak tar­tottuk a megye középtávú terület- fejlesztési tervében a régi értékek megvalósítását, egyetlen számmal érzékeltethetem: 791 millió forintot szántunk lakóház-felújításokra. Ter­mészetesen azt is megnéztük, szá­míthatunk-e ilyen értékű munkára. művelődési otthon rekonstrukciója, a ceglédi kórház véradó- és vér- transzfúziós állomásának, valamint a tüdőgondozó intézetnek a felújítá­sa. Nagykőrösön is a mi brigádjaink korszerűsítik majd a könyvtárat. A munkák értékét több mint 100 mil­lió forintra becsüljük. Sápi István, a Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalat igazgatója: Szerződésünk van a XIX. kerületi tanáccsal: utcasorok külső megszé­pítésére, homlokzatok tatarozására kaptunk megbízatást. Jövőre — az idei szerény, másfél milliós kezdés után — már vagy 20 millió forint termelési értéket jelent ez a szövet­kezetünknek. Varga Ilona, a Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet elnökhelyettese: — Sok-sok apró munkából tevő­dik össze az 1 millió 200 ezer forint Családi házakban vállaltunk csem- pézést, üvegezést, fűtésszerelést. Év végéig még túl is teljesítjük a ter­vünket. Kiemelt feladatunk volt idén is a Pest megyei Semmelweis Kór­ház nagyrekonstrukciója, lakáso­kat építünk Százhalombattán, óvodá­kat, bölcsődéket, iskolákat több he­lyütt. Ha változnak majd velünk szemben az építési igények — azo­kat elégítjük ki. Jelenleg, megfele­lő gépesítettség híján, a felújítások­hoz és a lakáskarbantartásokhoz kell a legtöbb ember. Rákényszerülnek a felújításokra Bár egyelőre csak 651 millió forin­tot sikerült építőipari kapacitással lefedeznünk. Ámbátor az is igaz, hogy — ha az országos átlagnál ki­sebb mértékben is —, Pest megyé­ben ugyancsak csökkennek az új be­ruházások. Vagyis, a kivitelezők szinte rákényszerülnek majd a fel­újítások, a karbantartások elvállalá­sára. (Egyébként, annak idején ilyen célra létesültek a városgazdálkodá­si vállalatok és a költségvetési üze­mek.) Sajnos, a főváros közelsége és a még várható új építkezések egye­lőre visszahúzó erőt jelentenek. Ez a hatás szintén számokban is kife­jezhető: 1981-ben 125 millió forint elköltését terveztük, de valószínű, hogy csak 117 millió forint értékű munkával készülnek el. Pedig a kis­iparosok közreműködését is bekalku­láltuk. Csömör Elek, a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat termelési osz­tályvezetője: — Rengeteg a munkánk, 720 mil­lió forint termelési érték elérését terveztük év elején, ami a kerepes- tarcsai kórházbővítésből, óvodák, bölcsődék, áruházak és természete­sen lakások építéséből tevődik ösz- sze. Utóbbiból például 831 átadását irányoztuk elő. Vagyis, a beruházá­si stop ellenére, velünk szemben még nem módosultak a követelmé­nyek. A gondunk éppen az, miként teljesítsük a feladatainkat. A létszá­munk ugyanis rohamosan csökkent, leginkább az élőmunkaigónyes te­rületeken. Nagy-nagy szükségünk lenne szakiparhoz értő emberekre. Sárik János, a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazga­tója: — Felmérve képességeinket, év elején 152 millió forintban határoz­tuk meg az elérendő termelési érté­ket. Ezt előreláthatóan teljesítjük is. Lakásfenntartási munkálatokat a mai napig nem végeztünk, ilyen ké­réssel nem is kerestek meg bennün­ket. Viszont 1982—83-ban már meg­kezdjük a profilváltást, a profilbő­vítést. Ránk vár például a ceglédi — Erőinket főként a lakásépítésre kell koncentrálnunk. Vácott 126, Pé- celen 13, Halásztelken 20 új otthont várnak tőlünk. Mostanig csak 55 lakást adtunk át, év végéig viszont teljesíteni kell a szerződéseinket. Bruttó értéken számolva 179 millió forintra terveztük idei beruházási te­vékenységünket, s emellett számol­tunk fenntartási-építési munkákkal, 81 millióért. Ennek az összegnek azonban csak kis hányadát — 6 mil­liót — teszi ki a kifejezetten lakó­ház-felújítás. Magyarázhatnám, hogy' miért, de a tényen nem változtat: eddig 3 millió értékű munkával ké­szültünk el. Reméljük azonban, az időjárás nem jelent akadályt és de­cemberig végzünk a ránk bízott fel­adatokkal. A korábbi évekhez ha­sonlóan — bár vállalatunk enyhén szólva szorult helyzetben van — idén sem utasítottunk vissza tanácsi meg­rendeléseket. A tanácsok egyelőre hallgatnak Arany Ferenc, a Szentendrei Épí­tőipari Szövetkezet főmérnöke: — Nálunk is a számítottnál na­gyobb mértékben csökkent a lét­szám. Ám a termelékenység növelé­sével — eddigi eredményeink ezt mutatják — „hozzuk” a tervezett 78 millió forint termelési értéket. Szent­endrén és közvetlen környékén vál­lalunk lakáskarbantartást, de kevés­re futja erőnkből. Jelzi ezt az utol­só negyedévre maradt 300 ezer fo­rint értékű felújítás, a tervezett fe­le. Fejlesztettük viszont preferált fo­gyasztási szolgáltatásainkat — az építőipari jellegűeket is —, máig el­értük a 3 milliót. A városi tanács és a járási hivatal vezetői jól ismerik szövetkezetünk lekötöttségét, tudják, mit várhatnak tőlünk. Tudomásom szerint a városgazdálkodási vállalat megfelelően végzi a dolgát, a felújí­tásokat is. Orth Mihály, a Gödöllői Építőipa­ri Szövetkezet műszaki vezetője: — Festettek, tapétáztak és üve­geztek az embereink a városban és a járásban; az év elején kalkulált másfél millió forint árbevétel tel­jesítése nem okoz nehézséget. Ám Horváth József, a Nagykőrösi Épí­tőipari Szövetkezet elnöke: — Kis egység a mienk, 34—35 mil­lió forint értékű munkára vagyunk képesek. A városi tanácstól nem kaptunk felújítási megrendeléseket. A honvédség viszont évről évre meg­bíz bennünket épületeinek karban­tartásával, az idén öt-hat millió fo­rint bevételt jelent ez nekünk. La­kossági építőipari szolgáltatásunk nagyjából azonos szinten mozog, több minit egymillió forint értékű. Dr. Baksa Elemér, a Pest megyei Lakásszerviz Társulás vezetője: — Hosszú időn át gondot okozott Pest megyében, kire tartoznak a la­kossági építőipari szolgáltatások. Ki­zárólag a maszekokra és a fusizók- ra? Így született a kezdeményezés egy komplett hálózat, szervezet lét­rehozására. Anyagi segítséget is kap­tunk. Ma a társuláshoz megyeszerte 17 tagszövetkezet csatlakozott és összhangban a Pest megyei Tanács által jelzett követelményekkel, árbe­vételi tervünk 65 millió forint Az elkövetkező években tovább korsze­rűsítjük a kisgép- és a járműparkot és egy 12 millió forintos kapacitás- bővítő beruházást is megvalósítha­tunk. Ily módon feltehetően fokozot­tabban bekapcsolódhat társulásunk a felújítási munkákba. Még változhat a kép A kép teljesebbé tételéhez álljon itt néhány közvetlen tanácsi infor­máció is. Cegléden például a költ­ségvetési terv alapján 4 millió 600 ezer forintot fordítanak lakóház­felújításokra, a pénzből lakáskorsze­rűsítésekre is sort kerítettek. Ezen­kívül a városgazdálkodási vállalat több mint 5 millió forint értékben lakóház-karbantartást is tervezett az idén; a munkával év végéig meg is birkóznak. Ami a külső segítséget il­leti: csupán néhány épülethomlok­zat újjávarázsolására kapott megbí­zatást a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet Tetemesebb összeg, mintegy 18 millió forint állt viszont a váci vá­rosi tanács rendelkezésére. A pénz nagy részét a városgazdálkodási vál­lalatnak fizetik ki, de részt vállalt a felújításokban a helyi Magasépítő Közös Vállalat is. A kercpestarcsai kórházban filmezni is csak így, fehérbe öltözve szabad A tévések a nyomdába is ellátogattak, hogy filmszalag­ra rögzítsék a Pest megyei Hírlap készítését Az Esztergomi Tanítóképző zsámbékl tagozatának diák­jait úszás közben kapták mikrofonvégre KANYO BÉLA felvételei ez csak töredéke a tervezett 48 mil­lió forintnak. Tény viszont, a tanács minket sem ostromolt lakásfelújítá- si feladatokkal. Gellér Andor, a Monori Építőipari Szövetkezet elnöke: — Építőipari jellegű lakossági kar­bantartási munkákat bedolgozó rend­szerben tudunk csak végeztetni, ösz- szesen 9 emberünk van. Vállal­tunk-e a városban nagyobb értékű lakóház-karbantartást? Nem. Fel­ajánlottunk ugyan a megyei tanács­nak a hatodik ötéves tervidőszakra 70 millió forint építőipari kapaci­tást. de az idén még nem éltek ve­le. Kalkulált 100 millió forintos ár­bevételi tervünkben szerepel ugyan 30 millió értékű felújítás és rekonst­rukció — de üzemekben és gyárak­ban. Nemcsak a járásban, a fővá­rosban is dolgoznak brigádjaink. A fővároshoz simuló nagyközség­ben, Gyálon, idén január elsején ala­pították meg a tanács költségvetési üzemét. Az egység dolgozói mosta­nig 357 ezer forint értékű felújítást fejeztek be, viszont a különféle kar­bantartásokkal a helyi kisiparosok­nak adnak munkát. Eddigi mérle­gük: 62 ezer forint. Ne húzzuk meg tehát a vészharan­got? Ügy tűnik, valóban nincs itt az ideje. Egyrészt, mert nem hagyható figyelmen kívül a tény: jóformán csak az év második felében tudták meg a tanácsok, milyen lehetősége­ket tartalmaz számukra a VI. ötéves beruházási terv. Másrészt pedig, mert jövő évtől szabad árformába kerülnek az átalakítási és karban­tartási munkák is. így a megfelelő anyagi érdekeltség alátámaszthatja a Pest megyei Tanács tervosztályve­zetőjének derűlátását. DODŐ GYÖRGYI

Next

/
Thumbnails
Contents